 |
Legfrissebb hozzászólások (1213 - 1262)
(Témakör: Magic Mushroom)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Edina: nagyon sok fajta van, ajánlom az Agaricus campestris-t |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Én Hollandiában ezekkel találkoztam:
Mexican
Huautla Cubensis
Thai Cubensis
Transkei Cubensis
Philosopher Stones
Golden Teacher
Gulf Coast
Colombian Cubensis
Niños Santos
Ecuadorian Cubensis
Cambodia Cubensis
Psilocybe Azurescens
Amazonian Cubensis
Copelandia
Ebből nekem Mexican Grow Kit em lett... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Halljátok, milyen fajat gombák léteznek , és meikek a jook??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Másik módszer ha papír törlőkendőbe belerakod a gombákat és ezt becsomagolod egy fekete polóba majd kirakod a délelőtti, délutáni napra. Nekem bevállt! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha elég száraz nálatok a levegő, akkor elég, ha gézbe csomagolod a friss gombákat és egy szobai ventillátor elé kötöd. 1 nap alatt cracker dry lesz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hello!
Én szálra veszem a gombát kb 3 g lehet egy szár.
Nagyon vékony nagyon hosszú szár és egy pici kalap:)
Amikor 1* ettem akkor megettem 4-et és nem volt olyan intenzív szal a fél kalap és az 1 szár lóf*sz-t nem ér:D
Béke poraitokra |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A szárításra több módszer van, a gugli biztos sokat kidobna
Én olyat olvastam 1X pl, h egy ember egy winyó rackbe rakta, amiben a ventik mozgatták a levegőt
Esetleg lehet mellé rakni olyan anyagot, ami beszívja a nedvességet
Van valami vegyszer is, amit erre használnak, de jó szeirntem a cipősdobozban lévő cucc is
Általános szabályként kb azt lehetne mondani, h friss levegő legyen és száraz helyen legyen
Szárítás után meg a szokásos tárolás: száraz, hideg, lehetőleg légmentes hely |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Üdv mindenkinek!
Nem találtam rá utalást,Ti hogyan szárítjátok ki a friss gombát.
Ehhez kérném a segítségeteket.
Ha friss állapotban hazahozom és kiszárítom,kell valahogy tartósítani ha mondjuk a maradékot kb 3-4 hónapig tárolni szeretném?
Valamint figyeljek-e valamire míg hazaérek vele?(Hűteni ugye nem tudom.)
Előre is köszi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tegnap volt egy frankó gombatripünk. Én 2,5-t ettem, egy srác 3-t, másik srác 1,5-t. Elég jól megvoltunk, kurva sokat nevettünk, szellemkép volt dögivel:) nagyon szép élmény volt, későélután kimentünk a tópartra...az meg aztán hűűű meg haaa meg hajjaj:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nincs különbség: a szár és a kalap ugyanolyan potens lehet
egyébként meg:
"Pszilocibin-gomba témájú részletes információk az Anyagismertetőkben találhatók."
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a kalapnak vagy a szárnak erősebb a hatása? vagy ugyanolyan?thx |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Barnás volt a kalapja és a szára pedig sárgás?? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A gomba teljesen elnyomja a zöld hatását. Sokkal erősebb szer. Tudni kellene milyen fajta kalapot ettetek mert ami mostanában mozog abból min 2g kell. Megkérdezhetem hol tartozkodsz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | GDave és Danika!
Én egy ideje csak évi egy-két alkalommal vállalok be pszichedelikumot, és a legtöbb alklaom az elmúlt években mind olyan volt, hogy nem én akartam, hanem mások kérték, hogy menjek velük.
Igaz, magam a kis mennyiséges, rekreációs használattal soha nem szimpatizáltam, nem tudom, hogy mire gondoltatok a rendszeresen visszatérő használatra utalva.
Szerintem az ilyen maguktól próbálkozó, önjelölt pszichonautáknak, mint amilyenek mi vagyunk sokkal több trial-errorra "van szükségük" hasonló eredmények eléréséhez (ha egyáltalán: mert éppúgy lehet a zárt osztály a végállomás), mint azoknak, akik vannak olyan szerencsések, hogy közvetelen útmutatást kaphatnak spirituálisan fejlettebb, nagyobb önismerettel rendelkező emberektől.
Tisztulunk - talán tisztulnk minden egyes alkalommal, de csak apránként. Pillanatokra (néha már szernecsére hosszabb pillnatokra : ) érezzük csak a nem-kettőség állapotát: "amikor Isten ránk kacsint".
És mivel mást nem tudunk, próbálkozunk tovább abban az irányban, ahol már megláttunk egy kis fényt.
Keressetek olyan embereket, akiktől tanulni lehet, akiknek már a jelenléte olyan, hogy kicsit azt érzed, amikor rád figyel, amikor a szemébe nézel, mint amikor a gomba "már meghámozott". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ketten egy kalapot + egy-egy szárat?
