 Kategória:
Filozófia 
Létrehozó: Ivy I
Létrehozás ideje: 2003. július 21.
Utolsó hozzászólás: 2012. augusztus 21. |
| |
Érdeklődés: 19275 letöltés
378 hozzászólás |
| |
|
|
A pszichedelikumok közelebb visznek-e Istenhez, vagy eltávolítanak Tőle?Ivy I, 2003. július 21.  | |  | | | | |  | |  | | | | Csak azt akartam kifejezni, hogy szvsz nem a pszichedelikumoktól függ, hogy közelebb kerülünk-e Istenhez vagy nem. Egyáltalán lehet-e hozzá közelebb kerülni annál, mint most? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Nem. Nem hasonlít. Csak olyan. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Siphersh: Nem olyan, mintha azt mondaná, csak hasonlít ahhoz, mintha azt mondaná. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez olyan, mint ha azt mondanád, hogy az autó közelebb visz az úticélhoz, vagy eltávolít tőle. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A pszichedelikumok közelebb visznek Istenhez, vagy eltávolítanak tőle. |
| | | | |
| | | | | | 157. _ID | 2003. november 4. 17:33 |
| | | | | | | | Igazad van holist! A saját út megtalálása a fontos. |
| | | | |
| | | | | | 155. Sevil | 2003. november 3. 11:34 |
| | | | | | | Kösz holist, így már nem tűnik értelmetlne hülyeségnek amit olvastam (már ha igaz a forrás).
A Buddha élete és tanát nem Schmidt József írta? |
| | | | |
| | | | | | 153. _ID | 2003. november 1. 19:31 |
| | | | | | | Szia Vegha!
Nagyon igaz, amit írtál!
Amíg nem ismered meg önmagad, vagyis nem válsz önmagaddá, addig néha nemis te teszed amit teszel, jobban mondva lehet, hogy a te "igazi önmagad" nem azt tette volna.
Én például egyáltalán nem tudom, hogy eddig hol voltam.:)) |
| | | | |
| | | | | | 152. Vegha | 2003. október 30. 18:37 |
| | | | | | | Hello psymon! Nagyon érdekes gondolatokat vetettél fel.
Szerintem nem fontos a gyerekkori keresztség. Mármint, nincs sok jelentősége, mivel az nem a Te döntésed (kivéve ha nem Te vagy Ő szentsége a Dalai Láma, nála meg már úgyis mindegy). Viszont a későbbi választás már annál inkább számottevő. Pláne, ha felülbírálod korábbi felekezeti hovatartozásodat.
Bizony, szerintem is nagyon sok múlik rajtunk embereken, s csak eztán kellene előtérbe helyezni a célnak megfelelő vallást. Úgy értem, a megfelelő önismeret hiányában teljesen mindegy, hogy melyik utat választod, korántsem biztos, hogy egy jón indulsz el. Ellenben minél több időt szánsz magadra, minél több aspektusodat teszed magadévá, önmagadon keresztül annál többször fogsz bizonyságot szerzni róla: jó úton vagy.
Valahol mélyen minden ember tudja életének minden egyes pillanatáról, hogy jó volt-e vagy sem (nyilván saját szemszögéből - dupla szubjektivitás). A kérdés csupán az, hogy ki képes ezt meglátni illetve, hogy mekkora rálátással. Mikor elérkezel arra a szintre, hogy ez nem válik feladattá, reflex szerűen, mégis tudatosan "teszed a jót", ott megszűnik a dupla szubjektivitás és minden cselekedeted tiszta lesz. Illetve nálam ez így fog működni : )
|
| | | | |
| | | | | | 151. psymon | 2003. október 29. 20:08 |
| | | | | | |
Syasztok!
Bár eddig nem kísértem figyelemmel a fórum történéseit (éppen csak belepillantottam a hozzászólásokba a minap), de nagyon érdekesnek találom a témát. Úgy gondolom, hogy a vallások létezésének ténye önmagában is felvet kérdéseket.
Az én meglátásom az, hogy az egész világ egyetlen esemény edményeként jött létre, amit egyetlen létező váltott ki. Ily módon a világon mindennek közös eredete van. Ebből következik, hogy ha a teremtővel akarunk kapcsolatot létesíteni, ehhez a közös eredethez kell visszatérnünk és ennek a titkát kell megfejtenünk.
Elméletileg ezt a célt szolgálják a vallások. De minden vallás más értékeket emel ki és tart célravezetőnek a transzcendens világgal való egyesülés érdekében. De ha minden vallás ugyan azon alapra vezethető vissza, nem lehet, hogy ugyan azokat az értékeket is kéne képviselniük? Honnan tudjuk, hogy minden vallás a tökéletesség, az Istennel való egyesülés felé vezet minket? Hiszen a vallás önmagában csak szertartások és tanok, énekek és áldozatok tömgelege, ami abban segít, hogy megtaláljuk Isteni eredetünket. Mégis sokan, akik követik a kijelölt utat nem képesek elérni céljukat. Vajon azon múlik-e minden, hogy mi milyen emberk vagyunk és mennyire vagyunk képesek Isten követésére, vagy azon, hogy melyik utat választjuk?
Van-e egyátalán választásunk? Hiszen sokunkat már gyerekkorában megkereszteltek és ráállítottak egy ösvényre, amin akarva-akaratlanul is, de elindultunk. De vajon minden ösvény helyes? És vajon mindenki a helyes ösvényen jár?
Nekem szinpatikusak a keleti vallások tanításai, de mégsem érzem úgy, hogy képes lennék elhagyni a saját vallásomat, mégha nem is élek hithű keresztény módjára. Úgy érzem, nem elég erős a hitem. Persze ez nyilvánvaló is, ha egyszer ilyen kérdések fogalmazódnak meg bennem. De ezekre a kérdésekre nem is igazán akarok választ kapni. Megosztom veletek a kételyeim, hogy gondolkozzatok és véleményt formáljatok róla és folytatom a helyes út keresését. Remélem egyszer megtalálom.
Ohm Nama Shivaya Brotheres N Sisters!
|
| | | | |
| |
| 
 |
