 |
Harcolni! De miért?!smallsaman, 2003. június 18.  | |  | | | | |  | |  | | | Semmi sem idegen tőlem, ami emberi.
(Plágium egy klasszikustól -- talán minstrel tudná kitől -- és én magaménak érzem.)
Szóval a korlátolt agy is emberi, ahogy a félláb, meg a lapátfül és társai is. Úgyhogy nem idegen tőlem egyik sem.
Amúgy a gyakorlatban hogyan teszed az elembertelenedést Spheric winds? (Ez nem piszkáció, tényleg érdekel).
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Mindenkinek szeretettel ajanlom Szepes Maria Voros Oroszlanjat.
Aki ismeri, tudja mire gondolok, amikor a szenvedesrol beszelek, es ha kaptal mar pofont az elettol, tudod, mi a szenvedes.
Mantis sok okos dologra mutatott ra viszont. Respect to you, man.
|
| | | | |
| | | | | | 40. Vegha | 2003. július 3. 22:24 |
| | | | | | | "Miert akarjatok eldobni azt, amitol emberek vagyunk?"
Te szeretsz ember lenni ?
mantis: a szenvedéses dologgal szerintem a lemondásokra célzott Spheric (bocs, ha nem). És persze nyilván nem verejtéket kívánó szenvedés ez, hanem hosszú-nagyon hosszú távú szenvedésről van szó.
Mostanában én is sokat töprengek ezeken (ami most is az idézőjelek között virít), hogy
A tett halála az okoskodás;
Csak a döglött hal úszik az árral;
Lassan járj tovább élsz;
Jól hangzanak magukban, de könnyű rácáfolni. Én most ismét úgy gondolom (mint általában az élet számos területén) a harmóniára kell törekedni: legyen akaratod, de tudj határt szabni neki és ismerd fel, hogy mikor kell feladnod. Persze ez csak pillanatnyi álláspont. Lehet, hogy miután hónapokat tanulok a pótírásbelimre, azt fogom mondani, hogy igenis küzdeni kell.
("Nem a dolgok változnak, mi változunk.") |
| | | | |
| | | | | | 39. mantis | 2003. július 3. 16:47 |
| | | | | | | | Még annyi bennem ragadt, hogy az a bizonyos "átlagcsürheember", amit említesz azok _MI_ vagyunk. |
| | | | |
| | | | | | 38. mantis | 2003. július 3. 16:44 |
| | | | | | | "Viszont nem hullik a cél elérése csak úgy az öledbe, nagyon nagyon keményen meg kell dolgozni érte, sőt meg kell kökeményen szenvedni érte."
Szerintem pont ez az a dolog, amiért nem lehet "megdolgozni", pláne nem kőkeményen, a szenvedésről már nem is beszélek.
Ha meghallom a szenvedés szót rögtön elkezdek kételkedni....
Miért kéne szenvedni?
Vagy hagyod magadat sodortatni az eseményekkel és megpróbálsz picit belülre figyelni, hogy mi az ami vonz és mi az ami taszít, vagy elkezdesz keményen 'akarni' és 'megdolgozni', meg 'szenvedni', ami meg sehová nem vezet.
Az emberi korlátok és az ego elhagyásáról nem lehet érdemben beszélni Magyarországon. Azt a bizonyos "társadalmi szerződésedet" neked is meg kell kötnöd, mert szeretnél enni, lakni, internetezni, okos dolgokat beírni a Daath-ra stb...
Ha ezeket a kereteket felrúgod nagyon gyorsan furcsa helyzetbe kerülsz és meglátod, hogy ahelyett, hogy tágultak volna a lehetőségeid kényszerpályán kezdesz el mozogni.
Más lenne persze a helyzet, ha mondjuk Indiában élnél baba-ként és megengedné a környezeted, hogy "deviáns" légy. Ezt itt nem teheted meg büntetlenül.
Eszembe jutott még egy zenekar pár sora azzal kapcsolatban amit írtál:
"A TV-terrortól óvsz meg - a TV-ben.
De miért pont a TV-ben?"
Amíg az Interneten csevegünk ilyen dolgokról addig mindenki jó, ha végiggondolja, hogy Ő milyen kompromisszumokba és egós dolgokba ment bele, hogy ezt tehesse. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kedves embertársam, előbb utóbb Te is el fogod dobni az egód.
Ha nem hiszel nekem... ám legyen, a te életedről, a te fejlődésedről van szó, és nem az enyémről.
Valahol mind egy cél felé tartunk ebben a létforgásban. Önálló életekről nem is érdmes beszélni, csak életek szekvenciáiról, kvázi körforgásokról, mivel ez olyan körforgás, aminek célja van. Viszont nem hullik a cél elérése csak úgy az öledbe, nagyon nagyon keményen meg kell dolgozni érte, sőt meg kel kökeményen szenvedni érte. A lépések egyike, az "egó"-nak nevezett, összesített információt fokozatosan feloldod, transzmutálod egy magasaabb rendű "látásért".
Tudom, hogy nehezen érthető, és előre is bocsánat, de nem tudom máshogy kifejezni mire gondolok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sajnos azzal dobod el, hogyha anyagi dolgokat hajtasz. es ha ezt veszuk alapul, akkor ebben a tarsadalomban mar reg nincsenek emberek, csak fizikai letuk kabulataban elo zombik.