Hát az nem tűnik túl soknak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok a múlthéten 1spanommal arra jutottunk hogy kiprobalnank a gombat vettünk 1paki gombat tartalmazott 1kalapot meg két szárat,vettünk még 2g zöldet is.Elszivtunk másfél grammot ketten utana bevettük a gombat(elöször probaltam)és fél kalapot meg 1-1szárt vettünk be
de nem éreztem semmi halut meg ieneket csak a zöld hatását éreztem.Ez azért van mert keveset vettem be vagy mert a zöld elnyomta a hatását?. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amióta volt ez a fájdalmas gombatrippem 2 éve azóta 1x ettem 1 grammot, de az is nagyon erős volt ahhoz képest. LSD sokkal többször volt, de gombával jóval óvatosabb vagyok.
Én akkor eszem, ha megkívánom és ez eddig éves kihagyásokat jelentett. Most megint kezdem érezni, hogy kell.
Miért? Talán azért, mert végigszenvedni, meghámozódni és újrarakódni valamilyen szinten egyre közelebb és közelebb hoz önmagadhoz és az élethez. Szerintem idővel egyre kevésbé lesz rossz a hámozódási szakasz, mert tudod mi vár rád és tudod mit kell tenned. A fájdalom megtisztít. Ez valamilyen szinten egy kis újjászületés.
Lerakod a sok kosztól szinte már rádnőtt ruháidat. Minnél koszosabb volt annál fájdalmasabb letépni magadról. Van akinek jobban fáj van akinek kevésbé a lényeg, hogy akkor látod milyen ruha nélkül és ez mindenképp jó hatással van az emberre hosszútávon. Csak nehéz rávenni magadat. Valahogy így. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | danika, elvileg a sámánok dobolása és táncolása a révületet, a transzot erősítette, gerjesztette. sámán barátaink sokféleképpen elő tudták idézni a tudat megnyitását: doboltak, táncoltak, lélegeztek, növényeket ettek, önsanyargattak stb. kinek mi jutott. még a fejtetőjüket is megnyitották, hogy jobban tudjon jönni-menni a szellemük...
hogy visszakanyarodjunk a főtémához: nagyon sok sámánutazás története szól a darabokra szétesés-összerakódás embert próbáló feladatáról. vagy nevezhetjük akár meghámozódásnak is. szinte pont úgy, ahogy azt a gomba is meg tudja csinálni. ez nem túl kellemes érzés, és a legrosszabb, hogy át kell élni és meg kell élni. oda kell rá figyelni. úgy sem hagyja, hogy másfelé figyelj. amolyan szakadékba ugrás ez, ahogy korábban már írták.
namármost felmerült bennem a kérdés, hogy miért kell ez nekünk. mert egyszer megettünk 5g-t, és utána kaptunk a pofánkba (szóljon, akinek ellenvéleménye van), az ok. vannak, akik itt meg is állnak. de vagyunk itt páran, akik újra és újra nekimegyünk egy ilyen meghámozásnak. miért? persze nagyon jó, ami utána van, felébredés, megvilágosodás, rájövünk a világ működésére meg minden, de van, akinek ez egyszer bőven elég. nekünk viszont nem. függőség? aligha. bármeddig kibírom újabb utazás nélkül. sőt. van, hogy azt mondom, most inkább nem. de aztán eljön az idő, és menni kell. talán valahol mélyen tudjuk, hogy ez valami nagyon jót ad, de a felszínen ez kín és szenvedés. és mi mégis bevállaljuk. valami gyermekkori trauma miatt? vagy karmikus? előző életünkben sámánok voltunk? erre mondjon nekem valaki valamit, mert nem értem. lehet, hogy pont azért megyünk, hogy ezt megfejtsük? és mi lesz, ha megfejtjük? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ámen! :)
ha jártok pilisszentlélek felé, feltétlenül nézzétek meg a kolostorromot. állítólag mindenféle energiavonalak találkoznak ott, de nem is ez a lényeg, hanem a hangulata. csodálatos idő volt, szemerkélő eső, köd és felhők a hegyek között, odakocogtam, mindenféle bajomon gondolkodni egy kicsit, aztán annyira szép volt, hogy sírtam is egy darabig ezen a csodán, a természet meg ott tündökölt körülöttem a brutális zöldjeivel, meg barnáival, meg szilkla-szürkéivel...
szép időben is nagyon szép, de ma igazán különleges volt. és már eljutottam oda, hogy gomba sem kell, hogy meglássam. ez mondjuk 3 éve tutira nem hatott volna meg...
trippelve még nem jártam arra, de már fontolgatom egy ideje...
valakinek van tapasztalata szent-helyen-utazás témakörben? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | GDave nekem is hasonlóan alakul a gomba trip. Írtam is ide egy beszámolót még két éve kb. a lényege az volt, hogy fájt a hasam, hányingerem volt és halálfélemem. Tehát rém szarul voltam, szarbbul talán mint valaha.
