| Versfaragásbarka, 2004. szeptember 8. | | | | 445. helio* | 2009. november 4. 06:32 |
| | | | | | Ha láttál, láttalak, kivéve háttal állva. Dalold a Holdat, vártalak! írott aztrál-találka..
A lesz a volton áthalad, alig talál a mába, ereszd, íródik általad, meg át is általában ~ |
| | | | |
| | | | 444. Romulus | 2009. november 4. 00:28 |
| | | | | | Szerelmes vagyok a versedbe. Bár a vers nem nekem szól, nem ismerjük egymást, ebbe nagyon beletrafáltál. |
| | | | |
| | | | 443. Evolet | 2009. november 2. 13:15 |
| | | | | | Köszi.:) Hát van még egy pár hasonlóan depresszív,mélyértelmű versem.:-p |
| | | | |
| | | | 442. Romulus | 2009. november 2. 09:23 |
| | | | | | Evolet...
Wáó.Ez megfogott. |
| | | | |
| | | | 441. Evolet | 2009. november 2. 08:33 |
| | | | | | A testem itt van még,ebben a világban, De lelkem szabadon kószál a térben... Alakot öltesz az árnyak sorában, S lázítod nyugvó, jéghideg vérem.
Csendben őrjöngő szavadat hallom, A fejemben tombol halk kiáltásod. Eltakarom most fátyollal az arcom, Hogy a sápadt Hold fényét ne lássák mások.
Túl jól ismerlek, s tudom, hogy félsz, Azt képzeled, hogy próféta vagy; Az általad komponált világban élsz, És falakkal veszed körül magad.
Már rég nem az a tűz fűz össze minket Mocskos a lánc, mi lényedhez köt, Hiába tépnék ki a múltamból mindent Itt élek emléked férgei közt... |
| | | | |
| | | | 440. Hopax | 2009. október 4. 22:28 |
| | | | | | Yopo
Orrganéban Orgonáló Ordénáró Ordibáló Órás óriások Tekerik kedvükre az időt teneked |
| | | | |
| | | | | | | | | | szubszekveciák mérhetetlen rezgései a jövőnek jelenben nem mérhető múltak változói paramétertelen participációi jelenem gömbbé kapcsolható pontjainak, amelyben sziklává szilárdult szellemem jelzi, hogy babits mihály földjén élek, s van a vagyok, habár centrfifugál a fluxus.
s a szellemek városában, ahol a legtöbb házat furcsa másvilági lények laktál, s amely, habár főváros volt európa közepén, az épületek többsége mégsem emelkedett ki az ötemelet felé, ahova csak a nagyon furcsa külföldiek jártak fél plusz évre, ott nem értettem, hogy miért. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Minden szerencsét hoz!
Minden szerencsét hoz! Tudtad már? Észrevetted? Vagy e nélkül éled meg hömpölygő szilánkjai a múltnak és jövőnek, hol a magokat csukott szemekkel vetetted? Ott, és ott, és amott, szivárvány álmaink barlangok üres falakon, és nincs se halál se élet hol örökké szerelmesét várja a végtelen. De én mondom neked, csak fordulj végre felém, nézd a fényem, minden szerencsét hoz ezen a féltekén! A múlt nem ér el hozzám, a jövő sehol nem talál, ha látni akarsz, most kell jönnöd tudod, én vagyok a halál. |
| | | | |
| | | | 437. Buká | 2009. szeptember 22. 12:47 |
| | | | | | "Lassan lépdelve előre török Könnyű esti szellő valamit mesél Mellettem üres papírpohár görög Zörög csörög pörög a falevél. Ne alkalmazz inkább genitáliát, Ne kösd heréd fölé a húgycsövedet. Imádjad inkább Istent, s Szűz Máriát S alkalmazz modern fogamzásgátló módszereket. Nagy tubus fogpaszta az ember Megy furakszik nyom tör előre Együtt alakul az aktuális trenddel. De nem lesz persze végül semmi sem belőle."
ha ez tetszett nézzétek meg a blogját is. http://www.midgard.blogter.hu |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hal halkan halazza szám; - Hallatlan hány hasember halhatatlan ha akar! és én meg csak vergődök a víz hiányától. |
| | | | |
| | | | 435. gundul | 2009. szeptember 19. 22:24 |
| | | | | | Szemem száraz, szám a bűztől ég és körül vesz a hideg sötét, szívem némán hallgat, körülöttem a falak fából vannak, én vagyok a rémálmod, de amíg az vagyok te nem bánod, nem érdekel se múlt se jelen csak jövőm legyen.
Első probálkozásom, légyszi legyetek kíméletesek. köszi |
| | | | |
|