 |
Legfrissebb hozzászólások (4363 - 4382)
(Témakör: LSD, út az igazi tisztasághoz?)
 | |  | | | | |  | |  | | | Siphersh,
a fo kerdesben egyetertek veled, es mivel ez forditva nem igaz ugy tunik pongyolan fogalmaztam.. ugy erzem h az altalam hasznalt 'jo' es 'nagyon jo' jelenteset definialtad le..
a droggal atelt elmeny csak reszben szubjektiv, reszben valoban objektiv (pl meg lehet josolni h a csapviztol valszeg senki nem fog betrippelni), szoval nagyjabol elore megbecsulheto h az elmeny mennyire lesz jo az embernek, ezaltal tenyleg lehet fel lehet allitani egy sorrendet a drogok kozt ilyen szempontbol.. ami pedig csak reszben objektiv az szubjektiv -forditva nem-, szoval ha kielemezzunk akkor az latszik h meg mindig igaz amit mondtam, csak epp informaciot nem hordoz.. :)
all in all, igen, igazad van..
Inno, enyhen kepernyorecsavarodva |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Hát én pl. úgy terveztem, hogy egyszer lesz LSD. Aztán már kétszer volt. Szóval most már nem tervezek. De nem hiszem, hogy egész életemben elkísér majd ez a dolog. Az ember sok mindent csinál, ami jó, aztán valahogy mégis maga mögött hagyja. Mert jönnek más dolgok, meg az ember is változik.
Siph: egyetértek veled, de azért elméletileg boncolhatnánk még ezt "a komplex önjutalmazás jobb, mint az egyszerű" dolgot. Miért feltétlenül kerülendő az egyszerű visszacsatolás? Miért kéne többre értékelni a komplex élményt? Az is egy életmód, ha valaki ilyen egyszerű visszacsatolásokban él. Ki definiálja, hogy milyennek is kéne lenni az életnek? Az is az élet élése, ha valaki egy másik illúzióban él, mint a többség. Ld. kábé a Soma topikot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Innocence:
"vagy van itt valaki aki egyszer kiprobalta az lsd-t es valami grandiozus dolgot elt at vele, majd lettette es tobbe soha?"
Minden van. Ha nem itt, akkor máshol. Ha nem LSD-vel, akkor mással.
Pszichedelikus pszichoterápiában volt/van ilyen egyszeri nagy adagos életszemléletmegváltoztatás, mostanában pld. alkeszeknek vagy hernyósoknak ibogainnal.
"ez olyan mintha valaki eleteben egyszer menne el nyaralni.."
Olyan is van. És semmivel sem furcsább annál, mint hogy valaki minden évben ugyanazt ismételgeti... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Innocence, nem értek egyet veled. Van egy kategorikus különbség az élet örömei és a drogfüggőség között.
Van az ember "agyában" egy motivációs rendszer. Ha neurológiailag akarom megragadni, akkor ez egy olyan rendszer, aminek a magját nagyon erősen dominálja a dopaminos ingerületátvitel; de én most inkább lélektani, és nem neurológiai értelemben mondom.
Ez a motivációs rendszer dönti el, hogy mi legyen, és mi ne legyen. Ez a rendszer alakul, mikor az embernek kialakulnak a vonzódásai, a szokásai, lényegében ez az emberi személyiség mozgató-magja. Ha ez a rendszer egy magatartására azt a visszajelzést kapja, hogy "ez jó", akkor egy kicsit jobban fog ragaszkodni ahhoz a magatartásához. [Ez a kép szerintem épp annyira sematizált, amennyire kell a mondandómhoz] Az, hogy "ez jó", magában a rendszerben jelenik meg, de nagyon nem mindegy, hogy mekkora kört jár be a mozgatottságtól a belső jutalomig. Ha az élet örömeiről van szó, akkor ez a kör nagy, széles és összetett, és az élet élésére neveli a motivációs központot. Ha viszont a kör arra irányul, hogy egy olyan anyagot juttassak a szervezetemben, ami odamegy a dopaminos ingerület átvitelének helyére, és megbabrálja a hardvert, akkor már egészen más a helyzet. Így rövidre zárom a kört, és nagyon gyorsan megtanulja a motivációs rendszer, hogy nem kell "fölösleges" köröket járni, hanem vissza tud hatni közvetlenül a saját magjára. Nem valami érzéki-gondolati-érzelmi-eszmei komplexum hozza létre a pozitív visszacsatolást, hanem egészen közvetlenül egy vegyszer. Ez leneveli a motivációs központot