 |
Legfrissebb hozzászólások (1053 - 1102)
(Témakör: a fűről hosszú távon)
 | |  | | | | |  | |  | | | "- van az ember aki alkalmankként szivogat.
-- csak nagy buliba, vagy csak 2 havonta, de rendes ALKALOMkor...
-- ezzel mintegy beismeri hogy nemtud vele együttélni, káros, és csak ünnnepre teszi félre, ünneppé emeli az eseményt.
sőt, alkalomkor szinte már rá is van kényszeritve....
erről mi a véleményetek?
mert szerintem ez a felfogás már maga káros. "
Nem pontosan értem mire káros ez a felfogás szerinted?
Amúgy ebből egyáltalán nem kell annak következnie, hogy nem tud vele együttélni vele!!
Sokan beszámolnak arról, hogy idővel átálltak arra, hogy alkalmanként, ünnepléskor kivételes set és settinggel használják a füvet. Nem hiszem, hogy hasonlóan vélekednének, mint ahogy azt feltételezed 100%-osan.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Zoli szerintem elég pozitívan állsz hozzá, ami itt jól jön.
Azt hiszem tényleg úgy van, hogy ha tényleg jól esik akkor ezzel nincs baj. Ezt arra alapozom, hogy igazából a naponta tépés ANNYIRA jól nem esik, hosszútávon inkább megszokottá válik és üresedik.
Aki tényleg hallgat magára és a saját finom jelzéseire az valószínűleg nem lesz egy szer rabja sem, egyedül csak akkor ha az akar lenni.
Csak aztán van olyan, hogy az ember nem veszi észre a jelzéseket vagy nem akarja észrevenni (nehéz eldönteni). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | üdv.
tehát..
és mi lenne ha úgy vizsgálnánk meg a helyzetet hogy:
- van az ember aki alkalmankként szivogat.
-- csak nagy buliba, vagy csak 2 havonta, de rendes ALKALOMkor...
-- ezzel mintegy beismeri hogy nemtud vele együttélni, káros, és csak ünnnepre teszi félre, ünneppé emeli az eseményt.
sőt, alkalomkor szinte már rá is van kényszeritve....
erről mi a véleményetek?
mert szerintem ez a felfogás már maga káros.
a másik oldalt sem tartom jobbank, aki menetrendszerint minden napot azzal kezd.
szerintem csak 1 számit, hogy akkor épp jólessen, ez függetlenül mindentől, nem számit hogy ki van ott, mi az alkalom, egy zenéhez, egy utazáshoz, bármikor ha tényleg jólesik, és önként akard.
ez után mindenki eltudja dönteni magának mennyire engedi át az életét neki... -- ha lenne egy zsák pénzem és sose kéne dolgoznom lehet hogy egész nap ellennék vele -- de amig nem igy van, nem lehet kizárni a " világot" ...
imádom a gumicukrot is, de mégse zabálom állandóan... csak ha ÉPP jólesik...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igazából sztem nem lehet erre rendes választ adni. Vagy felismeri vagy nem.
Most egy kicsit más...
Egy jó hozzáállással az élethez viszont sztem előbb utóbb menni szokott a felismerés és a változtatás.
Tehát a probléma itt a nem megfelelő hozzáállás. Hozzáállást meg honnan lehet tanulni a dolgokhoz? Hát ha látjuk mástól vagy, ha magunk tapasztaljuk meg.
Erre egy példa csak, hogy maradjak a dohányzásnál (leszokóban vagyok sokadszorra, de egyre jobban bejön):
Sok dohányos ember meg van győződve róla, hogy nem lehet leszokni a cigarettáról csak absztinens maradhat élete végéig.
Bár élőben nem, de neten többen mondták már, hogy évekkel később is megkívánják ha más rágyújt és nagyon szenvedett ettől.
Aztán van aki meg leszokott immáron 4 éve és neki nem hiányzik már bebaszva sem partin.
Ha egy dohányos ember bekerülne egy olyan környezetbe, ahol az emberek szeretnek mozogni friss levegőn és ebben élvezetet és tartalmat lelnek akkor biztos hamarabb megváltozna a saját hozzáállása az élethez és így a cigarettához is.
Az egészség érték. Tök jó, ismeri mindenki....csak a szó nem az igazi. Egészség...hát ez konkrétan unalmasnak hangzik nekem és biztos vagyok benne, hogy rajtam kívül még sok embernek is!
Hát hogy legyen egy olyan dolog érték, aminek már a neve is unalmas?
Gyerekek itt nem egészségről van szó, hanem arról a ki-be-baszott szép és természetes érzésről, amit egyszerűen úgy hívunk: jól érzem magamat! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Trauma hatására. Bár még akkor is képes lehet fenntartani az illuzióit, de segithet, ha van elég esze hozzá. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Oké, de szigorúan dohány nélkül! :P |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem ismeri fel :(
Első blikkre. Majd agyalok rajta, de most még fogyasztok egy kicsit :) :) :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | demon erre mondom, hogy van ilyen is, de megint olyat vázolsz fel, ami azért nem gyakori (egész nap be van állva). De ami jobban érdekelne az, hogy szerinted mitől ismeri fel egy fogyasztó, hogy hazudik önmagának? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én sem állitottam mást... vagy félreérthető vagyok ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Boldogság és a "tépés" nem zárja ki egymást,miért is zárná ki?
Magad által fel állított eszmerendszert tartsd mindig szem előtt,törekedj arra hogy hibáidból tanulj,feszegesd korlátaidat egészséges határokon belül és tégy azt amit jónak látsz...
van aki már attól is boldog,ha van két nyugodt perce,másnak viszont egy pakett kokx is kevés,légy önmagad vagy az akivé lenni szeretnél
élj harmóniában önmagaddal,teljesedj ki.Honnan tudnád Te,vagy én vagy akárki más,hogy egy embert mi tesz boldoggá? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én a napi szintű szivásról írtam, ez esetben pedig szerintem nem lehet erre ok, az, hogy segit kikapcsolódni, hiszen ha állandóan be vagy tépve, akkor miből kapcsol ki? Enne más oka kell hogy legyen, valami mélyebb. Ha valaki nem jön erre rá, "csak" odáig jut el, hogy nem jó dolog a folyamatos tépés, és ez helyett elkezd mondjuk futni, akkor a tépés problémát kezelte tünetileg, de az igazihoz hozzá sem nyult, ergó, bármilyen nagyobb stressz hatására ismét stoner lehet, tehát nem oldott meg semmit. Tény, ez a tüneti kezelés akár egy életen át is eltarthat, ám ha azt veszem, hogy a cél, hogy boldogok legyünk az életben, akkor sem a tépés sem a futás nem megoldás, önmagában. Annak hogy valaki nem néz mélyebbre két oka lehet, 1: hazudik önmagának avagy 2: egész egyszerüen túl ostoba hozzá.
