 |
Legfrissebb hozzászólások (703 - 752)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | A hitet a bizonyosság inkább erősíti.
Ez a bizonyosság lehet mondjuk egy 'jel; csoda; megnyilatkozás'.
Ha pedig folyamatos 'jelek' nélkül elgyengül a hit, az a bizalom hiánya.
A hit és bizalom szervesen együtt...
Jah és az érzelmi jutalom alatt a jelentéktelenül kis gondjaink fölé tornyosuló helyesnek vélt és empátiában gazdag magasabb Rend-ben való megnyugvást érted (vagy ilyesmit)? -Mert ha full mást, akkor még hozzátenném:
a "nyereségvágyból elkövetett hitet" szerintem külön dossziéban tartják számon :)
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | szerintem az emberek buták.
:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A bonddotcom felvetését követő vitára pedig csak azt javasolnám, hogy mindenki, aki arról szeretne véleményt kifejteni, hogy szerinte milyen egy vallás, hit egyház stb, előbb DEFINIÁLNI szíveskedjék, különben nem lesz sok remény a kommunikációra.
Saját elképzelés:
Vallás: olyan mémrendszer, amelynek létezik olyan eleme, amely a józan észnek ellentmond, és ezen elletmondás feloldására nem létezik ismert megoldás.
Hit: egy olyan logikai bukfenc, melynek segítségével a logikusan bár ellentmondásos, de nagy érzelmi jutalommal kecsegtető mémet elkezd vallani valaki. (fontos eleme, hogy a bizonyosság elpusztítja)
Bizalom: ha valaki egy hétköznapi észnek ellentmondó mémet, melynek van ismert feloldása akár a feloldás megértése nélkül is elfogad. (a bizonyosság erősíti)
Egyház: olyan emberek csoportja, akik ugyanazt a főmémet tartják magukénak (pl ügyvédi kamara:).
Őszintén szólva ilyen definiciókkal bongdotcom véleménye nem igazán következetes. A hatalom összefonódása egy egyházzal, pláne valláson alapuló egyházzal elég szerencsétlen. De ettől még a kizsákmányoló uralkodók népigázási eszközének látni - elég paranoid szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | re vannak e szellemek, és istenek a buddhizmusban:
A Dharma tele van olyan utalásokkal, és tanításokkal, amelyekben nem csak az általunk érzékel két érző lény formája (ember, állat) hanem továbbiak szerepelnek - konkréten még négy fő típus - mindegyik a domináló érzelme szetrinti születésben, és nem mind képes érzékelni a többit. Sőt ráadásul az alsóbb világok lényei vannak óriási túlsúlyban, ahogy megyünk az egyre kellemetlenebb tapasztalatok felé, egyre több olyan lény lesz, aki azt tapasztalja (mármint a világkorszak hanyatló részében). Az istenek pedig, akik úgymond köztudomásuak voltak a történelmi Buddha idejében(nem akartam hindut írni pont egy ilyen okítás után:), végül is akár az egyiptomi, görög, stb. is ide passzol), pedig archetipikus sémák szerint vannak felosztva, teremtő-pusztító, háború-béke, stb. helyi istenek. Ha valaki az érzékelés kapuin (melynek egyike az elme) bejövő fraktálfolyamnak tekeinti az életét, akkor nem csodálkozik, ha meghallja, hogy egyes lények milyen módokon tapasztalják a világot, sőt sokkal logikusabbnak és teljesebbnek érezheti képet. Ha pedig e testként született anyaghalmaz bioelektromos működésének, akkor nyilván azt mondja hogy hiszem, ha látom, addig ez baromság.
Amit ezzel ki szeretnék fejezni, hogy lehet, hogy az érzékszervi tapasztalatoknak homlokegyenest ellentmond a szellemvilág (nevezzük ennek a jelenleg érzékelhetetlen erőket/lényeket), de ha belegondolunk, hogy mennyiféle tapasztalatunk lehet szenvedés és élvezet között, akkor nem kell túl sok ész, hogy olyan sarkításokat találjunk ki, hogy lehet, hogy valaki csak örömöket tapasztal egész életében, míg mások kizárólag kínlódást. Az egyiket elnevezni menynek, a másikat pokolnak még csak definíció. Ha pedig a tettenik befolyásolják azt, hogy mi történik velünk, akkor az ilyen tapasztalatok megszerzésének nincs elvi akadálya. Ha mindenki egy általa kivetített álomvilágban él, akkor semmiféle logikus oka nincs annak, hogy mért ne születhetne valaki Shivának, már ha ennek megfelelőek a tettei. Ráadásul meg lehet tanulni érzékelni ezeket a dimenziókat, és nem valami mesterségesen indukált őrületként fognak előttem megjelenni, hogy végre szellemeket látok - ha már hat éve folyamatosan ilyeneket képzeltem magam köré, hanem konszenzusvalóság lesz, mind a ketten azt fogjuk látni, amennyire most is ugyanazt a fát látjuk.
Ami különbség a vallások és a buddhista istenképek között, hogy a vallások ezek imádatára épülnek, a buddhizmusban pedig ezek kb olyan lények, amilyenek mi vagyunk, és az ő megszabadulásukért is kell munkálkodnunk. Szóval vannak benne istenek meg szellemek rendesen, de ezek nem fontosabbak, mint egy teljesebb kép mellékszereplői. Ami meg a bőnből és máshonnan átvett szellemeket illeti, nem csak emberi lények gyakorolják a Dharmát, a tipikus szellem, akit tetrahíd említ is egy olyan lény, akit Padmaszambhava térített meg, és ezáltal bekerült a buddhista segítők közé. Egyébként ahhoz, hogy buddhista értelemben számítson (egy gakorlónak felhasználható támasza legyen) az illető "lény" minimum nyolcadik szintű boddhiszattva kell legyen, "akinek" más nincs ego-illuziója, szóval csakis nem-lények lehetnek fontos lények a buddizmusban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | oooooooooooooooooooooooooooooooooooooohhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh
hhhhhhhhhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "The following is an accurate list of Indian religions often wrongly confounded under the term `Hinduism'. The colloquial English term is first in bold letters, with the technically correct English term in round brackets, followed by the colloquial Sanskrit terminology in italics in triangular brackets, and the technically correst Sanskrit term in square brackets at the end.
magyarul:
"A következő lista azoknak az indiai-eredetű vallásoknak gyűjteményes felsorolása,amelyeket gyakran "hinduizmusként" értelmeznek.
