 |
A valóságRincewind, 2004. október 23.  | |  | | | | 551. ++THC++ | 2012. szeptember 7. 21:49 |
| |  | |  | | | | Ezt nem sokkal bonyolultabb megtanulni mint a mer-ka-ba meditációt :D |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | http://terebess.hu/keletkultinfo/miszterium.html#6 |
| | | | |
| | | | | | 549. ezékiel | 2012. szeptember 6. 21:20 |
| | | | | | | A Tumo esetében is egy olyan önálló képet hoz létre a szerzetes, amit a lehető legjobban megpróbál átélni. Materialista szempontból mi történik? A mínusz negyven fokos jégverésben egy ember egy szál ágyékkötőben végez egy légzés (materialista szempontból oxigén-égető) technikát, és közben gőzölög a teste. Az hiszem ez is egy világos példa arra, hogy a jelenleg uralkodó materialista korszellem miért rendelkezik mára bőven elavult értékkészlettel és értelmezési tartománnyal.
Mára eljutottam odáig (mert megtanultam kezelni az érzelmeim e kérdést illetően) hogy belátom, hogy nem lesz mindenki azonnal szent tibeti szerzetes, és nem fog a katonaság egyszerre hirtelen leszerelni, és mindenhova passzív házakat meg sólepárlókat és vízvezetékeket építeni, attól függetlenül, hogy ez lenne a nyílegyenes ösvény. A természet egy időben pragmatikus, és messze nem materialista, amely utat az emberiségnek követnie kellene és tudom, hogy fog is, nem is a nagyon távoli jövőben.
A látás és fény analógiájára visszatérve, valójában minden, ami létezik az egyetlen Lény, Isten, Tudat végtelen variációja, ami annak érdekében jött létre, hogy ez a Lény, Isten, Tudat megismerje önmagát. Mert mi vagyunk a látó, a látott és a látás.
Tudom, hogy a Föld rezgése folyamatosan emelkedik, ezért hiszem, hogy az emberiség -mint ahogy az anyag, ha nagyon gyorsan elkezd rezegni fény bocsájt ki- tudatállapota fokozatosan világosabb, éberebb üzemmódba kapcsol. Tudom, hogy két erő küzd ezen a bolygón, és hiszem, hogy csak a szeretet a járható út, mert a másik végül önmagát is elpusztítja. Tudom, hogy ez az egész csak egy játék, és hiszem, hogy ha erre sokan rájövünk, akkor megértjük, hogy a játékszabályok módosíthatóak.
Ismét itt az ősz. Hűvösödnek a napok és sárgába, bordóba, néha lilába és vörösbe öltöznek a fák. Akár kíváncsiságból, akár elhivatottságból, de érdemes kipróbálni a Tumot. A természetben könnyebb elképzelni, hiszen ott minden természetes .-) Elég, ha a csatornát az első gyakorlatok folyamán legfeljebb karvastagságúra növeljük. Ne kapkodjunk, próbáljuk a légzésre és a csatornára irányítani a figyelmet, legalább 8-10 percig.
Sok sikert és örömet kívánok a gyakorlatokhoz, szeretettel,
ezékiel |
| | | | |
| | | | | | 548. ezékiel | 2012. szeptember 6. 20:53 |
| | | | | | | Minden fény és hang.
Induljunk ki abból, hogy amit látunk, vagy amit hallunk, az valójában egy inger. Egy frekvencia, ami egy membránt rezegtet. Szóval maga az érzet, a látás, hallás és a többi, két tényezőn múlik, a rezgés tulajdonságain, és a membrán "hangolásán".
Ha fázunk, éhesen vagyunk vagy pisilnünk kell, azok is ingerek. Egy membránt rezegtető frekvencia. És mivel nem csak a membrán van bennünk pl. fázás esetében, hanem az inger is (illetve valójában az összes inger bennünk van egy más síkon), így ki-be kapcsolható. A membrán is és az inger is.
A fakírok, tűznyelők hasonló elv alapján kapcsolják ki a fájdalomingert. Most egy légzésgyakorlatról szeretnék beszélni, ami a fázás ingert "kapcsolja ki".
