Spirituális élmények

DAATH

Nem dicsősége a sasnak, ha legyőzi a galambot.

Giovanni Boccaccio

Új hozzászólás

Lapozható lista

Kategória:

Filozófia

Létrehozó:

Létrehozás ideje:

2006. szeptember 17.

Utolsó hozzászólás:

2023. augusztus 5.

Érdeklődés:

19833 letöltés
271 hozzászólás

Mit:

Hol:

anyagok

könyvtár

fórum

kapcsolatok

Felmérés: ELTE kannabiszhasználat önkontrollja
Felmérés: MOKE országos orvosi kannabisz felmérés
Felmérés: Global Drug Survey 2021
Tiltás: (jan. 1.) szigorúbb ÚPA büntetési tételek
Tiltás: (szept. 24.) 207 anyag lett C-listás
Könyv: Ayahuasca – A Lélek Indája

Spirituális élmények

Zoli, 2006. szeptember 17.

Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!

271. andree5616

2023. augusztus 5. 17:36

Élvezettel olvasom a jobbnál jobb élményeket. Nekem is volt pár de az még tavaly nyáron történt. Szívesen megismételném idén is de sajnos nincs rá lehetőségem mert kevés embert ismerek,illetve ilyen körökből senkit sem. Az utóbbi pár hétben elkezdtem bújni a netet a pszichedelikumokkal kapcsolatban és azt kell hogy mondjam több lehetőségem is van aminek kifejezetten örülök.

2023. május 19. 16:02

Plugin pontosan hasonló élményem volt nekem is dmt hatása alatt.ès sok haverom is meg említ hasonlót. Mintha erezned tudatában lennél számtalan lehetséges útnak és azok így szerte agaznanak

2023. február 1. 19:41

jellemformáló haszna van :)

2022. december 29. 23:01

Amennyiben egy élmény nem integrálható úgy mi a hasznuk a hétköznapi életem során? Feltételezem hogy nem is válik önismeretté az élény ami nem tudott inegrálódni... nekem az önismeret lenne a célom.

2022. december 26. 20:27

hali
én nem vagyok biztos benne, hogy minden élmény integrálható a hétköznapi életélménybe
sőt... :)

szép ünnepeket!

2022. december 22. 21:06

A pszichedelikumok által kiváltott misztikus és spirituális élmények egyedül nehezen integrálhatóak. Vannak olyan misztikus élményeim amiket évek óta nem tudtam feldolgozni és azóta csak lógnak a levegőben... van ötletetek arra vonakozóan hogy az ilyen megélésekkel mit lehet kezdeni? vannak spirituális integrátor csoportok vagy körök? ismer valaki ilyeneket?

265. neutroncsillag

2016. január 19. 15:06

Arról nem is beszélve ha az ember részt vesz valami hosszabb, jó kis meditációs elvonuláson. Ha az ember ügyesen csinálja pár nap alatt el lehet érni a "minden király így" állapotot. A hétköznapokba visszatérve aztán szépen bele lehet hemperegni a sárba még jobban. Mert nehéz integrálni az élményt, főleg ha azt hisszük elértünk valamit ... vagy a kolostorból kilépve magunkkal vihetjük azt a tudatállapotot hosszú távra. Azon bizony dolgozni kell továbbra is. Sokszor egyedül, sokszor az árral szemben. És ha a lendület elfogy ...
Az emberiség egyik legnagyobb hülyesége, hogy azzal jutalmazzuk magunkat amit örökre szeretnénk letenni ...

2016. január 15. 18:10

Aztán még egy kicsit a fejlődésről.
Korlátozott tudatom alapján úgy gondolom már születésünkkor kijelölődik egy lehetséges út. Ez tartalmazza a lehető legtöbbet amit elérhetünk, vagy lezuhanhatunk egy bizonyos szintre is. De ezek már alapból korlátok között mozognak, a korábbi karmánk alapján. Tehát a kulcs hogy mennyi mindent tudunk félre tenni.., leszedni magunkról úgy a felesleget hogy más irányba nem építünk újabb felesleges szokásokat. Így haladunk a "fán,, egyre feljebb és feljebb. Amikor megtapasztaltunk egy ágat mint (pl. a különböző szerek) vissza tudunk térni a fa tövéhez és tovább haladni felfelé. Ekkor már nincs mit kapni (pl. a szerektől) v az adott jelenségtől, mert teljes mértékű tapasztalattá vált, egyszerűen nem adhat többet már. Viszont mindenkinek más az életútja (mivel más a karmája is),más a hozzá illő lehetőségekkel, körülményekkel haladunk az úton. De ha így vesszük 1 élet nagyon rövid kis dolog. Épp hogy csak pár ágon HA egyáltalán túl tudunk haladni. A fa teteje pedig csak mint a sok ezer km-re lévő himalája csúcsa, ott fénylik valahol. Tehát ha teljes mértékben is kihasználjuk a fejlődést, akkor is iszonyat korlátozva lehetünk, mert mindig unos-untalan bejön valami új lehetséges tapasztalás amin nem tudunk csak úgy továbblépni, míg teljesen ki nem tapasztaljuk azt. Azt hogy mennyi kell hogy végig érjünk, nagyon jó kérdés. Persze így az is lehet hogy már pont a végén vagyunk csak épp nem is tudunk róla. Lehet pont ez itt az utolsó nagy fal..., vagy a végéhez közel vagyunk valójában. Az biztos hogy igazi önvalóm megtapasztalása (akár kis mértékben is) segít az úton haladni. Nem lehet tudni mitől, vagy hogyan működik, de biztos hogy működik, látom hogy a helyes irányba viszi az életemet. Csakhogy ez folyamatos munkába is kerül. Ezt pont a függőségtől tanultam ezt a "látást,, mert az egyértelműen a rossz irányba viszi az életemet. Olyan emberré válok ha függő vagyok amilyenné nem szeretnék. Míg a meditáció eredményeképp olyan emberré válok ami nagyon tetszik. Így számomra megvan az út. Megtaláltam a módszert! Persze az eszköz mindenkinek más is lehet, mert más az információtartalma. Az az érdekes ha már látjuk is ezt, még akkor is nagyon nehéz letenni a régi szokásainkat mert az ok-okozat elől nincs menekvés.

Amúgy csak a nézőpontomat próbáltam kicsit tükrözni, és persze ez tényleg olyan mint a szobor-állványzat példa. De csak törekszünk arra hogy szavakba/írásba foglaljuk ami megfoghatatlan/leírhatatlan. Olyan ez mint a ZEN kör. Nem tudom ki hallott róla, ki nem tömören 90 fok ig van amit maximum átadhatunk egymásnak mint információt. A teljesség tapasztalata pedig 180 on. Amiről itt irogatunk az a legjobb esetben is ha valaki képes ráhangolódni, valamit érzékelni belőle akkor is maximum 90 fok lehet. Ezt az információ semmilyen átadása nem képes meghaladni, mert hogy tovább jussunk rajta ahhoz nem gondolkodni, olvasni kell hanem egy kicsit figyelni. Ezért szerintem figyeljünk tovább, járjunk nyitott szemmel, és merjünk látni! Ehhez viszont szükséges információt gyűjteni azért hogy meglegyen az a 90 fok, mert addig nem lehet meghaladni sem. Megyek is haladok tovább az úton.., szívom ezt a fantasztikus levegőt.

Szép estét minden kedves élőlénynek! :)

2016. január 15. 11:29

Keressük, keressük...
Volt egy élményem, úgy láttam a történéseket mintha egy nagy fa ágai lennének. Az életem során mikor meghoztam egy döntés elindultam egy bizonyos ágon. Úgy láttam lehetett volna sok minden kicsit másképp is.., de végül is midig a fa teteje felé haladok ha teszek érte erőfeszítést. Ha csak hagyom magam sodródni lehet időszakonként visszaesek kicsit, de valami mindig történik amiért újra próbálok a körülményeimhez, és tudatom tisztaságához képest helyes döntéseket hozni. Ez csak nagyon lassan megy! De az is észrevehető hogy a helyesnek vélt döntéseim függvényében, később több lehetőséget találok hogy még inkább az én általam elfogadott úton tudja tovább haladni. Viszont sok az elágazás és sokszor elvétem a célt is. Már rájöttem az egyik nagy probléma amikor olyan "ág,,-on akarok túlmenni amit csak sejtek hogy milyen lehet de valójában nincs róla teljes értékű tapasztalatom, mert félek tőle. Lehet hogy ezeket a pontokat majd nem tudom csak úgy túlhaladni mert hiányzik a tapasztalás. Pedig én mindenképp gyorsan túl szeretném haladni ezt a világot.. Talán ez az én bajom. Türelmetlen vagyok! Amit régen vágytam hogy majd egyszer el tudom különíteni igazi önvalómat, és az ÉN-emet, rájöttem nem lehet mert egybe vannak olvadva. Mintha születésemtől fogva egy botot tartanék kezemben és mindig mindenre azt használnám. Már úgy érzem a testem része, nem tudom letenni csak úgy.. Meg ott van az üresség/teljesség is, hogyha nincs benne gondolat sem, akkor honnan tudhatnám hogy elértem-e? Talán csak az a baj megint túl sokat gondolkodok...
Nagyon szépek ma a felhők.

262. Tlalocatecuhtli

2016. január 13. 21:17

(Én csak naív véleményeket tudok alkotni a tudat módosítás világában, de nem tetszik, hogy az alkohol a hír [itt olvastam éppen egy másik topikban]. Tudom, megértettem, hogy a fórum is csak áldozat. Itt tartunk. DE...ezt ne tessék hagyni.)

Előrángatom a Robert Desnos-t a sírjából, ha kell. A történetét a wikipédián találtam, és fordítom az angolból: "Egyik nap, Desnos és társait elszállították a barakkból (Terezín, Csehszlovákia, 1945). A rabokat beültették egy fapados járműbe. Mindenki tudta, hogy ez a jármű a gázkamrák felé tart. Mindenki csöndben volt. Amikor megérkeztek, elkezdték leszállítani az utazókat. Desnos hirtelen leugrott egy nővel szemben, és a tenyeréből hosszú életet, sok unokát, és örömöt jósolt. Így jósolt aztán még több másik társának is.

Az örzők láthatólag megzavarodtak (!). Percekkel korábban még egy rutin feladatot hajtottak végre, és most összeomlott a rend. Képtelenek voltak végrehajtani a feladatot és utasítást adtak, hogy a teherkocsi induljon vissza a barakkba." (La Grande Situación...)

Hősünk a felszabadítás után nem sokkal ugyanott - a politikaiak börtönében - halt meg tífuszban.

Desnos meghatározó szürrealista személyiség volt. Amit tudok róla azért tisztelet illeti, és felhasználható ellenem. A Franciák mintegy Rejtő Jenője volt a maga nemében.

Én is örvendek, hosszú életet nektek is.

261. Tlalocatecuhtli

2015. december 8. 18:36

Az eredetiség forrásait keressük.
Azt a módot (is) ahol, nem is kell külső/anyagi eszköz.
Keressük a nyugalom forrásait is. Keresés, keressük! Malac.

260. PsyDuckMonkey

2015. december 7. 01:09

:D

Crowleyt főleg a popkultúrában elfoglalt helye, illetve a közismertsége az, ami kiemeli. De persze, voltak, vannak mások is.

Amúgy az én meglátásom szerint a fő gond az efféle témákkal, hogy a mágia, a szimbólumok, számok és egyebek rendszere úgy viszonyul a misztikus élményhez, a teljességhez, mint egy szoborhoz a köré épített állványzat.

Az állványzat nem a szobor. Az állványzat leírása nem írja le a szobrot, és pláne nem mond semmit annak esztétikai értékéről. Az állványzat a szobor nélkül értelmezhetetlen és értelmetlen. Az állványzat mégoly szolgai lemásolása sem hozza létre a szobor másolatát.

259. Tlalocatecuhtli

2015. december 5. 21:57

PsyDuckMonkey.

Kár lenne kiemelni Aleister Crowley-t, de ha felmerült írok erről. A dolog sokkal bonyolultabb annál, hogy a kedvelője vagy a követője lennék. Volt egy mániás időszakom, ahol mindent meg akartam tudni róla.

Valóban mágikus figura, csak a fotóit nézzétek meg. Annak az embernek lett volna mondanivalója, ahogy nekem is. (Crowleynak is van egy i ching-je, ami néhol igazán különleges, és utánozhatatlan originál)

Crowley bukása abban eredhet, hogy túl gyorsan akart fejlődni. Az alapoknál elkövetett hibákat, és ezek visszajöttek a tudatalattiban. Az alapoknál hibázni nem lehet.

Pozitívan értelmezni művészet, ahogy Ady utolsó sorait is értelmezni a jövőnkről: művészet ez. Épüljünk a nagy harcosok üzenetéből, és így stabilizálódik bennünk - megingathatatlanul - az élni akarás.

258. PsyDuckMonkey

2015. november 27. 15:34

@Tlalocatecuhtli, semmi baj a költőiséggel és a hermetikus homállyal. Aleister Crowley is olyan dolgokat írt folyton amiket rajta kívül senki nem ért igazán, mégis mennyien szeretik. :)

Hozzászólni értelmesen mondjuk nehéz. Kicsit sejtem azért hogy miről írogatsz, klassz létezőnek tűnsz. :D

257. Tlalocatecuhtli

2015. november 26. 21:17

Amikor voltak ezek a párizsi események, megerősítve éreztem magam abban amiket itt leírtam. Nekem ez a 24 már külön fogalom (nem a nap 24 órája, de 2x12...).

És itt nem negatív események kiemeléséről van szó, de tudni lehet, hogy hogy működnek a sárkányok. Mikor ez a török incidens is van, megint belépett a sárkány. Észrevettem, hogy ennél a két eseménynél egy depreszív súly ülte meg a napomat. Kicsit olyan a feeling, hogy pontosan bennem van, hogy mi történik (konkrétan csak magamat tudom elemezni, dehát így megy ez). "Psyhic phenomenon"

Kb. havonta ha sorsot vetek, de most újfent benne volt a 24 a jövőre nézve (a visszatérés). Le is írtam ma magamnak, hogy hogy lehet ennyire egyoldalú a véletlenszerűség. És ez nagyon elmés megfigyelés. Vagy nem?!

És a dolog természetét illetően nyugodtan lehet mondani: nincs itt semmi. Nem történt semmi. Terence Mckenna szelleme is itt van ebben, csak - félretéve a tévedéseit - végülis miről szólt az egész, hol vagyunk most?

256. Tlalocatecuhtli

2015. november 5. 21:26

Neked címzem helio* a válaszom:

Talán valahol 2012 után tisztult le bennem, ennek a 2012 modellnek a helyettesítője. Mintegy szerencsszámom a 24, az idejét sem tudom mióta. Később derült ki, hogy ez a kínai ji king-ben (vagy i ching-ben az úgynevezett "fu" fogalom száma, amit mi magyarok úgy mondunk, hogy "visszatérés"). Ahol megjelenik nekem ez a jel, mindig a - most már - mélyen eltemetett személyes igazságaim gomolyognak benne. Az egész annyira egyszerű, hogy húha. Aki a McKenna-i hagyatékkal nem tud mit kezdeni - mint én - ez elég valóságos.

Küzdünk egy bizonyos erővel, ami (sárkány) elnyomást, és háborúkat szervez a végsőkig. Amikor ez meggyengül, akkor 'felrepedezik a jég, és piros fénnyel visszatér a gyengeség. Ilyenkor még korai előrelépni: ez a 24,1 -> 2 az eredménye a kínai tiszta "jin", a mindent magába fogadó föld princípium'.

Megmondom őszintén kicsit tartok attól, hogy az égegyadta világon senki nem érti aki olvassa, és ezért kénytelenek leszünk a szolipszizmusról eszmét cserélni (de van mód utánajárni, efelől ne essen kétség).

(az meg szükségszerű, hogy a kereső ember a keresése során hülyeségeket ír, vagy mond - mint én. Ma ködös az idő - november 5 hatott rám - bármi is legyen ez)

2015. szeptember 9. 02:24

Ha megpróbálod kevésbé elvontan kifejezni magad, úgy könnyebb lenne kapcsolódni. Például hogy véled: az egyéni lélek útja alapvetően magányos út a tapasztalás bővülő folyamában, vagy fontos szerepe lehet benne az érző lények egymásra hatásának? Mi a véleményed a sorsról? Nem akarlak szolipszizmussal gyanúsítgatni, csak kérdezem.

254. Tlalocatecuhtli

2015. szeptember 8. 20:24

Csupa pozitív működést kívánok nektek. Mert csupa negatív működés zajlik.

Csupán Erőt kívánok nektek adni, miután Én is itt vagyok. Hogy várakozni tudni kell! Legyen a Hatalmasabb akarata. Ott fent tudják, hogy miért akarták ezt így.

Legyen meg a Hatalmasabb akarata.

253. Tlalocatecuhtli

2015. augusztus 12. 20:57

Ezért a fennsőbb énét kereső elszigeteli magát a szokásaihoz kötött természetellenes környezetétől. A szomszédok is mint valami különös lényt/társaságot elemzik, aki/k feltűnő jelenség(ük) ellenére sehol nincsen(ek). Mintegy megbocsátható!

Ez a Fennsőbb én szeretne reflektálni, tükröződni a teremtett lényekben, így az Emberben is mint olyan. Tisztán tükörként látni önmagát.

Nem jön horrorral, hiszen ő is a paradicsomi terekben él (az összes felsőbb énekkel együtt).

2015. július 9. 01:31

A 'felsőbb én' nem valami távoli, elérendő dolog, ami folyton hiányzik belőlünk. Ezért hát nincs is hol keresni oly nagyon. Már most az vagy, akit keresel. Nem hiszem, hogy a Lélek megérthető, vagy megismerhető a maga teljességében. Egyre inkább úgy érzem, a legtöbb amit ma tehetünk, hogy az ezer sebből vérző személyes ("alsóbb") énünket meggyógyítjuk. Ha az utat járhatóvá tesszük, felsőbb énünk is akadálytalanul megnyilvánul. Folyton áramlik felénk, de ha bennünk gátakba ütközik, akkor megtorpan, vagy viharként árad át és ágakat tördel.

251. Tlalocatecuhtli

2015. július 8. 21:31

Kereső ember vagyok. A keresés mindig ad új impulzusokat. A kereséseim egyfajta utat adnak (úgy néz ki még mindig járható utat). Nem nagyon értem azonban, hogy milyen út ez. Annyira idegen világban élek, annyira távol a céljaimtól, hogy most jött el nekem az idő, hogy feltegyem magamnak a kérdést - meg így a közösbe -, hogy mi az a "felsőbb én"?

A kérdés több mint enigmatikus. A freudi superego pszichológiai fogalmon az ember szívesen túllép, mert mintha nem is lenne mögötte semmi. Terápiában használt segédfogalmaktól nem lakik jól az ember.

Misztikus irányba továbbhaladva egymástól markánsan elütő fogalmakba ütközök. Direkt nem akarom kifejteni. Gondolj bele, végülis ki az a te saját "felsőbb egyéniséged", ultimate individuum. Ez nem ugyanaz minthogy minden társam, és ellenségem ugyanaz az egy forrás?

Miért van az az érzés bennem, hogy mintegy gyerekként valaha igenis éreztem a kapcsolatot a saját belsőmmel. Most pedig azt érzem, hogy nincsen meg a Mag, és pusztán tanúja vagyok annak, hogy a belőlem elfolyó energia valami kegyelem folytán nem okoz sérüléseket, és hogy egyáltalán van hol folytatni. Én tényleg itt tartok.

Keresem a saját eredetemet, és csak jönnek a visszajelzések, hogy újra és újra tévút a végtelenségig. Szeretek morbid példákkal jönni, hogy "egy szomszédos országban halomra lövik egymást az emberek. Ébresztő!" Ez a groteszk tehetetlenség egy felvállalt sors?

Esik az eső.

250. Tlalocatecuhtli

2015. március 19. 19:14

Az előző hozzászóláshoz: Tessék elképzelni, hogy az előző életedben ellenkező nemű voltál. Nő, pl.. és ez hat... (ezt megérteni, vagy befogadni elég elme-nyitó). Vedd számításba azokat a jellemzőket, amiket a női kvalitásnak tulajdonítanak - ennek fényében. Viccek pl.

És amit leírni szándékoztam: Erős példáim vannak az alternatív vallásosság mellett. Legyen példa a nem véletlenül keletkezett kapcsolatom a Jehova Tanúival.

Az elején ügyes mézesmázzal bevontak a körükbe, majd én elfogtam a pontot amikor ki kell lépni. Amikor ugyanis jött volna a hatalom. Ezt a kísértést én befogtam, és kaptak egy keresztvágást. Ez a bukásuk volt, mindazonáltal ennek folyamán majdnem végigolvastam az Ószövetséget - mint szent szöveg. (én nyitott agy voltam mindvégig, és ők próbáltak zárni).

Én kicsit féltem a hatalmi eszközöktől, szerencsére elbuktam, és most már csak magam vagyok. Megértették az üzenetem.

Hová legyen ez a tavasz.

Jó idők, és én csak vakon járom a magam útját.
Ismerve azt, hogy egyszer mindennek vége van.
Időnek előtte, most sem tudom, mit várhatok.
A szerencse szolgál, de Megoldást nem hozott.

2015. március 8. 15:25

Sziasztok!

Egyszer láttam egy érdekeset trip közben és azóta izgat a téma, hogy hogyan kombinálódott ki az a dolog. Hátha ti is láttatok hasonlót.
Szóval 4-ho-mipt, nézem a tök fehér plafont, a szokásos mozgás, fraktálok és egyszer csak kirajzolódik egy távoli buddhaszerű templom. Tökre meglepődtem.

A lényeg, hogy azelőtt sosem nézegettem ilyesmiket, nem foglalkoztam ezzel a valással, nem is kötöttem össze a pszich élményeket bármiféle komolyabb spiritualitással vagy vallásossággal, mégis ez jelent meg.

248. facombkivammá

2014. december 7. 22:49

lolli: A Dark Side of the Moon kimaradt, de az egyik kedvenc Pink Floyd-tól az Echoes, az még trip nélkül is képes egy álomvilágba kalauzolni - szerény véleményem szerint.
Viszont ami életem egyik legerősebb bevillanása volt egy pszichedelikus éjszakán, az ez a szám: https://www.youtube.com/watch?v=qexS5hBB1C0
Nem tudom, pontosan hol, de a Shine On You Crazy Diamond dallama játszódik le. Ehhez illessz egy hatalmas Fear and Loathing in Las Vegas posztert, egy színeket lassan váltó RGB-csíkot, és a Revolver c. filmből azt a jelenetet, amikor Jason Statham kimondja: "mind csak gyűjtjük a trófeákat, amivel megmutatjuk, hogy tökéletesebbek vagyunk másnál. Shine on you crazy diamond".
Mondhatjuk, hogy eszelős volt.
De eddigi életem egyik legmélyebb, legintenzívebb élménye a következő volt.
Akkor még működő zenekarommal felléptünk egy bulihelyen, harmadikként. Az emberek már kicsit betöltöttek, így jó hangulatukban voltak, mi pedig...
Mi pedig követtük a Meat Puppets példáját, és az egész zenekar pizsamában lépett fel https://www.youtube.com/watch?v=B51VVOWtRxc).
Az énekessel előtte elszívtunk egy vicces cigit, ami határozottan jól esett, bár körülöttünk (nem túl nagy népszerűségünk ellenére) egész nagy tömeg gyűlt össze, táncoltak, pogoztak, egyszóval - mozogtak, míg mi nagyjából földbe gyökerezett lábbal álltunk, és csak néztünk előre, hogy "na, ilyen még nem volt".
Amikor egy saját számot játszottunk el, a refrén alatti gitárszólónál... elsírtam magam. Nem amolyan látványosan, csak éreztem, hogy folynak a könnyeim, és hogy nagyon jól érzem magam.
Mintha azt mondanád ilyenkor, hogy: "én életem végéig ezt akarom csinálni".
Most így belegondolva, valahányszor az örömtől törtek ki a könnyeim, mindig ott volt a háttérben a zene.
Mint amikor hasonlóan elmorzsoltam a könnyeim szalagavató alatt az LGT - Valaki mondja meg c. számra, vagy ballagás alatt Demjén - Honfoglalására.
Vagy egy hajnalka-trip eufória kellős közepén Richie Kotzen - You Can't Save Me c. számára.
Érdekes dolog a zene. Egyszerre könnyű és nehéz, csinálni is, hallgatni is, átélni is.
"Music, the great communicator - use these stick to make it in the nature".

247. Én+te+ö=gén

2014. február 27. 22:08

"Pszichedelikumok és Spiritualitás"

Dr. Swami Allan Ajaya pszichoterapeuta és beavatott jógi egy személyben. Több mint 50 évet átfogó, a pszichedelikumok és a spiritualitás kapcsolatát érintő kutatási eredményeiről számol be a hallgatóságnak.