Az általánosköznyelviszó van az elején,majd kerekkk zárójelekkk közötta tekni... kuss... és (itt) nézzetesben a zeredet szanszkrit ki fejezés.
avagy:
http://mb-soft.com/believe/txo/hinduism.htm |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "The following is an accurate list of Indian religions often wrongly confounded under the term `Hinduism'. The colloquial English term is first in bold letters, with the technically correct English term in round brackets, followed by the colloquial Sanskrit terminology in italics in triangular brackets, and the technically correst Sanskrit term in square brackets at the end.
Brahmanism ( Brahmanism, `Hinduism' ) [ astika brahmana dharma , sanatana dharma ]
Vedanta
Sri-Vaishnavism [ Vishisht Advaita Vedanta ]
Tengalai (Southern; Tamil)
Vengalai (Northern; Sanskrit)
Madhva Vaishnavism [ Dvaita Vedanta ]
Bengali Vaishnavism [ Bheda-bheda Vedanta ]
Mahapurushiya Sect Assam
ISKCON (International Society for Krishan Consciousness)
West Indian or Gujarati Vaishnavism [ Shuddh Advaita ]
Smartism ( Smarta Pantheism ) [ Advaita Vedanta ]
Yoga
Mimamsa ( Vedist Ritualism )
Samkhya ( Brahmanic Analytical Atheism )
Nyaya ( Logical Theism )
Vaisheshika ( Atomic Naturalism )
Sudra Religion ( Shaivism ) [ Shaiva Dharma ]
Dravidian Shaivism Proper
Old Dravidian Shaivism ( Adishaivism ) [ adisaivar ]
Tamil Shaivism [ saiva siddhanta dharma ]
Kannada Shaivism [ virasaiva dharma ]
Chandalla Shaivism (Dalits & Adivasis)
Gond Religion
Bhil Religion
Kol Shaivism ( Kolarian Religions )
Munda Religion
Santal Religion
Kaul Shaktism
Others
Sramanism ( Sramanic Heterodoxies )
Buddhism [ bauddhas ]
Jainism [ jainas ]
Carvaks or Materialists [ carvakas ]
Shaktism [ shaktas ]
Right-Handed ( "Daskhinachari")
Left-Handed (" Bamachari" )
Kowls or Extreme Shaktas : cf. Kolarian Religion
Rajput Religion ( Rajput Solar Religion )
Tantrism ( Tibetic Tantric Religions )
Bon or Old Tibetan Religion
Kashmir Shaivism
Lamaism"
(-teccik, hogy a "félreértett hinduizmus" címszó alá bekerült a buddhizmus is... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nagy kulonbseg van az elmeleti, es gyakorlati hinduizmus kozott. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bong.com: azért a hinduizmusról elég leegyszerűsített ismertetőt adtál. A hindu "kasztrendszer" valójában nem is kasztrendszer. Csak amikor a 16. században a portugálok megérkeztek Indiába, és nem értették az indiai társadalmat, akkor a saját társadalmukból már ismert elnevezést (kaszt) alkalmazták a leírására.
A hindu kasztrendszer (varnásramadharma) nem azt jelenti, hogy a felsőbb kasztba tartozók dirigálnak az alsóbb kasztokba tartozóknak és megy a tülekedés, hogy az agresszív karma-marketingeddel a következő életedben majd jobb pozíciót szerezz magadnak a reinkarnációs munkaerőpiacon. Sokkal inkább azt, hogy van egy olyan örök kozmikus törvény (Szanáthana Dharma), amely a dolgokat meghatározza. Ez az Örök Törvény dirigál, nem az emberek, ők csak azt hiszik max., hogy dirigálnak az egójuk mókuskerekében. Eredetileg az, hogy ki milyen varnába tartozik, azt jelentette, hogy milyen princípium szerint kell az életét berendeznie, milyen törekvésnek kell áthatnia az életét. A vaisnák, a kerskedők és iparosok például az artha, az anyagi gyarapodás princípiuma szerint élnek, a ksatriják pedig a dharma, az erény, a közösségi szellem szerint. A cél itt is az, hogy az ember "meghaladja önmagát", eljusson önmaga megvalósításának egy olyan magasabb szintjére, ahol már gyakorlatilag nem önmaga többé. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem te a hitről beszélsz és egyes filozófiai hitvallásokról én pedig a szervezetről. Az egész egyház-vallás dologból bőven elég 1 tanító/mester és a tanítványok. Nem kell hozzá se épület se szervezet se dogmák, se szokások, mert ezek már csak eltávolítják az egyes embert a lényegtől. A hinduizmus pedig természetesen nem a kasztrendszerről szól, hanem erősíti azt. A mohamedán vallás se arról szól, hogy az USA a főellenség, de erősíti azt, magyarúl hatalmi csoportok érdekeit szolgálja.
A vallás pedig szerintem kötődik valamilyen formában az Isten/istenek konkrét fogalmához a buddhizmus pedig egyálltalán nem erről szól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azért a hinduizmus sem a kasztrendszerről szól ám. Sőt, a hinduizmus nem a kasztrendszerről szól. Annak is ugyanúgy az a lényege, hogy az ember eggyéváljon az örökkévalóval, és szerintem nagyon szép.
A buddhizmus pedig vallás. Vagy mi más lenne? Vannak szent könyvei, van egyháza, követői, papjai, ennél vallásabb vallás nem is lehetne.
Ezeket a vallásokat onnan megközelíteni, hogy mi bennük az összeesküvéselmélet, miért volt jó ez a hatalomnak, kinek az érdeke volt a létrejötte - nagyon téves út szerintem, sokkal spontánabbul mélyebbek, megalapozottabbak, minthogy valaki halandó agyából pattanhattak volna ki.
Az persze lehetetlen felvetés ugye hogy például a nyelv sem majomból emberré válás közben egyre direktebb és kifinomultabban célzott makogás által jött létre hanem tényleg egy felsőbb erő adta az embernek és a többi hasonló ?! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Pedig a vallás magyarázata nagyon is egyszerü. Először is el kell választani a hittől. Mivel a hitnek van értelme (Isten-ember kapcsolat). A vallás pedig csak a hatalomgyakorlás egyik megnyilvánulása. Semmi másra nem jó. Ez persze lehet mondjuk pozitív is, mint ami az Ószövetségben van leírva, miszerint a zsidókat a vallásuk tartotta össze és tulajdonképpen létszükségletük volt a túlélésben. Viszont álltalában a vallás-hatalom negatív, az erőszak eszköze és az uralkodók eszköze a társadalom kényszerü összetartásának eszköze (mint mondjuk a kereszténység (még ma is), hinduizmus, és a mohamedán) A buddhizmus meg szerintem nem vallás (nagyságrendekkel kevesebb vér is szárad a lelkén).
