 |
Legfrissebb hozzászólások (173 - 222)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | A hit pont akkor jó, amikor nem-bizonyítható dolgokkal foglalkozik, mert nagy szabadságfokot ad. Ha bizonyítható és bizonyítják, akkor hipotézisböl elméletté/ténnyé válik, ami szintén jó "konkrétum". De ha bizonyítható és cáfolják, akkor kitartani mellette már nem hit, hanem téveszme.
Felölem mindenki higyjen abban, amiben akar - én csak örülni fogok, ha ez életminöségjavító hatással van rá. Csak ne használja fel a hitét a mások elleni negatív cselekedetek indoklásául.
retek:
"vajon mennyi ilyen felfedezés hátterében lehet konkrét szerhasználat... "
Itt egy teljesen comingoutolt Nobel-díjas LSD-júzer:
http://en.wikipedia.org/wiki/Kary_Mullis#Use_of_LSD
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | de ez a fogalomzavar alapja.
a transzcendentálisba nem menekülhetsz.a lényedrésze az, vagy nem - de inkább, szinte mindenkinek... a transzcendenst viszont viszont nem lehet még nem tudni sem, csupán befogadni, ha éppen adódik - nem mindenkinek, szinte...
az entheogén filozófia sok esetben azonban nem pótoljaa transzcendens élményt, hanem realizáltatja azt a megélő alannyal. így képlékeny valóság-lehetőséget kínálva a létélménynek. kiváló társadalom-absztrakciós-motiváció,ami azonban felveti az elitizmus problematikáját? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (((nekem csak a á meg az ű meg a cink, ilyenmásfélmázsás terhelésre reagál csak, de ez nem az én billentyűzetem legalább. az otthonin lehet tanulmányozni, mit ettem az elmúlt 3-4 hónapban)))
a transzcendentális "dolgok" úgy egészségesek, ha nincs határuk az anyagi valóság felé, mint neked is. nincs szükség dogmára szerintem, csak azért írtam hogy nem kezelem Istenként, még hiszek transzcendentálisban, sőt amolyan 'neptuni lényként' menekülök felé. De abban sem hiszek, hogy elválna az anyagitól. csak nincsenek megfelelő eszközök a tökéletes megfejtésre, leírására, csak törekvés van rá. Szerintem a tudomány is szépen kiegészítheti vagy adhat táptalajt transzcendens élményeknek épp úgy, mint a filozófia vagy a vallás, vagy együtt. Nekem valami nem azért transzcendens, mert nem lehet megmagyarázni, hanem mert nem tudom. és ez már képlékeny határ lenne ha meg is akarnám magyarázni, vagy kategorizálni akarnám az élményeimet.
az ítélkezés meg csak védekező reakció, harag stb... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (((bocs a sok műszaki -helyesírási- hibáért, de nemrég kaptam ajáncsiba egy ien óvodai, leönthetetlen billentyűzetet, mert állandóan leteáztam a másikat, ezt meg csak két mutatóujjal lehet szó szerint ütögetni és akkor se mindig veszi be a betűket.remélem nem ez okozza a félreértéseket...))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (most akkor ki ítélkezik?)
a magam részéről a transzcendentális énem irányait igyekszem megmutatni. néha nehezemre esik, mert nem tuom eldönteni, hogy a létem milyen mértékben zajlik transzcendens - vagy általam annak megélt - kerettelen minőségben. így ez a transzcendentális mutatóm a transzcendens élményeket talán zavaró fogalomkörként interpretálja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ez már fogalomzavar, és nem vagyok biztos benne hogy most bennem, de azért tanulmányozom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | úgy ítélkeztél, hogy én ítélkezem? pedig csak kérdeztem tőled valamit.