Időpont: 2014.április 1. (kedd) 18:00-21:00
Helyszín: Művelődési Szint (Müszi), Budapest VIII., Blaha Lujza tér 1.
Ár: 2500 Ft a helyszínen
Regisztráció: http://jogapszichologia.hu/portfolio-item/pszichedelikumok-es-spiritualitas/
https://www.facebook.com/events/529829763799842/

2013. november 8. 18:01

Még jó, hogy nem a kommunista szemléletet. Szerencse :- )

2013. november 8. 11:29

spirituális élményeim gondolok most az enteogén szereknek köszönhetőkre egytől egyik csodálatos emlékek . egyiket sem bántam meg mindegyikre emlékszem. ha csak egy másodpercnyi összbenyomás formájában is. Viszont ha az önismeretet nézem ott pont hogy nem voltak olyan jelentősek. érdemben nem alakítottak vagy segítettek. Persze órákon kerestül lehetne filozofálni jelentőségükről transzcendens összefüggésekre rádöbbenni stb. de ezt a témát már nem erőltetem. Ezt a területet furamód pont a szintik töltötték be. talán mert sokkal intenzívebben váltak életem részévé. és talán mert esetükben nem számítottam ilyesmire. kitudja.

244. Én+te+ö=gén

2013. február 26. 18:11

Új kutatások szerint a spiritualitás növeli a liberális szemléletet: http://www.sciencedaily.com/releases/2013/02/130225131532.htm

2012. december 6. 01:51

talán ide illik...

transzcendentális élmények gyűjteménye
http://www.issc-taste.org/index.shtml

2010. szeptember 29. 23:23

to lolli:
Nekem volt hozzá szerencsém egy egész bringás lap után! Alapba is nagyon jó zene, de utazáshoz aztán tényleg tökkkkkéletes! :) Amúgy mi meghallgattuk az egész albumot, de a Time című számuk már-már fizikai fájdalmat okozott. :( :)

2010. szeptember 29. 13:17

Ideje benéznem ide is, alap élőhelyem a mephedron topik, mert szintetikus vonalon tettem le a névjegyemet, de Sonekkel folytatott eszmecsere meghozta annyira a múzsát, hogy megosszak veletek egy talán spirituálisnak tekinthető élményt:

Katalizátor a gomba volt, az élmény csak töredéke az éjszakának, mert a szóban forgó este a hedonizmus jegyében telt. Nálam a növény világ harmóniája volt ami áttört a bulizós éjszakán, mégpedig egy bokor volt, aminek az ágai harmonikus táncba kezdtek egymással, nem kevés erotikus töltettel. Mintha minden ág önálló entitás lenne táncoltak egymással (szélcsendben), összeolvadtak elváltak, egyszerre érezte az ember, hogy ezen ágak egyének is és egy nagyobb egész részei is egyszerre. Mivel én már rég elveszítettem a hitemet így az érdeklődés mellett zavarba ejtő volt ez a kép, el is vonta a figyelmemet a bokor aljában élő nejlonzacskó álatka, aki kimerészkedett a táncoló növény alól és békésen elkezdte enni a leveleket. Érdekes módon eme lény sokkal jobban érdekelt, mert a létezése lehetetlen. A következő gondolatok kavarogtak a fejembe: Nem létezik ilyen lény, de ha létezne tényleg ilyen lenne? Mivel táplálkozna? Valóban száraz faleveleket enne, elvégre csak hártyavékony ch láncok összessége, egy funkcionális eszköz semmi más.

A racionalizmus jegyében:

Nem a hitetetek elleni támadásnak szánom a következő sorokat, csak szimpla véleményütköztetésnek. Valóban létezik e, az a bizonyos asztrál világ, ahol az általatok látott vagy látni vélt lények élnek? Mivel én befelé indultam el a drogokkal nem pedig kifelé, így számomra a kézenfekvő válasz, a tudatalatti boncolgatásából fakadó félreértelmezés. Elvégre az agyunk igyekszik tökéletesre kiegészíteni az általunk látott képet (ezért vonzóbb egy szexi fehérneműs nő látványa, mint egy meztelené). Ebből következtetve, ha asztrális lényt akartok látni, akkor bizony azt fogtok. Mi van, ha a véletlenek sorozata vezetett csak el, a tudatmódosító növények használatához, és az adott kor intelligens emberei (sámánok) meglátták a lehetőséget a növénybe és egyszerűen csak a buta tömegek manipulánsára használták, hogy ez által hatalomra tegyenek szert? Természetesen ettől az önismeret bővítésére, önfejlesztésre alkalmasok eme szerek.
Mi van akkor, ha a befelé indulunk el, az pont ugyanaz, mintha kifelé indulnánk, csak egyszerűen máshogy látjuk és nem több az egész, mint a saját komplex agyunk és tudatunk apró lpésekkel történő megismerése?

2010. szeptember 24. 21:00

ki az, aki már trip közben pink floyd - dark side of the moon-t hallgatta már?

2010. szeptember 20. 10:22

http:// http://www.gonzopress.hu/2010/09/20/ecne-nevess/

ecNe nevess

2010. szeptember 8. 14:13

ooo sonek :D

dejo hogy ilyen cimu konyvet ajanlasz :D
annyira ujkeletu meg nekem ennek a szonak a hetkoznapi altalanos hasznalata, hogy meg is lepodok ilyen cimeken :)

pedig magatol ertetodo lenne ilyen konyvekben keresni a megoldasokat

koszonom!

2010. szeptember 8. 13:52

Evoix,

tudatmódosításhoz nem feltétlenül szükséges tudatmódosító szer (vagyis anyag, molekula, matéria)

a levegővisszatartás, szótagok ismételt monoton mormolása (zsolozsma), a tánc és a zene már az ősidőkben ismeretesek voltak, mint rituálék és módszerek az istennel való egyesülésre. ha valóban behatóbban akarsz foglalkozni a témakörrel, akkor ajánlom a Mircea Eliade: Samanizmus c. könyvét

ezzel kapcsolatban még érdemes megemlíteni az úgynevezett Haoma kultuszt, vagy akár a kendermagok rituális elégetését.

2010. szeptember 7. 11:41

ez egy jo kerdes, mert altalaban novenyeket hasznaltak...
de azelott kerdeses miket, mert rakellett jonniuk mit hogy mikor merre...vagy lehet hogy megmutattak nekik es igy jottek ra mivan :)

2010. szeptember 7. 08:06

Bocsi , ha ez most nem témába vág , de lenne egy kérdésem.
"A droghasználat egyidős az emberiség történetével" mondja Nargile mester és Gén mester is írta már .(csak az eszkimók nemhasználtak tudatmódosító szereket)
Azt szeretném kérdezni , hogy őseink , amikor még voltak táltosok , sámánok , a révüléseikhez mien herbáliumokat , vagy egyéb szereket használtak ? (Úgy tudom a táltosok már nem használtak tudatmódosító szereket , de a sámánok , vagy sámántanoncoknak még szükségök volt rá a megfelelő tudatállapot eléréséhez)

234. neutroncsillag

2010. szeptember 3. 13:33

Samankodo

Bőcs gondolatok, igen jó megfogalmazás! :)

2010. szeptember 3. 11:27

h2o nem azt irtam h csak a szereket hasznalok fejlodnek , ne forgasd ki az irasaimat...

attol meg h neked nem segitenek a kulonbozo fajtaju szerek ( hat ez olyan mint a torott labnal a manko..eleg hasznos...) attol meg masoknak eleg sokat segithetnek ( es mivel az emberek teste es dns le van korlatozva, /nem alapbol ilyen amugy, meg lett ez szerkeztve hogy ilyen legyen az emberi test es persze a tudata tukreben a vilaga is/ igy eleg nehez onalloan es gyorsan fejlodni, ahoz valahol mashol kene elned, es az osszes letezo tanitas masok tapasztalataira epulnek illetve masok tapasztalasait tanitjak , es akkor meg szoba se jottek a te tapasztalasaid, es sajat elmenyeid amibol a legtobbet tanulhatnal...
jok a kulonbozo tanitasok igen, amig ra nem jossz hogyan alkalmazd azokat a sajat "beallitasaid" szerint, es ehez szintugy ido kell, mint mindenhez, es mar ugyanott tartunk akkor ahonnan elindultunk...
TE magad vagy a lenyeg es nem mas, es ez vonatkozik minden masik elolenyre itt es mindenhol aki az elet iskolajaban "tanul"...
mindenkinek a sajat elete a legfontosabb szamara, a sajat megélései...
ne szabjuk meg mar masoknak nekik mi a jo mi a hatasos...minden entitas mas es mas es a lehetosegeik is...egyszoval minden!

mert mindenki ugyanazert van itt, ugyanazt az utat teszi meg csak mashogy, es a cel is ugyanaz csak mashogy nyilvanul meg...
egyszer mindenkinek eljon az ideje( bocsanat az ido szo hasznalataert ugyanis ido NEM letezik csak FOLYAMAT), masokat a sajat utunk formajara nem szabad formalni mert felrevezethetjuk oket, tisztelni kell mindenki massagat, nem ketsegbe vonni, es megkerdojelezni, engedni kell letezeset, nem a sajat kepunket raeroltetni...

mindenki azt csinalja ami neki epp akkor a jo, epp az a tanitas kell neki...sokszinuek a lehetosegek es vegtelenbe mutatnak...minden egyes pillanat a legjobb egy adott embernek mert epp tanul kozben MINDIG...

tanitasok, tapasztalatok, folyamatok, lepcsok es szintek

2010. szeptember 1. 00:42

Melyik irányított meditációt,
melyik tai chit,
a pránanadi tanfolyam, vagy örökölted a tehetségedet,
egyáltalán
és, a mindennapjaidat ezek mozgatják,
vagy legalábbis ha dolgozol is, mindig "spirituálisban",
szóval gyakran leesik az aha?

2010. augusztus 31. 23:01

Közlöm részeredményemet, egy rövid, non-reprezentatív kutatásban, amelynek paramétereit később csatolom.

A megkérdezettek egy negyede nem ismerte a rekreáció szó jelentését.
Két negyede az adott esetben H2O-nak támaszt adandó szempontból ismerte.
Egy negyede sok szempont ismeretében ismertette a kérdést, majd elrakta a datát.

Szívunk, röhögünk.

2010. augusztus 31. 22:13

@ H2O
"És még számtalan egyéb más technikával meggyorsítható, maradjunk ennyiben...:))))"
Nos, ez illetlen megnyilatkozás. Megtennéd, hogy valahol a fórum keretein belül kifejted legalább nagyvonalkban? Szerintem, ha cáfolsz, akkor legyen mögöttes tartalma a cáfolatnak. A magam részéről nagyon örülnék neki.

2010. augusztus 31. 21:56

Sok stilisztikai hiba volt az előző írásomban, remélem azért érthetőek maradtak a mondatszerkezetek.

Nos, az némileg megfedendő, hogy, ha megfigyeled Én+te+ö=gén, azokat a "nagykaliberű lényeket", akiket jeleztél, akkor azt veszed észre, hogy mind egy spirituálisnak nevezett szubkultúra reklámembereivé "avatott" résztvevői.

Maria Sabina, aki "átadta" a gomba tudását? Dehát az itt Európában is igencsak őshonos. Elég kimenni a hétvégén a pilisbe és csodás - nem rakom be a linket, hogy milyen pontosan - psilocybe alfajokat gyűjtögethetünk.
Vagy Huxley? Igen, de ott van mellette a kortárs Pelevin, vagy a nem kortárs anno szovjet orosz sci-fi írók közül sok-sok. A kutatók ugyanígy. Van-e tudomásod - Stan Grof-on kívül persze - az anno vasfüggönyön belüli kutatásokról.

(Én a magam részéről ilyenkor, a H2O-knak válaszul, arcátlanul tenném be Mózest pl.
Mindegy. Csak azért tettem ezt a kicsinke megjegyzést, mert eléggé egysíkúnak tűnik a skála, amit felvonultattál, de biztos vagyok benne, hogy ez csupán amiatt történhetett, mert megszoktad, hogy nem sokan ismerik őket - beleértve a szervezeteket is- valamint, mert némiképp egy automatikus választ adtál, gyorsan, szóval ne vedd támadásnak e kiegészítést, ha lehetséges.)

Másrészt.
Utánanéztem, valóban nem túl könnyű olyan "sztárt" találni, aki tudatmódosító szerek nélkül vitt véghez olyan spirituális, társadalomtudományi értelemben mérföldkő értékű tudati változtatást, mint az általad felsoroltak, az - elsősorban- amerikai oldalon szerrel.

Nos, sajnos, most a lakásomba behatoló lények miatt összeszedetlen lenne a hozzászólás további része, sőt, feltehetőleg a "szívunk-röhögünk" felhasználói kultúra mai kicsatolása miatt előfordulhat, hogy e hozzászólást később, összeszedetlenül folytatom, de közben a beszélgetések és a hypertérből kapott asszociáició-indító-infók által megkeresem azokat a nevesült lényeket, akikre előzőleg hivatkozni igyekeztem.

Szeretettel.

2010. augusztus 31. 21:31

Samankodo:
"egy szint utan mar ( igen már! ) nem kellenek a szerek, mert a dns ben olyan valtozasok jonnek letre amikor mar nem kellenek.."

Lehet, hogy szerek hatására is fejlődik a DNS... De az én fejlődésemet biztosan nem a szerhasználat támogatta!

"szerek nelkul is lehet vkinek spiritualis elmenye, mint pl buddhistaknak, de az tobb eleten at tarto folyamat, a szerek meggyorsitjak ezt az utat."

És még számtalan egyéb más technikával meggyorsítható, maradjunk ennyiben...:))))

Ezek szerint csak a szerhasználók fejlődnek, és tapasztalnak spirituális élményeket!
Ne gondoljuk már, hogy ennyire öntudatlanok és kiszolgáltatottak vagyunk. A spirituális fejlődés tanulható, irányítható, az élmények pedig tudatosan átélhetők!
De elfogadom, hogy Neked segíti a fejlődésedet!
És egyébként sem akarok megbántani senkit!:)

2010. augusztus 31. 21:25

@ Én+te+ö=gén

(kis note: mókás volt, amikor gépeltem a nevedet, minden névmásnál bejelentkezett valaki az MSN-be és csengetett egyet-egyet, hihi.)

"Pedig az én olvasatomban pld. az "A spiritualitás pedig komolyabb dolog annál, mintsem szerek hatása alatt, befolyásolt tudattal akarjunk élményeket szerezni a témáról..." és az "Egyáltalán milyen spirituális élmény érhet szerhasználat alatt?" típusú kijelentések kifejezetten mások élményeit vonják kétségbe. "

Nézd, nem ismerem H2O-t, de nem tűnik a stílusa alapján kulturálatlan lénynek, sőt, mivel hangsúlyosan odavetette, többször is, hogy a saját olvasatában írja ezeket, ezért én a magam részéről elnézném neki, hogy egy érdekes vitaindító kört eként kezdett.
Másrészt:
no és mi van akkor, ha az ő személyes olvasatában - mint a nagy közös/felettes tudat egy ilyenféle érzékelő-feldolgozó információs csatornája -
, az általa megszerzett tapasztalati/intellektuális - potenciálisan karmikus, vagy genetikus- tudás úgy diktálja, hogy a szerek által szerzett tapasztalás nem egyenértékű a "tiszta tudat" - ezt a kifejezést sem kedvelem, "for yet undisclosed reasons", ahogy a hatalom mondja, de majd legközelebbre találok mást... - szóval "az emberi lény, mint érintetlen entitás" élményei?
Én nem tudok ezen a nézőponton elhelyezkedni, hogy tudatállapotaim szivárványa igencsak nagy spektrumban fednek mindenféle jellegű tudatmódosulási lehetőséget, ebbe a tisztulást is értve, de el tudom képzelni, hogy van olyan lény, akinek egy általam brutálisnak, vagy életstílusmódosítónak, etc vélt utazás, csupán egy szórakozás ahhoz képest, amit megél mindenfajta szer nélkül.És nem a Dalai Lámára gondolok.

"A "mások" pedig többek között olyan kaliberüek, mint pl. Huxley, Maria Sabina és a mazaték curanderók, az összes sámánkultúra, a meszkalinhasználó Native American Church, a Santo Daime és UDV ayahuasca-egyházak, Walter Pahnke és a nagypéntek-kísérlet, Learyék Harvard Psilocybin Projectje, az új Johns Hopkins pszilocibin utánkövetéses élménykutatás, Huston Smith, a Council on Spiritual Practices, stb."

Nos, igen, mindezen felsorolt méltóságok tevékenységét ismerem, sőt hozzá is tehetnék még a repertoárbe, hiszen sok nagy, paradigma-emelő név kimaradt. Ugyanakkor fentartom az előző állításomat, de ha megengeded kicsit keresnem kell, mert elsősorban önsanyargató szentek jutnak eszembe, pedig pont nem ezt a vonalat kívánnám kiemelni. Ám, ha lehetséges, egy későbbi, zárójeles hozzászólásban - kár, hogy nem lehet a hozzászólásokhoz közvetlenül hozzászólni, itt jegyzem meg, de persze az nagyon elvinné a fórumot és iszonyatos munka is lenne- szóval mielőbb gyűjtök néhány nevet, akikre gondolok. Vannak ötleteim, de biztosra akarok menni, ezért utánanéznék, hogy alátámasztható lesz-e az állításom.

""A magam részéről azonban próbálkozom olyan életmóddal és technikákkal, amelyek a spiritualitást létélménnyé teszik. Ha gondoljátok egy másik topikban egy más alkalommal szivesen kifejtem ezt bővebben."

Fejtsd csak, pont erre van például a méltatlanul eltemetödött "Spirituális élmények" témakörünk: http://daath.hu/showTopic.php?id=399

Üdv a fórumon!""

Köszi az üdvözlést, üdv néked is, ha megengeditek, nem abban a témakörben kezdtem el a spiritualitásom ad acta tárgyalását, hanem egy aktuálisan futó témakörben, a "Jövőbelátás, jóslás" topikban http://daath.hu/showTopic.php?id=221 kezdtem.

2010. augusztus 31. 19:42

ez olyan mint egy 10 emeletes haz...a foldszintrol indulsz felfele, es nem a 2.rol...

es a 2. emelet utan a 3. jon es nem a 8. se nem a foldszint...
szintekre epul a spiritualitas is, es nem ugy kezdodik hogy kiszopom a kisujjambol hogy uu az a fraktal ott elsuhant..vaagy most lattam egy fekete szinu gömböt elsuhanni ( biztos csak egy legy volt, de telen nincsenek legyek.. )...

es a masik az hogy nem veletlen ezek a novenyeknek a letezese sem...ahogy semmi sem veletlen...

nagyon osszetett dologba nyultunk most bele...

225. Én+te+ö=gén

2010. augusztus 31. 18:59

Semjase:
"Meglátásom szerint H2O nem mont ellent sem a pszichedelikus potenciállal bíró szerek spirituális felhasználására, sem mások ilyen igényű szerhasználati tevékenységére"

Pedig az én olvasatomban pld. az "A spiritualitás pedig komolyabb dolog annál, mintsem szerek hatása alatt, befolyásolt tudattal akarjunk élményeket szerezni a témáról..." és az "Egyáltalán milyen spirituális élmény érhet szerhasználat alatt?" típusú kijelentések kifejezetten mások élményeit vonják kétségbe. A "mások" pedig többek között olyan kaliberüek, mint pl. Huxley, Maria Sabina és a mazaték curanderók, az összes sámánkultúra, a meszkalinhasználó Native American Church, a Santo Daime és UDV ayahuasca-egyházak, Walter Pahnke és a nagypéntek-kísérlet, Learyék Harvard Psilocybin Projectje, az új Johns Hopkins pszilocibin utánkövetéses élménykutatás, Huston Smith, a Council on Spiritual Practices, stb.

"A magam részéről azonban próbálkozom olyan életmóddal és technikákkal, amelyek a spiritualitást létélménnyé teszik. Ha gondoljátok egy másik topikban egy más alkalommal szivesen kifejtem ezt bővebben."

Fejtsd csak, pont erre van például a méltatlanul eltemetödött "Spirituális élmények" témakörünk: http://daath.hu/showTopic.php?id=399

Üdv a fórumon!

2010. augusztus 31. 18:36

ez most komoly...?

a samanok azert hasznaltak szereket mert jo okuk volt ra!
minden kulturaban jelen van valamilyen szent noveny.

a szerhasznalat osszefugg a spiritualis elmenyekkel, ez annyit tesz hogy az anyagok es az atelt elmeny megvaltoztatja az embert es a testeben is valamit.
ez annyira egyszeru...

egy szint utan mar ( igen már! ) nem kellenek a szerek, mert a dns ben olyan valtozasok jonnek letre amikor mar nem kellenek..

a szerek ugrodeszkak es mankok egy magasabb tudatszint fele, aki ezt nem erti meg annak felesleges magyarazni, mert meg nem jott el az ideje.

szerek nelkul is lehet vkinek spiritualis elmenye, mint pl buddhistaknak, de az tobb eleten at tarto folyamat, a szerek meggyorsitjak ezt az utat.

mindenki ugyanazert van itt, van aki tudja ezt es van aki nem, mindenkinek ugyanazt az utat kell vegigjarnia csak mas variacioban, de a vege mindig a magasabb tudatszint es a megvilagosodas..

akinek fule van hallja akinek szeme van latja...

olyan egyszeru...

2010. augusztus 31. 17:36

Persze, hogy létezik! Nem mondtam, hogy nem létezik! Csak véleményem szerint, jobb a spiritualitásba szerek nélkül belebonyolódni!:) De persze elolvasom, amiket írtál!

2010. augusztus 31. 17:26

Végülis ez érdekes téma, engem főleg az érdekelne, hogy aki tisztán megélt spirituális dolgokat az hallucinogéneken is hasonlóan reagál? Vagy aki hallucinogénen megélte utána több eséllyel éli meg tisztán? Úgy érzem erre se lehet megadni A választ, mert az egy újabb kör kérdőív lenne és aztán hogyan dönti el az ember, hogy kinek mi a spirituális és, hogy őszinte-e?

F*szomat a kérdésekbe! : D

2010. augusztus 31. 14:58

Szép napot mindenkinek!
Elnézést kérek, hogy így, első megnyilvánulásként rögtön egy vitába kibicelek, de végigolvastam az előzményeket és az a véleményem, hogy egyrészt elbeszéltek egymás mellett, másrészt nagyon egy vélemény "pro"ját "pro"-báljátok "pro" módon "pro"motálni.
Meglátásom szerint H2O nem mont ellent sem a pszichedelikus potenciállal bíró szerek spirituális felhasználására, sem mások ilyen igényű szerhasználati tevékenységére, csupán jelzi, hogy számára egy pszichedelikus élmény pihentető.
Ez bizonyára meglepő lehet, ha valaki elsősorban a szer általi spiritualitást ismeri. Nehéz talán elképzelni, hogy vannak olyan emberek, akik az "endogén szerhasználat"-ot olyan magas szintre fejlesztették, hogy számukra lazulás és rekreáció a pszichedélia szerekkel véghezvitt formája.
Én sem ismerek túl sok ilyet - sőt, még mielőtt személyes befolyással gyanusítanátok H2-t sem ismerem. A magam részéről azonban próbálkozom olyan életmóddal és technikákkal, amelyek a spiritualitást létélménnyé teszik. Ha gondoljátok egy másik topikban egy más alkalommal szivesen kifejtem ezt bővebben.

Nos még egyszer elnézást, hogy beleszóltam a vitátokba, de régi olvasótok vagyok és némileg zavarta a szememet ez a különös, az erőszakosság határait súroló vehemencia, amellyel egymást támadjátok, hol nyíltan, hol bújtatva.

220. Én+te+ö=gén

2010. augusztus 31. 11:44

H2O:
Tényleg regisztrálsz egy enteogén lelkülettel, bölcselettel és kultúrával foglalkozó fórumon megaszondani mindenkinek, hogy nem létezik spirituális szerhasználat? :)

Az, hogy NEKED nincs tapasztalatod, illetve nem vagy tájékozott valamiröl, még nem jelenti azt, hogy az a valami ne létezne. Egyszerüen csak légy szíves olvass utána, mielött bármiféle véleményt hangoztatnál a témáról - ebben segít pld. a Daath Könyvtár.

A szerfogyasztás és spiritualitás témájáról több magyar nyelvü diplomamunka is született az elmúlt években:

Babusa Péter Bartha Dávid Péter: Droghasználat a spiritualitás tükrében - avagy felfoghatóak-e a droghasználók bizonyos élményei spirituális élményként? (2005) http://daath.hu/showText.php?id=146

Mészáros Gabriella: Mesterséges mennyországok? - A kábítószer-fogyasztás összefüggései az életcélokkal, a spiritualitással és a vallásossággal (2007) http://daath.hu/showText.php?id=154

Bősze Karola: A szerfogyasztási szokások, a spirituális nyitottság és az érzelmi intelligencia vizsgálata a goa szubkultúrában (2009) http://daath.hu/showText.php?id=188

Simon Katalin: Pszichedelikus drogokat önismereti célzattal használók életminősége (2009) http://daath.hu/showText.php?id=198

2010. augusztus 31. 11:40

H2O:

Akkor szerinted a világ sámánjainak cc. 99%-a "tévesen" lépett kapcsolatba a spirituális világgal, illetve a természetközeli és természetet tisztelő proto-vallások kialakulása "csak halukra" vezethetőek vissza? Mármint szerintem kultúrantropológiai leírásokból és ma élő népeknél is jól kiderül, hogy a sámánok jó hatásfokkal kezelik a különböző entitások jelenlétét/elűzését/hívását.

2010. augusztus 31. 10:07

Deeptrip!

Jól értetted!:) Nagyon is érdekel, de nekem nem ez a szerhasználat célja, befolyásoltság alatt inkább kerülném az e-fajta élményeket!

