 |
Legfrissebb hozzászólások (1223 - 1242)
(Témakör: Magic Mushroom)
 | |  | | | | |  | |  | | | Üdv mindenkinek!
Nem találtam rá utalást,Ti hogyan szárítjátok ki a friss gombát.
Ehhez kérném a segítségeteket.
Ha friss állapotban hazahozom és kiszárítom,kell valahogy tartósítani ha mondjuk a maradékot kb 3-4 hónapig tárolni szeretném?
Valamint figyeljek-e valamire míg hazaérek vele?(Hűteni ugye nem tudom.)
Előre is köszi. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Tegnap volt egy frankó gombatripünk. Én 2,5-t ettem, egy srác 3-t, másik srác 1,5-t. Elég jól megvoltunk, kurva sokat nevettünk, szellemkép volt dögivel:) nagyon szép élmény volt, későélután kimentünk a tópartra...az meg aztán hűűű meg haaa meg hajjaj:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nincs különbség: a szár és a kalap ugyanolyan potens lehet
egyébként meg:
"Pszilocibin-gomba témájú részletes információk az Anyagismertetőkben találhatók."
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a kalapnak vagy a szárnak erősebb a hatása? vagy ugyanolyan?thx |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Barnás volt a kalapja és a szára pedig sárgás?? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A gomba teljesen elnyomja a zöld hatását. Sokkal erősebb szer. Tudni kellene milyen fajta kalapot ettetek mert ami mostanában mozog abból min 2g kell. Megkérdezhetem hol tartozkodsz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | GDave és Danika!
Én egy ideje csak évi egy-két alkalommal vállalok be pszichedelikumot, és a legtöbb alklaom az elmúlt években mind olyan volt, hogy nem én akartam, hanem mások kérték, hogy menjek velük.
Igaz, magam a kis mennyiséges, rekreációs használattal soha nem szimpatizáltam, nem tudom, hogy mire gondoltatok a rendszeresen visszatérő használatra utalva.
Szerintem az ilyen maguktól próbálkozó, önjelölt pszichonautáknak, mint amilyenek mi vagyunk sokkal több trial-errorra "van szükségük" hasonló eredmények eléréséhez (ha egyáltalán: mert éppúgy lehet a zárt osztály a végállomás), mint azoknak, akik vannak olyan szerencsések, hogy közvetelen útmutatást kaphatnak spirituálisan fejlettebb, nagyobb önismerettel rendelkező emberektől.
Tisztulunk - talán tisztulnk minden egyes alkalommal, de csak apránként. Pillanatokra (néha már szernecsére hosszabb pillnatokra : ) érezzük csak a nem-kettőség állapotát: "amikor Isten ránk kacsint".
És mivel mást nem tudunk, próbálkozunk tovább abban az irányban, ahol már megláttunk egy kis fényt.
Keressetek olyan embereket, akiktől tanulni lehet, akiknek már a jelenléte olyan, hogy kicsit azt érzed, amikor rád figyel, amikor a szemébe nézel, mint amikor a gomba "már meghámozott". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ketten egy kalapot + egy-egy szárat?
Hát az nem tűnik túl soknak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok a múlthéten 1spanommal arra jutottunk hogy kiprobalnank a gombat vettünk 1paki gombat tartalmazott 1kalapot meg két szárat,vettünk még 2g zöldet is.Elszivtunk másfél grammot ketten utana bevettük a gombat(elöször probaltam)és fél kalapot meg 1-1szárt vettünk be
de nem éreztem semmi halut meg ieneket csak a zöld hatását éreztem.Ez azért van mert keveset vettem be vagy mert a zöld elnyomta a hatását?. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amióta volt ez a fájdalmas gombatrippem 2 éve azóta 1x ettem 1 grammot, de az is nagyon erős volt ahhoz képest. LSD sokkal többször volt, de gombával jóval óvatosabb vagyok.