másik:
"Sok minden nem megmagyarázható egyszerűen a tudományon belül sem, és a valóság, a jelenségek és köztük lévő összefüggések aktív része életünknek. Csak azért mert nem Istennek hívják egyesek, nem biztos hogy ugyanaz. "
hátigen, a transzcendencia nem mindenki számára adott. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | lagelli
miért ítélkezel így? vagy egyáltalán miért ítélkezel? miért kérdőjelezed meg azt, hogy mit, miért, minek csinálok? találok ebben is, abban is igazat, ezért igyekszem. meg mert érdekesebb így tanulni és ilyet mint mást és máshogy a megfelelő metódusok hiánya miatt. meg néha faszságot is írok verbál alá csökkent lehetőségeim és elég szar kifejezőképességemmiatt. nem szeretek már fejjel menni a falnak. nem vagyok materialista úgy, ahogy te felvázoltad, bár nem is nekem... nem kívánom bontogatni az egységet, a tudományfilozófiavallás állandó kapcsolatban van egymással, állandóan merít egymásból és igyekszem mindben egyre távolabb nézni és látni. amelyet csak saját lustaságom akadályoz meg. az entheogén szemléletet meg csak részben teszem magamévá, new age és egyéb sallangok nem érdekelnek általában, max jót röhögök rajtuk, hogy milyen olcsó dolgokkal átverhetők az emberek, és röhögök magamon hogy én hogy át vagyok verve. meg vegyületeket sem istenítek. szerintem a lényeg az élményeken van, minden más őket szolgálja. Éppúgy megértem valahol és helyeslem Nargile-t, mint téged vagy gént vagy ynult vagy siphersht. Ja és Watsonék :)
Nargile
"Isten nem egy lombikba zárható, mérhető jelenség, ami csak passzívan várja, hogy megismerjék." Sok minden nem megmagyarázható egyszerűen a tudományon belül sem, és a valóság, a jelenségek és köztük lévő összefüggések aktív része életünknek. Csak azért mert nem Istennek hívják egyesek, nem biztos hogy ugyanaz. Azért ha minden világ minden urai céltalanságba merülnek, hátha megszűnnek a különbségek. Mint 3 hatalmi ág??? :)
http://www.mayanmajix.com/art1699.html
Egyébként régebben két haverommal vitáztunk erről, hogy vajon mennyi ilyen felfedezés hátterében lehet konkrét szerhasználat... mert hogy ez elhíresült, a többit meg köd fedi... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (ezért írtam, hogy a memetika kényszertudományán keresztül..., illetve kétszeris kitöröltem ágostont, mert a hitemen keresztül hittem abban, hogy beírod utánam és magamat egyenlőre hitelesebbnek vélem, ha csak simán az agymenésemet publikálom itt, mintha hivatkoznék, mert még felszínesnek érzem az olvasmányi tudatásom. :P ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem kötözködésből, de leírom, hogy látom én ezt a dolgot. Vallásos szempontból a vallás nem egyszerűen memetikai úton hitrendszereket épít, deduktív-induktív módszerekkel. Sokkal inkább gyakorlati kapcsolatba kerül a szenttel, tapasztalati úton - bizonyos szempontból a hit is megismételhető kísérletek útján kialakított tudás, ugyanakkor több a tudományos úton megszerezhető tudásnál, ugyanis interaktív tudás, avagy értelmes bizalom. Ágoston ezért tesz különbséget a hinni valamit (credere aliquid) és a hinni valakiben (credere in aliquem) között. A vallásos hit egy nagyon mélyen személyes, bizalmi kapcsolat megélése a tapasztalaton túlival, a vallás szertartásai pedig arra szolgálnak, hogy ezt a bizalmi kapcsolatot a hívő rendszeresen átélje és megerősítse. Feltételezi, hogy a megismerni kívánt istenség maga is aktív résztvevője a megismerési folyamatnak. Isten nem egy lombikba zárható, mérhető jelenség, ami csak passzívan várja, hogy megismerjék. (Ez utóbbi persze elsősorban a zsidó-keresztény-muszlim tradícióra vonatkozik.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | folytatva, és visszatérve a drogozásra és vallásozásra egyúttal:
az entheogén droghasználat éppen ezt a folyamatot modellezi.
szolgáltatódik egy olyan filozófia, amelyben a főszerep az anyag által istenné váló emberé. (felidézem a szó tövét, mert általában tévesen en teosnak, vagy en teo gén-nek nyilatkozzák, de ez nem így van, hiszen a görögben nincs en elöljáró. a szó eredete az ἔνθεος és a γενέσθαι.tehát az isteniség -mint tulajdonság- és a keletkezés.)
itt is arról van szó tehát, hogy az entheogén -e fórumban is aktívan nyilatkozó harcosai- a szemlélődés helyett a megvalósulást választják. a hitben -bármilyen is legyen az- nincsenek célok. a buddhista meditáló nem készül fel a gombatripre - siphershre reagálva- hiszen semmire sem készül fel. egyszerűen a szemlélődést, annak különféle mélységű variációit tartja a léte alapjának. a katolikus nénike sem azért jár a templomba, mert istenülni akar, hanem feloldozásért. ha öreg kat. hívőkkel beszéltem, mindig kiderült, hogy a feloldoás számukra nem a halál utáni létben, hanem magában az imában rejlik.