És ügye mindannyian tudjuk, hogy Jézus nem volt keresztény, Buddha se volt buddhista. Hozzám közel áll a buddhizmus, de a fölösleges ragadványokat nem fogadom el tőle sem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a vallás kérdés, mióta ember, az ember, nagy problémát, valamint örömforrást jelent nekünk. megpróbálok egy kis eszmefuttatást véghezvinni szerintem: hogys mint.
a vallások kialakulásának okairól mind a mai napig vitatkoznak a történészek, vallás-specifisták. véleményem szerint az ókor hajnalán kialakuló tömegvallások (itt nem a sámánizmusra, fetisizmusra, stb gondolok hanem pl: a zsidó, hindu, politeista hitvilág: egyiptom, görög, római, dác, stb) az ember által felgyülemlett tudás megmagyarázásra próbált indokokat keresni. sors, csodák, élethelyzetek, mind-mind örök kérdés az emberiség számára. több mint valószinű, hogy a magasabb hatalmi pozícióban lévő személyek, látván ezen emberek tudatlanságát, kihasználták ezt az esélyt hatalmuk szilárdabbá tételéhez, az emberek kauzalitás-szomját kiloltva, talán istenként voltak tisztelve életük végéig.
erre nincs is jobb bizonyíték, mint a hindu vallás. a kasztok alapján születésüktől fogva az embereknek azt kell csinálni, amit a felsőbb kasztok emberei mondanak. természetesen ez így nem tetszett volna az alsóbb kasztokban lévő embereknek, amit jelentős népességszázalékot jelentett, ennek okán lett kitalálva a lélekvándorlás, mint kézenfekvő alternativa: ha az életed úgy éled, ahogy azt a nagyok elvárják, következőben talán nem kutya, vagy vakond lesz belőled, hanem esetleg kasztot is léphetsz. kell ennél ékesebb bizonyíték a hatalom és a vallás kapcsolatára?
nos, nem minden vallás volt ilyen. a kereszténység szerény véleményem szerint, egy elég renitens vallásnak bizonyul a többihez képest, hiszen kialakulásában nem játszott szerepet a hatalom megszilárdítása vagy létrehozása, később lett csak olyan amilyen. a keresztény vallás alapvetően elveti a besorolás, valamint a megtorlás és az előítéletek bármilyen formáját. a keresztény vallás már gyakorlatiasabbnak minősült volna, hacsak utopisztikus elképzeléseit az egyház nem fordította volna saját hasznára (sötét középkor)
az iszlám egy érdekes világ, amely európai ember számára nehezen érthető, különösen a globális amerikai lejáratókampány miatt. az is figyelemreméltó, hogy az iszlám marad meg gyakorlatilag echte ős-iszlámnak, még így 1500 év távlatából is. a nyugat ellenessége visszavezethető a spanyol őrgrófságokig, és a karoling uralkodókig, ámbátor nemhiszem, hogy bármely az iszlámot magáénak mondó személy megtudná indokolni miért kell nagyon utálni a nyugatot, hacsak nem a berögződött, untalan-ismételt gyaur(hitetlen) kifejezésre gondolunk. hiszen ők azok, akiknek mindenáron pusztulniuk kell.
a buddhizmussal kapcsolatban is néhány feltevés van, amikről a történészek úgy gondoljá, lehet némi valóságalapjuk, bár ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban csak találgatni lehet, főleg azért, mert cirka 3000 évről beszélünk. nos világos, hogy a buddhizmus a hinduizmussal szemben azt hirdeti, hogy a lélekvándorlásnak vége, ha megfelelően vágyaktól kiürített tudattal rendelkezünk (egovesztett tudat). nyilvánvalóan összeegyezhetetlen ez a kettő, tehát logikusan következik, hogy hatalmi harcok alapját képezhette volna, hacsak. buddha ugyanis volt olyan okos, hogy saját és vallása biztonságát nem veszélyeztetve belefektette vallása alapjaiba, hogy csak a 7edik újjászületés után lehet a nihilben létezni. summa summárum, a hinduizmus igy már eltűrte maga mellett a vallást, amely lassan már túlnövi magát a kiindulóját.
néhány gondolat még; a magyar nyelv nagyszerűen tükrözi a vallás szó értelmezését; amit magadénak vallasz, ami a tiéd. a vallások létezésünk okát keresték; és a sok kultúra, felfogás miatt alakult ilyen színesen. egy biztos a vallás szó minősége (ereje) napról napra változik.
bongdotcom |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jézus buzipedofil volt: a katolikus egyház jól követi a hagyományokat...
legutóbb a davincikóddal próbálták rehabilitálni...
Chaos in the world brings uneasiness,
but it also allows the opportunity for creativity and growth. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile, most vettem csak észre, hogy nem azt írod "ne érvelj", hanem azt, "érvelj". Vagy 10-szer biztos elolvastam már a hozzászólásodat. Végre feltűnt ezen "apróság" :-)... hát valahogy így teremti a lény önnön univerzumát... "Ez öröm, ez bódogság"* az ilyen önfless :-)
(* M. nagypapa)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Alaklmazom. amire tudom, Alkalamzom.
-De még nem töltött bele semmit.
-Hát még nem.
...
-Hát nézze, minden ami a világon létezik egy hasznosítható - az egész világ egy hasznosítható hulladéktelep.
NEM?
És szerintem lehet gyüjteni........"