Elképzelhető, hogy valakinek a leállás segit eljutni a probléma gyökeréig, habár ahhoz fel kell ismerni, hogy probléma van (2. variáció kilőve), ám ha idáig eljut, akkor nem álmegoldásokat fog kitalálni magának, hiszen tudja, nem a tépés a gond, hanem valami más ( 1. variáció kilőve), igaz ettől függetlenűl le fog állni a napi szintú szivással, de csak mert rájön, hogy nem a tépés a gond, maximum egy rossz megoldás. Igy tehát nem a leállás segit megoldani a problémát, hanem a probléma megoldására való törekvés állitja le a tépést.
Én ezzel most nem arra szeretnék ösztönözni senkit sem, hogy tépjetek csak ne fussatok (remélem legalábbis, hogy kiérződik a mondanivalómból) Dehogy: tessék sportolni, meditálni, sakkozni, olvasni, kirándulni, tépni, mittudomén, de nem szabad tulzásba vinni egyiket sem, mert egyik sem igazi megoldás semmire sem: önmagában. Ha az egész alatt nincs alap, hát egyszercsak összedől. Persze az alap is lehet rossz, ezért folyamatosan ellenőrizni érdemes: áll-e még?
Az hogy dohányzom, valóban hazugság a testemmel szemben, és tudom is, hogy minden slukknál hazudok magamnak. Nem problémát kendőzök el ezzel, tisztában vagyok a problémával, ami a nikotinfüggőség. Elfogadom, próbálok változtatni rajta folyamatosan, ám az én boldogságomban abszolutt nem kulcskérdés, hogy dohányzom, avagy nem. Nem akadályoz a többi életcélom elérésében. Ha kadályt jelentene, nem tenném.
Sokat használlom a hazugság szót? Ez a társadalom a hazugságra van berendezkedve, mégis mit mondhatnék? Nem az igazság, hanem a hazugság keresését tanitják nekünk már csecsemőkorunktól kezdve. Ha nem igy lenne, drogokra se lenne szükség, stresszoldásra, de még csak kikapcsolodásra sem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez szerintem nagyon sarkítva van így... Az nem lehet ok a szívásra, mert segít kikapcsolni?
És ha valaki úgy érzi túlzásba viszi a dolgot miért ne gyakorolhatna egy kis önfegyelmet és térhetne át a kikapcsolódás egy melósabb, de egészségesebb alternatívájára? Mi ebben a hazugság?
Biztos van olyan eset is amit te mondasz, de hogy csak olyan lenne??
Amúgy se lehet mindig puszta gondolkodással a gyökerekig hatolni, lehet pont a leállás fog segíteni valakinek abban, hogy észrevegye hol hazudott magának.
Ha egy érzelmi űrt pótol valaki a szívással miért ne pótolhatná helyette mással? Oké rájön, hogy igen azért szívok mert igazából sokszor üresnek érzem az életemet. Ebből miért ne következhetne az, hogy keres más dolgokat is, amik segítik betölteni az űrt? És ki mondta, hogy ha valamit tünetileg kezelsz, hogy ne érezd szarul magad akkor ez egyben azt is jelenti, hogy a mélyebb okok keresését ezzel kizárod?
És amúgy én a cigi alatt a sima cigit értettem. Szerintem elég szar úgy futni, ha előtte (akár jó sok órával is) elszívtál egy cigit, szóval a példám se a spanglira vonatkozott.
Ja és azt írtad te dohányzol, de ha rákos leszel nem fogsz mást okolni. Ez oké, de attól még a tested ugyanúgy szenved attól, hogy mérgezed fölöslegesen. Szerinted ez nem hazugság a testeddel szemben? Ez a "vállalom a későbbi következményeket" nem csak tüneti kezelés valódi ok keresés helyett?
Ezt csak azért kérdezem, mert túl sokat használod a hazugság szót és szerintem ez egy nagyon erős szó ahhoz, hogy ennyiszer használják. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | deep, ha valaki stoner annak oka van, és az ok álltalában nem a zöld, hanem valami más gond, amit megpróbál elfedni a napi szintű szivással, ergo hazudik magának. Aztán hazudik magának, hogy ez nem lesz igy jó nem szabad minden nap szivnom, inkább futok helyette minden nap, de az igazi problémáját ez sem oldotta meg, max az egyik potcselekvés helyett választott egy másikat.
Ha azonban egyszer bevallja magának h miért is kezdett el mindennap szivni, és keres igazi megoldásokat, lehet abszolutt leáll a futással, mert rájön, hogy nem az kellet neki, és lehet szivni fog megint, de mértékel, viszont tesz azért, hogy hazugságmentes legyen.
A problémája sosem a fű volt, és a megoldás nem a futás. Persze tény, a stonerkedésről való leszokásban segithet a sport, de ez olyan, mint amikor a rákosoknak csak a fájdalmát csillapitják. Attól még rákos.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | minek leszokni?:D meg spanglizva is jó futni:D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát abban egyetértek, hogy nem jó önmagunknak hazudni. Viszont ez a futás-spangli dolgot nem igazán értem. Miért ne akarhatna valaki úgy leszokni valamilyen szerről, hogy sportolni kezd helyette?
Pótcselekvés?? Bárcsak tele lennék ilyen fajta pótcselekvésekkel... :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Deep, igazából valóban a hazugságra próbáltam kihegyezni a dolgot. (meg kissé félre is értettelek) A kényelmesség valójában hazugság, hiszen csak áltatjuk magunkat, hogy igy jobb, aztán majd csak lesz valahogy. Pedig tudjuk, hogy nem, ez csak időeltolás, a probléma eltolása... valamikorra.