az entheogén vallásirányzat, tehát annak a feltételezése, hogy csakis szerek által tudunk eggyé válni a természettel tehát a tudományvallás egyik, azt alátámasztó, meghatározó filozófia irányzata, variációja.(itt kitérhetnék a drogok általi felfedezésekre pl.)
a buddhizmussal szemben azonban - amely nyíltan támogatja a tudományos kísérleteket, sőt, a dalai lámának külön invesztmentje van e célra- az entheogenizmus mintegy kompenzációként elindít másféle -nevezzük a mainstream tudományhoz képest alternatívnak - gondolkodási folyamatokat. így létrehozva a new age-t és egyéb mellékágákat, amelyek a tudományhitet elérhetővé teszik azok számára, akik a száraz bizonyítékokkal szemben ambivalensen ácsorognak, mert erősebb a hitük, mint a képzelőerejük például. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ...
azér visszatérek a gén önigazolós loopjához, bár nem nekem szól. de mosmá muszáj valahogy emberi nyelven is leírnom, mert asszem, hogy az talán jó.
szal, a vallások nem hoznak létre semmit.
ha nagyon a memetika kényszertudományán át próbáljuk megközelíteni a dolgot, akkor azt érthetjük meg, hogy adott vallási mémek, mémrendszerekké úgy fejlődnek, hogy közben egymással versengve módosulnak, adaptálódnak és persze -amit gondolom mondani akartál - eközben a hordozóik szemléletét is befolyásolják.
a tudomány, mint mémrendszer hasonlóan működik.
előkerülnek felfedezések, amik aztán részleteződnek, túlhaladódnak, megcáfoltatnak, stb.
a filozófia - és ebbe a kaetgóriába a memetikát és a különféle vallásokat is beleértem (nem melleslgeg éppen susan blackmore, a memetika főpapnője nyilatkozta, hogy a buddhizmus annyiban mém, hogy mémgyilkos), szellemi irányvonalakat határoznak meg, amelyek mentén a tudományok folyhatnak,
etikai struktúrák közé szorítják a természetes valójából fakadóan igazán diverz humán népességet.
ezek is fajfenntartó játékok, mechanizmusok...
nem arról szól a vallásfilozófia, hogy isten hogy néz ki, hanem, pl. hogy megismerhető-e. mivel erről szól, a tudományvallás bizonyítani próbálja a maga eszközeivel, hogy megismerhető.
és önmagát igyekszik istent kijátszva istenné formálni.
ez a materializmus.
mert az ember fél a haláltól. stb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | akkor minek folysz mégis bele filozófiai vitákba?
(bár tudom, hogy most az a trendi, hogy a mérnök az költő, nyelvész, biológus, filozófus, grafikus, kémikus, orvos, vallástörténész, memetikai szakértő, stb. egyben és mindenben ő a nyerő. a mérnökök és mérnökők szellemi uradalmában járunk ez időben. az ő próféciájuk a fő irányvonal a többi csupán aprószent és alternatív érték. bár az érték is objektív -tárgyszerű- kategória.
én inkább gazolok, lefekszem 9kor, kelek 5kor és távolságot tartok még magamtól is, mert nem vagyok mérnök.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :DDD
A mikrobiológiai tanszékünkön van kirakva egy óriásplakát, rajta kb tizes betűmérettel képletek, egyenletek, ciklusok az ember teljes metabolizmusáról (csak anyagcsere, és redukcionista :D ). Szebb és igazabb nekem, mint száz bibliai példázat, mert így működöm én is. Sokkal inkább érzem bizonyítéknak létezésemet ez által, mint hogy feltételezésekbe menjek bele olyan szinten, ahol már nincs rá bizonyíték. És még sokkal fraktálosabb is, ha tanulmányozom, és egyértelmű. A köd a kihívás, de ha tudom hogy köd marad, csak mosolygok rajta, mert egyszer valaki más eloszlatja. Érdekes játszani a valósággal, a történésekkel, sokkal jobb és viccesebb szerintem kísérletezni. És megint Lem Solarisa. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A vallások memetikai úton hoznak létre közös, megosztott hitrendszereket, ami persze irányítja a jelenségek szelektív megszürését és tolmácsolását."
???
.*.
\/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak:
"te a vallás eszközének tartod pl. a meditációt?"
