 |
Szorongás és egyéb pszichés betegségek leküzdésemusclemuki, 2011. május 5.  | |  | | | | 167. Fotinó | 2013. január 12. 01:32 |
| |  | |  | | | Nem vagyok Csernus vedoangyala, de azert nem faszoznam le. Szerintem erti a dolgat, attol, hogy neki szarban volt a parkapcsolata meg nem biztos , hogy azt jelenti nem tud semmit. `A cipesz sem veszi eszre, hogy szakadt a cipoje.` Meg az is jelenthet vmit, ha nala idopontot akarsz kerni, arra tobb honapot kell varnod. Lehet, hogy egy sztar pszihologus, de attol meg erti a dolgat.
Magyarorszagon sok ember csinalja Rorschach tesztet? Vagy nehez talalni ra szakembert? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Csernus egy fasz...szívesen ások neki egy 5 méteres gödröt, amivel a saját lábán fog beesni és megnézem, hogy mászik ki belőle! Írt könyvet a nőkről aztán a felesége évekig csalta, hát nem tudom...okosakat mondani amúgy nem túl nehéz az internet korában, aki alkalmazni is tudja sikeresen ezeket a saját életére meg ritka, mint a fehér holló.
A kognitív viselkedésterápiás módszereket nyugodtan meg lehet próbálni alkalmazni, ez nem pszichoanalízis, eléggé körül van határova és lehet vele sikereket elérni egyedül is. Itt nem jelent gondot később se, ha tudod miről van szó, ez nem Rorschach teszt.
Rorschachot főleg azért nem lehet felvenni saját magaddal, mert az is számít, hogy egy tábla után mennyi idő míg mondasz valamit, illetve milyen nonverbális jelzéseket adsz le és ezt csak egy másik ember tudja megfigyelni rajtad. Sajna neten már fennvan az összes tábla, ami elég gáz, mert csökkenti a hatékonyságát, úgyhogy ha vala az életben akartok ilyet csináltatni magatokkal ne nagyon nézegessétek, főleg az osztályozási rendszert ne, mert az tényleg bekavarhat. |
| | | | |
| | | | | | 165. Fotinó | 2013. január 11. 17:36 |
| | | | | | | Abban igazad van, hogy ha csak megerted mi is az a kognitivv viselkedesterapia nem fog javulni tole az allapot, de ha azokat a gyakorlatokat elkezded hasznalni amit olvastal vagy, amit a szakember adott attol mar igen. Atkell vinni a gyakorlatba is.
`Nincs olyan mely godor amibe sajatlabadon masztal bele es ne tudnal kijonni sajat labadon.` vagy valahogy igy mondta Csernus Imre. |
| | | | |
| | | | | | 164. inigom | 2013. január 11. 05:04 |
| | | | | | | Esetleg egy általános pszichológia könyvben is megnézheted mit írnak róla, pl az attkinson-t megtalálod pdfben.
Amúgy nem értek ehhez(szóval ne higgy nekem), de valahogy nem vagyok biztos benne, hogy az ilyesmit alkalmazhatja e saját magára az ember. Kicsit az az érzésem, hogy olyasmi utánaolvasni, mintha elolvasnál egy bűvész szakkönyvet. Ha megérted a trükköket részben talán immúnissá is válsz rájuk. És saját magadat eleve nem képesztheted el azzal, hogy bemutatsz egy trükköt.
Pl vajon milyen lehet, ha valaki olyannal csináltatnak rochard testet, aki pontosan tudja, hogy mit figyelnek a válaszain. És gondolom saját magán sem képes megcsinálni ezt a tesztet valaki.
És úgy képzelek el egy ilyen terápiát, mint ami valahogy kivezet valahonnan és valami szokásokat alakít ki. És asszem ez nem egyenlő azzal, hogy esetleg az ember érti, hogy mi baja van. pl ha már egy ilyen oldalon vagyunk: a legtöbb függőség is olyan, hogy ha elég eszes az aki benne van, akkor elég jól átlátja és érti, hogy miben van és miért, de a megértés ellenére mégsem tudja kivezetni onnan saját magát. Bár persze ettől még lehetne szükséges feltétel a megértés(csak még kellene mellé más is). De az is lehet, hogy nem az. Lehet az átszokás valami másba egy tök független ügy. Ezt most csak arra értem, hogy ha ki is bogozod, hogy mi van veled az még nem biztos, hogy megszünteti a dolgot. |
| | | | |
| | | | | | 163. Fotinó | 2013. január 10. 04:50 |
| | | | | | | Biztos egy szakember sokkal tobbet tudna segiteni, de nem Mo.-n lakok szoval kicsit huzos idegen nyelven, mert meg nem beszelem teljesen az itteni nyelvet, ezert a konyvtar is kilove, pedig az jo otlet lett volna es nekem az eszembe sem jutott. A linkrol nezegetem melyik lenne erdemes, de 10eFtert kicsit huzos volt amit lattam, mondjuk abban szerintem nagyon sok minden benne lett volna.
