| Mi a lényeg?!_ID, 2003. szeptember 21. | | | | | | | | | | Törjétek csak a fejeteket ilyen lényegtelen dolgokon, hogy mi a lényeg. Töritek rajta a fejeteket életetek végéig, aztán jön a halál, a születés, aztán ujra lesz egy életetek, hogy gondolkodjatok rajta, aztán halál, születés... születés-halál...
ez lenne a lényeg?
szerintem teljesen mindegy, hogy "mi a lényeg".
Egyébként láttam a spektrumon egy filmet, Egyiptomról, a vallásukról, és a piramisokról... Kezdem elhinni, hogy amióta ember az ember, mindenki számára megadatik, minden időben, az igaz keresgélőnek, hogy spirituálisan fejlődhessen. Sajnos egyelőre úgy tűnik nekem, hogy a mai "modern" ember egyszerűen nem lát a szemétől... |
| | | | |
| | | | | | | | | | eldobni mindent, mi emberi
minek megszerezni ha összeragadva tovább cipeljük súlyát? TEHER
könnyedség nem jobb?
ember az embertelenségben?
nincs olyan, hogy ember nem vagyunk emberek. az ember szó egy apró-apró izgága kis vírusféreg
minek akartok emberek maradni?
magunk vagyunk a mindenség
szomorú
végtelenül üres szó
szomorúság az üresség az üresség a mindenség
minden szomorú mert minden múlik-mállik
ettől éljük meg, hogy emberek vagyunk, hogy kicsit szomorkodhatunk ? KICSIT ;)
majd a húscafat testképzet halála után -ha szeretnénk- ráérhetünk belebonyolódgatni |
| | | | |
| | | | 50. update | 2004. május 7. 14:46 |
| | | | | | Az elején azt hittem, hogy nem fogok veled egyetérteni... aztán mégis majden egyetértek veled...
Nálam minden sokkal egyszerűbb, vagyok én, az Isten... :P
De majd egyszer beírok valami jó hosszú dolgot arról, ahogy én látom a célt és az utat.. :) |
| | | | |
| | | | 49. cellux | 2004. május 7. 12:31 |
| | | | | | Amikor a világot teljes egészében megragadtad, akkor rájössz, hogy te magad (aki a világot megragadta) ezen a világon kívül vagy. Ezután az elme "önmaga ellen" fordul: megragadod/megtalálod önmagadat, azt, aki a világot megragadta. Ez aztán lenulláz "téged" és elnyered a végtelenséget, megismered a Forrást.
Így érheti el egy tudós az Istent, anélkül, hogy feladná a világ megismerésére való késztetését. A végén a folyamat magától kifordul, amikor elér odáig, hogy nincs több megismerni való.
És ebben elvileg tökmindegy, hogy a tudós befelé vagy kifelé halad. Aki befelé halad (mint a Buddha), az a világ lebontásával, az az axiómákra, gyökereire való visszavezetésével foglalkozik és így ér el az Egyhez. Aki kifelé halad, az a jelenségek tanulmányozása során fedezi fel az összefüggéseket, a jelenség-világ fraktáltermészetét, és ez a felfedezés ösztönzi majd a befelé fordulásra, az eredet, a közös alap, a legkisebb közös nevező keresésére.
Egy tudós számára a világ teljes egészében való megragadása nem azt jelenti, hogy minden jelenséget ismer (ez emberi léptékkel talán lehetetlen is), hanem azt, hogy akárhová néz, nincs olyan dolog, amit ne tudna - kellő időráfordítással - megmagyarázni. Hasonlat: egy matematikus, aki egy adott problémakört már tisztázott, ha felismeri, hogy egy újonnan vizsgálandó rendszer izomorf a már vizsgálttal, akkor simán el tudja engedni, mert mondhatja, hogy "ezt már ismerjük", holott az új rendszer jelenség-szinten teljesen más is lehet, mint a már vizsgált. elég, ha az izomorfia világosan látszik.
na így lehet eljutni odáig, hogy minden izomorf mindennel. és ez vezet el az Isten megismeréséhez. (hívhatjuk máshogy is, vagy nem hívjuk sehol. a lényeg a megérkezés, a megnyugvás, az ember szellemi éhségének a kielégülése)
a szellemi éhséget csak a megvilágosodással tudjuk kielégíteni. a lelki/testi éhséget szerencsére máshogyan is. (a testi a legkönnyebb).
talán a szellemi éhség tartja életben az evolúciót.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | ainoa: Világ alatt mindazt értem amit az ember saját maga képes megragadni. Ami ezen kívül van az irracionális, emberi fogalmakkal nem mérhető. Isten pedig sok van. Vannak kisebbek és nagyobbak, földiek és égiek, különböző hatalmi szférával bírók, én viszont a Forrásra gondoltam. Aki persze Én vagyok, úgyhogy most megyek pizzázni! :) |
| | | | |
| | | | 47. update | 2004. május 6. 21:43 |
| | | | | | A cél, hogy jó sok pizzát egyél, mert a pizza az ISTEN, és ha k**va sok pizzát eszel, MEG FOGSZ VILÁGOSODNI!!!!!!!!