Hanaura, persze, hogy mindenki azt csinál, amit akar! Sekélyesnek gondolt szerhasználói célom miatt kaptam ki éppen, ezért írtam le véleményem! Így is kezdtem: "Azt gondolom..."

2010. augusztus 31. 05:07

H2O bocs, de nekem valahogy full az jött le, hogy téged is érdekel a spiritualitás:

"A spiritualitás pedig komolyabb dolog annál, mintsem szerek hatása alatt, befolyásolt tudattal akarjunk élményeket szerezni a témáról... Ha tényleg spirituális fejlődést, élményeket akartok, és nem csak a szerhasználatotok célját bújtatni magasztos eszmék mögé, akkor lehet olvasni, vizualizációs gyakorlatokat végezni, meditálni, gondolatokat elemezni, stb. Ha elhatározzátok a fejlődés szándékát, és e gondolat beépül a meggyőződéseitek közé, tehát tudjátok, hogy spirituálisan fejlődtök, akkor lesznek spirituális élményeitek, szerhasználat nélkül. "

Ebből azt kellett volna értenem, hogy te nem akarsz ilyen élményeket? Ahhoz képest jól megmondtad mikor lesznek spirituális élményeink... :)

2010. augusztus 31. 02:01

Okés, de attól, hogy Te nem akarsz spirituális élményt, attól még lehet, hogy más igen, nem igaz?

A módosult tudatállapotokról meg annyit, hogy az életed nagy részét abban töltöd, emiatt kár berzenkedni, többek között a mantrák, a meditáció is megváltoztatja, emeli a tudatot ha jól csinálják, az pedig tudományosan bebizonyított tény, hogy több úton el lehet ugyan azt a módosult tudatállapotot érni. Teszem azt transszal, dobolással, bevitt szakramentumokkal, és még rengeteg más dologgal.

Több ezer éves tudásról beszélünk, a tényekkel kár vitatkozni, az meg hogy ki mit akar ezekkel kezdeni, az a maga dolga!:)

Feltételezem, hogy a Látnokzsálya topicra az kattint akit valamilyen mértékben érdekel a látnokzsálya, nem igaz?:)

2010. augusztus 31. 01:36

Most írtam egy fél oldalt arról, hogy nem szeretnék spirituális élményt!
:DDD
Deeptrip meg gombát vagy acidot javasol, spirituális élményhez!

Mindkettőt próbáltam, és nem volt spirituális élményem, a hallucinációt nem nevezem annak!

Pont én nem akarok senkit meggyőzni, ha kicsit visszaolvasol, Gén akart magasabb szintekre löködni!

2010. augusztus 31. 01:10

Az agysejtjeid meg szerek nélkül is tudnak reagálni. Ha spirituális élményt akarsz akkor gombát vagy acidot javaslok kinn a természetben, pár közeli jóbaráttal. Ha van bármilyen technikád hétköznap tudatmódosításra azt ezeken a szereken tökéletesítheted, mélyebben átélheted a mechanizmusát és hasonló jó dolgok. Igazából megnézhetsz sok mindent egy tágabb perspektívából és egy ilyen élmény jót tud tenni egy emberrel, főleg ha előtte még nem volt hasonló élménye.

2010. augusztus 31. 01:06

H2O szerek által indukált tudatmódosítgatás nem zárja ki, hogy vannak tiszta fázisok, vagy tiszta fázisok módosult tudatállapottal. Az meg, hogy kinek mi a spiritualitás eléggé eltérő, nekem pl. energetikai flessekkel indul és chakra nyitogatással. Utána sokkal több dolgot tapasztalok a világból és ezt spirituálisnak érzékelem.

Amúgy ha nem akarod, hogy meggyőzzenek te se akarj meggyőzni másokat szerintem. Nem a meggyőzés a lényeg, hanem hogy mindenki leírja számára mit adott a tudatmódosítás, hisz mást nem is lehet átadni igazán. A többire ott van az internet.

2010. augusztus 30. 23:47

Hejhó:)!

Leírnád még egyszer, nem volt időm végigolvasni... :)

Felesleges, ahogy meg akarjátok győzni egymást!
Azt gondolom (és ne is akarjatok meggyőzni, hogy nincs igazam, mert ha ez a meggyőződésem, akkor a testem teljesíteni fogja gondolatban kiadott parancsaimat), hogy minden tudatmódosító szer negatív irányba mozdítja az ember rezonanciáját, ezért nem kedvez a fejlődésnek.
A spiritualitás pedig komolyabb dolog annál, mintsem szerek hatása alatt, befolyásolt tudattal akarjunk élményeket szerezni a témáról... Ha tényleg spirituális fejlődést, élményeket akartok, és nem csak a szerhasználatotok célját bújtatni magasztos eszmék mögé, akkor lehet olvasni, vizualizációs gyakorlatokat végezni, meditálni, gondolatokat elemezni, stb. Ha elhatározzátok a fejlődés szándékát, és e gondolat beépül a meggyőződéseitek közé, tehát tudjátok, hogy spirituálisan fejlődtök, akkor lesznek spirituális élményeitek, szerhasználat nélkül.

Egyáltalán milyen spirituális élmény érhet szerhasználat alatt? És ha van is ilyen, az akkor a valóság volt, vagy csak a szer hatásától megbolondult agysejtek játéka?

A megváltozott tudatállapotban, hogyan hívjátok gondolataitokkal az entitásokat? Vannak olyanok, hogy is mondjam, melyeknek nem pozitív szándékaik vannak. Elmondjátok a szer bevétele előtt, hogy kiket hívtok?

És még írhatnék oldalakat, de minek:) Aki spirituális élményeket akar, kapja meg azt!:))))

2010. augusztus 25. 13:38

Jóóóóvan, Tanárúr! :) Nem tudtam, elnézést! :)

Az alkohol nem jó magában, nekem kell, hogy pörögjön az agyam, és úgy tudjak lazítani. Az LSD-nél a röhögés hullámokban jött, hallucinációkkal, vizuális hatásokkal. És ezt tetszett régen... Valamilyen anyag az agyban kiváltja ezt az abbahagyhatatlan röhögést, ami iskoláskorunkban is volt, mondjuk matekórán, a padtársunkkal, ha emlékeztek.
Azt hiszem semmi elől nem menekülök, nagyon boldog életet élünk! Hát ez milyen szarul hangzik...:))) És az elmémtől sem félek, elnyomni sem akarok semmit. Meglehetősen tudatosan élek, gondolkozom! Úgy értem, nincs összevisszaság, gondolat áradat, a fejemben, arra gondolok, amire akarok! Valószínűleg ezért, semmilyen negatív élményem nincs a drogokkal kapcsolatban, az LSD, koronggal sem...

Itt egy könyv, imádom, sokat segített, ha valakit érdekel (nem az a címe,hogy "fény angyalai", mindenkit megnyugtatnék)

http://www.feny-angyalai.hu/magyar/books/pos_u_hu/pos_u_hu.htm

Annyit tegyetek meg, ha valaki elolvasta, küldjen egy mailt!

Ja és alább rosszul írtam, mindig összekeverem: én írni tudok csak, a párom olvas!:)))

210. Én+te+ö=gén

2010. augusztus 25. 12:24

H2O:
Vedd oktatásnak, ne kioktatásnak :)

"Nekem, hogy néhány pillanatra el tudjam felejteni a felelősség, kötelesség, megfelelés érzést."

Ez alapból jó, hogy meg tudod fogalmazni magadnak a szerhasználati célzatodat. Ilyenkor lehet - és érdemes is - a célzatodhoz legmegfelelöbb szert megkeresni. Az erös pszichedelikumokkal (pld. LSD, szalvia) sokkal mélyebb célok elérése is lehetséges - tudod, ezek az "elme mikroszkópjai", stb. Rekreációs/röhögös használatra olyanok, mint ha a fúrógép nyelével kalapálnál...

Másrészt viszont a felelösség, kötelesség, megfelelés elfelejteni akarása pont az a tipikus "valóság elöl menekülö" droghasználati mentalitás, ami a kívülállókban talán leginkább ellenszenvet kelt. A pszichedelikumok mint eszközök pedig pont hogy segíthetnek szembenézni a lelki gondokkal, helyre tenni magadat, illetve magadban ezeket a dolgokat - nem elmenekülni elölük. A rekreációra, röhögésre, ideiglenes felejtésre ott az alkohol használati kultúrája; a pszichedelikumok inkább pont hogy felszínre hozzák a tudatalatti dolgokat - sokszor pont azokat, amik elöl megpróbálsz elzárkózni...

2010. augusztus 25. 10:55

Gén!

Kinek mi a fontos... Nekem, hogy néhány pillanatra el tudjam felejteni a felelősség, kötelesség, megfelelés érzést. Mióta hárman vagyunk a családban, ezért használom a tudatmódosítókat (ritkán). Úgyhogy ez nekem nem pazarlás, egyébként a röhögés is a tudat módosulásának egyik fajtája! Ha komoly dolgokra vágyom, olvasok, vagy meditálok... szerek nélkül.

Elfogadom a Te motivációdat, de ezt a kioktató stílust nem kellett volna!

2009. október 10. 12:32

helo. tegnap nagyon durva élményem volt, nemis igazán találok rá magyarázatot, érdekelne, hogy ti mit mondtok erre. szóval az egész dolog igazából elég összetett, megpróbálom érthetően leírni. szóval olvastam, hogy a fűtől is lehet az embernek flashbackje, lehet nem egy flashback, de biztosan nem csak én élem ezt a dolgot, más ember elmondása alapján teljesen ugyanaz az érzés, mintha 1 gondolat "tirggerelne" valamit, és lejátszódik egy nagyon fura esemény, kiesek az időből 1-2 percig, végigpörög egy nagyon random gondolatsor az agyamban, aztán idővel visszaáll minden. ez elég gyakori, kb heti 1-2 tuti előfordul. gondolkoztam is rajta hogy milyen érzés lehet ha betépve rámjön 1 ilyen, tegnap szerintem megtörtént. valamin nagyon elgondolkoztam, a haverjaim mellettem röhögtek vmin de nemis figyeltem már rájuk, aztán egyszercsak mintha visszazökkentem volna az egészbe, és tisztán hallottam a fejemben ezt a mondatot : "i'm wrapped in my own mind". és innentől káosz, kb olyan káosz mint mikor józanon rámjön egy ilyen flashback, csak most nagyon készvoltam a fűtől mellé. aztán ültem és csak néztem magam elé, kicsit beparáztam hogy megőrültem vagy mivan 1 ilyen mondat után, és mellé az az érzés. a másik furcsa dolog hogy ezután mikor ültem és néztem magamelé, elkezdtem úgy látni mintha be lettem volna iporozva, ültem, süppedtem, és csúszott szét a kép kb 1 percig. ami még komoly ebben, hogy egyszer egy nagyon intenzív ketamin tripnél szintén olyan érzésem volt, hogy "rajtamaradok", az agyam teljesen kiakadt, szétcsúszott a világ, és most ugyanez az érzésem jött elő.

bocs h ilyen hosszú meg kaotikus lett, ha vkinek ehhez lenne vmi hozzáfűznivalója azt írja le plz

2009. október 10. 02:35

mostanában tisztán törnek rám a psziho élmények melyek tartalma sztem csak számomra érdekes de a tanulság eléggé rémisztö számomra: isten mindenhol ott van mert végtelen idötlen és még kitudja mi minden amire még szavaim sincsenek. az is lehet h csak az elméjében létezik az egész világ mint te amikor álmodsz vmit csak ö jobban, nagyban és élöben, a vallás szerint is isten bennem van én pedig ö benne ( most kihagyom jézust) .lényeg: csak nem képzeli bárki is ,hogy egy pillanatig is történik bármi az univerzumban isten tudta nélkül. nem tudsz elbujni!!! h frappáns legyen:) minden ugyanaz másképp! idézet

2009. október 4. 12:59

te mit turmixolnál össze a tudatállapotok fűszeres polcáról?

2009. október 1. 22:24

anonika, amiről beszélsz az nem tom mi, talán ha bedobálnánk a turmixgépbe pár dolgot:
szerzetesi lét
megvilágosodás
őrület és
egy darab belőled

Amikor valaki a mindennapi maszkjait úgy váltogatja hogy maszk 5, én, maszk 14, én maszk 2,... az normális
amikor maszk1, maszk8, maszk84, maszk57,...
akkor őrült meg. A félelmei-problémái-démonai kergetik ide.

LSD egó-tudat rosta > szétválasztódás és nem választás

*belenőni abba akiben a legjobban érezném énmagam.
(ahogy a növény)

amikor a bűntudat szólít, hogy "Büdös-disznó ma is aludtál a dolgod helyett!" azt melyik mondja?
de egyáltalán nem rossz hogy teszi

gombával kérdezni jó volna most,
szimbiózisba hozni a kettőt, hogy segítsenek egymáson és fogjanak össze értem
ha és amikor leszek az Aki* , mondhatom-e összeértem?

203. neutroncsillag

2009. szeptember 29. 18:54

És ha akkor nincsen mibe visszatalálni? :-) Igazad van. Nincsen mibe visszatalálni. Minden pillanat új, semmi sem a régi, sohasem. Mikor Te gyermek voltál féltél emiatt? Akkor egyszerűen csak hagytuk, hogy a dolgok megtörténjenek, semmi nehéz nincs ebben. Sokkal nehezebb bebújni egy várszerű "én"-be, és onnan pislogni kifelé, eljátszva a kőszobrot, aki állandó a folyton változó végtelenben. Nyugalmat ad, igen, de ez csak látszatnyugalom, és nem tart sokáig ...

202. neutroncsillag

2009. szeptember 29. 18:38

Anonika

Szerintem mindenki átlagos, vagy talán úgy jobban hangzik, hogy mindenki különleges :-)
Hagyd a fészkes fenébe ezt az egész "egó", meg "én" dolgot, különben úgy járhatsz, mint a kecske, akit kikötöttek a karóhoz, folyton egy pont körül járkálhatsz. Ilyen az elmélkedés, nem hatol, nem hatolhat az elme a dolgok gyökeréig, az már nem az ő birodalma ...
Mondok neked egy egyszerűbbet:
Vigyél tudatosságot az életedbe, vigyél éberséget az életedbe, és akkor mindenről eldöntheted te magad, hogy hol van a helye, ha a dolgokat már úgy látod ahogy azok vannak, ha éberen éled az életet feleslegessé válnak az ilyen spekulációk. Csak csendesedj el, és jöjjön aminek jönnie kell :-)

2009. szeptember 28. 23:22

Vogelfrei:
Nincs önismeret az én tudatosítása nélkül. Az én valóban nem állandó, hiszen az önismeret többnyire éppen az én megváltoztatásához vezet, ez is az egyik célja.
Szerintem sem minden énközpontúság káros, de az önfeláldozást minden esetben egoizmusnak tekinteni szerintem túlzás.

2009. szeptember 28. 23:06

neutron,
de ebbe egy átlagos psziché (ide sorolom pl. magamat) nem kattan bele?
A mindennapi működéshez kell egy énkép, különben elveszel, ha nincsen mibe visszatalálnod.

199. neutroncsillag

2009. szeptember 28. 22:20

Egó tudatossá tétele? Ne haragudjatok, de ez szerintem humoros.
Az én véleményem az, hogy eddig megélt tudatosság-üresség-meditáció-extázis-stb élményeim éppen abból az egyszerű okból eredtek, hogy az az elképzelt valaki, akit énnek hívok pár pillanatra semmivé foszlott.

2009. szeptember 28. 21:58

Az "ego" nem egy állandó "dolog". Nincs rajta mit tudatosítani sem. Nincs rajta mit lerombolni sem. Egy olyan képlékeny fogalom, ami folyamatosan, az azt érő hatások függvényében alakul. Az önzőség pedig kicsit egészséges dolog, legalább annyira, mint az altruizmus. Az altrusita, egóját vesztett lény is önző, egoista, hiszen csupán saját emelkedettsége a végső oka.

2009. szeptember 28. 19:15

retek,
mostanra már én is rájöttem, hogy igazad van, amikor az ego tudatossá tételéről beszélsz.
viszont akkoriban, amikor ez történt, úgy éreztem, hogy az egogyilkosság lesz a kiút a depresszív állapotból. És valóban, de a hétköznapokban helyt kell állni. Pont valami olyasmit szeretnék megvalósítani a hétköznapi egoizmus és az éntelenség között, amiről te beszélsz.

Meg még azt is érzem, hogy jó lenne így élni: http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kt_004.html

;)

2009. szeptember 26. 12:18

Találkoztam már szinte szóról-szóra megegyező szóbeli és írásos anyagokkal, csak a régebbiekben nem 2012 volt megjelölve fordulópontnak hanem egy közelebbi időpont, amin persze már rég túl vagyunk, tehát ha az volt az igazi, lemaradtál róla :)
Éppen elég ha az alap emberi problémákat kezelni tudod az életedben, mint pl. önigazolás, birtoklás, PÁRKAPCSOLATOK, stb., mire ezeket rendbe teszed magadban úgyis rámegy jó pár éved, és ha ezekkel végeztél akkor nincs is mit tenni, minden ok, nem kell sehová csatlakozni :)

2009. szeptember 25. 19:37

Ide írom, mert ezt a témát legalább látogatják. Hallottam egy érdekes előadást és kíváncsi vagyok a véleményetekre:
http://radio.tisztahangok.hu/archivum/00eloadas20090211szabojudit

2009. szeptember 25. 18:00

érdekes, amikről írtok, szerintem azonban az egó-szerep new age-es félreértelmezése miatt annyira negatív az az "ego" szócska. természetesen a legtöbben, akik nincsenek tisztában ennek az egésznek a lényegével, azon igyekeznek, hogy az egót, amennyire csak lehet, el kell pusztítani. ez viszont ördögi kör: egó alkotta pusztítás, skizofrénia, belső harc, "az egyén sötét belső terei"...

szerény véleményem szerint a legcélravezetőbb dolog az egó tudatossá tétele, hiszen a legtöbben egyáltalán nincsenek tisztában a saját egójukkal, így még ha el is jut hozzájuk a hír, hogy az egó rossz, és le kell győzni, egy legyőzhetetlen fantommal harcolnak. Az egót tudatossá kell tenni inkább, kiterjeszteni mélyebb és magasabb szintekre - és most nem konkrétan az egó táplálásáról, duzzasztásáról beszélek, hanem arról, hogy a belőle származó energiákat pozitívba forgassuk át.

2009. szeptember 24. 18:31

Én akkor maradok az aki vagyok, a mindenség egy darabkája, szerencsére ennek tudása nem vezet széteséshez, mint ahogy az éntelenség sem.

2009. szeptember 24. 18:05

Az éntelenség alatt azt értem, hogy természetesen, rugalmasan, fölösleges reflexió nélkül viszonyulni a környezetedhez és magadhoz. Anélkül, hogy definiálni kelljen saját magad, vagy akár a többieket.
Az egoizmusnak meg sok változata van. Főleg az "eltaposok mindenkit" vagy a "jajj, csak rám se nézzenek, hogy kiderüljön, hogy ilyen vagy ilyen vagyok" formák a gyakoriak.

Meg egyáltalán...
mi az hogy én?
ha lehámozod a társadalmi megfeleléseket/alkalmazkodásokat, eredményeket, amikkel definiálod magad, az akár rossz akár jó tapasztalataidat...
akkor te ki leszel?

2009. szeptember 23. 23:55

anonika:
"Nektek mi a véleményetek arról, hogy lehet-e rugalmasnak lenni a hétköznapi egoizmus és az éntelenség között?"
Nekem az, hogy lehet, de az éntelenség és az egoizmus fogalmainkat egyeztetnünk kell, különben nem fogjuk érteni egymást.
Az erős, érett én nem egoizmus, az önálló, felelősségteljes személyiséget jelent számomra, az egoizmus pedig káros énközpontúságot. A te éntelenség fogalmadat tehát úgy értem, hogy erős/gyenge én káros énközpontú viselkedés nélkül.

2009. szeptember 21. 19:45

Megszínezi.
Valóban csodálatos volt szeretni mindent és valahogy...átélni mindennek a varázsát. (Bár ezt nem tudtam megtartani.)

Csak úgy érzem, hogy de igen, szétestem. A célok és az akarás sokkal kevésbé fontos lett hirtelen. Úgy gondoltam hogy "hadd legyen" csak sodródtam az életben. A szétesésből annyi károm származott, hogy buktam pár évet az egyetemen.

Meg, hogy talán olyan dologra vágyakozom, ami nem a hétköznapi valóság sajátja.

189. pókerotika

2009. szeptember 19. 20:28

Én nem hiszem hogy egy spirituális élmény negatívan hatna. Éppenhogy megszínezi a hétköznapi valóságot.

A munkahelyen persze nem igazán van mit megszínezni. Biztos, hogy te ott vagy így akarsz dolgozni?

"Igen, tudom, elképesztő luxus kiesni köznapi térből-időből"

Társadalmi felelősségről beszélsz tán a káli júga korában? Vagy netán ebből károd származott? De hiszen nem azt mondtad, hogy szétesett a személyiséged!

2009. szeptember 17. 20:38

Igen, igen.
"Azzal, hogy levegőt veszel, már be vagy állva a sorba."

Semmi baj nincs ezzel.
Az elmével sem, hiszen évekig elvoltam azzal, hogy az elmét palléroztam. És szerettem.

A baj tényleg csak az, hogy kiestem a köznapi térből-időből túlságosan hosszú időre. (Igen, tudom, elképesztő luxus. Tulajdonképpen nem tehettem meg. Mégis megtörtént, nem tudtam kontrollálni, ez van.)
Lépek vissza a behatárolt létezésbe most már. Csak valahogy olyan furcsa.
Nem kellett volna nekem ez a tapasztalat 23 évesen. Úgy érzem, nem bírtam el.

187. pókerotika

2009. szeptember 12. 18:36

A Sámánmaszk

A Maszk azt a kérlelhetetlen logikát követi, hogy a saját köznapi arcodra rakod rá. És nem vagy eleve maszk, hogy aztán lehúzd a bőröd amikor bemész a munkahelyre, mert az nem az igazi arcod.

:) :(

Igazándiból nem is lehetsz más mint hétköznapi ember. Egy olyan kultúrában, ahol az ünnepet tulajdonképpen keresni kell.

A mai ember rejtegeti a Maszkját, de a lényeg az hogy meglegyen. Ha előveszi, máris vele van az energia. És újra meg újra fel kell vennie a Maszkot, mert ha az energiát hagyja elillanni megváltozik a lénye.

186. neutroncsillag

2009. szeptember 12. 12:50

Az egész világ színház, s színész benne minden ember ...
Nyugodtan játsszad a szerepet, nincs azzal semmi gond, csak tudd, hogy tudatosan teszed, ha nincsenek milliárdjaid a bankban, és nem fekszik neked a remeteélet valahol az erdőben, akkor bizony játszani kell egy picit. És elég tág a paletta szerencsére, ma már sok mindent elfogadnak az emberek, nem kell totálisan mást mutatnod, mint ami vagy, csak egy picit finomíts a dolgokon.

Azt hiszem Osho írta valahol, hogy ha meghalna egy ismerősöd, és te elkezdenél táncolni, és ünnepelni, mert úgy tekintesz a halálra, mint egy orgazmusra az élet végén, mint egy csúcspontra, mikor a lélek a fénybe távozik, akkor az emberek egyszerűen összevernének, mint egy futó bolondot. És szerencséd lesz, ha ennyivel megúszod.
Szóval kell egy kis ravaszság is. De emiatt nem neked kell frusztráltnak lenned.

Az emberek amúgy gyakran összekeverik az elmét, az egóval (hamis énképpel). Az elmére szükségünk van, hiszen általa nyilatkozunk meg a külső világban, az elme egy nagyon hasznos eszköz, nélküle tehetetlenek lennénk, csakúgy mint test nélkül, az elme a test finom része. De az egóra (a hamis énképre), semmi szükségünk nincsen, az egó csak egy fikció, csak a fény hiánya, csak sötétség. Mikor az ember fény nélkül él, álmokkal tölti meg a sötétséget, ezek az álmok az egó üzemanyagai ...

Nihil vagy nirvána? Nem tudod. Igazad van :-)

2009. szeptember 11. 13:47

Ó igen.
Amiket átéltetek az nekem is ismerős.
Remélem nem bánjátok, ha megosztom.

Nálam a spirituális állapotok sajátosan keverednek depresszív állapotokkal.
Két évvel ezelőtt nagyon nem találtam a helyem, mentem lefelé egy frusztrációs spirálon, előjött mindenféle trutyi az elmémből, önbizalomgond, aggodalom, társadalmi megfeleléskényszerek stb. Annyira eszeveszettül magamba voltam zárva és mégannyira kerestem a kiutat, kiutat, kiutat. Az elveszett mélységet. Azt a mélységet, amiben már olyan nehezen megkülönböztethető a mély és a magas.
Arra jöttem rá, hogy ez a trutyi ez valami szánalmas és mérhetetlen egoizmus. Nekiálltam oldani a dolgon. Hogy ne azon stresszeljek minden szituációban, hogy jajj vajon elég jó vagyok-e. Szép lassan kisétáltam ebből és elutaztam egy kis időre. Fizikailag és mentálisan is (nem, szerekkel nem élek, nem is terveztem, nem mintha elítélném, de nem érzem szükségét). Elutaztam egy teljesen sajátos valóságba, ahol világok, földrészek, emberek sokasága találkozik, együtt van és összeolvad. És hirtelen olyanokat éltem át, amiket itt mindenki ír. Ahol én és nem én értelmetlenné válik, mintha születés és halál egybeolvadna, mintha tér és idő megszűnne. Ez Az, mintha mindig is ott lettem volna, ahol múlt és jövő értelmezhetetlen kategóriák.
És velem valaki, aki talán ezt értené. De hogy tényleg így volt, azt sohasem tudom meg, mert térben időben ő is, mint ez az egész, távoli.