Fogarasi Árpád
(retroflesstrippemvan) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | BT: csak úgy értettem, hogy szerintem tudsz biztos ennél részletesebb érveket is felhozni amellett, hogy nálad ez működik. De mindegy, visszaolvasva tényleg csak akadékoskodásnak tűnik a hozzászólásom, felejtsd el :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egyébként biztos van olyan, hogy betépett állapotban az ember meglát valamit, ráérez valamire, ami utána segíti a józan meditációjában. Sőt, az is biztos, hogy betépve ~meditálva az ember eljuthat mindenféle érdekes tudatszintre, meg ily módon is gazdagíthatja magát, jót tehet magával. Csak szerintem ez nem az a meditáció, ami a jógában van, amit a buddhisták, hinduk űznek. A mantrákat sem változtathatja meg az ember akárhogy, hogy ugyanolyan hatást érjen el vele, mert azok a szavak, a hanglejtés, az egész át van itatva már sok-sok ember által, azok bejárt utak. Azt nem mondom, hogy nem jó új ösvényeket vágni, sőt, ez tök izgi dolog, és nagyonis individuális, ami szerintem jó - csak ez az út, és ahova vezet nem biztos azonos a tradicionális úttal. Persze ez nem baj, sőt; hogyha neked otthon a semmiből hirtelen az ugrik be, hogy na most ezt a dolgot amit máshonnan ismerek és eszembe jutott alkalmazom a most végzett dologgal, és ráadásul utána úgyérzed, jól hatott rád az egész - biztos nem véletlen. Persze mindezt óvatosan vélekedve, a tapogatózással együttjáró alázatossággal kell tenni szerintem - hogy ezek az intuitív sugallatok minél kevésbé keveredjenek tisztátlan dolgokkal. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile,
Szerintem is van a priori tudás. Ellentmondást látsz nálam?
A többit illetően azt hiszem nem egészen értem, hogy mit mondasz. Az emberi kommunikációt nem tartom lófüttynek egyáltalán, sőt. Vagy így tűnt? Miből? És miért lenne így könnyű? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hmm... azért csak van valami a priori tudás is. Ha mindenki mindig csak azt tudná kirakni, amit a saját tapasztalatából kirakhat, akkor az egész emberi kommunikáció lófüttyöt sem érne. Szóval szerintem inkább érvelj Bombadil, ez így túl könnyű megoldás :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | xerfield: "nem hiszem nagyon működne a drogokkal"
Hinni vagy nem hinni ebben nincs is értelme. Te nem hiszed, mert ezt rakod ki magadnak a gondolataidból-tapasztalataidból, én meg azért nem hiszem, mert nem hinnem kell, csak tudomásul vennem, hogy nálam tud működni :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Lehet, hogy a marihuána jobban tud meditálni, mint te. : ) Sőt, az is lehet(valószínű), hogy az a dolog amit akkor csinál az ember mikor marihuánától "betépett" állapotban van, az nem "igazi" meditáció, amit a nagykönyvekben írnak, csak vmi ahhoz hasonlatos. Persze azt eldönti mindenki, hogy neki nagy könyvbe megírt meditációra van szüksége, vagy a drogos is jó, de előbbi tényleg nem hiszem nagyon működne a drogokkal, max látszatszinten."Kábító, bódító szert ne fogyassz!" (Hogy megőrizd tudatod tisztaságát és tudj meditálni, azzal haladni, és ne szállják meg mindenféle "démonok" a tudatodat, azt bemocskolva. Aztán kitudja...Végülis ezek a démonok is megváltásra várnak, lehet ha magaddal viszed egyiket másikat utadon, és úgy sikerül beteljesedned, azzal jót teszel nekik is...) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bence, nem baj, mind kezdők vagyunk, mindig és minden pillanatban :-)
És én mindentől függetlenül továbbra is kísérletezem és bizony nem mindig konzultálok előtte könyvekkel vagy kompetensekkel. Már csak azért se, mert ezek többsége nem előre kitervelt dolog, csak úgy jön... És mert a kísérletezéstől még jobban megértem a magam számára, hogy mi is történik, mit is csinálok, mi változik, ha változtatok, stb.
Egyébként, ami az én "jógaisimet" illeti, valahogy nekem az az általános "üzenet" jön le onnan is, hogy fogd fel kísérletnek, játssz az ászanákkal (főleg ha nem mennek), próbálkozz, hogy megy, hogy nem megy... és meditációkban is volt olyan, hogy egy "vázjellegű" utastás után aszonta a tanár, hogy tegyük személyessé a magunk számára, töltsük mi ki részletekkel... Egyébként is rém kevés az olyan üzenet, hogy "ne X!"... 5-6 éve amikor még nem nagyon tudtam semmit a jógáról, csak eljártam az órákra, mert a dolog az engem akkor nem érdeklő dumától ["ezioterikus maszlag" :-)] függetlenül "működött", nekem nagy vonzó és megtartó tényező volt, hogy úgy éreztem, _tényleg_ az az üzenet, hogy annyit veszek ki a dologból, amennyit akarok-tudok, és a többit nyugodtan ignorálhatom... Ez most is így van, csak többet veszek ki és kevesebbet ignorálok :-)
Biga: a jógafoglalkozásoknak (nálunk) része a meditáció is (az ászanák, légzőgyakorlatok, mélylazítás és némi filozófiai átadás mellett). Ezt csak azért írom, mert mintha a jógába nem vennéd bele a meditációt is. Vagy félreértettelek? Azt pedig csak megerősíteni tudom, hogy az ászanázás/légzőgyakorlatok/mélylazítás tényleg nagyon jó tuadtállapotelőkészítést jelentenek a meditációhoz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | De nyilván, igazi pszichedelikumokkal "meditálni" nem a szokásos értelemben vett meditálás, hanem valami más, abban egyetértek a Bigával, hogy ha az ember azt akarja csinálni, amire az illető drogmentes meditációs módszer drog nélkül ki lett dolgozva, akkor kézenfekvő, hogy drog nélkül csinálja az ember. Én nem is tekintem a tripet öngyógyításnak vagy önalakításnak, mint a meditációt, hanem megismerésnek tekintem.
A marihuána, az viszont más. Én speciel jól tudom használni a marihuánát tényleg meditációs segédeszköznek, nem hagyományos, hanem saját tervezésű meditációs gyakorlatokhoz. Ha az a célom, hogy másnap összeszedettebb legyek, és tudatosabb legyek, és kiegyensúlyozottabb, az ilyen célú meditációban segít a marihuána. Nyilván van, aki nem tudja megtalálni a marihuána ilyen használatát, csak mondom, hogy ilyen is van. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha az a célom, hogy mezítláb átjussak a parázson, akkor mezítláb lépek rá. Ha az a cél, hogy átjussak, akkor viszont nem mezítláb lépek rá. Szerintem túlzás ilyen általánosságban ilyen sommás, kategorikus ítéleteket hozni. Meg egyébként is, minek. Mindenki maga alakítja a viszonyát a saját egzisztenciális szituációjával. Ha valakinek valamiféle próbatétel kell, akkor megszervezheti magának. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én úgy tudom, hogy a jóga kivételesen hasznos a meditációhoz. A lényeges inkább az, hogy magát a meditáció szerkezetét ne változtassuk és a meditációba tiszta tudatállapottal lépjünk be, mert a technika ezer évek tapasztalatának az esszenciája. A meditáció előtti jóga azonban hasznos lehet, mert a meditációhoz fegyelmezett elme kell, a jóga pedig ezt (is) segíti.