Én akkor eszem, ha megkívánom és ez eddig éves kihagyásokat jelentett. Most megint kezdem érezni, hogy kell.
Miért? Talán azért, mert végigszenvedni, meghámozódni és újrarakódni valamilyen szinten egyre közelebb és közelebb hoz önmagadhoz és az élethez. Szerintem idővel egyre kevésbé lesz rossz a hámozódási szakasz, mert tudod mi vár rád és tudod mit kell tenned. A fájdalom megtisztít. Ez valamilyen szinten egy kis újjászületés.
Lerakod a sok kosztól szinte már rádnőtt ruháidat. Minnél koszosabb volt annál fájdalmasabb letépni magadról. Van akinek jobban fáj van akinek kevésbé a lényeg, hogy akkor látod milyen ruha nélkül és ez mindenképp jó hatással van az emberre hosszútávon. Csak nehéz rávenni magadat. Valahogy így. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | danika, elvileg a sámánok dobolása és táncolása a révületet, a transzot erősítette, gerjesztette. sámán barátaink sokféleképpen elő tudták idézni a tudat megnyitását: doboltak, táncoltak, lélegeztek, növényeket ettek, önsanyargattak stb. kinek mi jutott. még a fejtetőjüket is megnyitották, hogy jobban tudjon jönni-menni a szellemük...
hogy visszakanyarodjunk a főtémához: nagyon sok sámánutazás története szól a darabokra szétesés-összerakódás embert próbáló feladatáról. vagy nevezhetjük akár meghámozódásnak is. szinte pont úgy, ahogy azt a gomba is meg tudja csinálni. ez nem túl kellemes érzés, és a legrosszabb, hogy át kell élni és meg kell élni. oda kell rá figyelni. úgy sem hagyja, hogy másfelé figyelj. amolyan szakadékba ugrás ez, ahogy korábban már írták.
namármost felmerült bennem a kérdés, hogy miért kell ez nekünk. mert egyszer megettünk 5g-t, és utána kaptunk a pofánkba (szóljon, akinek ellenvéleménye van), az ok. vannak, akik itt meg is állnak. de vagyunk itt páran, akik újra és újra nekimegyünk egy ilyen meghámozásnak. miért? persze nagyon jó, ami utána van, felébredés, megvilágosodás, rájövünk a világ működésére meg minden, de van, akinek ez egyszer bőven elég. nekünk viszont nem. függőség? aligha. bármeddig kibírom újabb utazás nélkül. sőt. van, hogy azt mondom, most inkább nem. de aztán eljön az idő, és menni kell. talán valahol mélyen tudjuk, hogy ez valami nagyon jót ad, de a felszínen ez kín és szenvedés. és mi mégis bevállaljuk. valami gyermekkori trauma miatt? vagy karmikus? előző életünkben sámánok voltunk? erre mondjon nekem valaki valamit, mert nem értem. lehet, hogy pont azért megyünk, hogy ezt megfejtsük? és mi lesz, ha megfejtjük? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ámen! :)
ha jártok pilisszentlélek felé, feltétlenül nézzétek meg a kolostorromot. állítólag mindenféle energiavonalak találkoznak ott, de nem is ez a lényeg, hanem a hangulata. csodálatos idő volt, szemerkélő eső, köd és felhők a hegyek között, odakocogtam, mindenféle bajomon gondolkodni egy kicsit, aztán annyira szép volt, hogy sírtam is egy darabig ezen a csodán, a természet meg ott tündökölt körülöttem a brutális zöldjeivel, meg barnáival, meg szilkla-szürkéivel...
szép időben is nagyon szép, de ma igazán különleges volt. és már eljutottam oda, hogy gomba sem kell, hogy meglássam. ez mondjuk 3 éve tutira nem hatott volna meg...
trippelve még nem jártam arra, de már fontolgatom egy ideje...
valakinek van tapasztalata szent-helyen-utazás témakörben? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | GDave nekem is hasonlóan alakul a gomba trip. Írtam is ide egy beszámolót még két éve kb. a lényege az volt, hogy fájt a hasam, hányingerem volt és halálfélemem. Tehát rém szarul voltam, szarbbul talán mint valaha.
