 |
Legfrissebb hozzászólások (733 - 752)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | Kedves Bence,
Azért kérdeztelek, mert te tanácsoltad, hogy ne tegyem. Hát megkérdeztem miért. Amennyire én "értem", hogy mit "csinálok", amikor meditálok, és hogy mégismiafenyő, én asszem nyugodtan bepróbálnám ezt a kombót... az első tripemen "láttam" egy buddhát tollpihékké oszlani a semmibe(n)... akkortájt szinte semmi lényegeset nem tudtam a buddhizmusról... és magának a tapasztalatnak sem volt számomra érzékelhető "akut hatása" rám... szóval a te "gyümölcseidet" látva is azt gondolom, hogy baromi "hasznos eszköz" ilyeneket vizualizálni... szóval bármikor szívesen "látnék" megint ilyesmit... ha jógázás közben, hát úgy, ha főzés közben hát úgy, ha lsd-vel vagy fűvel vagy hasonlókkal módosított tudatállapotban, hát úgy, ha meg úgy hogy "megtanítasz" például? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Az előző hozzászólásban mondjuk feltételeztem, hogy buddhista meditációba kevernél dolgokat, akkor előtte kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. De másba pl jógába nem tudok érdemben beleszólni, az eddigi kijelentéseimben csak feltettem, hogy más irányzatok nem véletlenül voltak külön, és ezekbe se lehet mindenféléket behelyettesitgetni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nézd a meditációkat nem te találtad ki, hanem elmondták, hogy mit hogyan csinálj, ha nem értesz belőle minden miértet, akkor a változtatásaid nagy valószinüséggel kevésbé effektivvé teszik (minimum). Ha meg érted, akkor minek kérdezel engem? (Ha tényleg valamilyen változtatást akarsz belevinni a meditációkba, célszerü bemenni a központba és ott kérdezni, én nem vagyok kompetens, csak azt tudom mondani, hogy semmi sem véletlenül van úgy) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bence:
"Tehát nem azt mondtam, hogy ne jógázz csak buddhulj, hanem hogy ne egyszerre:) Olyan ez, hogy ha a körömpörkölt és a gyülölcstorta receptjét összekeverjük akkor majd nekünk kell megenni amit főztünk, és abból nem biztos hogy köszönet lesz."J
Úgy vélem, nem jó a hasonlat. Ha főzök, akkor a tevékenységemnek az a célja, hogy legyen egy étel, amit meg lehet enni, és legyen benne köszönet is. Amikor viszont meditálok, akkor a tevékenységemnek csak eszköze, hogy min és hogyan meditálok, nem a célja...
Ne jógázzak és buddhuljak egyszerre... Pontosan mennyire egyszerre ne? Mondjuk ne mediáljak buddhaaspektusokon jógameditáción? Miért ne?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | re "már most is minden egyes": már most is minden egyes lény Buddha. (nem lesz valaki mahájána gyakorló, ha nem tud másokért kellemetlenségeket vállalni, nincs benne együttérzés) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Elvileg akkor éri el valaki az első boddhiszattva szintet, ha tapasztalata van az ürességről. Ez nem biztos, hogy minden mahajána gyakorlónak az épp aktuális életében megtörténik. Az, hogy "itt" maradnak és segítenek megint csak egy nem túl szerencsés megfogalmazás, mivel ha valaki eléri a teljes és tökéletes megvilágosodást, akkor már semmi másban nem nyilvánul meg "ő" csak az ilyen segítségben, szóval mindenképp a lényekért tevékenykedik akár Buddha akár boddhiszattva, legfeljebb a bodhiszattvának nincs akkora bölcsessége és ezért annyi lehetősége. A bódhicsitta (minden lény javára elérni a megvilágosodást) három "úton" ébreszthető fel , a király, a révész és a pásztor hozzáállásával szokták példázni. A király megvárja míg a hatalma megszilárdul, és majd utána segít másokon, a révész mindenkivel együtt utazva éri a túlpartot, a pásztor pedig megvárja míg az egész "nyáj" átért és csak akkor indul (ez utóbbi nagyon keresztényes lett:)
Én úgy gondolom, hogy ez természetes, mármint, hogy továbbvivődik, mivel számomra nem túl fontos határ a halál. Ha valaki most úgy tapasztalja az életét, hogy ez egy lehetőség, hogy másoknak segítsen, akkor lehetőségek szerint a következőben is ilyesmit fog érezni, és e szerint cselekedni. Az persze, hogy ez ugyanaz a cél -e mindegyiknél, már más kérdés, de ezt már párszor átrágtuk:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Minden egyes mahajána buddhista boddhiszattvává válik?