Én inkább a pszichedelikus drogok belekeverését tartom kártékonynak, hisz a jóga és meditáció szempontjából is az a fontos, hogy tiszta tudattal mit tudunk elérni. Merthogy egyszerre úgysem lehet jógázni és meditálni, viszont a drog hatása mindkettő alatt működik. A cél éppen az, hogy a normál tudatállapotból érjünk el egy másikat, nem az, hogy egy már módosult tudatállapotot tovább változtatunk egy módszerrel.
Persze érdemes megkérdezni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jaj bt, én olyan kezdő vagyok, mintha egy kreszvizsgára KÉSZÜLŐ embertől szeretnél vezetni tanulni:( Mivel a Buddhák megvilágosodott tudatállapotokat szimbolizálnak, bármiféle elképzelésük, vizualizációjuk, rájuk gondolás stb. hasznos a megvilágosodás elérésében. Abszolút nem úgy értettem, hogy nem képzelje el Buddhákat pl főzés közben - sőt, minnél többször minnél többet:), hiszen így a látásmóddal dolgozol és ez is gyakorlás. Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, a ne keverdet kizárólag abban az értelembe értettem, hogy ha tanultál egy központban, vagy olvastál egy meditációt, akkor azt ne alakítsd át kedved szerint, hanem kövesd az instrukciókat lépésről lépésre, ne hagyj ki dolgokat, csak ha pl megkérdeztél egy kompetens embert, vagy ne tegyél bele olyan dolgokat, amik más mémrendszerekből származnak, ugyancsak mielőtt megkérdeznél valakit. Az én egyetlen "gyümölcsöm" persze ez is óriási dolog számomra, hogy NÉHA idegesedés közben rájövök, hogy ezt mégsem kéne, és ilyen TALÁN egyre többször van. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kedves Bence,
Azért kérdeztelek, mert te tanácsoltad, hogy ne tegyem. Hát megkérdeztem miért. Amennyire én "értem", hogy mit "csinálok", amikor meditálok, és hogy mégismiafenyő, én asszem nyugodtan bepróbálnám ezt a kombót... az első tripemen "láttam" egy buddhát tollpihékké oszlani a semmibe(n)... akkortájt szinte semmi lényegeset nem tudtam a buddhizmusról... és magának a tapasztalatnak sem volt számomra érzékelhető "akut hatása" rám... szóval a te "gyümölcseidet" látva is azt gondolom, hogy baromi "hasznos eszköz" ilyeneket vizualizálni... szóval bármikor szívesen "látnék" megint ilyesmit... ha jógázás közben, hát úgy, ha főzés közben hát úgy, ha lsd-vel vagy fűvel vagy hasonlókkal módosított tudatállapotban, hát úgy, ha meg úgy hogy "megtanítasz" például? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az előző hozzászólásban mondjuk feltételeztem, hogy buddhista meditációba kevernél dolgokat, akkor előtte kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. De másba pl jógába nem tudok érdemben beleszólni, az eddigi kijelentéseimben csak feltettem, hogy más irányzatok nem véletlenül voltak külön, és ezekbe se lehet mindenféléket behelyettesitgetni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nézd a meditációkat nem te találtad ki, hanem elmondták, hogy mit hogyan csinálj, ha nem értesz belőle minden miértet, akkor a változtatásaid nagy valószinüséggel kevésbé effektivvé teszik (minimum). Ha meg érted, akkor minek kérdezel engem? (Ha tényleg valamilyen változtatást akarsz belevinni a meditációkba, célszerü bemenni a központba és ott kérdezni, én nem vagyok kompetens, csak azt tudom mondani, hogy semmi sem véletlenül van úgy) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bence:
"Tehát nem azt mondtam, hogy ne jógázz csak buddhulj, hanem hogy ne egyszerre:) Olyan ez, hogy ha a körömpörkölt és a gyülölcstorta receptjét összekeverjük akkor majd nekünk kell megenni amit főztünk, és abból nem biztos hogy köszönet lesz."J
Úgy vélem, nem jó a hasonlat. Ha főzök, akkor a tevékenységemnek az a célja, hogy legyen egy étel, amit meg lehet enni, és legyen benne köszönet is. Amikor viszont meditálok, akkor a tevékenységemnek csak eszköze, hogy min és hogyan meditálok, nem a célja...
Ne jógázzak és buddhuljak egyszerre... Pontosan mennyire egyszerre ne? Mondjuk ne mediáljak buddhaaspektusokon jógameditáción? Miért ne?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | re "már most is minden egyes": már most is minden egyes lény Buddha. (nem lesz valaki mahájána gyakorló, ha nem tud másokért kellemetlenségeket vállalni, nincs benne együttérzés) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Elvileg akkor éri el valaki az első boddhiszattva szintet, ha tapasztalata van az ürességről. Ez nem biztos, hogy minden mahajána gyakorlónak az épp aktuális életében megtörténik. Az, hogy "itt" maradnak és segítenek megint csak egy nem túl szerencsés megfogalmazás, mivel ha valaki eléri a teljes és tökéletes megvilágosodást, akkor már semmi másban nem nyilvánul meg "ő" csak az ilyen segítségben, szóval mindenképp a lényekért tevékenykedik akár Buddha akár boddhiszattva, legfeljebb a bodhiszattvának nincs akkora bölcsessége és ezért annyi lehetősége. A bódhicsitta (minden lény javára elérni a megvilágosodást) három "úton" ébreszthető fel , a király, a révész és a pásztor hozzáállásával szokták példázni. A király megvárja míg a hatalma megszilárdul, és majd utána segít másokon, a révész mindenkivel együtt utazva éri a túlpartot, a pásztor pedig megvárja míg az egész "nyáj" átért és csak akkor indul (ez utóbbi nagyon keresztényes lett:)
Én úgy gondolom, hogy ez természetes, mármint, hogy továbbvivődik, mivel számomra nem túl fontos határ a halál. Ha valaki most úgy tapasztalja az életét, hogy ez egy lehetőség, hogy másoknak segítsen, akkor lehetőségek szerint a következőben is ilyesmit fog érezni, és e szerint cselekedni. Az persze, hogy ez ugyanaz a cél -e mindegyiknél, már más kérdés, de ezt már párszor átrágtuk:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Minden egyes mahajána buddhista boddhiszattvává válik?