arról, hogy a nehéz úton, közvetve, az életen keresztül, érzéki-eszmei-érzelmi élményeken keresztül elégítse ki önmagát. Leneveli magát az élet éléséről. Az LSD nem ilyen közvetlenül fejti ki a jó hatást. [Nem azt csinálja, hogy válogatás nélkül odamegy a dopaminos ingerületátviteli résekhez, és bedugaszolja a dopamin-lefolyókat, hanem csak egy nagyon szelektív szerotonin-gátló, és még szelektívebben hat a dopamin-rendszerre. Vagy valami ilyesmi. Nem vagyok benne biztos.] Ez egy óriási különbség. Az LSD és az élet nem közvetlenül hat a motivációs központra. És ez a különbség a gyakorlatban is megmutatkozik. A dohány-függőséget egy kategóriába sorolni az életben lévő, közvetett kielégülést nyújtó dolgokhoz való ragaszkodással szerintem nem egy egészséges dolog. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | jogos, jogos.. meakulpa, meakulpa.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez az idézet nem Thomas Szasztól származik Feldmár helyett? Csak a rend kedvéért... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "ha a drogfüggőség azért tartozik a farmakológia témakörébe, mert a függőségnek a drogokhoz van köze, akkor a keresztelés tanulmányozásának a szervetlen kémia témakörébe kell tartoznia, hiszen ez a szertartás vízzel történik." - Feldmar
ami jo azt ujra es ujra at akarja elni az ember. ha nagyon jo, akkor nagyon szeretne ujra atelni.. vagy van itt valaki aki egyszer kiprobalta az lsd-t es valami grandiozus dolgot elt at vele, majd lettette es tobbe soha? ez olyan mintha valaki eleteben egyszer menne el nyaralni..
vannak szerek amit tamogatjak a napi hasznalatot es vannak amik nem. racionalisan csakis ebbol a szempontbol lehet egy anyagot veszelyesebbnek itelni mint egy masikat, minden mas szubjektiv.. eleg vegignezni h szazalekosan mely drognal leggyakoribb a tulhasznalat es osszevetni ezzel a semaval.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "Mindenre"rá lehet szokni!!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez a flashback -- elvonási tünet dolog szerintem abszolút hülyeség. A függőség pedig van. Persze, hogy van. Kell hozzá egy bizonyos lelki alkat, de nagyrészt gondolom a lelki állapottól függ. Illúzió-valóságba menekülés a valóság elől, satöbbi. Nem tudom, hogy mennyire hasonlít a heroin-alkohol-satöbbi függőséghez, de azt tudom, hogy létezik, és súlyos esetei is vannak. De lelkileg egyébként egészséges emberből nem csinál LSD-függőt a fogyasztás, természetesen. Elmebeteget persze csinálhat. Hogy a fenébe ne lenne súlyos LSD-függőség. Van. Ritka. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hali.
a minap összeakadtam egy pszihiáterrel (semmi fontos körülmény)
csak megkért egy pár embert h irja le mit tud egyes drogokról, én az lsd-t kaptam. leirtam amit tudtam tömöritve /sok okosságot/ de amikor a végére irtam hogy az LSD nem okoz sem fizikai sem lelki függőséget, akkor Ő azt mondta hogy ez egy hatalmas tévhit, mert őezzel foglalkozik és van a flashback ami elvonási tünet meg hogy jo az érzés és ezért akarjuki mégeccer és rászokunk..stb.
Tehát a kérdésem az, hogy Ő csak azért mondja ezeket mert rosszul tudja, esetleg (ami sztem a legvalószinűbb) hogy teljesen negatív képet akar festeni róla hogy hozzá se nyúlj, vagy télleg van függőség. ????
köcc. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Uhh, ez olyan kategória, mint a vodkás tampon... :I |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mixmag,
semmi ertelme.. onnan talan valamivel korabban felszivodik, cserebe biztos h roncsolja a szoveteket mivel sav.. szal' hujeseg.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
A minap hallottam egy olyat, amiről kérdeznélek titeket:
Egyik ismerős mondta, hogy felhasználási mód, hogy elfelezi a postait, és egyik felét "hagyományos" rágcsálás, másik felét a szemgolyójára, az alsó szemhély alá...
