Kategória: Filozófia
Létrehozó: Ivy I
Létrehozás ideje: 2003. július 21.
Utolsó hozzászólás: 2012. augusztus 21. |
| |
Érdeklődés: 19275 letöltés 378 hozzászólás |
| |
|
| A pszichedelikumok közelebb visznek-e Istenhez, vagy eltávolítanak Tőle?Ivy I, 2003. július 21. | | | | 210. helio* | 2006. január 4. 18:16 |
| | | | | | (Hiszen mi biztos?) Na de az egyensúlyhoz valamiben meg kell nyugodnunk. És hogy honnan tudjuk hogy az nem valami illúzió?: Nem az amit jónak vélünk (vagyis képzeletben a "jó" -cimkével ruházunk fel), hanem ami tapasztalhatóan (és nem képzeletben!!) jót tesz nekünk / jó számunkra (és nyilván minimum hogy nem árt a környezetünknek, vagy inkább annak is jó).
Nem állítom hogy a pszichedelikumok az abszolút kulcs, sőt respekt annak aki még nem is hallott felőlük mégis "nagyon vágja". De nem hétköznapi (kizökkentő) tapasztalat, és közelebb visz Iistenhez. Vagy talán felkínálja a lehetőséget hogy közelebb vigyük magunkat Iistenhez, az hogy elrágcsálgatjuk persze hogy önnmagában semmi, >ehhez a "rágcsáló" is kell(!), ha meg nem célja ilyesmi akkor meg nem tök mindegy?/miről beszélünk?
És még mindíg megtapasztalás... Volt olyan tapasztalatod (+/-) valaha, amivel nem lettél (bármely mértékben) több, amit megbántál?..
Szerintem közelebb visznek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | "Én sem hiszem hogy ilyen ilyen nyílvánvaló kulcsok lennének a pszichedelikumok, de komoly tapasztalatokhoz segíthetnek hozzá, ami hozzárájulhat önmagunk és a világ megismeréséhez. Xerfield, te ezzel nem értesz egyet?"
Dehogynem, ezzel teljesen egyetértek. Sőt, szívesen eljátszok gondolatban még továbbmenőleg mindenféle extrémséggel, mert bármi is a Vanság, az mindenképp végső soron egy Olyanság, ami extrém kell hogy legyen a mihezképest rendszerünkben. : ) Visszatérve igen, komoly tapasztalatok, amik segíthetnek abban hogy ráleljünk önmagunkra. Ami nekem először feltűnt és egyben meg is fogalmazódott bennem, hogy mikor az ember megeszik valami ilyen cuccot, egyfajta halálközeli állapotba kerül ugye, de még ha ezt nem is mondjuk, akkor mondhatjuk azt hogy a tudatalattijába utazik, mindegy, lényeg, hogy a hagyományos értelemben vett külvilággal - ahol eddig x évet leélt és felépítette magát a környezet és ezáltal kifejlődött kezdetleges önmaga elvárásaival szemben - szinte minden kapcsolatot elveszít. Nincs meg az eddig fogodzkodó, az érzékelt benyomások túlnyomó része nem köthető az eddigi életben tapasztaltakhoz, és ezzel minden eddig magunkra épített tulajdonság, meg mindenféle okosság, vagy hülyeség amik birtokosának hittük magunkat eddig, az elveszik, mivelhogy jelen helyzetben nincs semmi, de semmi értelmük. Ezek után ugye az önmagára figyelő ember nagyjából kedvére és persze képességei függvényében építheti fel újból saját magát, az általa rossznak itélt tulajdonságokat elhagyva, a jókat meghagyva, továbbfejlesztve, stb.