A 237et nem gondolom én szó szerint így, sőt még távolról sem, csak az lett volna a lényege, hogy szerintetek lehetséges-e: hogy több különböző vallást, teljesen különböző hitet az őket követő, és érző emberek földi életü/eik beteljesedése által, (ami akkor történik meg ha eljutott a tudata egy szintre,amire neki kellett) haláluk után kilépve a földi életből így összeségükben továbbviszik azt, hogy haladjon valami ~univerzális cél érdekében, ami összeségében jobbá teszi azt ami itt még a van(ság) - ott már a nincs(ség) lesz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Xerfield (bocs a hibás irásért az élőzőben): Mostanra azért sokkal jobban kezd kikristályosodni a nézőpontod (237) és sokkal viágosabb, hogy egy centit sem közeledtek az álláspontjaink:)
Egyrészt csak egy megjegyzés a Dharma értelmezésedhez: az igaz, hogy a hinajána buddhizmusban a lényeg, hogy megszünjön ez a sok szerencsétlenkedés, ami itt folyik a világban, azt csá, de a mahajána pont hogy olyansmi, ami nagyban hasonlít a te keresztény felfogásodra, azaz annak a felismerése révén, hogy ez az egész cucc, ami velünk történik illúzió, együttérzés születik a nemlényben - immár boddhiszattvában, és elhatározza, hogy addig nem nyugszik, amíg minden magát lénynek tartó nemlényt ki nem emel a létforgatag szenvedéséből - azaz nem egy életre vállalja a szenvedést, hanem az idők hátralévő részéig, amíg a szamszára ki nem ürül. Direkt azért nem írtam olyan dolgokat az érvelésemben, hogy szeretet, meg együttérzés, és próbáltam minnél hidegebb és elvontabb lenni, hogy az esetleges közös nevező kialakulásában a szentimentalizmus minimális legyen. Egyébként szinte az összes hozzászólásodból sugárzik, hogy eternalista a látásmódod. Sajnos nekem -bármennyire is szeretném- még nincs meg az a képességem, hogy a lényeknek meg tudnám mutatni a középutat, ez fogalmakkal szinte lehetetlen. Én magam is csak azért találtam rá, mert egy óriási erejű pszichedelikus élményben volt részem, és egyszerűen a szélsőséges látásmódok is lekerültek egy pillanatra a szememről. Egyébként az előtt is olvasgattam mindenféléket, és azt hittem, hogy értem, de ez tévedés volt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Kedves bt: teljesen igazad van, mivel nem fejtettem ki részletesen, és még mindíg a Xrefiled féle mémen gondolkoztam, azért írtam ezeket. Az általad leírtakkal egyetértek, így nem is erre reagálnék, hanem inkább a saját előző hozzászólásomat toldoznám-foltoznám: a nem összekeverést egészen konkrétan úgy értettem, hogy ha van egy buddhista meditáció, amelyikben egy részen egy Buddha aspektust kell vizualizálni, akkor az nem helyettesíthető pl Jézussal, csak mert nekem most ő a szimpi és úgyis ugyanaz, mindkettő JÓ, úgyhogy mi baj lehetne. Vagy ha egy bizonyos testtartást írnak elő meditáció közben, akkor te hiába ismersz egy másikat jógából, ami neked jobbban tetszik. Vagy ha egy szútrában "elmagyarázzák" -azért ez a jelen példánál túlzás, hogy pl: "a forma üresség, az üresség forma" , akkor nem alakítható át önkényesen, hogy márpedig én megértettem, hogy minden Isten, úgyhogy az Isten forma, a forma Isten. Szóval a gyakorlati alkalmazásban való keverésre értettem, meg hogy a mémeket tisztán adjuk tovább. Tehát ha valaki megkérdezik, hogy jógában hogy van ez és ez, akkor arra azt válaszold amit a jógában írtak és ne keverd hozzá a saját buddhista meditációs tapasztalataidat is, legalább is anélkül, hogy ezt külön megjegyeznéd. Gondolom ez igazából triviális, csak ennyit értettem a keverés elkerűlésén. A minnél szélesebb látókör +tájékozottság csak egyre hasznosabb lehet, a nyitottság pedig elengedhetetlen. Tehát nem azt mondtam, hogy ne jógázz csak buddhulj, hanem hogy ne egyszerre:) Olyan ez, hogy ha a körömpörkölt és a gyülölcstorta receptjét összekeverjük akkor majd nekünk kell megenni amit főztünk, és abból nem biztos hogy köszönet lesz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vanság-nincsség:
"Az üresség forma, a forma üresség.
Üresség és forma elválaszthatatlan."
/szív szútra/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | folyt.
A vanság-nincsség, a semmi érzete úgy tudom sokan innen megtapasztaltunk ilyesmit. És ahogy Bence is írta, hogy amikor aztán találkozott a Dharmával, akkor ezek összerezonáltak, új keretet adtak az addig ismeretlen és nem egyszerű, de igen mély tapasztalatok értelmezéséhez, integrálásához, nekem analóg módon a rezonancia a különféle buddhista, jógikus, univerzalista és mitudoménmilyen gondolatokkal (köztük mindazzal, amivel itt daathos körökben találkoztam) való találkozás nyomán jött, aztán az újrakezdett jógázás mint gyakorlat is megint csak rárezonált minderre. És pont ezek a rezonanciák is abban erősítenek, hogy nem lényeges a módszer, viszont meg lehet világosodni nemcsak látszólag nagy embereknek hanem bárkinek, és ez lényegileg egyféle, egyetemes és közös, és hogy nekem tökmindegy hogy milyen forrásból érkezik a következő adag rezonancia - pl. xerfield szavaiból :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyszerre bennelevés a kereszténységben és buddhizmusban:
Meghalt Buddha. Isten nyugosztalja. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bence: Én nem azt próbálom cáfolni, hogy vannak közös pontok, hanem hogy ezek ekvivalensek lennének
Akkor hogyan közösek neked ezek a pontok, mit fejez ki, mit jelent az számodra, hogy közösek, de nem ekvivalensek?
Módszerek keverése: Hol és hogyan húzod meg a határokat, hogy ez még az a módszer, amin belül maradni akarosz ez viszont már keverés lenne? Mondjuk egy másik buddhista irányzat vagy pl. az ászanázós/légzőgyakorlatos/meditációs jógagyakorlatok is már kívül esnek választott módszereden?
