|
Legfrissebb hozzászólások (1283 - 1302) (Témakör: Magic Mushroom)
| | | | | | | | | | Siphersh, köszi a commentjeid, igazán tanulságosak voltak.
Azt hiszem a berögződéseim a füves előéletemnek köszönhetőek, mert ott az élményekkel együtt szinte mindig előjött a para is, többnyire mert rossz settingben ahsználtam a szert [tömegben, szaruk között/mellett ahol ügyelnem kellett arra h fenntartsam a tisztaság látszatát, és amikor kezdtem elveszteni a fonalat, rámtört félsz].
Egyébként az utóbbi időben egyre kevesebbet élek ilyesmikkel, fűvel a tesztek miatt pláne nem [eljárás folyik ellenem].
Fű helyett wild daggat fogok sztem használni, ha bejön, a közeljövőben tesztelem. Ismeri vki? [Bocs, hogy offtopic vagyok] |
| | | | |
| | | | | | | | | | "De szerintem sokkal érdekesebb, hogy mi van a parán túl a gomba-tripben."
Miután ilyen jól leírtad a zuhanást, meg parákat, elmeséled, neked végülis mik voltak a tripben? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | "ezért az awas-féle szemlélettel nem tudok mit kezdeni pl... márminthogy körülnézünk és megyünk tovább... "
Jópofa, hogy páran már tudják, mit képviselek, amikor én még nem. :) Szal lehet kicsit megtévesztően fogalmaztam. Nem úgy gondolok a tripre, mint hogy berúgunk, mint a disznó, aztán másnap megyünk melózni. Beépül, többé tesz stb. A következővel pl. nagyon egyetértek:
"pusztán, a meztelen lényegében éljük meg a valóság sok szintjét, és utána ezt beépítve az életünkbe lényegülünk, folyamatolódunk tovább."
Viszont, hogy a valóság mely szintjét látod, és tényleg azt látod-e stb. na ezeket nehéz megítélni.
Mondjuk mi emberek a valóságnak amúgy is végtelenül kicsi részét tudjuk csak közvetlenül befogadni, szóval egy kis tágulás nem olyan óriási dolog. :)
Tetszik a mikroszkóp a szemben + utána következő fejtegetésed, ilyesmit én is tapasztaltam már. De egy igazi deep trip még várat magára, remélem már nem sokáig. |
| | | | |
| | | | | | | | | | van egy alex grey festmény, ami szerepel a tool legújabb albumának borítóján. ilyen oszlopszerű alul-felül összenövő színes világ, az oszlopokon arcok, beláthatatlan távolságokban mindenfelé. ott már jártam, de csak rövid időre, és nem igazán stimmelt, mert újra és újra összeesett a kép, aztán újra felépült. amikor meg úgy tűnt, hogy stabilizálódik, akkor eltorzultak az arcok, és bohócfejek jelentek meg, meg vidámparkos kaotikus zene lett, és elkezdett mindent elönteni a hugy, meg röhögtek rajtam...
ebből egy pszichológus biztos komoly következtetéseket vonna le. anno, egyébként, amikor 4 grammig először eljutottunk, rendkívüli módon paráztunk attól, hogy effektíve bejön valami az ajtón, vagy megjelenik valami a szobában. azóta rájöttem, hogy az igazi meglepik odabent történnek, de nincs kizárva az sem, hogy egyszer valamivel vagy valakivel konkrétan találkozom. hangokat már hallottam, de azt még nem tudtam eldönteni, hogy magammal beszéltem, vagy független valaki/valami volt odabentről (vagy nagyon kintről).
Siphersh, neked milyen tapasztalataid vannak? |
| | | | |
| | | | | | | | | | GDave, voltak olyan élményeid, hogy lényeket láttál? Vagy hogy valami láthatatlan lény kommunikált veled? Vagy hogy valami komplett helyzetet vagy tájat, helyet hallucináltál? Vagy valami ilyesmi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Konkrétan a nagydózisú gombára talán találóbb hasonlat, hogy leveti magát az ember a feneketlen mélységbe, mint hogy átugrik egy szakadákot.
Persze, lehet ez egy próbatétel, meg a segítségével az ember legyőzheti a halálfélelmét, vagy életfélelmét, ami hasznos lehet, "szellemi fejlődés", ugye.