Na, és rá egy évre úgy döntöttem, hogy pszichiáterhez fordulok, mert egyszerűen azóta nem tudok a mindennapi életemmel mit kezdeni. Egyszerűen a célok, a sikerek, a tudás, a társadalom, az értelmes és hasznos dolgok egyszerűen nem hatnak meg, pedig addig ezek fontosságára alapoztam. Semmilyen külső dologban (hipertrendi-hipermateriális egyetem, munka, magánélet) nem haladok, nem is érdekel. Nem tudok akarni, pedig azelőtt ment.
És nem is tudom, hogy ez most a nihil vagy a nirvána.
Megmondom őszintén aggaszt, mert sajnos még mindig nem tudtam elég nonkonformista lenni ahhoz, hogy őszintén le tudjak ezekről mondani. És az aggódás megint szorongást szül.
Nektek mi a véleményetek arról, hogy lehet-e rugalmasnak lenni a hétköznapi egoizmus és az éntelenség között? Tudom, hogy a valódi valóság az éntelenség valósága, de a napi funkcionáláshoz sajnos szükség van egy egora. Lehet, hogy kicsi vagyok még ehhez az egészhez...

2009. szeptember 6. 16:40

Nagyon sok olyan gondolat tolong a fejemben amiről tudom hogy mélyértelmű, valóigaz és is-is és vagy-vagy válasz a kérdésre.
"Az igazság az, hogy közelebbről megvizsgálva minden vagy-vagy kérdés is-is lesz."
hozzá teszem, isis és vagyvagy is, így a kettő között ki tud csillani.

Felmdmár, Waking Life, stb már inkább válaszok mint további kérdések számomra.

Ha egy ember nem tud valamit, s nem tudja, hogy nem tudja kerüld el őt! Ha egy ember nem tud valamit, s tudja, hogy nem tudja, ébreszd fel őt! Ha egy ember tud valamit, s tudja, hogy tudja akkor kövesd őt!

Aki itt van és olvassa ezt az már 2. vagy 3. vagy is-is :)

2009. augusztus 19. 11:03

Életembe elősször gombáztam.
Évekig fentartásom volt a gombával kapcsolatban. Megbízhatatlannak éreztem, féltettem a evsémet etc.
Akármennyire is zsarnok volt tanúságos tripem volt. Nem tudom hogy a gomba látott a fejembe vagy én a sajátomba, mindenesetre nem lekezelendő természet anya eme kapuőre.
Mostpedig újabb 51hét drogok nélkül.

2009. augusztus 19. 02:42

Hmm..

?:-l
http://data.hu/get/1646742/adi_da_-_the_way_of_divine_grace_1.mp3

181. jean-sol-partre

2009. augusztus 4. 22:03

Ez jó volt : )

180. neutroncsillag

2009. augusztus 3. 22:16

Persze, lecsusszanhatsz a tű fokáról, azzal sincs semmi baj. A baj inkább abból származik, ha valaki véresen komolyan veszi a tanításokat. Én még nem találkoztam olyan dologgal amit érdemes lenne komolyan venni, még magamat sem veszem komolyan. A komolyság betegség. Egyébként meg ha valaki ráparázik az ilyen "jujj, megint letértem a helyes útról" gondolatokra, akkor egyszerűen el kell fogadni a helyzetet, és folytatni tovább amit elkezdett. Amint teret engedünk az ilyen önmarcangolásoknak már benne is vagyunk az örvényben, és az csak lefelé húz. Ilyenkor fütyörészve vállat kell vonni, na és akkor mi van? Semmi. Egyébként is a hibáinktól érdekes az élet, meg annak is megvan a szépsége, amikor fölfedezzük magunkban, hogy hoppá, most nem voltam eléggé tudatos, már ez is egy ajándék, van akinek életében nem jut eszébe ilyen.

Amúgy ez a szívatós koan elméleted is tetszik nekem, kinézem ezekből a csintalan mesterekből :-)

Igen, a tavasz tényleg magától jön, egyetlen fütty sem kell hozzá :-)

2009. augusztus 3. 17:01

Nekem a "megőrizni" szóval van bajom.

Megőrizni csak olyasmit lehet, amit el is lehet veszíteni, nem?

Ha én ezt komolyan veszem, akkor komoly parákba kergethetem magam, hiszen állandóan azon fogok aggódni, hogy nem őriztem meg (már megint lecsusszantam arról a kihegyezett pontról, a tiszta tudat tűfokáról, ami pedig egyedül fontos, blablabla.)

Ez komoly szenvedés forrása lehet.

Így aztán én inkább elengedem a fülem mellett az ilyen tanításokat - vagy szívatós koanként értelmezem őket: eltöltesz többezer életet azzal, hogy megpróbálod őket megvalósítani, míg a végén rájössz, hogy a mester jól átvert (de ez az átverés talán kellett, mert különben sose engedted volna el).

2009. augusztus 3. 16:22

Egy sem, anélkül is eljő...

177. neutroncsillag

2009. augusztus 3. 15:58

Megőrizni magadban a nem-tudás állapotát az én olvasatomban azt jelenti: nyitott vagyok a mindenségre, képes vagyok a rácsodálkozásra, akár egy vajaskiflire is, nem képzelem el állandóan mi fog velem ma történni, mellőzöm a prekoncepciókat, az elképzelésekhez való ragaszkodást a fejemben más emberekről, és dolgokról, és természetesen nem viszem el magamat, hogy hú én már itt meg ott tartok. Sokan akkora "tudást" cipelnek a fejükben, hogy attól már nem is látnak semmi mást :-) A nem-tudás tehát szerintem nem azt jelenti, hogy elhülyülve sodródunk arra amerre dobál az élet, és semmiről nem tudunk semmit, hanem, hogy a bölcsességünk vezet a mindentudó egónk helyett.

Pl.
Találós kérdés: hány madárfütty kell ahhoz, hogy a tavasz elérkezzen?

2009. augusztus 3. 12:43

A szív szútra

részlet

"Nincs szem, fül, orr, nyelv, test és értelem,
nincs szín, hang, szag, íz, tapintás és tudati folyamat,
nincs birodalma az érzékszerveknek és a tudatosságnak.
Nincs nem tudás és nincs annak megszűnése,
nincs öregség és halál és nincs ezek megszűnése sem.
Nincs szenvedés, nincs annak oka,
nincs annak megszűnése, és nincs útja a megszüntetésnek.
Nincs megvalósítás és nincs megérkezés, mivel nincs, amit el kellene érni''

Tulajdonképpen ezt nem kellett volna ide raknom, mert nincs is daath, meg én sem vagyok, meg Ti sem vagytok...

De azért csak van valami értelme!

2009. augusztus 3. 09:30

"ha megőrzöd magadban a nem-tudás állapotát"

szerintem ez a létező legszívatósabb koan.

(hasonló még, amikor a Buddha kinyilatkoztatja a négy nemes igazság közül az elsőt (létvágy = szenvedés). mióta tudok róla, próbálom belátni ennek az igazságát - eddig nem sikerült meggyőző eredményre jutnom.)

2009. augusztus 3. 09:26

"ha megőrzöd magadban a nem-tudás állapotát"

bevallom őszintén, én már itt elakadtam. :-)

173. neutroncsillag

2009. augusztus 1. 16:15

Hogy visszakanyarítsam a fonalat az 1 témaköréhez, én a zen buddhizmustól, Oshótól, a Dalai Lámától és még egymillió Bódhizagyvától kaptam pár jó tanácsot, ami segített értelmezni ezt a kérdéskört.
Mi az Egy?
Seung Sahn szerint, ha megőrzöd magadban a nem-tudás állapotát, a mindenség magától virul ki benned.
Osho szerint, ha minden kérdés eltűnik, a válasz magától megjelenik.

Ezek olyan dolgok, amiket nem lehet akarattal megismerni, az ego nem is képes rá (szerintem).
Klasszikus példa, amikor valaki pillangót kerget a mezőn, de sohasem tudja elkapni, aztán fáradtan ledől a mezőre, elfelejti az egészet, és akkor hirtelen egy tarka pillangó száll a kezére ...

Miért akarjuk kimondani a kimondhatatlant? Mert gyakorlatilag erről szól az élet :-) Erről is van egy történetem :-)

A kimondhatatlan titok

Élt egyszer egy bölcs, akit úgy hívtak, hogy Szamudra. A tenger partján lakott, messze a birodalomtól, messze a városoktól. Ám úgy alakult, hogy mégis sokan zörgették ajtaját, mert az emberek úgy tartották róla, hogy ismeri a kimondhatatlan titkot. Szamudra minden próbálkozást mosolyogva fogadott, de a titokról nem beszélt senkinek.
Meghallotta ezt a császár is, ki igen áhítozott minden tudásra, s álruhát öltve felkereste Szamudra kunyhóját. Az öreg bölcs őt is beengedte magához, ajkán csendes mosoly játszott, s a császár ahogy elnézte Szamudra ábrázatát, valóban elhitte, hogy ismeri a kimondhatatlan titkot. Leültek odabent, s a császár a kezét tördelte, nem tudta hogyan fogjon hozzá.
- Merre tartasz fiam? - kérdezte végül Szamudra.
- Hozzád jöttem bölcs Szamudra, - bökte ki a császár - szeretném hallani tőled a kimondhatatlan titkot.
- Hogyan mondhatnám el neked, - nevetett Szamudra - hiszen kimondhatatlan!
A császár eltöprengett ezen.
- Akkor írd le nekem!
Szamudra a fejét ingatta erre is.
- Sajnálom, de ez sem lehetséges, nem írhatom le. A kimondhatatlan titok nem adható át.
A császár nem adta fel.
- Akkor csak pár szót mondj kérlek, vagy mutass meg valamit belőle!
Szamudra felállt, s az ajtóhoz lépett.
- Gyere velem.

Megörült a császár, s sietett Szamudra után. Kimentek a partra, a nap éppen akkor kezdett leereszkedni a hegyek mögé. Szamudra megállt a vízparton, s megfogta a császár karját.
- Én most becsukom a szememet - mondta.- Te fordulj a nap felé, várd meg amíg lemegy, s meséld el nekem mit láttál.
A császár úgy tett, ahogy Szamudra mondta. Figyelte a nagy vörös korongot, amint méltóságteljesen süllyedt az égbolton, körötte aranyló fellegekkel. Csendben álltak, a tenger lágyan hullámzott, hangja magával ragadta a császárt, aki mély áhítattal figyelte a jelenetet, amint a napkorong lassan eltűnt a távoli hegyek mögött. Lelkére mély béke köszöntött, s már azt sem tudta, ki és mi ő valójában, csak állt gondolatok nélkül, teljesen elmerülve a fantasztikus képben, míg a napkorong legkisebb csücske is lebukott, s ők ott álltak a szürkületben.
- Mesélj már! - sürgette Szamudra - Milyen a naplemente?
A császár zavartan állt, s nagy nehezen megszólalt végre.
- Hát, olyan piros.

Én művésznek tartom magamat, bele bele kontárkodom a zen-élésbe, az írásba, és mi más hajthatna, mint a legvégső ismeretlen kifejezése mások számára is érthető formába, ez persze sohasem lehet tökéletes, a tökéletes dolgok halottak, de éppen ettől izgalmas az egész, hogy még van mit csinálni.
Aki nem élte még át azt, hogy könnyes szemmel leborult a földre, csak azért, mert még kapott egy napot a mindenségtől arra, hogy élhessen, az nem igazán érti ezt.

2009. augusztus 1. 01:28

Ja, így már világos.

Na, de én nem gondoltam, hogy Te a Napot istenítenéd!
Az egyiptomi parasztok is csupán azért imádták a napot, mert a papok nem tudták nekik elmagyarázni ezt a rezgés dolgot, és inkább rámutattak a Napra, hogy *nesztek ez isten, tessék imádni*. Végül is mindegy volt nekik. a lényeg, hogy volt Istenük(Isteneik).

2009. augusztus 1. 01:19

Nem a témát értelmezted rosszul, (Nem azt mondtam hogy te teljesen hülyeséget beszélsz) hanem a gondolataimat. Pl: a napot én csak azért hoztam fel, mert nálunk földieknél a nap hője adja a kellő rezgést. Te ezt úgy értelmezted, mintha én a napot tartanám az élet egyetlen forrásának, és a fényt isteníteném.

nem csak hallgattam, hallgatom még most is. :)

2009. augusztus 1. 01:13

Mit értelmeztem rosszul? Tudtommal, csupán máshogy állunk a dolgokhoz, ugyanazokhoz a dolgokhoz, tehát van *valami*, amit a saját belső világunkban máshogy élünk meg igaznak. Mondhatnám azt is, hogy tulajdonképpen mind a kettőnknek igaza van...
A valóságban a szavak számítanak a legkevésbé.
Hallgattad a zeném?

2009. augusztus 1. 01:05

Részvétem, anyukádért. Én apámat vesztetem el nem is olyan régen, Mégis szeretem.

A naprendszeren belül a Jupiter egyik holdja az Europa felszínén a jég alatt folyékony víz van. A gravitációs súrlódás miatt keletkezik annyi hő, hogy folyékony maradhat a víz. Ott is kialakulhatott élet.

Nem magam hasonlítottam egy géphez, a gép csak segít lekódolni a gondolataimat. De jólesett ez a mondatod, mert vannak akik többre tartják az eszközöket, mint az emberi életet.

Nem tudom hogy értelmezhet ilyen rosszul dolgokat valaki, aki ilyen csodálatos zenéket csinál :)

2009. augusztus 1. 01:02

Tiszteletre méltó Dimension!

Ajánlom figyelmedbe, bár szerintem ismered.
http://www.youtube.com/watch?v=ggM-h5ytP8I

2009. augusztus 1. 00:55

Miért szerinted máshol mi lehet a helyzet?

Anyukám már meghalt.

Légyszi ne hasonlítsd magad egy szaros PC-hez!

2009. augusztus 1. 00:41

Nem a fényről beszéltem, konkrétan a rezgésről. És nem azt mondtam, hogy ahol nincs nap ott nincs élet. A mi esetünkben a nap adja a hőt vagyis a megfelelő rezgést az élethez. Lehet máshol más a helyzet.

Érzelmekhez, gondolatokhoz:
Gondolom anyukádat nem annyira szereted mint egy tábla csokoládét, vagy egy jó könyvet. Mégis mindhármat szereted. Bár nem kötjük mérőszámhoz, pedig lehetne.

A gondolatokat meg még könnyebben tudjuk számokhoz kötni. A számítógép Számokkal dolgozik üzemelése minden másodpercében. Ha a gondolatokat nem tudnánk számokkal leírni, akkor most nem tudnád ezeket a sorokat olvasni, nem tudnád megérteni, felfogni hogy most mit írok neked. Csak egy értelmetlen karakterhalmaz lenne az egész.
Mégis elolvasod, mégis megérted, és valószínűleg válaszolni is fogsz rá, Tehát a gondolataimat sikerült számokba foglalni, és elküldeni hozzád.

2009. augusztus 1. 00:19

Ja, és Dimension a gondolatokat, vagy érzelmeket hogyan fejezed ki számokkal? Ez érdekelne.
Az oké, hogy az események láncolatát ki tudod fejezni számokkal, de a fejedben lévő dimenziókapun át érkező gondolat spirálokat nem hiszem.(lehet, hogy a spirál szóval pont most buktattam le magam?)

2009. augusztus 1. 00:15

Dimension!

Na ne már!

Szóval, ahol nincs nap, ott nincs élet? Ugye ezt nem gondolod komolyan?

Valahol olvastam, lehet, hogy pont itt. Valami olyasmiről volt szó, hogy a fény azt hiszi mindennél gyorsabb, azt hiszi Ő az alapvető, csak azt elfelejti, hogy a sötétség már rég megelőzte Őt!

2009. július 31. 23:52

Insomnia:

Igaz, Istent nem lehet szavakkal kifejezni, de rengeteg más "sokkal" egyszerűbb dolgot se. Számokban viszont mindent ki lehet fejezni. Mint ahogy Hszie Pan mester is kifejezte. A növény levele vagy egy virág szirma sem más mint egy matematikai kifejezés, mégis milyen szép tud lenni. És igen, ha a világ történéseit összeadod, kivonod , akkor a végeredmény 1 lesz! Ha kevesebb, akkor a világ nem sokára elfogyna, ha meg több, akkor egy idő múlva már nagyon zsúfoltan lennénk.

A rezgéses dologhoz:

Igen , a világegyetem rezeg. És minden atom rezeg,ami nincsen abszolút nulla fokra lehűtve. A föld atomjai is rezegnek, mivel az éltető napunk gondosodik róla, hogy nehogy megálljon ez az egész körforgás, hogy a minta követhesse saját magát...

2009. július 31. 23:02

Kedves neutroncsillag!

Szerintem az egyetértés állapota rezonál közöttünk!

Már csak azt kéne kiderítenünk, hogy mi az Egy! Mert oké, hogy 1, de az 1 is csak egy szám, és nem fejezi ki azt, amit takar! Mi a f***ért akarjuk Istent szavakkal kifejezni, ez a 22-es csapdája! Egyszerűen el kell fogadni a semmit...

Dimensionnak!

Ez szerintem egyértelmű.

161. neutroncsillag

2009. július 31. 22:36

Insomnia
Ha zen mester lennék most megütnélek egy bottal :-) Csak így tudnék válaszolni a kérdésre korrekten, vagy esetleg egy óra mély csenddel.
Bár eszembe jutott egy történet róla:
Hszie Pant tanítványai nyaggatták:
- Bölcs, mondj nekünk valamit a tanításodról!
Hszie Pan előrehajolt bozontos szakállával, s lassan végignézett rajtuk.
-Két tanításom van, melyeknek megtapasztalásával elérhető a megvilágosodás, akár most azonnal is.
A tanítványok izgatottan figyelnek, némelyek még a padlóról is fölállnak, hogy jobban hallják a mester szavait, s mind abban reménykedett, talán most érkezett el ez a pillanat.
-Az első tanítás ez: Minden egy.
A tanítványok elmosolyodtak, s megnyugodva hátradőltek, hisz ismerték már ezt a tanítást.
De Hszie Pan figyelmeztetően felemelte ujját:
-A második tanítás: És semmi sem ugyanaz!

Dimension
Hát persze, hogy az egész életed spirituális, mint ahogy mindenkinek ezen a bolygón (szerintem:-), csak te látod is ezt.

2009. július 31. 21:59

Ez a mozog a falevél, mozog az egész fa, egy hétköznap reggel játszódott le, mikor álmosan bámultam ki a busz ablakán. AHA! Mozog az egész univerzum, én is mozgok, még akkor is, ha én azt hiszem, hogy mozdulatlan vagyok. Az egész világegyetem egy spirituális tánc, csupán annyiban különbözünk, hogy ezt milyen mértékben vesszük észre.
Minden ugyanazt a mintát követi...
a minta követi saját magát...
mi követi saját magát?

2009. július 31. 20:38

Akkor az én életem egy nagy spirituális érzés . Néha csak figyelek valamerre (nem bambulás), még ha vannak is körülöttem, figyelem a tájat, vagy egy növényt, vagy akármit, és csodálattal tölt el. Rájövök egy pillanatra olyan dolgokra, ami már átlép minden emberi értelmet.

158. neutroncsillag

2009. július 31. 19:17

Nincs is talán ennél spirituálisabb élmény szerintem :-)
Valaki egyszer azt mondta: az élet maga a misztika. Csak a rácsodálkozás képességét (mely számomra az egyik leggyönyörűbb emberi érzés) veszítettük el útközben. De ha elég gyakorlott vagy, egy idő után bele tudsz akadni a pillanatba. Nagyon sokszor előfordult ez velem is.
Pl. a nyárfák levele különösen szépen tud vibrálni a szélben, (úgy is nevezzük öket, hogy vibra fák:-), ha nem egy levelet nézel, hanem az egészet egyszerre összpontosítás nélkül, akkor egy nagy összemosódó vibrálást látsz csak (mint a hangyafoci a tv-ben), a szél zúgásával együtt eléggé mélyre (vagy magasra) tudnak juttatni. Tehát nekem elősször volt egy ilyen spontán élményem, amikor jött ez az érzés, aztán már mesterségesen is elő tudom idézni a körülmények megismétlésével, amikből rengeteg van, és olyan egyszerűek és kézenfekvőek, hogy betegre lehet röhögni magad rajta, miért nem láttad eddig őket.

2009. július 31. 17:22

Velem gyakran az történik, hogy józan állapotomban hirtelen beugrik valami felismerés és szinte egy hajszál választ el a megvilágosodástól, érzem, ha a szellő egy picikét arrébb libbentené ezt a hajszálat, akkor megtörténne. De ugyanakkor az is tudatosodik bennem, hogy ez a hajszál végtelen hosszú...

Ez mennyire spirituális élmény?

2009. július 28. 04:16

általában ez olyan volt mintha minden ilyen tripnél együtt iszogatnék ugyanazokkal a formákkal

2009. július 28. 03:38

És mit mondott?

2009. július 28. 02:42

sziaztok
visszatérő hallucinációkat egy másik létsíkban való "kocsmai beszélgetésről" furcsa lényekkel és italokkal meg barátsággal nevezhetünk spirituális élménynek?

2009. július 26. 21:28

Nemrég értem haza egy nemzetközi tai chi workshopról, és ott esett meg velem ez az esett.

Ülünk a padlón hallgatjuk a kanadai edző tanácsait a különféle mozdulatok, lépések mikéntjeiről, miközben én el kezdtem gondolkozni önmagamon, h tényleg megtaláltam e önmagam, ahogy sokan látják/mondják, vagy csak látszat ez. Sorban vetődnek fel bennem a gondolatok mire azt veszem észre, hogy az edző egy számomra vadidegen nyelven, teljesen más témáról beszél, miközben minden egyes felvetődött kérdésemre válaszol. Ez olyan félóráig tartott legalább, és ez teljesen természetes volt nekem, csak így utólag meglepő.
Még most is ámulok azon, hogy mellettem több mint 100 ember a tolju (<-így kell ejteni) elvont apró részleteit figyeli, addig az edző velem egy teljesen más frekvencián beszél, egy teljesen más témáról.
Jó dolog ez a gondolat átvitel... Kár h csak spontán működik nálam.

2009. április 24. 11:08

Gondolom az emberek nagy részének akik hazsnálnak tudatmódosítószereket, volt már ilyen élménye!

2 éve eljuttunk egy külföldi fesztre 4 ismerösömmel, ebböl 3at akkor láttam életemben másodszorra. Figyelmetlen voltam és otthon hagytam az utlevelem és így nem engedtek át egy határon sem.Ugy voltam vele, h feladom, kiszállok a kocsiból és a többiek menjenek csak, had teljesüljön egy vágyuk, álmuk, de ők kitartottak mellettem és azt mondták " együtt jöttünk, együtt is megyünk" végül feltették egy buszra otth az utlevelem ami elkeveredett :D kb fél nap volt, mire kiderítettük merre van, és hozzájutottunk.
Most már nem volt akadály. Megérkeztünk a fesztre és a sok rossz hatására már nem láttuk a szépet, nem tetszett se a zene, se a hely, se az emberek, másnap haza is akartunk indulni, de csodás reggelre ébredtünk és úgy gondoltuk h ha már ilyen nehézségek árán idejutottunk, maradunk...Hozzájutottunk, amihez akartunk és elkezdődőött...
Eltelt pár óra és annyit észleltem h mi magyarok a napfényben úszva mosolyogva táncolunk egy gyönyörű napon egy külföldi feszten. Hatalmas érzés volt!Aztán kezdődött a "színház"
Ott ugyanis az a szokás, ha a főszínpadon vége a zenének a helyi emberek a nap felé fordulva meghajolnak , megköszönik az élményt és a napot, amit kaptak és színdarapot játszanak némán.Leültünk és csak figyeltünk.Azt hittük h minket utaztatnak ...és direkt nekünk csinálják.Nem értettünk semmit, csak éreztük,ennek jelentősége van és lesz is.Mikor vége lett felmentünk a sátorhoz és olyan látvány fogadott minket amit eddig észre sem vettünk az előző napi méreggel teli szemeinkkel, lelkünkkel.Minket 5-ünket összekötött valami és ezt éreztük. Ahogy odakerültünk, ahogy kitartottunk egymás mellett és amilyen csodás helyre kerültünk 1200 m magasan a hegyekbe egy színtiszta, csodás természetbe.Leültünk és jöttek oda a helyikek megérintettek minket, hozzánkértek, mosolyogtak ránk de senki nem szolt semmit, odajött egy teaházas és mehívott minket magáöhoz a feszt utáni afterre,mire megkérdeztünk egy shop-ost h mi trténik és miért viselkedik így velünk mindenki. Annyit mondtak h pozitv energiát sugároz a közöttünk lévő kapcsolat és így reagálnak erre az emberek. Még ma sem értem és fogom fel igazán ezt a láthatatlan de nagyon erős kapcsolatot, de érzem h ez elszakíthatatlan és örök.Végül, mikor lejöttünk mindannyian kisírtuk magunkat h milyen utazáson mentünk keresztül, és h milyen szál fűzödött közöttünk.Hazamentünk és megemésztettük,feldolgoztuk, azóta nem találkoztam egyikkel sem :( de ha visszagondolok erre újra át tudom érezni és újra érzem h történt ott valami velem.Helyre kerültek a dolgok...úgy tudnám leírni amit éreztem, h lelkem egyik oldalára kerültek a rossz másikra a jó dolgok, ugyanis elég összevissza életem volt akkor, és középen maradt egy tiszta út, amin azóta próbálok járni és rendet tartani azon.
Mindezt köszönhetem shívának:)

2009. március 28. 23:18

amikor nagyon odaérek látom az egész értelmét és egy piillanatra boldogsággal tölt el a dolog és nem érzem ugy h értelmetlen az élet
aztán az egész szertefoszlik és nem emlékszem a lényegre de tudom h van mert átéltem és hiába h csak egy másodpercig de a része voltam és tudom h vár rám az ut végén a minden, a beteljesülés.
fraktálok, nagy összefüggések, rendszerek megértése sajnos csak egy pillanatig befogadhato az emberi elmének de az élmény h egy kicsit is a része voltál és atiéd minden mert te vagy a minden a 7köznapokban is elfogadhatová teszi a barátok köztös jeleneteket. miden nyitott elme nem fog elveszni és olyanná alakitrja a világot ahogy szeretné mert ez a lehetöségek univerzuma.