Ami a bővebbent illeti, keverem a módszereket (drog, jóga, különféle filozófiai könyvek olvasása, beszélgetés, élet stb.), aztán valami történik. Hogy mi, ez a kulcskérdés számomra a jelen vita szempontjából. Az én olvasatomban a megvilágosodás egyféle, amihez nem egyféle nemút és nemmódszer nemvezet :-). És ezt az olvasatot főleg pont az is indukálja, hogy analógiákat látok, és hogy szubjektíve úgy érzem, a különféle módszerek szinergikusan hatnak rám, és pont nem egymást akadályozva. Úgyhogy ezért paradox a vita, mert előfeszítéstől (és tapasztalattól) függ. Ha azt mondod, hogy a te módszered máshová visz téged, mint az én nemmódszerkeverékem, sosem tudom megcáfolni, és te sem, ha én meg azt mondom (és tényleg ezt is mondom), hogy szerintem te meg én ugyanoda tartunk. Amelyikünk előbb megvilágosodik, majd lesz szíves tájékoztatni a másikat, hogy mi a helyzet :-) Szóval ahogy te is írtad, az a kérdés, hogy a végcélt egynek látjuk-e, vagy sem, és ha a te módszered aszondja, hogy nem (225. hozzászólásod), és te a saját módszereden belül kívánsz maradni, akkor szerintem ez így a végcélok azonosságának elvi kizárását jelenti részedről. Vagy ennek ellenére nem zárod ki teljesen? És ha nem, akkor hogyan maradsz a módszereden belül? És ahogy írod, a te módszered is aszondja, hogy végül minden fogalomtól és mémtől, maguktól a buddhista mémektől is meg kell szabadulni, amihez pedig szerintem megint csak segítség az elvi (mémi) kizárások kizárása, azaz önmagunk minél nyitottabb és plasztikusabb tudatállapotban való tartása.
Másrészről egyes buddhista irányzatok szerint a megvilágosodás bármikor spontán is bekövetkezhet (Bence, a te módszered mit mond erről?). Van amelyik nem is ad semmiféle tanítást, nem kínál módszert, bár paradox módon ez is egy tanítás és módszer. Aztán ott van Buddha (és mások is), aki a Dharma tanításai nélkül világosodott meg... Szóval ha nekem az az olvasatom, hogy a buddhatermészet azt jelenti, hogy bárki képes "önerejéből" ugyanúgy megvilágosodni, mint Buddha, akkor megint csak arra jutok, hogy a módszer csak módszer, segíthet, de sem nem elengedhetetlen, sem nem a kizárólagosságára nincs szükség.
Az is igaz azonban, hogy módszerre igény az volt és van is. A csan(zen)-buddhizmus pl. sokáig nem intézményesült, nem módszerezett, aztán mégiscsak kitaláltak ezt-azt, mert egyszerűen olyan nagy lett az igény erre. Sőt az egész buddhista tanításrendszer kialakulására jellemző ez, hogy a tanítást úgy kell harapófogóval kihúzni a tanítóból, mert nincs tanítás, nincs módszer, nincs haszon, nincs cél, nincs út, nincs semmi, még az üresség is üres, csak a virág, a szezámmagos pogácsa, a pofon és társai... Szóval, ami a mondanivalóm lényege, hogy a módszer iránti igény vagy a módszer hasznossága számomra nem egyenlő azzal, hogy a módszer, vagy A Módszer szükséges lenne, és ily módon kiemelt jelentőséget kéne tulajdonítani az egész hogyannak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azért írtam a vallások szemszögéből, hogy megmutassam, hogy ők mit gondolnak arról, hogy mi van mögöttük (nem mintha bármelyikhez szakértenék). A kereszténység, amennyire tudom, az egyetlen igaz vallásnak tartja magát --lsd: Jézus: Én vagyok az út, az élet..
Tehát nincs olyan a rendszerében, hogy "mögötte" és ha te ezt mégis meglátod, akkor bajosan lehetsz keresztény.
Szerintem nem tudsz egyszerre úgy a kereszténységben és a buddhizmusban lenni, hogy tényleg BENNÜK vagy.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sevil:
""Az ami van" az zsidó-keresztény valláskör szerint azért van, mert Isten megteremtette, tehát nem emelkedik a vallás fölé." De valójában az van, ami, és erre tudsz mindenfélét ráhúzni. Mondhatnám a mondatod csak akkor igaz, hogyha az "ami van"t is kizárólag vallásban benntlévő szemszögből nézed. És ha benne vagy, akkor nem emelkedik fölé, hanem egyes részei összeérnek, ráhúztad egy mozzanatára pl a Teremtést, és adott vallás szemszögéből ennek mindenféle értelmet adsz. De attól még az, amire egyik-másik vallás léte érdekében "ráhúzol" valamit, vagyis behozod a rendszeredbe és értelmesen elhelyezed,attól még amivel ez teszed _az van_. Csak keresztény nézőpontból azt mondom persze ez azonos azzal amit Isten teremtett, persze. De pont arról szólna a dolog, hogy észrevegyük az analógiákat, amit nem fogunk megtenni, hogyha csak egy szűrővel tekintünk a dolgokra(pl kereszténység, de bármi). Egyszerre mindkettőben lenni kell, hogy valójában észrevegyük a viszonyokat.
"A buddhizmusban meg az a dolog (jelen esetben a vanság), ami ilyen reakciókat vált ki belőled, nem más, mint illúzió." Ez megint egy olyan megállapítás, amit buddhista hitrendszerben épp benne lévően mondasz. Csak látszólag muszáj szerintem vagy ebben, vagy abban lenni. Annyit már tudok, hogy hiszek a hinduizmusban, kereszténységben, buddhizmusban. Hiszem, hogy megértve őket, "igazuk" van, helyes tanítások, érdemes foglalkozni velük, követni őket. Az meg, hogy vannak olyan pontok, olyan cselekedetek, amik nem összeegyeztethetőek mindkettővel, az azért van, mert én speciel a kereszténységet gyakorlom. De ebbe is bele lehet kötni, nem járok templomba. A lényeg az, hogy hiszek bennük, hogy igazak, mind a háromról így gondolom, és nincs ebben semmilyen ellentét. Lehet hogy a budhizmus x tanítását nem vonatkoztatom magamra teljesen, hogy ez velem így van, de érthetem, miért mondja, mit akar ezzel kifejezni - nem nekem ugyan, de nekemis, mert ha megértem és megérzem, abból baj nem lehet.