Szóval első körben ennyi volt a véleményem a pszichedelikumokról. Azóta persze alakult, mert szerencsére nem "körben járok". : ) (Legalábbis még/most azt hiszem ; ) |
| | | | |
| | | | 208. Nihil | 2006. január 4. 16:18 |
| | | | | | Ez elég érdekes elmélet. :) [Gomba a saját valóságában mesél]: Bazzeg a múltkor úgy beálltam egy embertől, úgy éreztem, mintha megenne, aztán megemésztene és 3 nap volt amíg végül lejöttem róla, a vége olyan volt, mintha egy ki**szott végtelen csőben örvénylenék... :)
A viccet félretéve, attól még lehet igazad van, hogy én nem gondolom így.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Arra próbálok célozni, hogy mikor eszel vmi drogot, (de maradjunk inkább a pszichedelikumoknál,) akkor a te tudatod egyesül az ő, a pszichedelikum tudatával. Valószínűleg nemcsak te, hanem ő is tapasztal. Ő is létezik, tudattal bír, információtartalmar és intelligenciája van. Feltehetőleg. És ha így áll a dolog, ki tudja, ha a teljes mindenség maga Isten, ami felé törekszünk mi, emberek, akkor lehet, hogy ők is éppen erre törekednek, megváltásra várnak, igyekszik megváltani magukat...
De lehet, hogy pont nem. Lehet hogy ezek maguk a Sátán, és minden erejükkel azon vannak, hogy eltérítsék az embereket, és azokat mindenféle tudatlabirintusba börtönözve meghagyva őket abban a hitben, hogy Isten felé törekszenek, (mert e szándék talán teljesen sohasem irtható ki az emberekből,) valójában saját igájába hajtja az embert, befogja őt, elveszi energiáját, ezáltal erősebbé válik, és készül átvenni az uralmat Istentől.
De csak nem így utóbbi-féleképp van. : ) (miért is nem?:)
|
| | | | |
| | | | 206. Nihil | 2006. január 4. 16:02 |
| | | | | | Tudjuk, hogy minden kultúrának megvannak a saját drogjai és szerintem a szentírás(ok)ban is esik szó róluk, de erről nem vitatkoznék,mert nem tudok pontos konkrétumokat mondani, hülyeségeket meg nem akarok.
Én sem hiszem hogy ilyen ilyen nyílvánvaló kulcsok lennének a pszichedelikumok, de komoly tapasztalatokhoz segíthetnek hozzá, ami hozzárájulhat önmagunk és a világ megismeréséhez. Mostmár legalább harmadszor írtam le ugyanazt más szavakkal. Xerfield, te ezzel nem értesz egyet? |
| | | | |
| | | | 205. Nihil | 2006. január 4. 15:55 |
| | | | | | "És tudod mire jutnak jópár információ kivetítés után a "drogok" a téren-időn túli ~fórumukban?"
sorry, Xerfield, de ezt egyáltalán nem tudtam értelmezni. Segítenél? |
| | | | |
| | | | | | | | | | "Természetesen a "drog", csak eszköz és nem cél, és persze eszköznek sem az egyetlen."
És tudod mire jutnak jópár információ kivetítés után a "drogok" a téren-időn túli ~fórumukban?
"Természetesen az "ember" csak eszköz és nem cél, persze eszköznek sem az egyetlen."
