Kategória: Gyakorlat
Létrehozó: Nomad
Létrehozás ideje: 2003. június 19.
Utolsó hozzászólás: 2014. október 6. |
| |
Érdeklődés: 17696 letöltés 210 hozzászólás |
| |
|
| A pszichikai függőségNomad, 2003. június 19. | | | | 150. meta | 2006. február 13. 13:32 |
| | | | | | off(tökjó:az előző végtelenül elmés bejegyzésemet 13án 13óra 13perckor írtam... höhö teccik...)on |
| | | | |
| | | | 149. meta | 2006. február 13. 13:13 |
| | | | | | a számítógép, mint a neurális hálózat virtuális meghosszabítása közvetíthet, generálhat, elidíthat a testben, mint molekuláris rendszerben folyó impulzusokat. ha kompjúterrel kopulálunk, de a gépünk be van kötve egy nagyobb neurális hálózatba, akkor kopulálunk, kooperálunk a hálózat egy másik kimenetével. ez is testi valóság, amely eredményezhet jelen hálózatunk -és a virtuális valóság technika- hiányosságai miatt közvetlen biológiai találkozásokat. http://www.sacredlight.to/pages/temple.htm |
| | | | |
| | | | | | | | | | Siphersh: Kis félreértés: a "csupán" a "buta kifejezés"-re utalt, nem a "fizikai tér"-re. A testiség elsődlegessége (a közeggel szemben) szerintem is nyilvánvaló. Ez az általad használt "testi valóság" kifejezésed pontosabb és így jobban tetszik nekem, mint a cikkben szereplö "igazi valóság". |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mi az, hogy "csupán"? A testiség elsődlegessége szerintem nyilvánvaló. Sőt. Az élményiséget a testi élményekkel definiáljuk, legyen az akár látvány, akár tapintás, akár akármi. Az a gyors visszacsarolású közös fizikai tér, ami például az érzékiség szempontjából olyan nagyon multimodális, nem tudom, mihez képest lehetne "csupán". Az internet súlyosan leszűkítet közeg ehhez a "csupán" valósághoz képest. Az embernek bizony van egy genetikailag meghatározott testisége, ami nem igazán képes akár csak neurális szinten olyan tempóban alakulni, amilyen tempóban az emberlét közege alakul. Az ebből adódó disszonancia testi valóság és életmód között, akár betegesnek nevezzük akár nem, szerintem tagadhatatlan. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A témához való viszonyulást alapvetöen a diskurzus jellege határozza meg; a cikk a "Kórkép" kategóriában jelent meg. A paradigma szerint pedig ha valami ismétlödik és meghalad egy statisztikai átlagértéket, akkor az abnormálisnak, deviánsnak, kórosnak és így gyógyításra szorulónak tekinthetö, mely tevékenység elvégzésére fel kell hatalmazni valakiket. Ezzel minden kellemesnek és hasznosnak tekintett és ezért ismételgetett tevékenységet jellegre és következményre való tekintet nélkül, pusztán a kvantitatív elöfordulási paraméterek alapján a függöség ürügyén hatalmi irányítás alá lehet venni.
Mintha az átlag le lenne betonozva és nem lennének tendenciák és változások, a kvalitatív különbségekröl nem is szólva. Szerintem -de csak tippelek- az az idömennyiség, ami 10 éve még kóros netfüggöségnek számított, ma már böven a "normális" átlag alatt van. A világháló helyett hol tudnánk a pszichikai függöségröl írni/olvasni ennyien egy szombat estén? Egy szórakozóhelyen? Egy házibuliban? Mennyivel vagyunk autistábbak most a virtuális valóságban a világhálón kommunikálva, mint az "igazi valóságban" (ami csupán egy a gyors visszacsatolású, multimodális, közös fizikai térre utaló buta kifejezés)? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az ilyenben szerintem az a lényeg, hogy a függőség egy betegség, az ember személyén kívül álló dolog, ami "ellen" kell találni valami "stratégiát". Egy démoni megszállottság. Ennek a szemléletnek az a következménye, hogy azok ellen az emberek ellen harcolunk, akikből ki akarjuk űzni ezt a démont, mert nem vesszük tudomásul, hogy a függőség az illető ember személyének szerves része. |
| | | | |
| | | | | | | | | | KSP: Hát ha minden bejövös -és ezért ismétlésre érdemesnek talált- dolgot pszichikai függöségnek hívunk, akkor persze hogy sok.