Nem a szerekkel van tehát a baj, hanem hogy hazudunk önmagunknak. Ugyanugy hazugság persze az is, hogy azért futok, hogy ne spanglizzak, miközben az is csak egy pótcselekvés, a probléma nem a spangli, és a megoldás nem a futás, nem tudom érthető-e? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja és a hazugság meg akkor az lenne, hogy miközben kényelmesen tespedünk azt mondjuk maguknak, hogy de mi megpróbáltuk... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Így jobban belegondolva elég jól passzol ez ahhoz az állapothoz, amikor kényelmesebb mondjuk futás helyett elszívni egy cigit. Vagy munka helyett játszani. Vagy...rengetegminden.
Ez csak nekem durva? :D
KÉ-NYE-LEM
LUS-TA-SÁG
Mikor lesz ezekre gyóccer?? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na szóval igazából az első mondatomat finomítottam a többi mondatban mert én is éreztem, hogy ez félreérthető. Ezek szerint jól. :P
Amúgy ha felveszem a te perspektívádat a függőségről akkor szerintem nem a függőség=hazugság, hanem
függőség=kényelem, hisz te is mondtad azért választják ezt az emberek, noha tudják lenne még számtalan lehetőség.
Azért ez érdekes!!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | demon ha az egész bekezdésemet olvastad volna akkor ezt nem kellett volna leírnod
"Nem akarom egyik csoportot sem diszkriminálni, de az aki a fű helyett más alternatívákat keres a stresszel való megküzdésre az szerintem egy érettebb szint felé törekszik. Érettebb magához képest. Ez nem jelenti azt, hogy aki füvezik az nem érett és ne lennének más módjai a megküzdésre, de a problémás esetek pont azok, akik éretlenek és füveznek." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hm.
A saját - és környezetem - példája pedig az - hosszú évek szívása után - hogy alkalomszerü szivásról beszélhetek (tünk) havi 5- 10 Joker, és kész. Ezek legtöbbje ugy müködik, mint egy sör, vagy vagy bor a meló után, valóban stresszoldóként, maximum valamivel tovább tart a hatás, a "stresszoldás" beszélgetéssel és kellemes lazulással telik, no meg némi kreativitással,és másnap se a fáradságra, s a gyomorra, sem pedig az alkoholszondára nincs gondom.
" aki a fű helyett más alternatívákat keres a stresszel való megküzdésre az szerintem egy érettebb szint felé törekszik"
Na persze, és ezt ki mondja meg? Nem akarok most a jól ismert alkohol vs zözi témába belemnni, de nem hinném, hogy meg lehet határozni, hogy kinek mi a legmegfelelőbb stresszoldás, hiszen mindenki más és más. emellet a meditációt is tulzásba lehet vinni, a taichi-t is, és egyálltalán nem biztos, hogy az a megfelelő, könnyen eshet bárki a sznobizmus vagy önálltatás hibájába itt is ugyanugy mint a Zé-nél. Nem a stresszoldo (mód)szer dönti el, hogy mi a nyerő, hanem maga az egyén, ha van hozzá gogyija, és a sikertelenségért sem a (mód)szer felel, ez azért nem ártana már megtanulni. Nyugodt szivvel el lehetne mondani,. hogy aki stresszoldásként a new age módszereit használja, azoknak nagy százalékuk a képmutatás, és az önálltatás hibájába esik, miközben elfelejt élni, ez ugyanugy igaz is meg nem is, mint amit Z-vel kapcsolatban leirnak itt sokan.
Nincs összefüggés, az között hogy el akarunk-e érni valamit az életben és ettől függetlenül szivunk-e vagy nem. Engem megváltoztatott a zöld, és jó irányba, sokat köszönhetek neki, és nem lettem stoner, napi szivó, és nem is hiszem, hogy az leszek, bármerre is kanyarodik az életem. De ugyanugy megváltoztatott példáúl Feldmár is, vagy Oshó, vagy Pilinszky, mégsem bujom a seggüket nap mint nap, nem lenne jó. Ha valaki valamit tulzásba visz, az attól teljesen függetlenül káros, hogy mi az, a lényeg nem a (mód)szeren van hanem a tulzáson, legyen az Marcsi, alkohol, ideologia. A sport is tönkreteheti valaki életét ha hülyén csinálja. Aki elkezd napi szinten szivni, az még magának se magyarázza meg, hogy ez jó nekei, legfeljebb hazudik magának(is), de mikor egyedül marad önmagával, tudja. Aki ugyanezt teszi mondjuk a pc-s játékokkal, az is tudja, hogy ezerfele mehetne még az élete, egyszerüen csak az kényelmesebb, tehát hazudik magának. A függőség - ha beszélhetünk ilyesmiről - nem más szerintem, mint hazugság, ezen kellene inkább elgondolkodni. Én is hazudhatnám, hogy nem okoz kárt az életemben a nikotinfüggőségem, és valahol hazudom is nap mint nap, mikor rágyujtok, de spec tudom, hogy hülye vagyok, és ha tüdőrákom lesz nem is fogok senki mást okolni, csak saját magamat.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nekem marad a havi 2-3 szépen megtervezett set and settings-el. Mindegyik egy külön élmény felfokozott várakozással :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem egyre jobban kirajzolódnak itt a dolgok. Magam példáját összevetve az itteniekkel azt kell mondjam, hogy sokan hasonlóan kezdik az egészet. Először csak hébe hóba havonta 1x-2x, aztán szép lassan átmegy ez a heti 1-2x végül napi 1 vagy több.
Innen szétválnak azok akik elmondásuk szerint prímán eléldegélnek így és azok, akiknek elmondásuk szerint ez valamiért nem volt jó.
Nem akarom egyik csoportot sem diszkriminálni, de az aki a fű helyett más alternatívákat keres a stresszel való megküzdésre az szerintem egy érettebb szint felé törekszik. Érettebb magához képest. Ez nem jelenti azt, hogy aki füvezik az nem érett és ne lennének más módjai a megküzdésre, de a problémás esetek pont azok, akik éretlenek és füveznek.
Éretlenül nehéz jól kezelni az ilyen dolgokat!! A kérdés, akarunk-e fejlődni és tenni érte vagy inkább tekerünk egy dzsót és majd meglátjuk?
