 Kategória:
Társadalom 
Létrehozó: idoru
Létrehozás ideje: 2006. október 13.
Utolsó hozzászólás: 2011. január 13. |
| |
Érdeklődés: 11509 letöltés
165 hozzászólás |
| |
|
|
A kábítószerek kockázatai: A Pszichiátriai és Neurológiai Szakmai Kollégiumok állásfoglalásárólidoru, 2006. október 13.  | |  | | | | 56. Nargile | 2006. december 23. 12:14 |
| |  | |  | | | Az "arcoskodásról" meg annyit, hogy a Centrum Csoportot a TASZ ügyvédje képviseli, valószínűleg te nem tartoztál aközé a 41 személy közé, akik a foglalt házas akcióban részt vettek:
http://www.tasz.hu/index.php?op=contentlist2&catalog_id=2492
A Paksi Atomerőművel kapcsolatos perben szintén a TASZ nyomul:
http://www.tasz.hu/index.php?op=contentlist2&catalog_id=3343
Amikor pedig a greenpeace-es tüntetőkre rátámadt a rendőrség, szintén a TASZ verte az asztalt.
Szintén a TASZ ügyvédje képviseli azt az otthonszülős hölgyet, aki miatt eljárást indítottak nemrégen, szerintem tudod, kiről van szó.
Szóval egyébként furcsa, hogy éppen a TASZ-ban találod meg az ellenségfigurádat, akit vudu-bábuként szurkálhatsz. Szerintem nem vagyunk ellenségek - bár lehet, hogy sokmindenben nem értünk egyet, például te szemfényvesztésnek tartod a jogállamot, mi meg nem. |
| |  | |  |
| | | | | | 55. Nargile | 2006. december 23. 12:05 |
| | | | | | | Legalizáció: ebben a kérdésben egyébként szerintem nincs köztünk olyan óriási nézeteltérés, mint esetleg gondolod. Én is legalizációt szeretnék, taktikai okokból nem használom a legalizációs terminológiát gyakran. Hogy miért? Mert az emberek egy csomó ostobaságot képzelnek erről a kifejezésről, mert egy csomó olyan jelentésárnyalat és érzelem tapad ehhez a szóhoz, amely megnehezíti a kifejezés értelmének kommunikálását a társadalom felé. A legalizáció az én értelmezésemben nem más, mint szabályozás és kontroll. A tilalom nem az. Én jobban szeretek úgy beszélni a legalizációról, hogy nem magát a szót használom, hanem a jelentését. Például nem azt mondod, hogy anarchia, hanem azt, hogy uralomnélküli, alulról felfelé szerveződő autonóm társadalom. De ha valaki rákérdez, akkor minden szégyenkezés nélkül bevállalom, hogy a legalizáció a legmegfelelőbb megoldás.
A kérdésed teljesen jogos: ki gyakorolja ezt a kontrollt? És hogy vajon a jelenleg legális szereket hogyan szabályoznám? A válaszom erre az, hogy semmiképpen nem szeretném, ha a piac - magyarul a multicégek, főképpen a gyógyszercége - gyakorolják a kontrollt, és az egyedüli szabályozó szelep a szabadpiaci verseny legyen. Vannak olyanok is, mint például Milton Friedman, akik az ilyen szupermarket-modellt promótálták, én nem. Én egy megosztott állami és társadalmi kontrollt képzelek el a drogjelenség felett. Azt gondolom, hogy a drogokat nem lehet ugyanúgy árulni az áruházak polcain, mint mondjuk a spagettit vagy a brokkolit. Azt sem gondolom, hogy az alkohol vagy a dohány jelenlegi kontrollja best practice lenne - én ezeket is speciális termékként kezelném, amelyeket csak korlátozott formában lehet forgalmazni, reklámozni és fogyasztani. Pl. a dohányzás kiszorítását a vendéglátóipari egységekből és munkahelyekről teljesen korrekt lépésnek tartom, lásd pl. Írország. Azt is, hogy egyre több dohányzásellenes állami és civil kezdeményezés létezik, és hogy a dohányt forgalmazó helyek számát próbálják limitálni. Amit nem tartok jónak, az az, hogy a dohánytermékekre kivetett adókat és járulékokat emelik - mert ezzel a feketepiacot erősítik. Ugyanakkor még így is összehasonlíthatatlanul kisebb az olyan legális termékek feketepiaca, mint pl. az alkohol vagy a dohány, mint a heroiné vagy a kannabiszé. A feketepiac elleni harc elleni fintorgásodat nem értem: jól felfogott társadalmi érdek, már csak fogyasztóvédelmi szempontokból is, hogy lépjünk fel a feketegazdaság ellen. |
| | | | |
| | | | | | 54. Nargile | 2006. december 23. 11:50 |
| | | | | | | Szia holist!