150. Én+te+ö=gén

2009. március 23. 17:33

SPIRITUÁLIS ÉLMÉNYEK/KRÍZISEK CSOPORT

A csoport a spontán, vallási vagy spirituális gyakorlatok által illetve valamilyen tudatmódosító szer hatására átélt spirituális, vallási élmények/krízisek feldolgozására és integrálására nyújt lehetőséget.

Olyan 20 és 35 év közötti fiatalok jelentkezését várjuk, akik megéltek ilyen élményeket/krízist és szeretnék saját és mások élményeit mélyebben megismerni.

A csoport várható kezdése 2009.szeptember, rendszeressége havi egy alkalom (összesen: 12x6 óra).

További információk, jelentkezés:
- Babusa Péter pszichológus | Veszprémi Drogambulancia, Drog Stop Egyesület
0670-3173986 (kedd és szerda 19:00-22:00) | babusapeter@yahoo.com
- Bartha Dávid Péter
Pszichológus, PhD hallgató | The University of Northampton, UK
0670-280-1805 (hétfö és kedd: 10h-17h között) | davidp.bartha@googlemail.com

Plakát: http://daath.hu/incoming/spiritual_plakat_0909ao.pdf

[ A csoport szervezöinek tanulmánya "Droghasználat a spiritualitás tükrében (2005)" címmel a Daath Könyvtárban is megtalálható: http://daath.hu/showText.php?id=146 ]

2008. szeptember 14. 20:23

írnék ide egy nagy Off topik hsz-t (mert asszem ide illik leginkább) színekről, melegségről békéről... mindez kevésbé romantikus beütéssel a wc-n ülve jutott eszembe :)

most volt kb 5 perce, hogy ültem a budin, és elkezdtem zúgni közép mély hangon. közben egy pontot néztem, kb másfél méterre tőlem, a kád és a csempe határán. az egész olyan öntudatlanul indult mint a fene. ahogy figyeltem a saját hangomat, és a pontot, nem pislogtam (ilyenkor valamiért nem érzem hogy pislognom kell...). egyszercsak halványan hangyázni kezdett a kép, és színes foltok jelentek meg... kékek meg lilásak a tusfürdős flakon körül, halványan. amikor arréb mozdítottam a szemem eltűntek, de elég gyorsan újra megjelentek ha a másik pontot figyeltem. ezután a kád megtelj valami hasonló színű gomolygó füsttel, és kicsit ki is folyt. utána szemmozdítás, a kád kiürült, de ha nem mozdítottam el a szemem, kedvemre változtathattam a belseje formáját. ezután kicsit elkezdtem előre hátra hintázni, és a tér olyan volt mintha nyúlt volna inkább minthogy távolodott-közeledett.

már kb 5 éves koromtól vannak hasonló élményeim, pl a porszívó zúgásával együtt zúgva, bambulva mindig erős melegség árasztott el, néha rázott a hideg ilyenek. ennek vannak katalizátorai, pl kontrasztos színek figyelése, ha kinn esik az eső és sötét van, vagy az élénk vörös. ha kontrasztos mintákat bambulok, pl iskolában a padló csempéje, mindig tudok játszadozni azzal, hogy gödröt képzelek oda pl, és látom a színes foltokat is. egyszer sötét szobában a hősugárzóval szemben feküdtem az ágyon, kinn rossz idő volt. a szobában teljes csend volt, csak a hősugárzó zúgott, és egy kis vörös led jelezte, hogy be van kapcsolva. teljesen rátapadtam a vörös fényre, és a hangra, és tök mámorba kerültem, nagyon nagyon békés jó érzés volt, mintha egy teljesen ideális pihenő helybe süppedtem volna egy fárasztó nap után... ja és asszem akkor is láttam a kékes lilás foltokat.

szerintetek minek a hatása lehet ez? miért van ez így? lehet vele kezdeni valamit? (pl meditáció)
naggyon érdekelne

2008. július 19. 20:33

csak ennyit írok, nagyon jó volt :)

a fa lelkét érezni, a kutyákat 'közelről' lelkükről érezni, a természettel egynek lenni :) ez inkább Természetélmény, ami önmagában spirituális
jó volt :)

2008. július 5. 23:04

szevasztok!

bocsesz a renew be nem mutatkozásért, és kösz, hogy ezt kiírhatom a mellemből.

egy, elsőre talán teljesen jelentéktelen templomot ajánlanék Erdélyben megtekintésre-megtapasztalásra, ha vkit esetleg arra vinne majd a jósora - mégpedig a Székelyföld (ami manapság esztétikailag fáj a szemnek) szívében a farkaslakai templomot. fura egy szerzet.

az élményező nem áll semmilyen hatás alatt elég rég, nem is róm. kat.- os /de görög/. az élményt magát leírni nehéz: vasárnap reggel, még mise előtt, meghallgatni az audiokisugárzását ennek a templomnőnek, ami nem más, mint, nem tudom máshogy kifejezni, az asztrális végtagjai ennek az építészeti tüneménynek.

a templom előtt, ami a falu legmagasabb pontján fekszik (a Mátyás előtti /és még utána is/ történelmi időkben a templomokat gallyakkal keresték az emberek a lehetséges legmagasabb pontokon [hogy mindenki ráláthasson, ill. a harangkolompolás fizikája miatt]; ahol a legmagasabb pont volt és vízér is volt - vagy is a gallyak elfordultak -, ott építettek templomot maguknak (ez a magyarázat arra szerintem, hogy Salgó várát pl. miért az alacsonyabb domborulatra építettek a sexyn magát fölajánló, mellette egósodó, praktikus-patikus nagyobb helyett.), a nép fölhúzott egy elkerített teret. ebbe a térbe belépve mintha mondjuk 2 millió méh zümmögne neked a fejed körül, ilyen durva hangütés ér, amint-ahogy belépsz; ha kilépsz ezen az elkerített részen, akár egy fél méterrel is, Hitetlem Tamásként, a hanghatás megszűnik. ki a bolond? én vagy a templom?

mint minden zenének, primitíven ennek a hanghatásnak is van ritmusa-hanglejtése, hangmagassága és -erőssége: azon a ponton a legerősebb a hatás, ahol, még, fölpillantva a templom tetejére a templomba igyekvők látják a keresztet. ezen a ponton veszik (vették) le a ffiak a kalapjukat, és a nőkkel együtt, még utoljára-először, keresztet vetnek - ezt a haldokló szociológiai rítust, a templombamenetelt, peep-showként végignézni, nagy élvezet.

szevasztok

2008. május 5. 09:36

hali. végre egy hely ahol leírhatom az első és véletlen találkozásom a gombával!!
valahogy úgy érzem ki kivánkozik belőllem. kezdjük a találkozással. haver szülinapja volt hát heten nyolcan összedobtunk egy jó kettes cigire:D.és előkerült mégegy cigaretta. de az valahogy másvolt foylton bealudt senki nem kivánta . de én úgy éreztem nekem kell.késöbb átmentünk hozzánk(kb egy óra mulva)de valahogy neméreztem jól magam izzadtam mint egy ló.nemtudtam összpontositani semmire de mégis figyeltem mindent.
bár úgy éreztem ez rossz és engem akar egyre beljebb hatol a testembe.
elmentem lefeküdni azzal a tudatall hogy túlszívtam magam.
de nem bírtam aludni egyre csak jöttek a képek és féltem hogy ezt nemélem túl mert tényleg nagyon rosszúl voltam-legalábbis azt hittem
probáltam küzdeni ellene de végül a szer győzött
vitt magával mindenhova úgy éreztem csak turista vagyok a testemben
találkoztam a halálal is és könyörögtem neki hogy ezt még éljem túl
és inentől kezdve felidézhetetlen történések ragadtak magukal
és talán sikerült elaludnom vagy csak gondolatok érzelmek nélkül feküdtem nemtudom
de másnap reggel kiderült hogy a másik cigibe két-gombit csavartak(eröll csak nekem nem szóltak)
de végül amikor tiszta fejjel végig gondoltam mit történt velem este rájöttem hogy nem kellet volna félnem hiszen ezek a saját vizióim voltak de rájöttem hogy csak az ismeretlentől féltem
mert még nem volt ilyen szerrel kapcsolatom.
de nem volt rossz élmény csak úgy éreztem hogy az pedig jó volt
a mai napig az a legmeghatározóbb találkozásom vele.

csak ezt akartam elmondani és remélem valaki elolvassa
na písz óll

2008. április 15. 22:31

Úgy tűnik, a lefekvés előtti fekete tea segíti a tudatos álmodás felé vezető utat... :)

2008. április 9. 15:09

biztos mar leirtam ide az asztralis talalkozas elmenyemet, egy lannyal, J-vel. az is spontan volt, nemtudom hogyan lehetne rákészülni és tudatosan csinálni, de biztosan müködik.

mindenesetre az volt eddig a legmegdöbbentőbb. aznap erős érzelmi töltéssel gondoltam rá és 'ez hívta be Őt'. nagyon, nagyon hidegkirázós, feltöltős élmény volt.

biztosan lehet ezeket gyakorolni.

ossze is allithatnank vmi technika-listát.

az esp kisérletben benne vagyok, de nekem kell egy fajta ráhangolódás, akkor szokott menni, nem tudom meghatározni hogy miez és technikakkal sem tudom elérni. viszont akkor vagyok rajta. biztos vagyok benne, hogy az energiaküldés másoknak müködik (ala buddhista meta meditacio). ez 100%. ezt is probaltam, tuk.

2008. április 9. 15:05

tudatos álmodás tudatos álmodási technika nélkül:D
ez az én véletlen módszerem volt, nem tudom másnak bejön -e,
egyébként; tényleg érdemes gyakorolni, mert egyszer biztosan felbukkan a kérdés az álomban.

de nekem ugy jött ossze, spontan, hogy elmentem nehéz fizikai munkára, besegiteni egy csaladtagnak, szoszerint tragyat kellett lapatolni utanna hazaérve megettem egy csaladi pizzat egyedul.. és aznap éjjel 3szor volt tudatos álmodás élményem, akkor az első :D

meg alvás paralizis is volt az nap éjjel:D szoval ez hard dose :))

142. TheRottweiler

2008. április 6. 16:13

akkor en kösd semmihez, de csináld meg a csekket naponta 23szor, és ne hagyj ki egyet sem :D

max 3-4 napon belül éber álmodsz lesz [ha tényleg akarod]

2008. április 6. 15:47

Igen, ismerős...
villanykapcsoló, kilincs....
"Ébren vagyok-e vagy csak álmodok?"
Álmomban nincs villanykapcsoló, sem kilincs, csak emberek,állatok.Érdekes, sosem álmodom tárgyakkal.De ez már egy másik fórum témája lenne.
pá!

140. TheRottweiler

2008. április 6. 12:00

reality check...

válassz kik egy eseményt, pölö minden alkalommal mikor emgfogsz egy kilincset, elmélkedj el azon h álmodsz-e vagy ébren vagy.

álmodban is eszedbe fog ez a kérdés jutni, mikor kinyitsz egy ajtót :)

písz

2008. április 6. 11:25

Nagyon érdekes dolgokról írtok!Engem csak most kezdett el érdekelni a tudatos álmodás, úgyhogy gyakorlatban még nem megy...de nagyon rá vagyok kattanva a témára.
Nem tudatosul még bennem, hogy csak álmodok.... :(
Tippek?

138. TheRottweiler

2008. április 6. 10:46

hehe :D

tudatos álmodás nagy fless ! ! ! abban én is benne lennék. mától elkezdek gyakorolni megint ;)

üdv

136. TheRottweiler

2008. április 5. 12:08

egyébként ha vkit érdekel leírhatok pár technikát amivel le lehet menni meditatív szintre/alfába könnyedén és bepróbálni ezt a játékot,barátnőbvel,baráttal.

135. TheRottweiler

2008. április 5. 11:48

ez nehéz kérdés, gondolom mivel ezt a srácot ismerem 5 éves korom óta, jobban rá vagyok hangolódva a rezgéseire, de szerintem menne bárkivel aki fogékony az ilyen dolgok iránt.

igazából a telepátia nekem már rég nem egy földöntúli dolog, viszonylag fiatal korom óta elfogadom mint tényt. talán ezért is van sikerélményem ilyen téren, mert nem korlátoz le az egom.

agykontrollal sokkal meredekebb dolgokat be lehet adni mint "szimpla" telepátia [pl: [távolba/jövőbe] [látás/gyógyítás], stbstb]

2008. április 4. 22:25

Ez most komoly? :D
Elvileg ha számokról van szó, nem számít, hogy jól ismered-e vagy idegen...
DE gyakorlatilag?

133. TheRottweiler

2008. április 3. 22:28

a játék úgy működik h megadott módon elképzel az ileltő egy számot egytől tízig.

kitalálja melyik számra gondol majd, leírja egy lapra. majd rákoncentráll, becsukott szemmel. vizualizálja, én kitalálom mit lát ,mikor nekem is megjelenik.

a következő szint amikor már 45 fokokkal elforgatod a számokat, és a dőlésszögöt is meglátod.

gyakorolni kell.

2008. április 3. 13:33

Érdekes játék lehet...Kitaláltad a gondolatait , de ebbe azért belejátszik az, hogy jól ismered, nem?
Mi az pontosan, hogy jó "adó"?

131. TheRottweiler

2008. április 3. 11:51

ESPről jut eszembe:

ha van vki aki jó "adónak" érzi magát, akkor bepróbálhatnánk együtt ilyen telepatikus témákat. egy barátommal kísérleteztünk.

10%os lett volna a véletlen találatok aránya, ehhez képest 70%ban találtam el José Silva féle "játékban" az partner gondolatát.

pedig nem alfában voltam, enyhe koncentráció/relaxált állapot volt csupán, de alfa semmikpppen sem.
[vagy már anélkül le tudok menni alfába h tennék érte,nem tudom, lehet észre semv eszem]

na csak ennyit akartam :)

2008. április 2. 22:40

Ha erről is Karl Marx jut eszedbe, télleg kommunista vagy. he-he

2008. április 2. 22:12

Tudom, általában a szellemi tőkét emlegetik......én nem. :)

128. jean-sol-partre

2008. április 2. 21:38

lelki tőke?

lelki kapitalizmus?

én asszem lélekben is komenista vagyok

2008. március 31. 22:53

Szerintem az, hogy extraszenzor vagy-e, az nagyrészt akarat (és persze lelki tőke) kérdése. Ez sztem nem annyira veleszületett dolog, mint az IQ.

2008. március 31. 16:29

Csinalhatunk nagy daath közösségi esp tesztet. De komolyan.

2008. március 31. 10:58

már kétszer láttam becsukott szemmel olyan dolgokat amiket aurának és energiának tudnék nevezni.
először meditációközben csukott szemmel lehajtottam a fejem"lenéztem" a testemre. megjelent elöttem a köldök csakrámban-ból áramló energia, a kezemben/lábamban folyó erő patakok/erek.

sajnos a beszéd nem elég jó ahhoz hogy jól kifejezze az érzésemet.

a másik némileg jobban leírható.
bekött szemmel kellett a csapatnak mozognia a dunaparton, tereptárgyakat megkereseni. akik vezették a játékot azok körülálltak minket és megakadályozták hogy fáknak menjünk meg ilyenek.
egy barátom megfogta a vállam hogy kikerüljek valamit amikor is csukott szemmel körülnézve megláttam őt! 2-3 másodpercig láttam.
Olyan volt mint amikor a csukott szemeddel bámulsz a sötétségbe de van valami ami máshogy fekete, vannak körvonalai, különbözik a háttértől.
a játék során (másfélóra) még többször voltak hasonló érzéseim, nem ennyire erősen hanem úgy mintha óriási nagy ködön keresztül nézném őket. annyira nagyon keresztül mint amikor nyitott szemmel nézed a ködöt és csak akkor ismered fel azt aki közel van amikor már
érintési távolságon belül van.

amúgy meg nagyon gyakran vannak megérzéseim, jó megérzéseim.
a biciklizést el se tudnám képzelni anélkül hogy ne lenne az utolsó pillanatos kitérés ösztöne.
amikor nézek előre és jobbról rámnyitják az autóajtót és kikerülöm pedig 1 secundumnál is kevesebb időm van rá.
vagy úgy lebukni egy teherautó visszapillantó tükre elől, hogy nem is tudom hogy ott van.
és naponta tapasztal számtalan kisebb dolog.

2008. március 10. 18:45

megfogalmazodott egy tök érdekes dolog bennem, amit szívesen átadnék. ebbe most lesz egy kis intuitiv dolog, meg tisztánlátás :)

az elobb, bekerultem egy olyan állapotba (ültem és elképzeltem egy szemet, mint egy harmadik szemet, akihez beszélek), ahol egy teljes éntelenség érzésem volt. éreztem, hogy a földi énem ugy háttérbe szorul, olyan Közép érzése volt, és amiota olvasom ezt a kínai szent könyvet, ez a közép az egyik legérdekesebb dolog, ahová szerintem a meditáció is el vihet.

Szoval, mikor középen vagy, elengeded minden vágyad és félelmed. Minden akarásod. Más alázatossá válni; félelemből, és más valóban alazatossá válni, azaz leemelkedni, lekapcsolni a tudatos éned. Ugy képzeld el magad, mintha madártávból néznél erre a földi életedre. És ekkor nagyon ugyérzem létrejön valami. Az intuiciok is maguktol áramlanak. Mintha ugy hagynád magad vezetni, mint aki igy ráhangolodik vmi nem dualis valamire, vmi nem dualis szemre és látásmódra, aki ha igy tetszik a kuliszak mogottrol lát. Olyan, mintha Középen lennél; teljesen éntelenül; a félelem és vágy mindig árnyalja a képet, de mikor középen vagy, ez az árnyék megszünik és vmi tisztánlátás féle jön a dologba. Érdemes megnézned így az egész életet. Ezzel a tisztánlátással, mintha egy harmadik, semleges vki szeméből néznél, aki tul van vágyakon, félelmeken.

Szoval, ugyérzem ez az az állapot, mikor vezethető vagy; nem hajt vágy és nem bénit félelem, nincs benned akarás. Egy olyan akarat-nélküli állapot, ahová a meditacio is visz. Ekkor olyan, mintha vezetve lennel vmi magasabb akarat altal (eleg ezoterikusan hangzik ezt igy megfogalmazni). Tehát, ha képes vagy mindent teljesen elengedni. Mintha madártávlatból néznél.

Számomra érdekes élmény volt és mikor igy ráhangolodok erre, nevezheted meditativ tudatállapotnak is megint visszajönnek az intuiciok. Önmaguktol. Képes vagyok embereket érezni stb, de nem tudatosan, teljesen maguktol ugranak be. Mintha a vilagba veszettség és a dualisztikus látásmód, vágyak és félelmek leárnyékolnák a valós képet.

Asszem a vipassana meditacio komoly segítség lehet az uton.

kicsit letértünk a topikrol, de írjatok sok spirituális élményt, meg hogy mi történt veletek, ami effelé. Nekem ezek voltak.

2008. március 10. 09:28

Szerintem a spirituális élmények nagy része illegális tudatmódosítók nélkül is elérhető.Ez nem jelenti azt, hogy elítélem azt, aki használ ilyeneket.
Érdemes elolvasni pl. a Dalai láma Romboló Érzelmek c. könyvét.Ebben az agyat vizsgálják egyszerrre spirituális és tudományos szempontból, pszichológusok és agykutatók, valamint a Dalai láma. A konferenciák szövege is benne van a könyvben. következtetések, stb.
Egyébként a telepátia működése is bizonyított, ha jól tudom... :D
Az álmok egyértelműen közölnek velünk dolgokat, bár az álmoskönyv nekem ritkán jött be (Freud-féle pedig).
A megérzések léteznek a mindennapi életben is, tudatmódosító szerek nélkül. De az már egy másik nézőpont, hogy mindenkinek más és más a tudatmódosító. Szerintem a spirituális élmény önmagában generálja saját magát, nem is annyira nélkülözhetetlen tenni valamit érte. Ha egyszer volt ilyen élményed, ha nem csinálsz semmit érte, akkor is megjelenik magától egyszer még. Viszont ha teszel is érte, nem lesz olyan kontrollálatlan, és már közben sokat tanulhatsz belőle... ;)

2008. március 9. 22:12

nektek telepatikus élményetek volt ? nekunk füvet, régen többszor is volt hogy 'éreztuk a másik gondolatait' vagy egy-ket baratom szavak nelkül beszélgetett. ez tulmutatott azon, hogy jobban ráérzel a másikra, empátia, hanem télleg mintha teljesen ráhangolodva, ossze lettetek volna kötve.

a másik nekem az intucio dolog, amik ilyen megérzés formába jonnek, de csakha nem akarom. tehát tudatos kontroll nagyabol nullara csokkenti. a masik amin neha rohogni szoktam ezek a szinkronisztikus esemenyek, nemtudom ki intezi ezeket bennem vagy hol, de neha fantasztikus mik jonnek ossze. ebbe is azt érzem, hogy nincs kapcsolatba a tudatos énemmel vagy legalábbis nem ugy, ahogy én tudatosan érzem.

utobbi kevésbé spirituális, de szerintem érdekes. nektek vannak ilyen tapasztalaitok? pl. szinkronicitas? elég érdekes, es neha ki is raz a hideg vagy nevetnem kell hogy milyen hihetetlen modon jonnek ossze, mintha mindent bevetne a mindenség egy ilyen létrehozására, ami tulmutat a racionalis, kézzelfoghato, linearisan gondolkodó elmén:) bámulatos néha komolyan.

ja még annyit hozzátennék bár ezt már asszem leirtam, hogy pl mikor szoktak lenni intuitiv elmenyeim, neha erzek mas embereket hogy hol vannak, tehat nem fizikalisan hanem hol van a szivuk vagy a tudatuk nehez ezt leirni es nem is nagyon tudom leirni. szoval mintha embereket éreznék, hogy hol vannak. a masik pedig, mint ennel a bolcsebb ennel, hogy mintha a fejem mas reszerol jonne, pl ezek a masik ember érzése ugy a fejem korul, holotropon a tudatalatti viziok mintha hatultol. elég érdekes. jolenne megnezni hogy ezek az agy melyik reszei vagy mi ez. talan..

a masik erdekes dolog még, bár ez nem annyira spirituális, nálam az álmok ott szoktak jonni dolgok. vanhogy csak a napi tudatos rizsa alakul at szimbolikusan valamivé (aka freud), van viszont hogy melyebb dolgok jonnek, a megalmodasok neha tok durvan vagy amit mar masik topikba vagy itt nemtudom meséltem, hogy osszeálmodtuk magunk vkivel (hat az kulon nagyon-nagyon erdekes volt, azota is nagyon szeretem azt a lanyt, kozel van ő.)

2008. március 8. 19:52

Hát, te is érdekes dolgokról írsz. Szerintem ez a kollektív tudattalan lehet, de többféleképpen lehet nevezni.Én ezt a megnevezést szeretem.Olyan ősi bölcsesség, amivel nem mindenki akar kapcsolatba kerülni, mert az a nehezebben járható ösvény.
Főleg annak, aki megpróbál két lábbal a földön maradni, meg akar felelni a környezetének, annak nehéz elfogadnia, ha érdekes, természetfeletti dolgokat tapasztal.
Nem vagyok benne biztos, hogy a nyájösztön tökéletesen kikapcsolható.Ahhoz már tényleg félistennek kell lenni...vagy teljesen egoistának.
Egyébként meg a társadalom hozzáállása a spirituális élményekhez kritikán aluli.Lehet, hogy titokban mindenki vágyik megtapasztalni, de aki ilyenekről mer beszélni, azt nem nézik százasnak, egymás között ki is nevetik, stb.
--------------------------------------------------------------------------
Más: nekem füvezéskor volt olyan élményem-ketten csináltunk egy jó barátommal-hogy valami búraszerűt láttam, mintha olyan auraféle lett volna.Külön-külön volt neki is meg nekem is, de amikor elkezdett jobban hatni a fű, összefolyt, és egy közös búrában voltunk, ami a testünktől kb.1,5 méterre terjedt ki, és szivárványszínekben játszott, mint a szappanbuborék. Ha más is ott lett volna rajtunk kívül, úgy éreztem volna, nem tud átmenni ezen a búrán.
Nagyon jó volt....

