| Miért jó ez nektek?Dreamy, 2003. május 21. | | | | | | | | | | BT, teljesen mindegy, nem várhatjuk el az Istvántól, hogy részletes elemzését adja az anyagismertetőknek, vagy ilyesmi. Ez az aforizmába burkolózás szerintem már elég egyértelmű utalás arra, hogy ejtsük már a témát... Az oldalról úgy általában meg elmondta, hogy már napirendre tért fölötte, "sőt!" -- és ez a "sőt" még akár bíztatásnak is vehető... Elmondta, hogy csak a fórummal van problémája, merthogy nagyrészt nem elég hitelesek a hozzászólások. Hogy ugye vannak naív meg rosszul tájékozott hozzászólók, meg aki látszólag nem annyira tájékozatlan, annak is bizonyos morális ítéletektől torzult az írása. Szerintem ebben egyébként teljesen igaza van az Istvánnak. Igazából, mondjuk a "féloldalasság" ellen nem tudom, mit lehetne tenni. Nyilván elsősorban azok vannak itt, akik szerint érdemes lehet foglalkozni az enteogének esetleges jótékony felhasználásának lehetőségével, hiszen aki nem így gondolja, az nem kevésbé jön ide fórumozni, mert nem érdekli annyira a téma. És aki egyáltalán lát pozitív lehetőségeket az enteogénekben, az a jelenség pozitív oldalai felé hajlik, bármilyen aspektusról legyen is szó. És ez hosszú távon a fórumozásban félrevezető lehet mindannyiunk számára, ez a morális klikkesedés. De mondjuk aki úgy gondolja, hogy nem lehet pozitív az enteogének használata, az csak abban a vitában fog részt venni, ami ekörül a kérdés körül forog, és nem fog tudni belefolyni azokba a beszélgetésekbe, amik arról szólnak, hogy _hogyan_ lehet és _hogyan_ nem lehet jóra használni az enteogéneket. Tehát nem tudnak itt vegyülni a tömegben, elszigetelten pedig a DAATH-on kívül is találkozhatunk ezzel a véleménnyel. Szóval, ez az egyoldalúság nem tudom, hogy orvosolható-e. Meg a naív és rosszul tájékozott hozzászólókat én is észrevettem. Azt hiszem, ez azt jelzi, hogy vannak naív és rosszul tájékozott emberek, hiszen ez egy publikus fórum. És érdeklődnek, és megtalálják az oldalt. Tanulság: a tájékoztatásra szükség van, és dolgoznom kellene már azokon az új ismertetőkön, meg a fordításokon. Naívság-ügyileg sokat várok az anyagismertetők újraszerkesztésétől, és az is tervben van, hogy az anyagspecifikus topikok tetején jól látható link az illető anyagismertetőhöz... Ha meglesznek az új ismertetők, majd még ki kéne találni további trükköket, amikkel rá lehet venni az embereket, hogy akár többször is elolvassák. Meg lehet, hogy kéne írni valami átfogót, naivitás meg szűklátókörűség ellen. Ja igen, volt is egy olyan ötletem még, hogy kéne írni valamit a drogokról, meg hogy hogyan vannak az enteogének a drogok között, meg kéne írni valamit az enteogénekről általában. Na jó... Nem is tudom, minek hoztam fel a témát, úgyis csak az derül ki belőle, hogy dolgoznom kéne... |
| | | | |
| | | | | | | | | | U_I: Bocsánat, de miért nem lehet a te feladatod (kötelességed), amit Siphersh kért? Úgy értem szakmailag nem érzed testhezállónak, vagy pusztán nem kívánod az idődet ezzel tölteni?
[Ha nem bánod, közben én is átálltam a tegezőviszonyra. Ha találkoznánk, az etikett szerint úgyis nekem kellene felajánlani...] |
| | | | |
| | | | 186. U_I | 2004. február 29. 20:01 |
| | | | | | Re #185 1) azt irtam "TEKINTSÜK ÚGY, mintha másvallású lennék". Képletesen.