A másik, hogy érettebbek leszünk-e a füvezéstől? Biztos, hogy van amiben igen (perspektíva váltás), de az igazán melós dolgokban szerintem ez nem fog segíteni.
És azt hiszem ezt mindenki tudja jól, mert ő is tapasztalta. Egyedül azok nem vágják le, akik mindent csak elvárnak, de semmiért se tesznek és ez meg megint csak az érettségen múlik.
Szar volt a napi füvezés? Nézd meg, hogy miért és legközelebb csináld máshogy. Ha valakinek az a máshogy, hogy sehogy hát az is jó. Ameddig TÉNYLEG próbálkozik az ember addig nagy baj nem lehet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vagy van egy másik haverom, aki összeköltözött a csajával. Aztán a csaja egy idõ után elkezdte kiborítani a folyamatos birtoklási vágyával, hisztijeivel, cirkuszaival, amit elmondása szerint csak úgy tudott nyugodtan elviselni, ha elszívott napi egy gramm füvet. Aztán persze egy idõ után elege lett a csajból, és szét is mentek.
Szóval igen, vannak példák arra, hogy valakinél van valami alapstressz vagy körülmény, amit úgy kezel hogy elkezd füvezni. Saját esetemben nem látok ilyen közvetlen kiváltó körülményt. Különbözõek vagyunk, különbözõen mûködünk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | phuál:
Definiálnád a "megmakkan" fogalmát?
Nem éreztem hogy "meg lennék makkanva" mikor gyakrabban kezdtem szívni, bármit is jelentsen ez. És nem tudom semmi eseménnyel sem összekapcsolni. Egyszerûen jól esett, megtehettem mert volt rá pénzem, és nem éreztem hogy lennének komoly következményei. Elõtte is szívtam, csak akkor jóval kevesebbet és ritkábban, de akkor valamiért nem szoktam rá, és nem éreztem ezeket a negatív hatásokat sem. Sõt, akkor inkább pozitív hatása volt, kihozott belõlem egy csomó kreativitást. Lehet hogy ezért szoktam rá, mert kezdetben csak pozitív hatásokat láttam. Persze akkor még nem gondoltam hogy pszichésen függõ lennék, csak utólag visszagondolva látom így. De mivel ezt felismertem, meg már látom a vele kapcsolatos negatív hatásokat is (szétszórtság, rossz memória, érdektelenség, más dolgok rovására megy), így akaraterõvel ezt többé-kevésbé megtanultam kezelni, bár kezdetben ez elég nehezen ment. Ennyi a történet röviden.
Persze ismerek olyat is, aki azért kezdett sokat szívni mert "megmakkant", például mert meghalt az anyja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | scp:
nem akarok pszihológust játszani, de az, h te jól érezted magad, és jól mentek a dolgaid, nem feltételnül jelenti azt, h minden rendben van. Ez egód úgyis elhiteti veled h midnen rendben van.
Az viszont h nemsokra rá elbaszódtak a dolgaid lehet érdekes.
Mondok egy másik példát, mert szerintem félreértetted amit mondani akartam.
Van egy nagyapám, 75 éves elmúlt, és kezd bekattanni. Tévképzetei vannak, olyan dolgokat hisz amik megtörténtek, amik nem történtek meg. És el is felejt dolgokat, nagyon sokmindent. Pl a nagyimat felhívta multkor, h a nővérem ott volt nála, pénzt kért és elment, és nem étette h miért nem jött aznap. Aztán kiderült h a nővérem két nappal későbbre beszélte meg vele h átmegy hozzá.
elvitték az orvoshoz, vagy mi és aszonták h beteg. Agyérelmeszesesedés, vagy mi a rosseb.
Aztán vhogy összevitáztunk anyámmal, h most ez miez. Neki a szilárd meggyőződése, h az őregkor miatt az érelmeszesedett agya már nem működik jól, ezért kezd megbolondulni.
Én meg próbáltam elmagyarázni neki, h az apja olyan életet élt, amire senki nem lenne buszke, mindekit elmart magamellől, elviselhetetlen, együttéleésre, boldog családi életre teljesen alkalmatlan volt, és 75 évesen lehet ne nem akar szembenézni ezekkel a dolgokkal, ezért kedz meghülyülni.
Az én hipotézisem szuperleegyszerűsítve tehát az, hogy jött a belső feszültség, és amitől aztán jött a fizikai torzulás, amit már el lehet nevezni betegségnek.
Ez persze csak az én véleményem nagyfaterról, de a függőséggekkel kapcsolatban is hasonlóan látom a dolgokat. A test és a lélek között oda vissza kapcsolat van, nem hiszem h csak a kémia játszik szerepet a függőség kialakulsában.
Tehát az ember megmakkan - tudatában van vagy nem az gyakorlatilag mindegy - erre elkezd drogozni, majd ha már ezt túlzásba vitte, elnevezik függőnek. Nagyon sarkított ez így, te talán a lényeg érthető, elgondolkodtató.
ja, és ez mi?
http://tepozar.freeblog.hu/archives/2009/09/28/almok/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A nikotin más módon; a kolinerg rendszeren keresztül baszkurálja a dopamint, valszeg ezért más jellegû a függõség/elvonás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amúgy szerintem a cigiről messze nehezebb leállni, mint a fűről és az is a dopaminrendszert baszkurálja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Deeptrippel mély egyetértés!
Egy anyagtól nem függeni kell, hanem meg kell tanulni használni, hogy ténylegesen élvezni tudjuk a hatását, persze sajnos tényleg könnyű átesni a ló túloldalára, ez sok emberrel megesik, ennek elkerüléséhez kellő józanság szükségeltetik.Bennem mindig meg volt ez a józanság szerencsére, és mielőtt elszalad volna velem a ló, mindig megszólalt a belső hang ( nem vagyok :-) skizofrén ), és meggondolt viselkedésre intett, mely a normál életvitelhez szükségeltetik, éppen ezért soha nem lettem függő.Szerencsére felnőtt fejjel próbáltam ki először ezeket a dolgokat, talán az éretebb gondolkodásom, és hozzáállásom ezekhez a szerekhez segített abban, hogy elkerüljem azokat a hibákat amikbe mások fiatalon, nem túl érett gondolkodással beleesnek.Ezeket a psychedelikumokat ( mert főleg csak ilyen hatású szereket fogyasztok) sohasem tekintettem party drogoknak, egy jó bulinak, ahogy sok fiatal tekint rájuk, és ezek nálam nem képezhetik a mindennapi élet részét, eszközként tekintek rájuk, amikkel néha kicsit más szemszögből láthatom, gondolhatom át a dolgokat, életemet, persze nem akarok képmutató lenni, tényleg jó néha egy kemény, átdolgozott hét után elszívni egy spanglit.