Ledőltem, összekuporodtam embrió pózba oldalt, becsuktam a szemem és akkor a gomba szépen elkezdett meghámozni. Ez nekem nagyon fájt és nem is tudtam, hogy mire megy ki a játék még akkor. Ez a szakasz nálam olyan 2 órát vett igénybe, attól a pillanattól, hogy rendesen beütött. Az elején féltem, ellenkeztem, nem akartam szarul lenni és így trippezni, de semmi se segített így hát szenvedtem. Mert hát szenvedni kellett és akkor a legjobb dolog amit tehetsz, hogy szenvedsz. Közben a gomba szimbólumokat mutatott azokra érdemes figyelni. Valamiért ösztönösen a csípőmmel előre-hátra kezdtem el mozogni az ágyon, mintha épp kopulálnék (jajdeszép). Ez határozottan oldott a csomón a gyomromban és az egész görcsön a lényemben. A végére már csak a légzésemre figyeltem és ez bőven elég volt. A rosszullét megszűnt.
Szerintem a mozgásnak gombánál nagyon nagyon fontos szerepe van. LSD-nél simán végigülöd a trippet, de gombánál valahogy nagyon nem megy. A mozgás segít nekem és rosszullét ellen használt. Talán a sámánok kántálása, ritmusos dobverése stb. is hasonló funkciókkal szolgál?
Ami még érdekes volt, hogy ha elkezdtem konstatálni, hogy "de jó már nem fáj" akkor kb. egy pillanat alatt visszakerültem a fájós állapotomba. Aztán átkerültem a cselekvős részemben, aztán a figyelős részembe és így ugráltam a rétegeim között, nagyon érdekes volt. Aki gondolkodik az egy részem volt, aki most ír az is egy részem, de csakis egy részem.
És aztán végül kinyitottam a fejem, felálltam és teljesen jól voltam. Nem fájt már semmim és az az érzés amit akkor éreztem, azt azóta se éreztem és tudatosan szerintem sose éreztem még előtte. Ez az a mérhetetlen boldogságérzés azért, mert élsz. Mert létezel. Mert van két kezed és tapsolsz egyet és megtörtént a taps. Ennyi elég volt, hogy gyeremeki boldogságom egy nagyon intenzív formája előtörjön belőlem és huzamosabb ideig meg is maradjon. Gomba after számomra olyan mint egy tudatos gyerekneklevés. Imádom. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | első felébredésemen daath-osok is voltak (talamon, meg liet, a többiekre nem emlékszem sajna). szilveszter. 5g. 3 éve talán. hosszas kalandozás és szenvedés után egyszer csak kinyílt a szemem, és úgy éreztem magam, mint aki hirtelen álomból ébredt. csend volt, halk zene szólt, de nem volt rám hatással (előtte nagyon vitt a sphongle mindenfelé), nagyon tisztának éreztem a tudatomat, a látásomat, színérzékelésemet, a gondolataimat. tényleg, mintha frissen ébredtem volna. azóta ez a dolog csak erősödött. az egész szinte egyik pillanatról a másikra történik. van ugyan előzménye, többször megjegyeztem már kísérőimnek, hogy ébredezik a sárkány, de aztán mindig eljön a pillanat, amikor rádöbbenek, hogy felébredtem. ez 3-3,5 óra az indulástól számítva. minden tiszta, egyértelmű. nincs játszma, nincs kifogás, nincs feszültség, van viszont lazaság meg boldogság. igazi, tökéletes boldogság. néha persze zokogással, máskor kurjongatós kicsattanó örömmel. igazi felszabadító érzés, de ezt gondolom nagyjából ti is tudjátok.
majd még írok pár gondolatot a zúzós részről, mert engem az foglalkoztat erősen. nekem is az a gyanúm, hogy ott kell levetkőznünk a szarjainkat, hogy aztán tisztán jöjjünk ki a dologból, de úgy érzem, hogy talán több is van ott, vagy csak részletesebb, mintsem hogy annyival elintézzük, hogy csak legyünk túl rajta, és utána jó lesz... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy sámán nekem se ártana, talán azért érzem én is elveszettnek magam mert magamat kell vezetnem a sötétben(vagy a világosban).
Amúgy meg nekem az jobban segít ha inkább nem próbálom kontrollálni az eseményeket.A legjobban az szokott frusztrálni hogy nem tudok beszélni vagy legalábbis nagy erőfeszítéssel.A társaságok meg ezt nem tolerálták nekem sose, azt hiszik rosszul vagyok vagy mi.
Szóval aza mániám hogy megfeleljek mindenkinek és ez felerősítve jön ki a tripeknél.Aztán nekem is van ez a ledobom a keresztet szituáció és utána a legjobb tudatállapot köszönt be, amikor úgy érzem nem kell versengjek, és rájövök hogy az univerzum alaphangulata a vidámság...
mintha elötte magammal harcoltam volna és végül rájövök hogy ez értelmetlen, ez kicsit arra emlékeztet hogy a cundalini kígyó utat tőr magának az ég felé és kinyílik minden jó.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy sámán nekem se ártana, talán azért érzem én is elveszettnek magam mert magamat kell vezetnem a sötétben(vagy a világosban).