Ledőltem, összekuporodtam embrió pózba oldalt, becsuktam a szemem és akkor a gomba szépen elkezdett meghámozni. Ez nekem nagyon fájt és nem is tudtam, hogy mire megy ki a játék még akkor. Ez a szakasz nálam olyan 2 órát vett igénybe, attól a pillanattól, hogy rendesen beütött. Az elején féltem, ellenkeztem, nem akartam szarul lenni és így trippezni, de semmi se segített így hát szenvedtem. Mert hát szenvedni kellett és akkor a legjobb dolog amit tehetsz, hogy szenvedsz. Közben a gomba szimbólumokat mutatott azokra érdemes figyelni. Valamiért ösztönösen a csípőmmel előre-hátra kezdtem el mozogni az ágyon, mintha épp kopulálnék (jajdeszép). Ez határozottan oldott a csomón a gyomromban és az egész görcsön a lényemben. A végére már csak a légzésemre figyeltem és ez bőven elég volt. A rosszullét megszűnt.
Szerintem a mozgásnak gombánál nagyon nagyon fontos szerepe van. LSD-nél simán végigülöd a trippet, de gombánál valahogy nagyon nem megy. A mozgás segít nekem és rosszullét ellen használt. Talán a sámánok kántálása, ritmusos dobverése stb. is hasonló funkciókkal szolgál?
Ami még érdekes volt, hogy ha elkezdtem konstatálni, hogy "de jó már nem fáj" akkor kb. egy pillanat alatt visszakerültem a fájós állapotomba. Aztán átkerültem a cselekvős részemben, aztán a figyelős részembe és így ugráltam a rétegeim között, nagyon érdekes volt. Aki gondolkodik az egy részem volt, aki most ír az is egy részem, de csakis egy részem.
És aztán végül kinyitottam a fejem, felálltam és teljesen jól voltam. Nem fájt már semmim és az az érzés amit akkor éreztem, azt azóta se éreztem és tudatosan szerintem sose éreztem még előtte. Ez az a mérhetetlen boldogságérzés azért, mert élsz. Mert létezel. Mert van két kezed és tapsolsz egyet és megtörtént a taps. Ennyi elég volt, hogy gyeremeki boldogságom egy nagyon intenzív formája előtörjön belőlem és huzamosabb ideig meg is maradjon. Gomba after számomra olyan mint egy tudatos gyerekneklevés. Imádom. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | első felébredésemen daath-osok is voltak (talamon, meg liet, a többiekre nem emlékszem sajna). szilveszter. 5g. 3 éve talán. hosszas kalandozás és szenvedés után egyszer csak kinyílt a szemem, és úgy éreztem magam, mint aki hirtelen álomból ébredt. csend volt, halk zene szólt, de nem volt rám hatással (előtte nagyon vitt a sphongle mindenfelé), nagyon tisztának éreztem a tudatomat, a látásomat, színérzékelésemet, a gondolataimat. tényleg, mintha frissen ébredtem volna. azóta ez a dolog csak erősödött. az egész szinte egyik pillanatról a másikra történik. van ugyan előzménye, többször megjegyeztem már kísérőimnek, hogy ébredezik a sárkány, de aztán mindig eljön a pillanat, amikor rádöbbenek, hogy felébredtem. ez 3-3,5 óra az indulástól számítva. minden tiszta, egyértelmű. nincs játszma, nincs kifogás, nincs feszültség, van viszont lazaság meg boldogság. igazi, tökéletes boldogság. néha persze zokogással, máskor kurjongatós kicsattanó örömmel. igazi felszabadító érzés, de ezt gondolom nagyjából ti is tudjátok.
majd még írok pár gondolatot a zúzós részről, mert engem az foglalkoztat erősen. nekem is az a gyanúm, hogy ott kell levetkőznünk a szarjainkat, hogy aztán tisztán jöjjünk ki a dologból, de úgy érzem, hogy talán több is van ott, vagy csak részletesebb, mintsem hogy annyival elintézzük, hogy csak legyünk túl rajta, és utána jó lesz... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy sámán nekem se ártana, talán azért érzem én is elveszettnek magam mert magamat kell vezetnem a sötétben(vagy a világosban).