De nem tudom, minek ennyit viaskodnia magával az embernek. Ha nem vagyok hajlandó, akkor nem vagyok hajlandó. Akkor ez vagyok én. Nem leszek tőle kevésbé legitim ember. Vagy kevésbé önmagam. Ha az ember meg akarja változtatni önmagát, az azt jelenti, hogy ellentmondásos az irányultsága. De miért pont a tudatos elhatározásához igazítsa a nem-tudatos irányultságát, és nem fordítva? Szerintem az ilyen önváltoztatás csak illúzió. Mindig csak változás van. A változtatás illúziója a tudatosság megalomán önámítása.
Bármilyen lehetsz, valójában nincsen semmi akadály, és a nagydózisú gomba-trip nyilván azoknak szól, akik olyanok, hogy bevállalják, mert kiváncsiak, mert meg akarják tapasztalni, és nem félnek megtapasztalni.
Egyébként is, nem olyan nagy dolog. Fel kell készülni, meg kell enni az 5 grammot, aztán annyit bír belőle az ember, amennyit hajlandó. Mindig van egy határ, aminél többet nem hajlandó megélni az ember. Nyilván, ha az embernek olyan alacsonyan van ez a határ, hogy para a téma, akkor nem eszi meg az 5 grammot. Vagy csak egyszer. Aztán erről ennyit.
Terence McKenna, a "hősies dózis" nagy propagátora is evett olyan dózist, amire azt mondta, hogy túl sok. Aztán úgy beszélt róla, hogy "soha, de soha ne egyetek 6-7 grammnál többet". Miközben vannak, akik vígan megesznek háromszor annyit, és nem csak egyszer.
Ezt az egészet csak bemagyarázza magának az ember. És a gomba lehetőséget ad arra, hogy bebizonyítsa magának, hogy csak belemagyarázás. Csak le kell vetnie magát a feneketlen mélységbe, és meglátja, hogy valójában egy nagy puha párnára huppan. De ehhez az kell, hogy olyan nagy dózist egyen, amit tényleg túl soknak érez.
Szóval, oké. Van ez a para. Meg minden parák archetípusa. Meg szellemi fejlődés. De szerintem sokkal érdekesebb, hogy mi van a parán túl a gomba-tripben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | és én mennyit kapaszkodtam... 5-öt többször is végig... még a 6 is majdnem ment... aztán a legutóbbi ötösön már feladtam, és meglepő módon sokkal könnyebb lett és egyben sokkal intenzívebb. az ember hihetetlen energiát tud elpocsékolni a kapaszkodásra teljesen feleslegesen.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Bár úgy érzem az én gondolataim kicsit elkalandoztak a deep tripptől, de a világkép dolog felett nem nagyon tudok napirendre térni. Még mindig nem teljesen értem mit gondoltok világkép alatt, de úgy gondolom, hogy a világkép nem egyenlő azzal amit a szüleinktől hozunk, hogy "kisfiam az élet így működik és kész" (bár tény és való én is érzem befolyását), de úgy vélem az ember "világképe" vagy véleménye a világról folyamatosan változik. És úgy gondolom, hogy amiben biztosnak kell lenned az az elképzelésed a világról a tapasztalataid érzéseid és a külső információk alapján. Az lehet, hogy a te elképzelésed a többiekétől különbözik. Kolombusz sem indult volna neki a tengernek ha a világképében nem gömbölyű föld van. És totál biztos volt benne, hogy a világképe helyes. Szóval a világról kialakult véleményednek biztosnak kell lenni, igaz azzal egyetértek, hogy az új információkat meg kell vizsgálni, hogy illeszthetők bele a világról szóló elképzelésedbe, vagy, hogy a helyzeted, világ beli helyed szempontjából fontos-e számodra az adott információt a világról alkotott elképzelésedbe illeszteni. Mert ha nem akkor csak, információ marad számodra és nem más. A másik, hogy jelenleg a világról kialakult elképzelés, működés olyan nézőpontjain elmélkedünk, ami más mint a tudomány. A hit mint a világról alkotott