 |
A pszichedelikumok közelebb visznek-e Istenhez, vagy eltávolítanak Tőle?Ivy I, 2003. július 21.  | |  | | | | |  | |  | | | | a kérdés az, hogy Isten tudatosan tarja össze és irányítja ezt az egészet, vagy nem? A dolgok mindig a legvonzóbb irányba haladnak bal és jobb közül. bal, bal, bal, jobb, bal, jobb, jobb, bal... menetelünk az útvesztőben, a táj meg változik néha. Ha isten "felülről" látja, hogy mondjuk én hogyan kóvájgok össze-vissza, sőt, le tud nekem füttyenteni, hogy "Balek, a másik irányba menj!" akkor... Nemtom mi van akkor... :-)) Semmi. Nem? Az, hogy látom az ajtót magam előtt, még nem visz hozzá közelebb, legalábbis centikben mérve. Hacsak nem féltételezzük, hogy ha nem látnám, hogy hol van, rossz felé mennék, több centi lenne a görbe, hullámos, mint az egyenes. Persze akár vakon is ráérezhetek, hogy hol az az ajtó. |
| |  | |  |
| | | | | | 113. giggles | 2003. augusztus 21. 16:00 |
| | | | | | | egyébként lehet, hogy az a gond, hogy definiálni akarjuk az istent egyetlen rövid, frappáns mondatban, esetleg szóban, ami ugye lehetetlen.
az egyetlen szavunk rá az isten, amiből, mondatok, ideák sokasága fakad. |
| | | | |
| | | | | | 112. giggles | 2003. augusztus 21. 11:48 |
| | | | | | | BT: nem baj, én se, asszem az utóbbi lesz (teve,szem, ökör :D)...
"isten ateista, hisz nincs kiben higgyen. szerénytelenség lenne, ha önmagában hinne. tehát ha istent kell követnünk, legyünk ateisták!" -(DSR)
:D |
| | | | |
| | | | | | 111. Ymor | 2003. augusztus 20. 12:39 |
| | | | | | | Természetes, hogy nehéz különbséget tenni. A miszticus élmény többnyire egyszeri, nem széndékos keresés eredménye, így nem ad lehetőséget a vizsgálódásra. Az ember automatikusan feltételezi, hogy érzései, tapasztalai tények, pedig mivel meglévő ismereteire támaszkodik egy korábban még soha nem tapasztalt jelenség értelmezésekor az élmény valójában szubjektív benyomás. Ezért a misztikusok Istent olyan tulajdonságokkal is felruházzák, amivel az nem rendelkezik.
Innentől kezdve Isten inkább már fogalom, amit a társadalom kreál. Pedig óriási a különbség. Míg az első az embereket teremti addig a másikat az ember teremti meg saját igényei szerint. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nehezebb elválasztani a vallások istenét a misztikusok (és pszichedelikusok) istenétől mint gondolnánk. A vallások erősen alapoznak a misztikusok rendszerbe szedett élményeire. Sajnálom, hogy gyakran negatív felhanggal emlegetik az intézményes vallást és szembeállítják a misztikusok élményeivel. Az istenismeret nem csak személyes élményekből kell, hogy táplálkozzon, hanem a tapasztalatok átadásáből - közösségben.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ymor, "alapvetően más"? Meglehetősen merész állítás. Meglehetősen merész... hm... viszont nyilvánvalóan igaz. Mivel az Istenről való átadható, fogalmi ismeret a tudás természetéből adódóan szemléleti vaklóság, Isten megtapasztalása pedig nem szemléleti, hanem közvetlen megélés. Ja. Végül is igaz, amit írsz.
Elég súlyos folyamodványa (?) ennek az, hogy Isten valósabb, mint bármi más. Pontosabban alapvetőbb a valóssága. Mert akárminek a létezéséről legyen is szó, a létezés igazsága alá van rendelve a fogalmiság szemléletének. Viszont abban a legalapvetőbb közegben, ahol "még" semmi nem létezik, vagyis a valóság kontinuumának feldarabolása előtti közegben Isten jelenléte szinte magától értetődő megélésben jelenik meg.
Másrészről viszont nem nevezhetjük létezőnek vagy valósnak azt, ami/aki az alapvetője a létezés értelmezési körének. Ha a mindenség legalapvetőbb teremtőjét nevezzük Istennek, akkor nem vonatkoztathatjuk rá a mindenségen belül értelmezett lét fogalmát. Vagyis Isten létének állítása nem értelmezhető. A legvalósabb létező nem nevezhető valósnak vagy létezőnek.
