 |
Versfaragásbarka, 2004. szeptember 8.  | |  | | | | |  | |  | | | Az Egy erdőben vagyok..., és az utána következő versedben van valami, ami szép, jó olvasni ilyeneket, már, ha lehet ilyet mondani.
Úgy értem, nem túl felemelőek, de szépek. :)
Ha nem is tanultad, szerintem ne hagyd abba!
Nekem mindig azt szokták mondani, folytasd, ha élvezed, amit csinálsz. Végülis, ha legalább téged boldoggá tesz, már megérte, nem? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | hát ha ennyire szarok a verseim, hogy utána hetekig pang a témakör, akkor bocsi.
többet nem írok senkinek sehova.
:/
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha ennyire tetszik, akkor küldök még:)
süttetem az arcom a napon
süttetem az arcom a napon
süttetem az arcom a napon
nem vagy itt velem
kapd be a faszom
piros már a fejem
mindenki látja
egyedül a napon
és ő is bánja
hogy egyedül a napon
hogy egyedül a napon
hogy egyedül a napon
nem vagy itt velem
kapd be a faszom
piros már a fejem
mindenki látja
egyedül a napon
és ő i bánja
hogy leégetett
és felrajzolt egy lapra
kigyulladt
az emberek meg virultak
hogy egyedül a napon
hogy egyedül a napon
hogy egyedül a napon
nem vagy itt velem
kapd be a faszom
és felrajzolt egy lapra
kigyulladt
az emberek meg virultak
é felrajzolt egy lapra
kigyulladt
az emberek meg virultak
Virág rétek, gréta, tulipán,
Lila, piros, kék, sárga
Virág rétek, gréta, tulipán,
Mezőntúli móka, rohanás, nevetés,
Fák, bokrok, fűben heverés
Virág rétek, gréta, tulipán,
Mezöntúli móka, erdőben róka, bika, teve púpján
Nevetés, fák, bokrok, fűben heverés
Süt a nap az arcodra
Mintha egy virág hervadna
A szíveden kiülni félelem
Lepkék, madarak, nyulak mintha véletlen
Boldogabb élet reménye
Szabad szellem levegőben
Elhagyott, visszanéz,
Lepkék, madarak, nyulak mintha véletlen
Müve lenne, egy boldogabb élet reménye
Virág rétek, gréta, tulipán,
Lila, piros, kék, sárga
Virág rétek, gréta, tulipán,
Mezőntúli móka, rohanás, nevetés,
Fák, bokrok, fűben heverés
Virág rétek, gréta, tulipán
Nem is olvastátok el őket?Ha igen, csak van valami véleménytek VELÜK kapcsolatban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | pillanatnyi ezerfényű
vakító szép gondolat
bevílágít sötétből
ezerszer font álmokat
teljességgel látó
körbejáró pár
rajta járó tű
holtan ágon már
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | egy erdőben vagyok
körülöttem fák
sötétzöld falak
ameddig ellátt
egy méter sincs
megakad a láb
mögöttem van út
arra nem lehet
onnan jöttem
vissza nem megyek
előre ember
mondom magamnak
kíbírod még azt
utána lazulhatsz
megfogom a kardom
nekimegyek a fának
pár hónap múlva
a fák tetejéről láttam
nincsen innen kiút
sehol sincsen rét
ahová nyugodtan
örökre ez marad
Miután elárasztottam a topicot, azt mondom magamnak:Többet nem, megígérem!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Talán az úton jösz rá a célra
mindenki sejti, senki sem tudja
hiányzik belül egy homokszem csupán
állsz a ködben és várod a halált
én is várom egymás mellett
állunk helyben vagyunk mondtam
megijedtél és menekülsz
rohanj az úton!!!!!!!!!!!!
keresek egy padot lerakom magam
alakban látom hogy milyen hanyag
vagy hiányzik belül egy homokszem csupán
állsz a ködben és várod a halált
ülök a helyemen a kijelölt helyeken
mások állnak vagy dőlnek
megijedtél és menekülsz
rohanj az úton!!!!!!!!!!!
sok-sok sokaság megyen a hanyagság
menő arc vágom a témát
látoma fricskát, zsír az új ruhád
de szembe jön, szembe köp
megijedtél és menekülsz
rohanj az úton!!!!!!!!!!!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én vagyok magam
a szívem meg az agyam
én vagyok a világ
amiben élek
te is elmész oda
ahol szeretnek téged
Voltam egyszer regisztrálva az amatőr művészek fórumán és beküldtem egy csomót.Aztán ott tudatosult bennem végleg, hogy én ehez nem értek(semmit sem tanultam versírásról).Szóval ezek nem is versek, csak szívből jövő szösszenetek.
