| Versfaragásbarka, 2004. szeptember 8. | | | | 145. vizier | 2005. október 7. 19:49 |
| | | | | | Köszönöm. A Franciaország tényleg kisír, de nem tudtam másképp egy konkrét dolgot lereagálni, a lány sokat beszélt nekem a délfrancia városok hangulatáról, ahová együtt mentünk volna.
Igen haiku. Olvasva tök jó. Igazán akkor jó, ha azt érzed, hogy ki van mondva valami, ami eddig kusza volt. Szigorúbban a szótagszámok is számítanak, egyik típus: 7-9-8 A 125-ös első, a 126.-nak a második versszaka nagyon jó! |
| | | | |
| | | | | | | | | | A 125-ös nagyon tetszik. Rövid, lényegre törő. Jól áll neki, hogy olvasás közben kicsit kusza (mármint jelentésben), bár a végére összeáll a kép. Nincsenek benne fölösleges szavak, ami dícséretes. |
| | | | |
| | | | | | | | | | egy örök álmodozó ábrádja csak megmásítani a megmásíthatatlant
Ez egy haiku?
Vizier: szerintem a Franciaországos dolog nem illik ide, a többi rész sokkal elvontabb, 'elszállósabb'. De nekem nagyon tetszik, nem érdemes rövidítened. A 2. rész nagyon szép, folytasd csak! |
| | | | |
| | | | 142. vizier | 2005. október 6. 17:49 |
| | | | | | Hát ez nem furcsa, gondolom elég tipikus érzés. Nekem először van szerencsém hozzá... Mit gondoltok, hm?
Szóval, szerintem nagyon ritka az a vers, ami nem válna jobbá a rövidítéssel. A haiku ebből a szempontból szélsőség. Nem lehet benne fecsegni, az biztos. És a halál visszavonhatatlanságának kell benne megjelenni, ez még a formánál is nagyobb kötöttség. |
| | | | |
| | | | 141. vizier | 2005. október 6. 17:41 |
| | | | | | Magányt kérve ülök. Kint havat fúj a szél, lelkem keserű, magának mesél, bárkitől elkülönülök.
A hangod nem ereszt. Az unottak is figyelnek ha beszélsz, szomorún is kacagva élsz, a morcosok titokban veled nevetnek. Tudtad ezt?
Csábításról írnak örökös jegyzetet, (feledni nem lehet) kényes játékai mosolyodnak.
Az udvaron a hó már talpad-puha párna. Otthon lett a házad, s megmaradt idegen, hiányzik az is, mint a kis sebek kezeden, nélküled nem megyek Franciaországba.
Láttalak meztelen, vak vagyok azóta, csak előre menekülsz, dühödtől nemesülsz, agyam zuga tiéd, nem tehetek róla.
Hiába akarom, vissza már nem kapom elveszett ékkövem, kegyetlen kedvesem. Adhatja, ki elvette, sorsunkat tervezve, égi hatalom, tudom. Egy másik életből való, -hol meg se fogant gyermek elmélyülten játszik, igazi Asszonyom közel jön, ha fázik- csak száll a bőröd-tiszta hó.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Marrv(y?) az egyébként tök jó lenne, ha bővebben is kifejtenéd a véleményedet, mert minden, bármilyen vélemény nagyon jó és nagyon örülnék neki.előre is köszönöm. És mindenki írhatna bővebben is hozzászólást!Mindenki!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | köszi szépen a hozzászólásokat! Először is, egyiket se úgy írtam, hogy most ilyen meg olyan lesz, hanem csak úgy jöttek.mindegyik. ha fura az tök jó, legyen nagyon fura, a világ legfurábbja, minnél furább, annál jobb!!:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Abban egyetértek veled, hogy a legnagyobb dolgokat kevés szóval is elmondhatjuk. Hiszen nem is a szavak az igazán fontosak, hanem a hangulat, vagy az a VALAMI, amitől egy vers azzá válik. Ha próbált az ember verset irni valaha, érzi, hogy benne van-e, vagy nincs, szerintem. A haikuban nekem az nem tetszik, hogy túlságosan is sok benne a kötöttség, mind formai értelemben, mind jelentésben. Persze rácáfolhatsz, de nekem nem nagyon jön be. A 128-ashoz annyit tennék hozzá, hogy vagy minden versszak végén legyen meg az a felkiáltás, vagy fogalmazd át valahogy, mert ez igy elég fura. |
| | | | |
| | | | 137. vizier | 2005. október 6. 08:10 |
| | | | | | Először is, én sem értek hozzá. A 130.-as nagyon jó! A 131.-esben is van eredetiség, de az ismétlésből sztem több van a kelleténél, kissé tetszelgés. A többiről nekem az jutott eszembe, hogy meg akartad írni őket, nem azok akartak megszületni. Még a legnagyobbak is igen ritkán írtak hosszú és jó verset. A remekművek általában rövidek. Legalábbis nekem azok a versek tetszenek, amik kevés szóval próbálnak sokat elmondani. Próbáltál haiku-t írni? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha gondolod, irhatok bővebb véleményt is, szoktam ilyesmivel foglalkozni, kicsit. Bár én inkább prózában nyomom... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jó persze, azt csak úgy viccből írtam, mert a fogadtatás... Köszi a dícséretet. :) |
| | | | |
|