237et ha megnézed, ott leírtam lehetséges különbséget, nem mondanám rá, hogy úgy van, még annyira se, mint arra hogy ezek közös gyökérből erednek, de ha elolvasod, látod, hogy szerintem tanításukban(-->inkább hatásukban!) mondjuk különböznek. Mégis, ha meglátod azt ami mögöttük van, és amit vanságnak hívok de fogalmam sincs róla, és csak megéreztetni próbálom viszonyát a vallásokhoz - szóval akkor érezheti az ember, hogy ezek a látszólagos ellentmondások egymás felé, ezek ha nem csak az ő síkjukba nézi őket az ember, ezek adhatják végső soron az egészet, magukban ugyan individuálisak,(abszolút rendszerük is lehet-kis egósak,mint emberek) mégis egy nagy egészt alkotnak, méghozzá azáltal hogy az emberek hisznek bennük, és aszerint alakítják magukat,tehát készülnek a halálra- és mindenki teszi ami a maga dolga. Ami kell hogy legyen így az lesz.
Még szép hogy egyik vallás sem írja le, hogy igazából a többi sem hülyeség, meg azok is ugyanarról a vanról szólnak, mert akkor komolytalannak tűnnének, nem lenne hitelük az emberek szemében,egy egyszerű ember nemtudná szívét-lelkét adni valaminek - ami lehetne tök más is. Mi viszont, akik gondolkodunk, és már nem is vagyunk annyira egyszerűek-sztem megláthatunk dolgokat. Én például nemhiszem hogy ennyire be tudtam volna fogadni egy vallást is- de mikor rájöttem mi is mozgatja őket, értelmet nyertek,mind.
Dakini: Akkor értem, de mi a hm? Vannak ilyenek, vannak olyanok; jó hogy vannak. Nem állnak ellentétben szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Xerfield!
Próbáltam egy egyszerű (már néha úgy érzem túl barokkos gondolatkörökben vagyunk benne és mintha kicsúszna néha a lényeg) példát hozni arra mi a különbség a kereszténység és a buddhizmus "gondolkodása" közt.
Hozzáteszem még, hogy gondolatok alatt itt mindenféle érzést, élményt, érzetet is értettem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a véleményem szerint
a vallások csónakok amiken átevezel a folyón (folyó értsd: mémpusztítás, önmegismerés, imaginációs központ helyreállítás, értékrendépítés estébéestébé.) aztán ha átértél el kell hagynod és el kell felejteni. a csónakot te választod. a folyót is. mindegyik ladik más egy kicsit attól függöen éppen hol találtuk azt a vagy hogy éppen milyen folyón akar átkelni. a közös bennük hogy veszettül kell evezni mindegyikben.
átérés,
kiszállás,
megdöbbenés, (felismerés)
hisz
ugyanott vagy.
mert nincs is túlpart, se csónak, se folyó.
változni semmi nem változott.
kivéve hogy felébredtél.
az elme megnyílt.
ami régen voltál meghalt.
az illúzió eltünt.
a rossz mémkatonák nem gyötörnek már tovább.
(olyan furcsa érzés erröl beszélni/írni mert annyira nem látom a végét ennek az egésznek söt talán még el se kezdtem igazán semmit így egy kicsit hülyének érzem magam ilyenkor mintha egy balkáni suttyó hangya nekiállna értekezletet írni hogy mi van a mount everest tetején. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Köszi a leírást.
"Az ami van" az zsidó-keresztény valláskör szerint azért van, mert Isten megteremtette, tehát nem emelkedik a vallás fölé.
A buddhizmusban meg az a dolog (jelen esetben a vanság), ami ilyen reakciókat vált ki belőled, nem más, mint illúzió. A dolgok valódi természetét, az ürességet megtapasztalva (Bencéül 'nincsség') nem valószínű, hogy érzékszervi flesseket okoz. Asszem. Persze mittudomén. Ettől függetlenül zsiradék ilyeneket átélni..
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Dakini: Nem értelek igazán. Biztos van. Igazából mi most itt csak a világvallásokról is beszélünk, mert az a durva, hogy van egy csomó olyan vallás, hitrendszer, amik "hamis tanítások". Abba meg, hogy milyen alapon mondja bárki valamire hogy hamis tanítás, bele sem merek most menni igazából...
Sevil:
"De miből gondolod, hogy ez a vanság minden vallás fölé van emelkedve?"
Azt kérdezed, miből gondolom, hogy ezek a vallások tényleg mind A Vanság köré csoportosulnak, és nem pedig csak van amelyik A Vanságot fedi? Vagy, hogy miből gondolom, hogy van-e egyáltalán olyan, hogy Vanság, nem pedig csak vannak vanságok, s ezek közül egyiket ez írja le, másikat az, de valójában e vanságok össze sem függnek semmilyen szinten?
Szerintem van olyan hogy vanság. Ez alatt azt értem, hogy _az, ami van_. És azért van felülemelkedve a világvallásokon, mert azok azt írják le szintén, mi van.
Megesik, hogy testem-lelkem összerezzen a boldogságon túl lévő örömtől mit egy borzongás kisér, (hasonló mint hidegrázás) akkor mikor lelki szellemi szerveimmel, gondolataimmal, érzéseimmel tapogatózva a tudhatóság útján találok valamit, de sokkal jobb szó rá, hogy levetve korlátaimat hagyom, hogy megtaláljon valami amitől hirtelen ezt érzem, ősi, és még a könnyem is majdnem, vagy tényleg kicsordul - s tudom érzem időn felül osztozok ebben az örömben magával az érzett dologgal, s mindenki mással ki ezt tudta, tudja, s tudni fogja - létmámorban úszom tehetetlen alázatban minden iránt
nemszívesen írtam le, mert a végén még télleg elhiszem hogy mi történt csupán ennyi, de kérted a szavakat remélem hasznodra lesznek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | De miből gondolod, hogy ez a vanság minden vallás fölé van emelkedve? Még mindig azt gondolom, hogy ehhez túl kéne látnod a vallások gyökerén.
Egyébként le tudsz írni valamennyire egy vanság-megtapasztaló élményt. Tudom, hogy ezek szavak, meg minden, csak hogy kb. elképzelésem legyen róla, hogy mire gondolsz (vagy hogy jól félreértsem:) |
| | | | |
|
