 Kategória:
Filozófia 
Létrehozó: Ivy I
Létrehozás ideje: 2003. július 21.
Utolsó hozzászólás: 2012. augusztus 21. |
| |
Érdeklődés: 19272 letöltés
378 hozzászólás |
| |
|
|
A pszichedelikumok közelebb visznek-e Istenhez, vagy eltávolítanak Tőle?Ivy I, 2003. július 21.  | |  | | | | |  | |  | | | Pedig ez egy nagyon egyszerű függőségi teszt. Ami csak eszköz, az nélkülözhető/helyettesíthető. A nélkülözéssel bizonyíthatod a legjobban, hogy a pszichedelikum=eszköz és a transzcendencia=cél.
Ha nem vagy hajlandó a tesztre (pld. a közben elvesztett előnyökre hivatkozva), az gyanús.
Ha nem vagy hajlandó azonnal elkezdeni a tesztet (pld. felkészülésre hivatkozva), az szintén gyanús.
Ha nem önként teszed (pld. anyaghiány van), akkor önmagadat csapod be.
Ha nem tudatosan teszed (pld. nem tűzöl ki határidőt), akkor nem is számít igazi tesztnek.
Ha nem tudod végigcsinálni (pld. mindig önigazoló okokat találsz a használatra), akkor az anyag a célod.
Ha végigcsinálod, de megváltozik a célod (pld. rasztafariból pszichedelikus nácivá válsz), akkor levonhatod a tanulságot az eredeti célod valódiságát illetően :)
|
| |  | |  |
| | | | | | 29. cellux | 2003. július 25. 10:30 |
| | | | | | | "Azt, hogy az anyaghasználatod az áhítatos transzcendenciakeresés eszköze-e, vagy az álszent junkieság célja-e, csak az anyaghasználat önkéntes, tudatos és hosszútávú szüneteltetésével lehet megtudni/bebizonyítani."
Szerintem akkor se, ugyanis az éppen aktuális világnézeteden kívül nincs támasz, nincs stabil pont, ami alapján ezt megítélhetnéd. Az éppen aktuális világnézeted pedig változik, aszerint, hogy merre mész, milyen döntéseket hozol, és általában, hogy mit tartasz lehetségesnek.
Ha azzal a szándékkal kezdenél neki ennek a manővernek, hogy esetleg bebizonyítsd magadról, hogy hülye vagy, akkor ezt kis ügyességgel simán be tudod bizonyítani. Csak akkor meg tehetetlen seggfejjé változol. Aztán meg junkie-vá megint.
Szóval ennek nem sok értelmét látom.
|
| | | | |
| | | | | | 28. cellux | 2003. július 25. 10:14 |
| | | | | | | Szerintem ha valaki az Egyet keresi, akkor nem tévesztheti el, mert Egyből csak egy van. (nahát :-)
Az viszont, hogy ez az Egy miképpen jelenik meg valakinek, személyiségspecifikus. Az Egy egységét nem a jelenségben tapasztaljuk meg, hanem a jel mögött meghúzódó jelentésben, a szellemi lényegben. Egy szellemi mintázat rendkívül sokféle módon jelenik meg a jelenségvilágban (a jelenségvilág azért van, hogy ezeket a mintázatokat formába öntse; az anyagot formálja a szellem a "saját képére és hasonlatosságára"). Ha valaki felfogja a sokféle jelenség mögötti azonosságot (az analógiákat), akkor megértette az Egyet is.
Ezért igazából tökmindegy, hogy mit látunk, a lényeg, hogy közben tudatában legyünk annak a "dolognak", amit az érzékleteinken keresztüli megnyilvánulás kifejez. A szútrák által emlegetett mahamudra, nagy jelkép, világ-mandala ugyanerről szól: a jelenségek megnyilvánulásai a lényegnek, és ha valaki képes a lényeget felfogni, akkor abból fogja nyerni a stabilitását, nem pedig a változékony, illékony megnyilvánulásokból, amelyekhez való ragaszkodás szenvedéshez vezet.
Ilyen belátás birtokában el lehet dönteni, hogy az a dolog, amit látunk, tényleg az-e (annak a megnyilvánulása-e), amit keresünk. A világ minden porcikájában jelentéssel teljes, és nincs semmi a szellemben, ami ne fejeződne ki a világban is. És mivel a világ tökéletes leképezés, ezért végső soron nem kell sehová sem elmenekülnünk. A szamszára és a nirvána egy és ugyanaz.
[na jó, ez most nem biztos, hogy kapcsolódik, de ha már így kijött, itt hagyom... :-]
|
| | | | |
| | | | | | 27. Vegha | 2003. július 25. 08:30 |
| | | | | | | | Höhhööö... Ez egy érdekes dolog, de igaza van génnek. Én is éppen tegnap morfondíroztam ezen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Erre kiváncsi lennék... Pontosan miért mondod ezt... Hogy a kihagyás? Mennyiben mutatkozik meg abban jobban ez a dolog? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A pszichedelikumok ugyanolyan közel visznek az öreg fehér szakállashoz, a mosolygós kis kopaszhoz, az alagsori vörös grillezőhöz, a glóbusz muterjához, az önátalakító gépmanókhoz, és a tudatodban létező összes többi variációhoz is. Ha akarod.