Ti mit tudtok erről? Jobb ez így? Nem károsítja a szemidegeket?
Tulajdonképp kipróbálnám, de tartok tőle emiatt, lévén voltam már eléggé komolyan szemüveges, 150k volt a service...:/
Mit tudtok erről?
Üdv alle |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | visszaolvastam egy pár hozzászólást, és erre reagálnék:
"Ki kell nevetni a halált, minden pillanatban lecsaphat ránk.
Harcos lét-nek írják sokan. "
Érdekes, mert pont valami hasonlót éltünk át barátommal Hajni trippen! Olyan volt, hogy az egónk haza akart menni, mert látta az órán, hogy már hajnali fél 3, és már ideje lenne hazamenni. Egy másik - félelmektől mentes - énünk meg tudta, hogy ott kéne maradni, hiszen még javában folyik a trip.
Na most: a félelmektől mentes, trippelő énünknek le kellett győzni a hazamenni akaró ego-ént. És abban a pillanatban, hogy elhatároztuk, hogy na akkor most akkor elindulunk, egy óriási boldogság érzet lett urrá rajtam, és belassult az idő is, aztán mikor visszafordultam, hogy visszamennyek, elmúlt...
Sokadjára sikerült csak végleg elindulni:-)
És olyannyira nemféltem egy-egy elindulásnál, hogy minduntalan gyalog indultam el, pedig biciklivel voltam. Ezért fordultam vissza mindig, mert barátom szólt, hogy "hé, a bicódat itt hagyod?" :-)
Üdv.:
Gábor |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem akarok gondolkodni. sehovase máshova. élni akarok.
aztán ha élek már, akkor talán gondolkodhatok is talán megint.
(bocs, majd elmúlik megint és akkor megint.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :)
Jaja nagy divat itt az egovesztés s társai
sztem amíg nem éled át, addig csak misztikus rémmese, a paráról, a halálról, meg minden ilyesmiről.
az elsők még parásak, de aztán már csak van az is
nem jó, nem rossz, csak van
de Cella, minden másodpercben is ez van, sőt minden másodperc kvadrotrilliomilliomod részében is, hogy a bizonytalanba esel bele, csak az egód elhiheti veled, hogy nem:)
s ez a bizonytalan annyira bizonytalan, hogy már bizonyosan bizonytalan.
na ez a halál, amikor csak vagy
emlék, érzék nélküli, egyesült egy -ben való örök jelen
persze ezek is bugyuta szavak,
de igazából Én nincs, csak vannak olyan részek, amiknek van agya, abban okos szerves kompúter, mely folyton adatok rengetegjeivel bombázódik, s fenntart egy virtuális részt a térben, amit elkülönít, s azt mondja rá "én vagyok"
De ezekről nem lehet sokat mondani
Ja, s nem jön könnyen, el kell dobni mindent
Ki vagy, mi vagy, hol vagy, mi volt, mi lesz, ezek nemnagyon számítanak.
Nekem isteni szerencsém volt, hogy az első tripen egy 1000fős d&b partiban ide kerültem, s nem máshova:)
Persze akkor még mit sem tudtam minderről. De most se tudok többet, csak már a para elmúlt:)
Ki kell nevetni a halált, minden pillanatban lecsaphat ránk.
Harcos lét-nek írják sokan.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (De az igazság az, hogy most kicsit felfordul a gyomrom ettől a céltalannak tűnő onanizálástól, amit művelek. Úgyhogy inkább hagyjuk.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A ráparázás az önféltésből ered. Ha nincs önféltés, akkor ráparázás sincs. A pszichedelikus tudatállapotban felébredő energia megpróbálja szétszedni az egót. Ha ez valamiért ellenállásba ütközik, akkor jönnek a parák. Ha ilyen ellenállás nincs, akkor para sincs, és a kioldódás zökkenőmentesen lezajlik.
Engem például az szokott beparáztatni, amikor ráérzek arra, hogy ez az egész, amit énnek, meg valóságnak hívok, amire az életemet építettem, mennyire esetleges homokvár. Mivel amíg nem oldódtam ki, az eggyel beljebb lévő szint nem valóságos (nem látom), nagyon félek tőle. Olyan, mintha sötétségbe kéne beleugrani, feladni mindent, amikor kétséges, hogy lesz-e utána valami. És ez nagyon félelmetes.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A kegyelem lényege, hogy nem kell kiérdemelni."
Amen. |
| | | | |
|