A 237et nem gondolom én szó szerint így, sőt még távolról sem, csak az lett volna a lényege, hogy szerintetek lehetséges-e: hogy több különböző vallást, teljesen különböző hitet az őket követő, és érző emberek földi életü/eik beteljesedése által, (ami akkor történik meg ha eljutott a tudata egy szintre,amire neki kellett) haláluk után kilépve a földi életből így összeségükben továbbviszik azt, hogy haladjon valami ~univerzális cél érdekében, ami összeségében jobbá teszi azt ami itt még a van(ság) - ott már a nincs(ség) lesz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Xerfield (bocs a hibás irásért az élőzőben): Mostanra azért sokkal jobban kezd kikristályosodni a nézőpontod (237) és sokkal viágosabb, hogy egy centit sem közeledtek az álláspontjaink:)
Egyrészt csak egy megjegyzés a Dharma értelmezésedhez: az igaz, hogy a hinajána buddhizmusban a lényeg, hogy megszünjön ez a sok szerencsétlenkedés, ami itt folyik a világban, azt csá, de a mahajána pont hogy olyansmi, ami nagyban hasonlít a te keresztény felfogásodra, azaz annak a felismerése révén, hogy ez az egész cucc, ami velünk történik illúzió, együttérzés születik a nemlényben - immár boddhiszattvában, és elhatározza, hogy addig nem nyugszik, amíg minden magát lénynek tartó nemlényt ki nem emel a létforgatag szenvedéséből - azaz nem egy életre vállalja a szenvedést, hanem az idők hátralévő részéig, amíg a szamszára ki nem ürül. Direkt azért nem írtam olyan dolgokat az érvelésemben, hogy szeretet, meg együttérzés, és próbáltam minnél hidegebb és elvontabb lenni, hogy az esetleges közös nevező kialakulásában a szentimentalizmus minimális legyen. Egyébként szinte az összes hozzászólásodból sugárzik, hogy eternalista a látásmódod. Sajnos nekem -bármennyire is szeretném- még nincs meg az a képességem, hogy a lényeknek meg tudnám mutatni a középutat, ez fogalmakkal szinte lehetetlen. Én magam is csak azért találtam rá, mert egy óriási erejű pszichedelikus élményben volt részem, és egyszerűen a szélsőséges látásmódok is lekerültek egy pillanatra a szememről. Egyébként az előtt is olvasgattam mindenféléket, és azt hittem, hogy értem, de ez tévedés volt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Kedves bt: teljesen igazad van, mivel nem fejtettem ki részletesen, és még mindíg a Xrefiled féle mémen gondolkoztam, azért írtam ezeket. Az általad leírtakkal egyetértek, így nem is erre reagálnék, hanem inkább a saját előző hozzászólásomat toldoznám-foltoznám: a nem összekeverést egészen konkrétan úgy értettem, hogy ha van egy buddhista meditáció, amelyikben egy részen egy Buddha aspektust kell vizualizálni, akkor az nem helyettesíthető pl Jézussal, csak mert nekem most ő a szimpi és úgyis ugyanaz, mindkettő JÓ, úgyhogy mi baj lehetne. Vagy ha egy bizonyos testtartást írnak elő meditáció közben, akkor te hiába ismersz egy