Szerencsére felnőttem nélkülük, és ha felnövünk, ki kell, hogy alakuljon bennünk egy felelősségteljes gondolkodás,felelősséggel kell élnünk ( legalábbis nem árt ), és magunkal szemben is úgy kell viselkednünk.Néha szembe kell nézni önmagunkkal és el kell döntenünk, hogy tudunk-e ezzel élni, vagy beszippant minket is a psychedelikumok mámoros, álomszerű világa.Ha a válasz igen,abba kell hagyni mert sajna menthetetlenül a függőség irányába sodródunk, de ha a válasz nem, akkor végig tudjuk úgy is élni az életünket, hogy ezek a dolgok irányítanának bennünket, határoznák meg mindennapjainkat ( ez vonatkozik az alkoholra és a többi drogra is ).Persze ahhoz,hogy ne legyünk (lelki) rabja a fűnek ( és más egyébnek ), mindenféleképpen szükségesek célok, elgondolások amikhez ragaszkodnunk kell életünk folyamán, mert ezek adnak létünknek értelmet, és ami nagyon fontos, hogy legyen egy ember az életünkben akit szeretünk, és aki miatt felelősségteljesen akarunk élni, mert ez az ami még értelmet tud adni életünknek, és színt tud vinni bele.
Nekem szerencsére a psychedelikumok segítenek az önmegismerésben, egy olyan állapotba kerülök tőlük, amikor nem tudok magamnak hazudni, valószínűleg ennek köszönhetően is, felismertem mindig időben ha kezdtem volna messze sodródni a "part"-tól.Ha valaki úgy érzi kezd széthullani az élete, ne féljen szembenézni önmagával, és ne féljen azt látni amivé lett-inkább hagyja addigi életét, és kezjen egy újat, boldogabbat, drogok nélkül ha csak úgy megy ( mert valakinek csak úgy megy, fogadjuk el ), ha pedig valaki mértéktartó tud maradni egész élete folyamán, akkor ezek a dolgok sokat adhatnak neki, ha helyesen használja, kezeli, pl. önértékelés, önmegismerés, mélyreható psychedelikus spirituális élmények, egy pozitívabb életszemlélet , amit esetleg egy ilyen élmény után kaphat.
Egyet ne feledjünk ezekkel kapcsolatban, mértékkel és ésszel kell ezeket használni, mert többet árthatnak, mint azt ahogy sokan gondolnák, pl. szürke, cél nélküli lét, életöröm nélkül, teljes elantiszocializálódás.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy kis kikapcsolódásként, valaki aki jobban tudja használni a googlét mint én, meg tudná keresni hogy mekkora egy kender virágporszem?
(Egy fórum hsz-t találtam 25 mikronról) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a kémiának nagy szerepe van a függõség kialakulásánál. A THC az agyban közvetve aktiválja a mü1 ópoid receptort, amely dopaminfelszabadulást eredményez az agyban a nucleus accumbensben[1], amely fontos szerepet játszik a jutalomérzetben, élvezetben/eufóriában, és függõség kialakulásában[2].
Többségében azok a szerek szoktak erõs függõséget okozni, amelyek a dopaminszintet emelik, például kokain, amfetamin. A dopmainreceptorok tartós ingerlése okozhat deszenzitizációt[3], amely leegyszerûsítve azt jelenti, hogy a neuronok örömérzõ képessége lecsökken. Bár a fû nem hat ilyen mértékben a dopaminrendszerre mint a kokain és az amfetamin, tartós, gyakori fogyasztás után mégis felléphet anhedonia[4]. Ezt jelenti, hogy lecsökken az egyén képessége arra, hogy örömöt érezzen a napi cselekvések során. Minden szürke, unalmas, semmi nem okoz örömöt, semmihez nincs kedved; lecsökken a motivációd. Ezt a jelenséget az Erowid is leírja mint a gyakori fûfogyasztás lehetséges elvonási tünete[5]. Számomra ez magyarázza, hogy a tartós füvezés hogyan vezet a motiváció csökkenéséhez.
[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Tetrahydrocannabinol#Pharmacology
[2] http://en.wikipedia.org/wiki/Nucleus_accumbens
[3] http://www.utexas.edu/research/asrec/dopamine.html
[4] http://en.wikipedia.org/wiki/Anhedonia
[5] http://www.erowid.org/plants/cannabis/cannabis_effects.shtml
A fûvel kapcsolatos függõséget többnyire pszichés függõségnek szokták hívni, mivel nincsenek komoly testi elvonási tünetek, de szerintem a gyakorlatban mindegy, ugyanúgy függõség. Sõt, lehet hogy a fizikai elvonási tünetek épp hogy elveszik a kedved attól hogy újra rászokj egy szerre, mert emlékszel arra a horrorra amin átmentél mikor leszoktál róla, és nem vágysz rá újra. Ehhez képest a fûnél ilyen nincs, tehát úgy érezheted, "büntetlenül" lehet szívni. Viszont ez nem igaz, csak más árat kell érte fizetni. Mindennek ára van.
Én nem éreztem úgy mikor többet kezdtem szívni, hogy "alapból meg lennék makkanva". Viszonylag jól mentek a dolgaim, jól éreztem magam akkoriban. Aztán fokozatosan minden elromlott, de ez nem jelenti hogy mindent a füvezés számlájára írnék. Viszont így utólag visszagondolva, elég sok negatív hatás volt annak köszönhetõ, hogy nem húztam egy megfelelõ határt a füvezésben, mert nem voltam tisztában a következményekkel, és ezeket nem láttam idõben.
deeptrip:
"Van amikor annyira fölöslegesnek éreztem, hogy betéptem...csak megnehezíti az aznapi terveimet, hát kell ez nekem?"
