 |
Legfrissebb hozzászólások (403 - 422)
(Témakör: LSD, út az igazi tisztasághoz?)
 | |  | | | | |  | |  | | | szerintem itt senki sem harcolt, én ezért nem értettem, hogy miért kellett például szegény kis hortensiát leblokkolni, habár szerintem nem bánja annyira, mert a neve helyesen stellaris, de néha stellae... én úgy tudom, hogy ő rengeteget nevetett ezen az egészen, még akkoris, különösen a rekaciókon, amikor magánlevelet írt a kiblokkolása után, amiért kiblokkolták máshonnan, pedig szivecskékkel megpróbálta jelezni, hogy mi a lényeg: a szeretet. dehát, ilyen ez a blokád, na, mdma ide vagy oda...
a kérdésem az lsd-vel kapcsolatban az, hogy más is tapasztalta-e, hogy egy alvásciklus után lesz csak toleráns?
egy nyári fesztiválon tavalyelőtt, valakinek azt mondtam - nagyon okos tekintettel persze, de abszolútli ad hoc legyártva ezt az elméletet, mert rettenetesen troll humorom van, sorry - valakinek, hogy "á, nyugodtan toljál be még egy fél bélyeget, hatni fog nem aludtál még, csak akkor leszel toleráns, ha kialszod magad"... ez akkor persze bejött, de azt gondoltam, hogy a fesztiválszpirites kontakt háj volt az inkább. nade aztán alkotási flow-mban megpróbáltam magamon és tényleg...
van ennek szerintetek valami biokémiai alapja? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Harcol, aki harcot lát. Hogy ontopic legyek az LSD-vel sokkal természetesebb boldogságot és szeretetet lehet elérni, viszont egy szorongó ember első alkalommal, főleg ha nem tökéletes set-setting nem biztos kiköt ebbe az állapotba. Az MDMA jóval biztosabb, mert a hatás is jóval egyszerűbb valahol. Szájharapdálás stb. se törvényszerűen jelentkezik és inkább akkor, ha túl sok volt...
Nincs itt MDMA dicsőítés, csak pozitív oldal kiemelés, ha már előtte a negatív lett kiemelve szerintem aránytalanul. Ennyi a történet nem több nem kevesebb... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | deeptrip:
Szerintem teljesen korrektül leírtad a "szeretetfless"-ként ismert jelenség részletesebb kognitív-emocionális folyamatait. Az is korrekt, hogy kiemelted a jelenség átmenetiségét, a tanulási folyamat fontosságát, és figyelmeztettél egyes lehetséges veszélyekre is. Számomra egyértelmü, hogy ez a leírás az MDMA-val kapcsolatos potenciális lehetöségeket és az "ideális" hasznosíthatóságot tárgyalja - nem pedig azt, ami gyakorlatilag, általában, és többségében kisül belöle egyéb hozzáállások és felhasználási módok esetében. Bármely más szerröl is lehetne ugyanilyen ideális-potenciális leírást adni, és ezek alapján a bizonyos célokra történö alkalmazáshoz a legmegfelelöbb szer kiválasztását elösegíteni. Ehhez semmiféle "LSD vs. MDMA" vagy egyéb látszólagos szerharc-ellenfeszülés szítására nincs szükség.
A személyes, negatív vagy pozitív tapasztalatok közreadása mindenképpen fontos. Ha valakinek nem jött be egy szer, akkor itt nyugodtan részletezheti a szet-szettinget és megtippelheti vagy megtippeltetheti a (személyes) okokat. A sikeres élményintegrációs "best-practice"-ek személyes közreadása szintén ugyanilyen fontos és hasznos; ha egyeseknek egy bizonyos mentális hozzáállással sikerül jó élmény elérni, akkor abban a hozzáállásban feltételezetten lehet valami mások számára hasznosítható.