Amúgy meg nekem az jobban segít ha inkább nem próbálom kontrollálni az eseményeket.A legjobban az szokott frusztrálni hogy nem tudok beszélni vagy legalábbis nagy erőfeszítéssel.A társaságok meg ezt nem tolerálták nekem sose, azt hiszik rosszul vagyok vagy mi.
Szóval aza mániám hogy megfeleljek mindenkinek és ez felerősítve jön ki a tripeknél.Aztán nekem is van ez a ledobom a keresztet szituáció és utána a legjobb tudatállapot köszönt be, amikor úgy érzem nem kell versengjek, és rájövök hogy az univerzum alaphangulata a vidámság...
mintha elötte magammal harcoltam volna és végül rájövök hogy ez értelmetlen, ez kicsit arra emlékeztet hogy a cundalini kígyó utat tőr magának az ég felé és kinyílik minden jó.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy sámán nekem se ártana, talán azért érzem én is elveszettnek magam mert magamat kell vezetnem a sötétben(vagy a világosban).
Amúgy meg nekem az jobban segít ha inkább nem próbálom kontrollálni az eseményeket.A legjobban az szokott frusztrálni hogy nem tudok beszélni vagy legalábbis nagy erőfeszítéssel.A társaságok meg ezt nem tolerálták nekem sose, azt hiszik rosszul vagyok vagy mi.
Szóval aza mániám hogy megfeleljek mindenkinek és ez felerősítve jön ki a tripeknél.Aztán nekem is van ez a ledobom a keresztet szituáció és utána a legjobb tudatállapot köszönt be, amikor úgy érzem nem kell versengjek, és rájövök hogy az univerzum alaphangulata a vidámság...
mintha elötte magammal harcoltam volna és végül rájövök hogy ez értelmetlen, ez kicsit arra emlékeztet hogy a cundalini kígyó utat tőr magának az ég felé és kinyílik minden jó ami |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valahogy így alakul nekem is többnyire Gdave. Bár egy ideje mintha könnyebb lenne túljutni az elején. Amiket Siphersh tanácsolt nekem is segítettek.
Épp tegnap sikerült újra egy nagyot : )
...életem egyik legdurvább eddigi kalandja volt:
gomba mindig meg tud lepni.
A legnagyobb segítség talán az lenne, ha lennének hiteles tanítóink ezen a téren, nem csak könyvekben esetleg, hanem személyesen is az életünkben, és irányt, példát tudnának mutatni. Amíg ez nincs, marad a trial-error , meg a vak vezet világtalant szindróma
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem valahogy mindig az volt az érzésem, vagy sejtésem, vagy egyszerűen csak prekoncepcióm, hogy az áttörést megelőző szakaszban az elfogadást, feladást, lemondást kell gyakorolni, és akkor könnyebben megy. Nem voltak az élményeim olyan hasonlók, hogy akár csak önmagamra vonatkozólag is törvényszerűségnek mondhatnám ezt, de nem tapasztaltam semmit, ami cáfolná.
Igen, 4 g fölött nekem is mindig elég nehéz.
Van egy olyan sejtésem, hogy a tudatosság, odafigyelés begyakorlásával jobban ura tudhat maradni az ember önmagának, és nem szűkítik be annyira az érzelmei az elveszésbe. Tudatos álom, meditáció, satöbbi. De az is lehet, hogy csak eléggé hajlandónak kell lenni lemondani az önkontrollról.
Mit értesz felébredés alatt? Mit tapasztalsz? |
| | | | |
|