Ugyanezt sokszor átéltem. Ezt az árat fizeted azért a betépésért :) Most már ezért gondolom hogy "drága" a füvezés; idõvel, energiával, hatékonyságoddal fizetsz érte. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | én szerintem meg ha valaki este egy fasza spanglit eltol, abba nincs gond, más is "megissza" a fröccsét, ez ugyanaz, napközbe meg józan vagyok |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | " Szóval ha valaki legyint, és elintézi annyival, hogy "én nem lettem függõ, biztos te vagy a hülye", akkor szerintem nem érti a problémát"
Szerintem érti a problémát csak nem akar segíteni. Már ha kértél egyáltalán segítséget. Mert ha kérsz akkor kaphatsz szakemberektől, családtól, barátoktól, másoktól, a daathtól...
Szerencsés az, aki már egyből problémamentes szerfogyasztóként kezdi és marad is így, de van akinek előbb meg kell tanulnia kezelni.
Az tényleg nagyon rossz amikor mások mondják hogy szívjál. Van amikor annyira fölöslegesnek éreztem, hogy betéptem...csak megnehezíti az aznapi terveimet, hát kell ez nekem? És a válasz egy hangos és határozott NEM, ez így nem kell, tehát legközelebb tudni fogom, hogy egy ilyen szituban NEM.
Jó set és jó setting a fűnél talán még fontosabb, mint a hallucinogének esetében. Egy hallucinogént rossz settinggel nem lehet huzamosabb ideig használni (tekintsünk el az extrém esetektől) a füvet viszont véleményem szerint igen.
Szóval a megtagadás helyett azon kellene agyalni, hogy hogyan tudnám JÓL használni a füvet. Nem nemhasználni kell megtanulni, mert azért azt senki se gondolja úgy, hogy ő VÉLETLENÜL kezdett el tépni és hogy ez a fajta tapasztalás amin átment az fölösleges volt nemde??
Alapvetően el kell hinni, hogy jól is lehet használni ezt a szert. A jó használat lehet az is, hogy havi 1x, de akkor kiélvezve minden pillanatát. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | scp:
"Tehetek arról, hogy vannak az agyamban olyan receptorok, amiknek tartós ingerlése kényszeres cselekvést vált ki? Szerintem errõl nem tehetek, az evolúciót nem én alakítottam így. Az agyamat és a receptoraimat készen kaptam így, amikor megszülettem. Természetesen innentõl viszont már az én felelõsségem, hogy ezt idõben felismerjem, és kezeljem, de nem úgy születtem, hogy lennének kész módszereim a pszichés függõség felismerésére, kezelésére, ami eléggé megnehezítheti az életem. Ugyanígy a függõség sem veleszületett, hanem úgy tanultam a függõséget valamikor az életem során."
érdekes hogy többnyire pszihés-lelki függőségről írsz, de tualjdonképpen amit leirsz az a biológiai - fizikai, nem pszihés - függőség. Amiről te beszélsz az a kémia, és én itt nem kötekedni akarok, nem is a szavaidat kiforgatni, sőt még megfogalmazásbeli különbségeken sem akarok csámcsogni, csak arra próbálnék rávilágítani, h olyan szájíze van így ennek a dolognak, h a felelősséget kicsit lepaszolnád a fizikára/kémiára.
Abban egyetértünk hogy a fűvet mértékkel kell használni. Nincs olyan h "normális" mennyiség, ez jogilag is értelmezhetetlen, és amúgy is mindenki mást bír. Én pl azon döbbentem meg h az itt hozzászólók fűadagját gyök alatt szívtam el én, mégis meg van sülve az agyam.
Még most is pedig napokon belül lejár az egy hónapos tépőzár. És egy hónap után azt kell mondjam, h a problémáim gyökere nem a cannabisban leledzik. Én lenneék a legboldogabb most így utólag h így lenne, mert így egy hónap után aszondanám, h akkor hagyjuk, felejtsük el, és meg van oldva minden. De nem a fű a problémáim gyökere.
amire ki akarok lyukadni, az az, hogy az embernek nem a fű okozza a negatív hatásokat, hanem hha a szmóker alapból meg van makkanva, akkor rászív, és akkor igenigen szarul fogja magát érezni.
Csak ezzel az a baj, h az ember nem veszi észre h meg van makkanva. Nem akarja észrevenni. És kurva szar rádübbenni x idő távlatából, hogy ami döntésről aszitted h jó, helyes döntés, amiről szentül hitted, h így a legjobb, így kell lenni, és meg is indokoltad magadnak, h ezért meg ezért, na szal ha rájössz később h mekkora ordas nagy faszság, az eléggé fos.
Iszonyatos bizonytalanság érzés, h ha akkor szarul döntöttem, mégis meg voltam győződve szilárdan, akkor lehet h egy mostani döntésemnél is elkövetem azt a hibát, h hatalams faszságot gondolok az agyammal, és ezért szarul döntök.
na, lényeg a lényeg: mindenki söprögessen a saját agya táján, a démonokat meg haggyuk az AXN-re :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | fanyűvő:
Én is füvezek, igaz csak heti rendszerességgel - nem tudom hogy te milyen sűrűn használtad - én pont az ellenkezőjét a tapasztalatom.
segít kikapcsolni egy kicsit, hogy a héten kapott stresszadagot le tudjam vezetni.
Most volt egy ideig, hogy nem használtam, aztán mikor elszívtam egy spanglit, rendesen éreztem hogy megkönnyebbültem. És nem nyomja el a érdeklődésemet, sőt inkább erőt ad hozzá.
Bár gondolom ha napi rendszerességgel használnám, akkor már rajtam is úrrá lenne ez a "semmi sem érdekel" dolog.
De gondolom ez olyan lehet mint a vitaminok is:
HA sokat szedsz, akkor ár nem egészségesek.
és igen jól mondtad, a keksz is veszélyes, és minden más is.