Amúgy meg nekem az jobban segít ha inkább nem próbálom kontrollálni az eseményeket.A legjobban az szokott frusztrálni hogy nem tudok beszélni vagy legalábbis nagy erőfeszítéssel.A társaságok meg ezt nem tolerálták nekem sose, azt hiszik rosszul vagyok vagy mi.
Szóval aza mániám hogy megfeleljek mindenkinek és ez felerősítve jön ki a tripeknél.Aztán nekem is van ez a ledobom a keresztet szituáció és utána a legjobb tudatállapot köszönt be, amikor úgy érzem nem kell versengjek, és rájövök hogy az univerzum alaphangulata a vidámság...
mintha elötte magammal harcoltam volna és végül rájövök hogy ez értelmetlen, ez kicsit arra emlékeztet hogy a cundalini kígyó utat tőr magának az ég felé és kinyílik minden jó ami |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valahogy így alakul nekem is többnyire Gdave. Bár egy ideje mintha könnyebb lenne túljutni az elején. Amiket Siphersh tanácsolt nekem is segítettek.
Épp tegnap sikerült újra egy nagyot : )
...életem egyik legdurvább eddigi kalandja volt:
gomba mindig meg tud lepni.
A legnagyobb segítség talán az lenne, ha lennének hiteles tanítóink ezen a téren, nem csak könyvekben esetleg, hanem személyesen is az életünkben, és irányt, példát tudnának mutatni. Amíg ez nincs, marad a trial-error , meg a vak vezet világtalant szindróma
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem valahogy mindig az volt az érzésem, vagy sejtésem, vagy egyszerűen csak prekoncepcióm, hogy az áttörést megelőző szakaszban az elfogadást, feladást, lemondást kell gyakorolni, és akkor könnyebben megy. Nem voltak az élményeim olyan hasonlók, hogy akár csak önmagamra vonatkozólag is törvényszerűségnek mondhatnám ezt, de nem tapasztaltam semmit, ami cáfolná.
Igen, 4 g fölött nekem is mindig elég nehéz.
Van egy olyan sejtésem, hogy a tudatosság, odafigyelés begyakorlásával jobban ura tudhat maradni az ember önmagának, és nem szűkítik be annyira az érzelmei az elveszésbe. Tudatos álom, meditáció, satöbbi. De az is lehet, hogy csak eléggé hajlandónak kell lenni lemondani az önkontrollról.
Mit értesz felébredés alatt? Mit tapasztalsz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | felvetődött bennem egy téma, ami már rég óta furdalja az oldalamat, és kiváncsi lettem, hogy vannak-e hasonló tapasztalatok. elég sok zúzós trippem volt, és, hogy őszinte legyek, 4g fölött nem volt olyan, hogy ne lett volna nagyon szar része.
igazából mindig az eleje a nehéz. az elszakadás. valami bennem tiltakozik az ellen, hogy megegyem gombáékat, és aztán, ahogy kezdődik a világ megfolyása, és ezek a csodálatos mintázatok elkezdenek mindenfelé kirajzolódni, ahelyett, hogy elkezdeném élvezni a látványt, egyre rosszabb érzés kezd úrrá lenni rajtam. elhagy az erőm, forog velem a világ, le kell feküdjek. ez a szakasz a kb fél órás bemelegítés után szinte percre 3 és fél órán át tart. ezalatt egyfajta gondolati szédülés is elragad, vagyis a gondolataim is megcsavarodnak, megszűnik a folytonosság, pillanatokra fel-felfogom, hogy mi van körülöttem, aztán újra elvesztem, és nem igazán tudom felidézni, hogy hová zuhanok. egyfajta hullámzás az egész. néha felbukkanok, nagyon rövid időkre, aztán vissza az alagútba.
ez jó darabig így megy, míg egyre sűrűbben kezdek a felszínre jönni, kezdek emlékezni arra, hogy hol vagyok, és hogy már jártam ott. ekkor kezdődik a felébredés. áramlik a testemben az erő, laza vagyok stb. ez már nagyon jó, de ami előtte van, az finoman szólva is kegyetlen, és volt egy korszak, amikor nagyon nehéz volt "rávennem" magam arra, hogy nekiinduljak, és most sem nevezném könnyűnek. ugyanakkor a felébredés annyira csodálatos élmény, annyi erőt ad, hogy minden rossz érzés ellenére újra nekilódulok, és még biztos, hogy párszor meg fogom tenni.
nektek volt, vagy szokott lenni hasonló jellegű élményetek?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én is csak annyit tudok arról, hogy mitől ijedhettem meg, amit leírtam, valami ilyesmit éltem meg; persze egy trip sokkal összetettebb és bonyolultabb akkor amikor megtörténik a maga létélmény jellegében, mintsem szavakkal utána pontosan vissza lehetne adni, akár önmagunk számára is.
fura, mert mielőtt rosszra fordult nagyon jól éreztem magam, a legjobban eddig életemben. szóval ha azt vesszük alapnak, milyen boldogságérzése lehet az embernek beekizve, azt megszorozhatom legalább százzal, annyira elementáris volt az örömöm.