2008. március 8. 17:01

nagyon érdekes, amiről írtok. :) már csak gombát kéne szereznem (mármint csiperkét). ugyértem éhes vagyok és mindjart vacsi ..

nem tudom, ez spirituálisnak nevezhető -e, de azért leírom: hátha másoknak is volt ilyen, ilyesmi. örülnék neki.

szilveszterkor betéptem elég rendesen, annyira, hogy kicsit haza kellett jonnom, mert ez nagyon sok volt. kinnt a lépcsőházba, minta a falat teljesen maskepp láttam volna, mintha jopár évet visszajöttem volna a tudatomban, egy előző korszakhoz az életemben. aztán bejöttem és leültem és olyan érzés volt, mintha itt van a földi énem, ez a személyiségem, az egom és teljesen itt vagyok a földön. ugy éreztem, hogy ez ÉN vagyok, ez ugy a földi szerepem. Aztán olyan érzések jottek rám, mintha felemelkednék. Ugy tudtam akkor a legjobban megfogalmazni, mintha 'felmennék az égbe'. Ez kicsit olyan volt, mintha elengedném a kontrollt és valóban fel-emelkednék. Mikor így fennt voltam, sugallatokat hallotam, mintha vki sugna és tanítana. Szoval ezt a földi énem tanította. Olyan kettő voltam: egy, aki itt van a Földön és éreztem, hogy ez egy szerep, de nem gáz, hanem valahogy 'össze kell hozni az 'égiekkel'. Szoval, olyan volt, mintha felemelkedtem volna és vki sugott volna, és csak akkor mikor igy 'felemelkedtem', ráhangolodtam. Ez mindig egy idős, kínai, őszhaju bácsi képében jelent meg (késöbb jöttem rá, hogy ilyen van a Jungi pszichoanalizísban) meg egy zöld tündér alakjában, akinek nem volt ugy szeme, vagyis szembogara nem volt, hanem ilyen fényes volt a szeme, de nem volt parás.

Szoval velük folyamatos párbeszédbe voltam és beszélgettünk '', és kaptam a tanításokat. Tehát tényleg beszélgetni lehetett velük és igy párbeszéd szerüen ment ez az egész. Ugy éreztem, mintha a fejem egy masik részéről jönnének. Fura ez, mert mikor mély intuiciom jon vagy multkor holotropnal vmi tudatalatti cucc, olyan mintha a fejem mas részéről jönne, igy tudom legjobban leirni. Nem ahol az 'én vagyok' van, hanem valami más, máshonnan.

Akkor tudtam rájukhangolodni, ha igy 'felemelkedtem' (nem tudom ezt technikailag leirni:)), és ellazultam, vagy vmi ilyesmi. Késöbb tok nagy hidegrázás meglepi volt, hogy találtam tökvéletlen egy tündéres könyvet és total ugy nezett ki a boritojan a tunderlany, mint ahogy a tudatomba megjelent.

Amiota ez történt, gyakran tudok a bölcs kínaival beszélgetni, mint egy olyan jobbik énem. Rá kell hangolodni és akkor tudom elérni.
Lehet ez csak ugy jungi értelembe a személyiségem bölcsebb oldala, de tényleg olyan, mintha más lenne, mint az énem.

2008. március 6. 21:50

Én ismerek olyan embert. Teljesen tiszta volt, nem volt benne sem alkohol, sem tudatmódosító szer, és látott aurát, méghozzá nem érzékicsalódás-szerűen, hanem nagyon is látványos aurát.
Mostanában viszont azon gondolkozik, hogy kipróbál valami tudatmódosítót... Nem is tudom, jót tenne-e neki, ha józan állapotban ilyeneket tapasztal...lehet hogy nem kéne? Nem tudom, mit tanácsoljak neki.

118. jean-sol-partre

2008. március 6. 16:33

A légzésem nekem is magától olyan holotróp, vagy tűzlégzés szerűvé vált ez előtt az élmény előtt is... ezt már elég régen észrevettem, hogy picedelikumokkal, meg spontán meditatív állapotokban így automatikusan elkezd megváltozni a légzésem, és a legkülönbözőbb ritmusokra ráállva követi (vagy generálja, vagy mindkettő) az élményeket

aurát meg ilyeneket még életemben nem láttam, de még csak olyan embert sem ismerek, aki ismer olyat aki már igen

2008. március 5. 22:29

Látott már valaki aurát?Ha igen, milyen volt?

2008. március 4. 23:52

Szitu: Drogok nélkül, színjózanul, ám szerelmesen (az is drog), orgazmus (szintén drog) előtt-közben-után

Érzés:
Nagyon hasonló,amit jean írt. Főleg az érzés a gerincben, és a "minden fényben úszik", és az "Isten magához ölel".
Ezen kívül a legintenzívebb érzés az energia volt, amit a bal kezembe kaptam, mint egy hatalmas energialabdát, szabályosan éreztem, hogy fentről JÖN, ÉL és a kezemen keresztül összeköt a Mindenséggel, és belém költözik, átjár, teljesen betölt, majd a gerincemen felfelé haladva a koronacsakrámon át távozik és mindent elborít általam, belőlem átszűrődve. Mintha a Mindenség pár percre engem tett volna Istenné, hogy beborítsam a szeretetemmel és szerelmemmel a világot. De nem tudom, mennyi idő volt, mert elvesztettem az időérzékemet. Utána még hosszú ideig zsibbadás a bal kézben. Arra gyanakszom, a légzés erősen belejátszott. Talán nem tudatosan volt holotróp (?)

2008. március 4. 15:40

Jaja, ismerős:D
3-3,5 g Cubensis, otthon
Ágyamban ültem és már 2 órája bevettem tehát intenzív hatások voltak. Meglepődve tapasztaltam, hogy tudok spanyolul, ezért azzal szórakoztattam magam, hogy spanyolul gondolkodtam, és értettem amit magamban hablatyolva gondoltam. Szerettem volna kéjgázozni, de nem volt lufi nálam. A patron betöltése után úgy éreztem magam mint egy öngyilkos, aki fejbe akarja lőni magát a szifonnal és ez nagyon idegessé tett. Betoltam nagyon óvatosan a gázt és bumm...elöntött az öröm és boldogság. Nem az az érzés volt, mint amit a heroin vagy kokain okozhat, hanem egyfajta elégedettség az élettel egyfelhőtlen öröm és bódóttá. Az ágyam körbefonta a testemet és úgy éreztem ennél már nem lehet kellemesebb. Meg szólaltam és a hangom minden rezgése a legfantasztikusabb dolog volt amit hallottam, meg persze a képi hatások se voltak kutyák:D
Ez nem teljesen ugyanaz a dolog(hiszen kéjgázzal indukáltam), de gondolom nem állnak messze egymástól. Mellesleg aznap elnyomtam mind az 5 patront a dobozból, de csak ez az egy volt ilyen átható.

114. jean-sol-partre

2008. március 4. 02:33

ja...

gomba friss

helyszín: park

113. jean-sol-partre

2008. március 4. 02:17

Élmény: 6g hawaii gomba (asszem copelandia h.)

...sok para, csavarások, szokásos vizuális cucccok, erős testi érzések, kiüresedés után (kb. két órával a bevétel, másfél órával a műsor beindulása után), eccer csak:

elépesztő boldogság, öröm, eufória... olyan erős, hogy nem igen lehet elmondani, de az biztos, hogy soha nem gondoltam, hogy ilyen létezhet, kb. : isten rád mosolyog, isten a karjaiba vesz, megérzed, befogadod A szeretetet, mittomén

ugyanakkor a hátam megfeszül, gerinc kiegyenesedik, a fejem felfelé szegül és olyan mintha felülről belém nyomnának valamit, szinte feltűznének valami forró vastag póznára, ami leér végig a gerincemen (de ez nem rossz érzés: mintha a legcsodálatosabb valami ömlene be a felyem tetjén, mint egy folyadék kb. tenyérnyi területen erős sugárban

minden porcikám feltöltődik ezzel a melegséggel de meg is szűnik az eddigi, szétvet-szétcsavar az energia érzés

bár a cucc felülről jön és erősen, mégsem nyom le, hanem éppenhogy mintha felfelé húznának és fel is emelkednék kissé (de semmi testelhagyás, vagy ilyesmi)

a környezet aranyszínű fényben fürdik

hangok.. ezekre már nem emlékszem

mindez egyszerre történik, és úgy pár percig tart

semmi gondolat, semmi kép, csak az elmondhatatlan boldogság és szeretet érzés

miután vége lett a gondolatok, érzések vissza... de továbbra is minden csodálatos ... sokáig sokáig csak vigyorgás kívül belül : )

112. jean-sol-partre

2008. február 29. 15:52

Hú,ez bíztató... : )

Eddig én se nagyon beszéltem erről senkinek, csak amióta találkoztam azzal a másik két emberkével

tök jó lenne személyesen dumálni ezekről

sajna most regeteg a dolgunk a kóspallagi projekttel: ott leszünk testületileg egész hétvégén... hétfőn jelentkezem

lagelli :
bocs, hogy nem mondtam, hogy én épp külföldön vagyok, és mivel arra gondoltam, ha valakit érdekel, akkor amúgy is szól előtte, ezért nem jeleztem senkinek, hogy látogatók várhatók...

jean-ként meg a többiek azért nem ismernek mert nem olvassák a daath-ot

2008. február 29. 02:56

Hm:)
Én mondjuk csak örülök magamban, hogy újra van lagelli meg alfalány meg jeansol, tavaszos.

2008. február 28. 22:35

Én csak egy embert ismerek akinek _tényleg_ volt ilyenje. csak becsukott szemmel másik becsukott szeműeknek titokban szokott róla "mesélni"...

:) amúgy ma elmentem a "kommunátokba" jean-sol, oda, amit beírtál, ahová, vittem egy csomó házi múzlit -mer amúgyis volt a táskámban - meg mégtöbb titkos tanítást, de nem tudták ki az a zsan, és nem értettek semmit, akikkel beszéltem. nem tudtam eldönteni, hogy persona non grata vagyok-e, vagy a cím rossz, vagy rosszul csinálok valamit, viszont a szemközti papírboltban elképesztő spirituális élményözönben volt részem.
emiatt megérte, meg amúgyis útba esett.

2008. február 28. 21:31

jean-sol-partre!
Nekem is volt, de én még egy embert sem találtam eddig, akinek igen!
Érdekelne, neked milyen volt.

2008. február 28. 20:09

Szia, jean-sol-partre. holist, aki ide most nem írhat, üzeni, hogy neki volt ilyen élménye. Ha érdekel, dobj neki egy e-mailt a
holistkukacholistponthu címre!

107. jean-sol-partre

2008. február 28. 02:37

Volt már valakinek közületek "korona csakra megnyílás jellegű" élménye? (Vagy mi a f*szom, fogalmam sincs, csak asszem ez a legjobb módja annak, hogy kommunikáljunk erről)

Nem nagyon tudom elmondani miről is szól, milyen is ez, de azt hiszem akinek volt, az tudja miről beszélek. : )

Nagyon kíváncsi vagyok, mert magamon kívül eddig összivissz 2 emberrel találkoztam aki átélt ilyet...

2008. február 5. 21:40

Espeke azt hittem átjön, hogy ez élmény szintű volt, nem az, hogy leültem és gondolkodtam.

Mennek az élmények, de egy részem mindig ott van és bekiabálja a dolgokat. Eddig zavart azt hittem a meditációban ezt le kell állítani, most már nem azonosulok vele és hagyom őt is mondani amit akar és figyelek arra ami épp van.
És igencsak hasznosak ezek a kis tömör összefoglalók élmény közben, mert akkor le is tudom írni. Szerintem ez nem rossz dolog és én inkább felhasználom, mint hogy kidobjam.

Integrálni se én integráltam, hanem ment magától. Régebben én próbáltam meg ezeket a dolgokat, de úgy nem ment, mert elakadtam egy ponton és mindenképp meg akartam oldani és így elment az egész értékes trip erre, pedig csak tovább kellett volna engedni, később úgy is visszajön, ha fontos. Erre céloztam azzal, hogy olyan kérdések a jók, amik nyitva hagyják a választ és folyamatosan rajta vagy a keresésen, de ez se akaratos keresgélés csak nem zárod rövidre a tudatodban a dolgokat azzal, hogy mindenképp ki akarod most mondani.

2008. február 5. 21:18

végszóként :) szerintem el kell fogadni, hogy ez az egész kiszámíthatlan és a legjobb amit tehetek, tehetünk, hogy beleengedjuk magunk a folyamatba, anélkül, hogy mi jobban tudnank mi lesz a végeredmény.

2008. február 5. 21:09

de lehet jó ha nekiállsz integrálni! de lehet megtörénik magátol érted? nekem ez a spontaneitas dolog 1 nap alatt többet szül, mint amennyit 1 het alatt racionalisan osszehozni képes vagyok. azert a meditacioba ebbe a személytelen (ezfontos) jelenlétbe van valami, mert ebbe találtam egy középpontot. szoval igy spiritualis gyakorlatok szintjen minthacsak megteremtenéd (ezfontos) a légkört, a belso atmoszferat hogy bekapcsolodj a fejlodesed aramlasaba a.k.a szinkronicitas, meg minden. nem tudom mennyire lehet fejleszteni pl azt hogy elore megerzel dolgokat, de nekem ez mindig spontan szokott jonni, de telleg annyira spontan hogy sokszor ha megtortenik le is mondok hogy ezt probalom tudatosan fejleszteni, nemtudom KELL -e,,lehet hogy lehet.

egyiklegzes nagy tapasztalta azvolt hogy ezaz egesz egy virag, es onmagat szuli meg es azzal tudod segitteni ha kozepenvagy. ez eleg nehezen felfoghato az elmenek hogy se jin se jang, tehat ha bekapcsolódsz a TAOOOOba :)

2008. február 5. 21:04

itt akkora dolgok vannak, hogy se bölcs nem vagyok most meg se semmilyen, meg nem is tudom pontosan, miért irok most :) de egy biztos folyamatos változás van. tényleg ti ezt hogy élitek meg? én már 18 évesen letettem rola, hogy valami fixet találjak, ez a folyamatos változás egyszerre gyönyörködtet meg szimplan durva. 10 féle tudatállapotba tudok lenni egy nap és folyamatosan változik. nagyon ott van. érdekes, hogy azt érzem van egy középpont.. mind mdman meg légzésnél.. vagy mint meditációba lehet, de én nem meditáltam. ti hogy álltok ehhez? hogy minden durvan folyamatosan változás, minden tényezo kihat mindenre. néha ezt nagyon durvan erzem, ugyhogy bennem mar csak egy ilyen aramlas van, hogy vmi lesz, annyira nem tudok fixalni semmit es nem tehetek fix kijelentéseket. lehet deeptrip, ami neked jó másnak egyáltalán nem, egyszeruen semmi nem kiracionalizalhato mar ebben a vilagban :) De; egy középpont mégis hiszem -tapasztaltam- van. Talán ez az amit meditacioba az emberek elérnek. Ez a nyugodt központ, ahonnan minden üdvös tett elindul. De ebbe a racionalis, linearis valosagba mar reg nem hiszek. Nektek mennyire összeegyeztethetoek az élményeitek igy a kulvilággal?

talan ket legnagyobb aldasunk a spontan cselekves meg a sziv nyugodt közeppontja. lehet nem is kell mast, mint visszatalalni ide és ennyi az egész.

2008. február 5. 15:14

Kérdések vannak és válaszok. Jó kérdésre jó a válasz. Mindig jót kell kérdezni!

Aztán volt egy próbálkozásom, hogy kicsináljam ezt a halál-teremet, hogy soha többé ne tudjak oda menekülni. Úgy éreztem, hogy ez nem a részem és csak lóg rajtam, nincs szükségem rá. Aztán bevizuáltam egy olyat, hogy leválik rólam, de hogy később nem fogok-e vele találkozni azt teljességgel nem állíthatom. Nekem ez ilyen élet és halálösztön fless, mert a harc-e kettő között van. Akkor van gáz, ha saját magadon belül van a harc.

Szemben állsz magaddal vagy kiállsz magadért?

Eléggé szét vagyok esve azt kell mondjam, mert ezek a gyerek részek természetesen mind én vagyok, csak éppenséggel integrálni nem tudtam eddig. Inkább leragadtam az egyik résznél és bestoppoltam.
Ha nem érek a végére egy ilyen kis rész-történetemnek akkor gyakori jelenség, hogy nyújtom tovább és leragadok nála, persze nem megyek vele semmire, csak elnyomom a többi rész-történetem lejátszódását.
Szóval nyitva hagytam, azt mondtam magamban: hmm ez érdekes történet, erre még visszatérek. Vajon mi lehet mögötte?

A jó kérdés az olyan amire nem kapod meg azonnal a választ. Azért jó, mert akkor úgy rakod bele a tudatodba, hogy nyitva hagyod, bármi lehet és keresed rá a választ, azaz figyelsz rá. Az élet-út megadja rá a választ, amikor eljön az ideje. Szerintem ez fontos, mert én eddig elkövettem azt a hibát, hogy mindig ki akartam csikarni egy végeredményt, valami konkrét dolgot, de ez csak arra jó, hogy beragadj és leszűkülj.

Az élményt egy bong-meditáció váltotta ki és ma úgy keltem, ahogy tegnap elhatároztam: keresem a jót, ami előttem és körülöttem van.

2008. február 5. 15:09

Nekem volt tegnap egy érdekes élményem, de nem mondom, hogy gyökeresen kapcsolódik ide.

Annyi a lényeg, hogy visszahámozódtam a gyerekkori mechanizmusaimhoz. Feltűnt, hogy ezeket a mai napig aktívan használom, persze burkoltan, de a fő mozgató erő az ez. Legbelül ez az ami őszinte. Na most ez különböző részekből áll, attól függ épp hova figyeltem: köldök alá, szív, szem. Ezek voltak a fő területek. Nem írom le az egészet, de volt egy részem, aki kivetítette magát egy képzeletbeli térbe. Ez tök jó meg általános is akár, de az volt a durva, hogy ott nem volt semmi. Sötét volt, minden pusztult, minden negatív. Érzésre űrszerű, kiszippant belőled minden energiát. Bár nem haltam még meg, de leginkább a halálhoz tudtam kapcsolni. Na most itt időzni nem túl jó dolog, mert minnél többet vagy annál szarabbul leszel. Ez most depi szagú tudom, mindenesetre sokszor ezt választottam életem során. Hogy miért? Hívhatom menekülésnek. Menekülés a világból ahol az alap állapotom a félelem. Na most ebben a térben igaz, hogy nincs semmi élet meg pozitívum, de fájdalom sincs és félelem se. De valahol meg sántít az egész, mert mindeközben a testem aki az életre van kapcsolva az szenved ettől, mert az energiákat elvonom így tőle. Szóval egy ilyen kettősség a testem és én közöttem, az életem és ez a "biztonságos" tér között.
Figyeltem tovább a történést...a figyelmem a szívemhez terelődött, elkezdtem hallani és érezni. Egy hang (amivel alap állapotban teljesen azonosulni szoktam, szóval az én hangom akkor) azt mondta, hogy meg akarok halni.
Szóval van egy gyerek aki az élet bősége helyett félrenéz, nézi a földet és közbe képzeletben azon flessel, hogy szar, üres, negatív minden. Már fel se mer nézni mert úgyis szar. Aztán most jön egy másik gyerek aki meg akar halni.
Na az érdekesség ott van, hogy elkezdtem álmos lenni. Mindig is nehezen aludtam el, de most láttam, hogy olyan határhoz érkeztem, ahova tudatosan nem tudok belépni. Na most ilyenkor kell valahogy feladni a tudatos részed és ez szimbolikusan olyasmi mintha meghalna, persze csak egy időre. Hát amennyire meg akart halni az egyik, úgy most ez elképesztő tiltakozásba kezdett. Úgy látszik mégse ezt akarom.

Volt egy fél éves kapcsolatom: abszolút szerelem, abszolút boldogság/szenvedés, abszolút függőség. Az abszolút alatt azt értem, hogy én nem voltam sehol, az egész ebben a képzeletbeli térben játszódott le. Ha velem volt akkor úgymond valóság lett minden amit ott elképzeltem, ha nem volt velem akkor meg ott időztem végig. Nos, hát rájöttem, hogy bármennyire is kikészített, megbántott két dologban fontos szerepe volt: az egyik, hogy kerestem magamnak egy lányt, akinek teljesen átadom magam ő meg fogja és lebasz a földre, gyakorlatilag megöl. Örülhet a gyerek úgy is ez volt a fless. A másik dolog az az, hogy ő volt az egyetlen ember eddig a tudatos életemben akiben láttam a jót és a hibáit teljes mértékben el tudtam fogadni. Szóval hihetetlenül pozitív hozzáállás.
Nos most az én jókis üres, negatív halál-teremet kitöltötte ez a sok-sok pozitív dolog. Gondoltam milyen jó lenne, ha ezt nem csak a képzeletemben, hanem mondjuk az életemben is láthatnám. Ekkor ez a tér átvetítette magát a szemem képernyőjére (azaz a világra amit látok).
Megértettem, hogy a jót nem elvárni kell, hanem keresni.

2008. február 1. 09:32

egy kultúrán belül lehet azonos, mert pl a fekete európai kultúrában a gyász színe, keleten meg a fehér.

szerintem

2008. január 31. 19:47

egyébként álom: vmi lehet az álmoskönyv meg a népi hagyományok általános álomszimbolikajaba, mert pl nagymamam ha azt almondja, kihuzza a sajat fogat, folyton meghal valaki és még mindig bejött. szoval nála ez a jel. érdekes.. marmint, hogy ezek 'lehetnek ennyire általános dolgok'.

2008. január 31. 19:41

nemtom :)) holnap majd masfel orat.. biztosan nem lehet semmi bajom.
max ultrakitágult, hyperképességekkel élem tovább napjaim melyben belelatok majd danika életébe (clairvoyance rulez) és látom minden egyes elszivott spangli hatását a harmadik szemedre.

oom

2008. január 31. 00:56

Én régebben úgy tudtam, hogy valakinek a halálát látni álomban hosszú életet jelent az egyénnek. Vagy pont fordítva, a sajátodnál? Azt hiszem ez inkább népies "álomhagyományban" van inkább, mint a modern értelemben vett ezoterikus álomfejtésben.

2008. január 31. 00:26

Espeke olvasni téged igazi kedvcsináló a holotróphoz. Na majd, ha elfogy a papír a hűtőből! hihi

Azért vigyázz mert nemrég azt álmodtam, hogy vizísielés közben akartál transzlégzést és ez sikerült is. Aztán egy orvos közölte a halálodat.

Tényleg ez volt, remélem nem vette el a kedved! :D

2008. január 29. 19:02

nekem holotrop adott errol jo tapasztalatokat, majd megosztom veletek, de még nem kiforrot bennem ez az egész. bár valami azt súgja, nem is kell annak lennie. erről a Jelen dologrol.

légzésen sokszor megtortenik hogy csak lekapcsol a dumalo elme es teljesen jelen vagyok abban, amit csinalok, pl egy hang a zenébe: csak a hangra figyelek, anélkül hogy mentális képzeletek társítanék hozzá. csak a hang van, ahogy az van. és megfigyelheted hogy hogyan rak az elmed mindenre cimket és ezek folyamatosan változnak. a negativ gondolatok blokkokat szűlnek, a pozitivak aramlast adnak, de van ez a jelen es az olyan mintha ott sem lennel, ugy cselekszel hogy mar nem vagy ott csak igy aramlasz a létezéssel, akarat nélkül csinálsz dolgokat pusztán mert jól esik itt és most.* mikor igy bekerulok a jelenbe az is leesik, hogy csak az elme akarja cimkezni ezt az allapotot elerhetetlennek és nehéznek (a.k.a nehéz koncentrálni), de az is hogy csak az elmed akarja elérni.

mintha a figyelmed lenne a tudati energia, ami megteremt dolgokat a létezésbe.

*nem élteted tovább az ego-projecteket ugy is lehetne mondani :)

2008. január 27. 19:10

Ezen én is elszoktam ezen gondolkodni, sőt most h ezt egy pillanatra talán meg is éreztem, egy pillanatra talán a totális jelenbe kerültem, lehet ez az amiről annyit beszélnek, a most, és a mostban tényleg nem lehetnek emberek közötti különbségek, sőt akkor semmi között nincs különbség, egy térben élünk, és folyamatosan összekötettésben vagyunk egymással szerintem,nem csak az emberekkel hanem a növényekkel az állatokkal és a tárgyakkal is csak valahogy ez elveszik, mert folyamatosan gondolkodunk, a múlton és a jövőn, azon miért nem gondolkodunk soha h most ebben a másodpercben éppen mi van :) Bár az említett pillanatban először éreztem és valahogy tudtam az érzésre a választ, nehéz ezt leírni. De jó volt, ezt akarom érezni folyamatosan :D

2008. január 27. 09:47

en azon gondolkoztam, hogy régen, mikor nem volt még ekkora ego (a.k.a én nőm vs. orgiaisztikus szexualitas), kozosseg volt meg kommuna, az embereknek milyen élményeik lehettek egymastol. olyan mintha ez az a soksok én-én elválasztana attol, ami nyilvanvalo es nemutdom hogy regen nagyon reg mindenki ebbe a tudatallapotba volt es csak ahogy bejott a civilizacio, a kulturalis kondicionaltsag azota veszett el ez bennunk es a pszichedelikumok meg a kul. gyakorlatok csak egyfajta hazaut...nemhiszem hogy ujat fedeznenk fel, talan csaka regit, újra
:)

2008. január 26. 23:17

Üdv!!