másikat jógából, ami neked jobbban tetszik. Vagy ha egy szútrában "elmagyarázzák" -azért ez a jelen példánál túlzás, hogy pl: "a forma üresség, az üresség forma" , akkor nem alakítható át önkényesen, hogy márpedig én megértettem, hogy minden Isten, úgyhogy az Isten forma, a forma Isten. Szóval a gyakorlati alkalmazásban való keverésre értettem, meg hogy a mémeket tisztán adjuk tovább. Tehát ha valaki megkérdezik, hogy jógában hogy van ez és ez, akkor arra azt válaszold amit a jógában írtak és ne keverd hozzá a saját buddhista meditációs tapasztalataidat is, legalább is anélkül, hogy ezt külön megjegyeznéd. Gondolom ez igazából triviális, csak ennyit értettem a keverés elkerűlésén. A minnél szélesebb látókör +tájékozottság csak egyre hasznosabb lehet, a nyitottság pedig elengedhetetlen. Tehát nem azt mondtam, hogy ne jógázz csak buddhulj, hanem hogy ne egyszerre:) Olyan ez, hogy ha a körömpörkölt és a gyülölcstorta receptjét összekeverjük akkor majd nekünk kell megenni amit főztünk, és abból nem biztos hogy köszönet lesz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vanság-nincsség:
"Az üresség forma, a forma üresség.
Üresség és forma elválaszthatatlan."
/szív szútra/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | folyt.
A vanság-nincsség, a semmi érzete úgy tudom sokan innen megtapasztaltunk ilyesmit. És ahogy Bence is írta, hogy amikor aztán találkozott a Dharmával, akkor ezek összerezonáltak, új keretet adtak az addig ismeretlen és nem egyszerű, de igen mély tapasztalatok értelmezéséhez, integrálásához, nekem analóg módon a rezonancia a különféle buddhista, jógikus, univerzalista és mitudoménmilyen gondolatokkal (köztük mindazzal, amivel itt daathos körökben találkoztam) való találkozás nyomán jött, aztán az újrakezdett jógázás mint gyakorlat is megint csak rárezonált minderre. És pont ezek a rezonanciák is abban erősítenek, hogy nem lényeges a módszer, viszont meg lehet világosodni nemcsak látszólag nagy embereknek hanem bárkinek, és ez lényegileg egyféle, egyetemes és közös, és hogy nekem tökmindegy hogy milyen forrásból érkezik a következő adag rezonancia - pl. xerfield szavaiból :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyszerre bennelevés a kereszténységben és buddhizmusban:
Meghalt Buddha. Isten nyugosztalja. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bence: Én nem azt próbálom cáfolni, hogy vannak közös pontok, hanem hogy ezek ekvivalensek lennének
Akkor hogyan közösek neked ezek a pontok, mit fejez ki, mit jelent az számodra, hogy közösek, de nem ekvivalensek?
Módszerek keverése: Hol és hogyan húzod meg a határokat, hogy ez még az a módszer, amin belül maradni akarosz ez viszont már keverés lenne? Mondjuk egy másik buddhista irányzat vagy pl. az ászanázós/légzőgyakorlatos/meditációs jógagyakorlatok is már kívül esnek választott módszereden?