: )))
Az zavar csupán, hogyha van itt egy ilyen nyilvánvaló kulcs, amivel meg lehet nyitni az Isten felé vezető első, akár többedik ajtót is ha úgyadódik, és már több ezer éve az ember pályafutásának kezdete óta velünk vannak pl a gombák, akkor miért nem ír róla valamit valamelyik szentírás? Azaz biztos van róluk szó valahol, azaz remélem, csak én még nem találtam meg... Esetleg valaki más? Annyit mondjuk lehet tudni, hogy kábító-bóditó szert ne fogyassz!... És gombát, peyoteot, vagy LSDt? Nem kábít, hanem ébreszt valamilyen szempontból, mégis a normál érzékek kábulnak, tompák lesznek tőle, ahogy wyvern mondtavolt az ember egy villanykörtét nem tud kicserélni...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | pont emiatt írtam én is 198as hszben hogy "...közelebb viHET. de csak HET, mert..." amúgy istent sohasem láthatjuk meg teljes valójában szerintem, csak megérezhetjük a jelenlétét vagy a létezését. és ez valóban nem feltétlenül függ attól, hogy mennyi pszichedelikumot tömünk az arcunkba.. valakinek azonaban szüksége lehet rá, mert egyéb módon nem képes elszakadni a tudata a materializmus alapstruktúrájától. vagy nem is tom.. |
| | | | |
| | | | 202. Nihil | 2006. január 4. 14:18 |
| | | | | | Igaz. Pontosítok: A pszichedelikumok közelebb viHETnek Istenhez. Ezt is inkább úgy, hogy segíthetnek több oldalról látni a dolgokat és ez vezethet ahhoz, hogy vki megtanulja látni az EGÉSZET. Természetesen a "drog", csak eszköz és nem cél, és persze eszköznek sem az egyetlen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Aha, ez mind szép, de hogy jön ide a drog, vagyis a pszichedelikum? Kinek a tudatával egyesül a te tudatod akkor, amikor fizikai tested megeszi azt a lizergsavat vagy akármit? Kinek, vagy minek a tudatával? És annak mi a célja? Segít neked, vagy felhasznál? Egyszerre? Egyik sem? Közelebb visz Istenhez, azaz közelebb vihet, igen...igen? Időlegesen? Látszólag? De eljutatt hozzá teljesen? Nem. És nagyobb perspektívában nézve, vajon elősegíti-e az Istenhez való eljutást, vagy éppaz, hogy gátolja azt? Szerintem korántsem ilyen egyértelmű a kérdés. |
| | | | |
| | | | 200. Nihil | 2006. január 4. 12:07 |
| | | | | | Igen. Istenhez közel kerülni, annyi, mint megszüntetni a szűrőket, az önzést, a szeretetet élni meg természetesként. Ez szerintem ugyanaz, mint amit keletebbre megvilágosodásnak ("reaching the awareness") hívnak. A pszichedelikumok abban valóban segíthetnek, hogy lerázd magadról korlátolt világnézeted addig ismeretlen hangulatokon, érzékelésformákon keresztül. Persze ezek a szerek nem szükségesek a megvilágosodáshoz. |
| | | | |
| | | | 199. helio* | 2006. január 4. 02:20 |
| | | | | | /bocs, elaludtam/
Igen! A pszichedelikumok rávilágítanak arra, hogy a gondolatok és az érzelmek milyen szeszélyesek. Hogy tévedés ilyen változékony dolgokkal azonosítanom magam. Rájövök hogy a környezethez való alkalmazkodásképp ezekből EGOt gyúrok. A pszichD-ok ideiglenesen leválasztják ezt az EGOt, a gondolataim és az érzéseim nem én vagyok, ezek csak megszületnek és szertefoszlanak. Átáramlanak rajtam. Nem zárok ki semmit és nem ragaszkodom görcsösen semmihez. Felteszem hát a nagy kérdést: Most ki tapasztalja mindezt? Megnyugszom a megfigyelő személyében. Átáramlanak rajtam. A hordalék továbbúszik és a lényeg megmarad. Ez a megvilágosodás. Nem egy messzi vágyott Célt kell elérni (aztán happyend), hanem egy amúgy természetes állapotot kell felfedezni ami mindíg is itt volt az orrunk előtt (aztán happyforevőr). Én még ragaszkodom ehhez-ahhoz, elzárok ezt-azt, valamelyest mégis boldog vagyok, csak ez hullámzik néha (+zár az ego, de nem adom fel!). Ám sok beszédnek sok az alja: IGEN, MINDENKÉPP KÖZELEBB VISZ ISTENHEZ!
[ui.: ha mégsem visz magától, majd rásegít a megfelelő hozzáállás, ha a hegy nem megy Mohamedhez . . . ] |
| | | | |
| |
|
|