Ma megéreztem egy pillanatra az "egység" érzését . Nem tudok másképp fogalmazni ,ültem a buszon és hirtelen azt éreztem , minden ember egyenlő és valahogy minannyian egymáshoz tartozunk. Nem is tudom igazából mit éreztem és csak egy pillanat volt de valahogy úgy tudnám leírni, h egység :) Egy és ugyanazok vagyunk mindannyian :)
Csak egy pillanat volt és nem is nagyon tudom elmondani, józan voltam, ültem a buszon és csak úgy rámjött ez az érzés, örültem h érzem, kisebbfajta békeérzés, rendben van minden érzés is társult hozzá :)
na nem tudom mi volt ez , talán a 2 hete elkezdett aktív meditáció pozitív mellékhatása :D Mindenesetre jó volt :) Jó lenne folyamatosan ezt érezni.

peace

2008. január 25. 19:54

danika neked volt ilyen? most tartok egy nap örülés-relaxálás-böjtölést aztan holotrop légzés kivancsi vagyok ez mit hoz ki. na peace :)

2008. január 25. 18:41

tudattépés-újraéledés

89. jean-sol-partre

2008. január 25. 15:58

nekem hangok nem... tán nem vagyok olyan auditív : )

de ez a szétszakadás belül, meg ami utána jön... ez nagyon durva

spirituális?
nem tudom

valami komoly mégis

mások is érzik

2008. január 25. 15:21

szerintem tényleg a mélyebb éned csinálja. tegnap legzes kozbe, eleg skizoid szituacio tudom, de megint kapcsolatba kerultem azzal a hanggal. es olyan mintha ketto lennek. es az egyik, azert jott volna letre, hogy ellensulyozza az engem ert serelmeket. es van egy olyan erzesem is, hogy ez a kisebb hang, ami most jelenleg vagyok csak addig lesz itt, van itt, amig vissza nem talalok, olyan utjelzo feleseg a visszatalashoz.

fura, mert tudod mikor ez megtortent velem, aznap olyan volt, mintha egy mely alombol ebrednek fel, amit nagyon regota alszom és nagyon regota meselek magamnak, magamrol. es utanna is 'en epitettem vissza'. tehat lehet ezt 'le lehet epiteni' tudatosan. olyan volt, mintha egy alomnak lenne vége és fogalmam sem volt, eddig mit csinaltam. tudtam, hogy kellett, vagy lehet hogy kellett az eddigi ut, de ez nem maga a lényeg, csak egy iskola, aminek most vege es kezdodik valami teljesen uj. mintmikor felebredsz az alombol es nem erted, most ez mi volt.

ebbe szerintem azontul nincs semmi spiritualis, hogy azt erzem a masik hangom vezetni akarna, ha hagynam vezetne is. nem tudom ő kicsoda, de egy masik szemely és nagyonjo vele 'talalkozni', mert tudom ot keresem. es azt is tudom, hogy tovabbhaladjak, 'o' kell. minden mas csak az illuzio resze.

2008. január 25. 15:09

igen viszont nalam az van hogy azota is probalom ossze szedni a dolgaim, de nem igen megy. nem is nagyon foglalkozok vele ezekutan, csak erintolegesen, mert mintha barmit csinalnek, csak felszin lenne, csak felszini valtozas, es nem tudok eljutni a lenyeghez. a regi mar nem jo, az uj meg nincs itt. valami ilyen érzés. hiába probálom eljátszani az újat, nem megy, nem 'igazan' mukodik.

asszem beiktatok egy nagy nagy transzlégzés, mert ugyerzem az teljesen visszavisz ODA. es tudom, hogy az az. ez nem kérdés.

igen, mintha vmi ami nem is igaz, halna meg benned. de ezt a valamit tudatosan nem igen tudom kinyirni, bar neha zoldon voltak jelentos felismereseim, de mikor vége visszaépül és bár több ötletem is van, a pontos utat odavezetoleg nem tudom. mert akkor ez MAGATOL jott. meglatjuk a legzes utan mi lesz.

igen, nagyon hasonlo akkor ez nalam is, mint nalad. de nekem igy olyan, mintha nem en lennek en. 10 eves koromban kezdodott ez az egesz es akkor egy mely hang aztmondta hogy ez nagyon fontos lesz az eletemben. ez nem vmi kulso hang volt, hanem ugyereztem az igazibb belsom hangja. es ezt elem most. hihetetlen hogy ez tortent, de ezota meg tobb minden ota, hiszem, hogy sorsom van. mintha vmi vezetne. és nemtudom eljatszani, hogy 'megujultam' megszülettem, ha nem, minden probálkozás hiába :) hiába görcsölni rajta. nalam ez van. majd legzes utan ..

86. jean-sol-partre

2008. január 25. 12:20

Nem tudom mi lehet ez, mi csinálja...

Nekem többször is volt, leglöször akkor amikor elment az egyik emberke akit nagyon szerettem, de aztán pedig olyankor, amikor szembesültem önbecsapásokkal, hazugságokkal, amikor feltárult elöttem az egóm (egy része?), most pedig azt hiszem azért, mert olyan szerencés helyzetben vagyok, hogy valaki egyszerre fordul olyan tudatossággal, gyengédséggel, elfogadással és öszinteséggel felém, hogy egyre jobban és jobban fel tudom tárni magamat, szabadjára engedhetem félelmeimet, kimutathatom a gyengeségemet :
ahogy mondod, mintha meghalna benn valami, mintha annak szólna ez a nagy fájdalom, hogy elenged az ember valamit, ami eddig fogva tartotta, és ahogy ezt meggyászolod közben, tudatosan át tudod élni végre, az a leg felzabadítóbb érzés...
tényleg mintha visszakapcsolódna valamihez az ember, mintha az élet venné a karjaiba...

Nem tudom. : )

De jó nagyon...

2008. január 24. 18:22

nagyon jo, hogy nektek is volt ilyen. en ugyerzem mintha vmi elveszett reszemhez konnektolnek vissza. nalatok ez hogy van mi előzte meg ezt?
nagyon érdekes hogy volt nektek is, meséljetek rola. asszem mikor elcsendesitem az elmem, ugyanoda kerulok mint az éjszaka utan. ego-kill ?:)

meseljetek

84. jean-sol-partre

2008. január 24. 17:20

2008. január 24. 16:32

o.O Te szinte ugyanazt élted át, amit én pár hónapja. Nem is tudok hosszabban hozzászólni, mert csaknem szóról szóra így számolhatnék be az élményről. Talán az egyetlen eltérés, hogy én nem anya mellett aludtam, mert nem volt otthon ^^ Király. És ténlyeg nagyon mély élmény, rám is igen nagy hatással volt.

82. jean-sol-partre

2008. január 24. 12:06

igen!

nagyon durva: szinte szóról szóra : )

2008. január 23. 22:00

nekem volt egy ilyen ego-halal élményem spontán, ami hatalmas bánattal meg szomorosággal kezdodott, olyan erzes volt, mintha meghalna valami, elojonnenek a regi fajdalmak (a szívemet ugy ereztem mintha felteptem volna a régi sebeket). ez most konnyunek hangzik de alig birtam magmamal, szerencse a jo-enem :) iranyitott, hogy oke semmi para, de anyam mellett aludtam aznap ejjel. aztan volt egy katarzis szakasz, tudattalanbol kisgyerekkori emlekek arasztottak el a tudatom. ez nem olyan volt, mint az emlekezs, hanem mintha ujraelnem oket, mintha kristalytisztan latnam oke, kozbe katarzis szeru, energiafutkosások (tudjatok mint a zenés) a háton, sírás, valahogy bealudtam masnap felkelés olyan erzes mintha csend lenne, meghalt volna vmi aznap ejjel, ugy tunt a vilag, mint ahogy ugy 10 évvel ezelott, mikor kisebb voltam, minden ujnak tunt, megnéztem az arcom és mintha most latnam eloszor.

ez most igy elég szegényes. nagyon ngy hatassal volt,van ez a sorsomra. majd egyszer talan kifejtem :)

egyébként buddhistáknál ez a lélek sötét éjszakája, semmi kétsem hogy az volt. nagyon mély élmény volt.

komolyan sirnom kell, ha rágondolok erre, mert nagyon mély volt. mintha valami elveszett gyermeki énem találnám meg ujra. nagyon fura, hogy a tudatom,tudattalanom ilyeneket csinal, mert végig azvolt az érzésem, hogy vmi mélyebb valami teszi ezt bennem. orulok neki, hogy ezt átéltem. ha volt nektek is hasonlo, szmoljatokbe. enneagramm konyvben ez az 'én visszafejlodese', buddhistaknal pedig a lélek sötét éjszakája. ez készíti fel a lelket a spiritualis nyitasra szerintuk (egyébként nekem nem volt benne semmi spiritualis, de mintkb ujjászületés/visszatérés) olyan volt. utanan meg jottek a szinkronisztikus események, de ez már az én történetem.

azért érdekelne, ha másvalakinek is volt ilyen!

2008. január 22. 12:22

Soma valahol azt nyilatkozta, hogy egy koncert is ilyen élmény lehet, ahogy a zenészek megpróbálják a hallgatóságnak azt az érzést átadni, amit ők éreznek és közösen a kozönséggel együtt esnek "transzba".

Az utóbbi időben amikor gitározom és próbálok zenét írni, sokszor az ilyen ismétlődő pszichedelikus motivumok jönnek elő, aminek hipnotikus hatása lehet (persze jól előadva:) )

Váltsuk meg a világot gyerekek!:)

2008. január 21. 21:37

Nekem csakrák nyílása nem járt fájdalommal, mondjuk volt benne vmi enyhén kellemetlen(??) érzés, de tulajdonképpen az sem volt egyértelműen rossz. (Nem akarok nagyon off lenni, de kicsit a szüzesség elveszítéséhez tudnám hasonlítani - nem fájt kifejezetten, meg egyáltalán nem volt rossz, csak olyan szokatlan... ^^)

Azt a lentebb (espeke által) leírt érzést pedig szerintem viszonylag sokan ismerik, bár a többség lehet, hogy kicsit gyengébben. Mondjuk a zene már kislányka koromban nagy hatással volt rám, de újabban én is egyre gyakrabban érzek többet bizonyos zenék hallgatása közben, mint hogy csak borsódzik a hátam; sokkal inkább repülök, nagyon könnyűnek érzem magam, meg érzem, hogy az Erő velem van :) Időnként hasonló élmény lep meg zenélés közben is. És ha többen vagyunk, tényleg felerősödhet a hatás, de mondjuk van, hogy mikor sírva-meghatódva játszom a gitáron, és átjár az energia meg minden, kifejezetten örülök, hogy nincs egyedül vagyok. Pink Floyd meg nagy kedvenc, bár nekem semmi nem übereli a Doors The End élményét. :)

78. jean-sol-partre

2008. január 21. 02:07

Egyébként persze lehet, hogy ezek mind (vagy elsősorban) hormonlöketek és/vagy idegdúcok stimulációja, de hát ugye ahogy Feldmár is mondja: nem tudhatjuk, hogy a fiziológiai jelenségek azok az okai, a következményei, vagy esetleg csak a kísérőjelenségei a lelki történéseknek.

A fájdalmas, szorító, szúró, csavaró stb. érzések azok a számomra leglogikusabbnak tűnő, illetve a saját, illetve személyes ismerőseim tapasztalatával leginkább összhangban lévő magyarázatok szerint a(z érzelmi)blokkok miatt vannak. Az energiaáramlás növekedésével (a csakrák megnyílása során) ezek spontán előjöhetnek, de gyakoribb, hogy egy-egy negatív impulzus hozza elő ezeket az érzéseket és akkor olyan, mint egy bad trip.
E szerint a megközelítés szerint ezek az elszorul a torkom, megszakad a szívem, összeszorul a gyomrom érzések is, amiket mindenki ismer... (csak persze ezek is sokkal erősebbek tudnak lenni)

Tehát elméletben (mármint ebben az elméletben : ) nem feltétlenül jár együtt a csakrák megnyílása fájdalmas érzésekkel, csak abban az esetben, ha bizonyos dolgok még blokkolják a szabad energiaáramlást. Elképzelhető, hogy valakinél alig van ilyen, és úgy tűnik, hogy akinél sok van, az is egyre kevésbé érzi ezt, és érzi inkább a kellemesebb "tüneteket", ahogy "tisztul fel".

Bocs mindenkitől amúgy: nem akarom osztani az észt, csak amit tapasztalatam azt szerettem volna megosztani én is : )

Csemegézzetek inkább ebből: http://www.eoni.com/%7evisionquest/library/SOTH.html
(csakrameditáció dzsaveszkával meg ilyenek)

77. jean-sol-partre

2008. január 21. 01:20

Borsódzani nekem is mindig borsódzott a hátam bizonyos zenékre már gyerekkoromban is, ez (talán) télleg mindenkinél van, viszont nekem amióta beindultak ezek a dolgok bennem azóta sokkal durvább élményeim tudnak lenni zenétől, teljesen tisztán is.

Nálam kb. úgy aránylanak azok az érzések amiket most tud produkálni bennem egy "Learning to Fly", vagy egy "Great Gig in the Sky", ahhoz, ahogy bizsergett régebben is a gerincem, ha meghallottam egy jó zenét, mint ahogy mondjuk egy 4,5 voltos elem megnyalása aránylik ahhoz, ha megb@sz a kettőhúsz.

Olyasmi érzések, mint amikről espeke is ír, meg még durvábbak is. Ugyanolyan érzések is, mint amiket tripek során, meditáció alatt, illetve egy ideje egyre többször spontánul is érzek, és amik azzal csengenek egybe, ahogyan a "szakirodalom" a csakrák megnyílását, a kundalini emelkedését, a nadik megtisztulását (vagy mittudoménmit) irja le.

Nem újdonságok ezek a dolgok, de durva amikor valaki maga tapasztalja meg : )

Betty Eisener például az egyik kutató(nő) aki sokat fogalalkozott a különböző zenéknek a tudatra/energiarendszerre gyakorolt hatásáról. Van egy csomó írás ami ezt tárgyalja, többek között felsorolva, hogy mely zenék mely csakrák megnyitásához nyójtanak segítséget.

Az is durva, hogy ha többen vagyunk együtt gyakran felerősödik a hatás. Persze valamennyire egy hullámhosszon kell lenni, de láttam már olyat, hogy kevésbé nyitott, eléggé máshol lévő emberek is megéreztek valamit, amikor többen voltunk együtt és néhányan "beindultunk". Úgy tűniik ebben is működik a contact high : ))

Azt nem tudom, hogy mindenkinek más és más zene jön-e be leginkább, vagy esetleg van valami egyetemesség ebben, de pl. azt tapasztaltam, hogy a Pink Floyd sokkal több embernél tud ilyen hatású lenni.

2008. január 20. 22:05

espeke: Ezt az érzést gyengébben legtöbben ismerik. Legalábbis akik szeretik a zenét, azok igen. A jó zenére teljesen normális, hogy borsódzik az ember háta, és tuti hogy van aki képes elsírni magát a meghatottságtól, ha jó zenét hall. Eccer majdnem így jártam, bár sikerült megúszni a dologtot:) Ha nem srác vagyok, tuti kicsordult volna a könnyem.

2008. január 20. 21:43

"...és mondjuk egy tiszta tudat hozzáférést célzó gyakorlatsort és egyéb szakralitást sajátítasz el, előfordul, hogy kezdetben a szív csakra környéke a nyílás közben nagyon fáj...."

lol:)

2008. január 20. 17:02

ez kicsit off, de nektek nem szokott lenni, hgoy zenere vagy vmi mely erzelmi elmeny hatasara annyira futkos a hideg a hátatokon meg az egész testeteken, mint vmi hálóenergia, igy neveztem el olyan mint egy hálo néha besullyed meg minden. nagyon érdekes, mikor ez van, folynak a könnyek a szemeimbol, az egesz testem atjarja ez az energia, foleg a tarkomon hátul, a kezemen, mindenhol. a testem nagyon konnyed, mintha 'elszallnek', es nagyon melyen vagyok olyankor erzelmileg, pozitiv (?) értelembe. nagyon érdekes. olvastam, hogy epilepszia gyogyszertol lehet ilyen, én kiskoromba szedtem, de nem hiszem, hogy attol van.
viszont epilepszianal volt olyan hogy (nem volt nagyon csak 1-2 alkalom), hogy megnagyobodottnak ereztem a fejem, és azt olvastam ez osszefugg a kundalinivel. eleg hulyenek neztek erte, de ugyereztem a fejem hataroztan sokkal nagyobb, mint szokott. :)

na nekem ilyenbol ennyi, illetve van még de azt -talan- máskor :)

,peace

2008. január 18. 19:41

Ez fényhatásilag/időben mikor jelentkezik nálad? Vegyesen, vagy inkább este/sötétben? (elvileg akkor aktív, ha nincs nagyon megzavart bioritmus).
Amúgy simán elképzelhető a hormonlöket miatti érzékelése.

Más:
Az unikornis legendáknak van valami (nyilván van) konkrét előzménye a homlokszemmel/tobozmiriggyel kapcsolatban? Úgy értem erre vonatkozó bármilyen biológiai ciklust említő feljegyzés. (Este nyomultak, stb.) ?

2008. január 18. 19:30

(tehát nem a tudatot feszíti, mert az akár határtalan. hanem a tudat tisztulása miatt a fizikumod is másként kezd működni. a prefrontális lebeny meditálók esetében mri-s vizsgálatok által bizonyítottan jobban "igénybe van véve". a magam részéről nagyobb magányos tripelések után nekem pislogott a homlokom. hosszabb meditációs szesinek után és szerelmes helyzetek közben lüktet a tobozmirigyem. (hormonlöket...?)(ez olyan érzés, mintha egy lepkeszárny simogatná.) )

2008. január 18. 19:24

elvileg fáj.
amikor több napos -jobb esetben több hónapos- beavatáson veszel részt, és mondjuk egy tiszta tudat hozzáférést célzó gyakorlatsort és egyéb szakralitást sajátítasz el, előfordul, hogy kezdetben a szív csakra környéke a nyílás közben nagyon fáj. van akinek a vérnyomása is rakoncátlankodni kezud. a "harmadik szem" nyílása közben nyilván ugyanez megtörténhet.

2008. január 18. 16:44

nem fáj az, csak feszíti a tudatot az új észlelés

2008. január 18. 11:06

Nem tudom ,még nem volt benne részem :D

2008. január 15. 07:23

Közvéleménykutatás! Fáj az, ha nyílik a harmadik szem?

2008. január 8. 15:13

Nekem is volt spirituálisnak mondható élményem LSD hatása alatt, életem első papírja elég szarul telt fél hofit toltam 3an voltunk az utcán és nagyon nagy para jött nem ismertem meg a haverjaim akikkel tripeltem és KB nem szólaltam meg 4-5 órán keresztül, na ennek hatására kezdtem el utána olvasni a dolgoknak és jól rákészültem az első 1 papíros témára.:) ... Eljött a nap, 1 egész hofi volt az étlapon, itthon a szobámban toltam el este sötétben, alig szűrődött be valami fény a szobába fejemen fülesen keresztül durva ambient albumokat hallgattam .Az eleje a tripnek a szokásos megőrülés volt ami 1 papírnál annyit jelent nekem h kb 1 másodpercig emlékeztem arra h mit akarok csinálni pl. felláttam, de mire felálltam elfelejtettem h miért álltam fel ... szóval elég kemény volt, na de miután ez elmúlt és kezdődött a letisztultság állapota akkor jött életem első spirituálisnak mondható élménye .Először azt éreztem (közben végig ambientet hallgattam) hogy elkezdek zsugorodni, egyre kisebb lettem a végén már nem éreztem semmimet teljesen feloldottam a zenében csak a zene voltam nem éreztem a testem olyan volt mintha lebegnék, vagy mintha nem is a testemben lennék vagy nem is tudom, furcsa volt, közben nagyon durva boldogság érzés fogott el , és ahogy körülnéztem a szobámban megláttam egy fehér fényalak szerű valamit a szobám sarkában először nem mertem odanézni , nem nagyon hittem a szememnek :D olyan volt mintha egy fehér alak ült volna ott , elkezdtem nézni és közben olyan érzésem volt h én megyek össze ő meg elkezdett egyre nagyobbnak tűnni a végén már muszáj volt előtte meghajolnom, olyan tiszteletet parancsoló volt (hülyén hangzik mi? :D elég durva volt) egy idő után ahogy teltek az órák ,persze időérzékem totál elveszett :D , a trip további részeiben láttam magam kívülről bizonyos helyzetekben, amit az életemben éltem meg,ez olyan volt mintha felülről néztem volna magam, és akkor tűntek fel olyan dolgok amikre akkor abban a helyzetben amikor megtörténtek fel sem figyeltem, a másik ami még nagyon érdekes volt, h végig úgy gondoltam magamra h TE ilyen vagy meg olyan vagy ,Szóval nem úgy mint józanon amikor azt mondja az ember magára h ÉN ... Egy csomó mindent megértettem amit most így nehéz elmondani, és azt éreztem h minden rendben van és azok a problémák amik józanul nagy gondot okoznak valójában nem is olyan nagy dolgok. Durva volt reggel mikor kezdtem "felébredni" és átgondoltam a dolgokat nem nagyon tudtam hova tenni ezeket az élményeket , azóta már kezdem érteni, mivel ennek hatására a keleti tanítások irányába fordultam, szóval nekem ez az élmény talán egy kapu volt ami megmutatta h milyen irányba kell gondolkozni ... Azóta már sokat tripeltem kisebb nagyobb adagokkal természetbe, pratykon itt ott amott, de ami folyamatosan visszatér az az a meglátás h olyan sok dologtól függünk a hétköznapokban h az hihetetlen, papíron mindig rájön h nagyon meglennék ezek nélkül is. Nekem pl. a papír segített h ne kívánjak már más drogot. Legalább is azt hiszem :D na kösz a lehetőséget h leírhattam mindezt :D Sok jó tripet mindenkinek ...

2007. november 18. 22:00

meghalt az én gömbölű cicám anya cicája, ma mondta anya , de már másfél hete hogy meghalt, anya nagyon megsiratta, szerettem azt a cicát, apróka gömbölykét, a világ legcicább cicáját
azt hiszem elbúcsúzott tőlem, múlthét pénteken feküdtem az ágyban, nem tudom hogy nyitott vagy csukott szemmel, de láttam egy pillanatra egy öreg nénit a szoba közepén, azt hiszem az én kicsi cicám akart rajta keresztül elbúcsúzni tőlem, és ez nagyon nagy megtiszteltetés nekem
boldog vagyok hogy ismerhettem ezt a cicát, kicsi Bonifác

2007. október 16. 20:05

még ennyi nyelvhelyességi hibát

2007. október 16. 18:53

hitler nem ember volt
sokkal inkább egy entitás

egy entitás, melyet az első világháború borzalmából, a hátország nyomorból, az igazságtalan, érdekhajhász békékből és a gazdasági válságból gyúródott össze

de ez csak az én szubjebtív elméletem:P

2007. október 16. 02:47

Régen imádkoztam, hiányzik , vagyis úgy igazán,belefeledkezni az istenszeretetbe, gyönyörködni benne szavakkal , érzéssel , néha addig elbátorkodtam , hogy belepillantsak a szerelmi életébe, vagy szemtelenkedni vele, nincs annál boldogítóbb , mint azt aki mindenkinél jobban szeret, a határtalant szeretni, ilyen érzésben, nem tudom miért mindig elindultak a könnyeim, boldogság talán , Istent szeretni, olyan pici lenni

2007. október 13. 17:16

általánosba két haverommal szellemet akartunk idézni, lehoztak egy 2. világháborús könyvet , hogy megidézzük Hitlert, de én nem akartam , én voltam a tapasztalt. Így hát megidéztük egyik közös ismerősünket aki akkoriban halt meg nagyon súlyos motorbalesetben, én mondtam a szöveget: ha itt van akkor kopogjon 1*, ha nincs akkor 2* , volt humora kopogott kétszer, az ablakon, a két haverom kiszaladt, utánuk mentem én is, utána vissza a könyvért , mert ők nem mertek. :) ennyi volt.

pár éve kialakult bennem egy hitlerfélelem , de már elmúlt :), hogy esetleg én voltam előző életemben, hülye vagyok mi? ez abból jött , hogy milyen nehéz lehet neki hogy ő volt, következő életében ha rájön, de meg kell tanulnia megbocsátani magának

2007. október 9. 21:54

eljött hozzánk barátnőm, nagyon sok dolgom volt , ezért mondtam neki, hogy szolgálja ki magát, ez után azt haluztam, hogy barátnőm azt gondolja, hogy "te se vagy éppen vendéglátótipus", soha nem használtam még ezt a szót hogy vendéglátótipus , 5 perccel később rászóltam újra hogy ha szüksége van valamire, megtalálja. Na erre megszólalt hangosan, : "nem éppen vagy egy vendéglátótipus". Picit megijedtem , de felülírtam, hogy ez csak véletlen, voltak már hasonló dolgaim. Este azért elmondtam a barátomnak, és rávettem hogy próbáljuk ki a gondolatolvasósdit. az első gondolata tényleg az volt hogy szeretlek , de ez van olyan gyakori hogy nem volt nehéz kitalálni. a második gondolata , pedig az volt hogy "bár csak tudnék", gyakran fáj a feje nem nagyon szokott gondolkodni , intuitív alkat. de ismerem ez sem volt olyan nehéz. ennyi

60. bombadiltoma

2007. szeptember 21. 21:08

(ez lemaradt: http://www.youtube.com/watch?v=PVNiZomdX2o)

59. bombadiltoma

2007. szeptember 21. 20:35

hihi :) és a közös internettudat kívánságteljesítőként kidobta a (majdnem) teljes verziót is :)

2007. szeptember 21. 08:00

(hihi.
hááát, a buddha állítólag oroszlánpózba "feküdt be", amikor kiment a nirvánába: ez lehet a kapcsolódás. :D )

57. bombadiltoma

2007. szeptember 21. 00:18

sevil :-)
miután megnéztem, és visszajöttem a daathra, és láttam, hogy ebbe a topikba linkelted, az jutott eszembe, hogy ami azt ileti, tényleg elég tanulságos trip volt megnéznem :-) percekre lehalkítottam. aztán olvastam. aztán már meg bírtam nézni...
[aztán meg ezt találtam mellette, és jó afternek bizonyult, bár lehet, hogy a két film között ez az első és/vagy utolsó kapcsolat :-D http://www.youtube.com/watch?v=dmo7HH0ivwQ&mode=related&search=
]

2007. szeptember 20. 21:56

http:// http://www.youtube.com/watch?v=Uef-rsh3Na4

2006. október 23. 14:11

Hello, mijen reg is nem jartam erre fele, talan mert nem igazan ferek mar netkozelbe:P Rendeltem par g salviat ugyhogy bizakodva varom elso spiritualis elmenyemet:) ha az elso lessz..nem toom hogy a higito elmenyet annak lehet-e tekinteni:P

2006. október 13. 00:04

lehet hogy inkább a skizoba kellett volna írni ,
spirituális talán csak annyi , hogy ima hatására váltott ki a körülményekhez képest ellentétes reakciót az agyam. stressz hatására nyugalmat, furcsa békés érzés volt
+ a 2. hasonlított a médiumok transzélményére ,
de ezek nem voltak valódiak , úgyhogy nem spirituális élmlények , inkább az ilyet majd a skizoba írom , bocsi :)

2006. október 12. 22:29

Titti és ez mitől spirituális? Érdekes amúgy, csak...

