 |
Legfrissebb hozzászólások (423 - 442)
(Témakör: LSD, út az igazi tisztasághoz?)
 | |  | | | | |  | |  | | | Elnézést, ha túl lőttem a célon, senkit sem akartam megbántani!
Bár később rájöttem, hogy kicsit provokatívra sikerült.
Csak van amikor olyan fordulatokat vesz egy-egy beszélgetés, ahol mintha kevésbé egymás megértésére törekednénk, mert mindenki telítve van saját magával és meg sem próbál helyet teremteni a másik nézőpontjának. Mintha mindíg meg kéne vívni az igazságért és fontosabb lenne ez a játszma a társalgásban, mint a másik fél szemléletének befogadása és a saját mondandóm befogadhatóbbá formálása. A szellemi pankráció egy annyira nem is ideillő vicc volt, ami rosszul sült el. Ugye milyen könnyű egymást akaratlanul is bántani?... Mégegyszer bocsánat, tényleg nem ez volt a célom.
^^Remélem ez nem tűnik megint ítélkezésnek mások fölött, mert szintén nem annak szántam. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | imádom az ilyen kifejezéseket, mint pl
"az igazi önismeret"
megint ugyanott vagyunk...
megint a mi és ki a tuti,
megint jön valaki, aki leirja, amit mindenki el tud olvasni és
kioktatja a többit, majd gúnyolódik egy videóval a többiek kioktatásán...
szerintem aki sokat tripel, az előbb utóbb látja, hogy evvel mi a gáz...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | vicces a videó, kár, hogy a fele hozzászólást gúnyos becsatlakozássá degradálja. nem lesz senki sem okosabb attól, hogy az okoskodókon nevetgél, vagy okoskodik egyet...
gondolom nem nekem szántad, hiszen én adekváte reagálok, indulatok, mások elemezgetése, vagy kivagyiság nélkül.
a magam tapasztalatát már leírtam az önterápiával kapcsolatbanh, volt már szó egyébként a candy flippről is.
a minap megkeresett innen valaki, aki ls-vel szeretne kisérletzni, illete ő terápiás célt említett, de mint kiderült a problémája nem olyan jellegű, amin -szerintem - az mdma, de akár a lsd is segithetne.
tök mindegy, hogy candy flip vagy nem.
másrészt azt vettem észre több ismerősön, hogy a candy flip térdrekényszerítette őket... :)
vagy te úgy gondolod, hogy egyik alkalommal lsd-zik az "alany" aztán mdma-zik?
és milyen problémákra?
önismeretre? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mindenki nagyon érdekes és megfontolandó dolgokat ír, a kölcsönös csipkelődésben mégis olyan hamar elsikkad a lényeg, hogy vagy négyet vissza kell lapozni, hogy kiderüljön eredetileg mi volt a kérdés felvetés. Senki sem lát bele a másik fejébe és mégis hasznos lehet ha mások szempontjaiból is megvizsgálhatjuk a saját helyzetünket, oda-vissza természetesen. Hiszen elmélyült önismeretben is lehetnek olyan területek, amiket másokban világosabban látunk, mint saját magunkban. Mindenkiben könnyen kiválthat ellenérzéseket, ha úgy érzi elemezgetik, de amíg ez kulturált keretek között marad, addig az igazi önismeret útján járók nem veszik kioktatásnak, legfeljebb legyintenek, ha úgy vélik nagyon mellé lőtt az illető.
Vannak akik meg olykor-olykor végképp nem a témáról beszélnek, csak a vélt, vagy valós tapintatlanságra rátromfolnak egy pársorost :) , nekik küldeném ezt a számot sok szeretettel:
http://www.youtube.com/watch?v=b6sk-Fow5WI
A lényegre térve:
Nekem úgy tűnt, már az elején mindenki egyetértett abban, hogy az LSD és MDMA eltérő alkalmazhatósága és hatékonysága az egyéni lelki alkatbeli különbségeken túl is valamelyest különbözö terápiás indikációkban kerülhet előtérbe. Hiszen nincs olyan, hogy A Terápia, nyílván meghatározó, hogy kivel és miért tűnik szükségesnek, még ha a kettő szorosan össze is tartozik. Az LSD bizonyára mélyrehatóbb változásokat is elő tud idézni az ember életében, ám ki tagadná, hogy ehhez hosszabb és küzdelmesebb belső utat kell bejárni. Egy pszichedelikus kultúrától különféle okokból távol álló, illetve alacsony énerővel rendelkező embernél el tudom képzelni, hogy az MDMA-val kiegészített terápia könnyebben és gyorsabban csökkentheti a neurotikus szorongást egy elfogadható szintre az LSD-hez képest, amely lehet hogy alaposabb lenne, de az alany jobban megszenvedné az esetleges átmeneti regresszív periódusokat.