Az autóvezetés is veszélyes, ha nem tudod "kezelni" az autót. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Engem az zavar, hogy ha közlöm hogy negatív tapasztalatom volt egy drog fogyasztásával kapcsolatban, akkor egyesek annyival elintézik hogy "hülye vagy kisfijam, túl sokat drogoztál", "a te hibád, nem tudod normálisan használni a szert", stb. Pedig könnyen lehet, hogy valaki nem azért drogozik túl sokat mert úgy gondolja hogy "jó dolog" sokat drogozni, hanem azért, mert pszichésen függõvé vált, ami pont azt jelenti, hogy nehezen tudja kontrollálni hogy mennyit fogyaszt, többet fogyaszt mint amennyit eredetileg tervezett, stb. Szóval ha valaki legyint, és elintézi annyival, hogy "én nem lettem függõ, biztos te vagy a hülye", akkor szerintem nem érti a problémát. Persze a másik véglet, ami mindenért az anyagot hibáztatja, ugyanannyira értelmetlen.
A másik meg, hogy mi az hogy "normális", "megfelelõ" szerfogyasztás? Ezzel jönnek sokan, de tudtommal nincsen "normális" drogfogyasztás, legalábbis a társadalom szemében nem létezik ilyen fogalom. A társadalom számára a drogfogyasztás bármilyen formája bûncselekmény, deviancia, káros, veszélyes dolog, "ördöggel cimborálás". Innentõl csak egyéni "norma"-fogalmak lehetnek, ami viszont mindenki számára mást jelent. Például egy raszta számára teljesen "normális" dolog naponta tíz spanglit elszívni, míg lehet hogy valaki más ugyanettõl igen hamar "megmakkan", pláne egy nem-raszta közegben. Szóval amíg a társadalom nem kínál a fogyasztók számára "normákat", pláne ha a fogyasztók normái teljesen ellentétben vannak a társadalom normáival, addig szerintem a fogyasztók elég sok veszélynek vannak kitéve. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én aránylag sok évet töltöttem fű alatt,azóta is félek tőle.
Soha az életben nem fordított ki magamból semmi olyan mértékben,mint a spangli.
És a legjobban azt utálom,hogy még azóta is vannak akik azzal akarnak becsapni,hogy ez csak egy lightos dolog,ami nem okoz függőséget.
Hát,engem ÚGY,és ANNYIRA semmi nem tudott beszippantani.
És ahogy lenni szokott,elkezdtem elfordulni a nem füves barátaimnál.
Szó se volt démonizálásról,valóban szóvá tették hogy ez nem jó,hogy teljesen kifordultam magamból,hogy már semmi nem érdekel,de hát ez volt az igazság.
Én hobbiember akartam lenni mindig is.
Tudjátok,aki néha elszív egy-egy dzsót,és nem akar többet,elég neki az,ami van.
Találkoztam már olyannal,aki meg tudott itt állni,biztosan itt is vannak,miért is ne?Ez egy értelmes,intelligens csapat,egy rakás tényleg jó arccal,de tény ami tény,nagyon ritka dolog.
Életem legjobb éveit vette el,szóval én nem tartom ezt annyira könnyű dolognak,ahogy az legtöbbször feltüntetve van.
Mielőtt bárki azt gondolná,hogy a vaskalapos köcsögöt akarom játszani,gyorsan leírom:
Tény,a háztartási keksz is tud halált okozni,túl lehet adagolni,mondjuk napi 6-8kiló biztos kinyír.
A körömrágásra is rá lehet szokni,és a körmöt se tiltja be senki,mint veszélyes dolgot.
Én egy dologra vágyom a fűvel kapcsolatban:
Végre legyen legalább egy valaki,aki használja,és elismeri,hogy kezelhető,de igenis veszélyes dolog tud lenni,mert ezt "semmi gond nem lesz ezzel,aki meg mást mond,az démonizáló náci köcsög" dolog annyira tud fájni,amikor arra a jó néhány évre gondolok.
Csak ez:tud építeni,biztosan,de nem veszélytelen,és semmivel se veszélytelenebb mint más szerek.Sőt.Végigjártam sok dolgot.Egyikbe se ragadtam bele.
Szerintem az,hogy ki mit csinál,az a magánügye,és ez nem szabad,hogy bármit levonjon az értékéből.
Ahogyan a "rohadt náci"zó is ugyanúgy "náci",csak más a színe.
Így a "rohadt drogos"-ozó se jobb mint az úgynevezett "tényleg" "rohadt" drogos,legalább is szerintem,de szeretném ha valaki aki él ezzel,tudja is kezelni,az kimondaná,hogy nem gyerekjáték,igencsak veszélyes tud lenni.Nem feltétlenül az,de az ebben beleragadt irdatlan sok ember 99%ának szintén azt hazudták,hogy csináld csak,nem lesz semmi következménye.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | deeptrip:
szerintem azért nem parázok rá, mert ha jól belegondolok, futásnál is felmegy így a pulzus, és ilyenkor inkább aktivitást érzek, és tudok pörögni, valamikor egyből elkezdek rendet rakni, vagy berakok valami fasza kis pörgős zenét,
Nekem a magas pulzus sugározza az energiát és az aktivitásra való hajlamot. Régen én is nagyon paráztam tőle, de egy alkalommal valahogy máshogy fogtam fel, aztán azóta nincs vele gondom.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen, nyilvánvalóan magából általánosít, viszont a tapasztalatát leírja ezzel. Most csak ebbõl a szempontból volt érdekes számomra amit írt, nem a (megkérdõjelezhetõ) általánosításai miatt.
Szerintem aki sokat füvezik, az egy idõ után lehet hogy csak a füves társaságot fogja kedvelni, a "normális" emberek nem érdeklik annyira, mert azokkal nem tudja megosztani az élményeit, nem értik meg, nem érzi velük olyan jól magát. Ezáltal valamennyire elfordul a többségtõl, vagy annak egy részétől. A másik, hogy lehet hogy ha megtapasztalod hogy a "normális" emberek mit gondolnak rólad, stigmatizálnak, "hülye drogosnak" tartanak pusztán elõtéletbõl, stb., akkor egy idõ után lehet hogy elfordulsz tõlük mert eleged lesz belõle. Ez persze nem az anyag hibája, hanem a társadalom fogyasztóhoz való hozzáállása okozza, amely a fogyasztók szeparációját, izolációját erõsíti. Pláne hogy a társadalom a paranoiát és bûntudatot is folyamatosan erõsíteni próbálja benned. Ezért gondolom, hogy ha legálisak lennének a drogok, akkor a velük kapcsolatos károk jóval kisebbek lennének, mert a károk jó részét nem az anyagok, hanem a társadalom hozzáállása okozza a fogyasztóban. Szerintem ez elég nyilvánvaló. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | marhaj sztem én voltam, csak feküdtem és alap pulzusom 147 volt, kb. úgy éreztem mindjárt elszállok, te hogyhogy nem paráztál rá?
scp:
"a lényeg,h a napi rendszerességgel kannabiszt használók kb 10 év után érezhetően "belemakkanak" az egészbe.