Kíváncsi vagyok rá, hogy Nektek hogy tetszenek! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | olyan feldobott vagyok
csak kár hogy senki nem kap el
megint majd a földet érem
és újra élnem kell
de legközelebb ott maradok
ahol a felhők kúsznak
hogy ne érjen engem bánat
amit a repülőkből sem látnak
és sehol sem látnak
csak a felhők látnak
csak a felhők látnak
csak a felhők látnak
meg a nap |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az égből, a földből
Belőled, másból
Mindig ugyanaz
Csak én vagyok máshol
Sohasem ugyanott
Értelmet ad az életnek
Mindig máshol
Mindig ugyanaz, azt mondom:ég veled
|
| | | | |
| | | | | | 124. meo | 2005. augusztus 28. 00:23 |
| | | | | | | [...]
-az angyal hódolatának örök csodálata-
Í szembogara úgy csillogott a burkusföldi napsütésben, mint ahogy csillog egy napszámos elhullajtott kispálinkásüvege a tolnai kukoricaföldön, ahol sikolt a homok is, hogy magyar vagyok, szakíts ki innen, én is szabad akarok lenni, mint ti.
Azután Í elmerült a költemény mágikus titkokat hordozó átírásában, vagy tisztázásaban, vagy letisztázásában, vagy mi a ráknak is hívják ezt.
Ínek aranyfüstben forgó haja van.
Ínek félóránként változik a hajszíne, miként az ég kékje is mindig másik kék, olykor kisfiúbabanadrágszínű, másszor meg olyan mint Í szemeszíne, s néha (kivételes pillanatokban, a nyitott szemmel járók részére) hirtelen lélektiszta fehérbe fordul át, de ezt ha tudnám sem írhatnám le, mert hát nem lehet.
Aztán mikor már elunta a sok szép írást és másolgatást, meg megintcsak átgondolgatást, kezében a toll a vázlatként vázolt vers lapjára tévedt el.
És akkor...
[...]
Az eltévedt kézben a magatehetetlen toll egyszerre csak kilépődött Í irányításából és elkezdete a Végtelen szavait, azazhogy hát igazából betüit, firkálni.
Én nem néztem, nem vettem észre, nem figyeltem rá, hogy éppen itt járt köztünk a Végtelen és üzent a maga módján.
Később tehát Í angyalarca felcsillant (tudod, vele együtt az égszínű szemek is): Ide nézz, hát nem érdekes?
Em és mellette Í állott a papíron...
[...]
...először fulladoztam, aztán meg szédültem, aztán ájultam és azt hittem alszom.
Talán nem is értettem elsőre meg, hogy mi (MI) akar ez lenni.
Í lelkesen magyarázta (most kukoricaföldhomokból kiáltó, üvegcsillogó szemekkel), látod ez itt az em, ez te vagy, ez az í, ez meg én...
[...]
...először fulladoztam, aztán meg szédültem, aztán ájultam és azt hittem alszom.
Én akkor montam, hogy én nem vettem észre, azt hogy az em az én vagyok, az í meg te, csak azt láttam leírva, hogy MI...
[...]
ordítasz de nem mert fáj
a katarzis őröl
és tudod hogy immáron rabja
-mily édes a fogolynak néha-
vagy és immáron ez így marad
ha nem volt még katarzisod
tudd meg hogy egy és kettő egyszerre
és 1+1=1
és pokol
és nirvána
és feloldás
és zárlat
és virágnyilás
és dissz meg konszonancia
és zene
és mozgás
és nyugvás
és halál
és leszaggatja rólad a utolsó mészréteget is
hogy immár úgy álljál önönmagad árnyékában
mint egy és örökké ugyanaz.
[...]
[...]
(2005. augusztus 3.) |
| | | | |
| | | | | | 123. Tina | 2005. augusztus 21. 02:35 |
| | | | | | | köszönöm!
a másodikat nem én, hanem Allen Ginsberg írta...:) |
| | | | |
| | | | | | 122. marci04 | 2005. augusztus 19. 19:37 |
| | | | | | | tina
hát ha ezeket teirtad
akkor fasza kis verseket tudsz költeni
gratula
csakigytovább |
| | | | |
|
