 |
Legfrissebb hozzászólások (223 - 232)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | "a drogozás egy olyan szintje a természettel való kapcsolatnak, ami nélkül csak nárcisztikus, önigazoló és illuzorikus lehet a transzcendenssel való kapcsolat kultiválása"
Siphersh, minden tisztelettel, ez szerintem ugyanolyan általánosítás, mint amikor azt mondják, hogy pszichedelikus szerek használata csak narcisztikus önigazolás lehet.
Szerintem nem kell ilyen fekete-fehéren látni ezeket a dolgokat. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Hát jó kis táltos tanonc lehet. Nagyjából olyan ez, mintha egy agykutató mesélne arról, hogy milyen feleslegesek a neuronok, és nem érti a szerepüket.
Valahogy mintha divatba jött volna a sámánizmus, meg a táltosság, és egy ilyen hígfos nyugati ezotéria fejezetté vált volna. Amúgy mi az a táltos tanonc?:)
Kimegy, síppal dobbal meggyógyít, kérhetsz rá áfás számlát, stb? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Erőszakkal nem fogom olvastattni, de a lehetőség adott lesz számára biztosíthatlak. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Orion.:
"A héten megismerkedtem egy táltostanonc sráccal. Ő teljesen elképedt, hogy szerinte mennyire feleslegesek a szerek, mert a szellemvilágba való átjárást különféle szerek nélkül is el lehet érni. De igazából az hagyján, hogy átjárnak szerek nélkül, de ott gyógyítani stb, stb hát nem semmi meló lehet."
Tényleg csak tanonc, ha ennyire nincs még képben a sámánizmusról, így a tudatlanság és tapasztalatlanság nyújtotta magabiztossággal "feleslegesnek" titulál számára ismeretlen módszereket...
Olvastass vele DeKorne-t, Harner-t, peyote- és ayahuascairodalmat.
Nézesd meg vele a Shamans of the Amazon -t és az Other Worlds -t. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | lagelli:
Számomra a buddhizmus megfoghatatlan, egy picit hasonlít az átláthatatlan káoszra. Mikor azt hiszem, hogy valamennyire át látom (mégha csak bizonyos részeket), mindig jön egy csavar, és megint kezdhetem elölről az egészet újra értelmezni. A bugyuta kérdéseimre adott válaszok nyomán próbálok valamiféle reménysugárhoz jutni, hogy megint lássak. De ha ajánlotok vmi könnyebben emészthető könyvet, akkor beletemetkezem és nem itt kotnyeleskedek (legalább egy dbig). Ole Nydal egyik könyvén már túl vok...
Eretnek:
"én kifejezetten hiszem, hogy vannak kérdések amiket kizárólag az LSD, a San Pedro és társaik tudnak megválaszolni"
Én meg kifejezetten hiszem, hogy nem így van. :) Lehet nem a meditálás az út, de van rakás másik. A héten megismerkedtem egy táltostanonc sráccal. Ő teljesen elképedt, hogy szerinte mennyire feleslegesek a szerek, mert a szellemvilágba való átjárást különféle szerek nélkül is el lehet érni. De igazából az hagyján, hogy átjárnak szerek nélkül, de ott gyógyítani stb, stb hát nem semmi meló lehet.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lagelli: részemről csak informálódgatok, beszélgetek, véleményt cserélek, nem tudom érvényesíteni akarok-e valamit:)
Siphersh-el értek egyet, ezek a dolgok "érzékelhetően hozzátartoznak a léthez". Ha a tudatmódosítások -direkt nem drogokat írok - kapukat nyitnak meg, a meditáció is egy másik kaput, aminek a segítségével meg lehet kapni bizonyos válaszokat bizonyos kérdéseidre, de én kifejezetten hiszem, hogy vannak kérdések amiket kizárólag az LSD, a San Pedro és társaik tudnak megválaszolni.
Talán az a különbeség meditáció és szakrális szerek között, hogy a meditáció révén elgondolkodsz a benyomásokon, elfilozofálgatsz a nyelvi rendszerünk szimbólumainak függvényében, az idő relativitásáról és így tovább, de ezek a szerek túlhaladnak a kifejezhetőség határain.
Hatásukra egy olyan ősi állapotba térsz vissza, ahol a szimbólumok amiket megszoktál és használsz nem annyira egyértelműek és magától értetődőek. Ilyenkor van ez a "rácsodálkozás-mindenre" élmény, ami szerintem nem ugyanaz mint a meditáció.
A meditáció elgondolkodtathat azon, hogy milyen csodálatos egy fa, de meszkalinnal meg te vagy a fa:)
Mindkettő nagyon fontos, egyik sem alacsonyabbrendű a másiknál, valószínűleg a kettővel együtt érdemes kísérletezgetni.
Amit szavakkal PONTOSAN ki lehet fejezni, az már egy szűrt valóság.