mire felhívtam apám, addigra már kb ideje is volt hogy az intenzív résznek vége legyen, eltelt vagy 4 óra. mivel valamit mondanom kellett, hogy ez mi is volt, azt mondtam haisht szívtam, és megijedtem, meg úgy gondoltam jobb lenne elmondani nekik, vagy valami ilyesmi hablaty - nem lett nagy para a dologból végül, anyukám még örült is valamennyire, hogy nem lett semmi baj, és bízom bennük.. viszont ezelőtt is lényegében jó kapcsolatom volt a szüleimmel egy ideje, meg azóta is az van, szóval nem hiszem, hogy az a dolog lényege, hogy felhívtam őt. csupán fiatalabb voltam, és végső kétségbeesésemben megpróbáltam elérni a szüleim és a családom, hátha.
az is eszembe jutott - mert szüleim többször említették már ezt az óvodás-otthagyos "traumámat" gondolom azért mert télleg jelentős volt - hogy egyszerűen regresszáltam egy gyermekkori traumába, hogy megéljem újból azt az érzést; az meg hogy ezen állapot eléréséhez az elmémnek és öntudatomnak milyen "színjátékra" volt szüksége, az részletkérdés.
van fent itt a daathon egy "Gyermekkori skizofrénia kezelése LSD és pszilocibin alkalmazásával" című tanulmány a könyvtárban, ennek fordítom most a második felét, és itt nagyon sokszor a gyerekek az ülések során újraélik a még gyermekkoribb, elnyomott traumatikus élményeiket. van, hogy semmi problémamegoldásnak tekinthető dolog nem történik a trip alatt, mégis javulás következik be, talán az ember megérti és elfogadja a dolgokat - szerintem a feloldásukra is van lehetőség. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kemény sztori... kicsit horrorfilm-érzésem lett tőle. nem hiszem, hogy a set/setting lett volna a problémád. bár fogalmam sincs, hogy mitől ijedtél meg, de hogy oda vezessen, hogy felhívod apádat... ráadásul gyanús, hogy szinte azonnal vége is lett az utazásnak, amint ez megtörtént. nemtom. biztos jó oka volt a gombának, hogy erre rávegyen téged. azóta sikerült ebből megfejteni valamit?
teljesen más: szerintetek itt a fórumon nyüzsgő népek keze alatt mennyi kalap teremhet (mondjuk havi, vagy éves szinten)? a termesztés-topicban csak úgy hemzsegnek a kertészek. nekem úgy tűnik, hogy erős az ellátottság errefelé... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (folyt.) ez lenne a felsőbb valóság? nem, ez szörnyű, ennek nem így kellene lennie, valami hiba csúszott a dologba. a mennybéli tiszta fényes boldogság egyszercsak pokolba áthajlani tetszett, ettől megijedtem, felpattantam, és futottam. hátra sem néztem, tudtam hogy akiket ott látok, a fák, a föld, a hegyek, ezek mind illúziók, valamiért nemsikerült kellőképp elrugaszkodnom hogy elérjem a felsőbbet, és visszapottyantam, most meg a tudatom teremti meg nekem ezeket a hazugságokat hogy valami legyen, ezeket teremti meg, mert régen ezek voltak, nyilvánvaló.
szóval futottam és próbáltam valahogy "kiugrani", futottam ügyet sem vetve az illúzióbokrokra, azokon keresztül, befeküdtem hangyák közé, ordítottam, szenvedtem, a pokolban voltam, az örökkévalóságig tartó szenvedésben, teljesen egyedül, mivel a régitől már elszakadtam, az újat meg nem értem el.
bántam az egészet, sirattam a párom, a barátaim, a családom, akik már nem is léteznek számomra többé. öngyilkosságot értelmetlennek titulálva utolsó elkeseredésemben pont valami lakott telekre vetődtem, épitkezés volt, odamentem egy fószerhez és megkértem had hívjam fel a szüleimet - reménytelen, utolsó próbálkozásnak tűnt,. : ) miután beszéltem apámmal hirtelen vége lett az egész tripnek, és iszonyat boldog voltam, hogy mégis léteznek. aztán elkenődtem, mert a fószertól megudtam hogy jön apám a bedrogozott kisfiáért, hát kemény volt az biztos.
