 |
Mecha-társadalomwyvern909, 2003. augusztus 15.  | |  | | | | |  | |  | | | Siphersh: ajánlom figyelmedbe a MIÉRT HASONLÍT A KUTYA EGYBEN-MÁSBAN AZ EMBERRE? c. cikket Csányi Vilmos tollából. http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9901/miert/miert.html
Szerény véleményem szerint az állatok igenis tudnak szenvedni. A fiziológiás felszereltségük is megvan hozzá, így pl. fájdalomreceptorok, fájdalomközvetítő idegpályák, fájdalomközpont az agyban. És ezek a dolgok mai tudásunk alapján teljesen ugyanúgy működnek az állatokban, mint az emberben. Ez sem elég bizonyíték? Már ha a szemednek nem hiszel, mert úgy gondolod csak antropomorf szemléletünket vetítjük ki az állatokra...
Mint húsnemevő, szívesen hozzászólnék ehhez a témához is, de semmi újat vagy okosat nem tudok mondani. Sokféle ideológia és ellenideológia helyett nekem (a testemnek, a szellememnek és a lelkemnek) egyszerűen így esik jól...
Amúgy érdekes az egész topik, bár bennem nem kelt félelmet, hogy egyre több a gép körülöttünk. Volt valaha a barlangrajz meg a kőbalta, aztán lett az agyagtábla meg a lándzsa, aztán papír meg ceruza meg puska, most meg számítógép meg föld-levegő rakéta. Mind-mind csak eszközök. Ha egy nap majd olyat csinálnak a gépek, ami az emberiség számára rossz, akkor mi csináltunk megint rosszat, hiszen mi terveztük, mi raktuk össze és mi programoztuk (tanítottuk) a gépeket. Rossznak lenni az ember privilégiuma, és ha rosszat akarunk csinálni, az egy rossz szóval vagy egy kőbaltával is megoldható. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Abból, hogy az ember tudatában van saját létezésének, semmi jó nem származhat. Az emberi öntudat csak egy illuzórikus és ésszerűtlen kényszerképzet, ami az erőszak legkülönbözőbb formáit láttatja igazoltnak, bla bla, blablabla, bla. |
| | | | |
| | | | | | 59. homen | 2003. augusztus 20. 15:22 |
| | | | | | | Mindkettőtök érvelése/logikája teccik, és persze mindegyikötöknek igaza is van. ;)
Az ember épp azért ember, hogy a kapott értelem/magasabb intelligencia szint segítségével megértse a helyzetét, és meglássa magában a természetes körforgás apró résztvevőjét, az állatot.
Egy ember akkor válik igazán emberré, ha meglátja magában az állatot; a többi állat erre nem képes, csak élik az életüket résztvevőként, ösztönből, míg az ember szereplőből akár nézővé, vagy rendezővé is vállhat. Az ember tudatában van létezésének...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem éppen hogy az lenne a humánsovinizmus, ha a külső jelekből arra következtetnénk, hogy az állatban szubjektív szenvedés-élmény jelenik meg. Az állatok sokkal bölcsebbek, mint az emberek. A bölcsesség nem más, mint az emberi értelem kényzerképzeteinek hiánya. Egy ember is elérheti a teljes bölcsességet, ha megszabadul ezektől a kényszerképzetektől. Az ilyen ember nem szenved, és annak általában jeleit sem mutatja. Az állatok híján vannak az emberi értelemnek, és híján vannak a kényszerképzetek lehetőségének is. Azért vagyunk hajlamosak az állatok viselkedését alkalmanként az emberi szenvedés-élménnyel összekapcsolni, mert nem vagyunk hajlandóak elvonatkoztatni az emberi létélmény és az ember, mint objektív megjelenő közötti asszociációinktól. Ha egy teljesen lebölcsült ember a szenvedés tüneteit mutatja, akkor az az ő számára nem szenvedés, csak könnyed részvétel az élet játékában, és egy mélyebb, terészetesebb síkon van az elsődleges jelenléte, ahol nincsen szenvedés. Ezt az állapotot úgy éri el, hogy elengedi az emberi értelem kényszerképzeteit. Nem értem, hogy az emberi értelemmel nem rendelkező állatokról hogyan hihetjük azt, hogy hozzánk hasonlóan szenvedtetik magukat... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én csak abból tudok kiindulni, hogy én tudom hogy nem szeretném ha engem megennének. A rabszolgáknak is rossz volt ami velük történt, persze ők valamilyen szinten ezt le tudták kommunikálni.
Tehát ha jól értem, a feladat most az hogy bizonyítékot keressek az állatok szenvedésének létezésére.
Az állatokkal az a fonák a rabszolgákkal szemben, hogy nem tudjuk vel-k a kapcsolatot felvenni, csak a viselkedésük alapján tudunk bármilyen következtetést levonni.
Pont ezért nehéz lenne bizonyítani, hogy ha sikít a macska mert injekciózzák, akkor nem örömében sikít hanem mert fájdalmat próbál kifejezni ezzel. Mi viszont erre nem vagyunk kíváncsiak (a rabszolgatartók sem voltak kíváncsiak, mit éreznek a rabszolgáik!), és nem is vesszük ezeket a jeleket.
Ha erre nagyon bizonyíték kell, kereshetek valami tanulmányt az állatok és csecsemők reakcióinak hasonlóságáról, vagy arról, hogy miért félnek a csecsemők az injekcióktól (hát mert nem tudja, mi az, és fáj neki).