2) Jobb, ha saját kötelességedet eredménytelenül végzed, mint ha más kötelességét sikeresen: saját kötelességed teljesítése közben a halál is jobb: más kötelessége veszélybe sodor.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Elnézést, ha kötözködésnek tűnik, István, de nem értem, hogy mi köze lenne ennek a valláshoz. Ha ilyesmire nem allokálsz időt, hát nem. Ez a te dolgod. De a kérdés az, hogy ugyan miért lenne abszurd a kérésem? Ha jól értettem, valamennyire abszurdnak tartod. Ha úgy gondolod, hogy az anyagismertetők vagy a könyvtárunk valamiféle vallásos meggyőződés jegyében született, és nem csupán azon elképzelés jegyében, hogy ezekről az anyagokról való tájékozottság csak hasznos lehet, akkor máris látsz valami egyoldalúságot, és ha az ilyen észrevételeidet megosztod velünk, azzal segíthetsz a tájékoztatásban. Nem muszáj, persze, szó sincs róla, hogy elvárnék ilyesmit.
Szóval, úgy gondolod, hogy túlságosan erős hangsúlyt kapnak a vallásos aspektusok? Úgy látod, hogy a fizikai vagy pszichológiai vonatkozások háttérbe vannak szorítva? Persze, mondjuk a fizikai vonatkozásokról nem lehet olyan sokat mondani ezekről az anyagokról, mint a pszichés vagy vallásos vonatkozásokról, de azért az anyagismertetőkben is igyekszünk kitérni azokra a fizikai vonatkozásokra, amik a laikus számára igazán jelentősek lehetnek... |
| | | | |
| | | | 184. U_I | 2004. február 29. 18:13 |
| | | | | | Re#182 Nos, ezen a fórum azért vettem részt, mert
1) a MN cikkel kapcsolatban kivántam helyreigazitani néhány félreértést 2) ennek kapcsán illett néhány újabb kérdésre válaszolnom ill. kifejeznem másfajta nézeteimet 3) ha már kiruccantam, tájékozódtam, információt is gyüjtöttem, valamint megismertem / megismertettem néhány új érvet a drog- és kábitószer-fogyasztás mellett / ellen
Talán túl sokáig voltam (hiper)aktiv, ami félreérthetö volt. Nekem meg vannak a saját elképzeléseim, terveim arról hogyan tehetem a legtöbbet az "ügy" érdekében. Ez munkám mellett extra eröfeszitéseket és idöt igényel, amikkel gazdálkodnom kell. Természetesen nem emiatt nem kivánok hozzájárulni az Oldal tartalmához. Tekintsük úgy, hogy én másvallású vagyok, más isteneknek mutatok be áldozatot.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Igazából, István már többször visszautasították az ilyen kérésemet olyan emberek, akik hozzád hasonló hozzáállással jöttek ide, és még nem sikerült áltlátnom, hogy miért. A drogok egy bizonyos csoportjáról próbálunk ismereteket hozzáférhetővé tenni, mert úgy gondoljuk, hogy a tájékozottság fontos kérdés ebben a témában. És jól jönnek a minél változatosabb perspektívákból adott észrevételek, tanácsok, hogy a szubjektív megítéléseink minél kevésbé menjenek a tájékoztatás kárára. Ez valami olyan kérés, ami a drogfogyasztás támogatásáról szól? Nem értem, tényleg. Csak azért bátorkodtam felvetni ezt, mert úgy gondoltam, hogy ha annyi energiát fektetsz a dologba, hogy itt fórumozol, akkor az sem túl sokkal nagyobb fáradság, ha megnézel egy-két dolgot az oldalon, és elmondod, hogy hogyan lehetne a tájékoztatást jobban szolgálóvá tenni. Nem értem, hogy hol ítélem meg rosszul az indíttatásaidat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Akkor bevallom, István, nem értem, hogy milyen elképzeléseid vannak a kérdésről. Úgy gondolod, hogy a tájékoztatás tekintetében az a legjótékonyabb, ha a lehető a legkevesebb információval rendelkeznek az emberek ezekről az anyagokról, és ha mégis rendelkeznek valamilyen információval, akkor teljesen mindegy, hogy milyen információk azok? Nem hiszem, hogy így gondolod, igazából semmi nem utalt erre, de akkor meg nem áll össze a kép. Nem értem, miért tartod ilyen abszurdnak a kérésemet. |
| | | | |
| | | | 181. U_I | 2004. február 29. 17:21 |
| | | | | | Már megbocsáss, nem gondolhattad komolyan, hogy kedvezö választ adok megkeresésedre!
A mérgezések kezelését toxikológiai kézikönyvek tartalmazzák, végsö esetben a megfelelö szakemberek a klinikai toxikológusok (ha meg késö, akkor a patológusok).
|
| | | | |
| | | | | | | | | | István, én kérek elnézést, hogy ilyen sokat írtam megint, néha elszalad velem a billentyűzet...