Itt inkább az a kérdés, hogy a vallás az eszközének tartja-e a meditációt? Mivel én nem gyakorlok sem vallásos célú meditációt, sem meditációs eszközü vallást, ezért részemröl a válasz nemleges. A meditáció számomra egy érdekes módosult tudatállapot, aminek az agyi összefüggéseit kutatom EEG-vel.
A szubjektív élmények nem tudják mindig ugyanazt dobni mások számára, mivel természetüknél fogva eltéröek a természettudományok által vizsgált, térben-idöben behatárolt objektumoktól. A vallások memetikai úton hoznak létre közös, megosztott hitrendszereket, ami persze irányítja a jelenségek szelektív megszürését és tolmácsolását. De egy mikroszkópba belenézve nem marad kérdéses, hogy egy baktérium pálcika, gömb, vagy csavart alakú-e. Ha ez ilyen egyértelmü lenne a vallásoknál is, akkor már régen nem vitáznának arról, hogy az isteni lény szakállas, kopasz, vagy turbános-e :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | lehet hogy ez megint redukcionista, de a végtelennel meg könnyű dobálózni, meg a végtelen végtelenjének végtelenjével. Ez is csak szubjektívum, meg loop. A felhők jobbak, igen, meg a mosoly is, de hát ezt mind tudjuk :)
"aztán elhagyagolható azoknak az embereknek a száma akik, képesek kilépni a már jól bejáratott gondolati körökből, és egy új szintre lépve felismerni és feloldani ellentmondásokat, hogy aztán a következő szinten lévővel birkózzanak, de azon a szinten az a világ is már más amit látnak. ők lesznek a niels bohrok, gödelek, einsteinek, bolyaik..." Ugyanez jellemző vallásokra is. Pl. mert minden megvilágosodás meghaladható, végtelen. Valahol a köd elfogadása és a mosoly lehet a végső állapot, saját korlátaink belátása. Viszont a buddhizmussal kapcsolatban deeptrip kérdésére engem is érdekelne egy válasz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :)
...gén, te a vallás eszközének tartod pl. a meditációt? vagy mi az a számodra? még ilyenre tippelek: mentálhigiénés eszköz. mert ha a vallás eszköze (is) -- ez is bárki által használható eszköz, és amennyire a tudomány, annyira a meditáció is ugyanazt dobja mindenkinek szerintem. te meditálsz?
Erebos: én el tudok képzelni hitet, ami feltétlen értelem. te nem? egyébként te materialista-hitű vagy?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | lassan platon barlang példázatához jutunk... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "rálátások lehetőség szerinti értelmezését."
Ebben gondoltam. Hogy változó végtelenben mindig lehet valamihez valamit passzintani. És felismerni, hogy fraktálos, nem általánosítható egy szubjektív hálozatban az ő kapcsolatrendszere. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mivan?
leesik a fésülködés közben néhány hajszálad: refraktálódsz.
a többit nem említem.
a többit nem magyarázom: jó, hogy vannak fellegek.
és inkább jó a mosoly. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jah. Kicsit fraktálosodhatnának egyesek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hozzáteszem, hogy én nő vgayok.
=
csak akkor van igazam, ha muszáj.
(a hit nem bolondgomba és nem is eeg, de mégcsak nemis csákány,inkább titkos méltóság. semmi agyafúrtság.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hháháááhááát én nem akarok mást, mint pszichedelikus együttérzést. a rálátások lehetőség szerinti értelmezését. parttalannak azt találom, ha kimond a egy x igazságot és b ezt egy y-al cáfolja.
ahelyett, hogy a x igazságát Xa nak és Xb nek nevezve előbb utóbb megtalálnánk a közös nevezőt.
én az x pártján állok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát meglehet
de lagelli miért akarod, hogy parttalan legyen?
ezek a költői kérdések nagyon drámaiak tényleg, de ehelyett rámutathatnál azokra a pontokra, gondolatsorokra ahol önigazolásokba, keverésekbe keveredtem.
mondjuk visszanézve sejtéseim vannak :)
azért már megérte leírni ha a benne és a másokba felcsillanó tükröződéskből, egy új kép alakul ki bennem.
ha nem osztom meg másokkal ezeket, és magam nem látok rá, akkor, hogy lépek tovább?
mellesleg nekem egy 30 éve zennel és ennél is több éve matematikával foglalkozó beszélt ezen úriemberek által megtett és a mondjuk egy koannal való intenzív foglalkozásban történő szellemi mozdulatok hasonlóságáról. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | az erőforrások felesleges kimerítése |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Remélem túl vagyunk a topik mélypontján...