ésszel kell csinálni, nem napi rendszerességgel.
tudjátok: jóból is megárt a sok ;)"
Magából már általános következtetéseket hoz, ez hiba. Ésszel kell csinálni->milyen igaz.
Amúgy ezzel a mondatával saját magáról ismerte be, hogy megmakkant. Egy megmakkant ember nem arról híres, hogy objektíven tudná szemlélni a dolgokat, pláne a sajátját.
Amúgy a világtól és emberektől való elfordulás se a fű miatt van, viszont a fű eszköz lehet abban, hogy valaki 10 éven át ezt fenntartsa mert nem akar látni dolgokat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hallottam hogy volt aki beparázott a 140-es pulzustól.
nemtom, hogy én vagyok hülye, de nekem ilyenkor nagyon jó érzéseim vannak, és energiát érzek magamba. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Találtam egy kommentet egy rendszeres, krónikus fûfogyasztótól:
http://href.hu/x/a5lh
Nyilván vannak olyan mondatai, amik egyes, eltérõ véleményen lévõ emberek zsebében kinyitják a bicskát, most kérem hogy ezeket a bicskákat csukjuk vissza, mert az ingerült vita nem vezet sehova.
Ami érdekes számomra, és amiért linkeltem, hogy õ is hasonló dolgokról számol be, mint amiket én tapasztaltam, és amiket más, rendszeres (krónikus) fogyasztóktól hallok. Szóval ez nem egy általános igazság, csupán egy megfigyelés részemrõl - akik túl sokat füveznek, többségében hasonló dolgokról számolnak be. Ez önmagában nem bizonyítja az ok-oksági viszonyt, de ha nem a füvezés hatása lenne ez, akkor mi indokolja hogy ennyire hasonlóak a tapasztalatok?
Persze itt nem a normális, hanem a túlzott fogyasztásról van szó, na de pontosan errõl szól a lelki függõség: többet kívánok/fogyasztok, mint amennyi jó lenne, és itt kezdõdnek a negatív hatások. Szerintem az egésznek a kulcsa a függõség, mindent erre tudok visszavezetni. Ha nem okozott volna nálam pszichés függõséget, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy az életben nem lett volna semmi problémám a füvezésbõl.
Tehetek arról, hogy vannak az agyamban olyan receptorok, amiknek tartós ingerlése kényszeres cselekvést vált ki? Szerintem errõl nem tehetek, az evolúciót nem én alakítottam így. Az agyamat és a receptoraimat készen kaptam így, amikor megszülettem. Természetesen innentõl viszont már az én felelõsségem, hogy ezt idõben felismerjem, és kezeljem, de nem úgy születtem, hogy lennének kész módszereim a pszichés függõség felismerésére, kezelésére, ami eléggé megnehezítheti az életem. Ugyanígy a függõség sem veleszületett, hanem úgy tanultam a függõséget valamikor az életem során.
De honnan tudhatom, hogy egy anyag fog-e pszichés függõséget kiváltani vagy sem? Honnan tudhatom, hogy hol van az a határ, amit ha átlépek, akkor már függõséget fog kiváltani? Honnan tudhatom, hogy mennyire fogom tudni kezelni az esetleg kialakult függõséget, és az utána maradó ûrt? Ezek szerintem elég nehéz kérdések, és nem lehet rá elõre biztos választ adni. Van az a mondás, hogy "nézd meg milyen mély a kút mielõtt beleugrasz" - hát én úgy döntöttem, beleugrottam, megnéztem - szerintem azért elég mély ez a kút, így nem árt végiggondolni, mik azok a határok, amiket nem érdemes átlépni.
Mindezzel persze valakinek nem mondok sok újat, csak próbálom érzékeltetni hogy a valóság összetettebb annál a két szélsõségnél, hogy "a drog rossz", illetve "a felhasználó rossz". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Oké... leírtam, nem vagyok Csernus, nem vagyok Karesz apja, a velük kapcsolatos dühöt nem kéne rám vetíteni. Én csak egy senki vagyok ebben a rendszerben, mit számít a véleményem? A társadalmat nem az én véleményem fogja meghatározni, felesleges ellenem harcokat vívni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Scp számold bele azt, hogy az írásbeli kommunikációnál sokkal nagyobb az esély, hogy a beszélgető felek a saját elképzeléseiket olvassák ki a másik írásából. Ez főleg annak köszönhető, hogy nem halljuk a másik hangját, ami az érzelmi töltetett hordozza.
Így nem marad más, mint feltételezni a másikról, hogy nem direkt kötekedik és, hogy ez az egész inkább csak a nem megfelelő kommunikációból adódik és nem abból, hogy egymással lenne bajotok (annál inkább azzal az emberrel, akit a másik helyére képzeltek).
Most nagyon okos voltam!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | És azt se értem, miért kell mindenbõl ilyen késhegyre menõ vitát csinálni. Leírtam egy véleményt, ez csak egy afféle személyes meggyõzõdés. Nem kötelezõ vele egyet érteni. Más volt a véleményem öt évvel ezelõtt, és más lesz a véleményem öt év múlva. A mostani véleményem csak egy pillanatnyi állapot. Senki nem mondta, hogy mindenkinek ugyanígy kéne gondolnia, mint nekem.
Van egy csomó ember a világon, akiknek nem értek egyet a véleményével, mégse rontok rájuk hogy "milyen hülye vagy, hogy így gondolkozol". Ezzel mit érnék el? Maximum annyit, hogy megharagszanak rám, de a véleményük ettől nem változna. Mindenki azt hisz, amit akar. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Kezd kicsit sok lenni a fight itt a daathon, ezeket inkább OFF-ba kéne mert annyira nem érdekes... |
| | | | |
|