Ez a hegymászás dolog szerintem is nagyon fontos, óriási jelentősége van az enteogének fogyasztásában, ez pontosan így már bennem is megfogalmazódott, ahogy leírtad. Sőt, még azt is hozzá kell tenni, hogy az enteogén élményt még csak leírni sem lehet. Tehát még az sincs, hogy legalább fogalmilag megragadható lenne, hogy mit jelent bevenni az anyagot. De igen, amit te írsz, az a legjelentősebb: hogy ösztönösen az ember nem érzékelheti az első alkalommal, hogy miről van szó. Ha ott állok a szakadék szélén, lenézek, és a gyomromban érzem, hogy mit jelent leugrani. Vagy ha ott áll az űrhajó, és be lehet szállni, hogy kilőjenek a világűrbe, akkor felnézek az égre, és van valami ráérzésem, hogy miről van szó. De ha ott van a kezemben az LSD-microdot, akkor azon nem látszik semmi. Persze. Egyébként többszöri fogyasztás esetén hamar megtanulja ám az ember... Kialakul a "tisztelet", és hogy komolyan vegye az ember... Nem volt még ilyen élményed, de telán el tudod képzelni, hogy ha kifordul a sarkaiból a világmindenség, attól eléggé meg lehet szeppenni... De ez igazából kulturális kontextus, "neveltetés" kérdése is, nem csak veleszületett ösztönos veszélyérzet kérdése. Ha mondjuk egy olyan primitív közösségben növök fel, ahol ismeretesek a pszilocibin-gomba képességei, akkor ha meglátom a mezőn, akkor rögtön tudom, hogy valami nagyon komoly dologról van szó. Éppen ezért is fontos a tájékoztatás, hogy minél behatóbb ismereteik legyenek az embereknek arról, hogy miről van szó.
Egyébként ha téged kétségbe ejt egy nyilvánvalóan önmérgezéses hajnalka-kísérlet képe, most képzeld el, én mit szóljak, akit azért bizonyos közvetlen felelősség is érint az ügyben... És a hajnalka az kiskutya füle, István. Van itt egy olyan topik, ahol a hallucinogén burgonyafélékről folyik néha hasonló terefere, beléndek, nadragulya, mandragóra, csattanó maszlag... Mindig van, aki beesik erre a fórumra, és megkérdezi, hogy talált valami gazt a kertben, azt hallotta, hogy tud valamit, mennyit kell belőle enni, hogy hallucinációi legyenek... És hát bizony ilyenkor tudom, hogy akármennyire is kényelmesebb lenne, ha nem látnék ilyesmit, még mindig jobb, mint ha meg se kérdezné, hanem mindent megenne, amiről azt hallja, hogy lehet valami hatása.
Igen, a neten fellelhető sok információból nehéz kiválogatni, hogy mit fordítsunk le, meg szerkesszünk fel az oldalra. Vannak olyan írások, amik egyszerűen csak a fogyasztók tapasztalatainak valamiféle összegzése, és bizony ha az a gyakorlati cél, hogy a fogyasztók és potenciális fogyasztók birtokában legyenek azoknak az információknak, amik hozzájárulhatnak a biztonságosabb, felelősségteljesebb és jótékonyabb (egyenló 'kevésbé veszélyes, kevésbé felelőtlen, kevésbé káros', ami természetesen a nem-fogyasztás lehetőségét is magában foglalja) kapcsolathoz ezekkel az anyagokkal, akkor az ilyen írások közül is válogatnunk kell. A semminél sokkal jobb, mert az információk hiánya rendkívül veszélyes lehet ezeknél az anyagoknál. Ez gyakorlati alapon működik. Nem arra kértelek, hogy átnézz sokezer oldalni irodalmat, hanem az ezen az oldalon lévő dolgokról beszéltem. Elsősorban például az anyagismertetők nagyon fontosak, mert úgy gondolom, hogy azok az elsők, amit elolvasnak az érdeklődők. És nem elsősorban a "hibák" miatt kérdezlek, hanem az esetleges egyoldalúságok miatt. Az anyagismertetőket szeretném majd újraszerkeszteni, meg továbbiakat is csinálni, és próbálom gyűjtögetni a figyelembe veendő szempontokat. Egyszerűen csak tudnál segíteni ebben.