Nem értem, hogy miért jó mindenfélét mindenfélével összezagyválni.
New age láz?
Miért kell mindenkinek önigazolni?
A vallása miatt?
Mégha az drogokról, tudományról, vagy a sehovatartozásról szól is?
Mire jó az efféle önigazolás által generált parttalan vita?
stb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ami nem tartozna bele, az nem lenne "dolog"."
ezt nem értem
"kérdezzük meg Moncsyt is, hogy ö mire!"
benne vagyok :)
"Hát az "ugyanúgy" az talán kicsit túlzás...
A vallás eszköze a "meggyözödés" vagyis a "helytálló" "igazság"-ba vetett "hit". Ami eléggé körkörös és nagyon más kategória, mint a természettudományok bárki által használható eszközei, amik mindenkinek ugyanazt dobják."
arra gondoltam, hogy egy bizonyos paradigma elfogadása és egy adott hagyomány több száz vagy ezer éves jól kitapasztalt praxeológiájára való rákapcsolódás is természetesen hagyományonként eltérően, de azon belül egy idő után hasonló a felismeréseket teremthetnek.
egy tudós is egy bizonyos paradigma rendszert kell, hogy elfogadjon annak dacára, hogy gondolom sok ellentmondással bírnak azonos tudományágak is nem? így egy meggyőződés alapján lesz valaki azzá ami, aztán ez meghatározza azt ahogyan a tapasztalatait a továbbiakban értelmezi.
aztán elhagyagolható azoknak az embereknek a száma akik, képesek kilépni a már jól bejáratott gondolati körökből, és egy új szintre lépve felismerni és feloldani ellentmondásokat, hogy aztán a következő szinten lévővel birkózzanak, de azon a szinten az a világ is már más amit látnak. ők lesznek a niels bohrok, gödelek, einsteinek, bolyaik...
és velük együtt már a tudományosság kritériumai is változhatnak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a hit nem feltétlen értelem. a hitben rengeteg ambivalencia következhet be, ami egyből elveszti az értelmes jelzőt. a természettudományaok pedig tapasztalati tudományok, nem csak valami amit bizonyíték nélkül elhsizünk, de van szilárd táptalaja |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ynul:
"az értelem, nálam az ember azon képessége, hogy értelmet bír adni a dolgoknak"
Ez túl tág megfogalmazás, ha az értelmet a "jelentés"-sel egyenlösíted.
Ami nem tartozna bele, az nem lenne "dolog".
Én a racionalitásra gondoltam, de kérdezzük meg Moncsyt is, hogy ö mire!
"ugyanúgy rendelkeznek olyan eszközökkel, amivel közvetlenül meggyőződhetnek a reménylett dolgok igazságáról vagy nem helytálló voltáról."
Hát az "ugyanúgy" az talán kicsit túlzás...
A vallás eszköze a "meggyözödés" vagyis a "helytálló" "igazság"-ba vetett "hit". Ami eléggé körkörös és nagyon más kategória, mint a természettudományok bárki által használható eszközei, amik mindenkinek ugyanazt dobják. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | az értelem, nálam az ember azon képessége, hogy értelmet bír adni a dolgoknak. a hit meg ennek az egyik funkciója. innen nézve a vallások ugyanolyan értelmesek mint pl. a természettudományok, főként ha azt veszem, hogy ugyanúgy rendelkeznek olyan eszközökkel, amivel közvetlenül meggyőződhetnek a reménylett dolgok igazságáról vagy nem helytálló voltáról.
vagy gén szerinted elválaszható élesen a kettő?
esetleg a népi vallásosságra gondoltál? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Egyszerűen csak arról van szó, hogy az ember vagy önmagából és a módosítatlan benyomásaiból indul ki, a saját repertoárjából dolgozva, és a saját mércéjével mérve önmagát, vagy pedig aláveti magát az igazán primitívnek, az igazán alapvetőnek: a természetnek. Ez egy elvi különbség. Nem pszichés fenomenológia kérdése."
A gondolatsorban a hiba ott van, hogy kizárólag a "természetet" tartod alkalmasnak arra, hogy a transzcendenssel való kapcsolatot kiteljesítse. A keresztény misztikus például szintén nem "a saját reptertoárjából" dolgozik, hanem aláveti magát valami másnak, ami ugyanakkor nem a természet, hanem valami, amiből a természet minden egyes lélegzetvétellel kiárad, ami a természet mögött, azon túl van. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | és mindig kihangsúlyozzák, hány éve küzdenek már a drogok ellen =D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Moncsy:
Egyik vallás sem "értelmesebb" a másiknál, mivel hitalapúak...