Ami a bővebbent illeti, keverem a módszereket (drog, jóga, különféle filozófiai könyvek olvasása, beszélgetés, élet stb.), aztán valami történik. Hogy mi, ez a kulcskérdés számomra a jelen vita szempontjából. Az én olvasatomban a megvilágosodás egyféle, amihez nem egyféle nemút és nemmódszer nemvezet :-). És ezt az olvasatot főleg pont az is indukálja, hogy analógiákat látok, és hogy szubjektíve úgy érzem, a különféle módszerek szinergikusan hatnak rám, és pont nem egymást akadályozva. Úgyhogy ezért paradox a vita, mert előfeszítéstől (és tapasztalattól) függ. Ha azt mondod, hogy a te módszered máshová visz téged, mint az én nemmódszerkeverékem, sosem tudom megcáfolni, és te sem, ha én meg azt mondom (és tényleg ezt is mondom), hogy szerintem te meg én ugyanoda tartunk. Amelyikünk előbb megvilágosodik, majd lesz szíves tájékoztatni a másikat, hogy mi a helyzet :-) Szóval ahogy te is írtad, az a kérdés, hogy a végcélt egynek látjuk-e, vagy sem, és ha a te módszered aszondja, hogy nem (225. hozzászólásod), és te a saját módszereden belül kívánsz maradni, akkor szerintem ez így a végcélok azonosságának elvi kizárását jelenti részedről. Vagy ennek ellenére nem zárod ki teljesen? És ha nem, akkor hogyan maradsz a módszereden belül? És ahogy írod, a te módszered is aszondja, hogy végül minden fogalomtól és mémtől, maguktól a buddhista mémektől is meg kell szabadulni, amihez pedig szerintem megint csak segítség az elvi (mémi) kizárások kizárása, azaz önmagunk minél nyitottabb és plasztikusabb tudatállapotban való tartása.
Másrészről egyes buddhista irányzatok szerint a megvilágosodás bármikor spontán is bekövetkezhet (Bence, a te módszered mit mond erről?). Van amelyik nem is ad semmiféle tanítást, nem kínál módszert, bár paradox módon ez is egy tanítás és módszer. Aztán ott van Buddha (és mások is), aki a Dharma tanításai nélkül világosodott meg... Szóval ha nekem az az olvasatom, hogy a buddhatermészet azt jelenti, hogy bárki képes "önerejéből" ugyanúgy megvilágosodni, mint Buddha, akkor megint csak arra jutok, hogy a módszer csak módszer, segíthet, de sem nem elengedhetetlen, sem nem a kizárólagosságára nincs szükség.
Az is igaz azonban, hogy módszerre igény az volt és van is. A csan(zen)-buddhizmus pl. sokáig nem intézményesült, nem módszerezett, aztán mégiscsak kitaláltak ezt-azt, mert egyszerűen olyan nagy lett az igény erre. Sőt az egész buddhista tanításrendszer kialakulására jellemző ez, hogy a tanítást úgy kell harapófogóval kihúzni a tanítóból, mert nincs tanítás, nincs módszer, nincs haszon, nincs cél, nincs út, nincs semmi, még az üresség is üres, csak a virág, a szezámmagos pogácsa, a pofon és társai... Szóval, ami a mondanivalóm lényege, hogy a módszer iránti igény vagy a módszer hasznossága számomra nem egyenlő azzal, hogy a módszer, vagy A Módszer szükséges lenne, és ily módon kiemelt jelentőséget kéne tulajdonítani az egész hogyannak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azért írtam a vallások szemszögéből, hogy megmutassam, hogy ők mit gondolnak arról, hogy mi van mögöttük (nem mintha bármelyikhez szakértenék). A kereszténység, amennyire tudom, az egyetlen igaz vallásnak tartja magát --lsd: Jézus: Én vagyok az út, az élet..
Tehát nincs olyan a rendszerében, hogy "mögötte" és ha te ezt mégis meglátod, akkor bajosan lehetsz keresztény.
Szerintem nem tudsz egyszerre úgy a kereszténységben és a buddhizmusban lenni, hogy tényleg BENNÜK vagy.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sevil:
""Az ami van" az zsidó-keresztény valláskör szerint azért van, mert Isten megteremtette, tehát nem emelkedik a vallás fölé." De valójában az van, ami, és erre tudsz mindenfélét ráhúzni. Mondhatnám a mondatod csak akkor igaz, hogyha az "ami van"t is kizárólag vallásban benntlévő szemszögből nézed. És ha benne vagy, akkor nem emelkedik fölé, hanem egyes részei összeérnek, ráhúztad egy mozzanatára pl a Teremtést, és adott vallás szemszögéből ennek mindenféle értelmet adsz. De attól még az, amire egyik-másik vallás léte érdekében "ráhúzol" valamit, vagyis behozod a rendszeredbe és értelmesen elhelyezed,attól még amivel ez teszed _az van_. Csak keresztény nézőpontból azt mondom persze ez azonos azzal amit Isten teremtett, persze. De pont arról szólna a dolog, hogy észrevegyük az analógiákat, amit nem fogunk megtenni, hogyha csak egy szűrővel tekintünk a dolgokra(pl kereszténység, de bármi). Egyszerre mindkettőben lenni kell, hogy valójában észrevegyük a viszonyokat.