:(
RIP |
| | | | |
| | | | | | 35. maaf | 2003. július 3. 13:36 |
| | | | | | | Miert akarjatok eldobni azt, amitol emberek vagyunk? Miert nem szeretitek az "egot"? Miert akartok mindenaron gyokeresen megvaltozni? Nem eldobni kell azt, amit kaptunk, hanem felhasznalni! Az ember sajat maganak jelol ki hatarokat, amiket barmikor atlephet, anelkul, hogy fel kellene adnia az "embersege" lenyeget.
maaf, az ember
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez a legérdekesebb topic amit olvastam eddig a daath-on, a filozófiai részt leszámítva.
Ugzanis ez egy nagyon hasznos kérdés! És idővel mindenki felteszi magának, bár sokan elfordulnak tőle, hiszen ezt a kérdést a lelkiismeret teszi fől, valaki, aki nem szívesen látott vendég sok ember háza tájékán.
Én arra jöttem rá, hogy minden vallás, minden "rendszer" bármennyire is jó Neked, és bármennyire is hiszel benne, mindenképpen korlátoz Téged. Az én személyes célom, hogy eberi korlátok nélkül érzékelhessem a világot, de ahhoz, hogy ezt elérjem (és ez tudom, hogy megbotránkoztatóan fog hallatszani)
embertelenné kell válnom. Le kell vetkőzni, mint egy kinőtt ruhát, az emberi faj szűklátókörű agyának dolgait, és egy magasabbrendű, buddhikus sík felé közeledést kell az "alap felfogássá" tenni. (sajnos ezt csak az érti majd meg, aki végja a hinduizmust).
Én pl. nagyon mélyen képzett vagyok a hinduizmusban, de egyre inkább érzem, mekkora határokat szab ez is. Szó se róla, az embernek az adott fejlődési szintjén igenis szüksége van határokra, ezért ne nézd le az átlagcsürheembert. És ezért érdemes küzdeni: azért a hitért, ami a szívedből jön, és nem az agyad "egó" részéből. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | saman kérted, szóljon minél tobb daathos:
-Szemlélek. ennyi. Már feladtam a "Neo"-szerepet, azt vigye más, ha akarja. Azzal teszek a legtobbet, ha kiszállok a kerékbol, amennyire csak tudok, s nevetek az embereken. Nevessenek rajtam ok is. Lehettem volna tomeggyilkos is, szal még mindig jobb...
-Az emberek tudatát hogy változtatod meg? Reklámmal? a kokakóla úgyis tobb pézt áldoz erre...Leary módjára csapba engednéd a tripet?
-Esetleg ha majd úgy érzem, hogy rendberaktam magam-ez az én harcom(ála rambo:)-, akkor -talán- , hisz már más akkor nem marad...nekifogok formálni az embereket, kiülok a Deákra s példabeszédeket mondok, mint Jézus..nemtom, talán, de nemhiszem... mi van ha tévedek? Bizonytalan...
-Mosolygok, nevetek, meghúzom magam s kész. szeretem az embereket, a daathot, a lovakat, a virágokat, uff
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | némi kiegészítés:
A szeretet nem egyezik meg a nyálas, csöpögös, könnyfacsaró pillanatokkal.
Ezek reflexiók, amiket oly könnyű kiváltani az emberekből.
Hatásvadászat...
Köszönöm a figyelmet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Harcolni, a félelem nélküliségért.
és ez nem azt jelenti, hogy fejjel rohanunk a falnak...
Biztosan tudjátok, hogy a Sötétség a Tudatlanság. A félelem pedig csakis a Tudatlanságból származhat. Félelem attól, amit nem ismerünk.
Ha megismerted, akkor félelem nélkül mondhatsz neki NEMet.
addig viszont csak a Tudatlanságod, a dolog Fény nélkülisége miatt jártatod a szád.
Félelem nélkül nemet mondani, csak megismerés után lehet.
És itt most beszélgethetnénk a heroinról és társairól, amit ugye azért nem próbálna ki egyikünk sem.
De azért az nem mindegy, hogy már nem mondjuk a heroinistára, hogy hülye drogos. Inkább csapdába esett ember, akinek a kiszabadításához rettentő nagy szeretetre van szükség.
Én gyerekkoromban féltem attól az embertől, aki a suli előtt áll, és rágóba (miegymásba) kevert kábítószerrel (leggyakrabban LSD) rászoktatja a gyerekeket.
A sajtó, a média zengett róla.
Valójában sosem találkoztam olyan dealerrel, aki igyen osztogatta volna az LSD-t bárkinek, nemhogy gyerekeknek.
Kedves Média!
Sötétségben tartjátok a népet.
Ködösítetek, eltakarjátok a szemüket. Nem az Illúzió mögé mutattok, hanem azt gyarapítjátok.
Az egyetlen Valóság a szeretet. S ennek tükrében kellene működnötök.
Amíg viszályt, haragot, dühöt és gyülölelet szítotok az emberekben, addig a Sötétségben jártok.
Ébredjetek fel!
A Szeretetre törekedjetek!
Könyörgöm Istenhez, hogy ez meghallgatassék!
|
| | | | |
|