Ti mit gondoltok?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ebbe a témakörbe is illik:
Új könyv Albert Hofmannról, az LSD felfedezésének 70.évfordulója alkalmából:
"Mystic Chemist: The Life of Albert Hofmann and His Discovery of LSD"
by Dieter Hagenbach and Lucius Werthmüller
Foreword by Stanislav Grof
FORTHCOMING ON APRIL 19th, 2013
Launched on the 70th anniversary of LSDs discovery
A history of science, consciousness research and psychedelic studies
http://www.synergeticpress.com/2013/02/mysticchemist/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a másik, hogy önismereti, önmegismerést elősegítést célzó szerhasználatot ptsd-s, illetve terminális sokkokban alkalmazott terápiákkal igazolni nem túl plauzibilis, kedves gén...
másrészt a lsd-t nehezebb engedélyetetni, that's the issue, boy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (a merevség jelzője egyértelműen az is, ha valaki képtelen lekattanni mások elemezgetéséről és ráadásul nem fogadja el, hogy adott szubsztanciák hatásai nem általánosak. nem mindenkinek okoz boldogságot az ha mdma-s szeretet-flesse van, van akinek mást jelent szeretet fless. ez nem az önismeret hiánya, épp ellenkezőleg.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | az önismeret tehát csak mdma-val érhető el? ugyanis tom arról igyekezett tájékoztatni minket, hogy az általam leírt élményhez hasonló az övé is az mdma-val kapcsolatban.
üdvike müdvike |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tom003:
OK, még egyszer reagálok rá, aztán - kívánságod szerint - hagyjuk ezt az egészet!
Egyértelmü, hogy az ilyen fórumos közegekben csupán a leírt szövegeid alapján "ismerhetünk" téged, úgyhogy értelemszerüen mindenféle ezeken alapuló feltételezés és spekuláció csupán szubjektív vélemény - nem bírálat, nem tanács, és nem normatíva.
Az utóbbi élményleírásaidból - és az azokra reflektálásomra reflektálásodból - számomra leginkább az a merevség tünik furcsának (ez nem ítélkezés, csupán benyomás!), ahogy inkább ellenkezve, mintsem érdeklödve viszonyulsz a rendszeredben anomáliákat keltö jelenséghez. Ezt persze csupán a szóválasztásaid által tükrözött koncepciók alapján mondom: arról beszélsz, hogy valami "tükrözi a személyiségedet", valami más pedig "személyiségidegen és taszít", és a dolgokat "magad miatt", "saját magadra kivetítve, "magadra nézve" stb. értelmezed. Mindezek, plusz a - szintén "magadra" vonatkozó állításod, miszerint "elég jó önismerettel rendelkezel", adják azt a benyomást, hogy az énképed inkább fixált, mint rugalmas (ismét csak nem ítélkezés, hanem csupán bizonyos helyzetekre vonatkozó jellemzés!). A rugalmasabb személyiségre jellemzöbb lenne az, hogy az elözetes elgondolásba bele nem illö történéseket is integrálni próbálja, vagy legalábbis elsö körben igyekszik felderíteni az idegenkedés okát. Persze, ez nem egy kétpólusú, lebutított "fix=rossz - rugalmas=jó" értékítélet, viszont a tudatállapotmódosítás kontextusa egyértelmüen a változás, változtatás - szándékosan vagy anélkül - és ebben a kontextusban szerintem igenis a fixáltabb dolgokkal való ütközés okozhatja az anomáliákat, vagyis itt érdemes az okok után kutakodni (amennyiben az önismeretet célzó folyamat egyáltalán eljut odáig).