Külön tetszett, hogy a leírásodban nem fordult elö a "nagy dózis", a "sürübb szerhasználat" és hasonló panacea-típusú materialista csapdák. A tanulási folyamat elsösorban nem arról szól, hogy hány órát töltünk az iskolában, vagy milyen gyakran járunk be. A tudattágító élmények minösége és hasznosíthatósága egyáltalán nem korrelál egyenes arányban az idök során bejuttatott összanyagmennyiséggel. Megfelelö elözetes felkészüléssel és megfelelö utólagos feldolgozással egyetlen élmény is életreszólóan és tartósan pozitív LEHET - mint ahogy más esetekben egyetlen élmény is életreszólóan és tartósan negatív LEHET. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | empátiát tapasztalatom szerint a mdma nem indít meg. az inkább a triptaminok játéka. bizonyos tiopusú skizofréniákban, ahol a betegség kísérőjelensége az empátia hiánya, illetve annak "megjátszogatása", vagy a jelenleg divatos borderline-nal cimkézhető emberek esetében az LSD hosszú távon segíthet. a magam köreiben és magam tapasztalásában is ezt vettem észre. TAPASZTALATOM szerint az mdma persze segithet kijönni sokkos állapotokból, megtanithat rövid ideig a "boldogságra", de nem tanit meg együttérezni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | gondolom itt az mdma-ról, mint szubsztanciáról van szó, ami akár a bogyóban is megtalálható ilyen-olyan mennyiségben -lásd eki adatbázis - de én sem értem még mindig, hogy miért nem az ekitopikban kezdték el nyáladzva méltatni ezt az anyagot a nagyokosok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Pl empatiat indítani meg. Pl kicit felek kérdést feltenni és nem csak az off ra gondolok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hamár megy félig igen/nem az OFF, megragadnám az alkalmat meg kérdezni konkrétan,hogy mdma alatt ekilasztikereket értettek e ? És az előbb említett anyag miben különbözik a gyrostol/spury portol, ha különbözik egyáltalán ? Bocs kinek hogy amatőr kérdés de azért felteszem itt és most. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A másik, hogy senki sem írt arról, hogy en bloc gond lenne az mdma-val, egyedül személyes tapasztalások voltak, hogy van, akinek nem adta az mdma azt, amit itt a diszhimnuszokban általánositva irtok le.
Ismerek több olyan embert is, aki nem lesz "boldog" az mdma-tól, nem értem, hogy miért kell egy adott szubsztanciát isteniteni, csak amiatt, mert néhányan leirták, hogy nekik nem igy múködött?
Leirom, hogy gyerekek, én egy ideig ettem spenótot, amig vashiányom volt, aztán már nem izlett, jön valaki, aki leirja, hogy neki meg általánosan nem izlett a spenót, erre jönnek valakik, akik dicshimnuszokat zengenek a spenótról, hogy de a spenót finom, mindenkinek izlik?
c'mon... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az a gond, hogy tapasztalatom szerint, vannak olyan emberek, akik az MDMA mellett lovagolnak zászlóval valójában olyan szerettelenül viselkednek, mintha egészen súlyos pszichoszociális zavaraik lennének. Átgázolnak embereken, ignorálják őket és megalázzák őket ha egy kicsiny hatalom is van a kezükben. Nekik már semmi sem segíthet, talán egy rettenetesen nagydózisú LSD utazás, hogy kénytelenek szembesülni magukkal. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | amúgy azzal mi gond, ha valaki úgy viselkedik ami nem része a szokásos, jól begyakorolt személyiségének? pl azt tapasztalom, hogy ha csak alaposan berúgok is elfordul, hogy ilyet teszek. de ezzel nincs különösebb problémám, sőt. pedig ezek van, hogy elég kínos dolgok :/
szóval biztos gond, ha valaki szeret belecsúszni valamibe, ami nem ő? (ami persze nem is igaz, mert valamilyen közös metszete azért többnyire van a két személyiségnek)
mert ha nem. ha nincs vele gond. akkor még érdekesebb, hogy mi a zavaró abban, ha az ember egy mindenkit szerető énbe csúszik bele. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Rex: olvasd vissza a hozzászólásokat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez egy igazi dicshumnisz a MDMA mellett! :D Grat! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Törölhetitek Rex-t is nyugodtan, de még mindig nem igazán értem, hogy egy bőlére eresztett mdma reklám mit keres az lsd topikban? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sose értettem azokat, akik az MDMA-t olyan példákkal próbálják leszólni, hogy jaj milyen gáz XY amikor bemdmzva végigölelgetett minden idegent stb...
Nos egyrészt megölelni másokat jó érzés és egészségesebb is leszel tőle. Másrészt nem mindenki ölelget kontrollálatlanul mindenkit orrba-szájba csak azért mert MDMA-t szedett.