Téged aztán grafomán természettel áldottak meg az égiek :) (vagy amiben hiszel, talán Gaiában, az emberi civilizáció rákos daganata által felőrölt Földanyánkban). És ha már itt tartunk: egy olyan - hogy is jellemzed: velejéig rohadt - nyugati civilizáció technikai és nyelvi eszköztárának használatával miként tudsz szakítani ugyanezen civilizáció "velejével"? Ez számomra mindig is nehéz kérdés volt. Vajon nem lesz csak egy felszínes szakítás ez így? Vajon nem gondolod, hogy amit te felszínnek és puszta információtovábbító eszköznek hiszel, az sokkal jobban és szervesebben kötődik azokhoz a mélystruktúrákhoz, amelyek ellen harcolsz?
Na mindegy, azt gondolom, hogy ez a vita ebben a topicban tényleg off, és egyébként bocsáss meg, ha félreérthető voltam: nem zárkózom el a vitától és meggyőzéstől, úgy értettem, hogy egy ilyen, egyébként teljesen másról szóló vitában azért nem tudjuk meggyőzni egymást, mivel annyira másként gondolkodunk a világról és az abban betöltött helyünkről, hogy folyamatosan ennek az eltérő világnézetnek az akvárium-üvegfalába ütközünk. Egy más topicban/fórumban szívesen vitázom egyébként ilyen világnézeti kérdésekről is, a nyitottságot én is fontos erénynek tekintem, még ha akár harcosan megvédem is a saját álláspontomat. Mindenesetre az én világnézetemről röviden annyit, hogy én nem tartom velejéig romlottnak a nyugati civilizációt, és úgy általában nem tartom eleve rossznak azt az irányt, amelybe az emberiség halad. Hiszek benne, hogy van választásunk, hogy a civilizáció alapértékeinek megőrzésével, gyermekbetegségeinek meghaladásával képesek vagyunk a fennmaradásra. Bár rendkívül pejoratívan írsz róla, én nem szégyenlem, hogy nem vagyok rendszeren kívüli forradalmár vagy anarchista (valamikor egyébként, hiszed vagy sem, az voltam, mégpedig aktívan résztvettem anarchista csoportokban), hanem reformer.
De térjünk rá a téma szempontjából releváns hozzászólásaidra. Alapvetően nem reagáltál arra, hogy miért más a prohibicionista anekdotája a mi anekdotánktól: hiszen ott van például a Gáspár úr, aki körbeutazza az országot a halott heroinista fia történetével, amelyet a szigorúan tiltó drogpolitika igazolásául használ fel. Talán az ő anekdotája nem igaz? De, a maga szempontjából igaz és valós történet. A kérdés az, hogy az politikai döntéshozó miként súlyozhatja, értelmezheti ezeket az anekdotákat, és hogy milyen jelentőséget tulajdonít nekik: mennyire jellemzőek ezek az anekdoták, mennyire konzisztens az a logikai lánc, amelyet követnek stb. És akkor itt már el is jutottunk addig a kérdésig, hogy miként lehet konszenzuális ismereteket szerezni egy jelenségről, hogyan lehet kialakítani egy olyan konszenzuális módszertant, amely jelenségek megismerését szolgálja. Ezek a módszertanok persze sosem lehetnek tökéletesek - maguk is formálódnak a társadalom fejlődésével együtt, gyakran paradigmaváltások is végbemennek, de mégis: maga a tudományos megismerés rendkívül fontos szerepet játszik. Ha ugyanis lemondunk arról az igényről, hogy kompatibilis ismereteket szerezzünk egy jelenségről, akkor éppen azt tesszük, amit az előszavadban kritizáltál: lemondunk egymás meggyőzhetőségének jóhiszeműségéről. |
| | | | |
| | | | | | 53. Nargile | 2006. december 23. 11:26 |
| | | | | | | Sportember: a kannabisz hatásaival kapcsolatos felvetéseidre majd reagál TIG személyesen.