Különbözö keresztény ágazatokból kb. 35000 van, melyikre gondoltál? ;P
A krisnák jól föznek, de iszonyatos agymosók.
Új szerkó, új név, nó szex, könyvbiznesz és 12122211-13133311 lúpolás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Krisna esetleg? :) Mi a véleményetek? Sztem sokkal értelmesebb mint pl. a keresztény vallás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Eretnek meditáció egy olyan állapot, amikor szabadon hagyod áramlani a dolgokat. Ebbe tulajdonképp minden beleértődik, a testérzeteidtól kezdve az érzéseiden át a gondolataidig. Szóval van, hogy gondolatok vannak a fejemben, amikor csinálom, de ilyenkor ezt is hagyni kell különben sose marad abba. Pl. elkezdesz gondolkodni azon, hogy hogyan kéne abbahagyni a gondolkodást. :)
Ez csak egy technika, hogy ne ugorj rá mindenre egyből, amit tapasztalsz. Ráugrás alatt azt értem, hogy egyből csinálni akarsz vele valamit, ha mást nem akkor értelmezni/megmagyarázni. Na most pl. LSD-n ezt az állapotot jóval könnyebb elérni és ilyenkor a trip is felerősödik, mert nem akadsz le sehol. Ezzel én hatékonyabbá és gyümölcsözőbbé tudtam (hagytam tevődni) tenni a tripet, de pl. egy ételre, forró teára, zuhanyra is rá lehet flesselni csak hozzáállás kérdése.
Szóval végső soron a meditáció egy nem akarós, nem tevős, nem prekoncepciós és kommentálós hozzáállás a külső-belső folyamatokhoz, tárgyakhoz, élőlényekhez, világhoz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem vonnám kétségbe a kis Buddha megvilágosodásának erejét. Nyilván reduckionista abból a szempontból hogy ennyire biokémiailag tekintettem rá, de hát nyilván a buddhisták tudat-formálásának is éppúgy megvannak a biokémiai alapjai, vagy a keresztényeké is, meg minden emberé.
Élmény nyilván nem lehet egyforma (ha már ilyen redukcionista vagyok, meditálás közben nem szokás hányni, bár ki tudja, lehet hogy jó módszer, márpedig egy ayahuasca-élménynek általános velejárója stbstb), viszont a tanulsága lehet ugyanaz. És persze, meditáció sem kell hozzá, de hát kérdés az, hogy mit nevezünk annak. Szerintem minden ember meditál, nagyon is sokat, csak a kérdés az, hogy ezt mennyire tudatosan végzi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szóval szerintem vallásos, transzcendens élmények archetípusosan jönnek-mennek, gyakorlatvégzés nélkül is néha, olyanok is, amik mondjuk high-dose trip, vagy gyakorlatvégzés szép kiművelésének az eredménye lenne. Nyilván ott is van biokémia, csak mondom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | retek: Ez nagyon redukcionista.
Ha már Buddhizmus topic, akkor a kis Buddhának is eléggé ütős lehetett a megvilágosodás, és nem a sarki vihargyújtójával inhalálta be a McKenna papától kölcsönkért kis DMT-t. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Eretnek
Elérhető-e meditációval a DMT élménye?
Ha csak meditálsz, honnan tudod hogy milyen az, hogy nagyobb lett a móltömege az egódat összetartó neurotranszmitternek 30 grammal? Maga az élmény csak néhány perc, de utána hónapokig is tarthat a feldolgozás, ami viszont meditáció. Szerintem a "szerek" csak rámutatnak az összefüggésekre, amiket mindenki meditációval bont ki. A sima meditáció meg ezeket az összefüggéseket felépítheti, és lépdelhet mindig előrébb benne a tudat. Olyan kontextusban kezeled a meditációt meg a tripet, mintha két teljesen különálló dolog lenne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a legfeleslegesebb elválasztások pont előjöttek ebben a topicban. Élet, mint egészt bontó dolgok. Trip/nem trip -> Folyamatos érzékelés van más szinten, de ugyanazt. Természetes/Nem természetes+ember -> Az ember abszolút a természet része, több millió parányi élőlény összesége, összefüggően működik, tartja fent magát, az egy dolog, hogy ott az agyunk, mint CPU.