elképzelés része, főleg, hogy ha van olyan eleme ami tudományon túli dolgokra mutat, mindenképp csak érzéseken alapulhat és aztán esetleg ezek az érzések indítanak el vizsgálódási késztetés, hogy az érzéseknek van-e alapja. És ezzel már össze is találkoztunk Awas nézetével. De itt adhat bizonyosságot a gomba. A bizonyosság biztonsága pedig mint írtam már nagyon kellemes. Ennél több bizonyíték pedig nekem nem kell. Főleg, hogy a világról alkotott elképzelésem többi részét ez nem befolyásolja, inkább csak a dolgok és a Világ szemlélésének a módját. |
| | | | |
| | | | | | | | | | "Ha reflexszerűen belekapaszkodsz a perembe, miután elrugaszkodtál, akkor megütheted magadat" ez tetszik...nagy okosság és sajnos én is sokszor észrevettem magamon (nem tripen, hanem más helyzetekben), változtatni akarok ezen, csak nem tudom, hogy :S
és ez igenis a para miatt van...át akarsz ugrani egy szakadékot, de beszarsz és félúton vissza akarsz menni és belezuhansz, pedig amúgy simán átugrotta volna
az ilyen parákat (is) le akarom győzni (mint gondolom mindenki :), de rohadt nehéz :( |
| | | | |
| | | | | | | | | | TheRottweiler, sokat számít a rákészülés. Rituálé, meditáció, tripszoba berendezése, kellékek előkészítése, fókuszálás, cél megfogalmazása, lemondási hajlandóság tudatosítása, satöbbi.
Ha az ember megeszik öt grammot, az nem olyan, mint a három, nem érzi az ember úgy, hogy majd valahogy elegyensúlyozgat a határon. Mert érzi, hogy úgy sincs semmi esélye, úgyhogy hamar feladja, és beletörődik, hogy le kell mondania mindenről.
De végső soron ez bátorság kérdése. Senki nem mondta, hogy mindenkinek képesnek kell lennie összeszedni ennyi bátorságot. Ez nem egy veszélytelen dolog. Ha reflexszerűen belekapaszkodsz a perembe, miután elrugaszkodtál, akkor megütheted magadat. Ha a túloldalon valami gonosz és rosszindulatú dolgok vannak, akkor azok árthatnak neked. Persze, ezt a veszélyt nyugodtan tekintheted ekvivalensnek a saját tudatalattid veszélyességének.
Na mindegy, nem az a lényeg, hogy én hogyan tudom megfogalmazni, hogy a te számodra mitől és milyen értelemben lehet jogos a bátortalanság, hanem azt akarom mondani, hogy senki nem foghatja a kezedet. Nincsen tuti módszer. Egyedül vagy, és ez egy olyan dolog, amit te mint szuverén felnőtt ember bevállalhatsz, garanciák nélkül, vállalva a következményeket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | huh, rendesen beindult itt az élet... :)
egy kicsit még a világkép problémához. az tök jogos, hogy tapasztalati tényekre alapozzuk a világképünket, így kéne lennie, de sajna nem így van. hogy csak egy egyszerű példát mondjak, kiskorunkban rengeteg hiedelmet ültetnek belénk kedves szüleink, amiket a legkisebb jóindulattal sem neveznék tapasztalati ténynek, mégis még felnőtt fejjel is simán hatnak ezek az ősi hiedelmek, félelmek, mítoszok és programok a legtöbb emberre. kezdve azzal, hogy ha rossz leszel, elvisz a mumus (vagy bárki, akiről nincs sem pozitív sem negatív tapasztalatom, csak azt tudom, hogy az egy nagy félelmetes izé, és akárhová is visz, ott nekem elképzelhetetlenül rossz lesz), egészen odaáig, hogy isten megbüntet ekkor, meg isten megjutalmaz akkor, meg nincs isten, meg van isten. ráadásul isten rossz vagy jó, vagy mittudomén, szakállas öreg bácsi, aféle télapó, csak ő nem utazgat rénszarvasszánon, és a ruhája sem piros. szóval ezeket nem igazán nevezném tapasztalati ténynek, még akkor sem, ha bárki más ezeket megtapasztalta, mert én ugyan semmi ilyesmit nem éltem meg (leszámítva télapót)...