Ami a havat illeti, nehéz lenne ilyen időjárásban :) De komolyra fordítva a szót, irónia volt: pont arra utaltam, hogy az ilyen vitákat nem lehet eldönteni pusztán azzal, hogy ki képviseli erőszakosabban vagy akár ékesszólóbban az álláspontját, és valószínűleg ez a daath vita sem fog pontot tenni a végére.
Ami állítólagos orbánosan színvonaltalan érvelésemet illeti, én mondjuk nehezen tudok elképzelni egy színvonalas vitát ott, ahol az egyik fél nem is olvasta el alaposan azt a dokumentumot, ami a vita tárgyát képezi, és különféle beidegzett előfeltevései alapján fogalmazza meg érveit...
Ami a drogpolitika (és gondolom úgy általában a politika) pénz- és gazdaságcentrikusságáról mondassz, azt én egyrészt túláltalánosítónak tartom, mivel a jelenlegi drogpolitika tulajdonképpen mindenkinek rossz üzlet, kivéve a bűnözőket. És bár az állam sokszor korrupt, elvetem az olyan konspirációs teóriákat, amelyek szerint a bűnözői körök és a politikai elit közötti közvetlen érekegység irányítaná a politikát. Ez jóval bonyolultabb dolog. Másrészről ugyanakkor végtelenül cinikusnak is tartom az álláspontodat. Ehhez a cinizmushoz természetesen van jogod - de az emberi jogi szervezetek tudod természetüknél fogva nem osztják ezt a cinizmust, és ha tetszik, idealistábban állnak hozzá a dolgokhoz, tehát hogy az embertelen intézményrendszerek és folyamatok igenis emberségesebbé tehetők, az emberek meggyőzhetők, a tudománynak pedig van egy olyan potenciálja, hogy megalapozhatja a higgadt párbeszédet a különféle ideológiához, valláshoz, etnikumhoz tartozó társadalmi csoportok között. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Srácok, ha nem túl OFF a kérdés, akkor áruljátok el nekem: Mi a fene van a TASZ-os kritika borítóján? Mit kéne látni abban a képben? Nekem még soha de soha nem sikerült az ilyen típusú képekből bármit is kivenni, szóval most se fog sikerülni, mondjátok el nyugodtan:) Köszi! |
| | | | |
| | | | | | 47. Nargile | 2006. december 22. 23:51 |
| | | | | | | | Igazából nincs bajom az otthonszüléssel meg ilyenekkel. Inkább ezzel a fanyalgós hozzáállással az emberi jogi szervezetek iránt. Egyébként mi védjük a bíróságon az összes házfoglalót, otthonszülőt, a paksi atom ellen tüntető grínpíszeseket és egyéb kivonulókat... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "tartom rettenetesen károsnak ezt a fanyalgós kultursznob neokon hippi-anarchista álláspontot, amely abban az illúzióban ringatja magát, hogy elvonulhat az otthontanulós-otthonszülős elefántcsontoronyba az ipari civilizáció elől - miközben egyébként ő maga is része és fogyasztója ennek az egésznek, például azzal, hogy véleményeket irogat az internetes fórumokon..."
mármint ezt az egészet? :D vagy csak az otthontanulóst?
meg ha szabad kérdezni miért?
nagyon fasza kis mondat volt egyébként, az biztos hogy jól hangzott.
írnék többet is a témában, saját hogyanlátásokat, de a címre nézve rájövök annyira off lenne hogy csak csuhajj. talán majd az offba. de most itvannak az arcok pókerezni... :) |
| | | | |
| |
| 
 |