Azt, hogy az anyaghasználatod az áhítatos transzcendenciakeresés eszköze-e, vagy az álszent junkieság célja-e, csak az anyaghasználat önkéntes, tudatos és hosszútávú szüneteltetésével lehet megtudni/bebizonyítani.
Vagy helyette lehet bejövős drogos-szexes vallásokat alapítani:
Entheogenic Sects and Psychedelic Religions http://www.maps.org/news-letters/v12n1/12117stu.html
|
| | | | |
| | | | | | 24. Ivy I | 2003. július 24. 23:06 |
| | | | | | | Jó, marad bombadiltoma, csak:
I thought... you are a guy!
Most guys too... :o)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Anélkül, hogy megkérdőjelezném annak az igazságát, ami te mondtál IvyI, amíg van szenvedés, én szeretném megszüntetni. Gyermeteg vágy, tudom, főleg, ahogy én képzelem: amolyan megsuhintom a varázspálcámat módszerrel...
[Viszont haaaaaaaaaadd maradjak bombadiltoma... szerettem Bombadil Tomát a könyvben, és szeretem ezt a nevet. Remélem, hogy azáltal, hogy némileg azonosulok ezzel a névvel, valami átragad rám Bombadil Tomából...]
|
| | | | |
| | | | | | 22. Ivy I | 2003. július 24. 20:41 |
| | | | | | | bombadiltoma: Nem lennél inkább mégis Aranymag? :o))
"Bár el tudnám ilyenkor venni mindenki szenvedését, mint az a bizonyos Jesua Ha-Nocri..."
Egy örömhír: neked nem kell ezt tenned, mert Ő már megtette helyetted :o) Ha ezt neked is meg kellene tenned, akkor a váltság(díj) nem lenne teljes értékű, de hála az Úrnak, az! Nincs mit hozzátenni, ez ingyen van! Az árat Jézus fizette le...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ma megnéztem végre a Feldmár filmet, napközben meg Hoffman papát olvastam... De nem is ez a lényeg. Rájöttem, hogy mégis harmonikus viszonyban vagyok Istennel, akkor is, ha a hétköznapi életemben nem gondolok Istenre, csak akkor, amikor megérint az élet "másik arca". Ilyenkor nyugodtan és félelem, disszonancia vagy bármiféle bűntudat nélkül "fordulok hozzá" a magam meglehetősen suta módján. Korábban azt gondoltam, ez egyfajta rossz félállapot. Most viszont azt gondolom, hogy mivel a hétköznapi életemet alapvetően egy tiszta (mondhatnám isteni) etika irányítja, ez pont így jó. Hogy a hétköznapi hibáimat nem klasszikus értelemben vett imákkal javítgatom -- vagy adott esetben halogatom javításukat -- hanem többféle eljárás valamiféle speciálisan rám jellemző egyvelegével, az Istennek nem "fáj", mert Isten nem rendelkezik olyan egyszeri tulajdonságokkal, mint hiúság, stb. Isten felfoghatatlanul másabb ennél, és én őt csak akkor tudom bármilyen módon "felfogni", amikor nem a hétköznapi agyammal gondolkodom és szívemmel érzek. Ergó földhözragadtan nem tudok Istennel semmilyen viszonyban lenni, mégsem vagyok távol tőle. Ott van bennem, mint a tudattalan. Nem tudom érti-e ezt valaki, én értem, érzem, hogy ez pont így van jól, de nem biztos, hogy át tudom adni most nektek azt az érzést... Amikor éjjel 3 tájt nyári szellő lengedez és Handel szól a Bartókon, én egyensúlyba tudok kerülni az univerzummal... Bár el tudnám ilyenkor venni mindenki szenvedését, mint az a bizonyos Jesua Ha-Nocri... |
| | | | |
| | | | | | 20. Vegha | 2003. július 23. 16:34 |
| | | | | | | | Kis kitérőként egyébként megjegyezném, hogy a My problem child-ban a pszichedelikus szót azokhoz az eljárásokhoz használják (hipnotizáció, drogfogyasztás,...), amelyeknél ego-loss van. Ez alapján a zöld tényleg nem nevezhető annak, ellenben én úgy gondolom ez a kapcsolás ma már nem állja meg a helyét és bizony a tetű valóban nem nevezhető pszichedelikumnak, de ezt igazából a felhasználó nagymértékben tudja pótolni. (saját tapasztalataim alapján írtam ezt.) |
| | | | |
| | | | | | 19. Vegha | 2003. július 23. 16:24 |
| | | | | | | "az Isten olyanságának a kifejeződései " : ))
Asszem lassacskán a verbális határokat súroljátok, szerintem ennyire nem kéne elmenni : ) Főleg az Isten definíció; azt nagyon öngyilkos merényletnek tartom. Felér kb az ego megfogalmazásával. |
| | | | |
| |
| 
 |