Ha nem is sikerulne magam kigyogyitani konyvek segitsegevel, akkor legalabb lesz vmi tudasom ebben a korben es remelhetoleg ugy ,kesobb konnyebb lesz a dolga a szakertonek.
|
| | | | |
| | | | | | 162. inigom | 2013. január 9. 15:47 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | | Próbáld angolul keresni cognitive behaviour therapy címmel. Mindenképp szakembert ajánlok, ő tud támogatni bíztatni, teljesen más, mint egyedül. Persze dolgozni nem tud helyetted, de szakszerűen segíteni igen. Jó érzés, ha olyan segít, aki már előtted segített másoknak hasonló problémákkal. |
| | | | |
| | | | | | 160. Fotinó | 2013. január 8. 16:41 |
| | | | | | | Kognitiv viselkedesterapia milyen? Hogy mennek ott a dolgok? miket lehet vele kezelni? Probaltam keresni konyvet/leirasokat a neten, de a legtobbjuk csak ilyen osszefoglalo. Talaltam egy konyvet rola, de az 10eFt kicsit sok ,de lehet megerne megvenni. Szerintetek szorongasokat tudnek igy kezelni magamon a konyvbol, vagy inkabb menjek pszcihologushoz?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem is volt már hasonló, egyfajta kételkedés a saját reakcióimban mások felé, de van hogy másokéban felém. Úgy gondolom van egy alap hétköznapi rutin kontrollja sok embernek a saját reakciói felett. Sokan félnek kimutatni, amit éreznek. Sokan túlságosan azonosulnak a fejükkel, gondolataikkal, belső kommentárjaikkal.
Ezekről a belső kommentárokról annyit, hogy ha elég mélyen meghallgatod őket, mert ugye hangjuk van. Senki se tud némán gondolkodni szerintem. Ahogy most írok hallom a fejemben a saját hangomon a szöveget, amit gépelek. Viszont voltak élményeim, amikor jött egy leoltós belső komment és elég mélyen voltam, hogy meghalljam nem a saját hangom mondja, hanem konkrétan bátyámé. Beugrott, hogy ő mondogatta gyerekkoromban nekem és beépült. Szóval ha meg tudod állapítani ki mondja ezeket az aktuális sorokat az nagy segítség. Ehhez úgy kell kezelned, hogy nem TE mondod, hanem valami tőled független. Meg kell keresni honnan jön ez a kételkedés.
Mert mi is történik? Találkozol haveroddal és örömöt, ne adj isten szeretetet is érzel. Ez két nagyon vitalizáló, egészséges érzelem. Lehet, hogy nem is vagytok akkora barátok, hogy indokolt lenne ezt érezned? Ez baromság, hisz nézzük meg mit tanít minden vallás. Az, hogy szeretben élj. Ha csak azokkal lehetne, akik régi barátok, családtagok, barátnők akkor ez megvalósíthatatlan lenne. Szóval a pozitív érzésekhez nem kell mindig okokat keresni. Viszont ha szégyelled, nem mered kifejezni ezeket az érzéseidet a másik felé akkor könnyen meglehet, hogy inkább fejben átcímkézed őket, hogy á igazából annyira nem is bírom, fölösleges úgy csinálnom mintha...
Ha ő látja rajtad, hogy örülsz neki és szereted akkor könnyen meglehet, hogy ha eddig nem is voltatok annyira, de egy ilyen fogadtatás után ő is hasonlóan reagálva tényleg barátok lesztek. Szerintem az állandó kételkedés egy nagyon káros dolog, mert sok energiát emészt fel és nem indokolt gyakran kételkedni. Észrevenni, ha valami nem valós az nagyon hasznos dolog, de azt se csak úgy lehet elérni, hogy kételkedik benne az ember. A kételkedésben van egy bizonytalanság, egy félelem, mert tanácstalan vagy. Aki stabil belül és megfelelően érzékeli a belső történéseit (pl. az érzelmeit) az nem fog kételkedni önmagában.