A Tumo (e: tumó) a tibeti Bön tradíció által kifejlesztett meditáció. A szó jelentése Hamvas fordítása alapján lélektűz. Ajánlom szeretettel a következő olvasmányt, ami a gyakorlat hogyanjaival foglalkozik.
http://tulpa.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=687319
Most a miérteket próbálom feltérképezni. Ha a látott kép egy inger, tehát egy "létező" dolognak a valamilyen formában és színvilágban megjelenő kiterjedése, akkor az a kép is, amit elképzelünk, egy ugyanilyen létező dolognak a kiterjedése. A legutóbbi hozzászólásaimban elkövettem egy kis hibát, a dimenziók oldaláról próbáltam megközelíteni a "valóságot", ami szükségképpen egy analitikus és elemző, tehát bonyolító leírást eszközöl. Most megpróbálom az asszociációk és analógiák mentén megközelíteni a témakört. |
| | | | |
| | | | | | 546. meska | 2012. augusztus 25. 23:46 |
| | | | | | | Még csak annyi jutott eszembe, hogy ezt a technikát tanítani kellene minden embernek, mert pont ez az, amiben nem bővelkedünk, a szeretet, empátia. Ha ez utóbbi meglenne, mennyivel másképp állnánk embertársainkhoz?
(Ez egyébként sajnos még rám is vonatkozik...) |
| | | | |
| | | | | | 545. meska | 2012. augusztus 25. 23:42 |
| | | | | | | Kedves ezékiel!
Amiket leírtál a dimenziókról, annak tudatában vagyok, bár én nem tudnám ilyen "művészien" megfogalmazni.
Pár hónapja jutottam el arra a szintre, hogy most már komoly munkába szeretnék kezdeni meditációs gyakorlatokkal.
Ugyanis fogalmazhatunk úgy, hogy néha- néha érzékelek, látok dolgokat, vagy inkább lényeket, melyeket mások körülöttem nem. Eleinte csak azt gondoltam, képzelődöm...
Amióta nyitottabb a tudatom, vagy másképp fogalmazva kinyílt a szemem, azóta folyamatosan változom (szerintem pozitív irányba), egyszerűen adja az élet a lehetőségeket, amit minden egyes nap megköszönök.
Ez is egy ilyen: Amit írtál a fehér fényről, az felkeltette az érdeklődésem, ezért mindenképp ki fogom próbálni az általad leírt módon. Előtte azért felkészülök. :)
Főleg, mivel nekem még gyakorlatot kell szereznem, lehet nem árt majd egy defibrillátort magam mellé készíteni. :)
Köszönöm a válaszod!
|
| | | | |
| | | | | | 544. ezékiel | 2012. augusztus 23. 23:26 |
| | | | | | | a fehér fényre történő meditáció esetén az autonóm kép azt jelenti, hogy a tudat létrehoz maga körül egy olyan idősíkot, ahol a körülötte létezőkre (először csak élőlényekre) kivetíti a meditáló: elKÉPzeli, hogy fehér fényben fürdenek, és ez végtelenül pozitív hatással van szellemi és fizikai lényükre. ha sikerül tapasztalni valamilyen örömöt, vagy empatikusabb tudatállapotot, akkor a meditáció sikeres volt. légzőgyakorlatokhoz, alapvető információkhoz javaslom Klausbernd Vollmar: Csakrák c. könyvét.
személy szerint éltem meg olyat, hogy egy teliholdra történő meditáció annyi energiát fókuszált össze, amit fizikailag már képtelen voltam elviselni, amitől hiperventilláció lépett fel, és paralízis kapott a kezem, csuklóig. azt hiszem, az igazi tapasztalat az volt, hogy egyáltalán megtapasztalhattam egy ilyen tudatállapotot. egyáltalán nem féltem, tudtam, hogy semmi bajom nem lesz, csak egyszerűen a fizikai testem nem bírt el annyi rezgést, amit a tudatommal keltettem.
sok sikert kívánok önmagad felfedezésében! csak óvatosan :) |
| | | | |
| | | | | | 543. ezékiel | 2012. augusztus 23. 23:05 |
| | | | | | | az emberi tudat mindegyik dimenzióban létezik. vertikumnak azt nevezik, hogy ezek a dimenziók egy elv szerint fentről lefelé hatnak, vagyis inkább egy középpontból (ami te vagy én, vagy egy homokszem is lehet) kifelé , a sűrűbb közegbe, vagy sötétebb layer-be.
tehát a tudaton nem leépíteni, sokkal inkább szélesíteni kell. minél többet megtudsz magadról saját magad által, annál inkább változtathatóak a játékszabályok, persze a "Egy Végtelen Teremtő" középpontjából kiinduló elvek alapján, aki azt szeretné, hogy minél jobban megismerje magát. paradox módon, ebből a dimenzióból ez úgy tűnik, végtelen folyamat, és persze az is, de ahogy a Teremtő (vagyis végső soron te és én, vagy egy homokszem) megismeri önmagát, [illetve ennek a megélése (!)] az dimenzióként összehasonlíthatlanul más. ezen megélési dimenziók száma is végtelen, tehát maga a játék végtelen, erre pedig egy mértani absztrakció is magyarázatot ad: nem véletlen, hogy a pí és a fí (kör és aranymetszés) végtelen nem szakaszos tizedestörtek.