"A buddhizmusban meg az a dolog (jelen esetben a vanság), ami ilyen reakciókat vált ki belőled, nem más, mint illúzió." Ez megint egy olyan megállapítás, amit buddhista hitrendszerben épp benne lévően mondasz. Csak látszólag muszáj szerintem vagy ebben, vagy abban lenni. Annyit már tudok, hogy hiszek a hinduizmusban, kereszténységben, buddhizmusban. Hiszem, hogy megértve őket, "igazuk" van, helyes tanítások, érdemes foglalkozni velük, követni őket. Az meg, hogy vannak olyan pontok, olyan cselekedetek, amik nem összeegyeztethetőek mindkettővel, az azért van, mert én speciel a kereszténységet gyakorlom. De ebbe is bele lehet kötni, nem járok templomba. A lényeg az, hogy hiszek bennük, hogy igazak, mind a háromról így gondolom, és nincs ebben semmilyen ellentét. Lehet hogy a budhizmus x tanítását nem vonatkoztatom magamra teljesen, hogy ez velem így van, de érthetem, miért mondja, mit akar ezzel kifejezni - nem nekem ugyan, de nekemis, mert ha megértem és megérzem, abból baj nem lehet.
237et ha megnézed, ott leírtam lehetséges különbséget, nem mondanám rá, hogy úgy van, még annyira se, mint arra hogy ezek közös gyökérből erednek, de ha elolvasod, látod, hogy szerintem tanításukban(-->inkább hatásukban!) mondjuk különböznek. Mégis, ha meglátod azt ami mögöttük van, és amit vanságnak hívok de fogalmam sincs róla, és csak megéreztetni próbálom viszonyát a vallásokhoz - szóval akkor érezheti az ember, hogy ezek a látszólagos ellentmondások egymás felé, ezek ha nem csak az ő síkjukba nézi őket az ember, ezek adhatják végső soron az egészet, magukban ugyan individuálisak,(abszolút rendszerük is lehet-kis egósak,mint emberek) mégis egy nagy egészt alkotnak, méghozzá azáltal hogy az emberek hisznek bennük, és aszerint alakítják magukat,tehát készülnek a halálra- és mindenki teszi ami a maga dolga. Ami kell hogy legyen így az lesz.
Még szép hogy egyik vallás sem írja le, hogy igazából a többi sem hülyeség, meg azok is ugyanarról a vanról szólnak, mert akkor komolytalannak tűnnének, nem lenne hitelük az emberek szemében,egy egyszerű ember nemtudná szívét-lelkét adni valaminek - ami lehetne tök más is. Mi viszont, akik gondolkodunk, és már nem is vagyunk annyira egyszerűek-sztem megláthatunk dolgokat. Én például nemhiszem hogy ennyire be tudtam volna fogadni egy vallást is- de mikor rájöttem mi is mozgatja őket, értelmet nyertek,mind.
Dakini: Akkor értem, de mi a hm? Vannak ilyenek, vannak olyanok; jó hogy vannak. Nem állnak ellentétben szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Xerfield!
Próbáltam egy egyszerű (már néha úgy érzem túl barokkos gondolatkörökben vagyunk benne és mintha kicsúszna néha a lényeg) példát hozni arra mi a különbség a kereszténység és a buddhizmus "gondolkodása" közt.