És ez nem vicc... ;)
"Kinek van füle a hallásra, hallja..." :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | mentálalkimisták, csináljatok Hermetikus klubot? lehet, hogy a chemognosis se kell majd többet... ("god is in the details"- grant morrison) |
| | | | |
| | | | 45. ainoa | 2004. május 6. 19:10 |
| | | | | | Szerintem ez attól függ, hogy mit értesz Istenen és mit világon. Ha "világ" alatt csak az objektíven megfigyelhető világot érted, hát igen, akkor nem valószínű, hogy megtalálod Istent. De szerintem a világ egy kicsit tágabb játszótér. Van itt annyi minden és miért ne férne a sorba egy isten is, vagy akár több is, vagy amit csak akarsz. Lehet, hogy ehez a világhoz tartozik egy isten, vagy több, csak lehet,hogy szegények nem tudják, hogy ők szerves részei ennek a világnak, de ez a világ nem minden, sőt relatíve lehet, hogy nincs is, ez csak nézőpont és megfogalmazás kérdése. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az a "csúnya, rossz" valóság csak relatíve "rossz", viszont a maga zárt buborékján belül tökéletlenségében is tökéletes.
El lehet ugyan mélyedni ebben a világban, de a dolog mélyén nem Istent fogjuk megtalálni, csak újabb és újabb fraktált. Isten ugyanis nincs ebbe a világba bezárva. Egy gömb felszínén élünk. Akármelyik irányba is indulunk el, nem fogjuk megtalálni a világ végét. |
| | | | |
| | | | 43. cellux | 2004. május 6. 09:44 |
| | | | | | A lent/fent kettősségről:
szerintem nem jó ilyen lokalizálós szavakkal beszélni, mert azt a tévképzetet keltik, hogy a megértés (a mindentudás) valahol máshol jön létre, nem itt és most.
tapasztalatom szerint a megértés azt jelenti, hogy "mélyebben" lát az ember, tehát nem csak annyi van, hogy elment egy busz, vagy beszél hozzám egy ember, hanem azt is érti közben (egy másik síkon, de párhuzamosan), hogy mi történt és miért. összefüggéseket is.
tulajdonképpen a mostani test+érzés+gondolkodás és a mellé bejövő (mellé ébredő) egyéb tudat-funkciók működésének kiteljesedéséről beszélünk.
ehhez pedig nem arra van szükség, hogy elszakadjunk a hétköznapoktól vagy a "csúnya, rossz" valóságtól, hanem hogy belemélyüljünk, hogy a velejéig átérezzük, megértsük azt. így lehet megtalálni minden dolog mélyén Istent. mintha a világ egy nullpontból előkígyózó fraktál lenne (világfa), ami a felszínen komplex és bonyolult, de egy tetszőleges jelenséget kiválasztva és elindulva benne "befelé", az ember eljuthat annak a magjáig, ami minden másnak a magja is egyben. így ismeri fel az ember minden jelenség egységét, ekkor tűnnek el a határok a dolgok között.
a bemélyülést pedig úgy néz ki, leginkább a szeretet hiánya akadályozza meg, mert ha nem fogadjuk el a szemlélt dolgokat olyannak, amilyenek, akkor a mélyebbre jutáskor el fognak rántani a dualitásból fakadó ellentétek (jó/rossz, én/nem-én), el fogunk kezdeni gondolkodni (beparázunk vagy belelkesedünk), míg szeretettel közelítve "védve" vagyunk ettől (mert olyankor a jelenség sem hozzánk, sem a világhoz nem tartozik, csak úgy van, az elmélyülés ezért akadálytalan és természetes folyamattá válik)
kábé :-)
világfakertészépítész
|
| | | | |
| | | | | | | | | | töréspont Talán el kell jutnunk lehetőségeink határáig, hogy felfeldezzük végre hogy létezik valahol egy FAL. Igen van fal, és akkor már azt is tudom hogy létezik valami azon túl is.
szenvedés először El kell hagynom ezt a világot. Ez szenvedés. Szembesülök vele hogy nem tudok mit tenni, nem rajtam múlik, nincs tovább cél, értelem, nincs semmi, halál.
szenvedés másodszor Túl jutottam a falon. Most már látok! Mégis itt vagyok megint a Földön és megint nem tudok ellene mit tenni, itt kell élnem, pedig ez szörnyű silány és kicsinyes valóság.
már nem szenvedek Megbolondultam. De ez jó, mert már kilógok a Mátrixból! :)
most meg majd jönnek az ügynökök levadászni... |
| | | | |
| | | | 41. update | 2004. május 5. 21:18 |
| | | | | | Isten ajándéka lenne a hiányérzet... a kattanás??? Mikortól úgy érzed, hogy valami nem stimmel és már úgy érzed, hogy nem bírod... hogy ez így nem létezhet... ???
Hmmmm... biztosan... De akkor miért nem tömegével kattanunk és változunk meg?? Kell valami másnak is lennie... kiérdemlésnek... Ok, hogy miért azok nyílnak ki, akik kinyílnak... miért nem egyszerre???
Na, megiont full racionalista vagyok... :) |
| | | | |
|