Még jó, hogy nem filozófusnak mentem, mert akkor egyfolytában ilyeneken kellene töprengenem. |
| | | | |
| | | | | | 108. Ymor | 2003. augusztus 19. 21:53 |
| | | | | | | | Mielőtt Istenhez közeledni próbál valaki tisztázni kellene hogy miről beszélünk: az emberek által kreált Isten fogalomról amivel a racionalitás által nem lefedhető réseket foltozzuk be, hogy kerek és egész legyen a világképünk vagy a misztikusok és próféták által észlelt valós jelenségről. Az elsőről értelmetlen vitatkozni mert alapvető sajátsága hogy bármilyen formára alakítható az igényeknek megfelelően, így nincs tökéletesen egyező áláspont. A második egy valóságosan létező, többek között a psychedelikumokkal elérhető, megvizsgálható jelenség. Más kérdés, hogy ez a dolog alapvetően más, mint amit a vallás tanít róla. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Giggles: sajnos nem tudok segíteni, nem tudok héberül.
Én egy időben próbáltam ésszel megérteni Istent. A Bibliában a szőszálhasogató agyammal túl sok ellentmondásra leltem, akár a négy evangélium között is. És a Biblia nélkül sem voltam képes megérteni, csak zsinati jellegű vitafoszlányokra tellett. A megfogalmazható gondolatok közül végül azt tudtam axiómaként elfogadni, hogy minden pont így van rendben, és hogy Isten szabad akarata mindig megvalósul az én szabad akaratomban, és gondolatai az én gondolataimban, és bár ez könnyen támadható logikailag, ezt mégis magamévá tudtam tenni, és nem volt több vita, bár azóta az Istenről való kognitív elmélkedést is nagyjából abbahagytam. Azt hiszem az lenne a legjobb, ha egyszer józan belátással (megvilágosodással) is abszolválni tudnám tétova hitemet, nem csak úgy, hogy axiómának veszek egy logikailag több sebből vérző álláspontot, de amíg más nem megy, addig nekem ez így jó, mert úgy gondolom, hogy ez is Isten gondolata/akarata. |
| | | | |
| | | | | | 106. giggles | 2003. augusztus 19. 17:33 |
| | | | | | | :D
pedig nem akartam szlogent gyártani...
szerintem nem mismás.
azért mert az életútja valakinek nem ilyen, attól ő még gondolhatja úgy. ha ez kell a lelki nyugalmához (mert ez a lényeg, a lélek nyugalma) az hogy a kívülálló milyennek látja, és egyezik e a véleménye vele az egy más eset.
ha valaki úgy érzi, hogy attól jó neki hogy minden reggel belefejel a mosógépbe, hát csinálja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | giggles:
A "harmónikusan kiegyensúlyozott élet" margarin reklámra emlélkeztet :) Szerintem ezzel kicsit elmismásolod a választ. Sok életutat el tudok képzelni, ami nem kiegyensúlyozott, nem harmónikus, de Istennek tetsző.
cellux:
Átérzem amit írsz. Sokat pörgök azon, hogy egy-egy késztetés, gondolat vajon Istentől jött-e (pl. ima közben a válasz).
"Az én szabad akaratom az Isten akarata bennem."
Ezt nem értem sajnos. Azt gondolom, hogy van szabad akaratom (Istentől kaptam) és Istennek is van akarata. Az ő akarata tökéletes mint ő maga, az enyém nem az. Én képes vagyok "rosszat" akarni tudatosan és tudatlanságból is, de nem akarok. Azt akarom akarni, amit Isten akar. A két akarat természeténél fogva nem azonos, de az emberi akarat (korlátait megőrízve) egybe eshet Isten akaratával. Gondolj a Miatyánk második kérésére, vagy a Gecsemáné kert beli imára: "Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te." |
| | | | |
| | | | | | 104. giggles | 2003. augusztus 19. 16:29 |
| | | | | | | ááá, BT!
kérdésem volna:
azt hogy goa héberül szted oyinnal, vagy vauval írják (bocsi, nemtom a magyar leíratukat a betűknek, mert kicsike gobbo vagyok még:D) |
| | | | |
|