Ez a tanulmányod nagyon érdekelne, ha olyasmiről szól, amit írtál. Hol fog megjelenni? És megvan neked digitális formátumban? Minket igazából elsősorban az olyan írások érdekelnek, amik hozzájárulhatnak az egyes emberek személyes vonatkozású jó döntéseihez és magatartásaihoz. Maga a társadalmi szintű párbeszéd, a politika, vagy a puszta, értelmezés előtti tudományos háttér, meg a hasonlók is fontosak, de itt mindenféleképpen másodlagos jelentőségűek. |
| | | | |
| | | | 179. U_I | 2004. február 29. 09:25 |
| | | | | | Re #176 - #178 Hogy fogom én mindezt feldolgozni? A válaszadásról nem is beszélve. Kellett ez nekem? Mindegy, megpróbálok koktélválaszt adni, illetve néhány dolgot kiemelni.
1) A megadott URL-ek nagy részét (elsösorban maps és erowid) amióta léteznek, ismerem (jobb hiján én is ezekkel kezdtem ill. most is használom), úgyhogy a dörömbölés érzékelésem nyitott ajtóin fölösleges. A tartalmukkal kapcsolatban: sajnos az irodalom olvasásakor - szakmai megszokásból - komoly szüröt alkalmazok, ugyanis csak azt fogadom el hitelesnek, ami tudományos szakfolyóiratban, a szakma szabályai szerinti kéziratbirálat tartalmi-etikai szüröjén átkerülve jelent meg. Igy számomra egy komoly helyen nem közölt disszertáció is pusztán információt tartalmazó irás, esszé, nem pedig általánositható tudás. (Tudom, ez meglehetösen durva megközelitésnek látszik, de érzékleteti a hozzáállásomat a netre manapság felkerülö mindenféle irománnyal kapcsolatban.) Ugyanez a helyzet a könyvekkel kapcsolatban: kishazánkban mi - sok 35 év feletti - nem szoktuk meg, hogy könyv formában bárki közreadhatja gondolatait, ha állja a cehhet. Nem elutasitó, hanem kritikus vagyok! Arra pedig nem vállalkozom, hogy átnézek sokezer oldalnyi ilyen irodalmat csak azért, hogy felhivhassam a figyelmet a benne levö ellentmondásokra ill. tévedésekre. Miért kéne ezt tennem? Ha majd úgy látom, hogy torz információk kerülnek nagynyilvánosságra, majd megteszem, ami tölem egy olyantól, aki más ismeretek alapján (és nem más morális alapállásból!) másként látja a dolgokat -, szóval tölem telik. Mint ahogy igy történt a Magyar Nemzö cikkel, amiben arra törekedtem, hogy moralizálást / aktuálpolitizálást ne tartalmazzon. Szóval nem harsány (ellen)propaganda, csak véleménynyilvánitás. (Nem vagyok harcias természet.) A társadalmi döntésekhez információt ill. tudást (a kettö nem ugyanaz!) próbálok adni, de a döntési jogot rábizom a kellöen érett és tájékozott Népre, illetve képviselöik bölcs gyülekezetére. Csak ennyiben kivánok részese lenni a politikának.
2) Egy vitában ill. eszmecserében, különösen ha az elörehaladott, a felek közt a száraz tényeken túlmenöen szubjektivitás ill. moralizálás (SzuMo) is elöjön (általában egy kölcsönös bizalom léttrejötte után, amikor már visszaélésre nem számithatunk), már csak azért is, hogy a másik fél plasztikusabb képet alkothasson az érvelö nézeteiröl. E Fórumon én eleddig mindig megpróbáltam a SzuMo szempontokat háttérben tartani. Illetve a rossz/jó kategóriákat egészségi értelemben használni.
3) A drog- és kábitószer-fogyasztás egyéni / társadalmi kockázata: no, erröl néhány hét múlva fog megjelenni egy tanulmányom. Türelem... A hegymászás analógiára megvannak a standard válaszok. Most csak annyit? már a mászás megkezdésekor nyilvánvaló (látható, fizikálisan ott van) a veszély. Csak fel ill. le kell nézni. És tkp. bármikor vissza lehet fordulni, ki lehet szállni. De ha egy szert lenyeltem, akkor kész, vége. Alea iacta est. Legfeljebb hánytatás segithet, de ha már felszivódott az anyag, már az sem.