Kivülről veszi be -> minden kis anyagunk a bioszféra-körforgásából termelődik. Egyelőre itt még nincs új semmiből új valami. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Akkor most tulajdonképpen mi is az a meditáció? Pszichedelikus élmény? Összpontosítás?
Deeptrip: Hogy néz ki ez a gyakorlatban, hogy mindenféle absztrakt nyelvi fogalmak nélkül, gondolatok nélkül, közvetlen tapasztalás útján vagy képes szemlélni a létezőket a meditáció hatására? Ez nálad hogyan zajlik, lépésről lépésre, a hétköznapokban.
Tehát mondjuk a DMT adta élményt el lehet érni ezzel a mindennapos gyakorlattal?
Nekem Lama Olében ez volt taszító, hogy teljesen úgy tűnik, hogy az életét arra áldozta, hogy szerek nélkül is el tudja érni az LSD hatását, annyira megijedt a pszichedelikus drogoktól, de annyira vágyja a hatásukat.
Én úgy vettem észre, hogy ezek a gyakorlatok arról szólnak, hogy TE meg tudjál világosodni, és ezáltal TE kiszabaduljál valamiből, legyen az a reinkarnáció vagy mittomén.
Én azt sem értem, hogy a buddhisták miért akarnak ebből a reinkarnációs dologból kitörni, hogy többé ne kelljen újjászületniük.
Szerintem ezek a szerek a természet legmélyebb összefüggéseibe engednek belelátást, és szerintem ez nem megy önmagunkból merítve, akár mindennapos gyakorlat segítségével - igaz ez csak előítéletem, nincs rá bizonyítékom, de gyanítom hogy nektek se, különben nem járnátok ide:)
Gén: említetted ezt a két csoportot. Ott van a szerotonin, a dopamin, a triptofán, a DMT, adrenalin stb, amik azért természetes vegyületek, és azoknak a tudatállapotát is ezek a pszichoaktív vegyületek határozzák meg, akik szerint ez nem természetes:)
Sok ilyen emberrel beszélgettem akik azt mondják, hogy "de minek kívülről bevinni ezeket a szereket".
Hát valójában ők is kívülről viszik be.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha már a tökösségről szó esett...a buddhisták lehetnek tökösek?
Tökösség alatt azt a fajta szexuális energiát értem, amit a nyers élet megtapasztalása ad. Gyönyör-szex-szaporodás-élés-természet. Ettől vagyunk mi mind valahol kis ÁLLATOK. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | tán a mérleg egyik oldalán |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a gén által említett első koncepciót én annyival módosítanám, hogy az erős meditációs, vagy valamilyen a szervezetbe bevitt szer által kiváltott tapasztalatok szerintem azért lehetnek hátráltatók (becsapások), mert az ember szépen belepihenhet, miközben a virág ami az illatot adta elszáradt már, és csak a szétfoszló illatának utolsó rezdüléseit szagolgatom, oda sem figyelve arra, hogy a virágnak konyec. aztán már csak emlékek körül körözök, megfestem, leírom egy könyvbe stb. de oszt' ennyi.
minden pillanatban megváltozunk, valahol ebben az otthontalan otthonban lehet valahol az amit igazi arcomnak hívhatok.
ui.:maga az ezererkarú avalokitésvara bódhiszattva is odajöhet hozzám, megveregetheti a fejem és ezervilágotmegrengető hangján mondhatja, hogy jól van ynul tökös srác vagy, ha mondjuk rá egy napra valaki tökfilkónak nevez és ugyanúgy automat bepöccenek, vagy később nem találom már az utat ami erre a magasabb állapotra vezet. ez az önbecsapás.
én pl jó pár ilyen buboréktulajdonságot hittem magamének, ám a vélt énképem és azon hatás között ami bizonyos szituációkban kifejtettem feszültség támadt sokszor, tehát rá kellett jönnöm, hogy ekkor szépen beugrattam magam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a meditációt már csak azért is hülyeség lenne szembeállítani pl. a gombázással, mert az ember a gomba hatása alatt is egy meditációs gyakorlatot végez. Még akkor is, ha közben a természetben van. Még akkor is, ha a meditációs gyakorlat egyszerűen csak alapos odafigyelés. A különbség az, hogy előtte megette a gombát. Nem az, hogy nem meditál.
Ráadásul, ahogy a Deeptrip mondja, a meditáció egy naponta végzett gyakorlat, és szerintem ideális felkészülés a gombázásra. Tökéletes száraz edzés. Navigációs gyakorlat. Kétség kívül önmagában is hasznos. Mondjuk szerintem csak egy aprócska szempontból tekinthető a gombázás alternatívájának.