a meditáció, végeredményben bevált módszer az illúziók végtelenségére történő felismerés egyéniség részévé tételében. annak a megélésében, hogy te is egy középpont vagy, azonos a Végtelen Teremtővel. a jelenlegi sűrűség miatt az illúziók kontúrja, az elkülönülés látszata sokkal erősebb. a meditáló személy amellett, hogy ezt érti, és éberen szemléli, létrehoz magában (és az összes dimenzióban) egy autonóm képet, amit megpróbál a legőszintébben elhinni, és tudatilag megélni. emellett megfelelően lélegez, és hálás mindezért, hogy itt lélegezhet, hogy lehetősége van megélni bármit, amit csak elképzel. a hálával egy olyan "jó" középpontból kiáradó energia (rezgés, csí, hullám stb) ami kiterjeszti a meditációs gyakorlat határait.
|
| | | | |
| | | | | | 542. ezékiel | 2012. augusztus 23. 22:35 |
| | | | | | | kedves meska! köszönöm a kérdéseid. megpróbálok részletesen kitérni rájuk. de előbb egy bizonyos dolgot szeretnék tisztázni, ez pedig a dimenziók kérdése.
nagyjából, "a valóságban" legalábbis általam eddig, és még általam ismert néhány ember által tapasztaltalt dolgok alapján nem egymást folytatólagosan követő, hanem egymásban lévő idő és térsíkok vannak. egymást tartalmazzák. az időben is lehet mozogni, a fizikai test számára (egyelőre még) nem, de a tudat számára természetesen lehetséges. tudatilag még össze vagy kötve azzal, aki akkor voltál, amikor a fizikai tested óvodába járt. a tudati lenyomatok egy másik síkon vannak jönnek létre, vagyis voltaképpen mindegyik dimenzióban létrejönnek, csak más manifesztációs erővel, mint ahogy egy hullám is fokozatosan lelassul a sűrűbb közegben. vannak szellemi iskolák, ahol bizonyos beavatottsági szinten konkrét "manifesztáció" történik, tehát, például a mesterek (állítólag van ilyen magyar mester is a Prana nadi iskolában) "megidéznek" egy borsószemet ebben a dimenzióban. annyira vágyják és annyira átélik (!) azt az állapotot, hogy a kezükben van a borsó, hogy az létrejön. de ez egyébként nem más, minthogy az egyik tudati sík (maga a dimenzió) megnyílvánul egy másik tudati síkon, minthogy egymásban vannak elhelyezkedve.
e háromD felett az asztrálvilág van, ahol már az időben való mozgás, mivel ott nem létezik a fizikai test, a tudat számára lehetséges mozgást végezni. egyesek szerint ez jelenleg az emberek számára elérhető legmasabb szint. az asztrálsík felett a mentálsík van, ahol szabadon a tudati lenyomatok egyfajta programnyelvként lehetne ábrázolni, például a vízben ilyen kis vízkódok vannak, amik szabályozzak, hogy a víz (vagy más értelemben a folyékonyság, mint olyan) "hogyan" működjön, vagyis nyílvánuljon meg. |
| | | | |
| | | | | | 541. meska | 2012. augusztus 23. 01:16 |
| | | | | | | Kedves ezékiel!
A fehér fény gyakorlata pontosan értelmezve: ha ezt végzem, akkor magasabb szellemi síkra emel?
Tehát ahogy leírtad, kell elképzelni ezt a meditációs gyakorlatot?
Tudnál esetleg ehhez kapcsolódó anyagot ajánlani akár könyv vagy internet formájában? /Mármint a mi a gyakorlati részre terjed ki./
Az éles, vakító (fehér) fény, az mindig egy pozitív energiát jelenít meg a köztudatban. Az emberbe különböző programokkal ültették ezt be: az angyalok fehérek, a mennyek kapuja fényesen fehér, a film végére mindig kiderül, hogy a barna nő a gonosz, nem a szőke, és hasonló klisék...
Tehát világosságot hoz, ha úgy fordítjuk. Vagyis már egy pozitív szemlélet felé irányítja a tudatot.
Ez érdekes megközelítés lehet (semleges). A tudatodat kell valóban leépíteni ha úgy tetszik, ahhoz, hogy megtapasztald ezt az érzést.
ÁÁÁ! És itt már értem is az ego nem létezésének összekapcsolásával.
Hát, engem is érdekelnek a vélemények, és főként a TAPASZTALATOK!
|
| | | | |
| | | | | | 540. cellux | 2012. augusztus 21. 11:38 |
| | | | | | | | | | | |
|