4) Véleményem az Oldalról: amikor majd egy éve rábukkantam, bevallom meglepödtem. De mint aki az angol nyelvü elöfutárokat is ismerte és használta, napirendre tértem felette, söt! Egyetlen problémám, és erre már többször céloztam, hogy nem tudok hitelt adni a hozzászólások nagy részének. Az okok? Van néhány naiv vagy rosszul tájékozott beiró, és még a tapasztaltabbnak látszók is féloldalasan (tendenciózusan?) irnak (én olvasom igy?). Idönként az a benyomásom, hogy a Némo Kapitányok egyike manipulálja ill. kisérleti alanyként használja a beirókat, másika valamilyen pszeudo-tanulmányhoz gyüjt anyagot. Ezen idönként mosolygok. De a sok öszinte megnyilatkozás olykor informál is, olykor kétségbe ejt (nyilvánvaló önmérgezéses elsö-kisérletek hajnalkamagokkal).
Elnézést, hogy nem választ adtam a #176-#178 kérdéseire. (Elértem annyit, hogy több kérdés nem lesz?) |
| | | | |
| | | | | | | | | | De, István, hogy őszinte legyek, a lent kifejtett társadalmi szintű ítélet-vitát a gyakorlatban nem feltétlen tartom egy különösebben produktív dolognak. Lehet, hogy nagyon tanulságos lenne belemenni, de mi azért végső soron mégiscsak egy demokratikus működésű társadalomban élünk, aholis igazából annak kell számítania, hogy az egyes emberek személyes ítéletei hogyan alakulnak. Tehát én azt mondom, hogy teljesen fölösleges azt vizsgálni, hogy például társadalmilag milyen sokra tartjuk a gondolati szabadság elvét, mert úgyis csak az számít, hogy a szavazópolgárok személy szerint milyen sokra tartják, ugye. Ráadásul én sokkal súlyosabb kérdésnek tartom az egyes emberek személyes döntéseit, mikoris valamiféle drogokkal kapcsolatos döntési helyzetbe kerülnek; mint a társadalmi konszenzust.
Szóval, a legtöbb, amit tenni lehet, az az, hogy az ismereteket hozzáférhetővé tesszük, és lehetőséget adunk a szabad eszmecserére. Én így gondolom.
De ha te mondjuk kifejezetten a saját személyes ítéletedre szeretnéd valahogy ránevelni az embereket, hát, azt is lehet. De mondjuk ebben már nem tudok igazán okosat mondani, mert én túlságosan ráneveltem már magamat arra, hogy ne a saját értékítéleteim érvényesítésének lehetőségét keressem a drog-témában. Például a hallucinogén disszociatív érzéstelenítőket valami személyes affinitásból adódóan sokkal de sokkal negatívabban ítélem meg, mint mondjuk egyes enteogén triptaminokat, és ez valamennyire mindenképpen érződni fog, ha mondjuk anyagismertetőt szerkesztek, de tudatosan folyamatosan az ilyen szubjektív ítéleteim ellenében a tárgyilagosság irányába kell tolnom magamat. Ezt a tudatos erőfeszítést túlságosan megszoktam már, úgyhogy tényleg, nem tudom, milyen elvárásokat támaszthatunk a szubjektív ítélet érvényesítésének igyekezetével szemben. Nem kell csúsztatni, meg különböző tanulmányokból félrevezető és önkényes módon kiemelni bizonyos részleteket. Gondolom, ez például elég alapvető elvárás lehet. Nem tudom.
Viszont István, apropó elfogultság... óriási segítség lenne a részedről, (ha nem kérek túl sokat), ha átnéznéd az oldal könyvtárát, a fent lévő írásokat, meg az anyagismertetőket, és az enteogén-ellenes elfogultságod alapján esetleg felhívnád a figyelmünket a legsúlyosabb félrevezető egyoldalúságokra. Nem akarom túlmagyarázni a dolgot, nyilván érted, mire gondolok. Célunk a tájékoztatás, és hogy így hozzájáruljunk az ember és az enteogének kapcsolatának javításához, akármit jelentsen is ez. Nem vagyunk szakemberek, úgyhogy mások írásait gyűjtögetjük, és próbálunk úgy válogatni, hogy nagyon nagy hülyeségek azért ne kerüljenek fel az oldalra. Ebből a szempontból ha elmondanád, hogy mit mutat az oldal, igazán megköszönném. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egyébként, István, látatlanban továbbgondolva a felvetett "tarthatósági" vizsgálatot, azt hiszem, figyelembe kell vennünk a különbséget: nem mindegy, hogy valaki saját döntéseiben támaszkodik az ítéleteire, vagy pedig társadalmi szintű érvényt próbál szerezni azoknak. Ha a saját döntéseiben és személyes ítéleteiben támaszkodik rájuk, akkor fontos, hogy korrekt háttérismeretek alapján döntsön, és meg lehet vizsgálni, hogy mennyire vannak összhangban az egyes ítéletei a pozitívum/negatívum mérlegelése szerint, de alapjában véve szubjektív megítélés kérdése, hogy mit milyen mértékű negatívumnak vagy pozitívumnak tart, így maga az ítélet is szubjektív természetű lesz. Nincs mit beleszólni, maximum tiszteletben lehet tartani.