ezt követően 3 és fél hónappal ozorán ettem ezidáig utoljára gombát, nem egész 2 grammot, szárítottat. kezdeti feszülés után jól éreztük magunkat, kimentünk a tűzhöz, a zenére, na ott kezdődtek a fura dolgok. éreztem a levegőben, hogy ez a dolog amibe csöppentem nem most kezdődött, hanem a folytatása valaminek. az emberek között láttam olyanokat, akik mások voltak: nem evilági zöldes tekintetük volt, és mind rám néztek, ki kuncogva, ki tágra nyílt szemekkel, sokat sejtetően. az egyik rámmutatott, a másik felém indult, akkor már tudtam, hogy ők azok akik az előző tripen nem jöttek el, vagy nem történtek meg, csak vártam rájuk. mindez pillanatok leforgása alatt történt, megrémültem, mi lesz, ha ebbe belemegyek: mit tudok majd meg a trip végeztével, mit csináltam a valóságban, kit öltem meg, milyen tűzbe ugrottam bele stb. szóval sarkon fordultam és futólépésben vissza a sátorhoz. onnantól kezdve hogy ott letelepedtem végig iszonyatosan szenvedtem, eddig nem imsert érzékszervemmel éreztem elementáris fájdalmakat, amik a józan ész vagy bármi hatására sem akartak szünni. aztán vége lett, és örültem, hogy visszakaptam a szaros kis életemet; nagyon fájt, és nagyon paráztam, hogy ez így marad már örökre.
3 év telt el ezek óta, s nem ettem gombát, lassan viszont úgy érzem, itt az ideje.
az öt grammos tripnél teljes mértékben úgyéreztem egolossom van, utána valahogy vmilyen mértékben mégis visszatért, bad tripes is lett a vége. nemtudom mennyivel lenne érdemes újra próbálkozni, 7-tel, vagy megint 5-tel, vagy csak egy sima 3-mal így kezdetnek... ?
érdekes még az, hogy szüleim elmondása alapján egyszer az oviból nem vittek el nagyon sokáig: már minden más gyerekért jöttek a szülei, de az enyémeknek valami gondjuk akadt, egyedül ültem az öltözőben, a portás még valamiért a villanyt is rámkapcsolta, és nagyon kikészültem ettől, utána hetekig ment a sírás és küzdés, hogy ne kelljen oviba mennem, mert nagyon féltem tőle.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | életemben háromszor volt gombatripem. elsőre friss házi gombát ettünk, nemtudom pontosan mennyit, de eleget. viszonylag újdonsült párommal ismertük meg egymást, élmény volt. alig múltam 17 éves. már annál a tripnél is megfordult párszor a fejemben, hogy túl sokat ettem, forogtak a szemeim ahogy pásztáztam önmagamat, futtatva a hibakereső-programot, közben pedig minden pillanatban feszültem, hogy megtalálom azt a valamit, amit eddig még nem vettem észre, és ami romba dönti mindennemű pozitív elképzeléseimet. tapasztalatam végül egyet s mást, de lényegében azt tudtam leszűrni, hogy okés, ember vagyok és egyre emberibb leszek, és ez jó.
aztán erre pár hónapra, szintén 17 évesen jött a második gombaélmény, négyen voltunk, a többiek tapasztaltabbak, daathosok. fejenként 5 gramm szárított gombát ettünk meg a dombos pusztán, természetben, úgy dél körül. ez már egy elég kemény téma volt, az eddigi legkeményebb. az elején feszülés volt mindenki részéről: jöttek a legyek, a különböző bogarak, elleptek minket, én úgy láttam hogy van akinek már majdnem az egész arcát ellepik. hesegettem őket, néha odébb futottam, de jöttek utánam. lassan túlléptem rajtuk, és a többiek is, bár nem mindnyájukat zavarta ez annyira amint engem - de ők is észlelték a szokatlanul sok rovart.
aztán beszélni kezdtünk, szavakat, mondatokat nyögtünk, szemkontaktust tartottunk, egy szinten voltunk. közösek voltak a gondolatok, egy szó kinyögése nagyjából ugyanazt a mögöttes tartalmat jelenítette meg mindenki elméjében, egészen a csúcsig.
egyszercsak ugyanis összeálltak a dolgok, közös szatori-élmény, megváltottuk a világot. ledobáltam a ruháimat és röhögtem, iszonyatosan boldog voltam, bukfenceztem, ugráltam, a világnak vége, megoldottuk, minden okés. aztán hanyattfeküdtem, nyitott-csukott szemmel ugyanazt láttam: a fortyogó földöntúli színekben és mintázatokban bővelkedő eget, amint elkezd megnyílni és alászállni, vagy én felszállni.
mi négyen, és az egész világ egyek voltunk. bár nagyképűnek tűnhet (de szerintem érthető is mivel hogy másképp lett volna): én képviseltem az egész világot, a Földet. (persze semmilyen énérzetem nem volt.) Tudtam, hogy jön majd valami, vagy jönnek valakik, lesz egy más szintje a valóságnak, ahol a Föld(akkor én) ugyanolyan individuum a többi entitáshoz képest, mint amilyen individuum én, vagy bármelyik ember volt korábban a többiekhez képest.