A személyiségvonásaid rögzítését célzó kontrolligényedre pedig már akkor utaltam, amikor még nem is fejezted ki a nemtetszésedet aziránt, hogy "valaki más meg szeretné mondani, hogy milyen is vagy és mit kéne gondolnod/érezned" - ami távolról sem merült fel a pusztán deskriptívumokon alapuló beszélgetés során, úgyhogy erre a szálra felesleges reagálnom.
Tömören tehát: a szavaidból úgy tünik, mintha neked "elég" lenne a jelenlegi önismereted, és ezzel mintha elzárkóznál a "magad" által meghatározott személyiségvonásaiddal ütközö anomáliáknak a (további önismeret felé vezetö) feldolgozása elöl.
Az eredeti témafelvetésben szereplö céllal lefolytatott LSD- és MDMA-kutatásoknak pedig mindenképpen érdemes utánanézned; talán a fellelhetö adatok aránya képes lesz meggyözni téged is arról, hogy a jelenlegi pszichedelikus terápiák vajon miért alkalmaznak pont MDMA-t "10ből 9 embernél" :)
A legfontosabb link persze: http://maps.org/research/
Peace és üdvi! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mielőtt elkanyarodunk teljesen és kitaláljuk, hogy nem merek boldog lenni és szégyenlem, hogy nyitott vagyok a másik iránt, bemásolnám ismételten a lényeget az első hozzászólásomból, amit nem sikerült úgy látszik kiragadni a mondandómból:
"azok az érzések és gondolatok amik előjöttek alatta, lehet hogy pozitívabbak voltak az alapállapotnál, de semmiképp se a személyiségemet tükrözték és mint olyan, személyiségidegen és taszít"
"Ez is egy erösen (felelösség-)hárító koncepció, hogy a szer eröltetne rád bármit is."
Ha 10ből 9 embernél ugyanazt a hatást eredményezi, akkor valószínű nem én hárítok, hanem a szer generálja a hatást, ergo személyiségtől függetlenül előjön és mint olyan nem mond semmit az aktuális állapotomról.
"Szerintem alapvetöen az ekizés szet-szettingjével van baj"
Nem, magával az ekivel van bajom (pontosabban az MDMA-val :P )
"nem tudod olyan emberekkel körbevenni magadat, akik feltétel nélkül elfogadnák a pillanatnyi tudatállapotodat és a viselkedésedet"
Ha elfogadják, ha nem, különösebben nem érdekel mások véleménye, csupán magam miatt nem tetszik az egész hatás, függetlenül attól, hogy elönt e az eufória vagy sem (direkt nem jókedvet írtam)
"MDMA-terápia kisebb kockázatok mellett alkalmazhatóbb több emberen, mint az LSD-terápia"
Az LSD használat kockázatait megfelelő felkészüléssel és orvosi felügyelettel minimalizálni lehet, inkább a hatásosság a kérdéses, amire nem lehet egyöntetűen azt mondani, hogy nagyobb eséllyel segít az MDMA mint az LSD. (vagy van ilyen tanulmány, csak én nem tudok róla? )
Szerintem hagyjuk ezt az egészet, még mielőtt távorvoslásba kezdünk úgy, hogy se engem, se az életkörülményeimet nem ismeri senki és vica versa. Amiket írtam, azokat a dolgokat a saját tapasztalataimból levont konklúziókból zanzásítottam össze saját magamra kivetítve. (elég jó önismerettel rendelkezek, ezért nagy eséllyel helyesek a következtetéseim magamra nézve, még mielőtt valaki más meg szeretné mondani, hogy milyen is vagyok és mit kéne gondolnom/éreznem :P ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a hologram tapasztalataim szerint az ontopik viszonylatban átlátható igazán... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hexym:
Holografikus puzzle? :)
Sok ilyen helyzet lehet csupán más emberek viselkedésének külsö megfigyelése harmadik személyként (ennélfogva egyáltalán nem "csak rólam szól" -kategória). Az intuitív/szubjektív ráérzés kifejezése - ami gyk. ritkán kerül részletes "egyeztetésre" a helyzetek szereplöivel - pedig értelemszerüen egy személyes, egyedi tolmácsolás. És igen, az nagyon érdekes dolog, amikor mindezek ellenére az álláspontok képesek egybeesni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | persze az is benne van, hogy akkor mondjon bárki bárkiről v bármiről bármit úgyis tudjuk, hogy magáról beszél...