Tehát ha te például azt mondod, hogy a hegymászást bizonyos kürölmények között elfogadható vagy pozitív dolognak tartod, a pszilocibin gomba fogyasztását viszont nem, akkor én elkezdhetlek kérdezgetni a különböző pozitívumok és negatívumok szubjektív megítéléséről, és megpróbálhatok rámutatni bizonyos disszonanciákra, de összességében véve tiszteletben kell tartanom az ítéletedet, amíg nem várod el másoktól ugyanezt az ítéletet, hiszen ad absurdum lehetséges, hogy te személy szerint a gondolati szabadságot vagy a lelki egészséget éppen semmire nem tartod, a hegyi levegőt pedig a világ legfontosabb pozitívumának ítéled, és így a szubjektív ítéleted teljességgel kikezdhetetlenné válik, mint szubjektív állásfoglalás.
Ha viszont arról van szó, hogy társadalmi szintű érvényességre próbálunk juttatni egy ítéletet, akkor már nem hivatkozhatunk szubjektív pozitívum/negatívum értékelésünkre, hanem a társadalmi szinten alapvetőnek elfogadott értékrendre hivatkozhatunk, és a társadalmi szinten elfogadott pozitívum/negatívum mérlegelésre hivatkozhatunk.
Vegyük például azt a nézetet, ami szerint a pszilocibin gomba fogyasztását körülményektől függetlenül össztársadalmilag el kell ítélnünk. A kérdés, hogy tartható-e ez az álláspont. Összeszedjük a negatívumokat: például sérti a gondolati- és vallásszabadság elvét, sérti az ember önrendelkezési jogát, elveszítjük a humán kísérletek lehetőségét, elítélünk a lelki egészség megőrzését és előmozdítását célzó igyekezeteket, esetleg elítéljük a bizonyos társadalmi válsághelyzetek egészséges kezelését előmozdítható tevékenységet, és még sorolhatnám. Összeszedjük a pozitívumokat is: erősítjük a kulturális identitásunkat, elhatárolódunk a fogyasztás bizonyos lehetségesen negatív hatásainak elfogadásától, hadd ne folytassam, lehet tovább sorolni. Aztán megpróbáljuk megítélni, hogy a különböző pozitívumoknak és negatívumoknak mekkora súlyt tulajdonítunk társadalmi értékrendünk fényében, és kijön, hogy ennek a nézetnek az össztársadalmi felvállalásával mit nyerünk, és milyen árat fizetünk.
Ezután pedig már csak az van hátra, hogy megnézzük, hogy elfogadhatónak tartjuk-e ezt az árat az illető nyereségért. Meg kell vizsgálni, hogy a mi társadalmunk általában mekkora árat hajléandó fizetni mekkora nyereségéert, ha arról van szó, hogy mit fogadunk el, és mit nem. Lehet dobálózni a példákkal, és méricskélni a dolgokat.
De semmiképp nem tartanám korrektnek, ha például a pszilocibin gomba fogyasztásának teljeskörű közösségi korlátozását olyan érvekkel támasztanánk alá, amit nem a pszilocibin gomba fogyasztásával kapcsolatos ismeretből extrapolálunk. Ha például (ad absurdum) azt mondanánk, hogy sok pszichoaktív anyag fogyasztása ilyen és ilyen hatásokkal jár, ez pedig a pszichoaktív anyagok fogyasztása ellen szól, márpedig a pszilocibin gomba is pszichoaktív anyag, így van egy érvünk a fogyasztása ellen; akkor az ésszerűség nevében mindenképpen tiltakoznék.
Bocsánat, hogy így elszaladt velem a racionalitás, én így most hirtelen ezt tudom elképzelni az álláspont társadalmi szintű tarthatóságának vizsgálataként. |
| | | | |
|