aztán történt valami bibi: az ég haragvóbb lett, elkezdett feszíteni, mintha hiba csúszott volna a rendszerbe. az egyik srác négyünk közül folyamatosan beszélt, és ugyan a szavait egyáltalán nem értettem és nem is figyeltem rájuk, valamiért nagyon idegesített. idegesített a hangja. szörnyű, baljós érzés kerített hatalmába: itt vagyok az egész Földi lét egyben, egy magasabb átfogó szinten egy újfajta lét küszöbén, talán a mennyországba készülök, és mégis itt hallom a fejemben ezt az idegesítő hangot. nem szűnik meg, és félelmet kelt bennem. (folyt)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | én többnyire thaiföldről származó srácokkal utaztam, de volt equadori is. az utóbbitól kicsit indiánosabb érzések voltak, a thaioktól viszont nem láttam buddhaszobrot, bár ők elég közel vittek a megvilágosodáshoz. fene tudja, hogy van-e különbség. szerintem a gombáknak szerepük volt a környékükön kialakult kultúrák/civilizációk gondolkodás- és látásmódjának kialakításában. biztos, hogy akarva vagy akaratlanul, de bekerült az emberek étrendjébe, aztán láttak mindenfélét, aminek alapján alakították maguk körül a környezetet. mckenna elmélet, de nekem abszolút hihetőnek tűnik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | meta, nem volt röpködés, azon már túlléptünk. :)
úgy nézett ki (pontosabban én így éreztem), hogy állunk valami a sziklapárkányon egymással szemben, nincs út se előre, se hátra, alattunk a feneketlen mélység, lángok csapnak fel (talán valami lávafolyam is lehetett), és mi csak állunk. akkoriban sokat sakkoztam a sráccal, meg paráztam is tőle (hosszú lenne, hogy mit és miért), lényeg, hogy a hétköznapokban is ment egyfajta harc, és ez a trip alatt felerősödött, sőt mondhatnám, hogy belesűrítettük a dolgot az utazásba. szellemi támadások jöttek- mentek eredménytelenül (mintha songokuék energialabdákat dobáltak volna egymásra, de közben alig mozdultunk), inkább csak szavak hangzottak el, de nem emlékszem, hogy miket mondtunk. az biztos, hogy nem sértegetések voltak. egyszerű megállapítások, érvelések, megfigyelések. de ezek mind támadásnak illetve hárításnak minősültek. aztán egyszercsak rádöbbentem, hogy mi történik. ráláttam a helyzetre, abbahagytam a kapaszkodást és onnantól kezdve úgy éreztem, hogy nincs rajtam fogás, és nem is volt. a lávafolyam és a tűz eltűnt. a kilátástalan, feszült szitu hamar feloldódott, én fürdőztem a fényben, a srác meg szólt, hogy neki kicsit le kell feküdnie, mert olyan gyengének érzi magát... (ekkor volt, hogy szinte pondró méretűre összezsugorodott.) miután összeszedte magát sétálni mentünk. akkor már jöttünk lefelé a cuccról.
most így visszagondolva, akkor láttam először, hogy mennyi zöld szín fordul elő a természetben, mennyi intenzív árnyalat, és mindegyik önálló színként élt, és ragyogott. már hajnalodott és a szigeten sétálgattunk, és úgy éreztem magam, mintha a haverom igazából a testvérem lenne, plusz bajtárs/harcostárs az archetipikus (ha van ilyen szó) értelemben. utazó lovagok/szamurájok lettünk, és jártuk a vidéket. hatalmas élmény volt.
egyébként ez már egy kisebbfajta felébredéssel befejeződött utazás volt, főleg a végén, ezzel a felszabadult érzéssel, meg összehasonlítva a későbbi élményekkel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mi frisset ettünk, de ennek már több éve, most nem tudom hogy árulják. Azt viszont nem modanám h nem vizuális, legalábbis amit én kaptam tőle... De mitől lehetett ez a hirtelen végeszakadás? Kb mintha vmi ellenszérumos injekciót kaptam volna, egyik percről a másikra. ?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Fene tudja, lehet h tényleg csak set+settingről van szó, de nehéz elhinni, mert természetében is egészen másnak tűnt az élmény.
Ezek szerint a smartshopok ezerféle, különböző jellegzetességekkel körülírt gombájának sincs sok értelme, minthogy mindegyikben pszilocibin van azt szevasz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Úgy rémlik, hogy mostanában Amszterdamban csak frisset kapni. Ősszel még szárítottat ettünk a philosopher's-ből, nemrég pedig frisset (tényleg sokkal jobb íze van, mint a többinek). Próbáltam még thai-t, ami nagyon hasonló volt hozzá (hullámokban jön, nem olyan intenzív, nem vizuális, inkább röhögős-társaságis), és equatoriant, ami sokkal erősebb, egy fél adagot se ettem meg, és menni nem bírtunk, ültünk a kávéboltban, és néztük a színeket, formákat, szóval nagyon vizuális volt. :) Egyébként ősszel 2 egymást követő nap gombáztunk, szóval ennyit a toleranciáról. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha nincsen megnevezve a fajta, vagy hogy friss gomba, akkor a grammot szárított cubensis-ben szokás érteni.
A mexicana kábé hasonló koncentrációban tartalmazza a hatóanyagokat, mint a cubensis.
A különböző fajták között nincsenek nagy különbségek. A set és setting sokkal többet számít. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gdave, Shiphers, meg bárki, ti melyik fajta gombát szoktátok enni?