A kérdés az, hogy a transzcendenssel való kapcsolat tekintetében, mint egy életen át tartó prodzsekt tekintetében hogyan áll az ember az önállóság kérdéséhez.
És ami engem érdekelne, az az, hogy vajon össze lehet-e egyeztetni a buddhizmussal azt az elképzelést, ami szerint a drogmentesség túlzott önállóság. Merthogy hiányzik belőle a természetnek való alávetettség eleme.
Nekem valahogy úgy tűnik, hogy a buddhizmus egy maszkulin abszolútum-kergetés köré épül, és még ha negatív úton, valamiféle kiüresedésen keresztül próbálja is teljesen kielégíteni az abszolútság igényét, akkor is könnyen zárulhat be egy önigazoló körbe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem értem, hogy akik a meditációról beszélnek egyáltalán mit értenek alatta?
"A meditáció elgondolkodtathat azon, hogy milyen csodálatos egy fa, de meszkalinnal meg te vagy a fa:)"
Eretnek ezt miből sikerült megállapítanod?
Miért nem tudjátok a meditációt egy technikának felfogni, ami segít a természettel való összhang kialakításában?
Az elme nem szereti alávetni magát az egységnek és nem is fogja hagyni magát, ha az ember nem kezd el folgalkozni ezzel.
Vagy ti ettetek párszor gombát meg LSD-t és azóta folyamatos összhangban éltek ezért már nincs is szükség arra, hogy naponta ápoljátok a kapcsolatot a világgal?
Nem gondoljátok úgy, hogy az ember hamar elfelejt figyelni a lényeges dolgokra és beindulnak a fejében a hasztalan gondolati körök?
A meditáció egy naponta végzett gyakorlat és mivel naponta végzed ezért aktívan ápolod a tudatodat és tapasztalod ki, hogyan is működik az elméd. Itt a hangsúly a naponta végzett gyakorláson van.
Komolyan nem értem, hogy lehet a meditációt gondolkodásnak hívni, amikor tipikusan a közvetlen tapasztalás a lényege és nem az elvont absztrakció. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Itt két alapvetö koncepció ütközik össze.
Az egyik szerint az ember csakis a drogmentes hétköznapi tudatállapotában "természetes", ezért az Ember+Drog kombó nem-természetes. A drogos tapasztalások ideiglenes, múlandó, elszállt "illúziók".
A másik szerint pedig a hétköznapi tudatállapotú ember sok nem-természetes kultúr/egó/stb. réteget hordoz magán, amiktöl a pszichedelikumok segítségével képes megszabadulni, ergó természetesebbé válni.
Az elsö koncepció elvakult követöi nem hajlandók beülni az iskolapadba (=tanulni az alkalmazáshoz), a második koncepció elvakult követöi pedig nem hajlandók kiszállni a iskolapadból (=alkalmazni a tanultakat) :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kelleni éppen semmit nem kell, de mi az, hogy "általánosítás"?
Ha valaki azt mondja, hogy a pszichedelikus szerek használata csak nárcisztikus önigazolás lehet, akkor nyilván nem egyszerűen csak arról beszél, hogy pszichológiai szinten lehetne a drogozás az esetek kevesebb, mint 100%-ában nárcisztikus önigazolás, de gyakorlatilag éppen pont 100%. Ez lehetne általánosítás. De szerintem egy ilyen kijelentéssel inkább azt akarhatja mondani az ember, hogy alapvetően, már elvi szinten csak nárcisztikus önigazolás lehet a drogozás.
És ilyen értelemben mondom én is kábé az ellenkezőjét. Ideológiai alapon. Elvi értelemben.
Egyszerűen csak arról van szó, hogy az ember vagy önmagából és a módosítatlan benyomásaiból indul ki, a saját repertoárjából dolgozva, és a saját mércéjével mérve önmagát, vagy pedig aláveti magát az igazán primitívnek, az igazán alapvetőnek: a természetnek. Ez egy elvi különbség. Nem pszichés fenomenológia kérdése.
Hasonló ez a szintetikus-természetes kérdéshez. Ha az ember egy szintetikus hallucinogént használ, pl. ayahuascát, akkor az a tudatállapot kevésbé közvetlenül a természettel való kapcsolatából adódik, hanem benne van az embertől származó kreativitás. Ezért egy önigazolóbb dolog. Elvi értelemben. |
| | | | |
|