Az Idő nem hiszem, hogy egy illúzió, inkább egy nagyon érdekes velejárója a természetnek. Ha nincs anyag nincs min hatnia, de ha már egyetlen anyagszemcse van az univerzumban, akkor létezik Idő is, amiben ez az anyagrészecske változik.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én spec. azt nyomattam volna, hogy a drogozás egy olyan szintje a természettel való kapcsolatnak, ami nélkül csak nárcisztikus, önigazoló és illuzorikus lehet a transzcendenssel való kapcsolat kultiválása, és hogy a buddhizmusban úgy általában, alapvetően meg tipikusan van valami, ami ezzel ellentétes volna. De már az első kör után elvesztettem a fonalat. :( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | csókolom. kedves eretnek, retek, siphersh, orion, és a barátaitok.
és ynul.
én azt szeretném kérdezni, hogy most ez a beszélgetés kinek minek az érvényesítésről szól?
() |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Hogy érted, hogy a tér és az idő valamilyen szinten a tudatból fakad? A megélésük, vagy maga a tér-idő kontinuum?"
a megélésük mindenképp, hisz megfigyelhető (ha erre mindig emlékeztetjük magunkat :) ahogy egy nap során is más és más helyzetekbe másként érzékeljük az idő múlását (esetleg akkor is nyílvánvaló lesz ez, ha beugrik néha egy-egy gyerekkori időélmény). a térről meg az jut eszembe, ha valaki egy kicsit vallásos, akkor mondjuk egy templomba vagy egy meditácis terembe stb. való belépése, megváltoztja, harmonizálja az egyén belső világát, és fordítva: ez azért történik mert mondjuk, megtanulta hogy ki az a jézus, ki az a buddha, mint jelentenek a különböző szimbólumok, ismeri a tanításokat...
a tettek/emlékek/ismeretek lenyomatokat hagynak a (személytelen) tudatban, amik egyrészt meghatározzák, hogy később miként látom a világot, illetve azt hogy ehhez a "külső" világhoz hogyan viszonyulok (hajlamok, szokások, világképek). ám nem végletesen determinálják, viszont bizonyos okok hasonló fajtájú következményeket hordoznak magukban.
így oldható fel az a paradoxon, hogy bár a végcél buddhista szempontból a jó-rossz karma meghaladása, az erényes tettek, illetve pl. a filozófia tanulása, mégis segíthet abban, hogy meghaladjon mindenféle viszonyrendszert és rádöbbenjen a tudat nem kondícionált természetére, ami az együttérző bölcsesség spontán megnyílvánulása hisz az ember már sem nem különálló mástól vagy a természettől, sem nem egy személyiségevesztett "bolond". jelenleg a reinkarnáció szó bennem, a különböző információcsomagok továbbhullámzását idézi fel. ez lehet egy mosoly, egy rossz hangulat, egy gondolat, egy érintés stb.
a kezdetről meg nem beszélnek, mert végső soron a világ teremtés folyamatossan a jelenben zajlik (a valóság természetének féleértéséből bomlik ki a szamszára világa, az időbeliség, a karma, az én és más képzete stb.). a kozmolgiai képet(amiben a hat birodalom azaz istenek, félistenek, emberek, állatok, szellemek, pokollakók) meg én egyenlőre mentális álapotokként fogom fel, amikben egy életen belül vándorol az ember.
de azt is simán eltudom képzelni, hogy egyes magas megvalósítást elért emberek, bizonyos minőségeiket tovább tudják vinni a haláluk után egy más pszichofizikai áramlásba (tehát egy újabb testbe). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a reinkarnáció aztán tényleg meredek és érdekes dolog, de bennem mindig leegyszerűsítve mindig az jön fel, hogy mivel meglepőbb kétszer megszületni, mint egyszer? (nem fizikális értelemben, vagy nem csak abban).
sokféleképpen fel lehet fogni, mint élet és halál nagy kérdései, végtelen relativitásában és objektivitásában nyilván létezik, de értelmezése, mint gyakorlatilag mindennek, végtelen. feltett bennem olyan kérdéseket is már a gondolat, hogy hol a saját énem határa és hol a másoké, és hol a közös, vagy hogy egyáltalán ezt a kettőt el lehet-e határolni? pl vegyük Hofmann halálát, mert hogy erről elég sokan tudnak elég sok mindent, és ha sajnáljuk, mit sajnálunk rajta? Egy öreg, elhasználódott test fizikális értelemben meghalt (még ez sem igaz egyébként, gondoljunk csak a lebontó szervezetekre, amelyek most kezdik csak meg életüket Albert apó testében). Viszont az elképzelései, a kívánságai, a bajkeverő gyermeke meghaltak? Ellenkezőleg, azóta is ugyanúgy acidoznak, az LSD kutatások meg csak most, a halála után kezdődhetnek el igazán, mert ez a "halál" még rádobott egyet a folyamaton... Sokkal több ember, sokkal nagyobb lehetőségek, sokkal több idő, energia stb. ami kinőtt abból az egyetlen biciklizésből ami Hofmannt elindította saját útján, és ez az út nem ért véget, hanem szintet lépett... Ez csak az én egyik értelmezésem erről, lehet hogy rohadtul közhelyes vagy szentimentális. De végülis a halált meg az életet is különválasztani fölösleges, csak azért hogy a reinkarnáció nevű kifejezést megteremthessük.
trippelni meg azért jó nekem, mert "rákényszerít" a megfigyelésre, mert nem válik el az idő síkokra, hanem egyben van. ott az ok meg az okozat, amit csak megfigyeléssel vehetünk észre. |
| | | | |
|