Hozzáteszem még, hogy gondolatok alatt itt mindenféle érzést, élményt, érzetet is értettem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a véleményem szerint
a vallások csónakok amiken átevezel a folyón (folyó értsd: mémpusztítás, önmegismerés, imaginációs központ helyreállítás, értékrendépítés estébéestébé.) aztán ha átértél el kell hagynod és el kell felejteni. a csónakot te választod. a folyót is. mindegyik ladik más egy kicsit attól függöen éppen hol találtuk azt a vagy hogy éppen milyen folyón akar átkelni. a közös bennük hogy veszettül kell evezni mindegyikben.
átérés,
kiszállás,
megdöbbenés, (felismerés)
hisz
ugyanott vagy.
mert nincs is túlpart, se csónak, se folyó.
változni semmi nem változott.
kivéve hogy felébredtél.
az elme megnyílt.
ami régen voltál meghalt.
az illúzió eltünt.
a rossz mémkatonák nem gyötörnek már tovább.
(olyan furcsa érzés erröl beszélni/írni mert annyira nem látom a végét ennek az egésznek söt talán még el se kezdtem igazán semmit így egy kicsit hülyének érzem magam ilyenkor mintha egy balkáni suttyó hangya nekiállna értekezletet írni hogy mi van a mount everest tetején. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Köszi a leírást.
"Az ami van" az zsidó-keresztény valláskör szerint azért van, mert Isten megteremtette, tehát nem emelkedik a vallás fölé.
A buddhizmusban meg az a dolog (jelen esetben a vanság), ami ilyen reakciókat vált ki belőled, nem más, mint illúzió. A dolgok valódi természetét, az ürességet megtapasztalva (Bencéül 'nincsség') nem valószínű, hogy érzékszervi flesseket okoz. Asszem. Persze mittudomén. Ettől függetlenül zsiradék ilyeneket átélni..
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Dakini: Nem értelek igazán. Biztos van. Igazából mi most itt csak a világvallásokról is beszélünk, mert az a durva, hogy van egy csomó olyan vallás, hitrendszer, amik "hamis tanítások". Abba meg, hogy milyen alapon mondja bárki valamire hogy hamis tanítás, bele sem merek most menni igazából...
Sevil:
"De miből gondolod, hogy ez a vanság minden vallás fölé van emelkedve?"
Azt kérdezed, miből gondolom, hogy ezek a vallások tényleg mind A Vanság köré csoportosulnak, és nem pedig csak van amelyik A Vanságot fedi? Vagy, hogy miből gondolom, hogy van-e egyáltalán olyan, hogy Vanság, nem pedig csak vannak vanságok, s ezek közül egyiket ez írja le, másikat az, de valójában e vanságok össze sem függnek semmilyen szinten?
Szerintem van olyan hogy vanság. Ez alatt azt értem, hogy _az, ami van_. És azért van felülemelkedve a világvallásokon, mert azok azt írják le szintén, mi van.
Megesik, hogy testem-lelkem összerezzen a boldogságon túl lévő örömtől mit egy borzongás kisér, (hasonló mint hidegrázás) akkor mikor lelki szellemi szerveimmel, gondolataimmal, érzéseimmel tapogatózva a tudhatóság útján találok valamit, de sokkal jobb szó rá, hogy levetve korlátaimat hagyom, hogy megtaláljon valami amitől hirtelen ezt érzem, ősi, és még a könnyem is majdnem, vagy tényleg kicsordul - s tudom érzem időn felül osztozok ebben az örömben magával az érzett dologgal, s mindenki mással ki ezt tudta, tudja, s tudni fogja - létmámorban úszom tehetetlen alázatban minden iránt
nemszívesen írtam le, mert a végén még télleg elhiszem hogy mi történt csupán ennyi, de kérted a szavakat remélem hasznodra lesznek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | De miből gondolod, hogy ez a vanság minden vallás fölé van emelkedve? Még mindig azt gondolom, hogy ehhez túl kéne látnod a vallások gyökerén.
Egyébként le tudsz írni valamennyire egy vanság-megtapasztaló élményt. Tudom, hogy ezek szavak, meg minden, csak hogy kb. elképzelésem legyen róla, hogy mire gondolsz (vagy hogy jól félreértsem:) |
| | | | |
|