csakhát miért nem inkább élményt oszt, tapasztalást, mint "énképzet"-ből eredő "képzetek"-et? ehhez kell az mdma? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | kollektív igazságokat akkor kapunk ha mindenki a maga oldalát osztja meg. ha arról beszélünk, hogy "ők" mit "éreznek" akkor csak találgatunk és memaradunk egy ezo tv szinvonalú, sekélyes, felszines semmitmondásnál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | dedede... csakhát felesleges éppen emiatt általánosítgatni, hogy "az emberek" stb... hiszen ez csak rólad szól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mi mást is lehetne mondani? :)
Bárcsak láthatnám másik ember helyzetéből is a dolgokat, de nem lehet szóval marad a saját kép elmesélése. A sok helyzetből meg leszűrhető egy kollektív igazság vagy legalábbis egy azonos álláspont. Nem így van? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | mindenki mindig a saját világát osztja... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szilvacska:
"Mert mért is lenne baj az, ha közvetlenek, elfogadóak vagyunk egymással és kimutatjuk a szeretetünket, a jókedvünket a világ felé?"
:) Bajnak nem baj, csak sajnos kockázatos, mert akikböl nem fakadnak az ilyen pozitív dolgok, azok játszmaszerüen törekednek ezeket lerombolni másokban. Aki kifejez valamit, "van valamije", attól azt a valamit el lehet venni, vagyis a birtoklás kimutatása által kifoszthatóvá, sérülékennyé válik. Ez a hangulatrombolás szinte már mobbing, ezért van annyi ijedt, faarcú, ránézésre is "hagyjon-mindenki-békén" mentalitású ember, akik próbálnak nem kitünni a tömegböl, és nem mernek nyilvánosan felvállalni semmi számukra értékeset, nehogy ezáltal betámadhatókká váljanak. Sok ember már annyira traumatizált, hogy egy gúnyos megjegyzés vagy arckifejezés is elég a sakkban tartásukhoz.
Az élhetöbb minöségü interakciók elérésében persze a lehetö legjobb emberkörnyezet magunk köré válogatása segít leginkább; olyanoké, akik a szeretet, jókedv, vidámság, értékek kifejezésére pozitívan reagálnak, elfogadják, támogatnak, visszatükrözik stb. Az ilyen emberek visszajelzései vezetnek rá arra - amit már írtál is - hogy "nem veled van a baj", és a tiszta lelkiismeretü önbizalmad erösítése által hozzásegítenek a saját sérthetetlenséged megéléséhez. Ez az érzés pedig hatalmas eröket szabadíthat fel, alapvetöen kizárva a félelmet és szorongást. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az elején, úgy 10 éve, mikor elkezdtem partyzni járni, Nekem is meg volt a folyamatos szégyenérzet a partyk után. Aztán egyszer csak rájöttem, hogy ez a szégyenérzet abból adódik, hogy az emberek, akik körülvettek, a szerről lejőve egészen megváltoztak, újra hétköznapi önmaguk lettek, ami nem kedves, nem beszélgetős és nem empatikus. (Én viszont továbbra is nyitott lettem volna rájuk, vagyis inkább a beekizett lényükre) Néhány használat után pedig valahogy úgy maradtam, sikerült integrálni az élményt a mindennapjaimban. Párszor eldöntöttem, hogy igyekszem megtartani a távolságot buliban is az ilyen emberektől. Ez persze nem működött, mert nagyon hitelesen érdeklődtek, empatizáltak, voltak közvetlenek. Végül úgy rendeztem le a a kérdést magamban, hogy egyrészt elfogadtam és élveztem, hogy úgymaradtam, tehát a hétköznapjaimon is ölelek meg spontán embereket, nem húzom fel magamat olyanokon, amiken szinte mindenki más igen (időjárás, mé' nem áll má' félre az ajtóból stb), illetve szerintem jelentős része van az mdmanak abban is, hogy vegetáriánus lettem.A szégyenérzet leküzdésére az én megoldásom az volt, hogy rájöttem, nem velem van a baj. :) Mert mért is lenne baj az, ha közvetlenek, elfogadóak vagyunk egymással és kimutatjuk a szeretetünket, a jókedvünket a világ felé? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | no f'in way!!!
candy flip: tanuló trip .D |
| | | | |
|
