 |
Legfrissebb hozzászólások (4103 - 4112)
(Témakör: Aktuális drogtémák)
 | |  | | | | |  | |  | | | igen rtyler.
megharagudtam, mert te sem vagy képes átrendezni holnapra úgy a rendszert, hogy az "emberi jogok"-tényező nem, mint az egyenlőség hamis, megvalósíthatatlan alapköve létezzen,
hanem a minden ember szabadságából adódó, azok testvériségével létrehozott folyomány.
meglátásom szerint, amíg kijelentjük, hogy az emberi jogokhoz semmi köze az atomoknak,
stb,
és pusztán egy ideológiai tézisként tekintjük,
és
mivel túl általánosak ahhoz, hogy azokat
valóban realizálni tudjuk globális szinten,
és kijelentjük,
hogy a tudomány sohasem lesz képes eljutni addig,
hogy befolyásolja -kiszámítsa,stb.-
a környezeti társadalmi tényezőket,
és a felügyeletüket
kis kapacitású,
a legtöbb esetben politikailag elkötelezett szervezetre bízzuk,
és nem gondoljuk,
hogy az általánosítás nem műxik,
és pontosítanunk kéne,
mert nem lehet egyenlően megszabni,
hiszen, ami egyik kultúrában egyértelmű, az a másik kultúrában
elérhetetlen,
és belenyugszunk ebbe,
akkor valójában fasiszták vagyunk,
akik egy fasiszta, kirekesztő,
az emberi jogokat valós értelemben
csak egy szűk rétegre alkalmazó
rendszert
szolgálunk,
és megkérdőjelezzük a saját tudományosságunkat is.
én a magam részéről ilyenformán értettem -kábé-
hogy nem vagyunk egyenlők,
és ezért sürgettem egy -futurista idealista- tudományos összefogást az emberi jogok pontosítása végett. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | meta, Te megharagudtal ram?! ugyanmar... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nargile,
sajnos igen...
amit mondasz a rendszerüzenet.
bonyolultan,
de erre akartam kilyukadni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jaaaa, hogy így érted. Mármint, hogy a szociális egyenlőtlenségek miatt az embereknek kevesebb hozzáférésük van az emberi jogokhoz, mint másoknak. Na, kezdem kapizsgálni :) De akkor a vita nem az emberi jogok egyenlőségéről szól, hanem az emberi jogok érvényesítésének egyenlőtlenségéről. Tulajdonképpen az emberi jogi szervezetek azért vannak, hogy esélyt adjanak ezeknek az egyenlőtlenségeknek a kiegyenlítésére. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tehát az emberi jogi kérdés, hogy pusztán genetikai alapokon diszkrimálni lehet-e valakit,
de az nem, hogy az információs struktúra hiánya, illetve a rosszul tervezett társadalmi rend miatt nem kap esélyt az életre?
a másik oldalon pedig az életet magából többször kiírtott, ezt jogosnak megélő személy habár halálán van kiválóak az esélyei a túlélésre, viszont az információs rendszer megfigyeltjeként és - a fűszívás miatt - potenciális elítéltként sérül.
ez egy egyszerű példa volt nyilván.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | re : 4467
Gén!
Én nem azért hagytam abba a drogozást, mert félek, vagy mert ilyenek az elveim, vagy mások azt mondták, vagy valki meggyőzött, hogy így jobb. Egyszerűen azért, mert nincsen többé rá szükségem. Ha szükségét érezném, akkor drogoznék, és nem érdekelne, hogy ki mit mond. Voltam ilyen is. De úgy látom, hogy így minden sokkal jobb, egyszerűbb és stabilabb. Ezért nem tudom a tapasztalataim alapján azt tanácsolni senkinek, hogy éljen drogokkal. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "emberi jogok kiterjesztése,
a fent felsorolt - néhány- megváltozott tényező figyelembevételével."
Szerintem ezek a dolgok nem befolyásolják az emberi jogot mint olyat ami egy integráns személyhez kötődik. A személy fogalmát persze valószínűleg ki fogjuk még terjeszteni, pl. a mesterséges intelligenciákra egyszer. Egyébként a géntudomány által felvetett problémákkal az egyik drogriporteres cikk is foglalkozott már, pl. hogy milyen emberi jogi kérdéseket vet fel, ha a munkaadó pl. ki akarja szűrni a munkavállalót, akinek a géntérképe kimutatja, hogy hajlamos az alkoholizmusra. Lehet-e puszta genetikai hajlamok alapján diszkriminálni az embereket? A tudomány jelen állása szerint nem - mivel bár a technikai-természettudományos fejlődés gyors, de soha nem fogja tudni megszüntetni vagy akár kiszámítani a környezeti- társadalmi setting befolyásoló tényezőit, így számításai csak lehetőségeket jelölnek, nem determinálnak. Szerintem ezt a korlátot a tudomány sosem lépi át. A 80-as évek biológiai redukcionizmusa gondolta csupán így, lásd Peele cikkét:
http://href.hu/x/282w
HIV+ afrikai meg füves amerikai: nem értem, mi a különbség köztük abból a szempontból, hogy mindkettejüknek elidegeníthetetlen joga fűződik az élethez. Meg a magzatoknak is van élethez való joguk persze. Az élet minőségének átalakítása nem változtat az emberi jogon. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | transzhumanizmus, klónozás, őssejtterápia, tervezett magzat, szervátültetés, szervtenyésztés, információs társadalom, kontrollált létezés, interaktív rendszerek, netizenség, stb
emberi jogok kiterjesztése,
a fent felsorolt - néhány- megváltozott tényező figyelembevételével.
morális/szociális/biológiai/biokémiai/elméleti fizikai/matematikai/számítástechnikai stb problémaegyüttes
közép afrikai 35 éves gazdálkodónő a törzsi hagyományokat követve csikló nélkül, 8 élő 6 halott gyerekkel,
falujában az egyedüli, aki nem hiv-fertőzött,
mindenki a folyamatos éhhalál szélén a környezetében,
ő is, de menthető.
usa-beli 35 éves újságírónő,
széjjelplasztikázott testtel,
hat abortusszal,
folyamatosan min 3 g marihuánával a lakásában,
lehallgatott telefonnal,
tudta nélkül rákos daganattal a máján,
átültetéssel menthető.
élethez való jog...
?
pl.
átszervezett, tervezett társadalom>természetes jogokkal való élés lehetőségének elősegítése technikai/szociális/információs/orvosi stb. eszközökkel, mint emberi jog>
élethez való jog más minőségben.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Lehet, hogy félreértettem. Fejtsd ki akkor bővebben ezt az ember mint eszköz az ember mint cél érdekében elméletet! Illetve főleg azt, hogyan befolyásolja ez az emberi jogok megítélését. |
| | | | |
|