Az, hogy az állatok sejtik-e hogy ők tulajdonképpen tápláléknak vannak szánva, nem tudom. Ha sejtenék, biztos tudnánk róla. Azt viszont sejtik hogy meg fognak halni mielőtt leütik őket és megérzik a vér szagát.
Szerintem nem is lényeg egyébként, mit gondolnak, a lényeg - amiben biztos vagyok -, hogy életük alatt szenvednek és erőszakos halált halnak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A MECHA-TÁRSADALOM A MÁSODIK LEGDINAMIKUSABBAN INDULÓ TÉMA
A DSH jelentése szerint a Mecha-társadalom című téma elérte ötvenedik hozzászólását, és ezzel bekerült az első három legdinamikusabban induló téma közé. Az ötvenedik hozzászólás 4 napot, 20 órát és 51 percet váratott magára. A jelelegi állás szerint az első három helyezett a következő:
1. Bűn, drogok, vallás - 4 nap 4 óra 41 perc
2. Mecha-társadalom - 4 nap 20 óra 51 perc
3. Miért jó ez nektek? - 6 nap 44 perc |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Még egy kis adalék; növények vs. állatok.
Miért is van az, hogy most csak az állatokat kell felmenteni az emberi táplálék-sors alól? Megint csak azt tudom mondani hogy a kisebb szenvedés irányába kell elmozdulni. Siphersh, tökéletesen egyetértek azzal hogy a növényeknek tudunk megközelítőleg természetes körülményeket biztosítani (minél kevesebb kemizálással persze).
Azt az iszonyatot ami a sertés- és marhatelepeken folyik, nem tudom semmilyen természetes folyamathoz hasonlítani.
Érdemes itt elgondolkodni, hogy a génmódosítás, kemizálás, hidroponikus termesztés stb. nem-e a növények "sertéstelepre zárása"?
Mert persze sokan vagyunk és kaja meg kell. Na EZ a következő égető probléma... szerintem inkább a népességnövekedés visszafogása a járható út, mint az egyre több kaja termelése. Muszáj. Még mielőtt egymást kezdenénk enni és fuccs a vegetarianizmusnak (is) :))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Miért gondolod, hogy egy állatnak rossz az, ha egy ember megeszi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | No és még mielőtt ki leszek kiáltva reménytelen idealistának :))), meg kell állapítani hogy az emberiség kétszer megbírkózott a rabszolgaság intézményével (tehát a domináns rasszizmus legsötétebb, legprimitívebb formájával): ókori Róma egyszer, USA függetlenségi háború kétszer.
A gazdasági kérdéseket is megoldották valahogy, hiszen mind Róma, mind pedig a déli államok a rabszolgaságon alapultak.
Na, ma ez picit nehezebb lesz. A mai társadalom az állatok kihasználására rendezkedett be. Viszont éppen most csúszik ki alóla a talaj (alkalom adott!).
Nem hiszem, hogy egy kis akarattal nem tudnánk ezeket a kérdéseket megnyugtatóan rendezni, a gazdaságot átállítani kevésbé abuzív módra stb. Persze okosan kell csinálni és a legfontosabb, hogy a lehetséges következményeket vegyük figyelembe.
"All we need is trust... and a little bit of pixie dust" ;))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Rasszizmus.
A Te érvelésedet onnan sejtem kiindulni, hogy az embernek elidegeníthetetlen joga bármilyen más élőlényt megenni. Ezt voltaképpen nem tudjuk cáfolni, hiszen ebben semmi és senki nem akadályoz meg bennünket. Tehát végtére is a Földön élet-halál urai vagyunk, ha úgy tetszik.
Ebből indult ki az az érvelés még régen, miszerint a fehér ember a domináns rassz és elidegeníthetetlen joga a feketéket, sárgákat stb. tehát a nála különbözőeket alacsonyabb rendűnek tartani és velük kényére-kedvére bánni. Ez a rasszizmus.
Ma már többé-kevésbé tisztában vagyunk vele, hogy a feketék-sárgák is hozzánk hasonlóan emberek.
Na akkor most jön a csavar.
Ha ezt az érvelést kivetítem az állatokra: rá kell ébrednünk - ugyanúgy, mint a nem-europid emberi rasszoknál - hogy ugyan módunkban áll velük bármit csinálni, de ez nem feltétlenül etikus, és hát tulajdonképpen ők is "éreznek és véreznek"...
Tehát ahogy a fehér ember kiterjesztette a periférikus látását (vagy szeretetét? toleranciáját?) a feketékre-sárgákra, ugyanúgy ki lehetne terjeszteni ezt a látást az állatokra is.
És ezt a rasszizmust, ezt a megkülönböztetést jól el kell felejteni. A vegetarianizmus éppenhogy ellentmond a rasszizmusnak! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem az állattenyésztés és a növénytermesztés között az az alapvető különbség, hogy a növényeknek képessek vagyunk természetes körülményeket biztosítani, az állatoknak viszot nem.
A kertépítés jut erről eszembe, ami az én szememben az anyagi kultúra abszolút csúcsa. Odatelepítjük, és akár be is kerítjük a növényeket, de eszünkbe sem jutna bezárni a madarakat, amik a fákon és bokrokon megpihennek. |
| | | | |
| | | | | | 50. Ymor | 2003. augusztus 20. 12:22 |
| | | | | | | | Megértelek, valamikor én is így gondolkodtam. Csak rájöttem az érvelés hibájára. Mért gondolod, hogy ha csak növényeket eszel azzal kevesebbet ártassz? A növényeknek ugyan úgy ártassz. Utólag belegondolva még az is felmerült bennem, hogy a vegetarianizmus tulajdon képpen egyfajta rasszizmus. |
| | | | |
|