Az MDMA bár mesterségesen, de még is megmutatja mi az előítélet mentes, elfogadó és szerető állapot. Ahol nem válogatnod kell kit szeretsz és kit nem, hanem ránézel valakire és meglátsz benne egyből valamit, ami miatt akkor épp szeretni tudod. Igen ez egy idegen esetében átmeneti, de ismerősökben megláthatod a szépet, ami tényleg az ő része. MDMA-n úgy nézel másokra, úgy viszonyulsz másokhoz, hogy szinte akaratlanul is pozitívan reagálnak rá az emberek. Az emberek NAGYON hálásak azért, ha valami szépet lát meg bennük valaki más és ezt tudattalanul egyből le is vágják, mint ahogy azt is, ha szorongva vagy előítéletek miatt úgy nézel a másikra, mint egy darab szarra meg ilyen "én nem tudom elengedni magam, te se tudjad!" szúrós benézések és társai. Ezt sokan nem hobbiból vagy önszántukból csinálják, hanem mert nem érzik épp jól magukat a helyzetben. Na az ilyen dolgokon nagyon sokat tud oldani az MDMA és nekem az MDMA leginkább azt tanította, hogy kedvesnek lenni jó, kedvesnek lenni erény és kedvesnek lenni hasznos is. Valamint azt, hogy ha másokban pozitív dolgot veszel észre (amikor először egymásra néztek) az döntő befolyással lesz arra, hogy ő mit vesz észre belőled.
Az MDMA gyorsan jön és sokszor gyorsan is megy, ami miatt nem ritka az se, hogy emberek bedepiznek. Vége van ennek a csodálatos világnak, ahol elfogadás és szeretet uralkodik idegenekkel szemben is. Tényleg vége? Vagy inkább ez is egy olyan dolog, hogy ha te energiát fektetsz bele, hogy kedves legyél, elfogadó és pozitívat előbb meglátó, mint negatívat, akkor el lehet jutni hasonló szintekre.
Vannak emberek, akik egész életük során egyáltalán nem vagy csak párszor tapasztalták az elfogadás, szeretet és béke állapotát. Ők, amikor először beMDMA-znak azt fogják érezni, hogy hoppá a világ ilyen is tud lenni és, hogy valahol NAGYON hiányzik már sok emberből az a képesség, hogy megszeretgesse azokat, akik fontosak neki, vagy egy idegent csak azért mert ő is egy érző ember. Ezt tanulni kell, akinek ügyesek és fejlettek voltak a szülei az megtanulta, de akinek nem az barátoktól stb. fogja megtanulni szerencsés esetben.
Személyiségidegen volna-e ez az MDMA fless? Én soha nem éreztem annak, azt éreztem, hogy végre a visszafogott érzelmek elkezdtek folyni aztán szabályosan ömleni. Vannak (főleg lányok), akik alapjáraton ilyenek, én alapjáraton nagyon nem vagyok ilyen, de amióta mdma-n arconsímított a tömény érzelmi jólét azóta tudom, hogy ez fontos és ápolni kell és sokan alapjáraton elzárjuk ezt és inkább csak logikusan cselekszünk. A kettő között van az arany közép, ha megnézitek az emberek vagy túl a fejükben élnek vagy túl az érzelmeikben. Az olyan, akinél a kettő kiegészíti egymást és egyensúlyban van, na ő rá lehet azt mondani, hogy jó kapcsolatot ápol a racionális és az érzelmi részével egyaránt.
Szóval igen az MDMA mesterséges, az MDMA szinte arcodba puszilja a szeretetet és igen vannak, akik ilyenkor kontrollálatlanul átesnek a ló túloldalára. Viszont az MDMA csodálatos azoknak az embereknek, akikben az érzelmek kevésbé mozgolódnak a sok sérülés, bántás, meg nem értettség, kiégés, cinizmus, depresszió és számtalan egyéb lehetséges ok miatt.