"a személyiség egészséges fejlődéséhez szükség van a személyes emberi kommunikációra, az interakcióra. A számítógép mellett eltöltött órák éppen ettől zárják el az embert"
Nem értem, hogy a számítógépre/internetre miért mint öncélú objektumra hivatkoznak? Az internet ugyanolyan közvetítömédia az ember-ember kapcsolatokban, mint a levél, távirat, telefon, fax, mobil stb., csak más müszaki megoldásokat használ, így most mélezni, ircelni, csetelni, fórumozni, blogolni, emesenezni, szkájpizni stb. lehet. Az új megoldások a kommunikációs profil változását eredményezik, nem az összkommunikáció csökkenését. Az egyedüli vs. társas tevékenységek arányát mindenki maga választhatja meg. Ha a könyvolvasás sem taszította autizmusba a társadalmat, akkor az aknakeresö játék sem fogja.
A cikkben egyébként sok, a drogpropagandából is jól ismert stílusjegy található, pld. a negatív hatások nagymértékü reprezentálása, a legszélsöségesebb egyedi esetek bemutatása, szakember megszólaltatása kritika nélkül, felméréseken és kutatásokon alapuló adatok kevéssége, a problémás használat elöfordulási arányának nem említése, a jelenségek betegségként való kezelése, stb. |
| | | | |
| | | | 143. KSP | 2006. február 11. 19:53 |
| | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | Pipát tisztítani nagyon jó, igazi teátrális kis munka. És az új tiszta pipával az első töltés az csodálatos. (most veszem észre, hogy mindenhova odapofázok mááá) |
| | | | |
| | | | | | | | | | És mellesleg nálunkfelé ezt "pipatisztításnak" hívják, nem "pipakaparásnak".
Mondjuk nyilván ez is egy memetikai "vírus", vagyis inkább korallzátony, úgyhogy nem csodálkoznék rajta, ha kiderülne, hogy ez is ismerettségi köröktől függően jellemző vagy nem jellemző. (Persze, nyilván az is faktor, hogy kinek mennyire van szüksége a marihuánára, illetve hogy mennyire figyel oda rá, hogy mindig legyen.)
Úgy kezdődött, hogy azt vettem észre, hogy a marihuána-pipa akkor is működik, ha nincs benne marihuána. Csak beledugja az ember a lángot, és osztja a műsort.
De egyébként is igyekszem gyakran alaposan kitisztítani a pipát, mert ha jobban szelel, akkor jobban működik. Egyszerűen jobb a füstje.
A kérdés viszont az, hogy végül is milyen az összetétele ennek a sokadlagos füstnek. Lényegében a marihuána-füst kondenzátumának a füstjéről van szó, és feltételezem, hogy több benne a káros anyag, mint a marihuána-füstben. A másik az, hogy valószínűleg kisebb arányban van benne THC. A Volcano vaporizer tesztjeiben olvastam, hogy a Volcano által képzett marihuána-pára szinte kizárólag THC. Valami kilencvenakárhány százalékot írtak, mondjuk nem tudom, hogy pontosan minek a kilencvenakárhány százaléka. Akárhogy is, a THC viszonylag illékony, úgyhogy a pipa-kondenzátumban nyilván nagyobb arányban vannak az egyéb kannabinoidok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egyébként ez a pipakaparás is egy olyan dolog, ami nem a drog hatása, hanem a drogtilalomé. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nem értem, mi a bajotok a pipakaparással. Én többek között éppen azért szeretem a pipát, mert szépen elraktározódik benne a jó. "De ez csak azért volt mert ööö... be akartam szívni, nem ám a PF miatt...." - én abszolút megértem ezt az öniróniát, de ezt akármire rá lehetne mondani, amit az ember megtesz azért, hogy jobban érezze magát. Nagyon vicces ez a "DSM-IV" megfogalmazás, hogy "aránytalanul sok idő ráfordítása"... :D Mi az, hogy "aránytalan"? Minek az arányában és mihez képest? Elég abszurd megfogalmazás, de az ilyeneknél sokkal jobbat én sem tudnék kitalálni, ha egy képzeletbeli jelenséget próbálnék definiálni. Mindenesetre a pipakaparás nem szerepel a diagnosztikai irányelvek között. |
| | | | |
| |
|
|