valahol belül ezekből a dolgokból mindannyiunkban van egy csomó minden. nagyon sokan vannak akik bele is ragadnak a "kisfiam az élet így működik és kész" helyzetbe, aztán persze annyira hisznek benne, hogy hiába tapasztalnak meg bármilyen ezt a világképet cáfoló eseményt, egyszerűen csukott szemmel siklanak el mellette. erre persze negatív és pozitív példa is létezik, de lényeg, hogy csak azt tapasztalod, amit a világképed megenged neked.
aztán történik valami, és többé nem tudsz elsiklani ilyen világképen kívüli tapasztalatok mellett... |
| | | | |
| | | | | | | | | | nem tudom. nem ismerlek. viszont meglátásom szerint gyenge és parás ember nincs, csak tapasztalatlan és vak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | :DDDDD heheeeeee
nem mondod komolyan? :D szóval simán gyenge vagyok és parás? nagyszerű... |
| | | | |
| | | | | | | | | | metametta, nem is azért mondtam, h kötekedjek :)
én amsem értek ezekhez a nagydózisú tripekhez, mert olyan csúnyán kapom a tésztalevest, h nem tudom lekezelni a dolgokat, és ez inkább paranoiddá tesz sajna, mint bölccsé [vagy mi :D ]
ezzel kapcsolatban van tipped/tippetek? kajak a stoned/intoxicated/betépett/részeg érzést hogy tudom egy kicsit jobban tolerálni? nem vagyok egy félős alkat pedig, a szervezetem sem gyenge, mégis...
??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | (ezért az awas-féle szemlélettel nem tudok mit kezdeni pl... márminthogy körülnézünk és megyünk tovább... 1. egy valóban erős trip nem a körülnézés kategóriája... nem a kontempláció, a szemlélődés a célja, lényege, hanem a teljes, valós résztvétel, a történés lény-egi megélése.
2. megyünk tovább? nem megyünk sehova. csupán belül lépdelünk valamerre. a sejtjeink öregszenek, és a világ is csak a folyamatok miatt változik. csak folyamattényezők vagyunk.
egyszerűbben :): pusztán, a meztelen lényegében éljük meg a valóság sok szintjét, és utána ezt beépítve az életünkbe lényegülünk, folyamatolódunk tovább. |
| | | | |
| | | | | | | | | | jó... persze... nyilván... stb de most specifikusan a nagydózisú tripek tapasztalásáról van szó. pontosítom a hajnali beírásomat azé': tapasztalatom szerint, a nagydózisú gomba/ayahuasca trip olyan, mintha egy mikroszkóp lenne a szememben. és mellesleg az űrből is tekinteném a heyzetet. meg egy párhuzamos világból. szóval a valóság részletesebb, precízebb megjelenítésben áll előttem. ez megjelenik mind vizuálisan -értsd: ha a kezemet nézem akkor nem a bőrt és a körmöket látom, hanem alex grey egyik animált, 3d-sített festményét, vagy méginkább egy anatómiai ismeretterjesztő doksit- asszociációs szinten -értsd: kiteljesedett szinkretikus képességekkel, ha a kezemet szemlélem látom a teljes keletkezéstörténetet, és a hovatartás irányait- stb.
utána ezek a tapasztalások úgy égnek bele a fejembe és a mindennapjaimba, ahogy a napocska tetoválná gyönyörű égi útjának mintáját egy farönkbe, ha arra egy üveggömböt helyeznénk.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | roti halkan beleszól a micbe; szentem a deeptrip az, amit annak érez az ember :)
ez lehet egy pohár ásványvíztől, fél g zöldtől v 9 hit of acidtől is |
| | | | |
| | | | | | | | | | az úgy volt, h : áááá írok valamit ami a 100-99.8 százaléknak tud érdekes lenni. aztán olvastalak titeket meg minden . ! és úgy hiszem, hogy pl az ajtóablak által belinkelt hellinger sokatmondó lehet. de. . ...
nekem a "deeptrip" azt jelenti, h " egy mikroszkóppal járok a fejemen és néha a mikroszkóp űrkamerává -mástechnika v izé- változik és most nem mondok többet, mert így is már tök nehéz megbecsültetnem magam ebben a mátrixban. |
| | | | |
|