Az MDMA kíváló azoknak az embereknek, akik félnek vagy nem érzik magukat biztonságban Az MDMA megmutatja, hogy nem kell nonstop védekező állásban lesned, hogy honnan érkezik a támadás. Az MDMA hatására a legbefordultabb személy is képes hozni az átlag szociálisságot, de akár kifejezetten szociális része is előjöhet. A hatás a legtöbb esetben csak átmeneti, hogy utána az ember azt mondja, hogy én szeretném ezt gyakrabban megélni és ezért jobban odateszem magam szociális kapcsolataimban az meg egyéni döntés kérdése. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Happy 70th birthday LSD-25! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | no worries, no sorries... :)
(engem aztán biztos, hogy nem bántottál meg, pusztán igyekszem felhívni a figyelmet néha arra, amire te is, csak másként)
személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy az mdma utóhatásai még terápiás célzattal is zavaróbbak lehetnek - bizonyos alanyoknál, nyilván, mivel személyes tapasztalatról beszélek, nem mérésekről, vagy feltételezésekről, de úgy tűnik, hogy más is tapasztalt ilyesmit - a személyiség-fejlődésben, mint az lsd utólagos hatásai.
szerintem ezek olyan szerek, ahol nem lehet általánosítani, a jó terapeuta egy jó világban - ami még nem ez :) - meghatározni képes, hogy adott alanynak adott problémás időszakában milyen szert mikor javasol.
nem hiszem, hogy általánosítani lehet, hogy adott szubsztancia elmélyít, vagy felszínre hoz, mindenkinél más hatásokat vált ki minden...
mind rövid, mind hosszú távon.
mint már kihangsúlyoztam adott traumatikus sokkban nekem is sokat segített az mdma kilendülni, mondjuk úgy, hogy "lökésterápiaként", de azt hiszem, hogy megtaláltam azt a kifejezést, amellyel az mdma élmény később jellemezhető lett számomra: transzparens. egyszerűen nem tudtam benne részt venni, feloldódni, mert éreztem, hogy hol kezdődik az invazív tudatmódosulás és hol végződöm én, mint "énképzet"... valszeg addigra értem el az mdma terápia lehetőségeinek a határát. van olyan is, akinek ez magától jelentkezik, hiszen nincs szüksége erre a szerre, más szerre vágyik...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
"vagy te úgy gondolod, hogy egyik alkalommal lsd-zik az "alany" aztán mdma-zik?
és milyen problémákra?
önismeretre?"
Nem igazán gondoltam végig magamban a kérdést. Amit a írtam, abban két szer külön-külön lehetőségeit találgatom, bár lehet hogy pont valamilyen nem egyidejű kombinációjuk tenné elérhetővé mindkettő leg jótékonyabb oldalát.
Azzal a feltételezéssel élek, hogy ha olyan terápiáról van szó, ami nem önterápia, vagy önkéntes önismereti ösvény, hanem terapeuta által kísért és vezetett folyamat, akkor azokra a szorongásokra, amik a személyiségszerveződés magasabb szintjeiről erednek technikailag könnyebben hozzáférhető segítséget nyújthat az MDMA, mint egyfajta elégséges megoldást a személyiség teljes átformálása nélkül. Aki hajlandó nagyobb kihívással szembenézni, annál az LSD is működhet ilyen céllal, bár drasztikusabb eszköznek tűnik, amivel mélyebb rétegekbe hatolunk miközben jóval felkavaróbb is lehet. Mérsékeltebb esetekben (ahol mondjuk nem hasítással járó, pszichotikus jellegű tünetek jelentik a gondot) az MDMA az egyébként nem pszichedelizáló többség részére a maga korlátai közt praktikusabbnak tűnik. LSD-nél szerintem azért meg van az esélye, hogy egy megoldott problémát egy másik követ és a "minden mélység egy másik mélység felszíne" elv alapján egyik krízisből átlábal a másikba, miközben önismerete esetleg mélyül, de életminősége romlik, mert eredeti céljával szemben egy megszűnt zavaró tényező helyébe egy másmilyet kap.
_______________
"Mindenkiben könnyen kiválthat ellenérzéseket, ha úgy érzi elemezgetik, de amíg ez kulturált keretek között marad, addig az [[ igazi önismeret ]] útján járók nem veszik kioktatásnak, legfeljebb legyintenek, ha úgy vélik nagyon mellé lőtt az illető."
Ez nem úgy értem, hogy ami általam igaznak vélt, hanem az egyén (bármelyikünk) elhatározása és elszántsága a mindenféle forrásból érkező tapasztalatokra való nyitottságra.
|
| | | | |
|