Úgy, hogy közelebb kéne hozni azt a szívet meg azt a fejet, de ha lehet akkor létezzünk teljes testben, próbáljuk meg átérezni az egész testünket, amikben zajlanak mindenféle energetikai, biológiai, kémiai és elektromos folyamatok, szóval nagyjából minden.
Úgyhogy lehet kételkedni, de akkor kételkedj néha a kételkedésedben is. Mert ha egy pozitív érzelem megjelenik azt ünnepelni kell, hisz jó hatással lesz rád és még a környezetedre is, nincs benne semmi olyan amit szégyellni kéne, bezárni, nem megosztani másokkal. Megint más az, ha erőltetni kell valamit, de leírásod alapján az öröm magától megjelent, nem egy erőltetett öröm volt udvariasságból. Azt te raktad rá utólag és ha jobban belegondolsz, a fejed az úr, neki hiszel jobban jelenleg. |
| | | | |
| | | | | | 158. inigom | 2012. december 27. 00:36 |
| | | | | | | Igazából azért kérdeztem, mert az jutott eszembe, hogy azt, hogy mi ez a dolog benned az is segíthet megérteni, ha sikerül megtalálni, hogy hol a határa, hol áll le és miért. Miért van az, hogy ott már nincs üzemben? Lehet kicsit hasonló ahhoz, ahogy más helyzetekben is elalszik ez a belső elemző? Mi hozza létre ezt a magátólértetődőséget? Egyszerűen a szokás vagy gyakori fizikai közelség?
távoli példa: szeretnék tanulni meditálni, de nem vagyok elég fegyelmezett hozzá, de az az érzésem, hogy ott is a megszokás az, amitől alábbhagy ez a dolog.
-----
tök más megközelítés:
azt mondják van egy olyan tulajdonsága az ember pszichéjének, hogy nem nagyon viseli el az ellentmondásokat. és képes dolgokat abba az irányba torzítani, hogy ez megszűnjön. (talán lehet ennek egy extrém esete bizonyos őrület is)
szemléltetendő tegyük fel hogy ezek általam gondolt dolgok:
(1) az a kedvemre való ember, aki többnyire érdeklődve fordul ismerősei felé
(2) kedvemre való ember vagyok
majd megtörténik, hogy
(3) gyakran érdektelen, elutasító vagyok nekem kedves személyekkel
ez egy ellentmondás. nem lehet igaz egyszerre a három. Elvben elmém feladhatná (2)-t. De ez olyasmi, ami a legtöbb személy számára káros lenne. Tudna vajon így nem szorongva élni? És ezért megtörténhet, hogy inkább elveti a (3)-at, annak ellenére, hogy az bizonyos értelemben megtörténik. Valahogy ez átíródik olyan módon, hogy ha felteszi magának a kérdést, hogy érdeklődve, odafigyelve hallgatta e, akkor azt a választ adja magának, hogy igen, sőt ez egyfajta átéléssé is válhat. És ekkor igaz marad (2) és nem sérül a személy.
persze csinálhatná azt is, hogy feladja (1) et. tehát, hogy nem negatív dolog, ha ő érdektelen. És a (3)-mal is lehet másképp trükközni és arra jutni, hogy azok a személyek, akiknél érdektelen vagyok valójában nem is nekem kedves személyek, ezért nem áll fenn (3) és így nincs is ellentmondás :). Ekkor a másik személy vagy az ahhoz való viszony leértékelése által kerülődik el az ellentmondás.
Remélem érezni, hogy elég mély verem ez :D meg azt hiszem rá lehet húzni szinte mindenre és bármiféle motivációt megkérdőjelezni vele. Szóval lehet magának ennek a mechanizmusnak a tudatosítása is a szétesést erősíti :D De persze attól még van ilyen. Vagy nem? (lásd még bővebben: kognitív disszonancia)
de ez csak konstruált példa volt a szitudból. igazából nem hiszem, hogy nálad ez áll fönt. de eszembe jutott és kapcsolódik. és ez elég, hogy írjunk nem?
|
| | | | |
| | | | | | 157. an0nym | 2012. december 25. 01:21 |
| | | | | | | persze, szüleim meg az a néhány ember akik majdhogynem mindig a közelemben vannak és teljesen magától értetődően kötődöm hozzájuk,
de nem is magában a kapcsolatban kételkedem hanem az adott érzés/érzelem meglétében |
| | | | |
| | | | | | 156. inigom | 2012. december 25. 00:25 |
| | | | | | | | van olyan személy, akivel szemben nem vagy képes erre a kételkedésre? |
| | | | |
|