Melyikre vonatkozik ez a 4-5 grammos dolog?
Azért kérdem, mert én eddig általában mexicana-t ettem 2g alatt és az inkább kellemes, világkép kitágítós-összerakós, alapvetően nyugis és valamilyen szinten kezelhető élményeket adott. Egyszer viszont Amszterdamban vettünk tampanensis-t, ami philosophers' stone néven is fut, nem tudom hány gramm lehetett, mert adagokra volt porciózva. Végül öten ettünk 4 adagot és egészen más dolgokat okozott. Gyakorlatilag ami megmaradt, az egy kavargó massza, nagyon gyors egovesztés-beindulással, ami a tempó és az erősség miatt rendesen megijesztett és rögtön kapaszkodni próbáltam - ki is vagyok a normál életben, mit tanulok, miket szoktam csinálni - amitől persze még rosszabb lett. Föl-alá járkáltam és úgy éreztem, hogy meg vagyok mérgezve. A setting mondjuk elég szerencsétlen volt (esőben, országút mellett egy kis tónál), de ötből hármunkkal valami hasonló történt, míg a másik két srác meg azon élvezkedett, hogy milyen energiák jönnek, ha felfelé fordítják a tenyerüket :) De ami a legmeglepőbb volt, hogy egyik pillanatról a másikra múlt el a hatás minden lecsengés nélkül és az egész trip kb. 4 óra volt csak. Azóta sem tudom, hogy itt valami más hatóanyag is lehetett, esetleg felturbózták valamivel a gombát, vagy egyszerűen csak potensebb volt, mint amit megszoktam. De ha nem tudnám, hogy gomba volt, simán azt gondolnám, hogy valami más pszichedelikumot ettem.
Lehet ekkora különbség a gombák között?
Most ezt találtam: http://shayanashop.com/ProductDetail.aspx?ProductID=534 (bocs ha reklámszerű, nyilván nem ez a cél, meg nehogy vegyetek, blabla, de ha meg ki lesz törölve googleben úgyis meg lehet találni), és itt azt írja, hogy ez egy erősen pszichedelikus típus, komolyabb vizuális hatásokkal, filozófikus gondolatokkal (lehet, hogy ez csak az eladók rizsája, hogy jobban tudják értékesíteni) és nagyon különbözik a többitől.
Szóval az a kérdésem, hogy szerintetek csak potenciabeli különbségségek vannak a gombák közt, vagy eltérő hatóanyagok is közrejátszhatnak a hatásokban?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Üdv!
Ez a méreg hipotézis tényként ismeretes a sámánizmusban, legalábbis olvasmányaim alapján az ayahuasca és peyote fogyasztó indiánoknál biztos.
Az újonc a belét is kiokádja, ám ahogy teste-szelleme lassan megtisztul az ismétlődő utak során, úgy maradnak el a negatív testi tünetek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | GDave; igazad lehet! sőt! régebben párszor, nem tudom miért, de eszembe jutott az a dolog h minél több méreganyag van a szervezetedben [testi vagy szellemi] annál kevésbé lesz hatással rád egy pszichoaktív szer. nem tudom ez honnan jött, (talán egy tripből), de tuti van benne vmi. [bár mondom, az okát nemtom, lehet butaságnak tűnik elsőre, de komolyan van ilyen :D ] [lásd pölö sok haverom leszokott a cigizésről h jobban kapja a zöldet]
höhö jól beindult itt a pörgés. nagyon helyes.
meta, ynul Ti személyesen ismeritek 1mást? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | offesz
(paranincs mert gájding nélkül is sokat segítettél.
seza lényeg! detényleg ;-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | de gdave hogyan tudtál amúgy 3g-vel repkedni?
(gondolom te kaptál 3g-t amikor repültél?)
ilyen kínai hősös repkedős kungfuoid viadal volt? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (á. most emiatt nem tudok aludni. :) most azon gondolkodtam, h mégis... mit mondanak a lények...? és rájöttem, hogy azt. hogy heló, jártál már itt...? vagy, hogy üdv, vagy, hogy szépnapot, néha nyelveken szólnak.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (visszaolvasván a megírt néhány hozzászólást,
úgy hiszem...,
hogy ez egy nagyon különös nyugodstági olimpiabajnokság, ahol pélsául az egyes szám többes személye ugyanolyan jelentős, mint a többi névmás.
vagy ilyesmi.
neeem?) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (annyi tanács még ynulnak:
az első kínai császár elégettette konfúciusz igazi gondolatait sajnos.
de a lényeg megmaradt, szájhagyományos reciklált eposzokban.
benne, a gondolataiban
azért hittek az emberek, mert
minden gondolkodó lény nyugodalmasságát függővé tette
annak a családjának elfogadásától.
anélkül beszorulás volt.
anyukádon nincs mit javítanod.
a magad látásán -ezzel kapcs- meg nem a pszichedélia, hanem a szeretet segít) |
| | | | |
|