2006. október 12. 18:54

első hallucinációm: menekültem, utolért, kiabáltam,velementem, imádkoztam hogy megtudjam vele beszélni,nagyon féltem, ültem és hallucináltam csak egy érzést: nyugalmat békét, furcsa átlátszó burkot ami megvéd, távolinak tüntek az emberek a hangok; megtudtam vele beszélni és haza tudtam menni
második hallucinációm: szerelmetes lettem , nem keresett, alig tudtam róla valamit, kitaláltam , jobb híján, hogy telepatikusan megpróbálom felkeresni :) talán lehetségesnek tartottam a telepátiát, beültem a szobámba, elképzeltem a szobáját, és őt is , és beszéltem hozzá . elkezdtem remegni izzadni nagyon vert a szívem, és megszólalt egy hang " Ki a fasz az?" utána olyan érzés volt mintha folynának kifelé a gondolataim, 15 percig tartott.2 nappal később jelentkezett
3. hallucinációm : találkoztunk, füveztem az ő hangját hallucináltam
4. hallucináció után állandósult

2006. október 9. 18:15

http://humanisztikus.extra.hu/grof_9.htm

2006. október 6. 15:19

Igen a nők imádnak olvadni ,
én egyszer plazmának képzeltem Istent, két féle volt és áramlottak egymás körül, szerelmeskedtek ,gyönyörűnek találtam, én hiszek benne hogy Isten férfi és nő, ennyi tulajdonsággal ruháztam fel más nem kell hozzá hogy elképzeljem.Ha nem gyereket csinálnak akkor nevelik a többi gyereküket. Szerintem Istennek úgy lehet arca hogy, képes megnyílvánulni bármiként,+ pl az én arcom.
nekem olyanom van aférfi-nő dologgal kapcsolatban hogy a férfinek vanja van , a nőnek pedig nincse van:)
vajon a naprendszeben is érvényes az aranymetszés?

2006. október 6. 10:02

Még annyi kimaradt, hogy a férfi talán egy nőnek a bizonytalan jövőt tudja biztonságossá tenni. Na meg levenni a lábáról, mert azt szeretik nagyon ugye? :)

2006. október 6. 10:00

Kiegészíti egymást. Igen ezt én is így látom és szerintem mindenki, aki nem hímsovoniszta vagy feminista. Na, de pontosan mit ad az egyik és mit ad a másik?
A férfi a fej, a nő a nyak.
A férfi a stabil, kemény, a nő körülvevő és gyengéd.
A férfiak "gondolkodósabbak", a nők "érzősebbek".
A férfi feszes, a nő laza.
A férfi előre tekint (jövő), a nő a férfire (jelen).

Persze ez most a két pólus, általában ez egy skálán van és nem végletes. Egy nő olyat tud adni egy férfinak, amit csak egy nő adhat. Egyrészt mert egymás inverzei hihi a másik meg, hogy segíti a jelen megélésében.
Egyszer volt egy olyan vizuálom betépve amikor feküdtünk az ágyon, hogy én egy stabil gömb vagyok, ami körül keringett a barátnőm. Nekem sok ilyen végtelen,üres térbeli 3D atom, molekula, gömb, bolygó vizuáljaim vannak. Elég sok mindenre passzol a keringés, vonzás, gömbség. :) De hát ez is a természet nem?

2006. október 6. 01:51

hát igen, az emberi fantáziát az határolja be, hogy az elképzelt dolog mindenképp érzékelhető lehessen valamely érzékszervünkel. ez az isten 1 tudatállapot dolog (isten direkt kisbetű-bocs, ha ez valakinek rosszul esik, de szerintem ez a szó meghatározás, nem pedig név-az embert se írom nagybetűvel) se rossz gondolat viszont. érdekes ez a nőteremtős-kijavítós gondolat is :) van nekem is 1 hasonló: a férfi a nő inverze és fordítva, mint ahogy a bal oldalad a jobb oldaladé, csak ez a 2 oldal össze van nőve.de mondjuk a férfi és a nő is *összenő* néha :P komolyabbra fordítva röviden: nem jobbak vagy roszabbak egymásnál, hanem kiegészítik egymást.
feladok én is 1 labdát, amin mostanában töröm a fejem (wc-n ülve, buszmegállóban stb. azért én se érek rá egész nap :DDD): eszetekbe jutott már, hogy mi van akkor, ha a bolygónk egy atom, a naprendszer pedig egy molekula? több naprendszer pedig egy csillagrendszert alkot, ami az atlaszban leginkább egy spirálhoz hasonlít. spirál pedig sk van a természetben is: pl. csiga háza. ha ebből indulunk ki, és hozzávesszük azt, hogy az atomokat is egyre kisebb részekre bontják, vajon mennyire lehetséges az, hogy egyszer egy tudós belenéz a mikroszkópjába, és önmagát (pontosabban egy ugyanilyen univerzumot) látja viszont?---van egy elméletem az emberré válásól is, az sokkal logikusabb, ha ezek után érdekel valakit, leírom azt is :D de most pihi

2006. október 5. 23:53

Ha el akarod képzelni azt arc nélkül nem fogod tudni. Isten egy tudatállapot - olvastam itt fent egyszer. Nekem ez a verzió a szimpatikus, de van akinek megfoghatóbb kép kell Istenből és azok felruházzák pl. emberi tulajdonságokkal vagy akár formákkal. Fontos? :)

Ha már Isten alkotásainak tekinthetjük magunkat akkor érdekes az, hogy Isten a nőt a férfi tökéletlenségének kijavítására teremtette, szóval ennyi erőből a nők egy újabb és korszerűbb modell. Ezen gondolkodtatok már? Szerintem érdekes.

2006. október 5. 22:37

hmm...
szerintem mi "isten" alkotásai vagyunk éppúgy, ahogy a gépek a mi alkotásaink.ők a mi tökéletlen gyermekeink.a mi arcképünkre formálva (pl. a mesterséges inteligencia a mi gondlokodásmódunkat utánozza). ez alapján mi is valakinek a gyermekei (illetve a természet, aminek a részei /ha úgy tetszik a körforgásnak, aminek valaha szerves részei voltunk, de egy ideje kicsit ettől eltávolodtunk.../is valaki által megformált/megalkotottak vagyunk (kivéve ha ennek a bizonyos alkotónak - úgy , mint az általunk alkotott gépeknek- teljesen más a gondolkodásmódja) magyarul: gép(ember csinálta)->ember(isten csinálta)->isten (mittudomén). ha aból indulunk ki, hogy hasonlít ránk a "gyermekünk", akkor mi is hasonlítunk a teremtőnkre.stb...de leet, h ennél komlexebb ez az istennek van-e arca vajon kérdés. de sztem ebbenaz elméletben is van logika.még sok másikban is van...:D van nekem is pár még:DDD

44. Fleshmagnet

2006. október 5. 21:58

Itt sem lesz fincsi kis vita vagy eszmecsere haha :)

2006. október 5. 16:40

:) de vicces!
NEM TUDOK FOGALMAZNI , ennyi , tegyél oda olyan szót amivel megérted, fáradt vagyok magyarázkodni
nem ér mindig cikizni , hülye vagyok kész
na : örök lét örökké élsz , pl reinkarnáció
megbizonyosodás = elhittem amit oda írtak

42. Fleshmagnet

2006. október 5. 11:04

Még 1:

Tényleg hiszed, hogy istennek van arca? :)
Vagy hogy bármiylen emberi tulajdonsággal fel lehetne ruházni? Vagy hogy egyáltalán "tulajdonságokkal " rendelkezhet?:)

a pipás alak viszont poén (sztem joe volt a szájában)

41. Fleshmagnet

2006. október 5. 11:00

Höi!

Titti:

"Úgy gondoltam hogy mindenki öröksége az örök lét , de a Bibliában nem így áll , csak kevesek kiváltsága. Miután erről megbizonyosodtam, azt hiszem egy egész világ fájdalma szakadt rám"

Kis vallási kavarodás: mit értesz "öröklét" alatt...? Meg mesélnél erről a "megbizonyosodásról" ? :)

A Biblia meg sztem azoknak ajánlott csak akik képesek minden vallási előitélet nélkül, mondhatni elvontan, jelképekben gondolkozva olvasni azt....(papi félremagyarázás rulez)...

peace FM

2006. október 4. 16:48

Egyszer nekiálltam a Bibliának, hogy kiolvasom, elkezdtem az Újszövetséget az elején. Úgy gondoltam hogy mindenki öröksége az örök lét , de a Bibliában nem így áll , csak kevesek kiváltsága. Miután erről megbizonyosodtam, azt hiszem egy egész világ fájdalma szakadt rám, 3 napig vagy aludtam vagy zokogtam. De megoldódott, úgy gondolom Isten sokkal bölcsebb mint én , Ő jobban tudja mi a jó nekünk, és hogy egyáltalán mi az igazság , lehet hogy aBiblia téved , de lehet hogy nem ,Isten dolga .
Egyszer megkértem Istent hogy mutassa meg az arcát nekem a felhőkből:), És ténnyleg kirajzolódott egy öreg szakállas napszemüveges kalapos szivarozó bácsi a felhőkből:) tök vicces volt

2006. szeptember 30. 19:02

Hello, erdekesseg keppen elmondom, hogy ma szedtem kb 1.5-2kg legyolit:) Ugyhogy bakkancsot fel es irany a fenyves;)

2006. szeptember 30. 12:22

Zoli ez örvendetes. Sok sikert és kitartást kívánunk! Talán mondhatom így. ;)

"Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted."

Weöres Sándor

2006. szeptember 29. 18:13

:))
Nem kell aggodni, azota mar teljesen maskepp nezek a vilaggal szemben(legalabbis maskepp na) mar nem az elet rossz oldalaval bajlodok hanem probalok oda figyelni a "jo es szep" dolgokra amej sokkal szorakoztatobb mindt orokke a szarban turkalni.Mostanra kezdtem elerni azt a szintete hogy az uveget nem ugy nezem, hogy felig ures, hanem, hogy felig tele van:))Most szandekombann all kiprobalni a cubensis gombikat, hogy hatha nyujt valamit, elindit valameree vagy valami ijesmi

36. Fleshmagnet

2006. szeptember 28. 21:03

Üdv mindenkinek...!

Örülök, hogy nyílt egy ilyen topic, remélem lesz sok élménymegosztás ésatöbbistb.

Nem tudom ti hogy avgytok vele, de én kb eljutottam egy oylan pontra, hogy minden kétség nélkül ki merem jelenteni, hogy az életem legmeghatározóbb és legértékesebb élméynei pont spirituális élméynek voltak (az életben a legfontosabb dolgok nem dolgok haha), és pont a napokban gondolkoztam a "hogyan jutottam el idáig "kérdésen (csak posszitiff értelemben).

A válaszban meg a szerencse/sors/tudatosság trió szerepelt: szerencse, hogy oylan alapra születtem amilyen és olyan emberekkel találkoztam akik adtak egy szellemi táptalajt, sors ami teljesen kiszámíthatatlanul ütött be egy spirituális élménnyel, és ezek után meg a tudatosság ami meg tökre saját érdem (könyvek, filmek, technikák, vagy akár az úgynevezett "tudatmódosítók"-haha).

Sajnos a mi kultúránk/rendszerünk marhára de nem táptalaja a spirituális fejlődésnek, hála nekik ma már mindnekiben kialakult(néha jogosan is) egy jó adag szkepticizmus az egésszel kapcsolatban.
Szar érzés ha egy agyilag teljesen rendben lévő ember teljesen természetes módon szembesül azzal a ténnyel, hogy az igazán értékes dolgok nem a mercedes szalonban vagy a legközelebbi multiban leledzenek majd átél olyan dolgokat amiket mindenkinek át kellene élnie ahhoz, hogy teljesebb és boldogabb életet éljen, ám ezt nem tudja kb senkivel megosztani. Mi leszel?-Elvont, vallásos, dilis, meg nem értett kis művészlélek(PFFF) stbstb. És nagyon szerencsésnek mondhatom magam , hogy van kb 2 azaz 2ember akikkel tudok még ilyen mélységben is őszinte lenni.

Hmmm lehet, hogy érződik egy kis elkeseredettség a szövegben, de a vicces az egészben, hogy amióta ezek az élmények járják át az életem (mert átjárják) valahogy kezd letisztulni minden, nagyon ritka az, hogy elkeseredett avyg boldogtalan lennék. Minden úgy jó ahogy van, mindennek van értelme és semminek nincs.....jah meg minden Egy haha :) (és tényleg)

Jah meg leszögezném, hogy semmiylen vallásunak nem tarom magam sőt még egy pénzorientált szektának avgy felekezetnek sem avgyok a tagja. Tényleg: gondolkoztatok már azon, hogy egyik nagy "vallási személyiség" sem volt az önmaga által létrehozott vallás hívője? :) Meg mindd arról dumáltak, hogy "emberek! ébredjetek már fel és fogjátok fel, hogy amit kerestek ott van bennetek, mi csak "kulcsok" vagyunk amik kinyítják azt az acéldobozt amibe bezártátok önmagatokat nagyügyesen"

Zolinak meg üzenem, hogy addig ne akard már itthagyni ezt a frankó kis "ÉLETEM/xy34" nevű múzeumot, amíg ki sem nyitottad a szemed :), mert minden prédikáció meg vallási maszlag nélkül, ha egyszer tényleg megtetted, egyre többször jön el a pillanat amikor rájössz, hogy MINDENBE szerelmes vagy ami körülvesz. És ez az élmény oylan meghatározó, hogyha néha szarabb periódusban is leszel megállás nélkül fogod keresni ezt az állapotot. És hiszem hogy véglegesen is el lehet érni. Jah hát azért egy adag hit meg optimizmus nem árt :)

nah most ennyi jóéjt meg peace(vagy war nekem végülis mindegy)

2006. szeptember 28. 16:14

Szerintem a skizofrénia az érzlemek túlzásának , hiányának , az érzékenységnek , nagyon nehéz élettapasztalatoknak , a reménytelenség a magány a megtört ember betegsége , és ugyanúgy a beteg agy ,a megváltozott kémiai folyamatok betegsége.( bocsánat de nem tudok szépen írni )
a személyiség az egyéniség a test betegsége, (az ember személyisége a teste, egyénisége a tapasztalatai?)

2006. szeptember 28. 15:52

Nagyon tetszik bár tényleg rövid, én is valami hasonlóra gondoltam hogy az én és mások különbségtevő izével van a gond. ( bocsi a fogalmazásért) szerintem nálam még gond van a beszédért felelős valamivel mert gondolati hallucinációim vannak, olan mintha mások gondolatait hallanám, úgy gondolom a gondolatokat a hang alapján másolja le az agy, és az ezért felelős rész hibás az agyamban . szerintem az skizofrénia agyi és lelki eredetű betegség. Elmebetegeknek én inkább a gyilkosokat , rosszindulatú másokat tudatosan bántó embereket nevezném, akik nincsennek tisztában emberi mivoltukkal, elmebetegség az embertelen viselkedés de szerintem ez is gyógyítható és a börtönökben ezt komolyan kellene venni , nevelni és gyógyítani.

33. Én+te+ö=gén

2006. szeptember 28. 11:00

Bár a cikk kicsit bulvárosra sikerült, de azért tényalapú. A Blanke tényleg talált egy, a saját test térérzékeléséhez kapcsolódó területet (TPJ), aminek a stimulálásával ismételten testenkívüli élményt lehetett elöidézni. Az "elhamarkodottsággal" jellemzés szerintem alaptalan, mert valószínüleg csak arra a kérdésre válaszolt a kutató, hogy milyen klinikai felhasználási területei lehetnek a kutatásának. Ök sem tudták pontosan, hogy mit találtak, de izgalmasnak tünt és ezért transzkraniális mágneses stimulációval (TMS) vizsgálják ezt a területet, a koponya megnyitása helyett.

Legalábbis nekem ez jött le, amikor Genfben jártamban pont a Blanke kutatócsoportjának egy PhD-zöjénél laktam és olvastam a kutatásukról éppen írt cikkét (+ kijavítottam amit a drogokról említett ;)

2006. szeptember 28. 10:14

Titti, olvastad ezt a cikket? http://index.hu/tech/tudomany/arny060926/
Neked mennyire tűnik hihetőnek, hogy az agy egy része produkálja a skizofrénia tüneteit, tehát teljesen testi jellegű dolog és nem pszichológiai?

2006. szeptember 28. 03:19

Én is mint minden skizofrén beteg megpróbáltam gyógyszer nélkül élni , 3 hónapig küzdöttem,eleinte egész jól ment , de megtörtem és magába húzott a képzelet , az " őrangyalom" segítségével küzdöttem az egészségemért , akkor már megvolt a párom úgy beszéltünk róla hogy elvesztem a sötét erdőben és ki kell jutnom a tisztásra ,. csak annyit akarok belőle elmesélni hogy az őrangyalomtól kaptam egy képzeletbeli lámpást amivel ha villogtam a segítségemre jött amikor túl nagy bajban voltam a lényeg csak annyi hogy ilyenkor ha hasznátam mindig lenyugodott a vihar kitisztult a fejem a gondolati érzelmi zűrzavarok elmúltak pár perc alatt , a párommal még azt tettük a meséhez hogy mindig a patak mellett menjek az kivezet az erdőből , csak egyszer felejtettem el a lámpást és a patakot , úgy éreztem magába húz az ördögi kör és nincs menevés itt csak egy irány van , és féltem hogy meggonoszodom ezért a szívem ritmusára hajtogatni kezdtem hogy álljon meg a szivem máshoz nem volt bátorságom még őrületemben sem és még reménykedtem a menekülésben

2006. szeptember 28. 00:06

pár évvel ezelőtt voltak olyan érzéseim stressz hátására (vizsgázni készültem) , mintha valami sötét ködöt éreznék a mellkasomban , ez nagyon fájt olyan volt mint a lelkifájdalom csak nagyon erős szinte alig bírtam mozdulni, + kicsit gyakrabban áramütéshez hasonló érzések az egész testemben de ezek idegi alapon, nem igazán nevezhetőek spirituálisnak csak a képzeletemben

2006. szeptember 24. 20:23

Egy jó szárítási módszer, nekem bejött: fekete poló, rá egy nedszívó papír, rá gomba, ráhajtod a polót és kiteszed a napra. Nem lesz gáz elszineződés rajta, és frankón kiszárad. ;)

2006. szeptember 24. 19:16

Maximum megsütötted szárítás helyett.Hő és száradás hatására az iboténsav átváltozik muscimollá.Az iboténsav toxikus,nem pszichedelikus,így sütőzés,meleg ventilátorozás hiányában nem javallott fogyasztani.

De ez offtopic.
(és miért nem olvassátok át a légyölő topicot)

2006. szeptember 24. 18:47

A galócában nem bomlanak le a hatóanyagok a hő hatására, amúgy elég ha az egész gombákat (nem kelle leszedni a gomba bőrt) kirakod száradni valahová, lehetőleg egy melegebb helyre. Úgytudom, hogy így is tökéletes. Amúgy pontosabb infokat a légyölő galóca topicban találsz.

26. TöröltNick002

2006. szeptember 24. 10:34

a sütőben hő hatására eltünnek a hatóanyagok...ezért nem érezhetted be...

2006. szeptember 24. 10:09

Ehh, bezabaltam 4g citrom galocat de semmi..lehet hogy a sutobenn nem kiszaritottam hanem megsutottem:DDD

2006. szeptember 22. 12:29

Egyet ertek:)...meg szeretnem kerdezni, hogy szerintetek ha legyolonek a hejat szaritom, abbol is 5g-t kell bezabalni vagy abbol kevesebb kell?

2006. szeptember 21. 21:06

Titti, huh ez azért kemény.. mondhatni filmbe illő. Elis képzelem, ahogy a vásznon az imádkozó kislány előtt megjelenik Lucifer aki különféle bűnökbe csábítja.

Olvastad az ember tragédiáját? Szerintem neked ez a démon is egyfajta tagadás szelleme lehetett, a szűnni nem akaró halukkal járó tudatmódosulás.

respect

2006. szeptember 21. 19:14

Uhh ez tetszik;)

2006. szeptember 21. 18:49

és nem más hely az, mint ez,
csak nincs formába öntve

2006. szeptember 21. 18:43

A test abban a formában folytatódik, amihez hozzáér.
És a tudat?
Számomra a meditációban fontos a jelenlét a helyen, miben a végtelen
a kiterjedés nélküli
és az örök az időtlen.
Ahol az egyetlen valós dimenzió a létezés maga.
Hol kétségtelen..

2006. szeptember 20. 20:12

Koszi Danika, arra dontottem hogy nem fojamodok ongyilkossaghoz hanem szembenezek az elettel, nem hagyom magam ijen konnyen legyozni.Az onbizalmam fildig van rombolva de megprobalom ujraepiteni.A meditacioval probalkozok, egyelore nem tul sikeresen:p

2006. szeptember 20. 19:48

Zoli ez elég szar hozzáállás az élethez. Mondhatni kurva depresszív. Ha jót akarsz magadnak akkor sportolj intenzíven, az helyre fog tenni, ha nem is teljesen, de sokkal könnyebb lesz. Na meg a társaságot is megtalálhatod akár, ha valami közös mozgásban veszel részt. Én kocogni szoktam 2-3x egy héten és azóta egyértelműen lazább vagyok testileg/lelkileg, jobb a kisugárzásom és életvidámabb vagyok. Kell az a dopamin hidd el.

Ne irogass olyanokat, hogy milyen szar ember vagy és milyen szar neked, mert csak mélyíted magad a saját szarodban. Örülj a lánynak, örülj annak, hogy van interneted és foglald le magad valamivel, amit szívvel-lélekkel tudsz csinálni. Tanulj dobolni, gitározni, programozni, festeni, brékelni, meditálni, tökmindegy, csak KEDVED legyen hozzá. Ha nem tolsz semmit és ilyen az alaphangulatod akkor én nem javaslom, hogy belekezdj bármibe is. Füvezni semmiképp se, max. egy közepes adag gombát, de előre mondom, hogy fájni fog izomból, mert én is hasonló voltam, csak enyhébb formában. De változtatni nem fog a dolgokon, változtatni neked kell és ez munkával jár, amit meg kell csinálnod. És ha elkezded gondolj arra, hogy most szar, de később jobb lesz sokkal és megtérül. Jobb szenvedni a boldogságért, mint kényelemben elviselni a lehangoltságot.

2006. szeptember 20. 19:37

Volt egy elég hosszú időszak az életemben amikor úgy gondoltam a hallucinációim oka egy démon , szépen lassan kezdtem megtanulni a másságát, és felismerni az értékeit . Szeretni akartam hogy kigyógyuljon a gonoszságából , később minden este őérte is imádkoztam hogy olyan lehessen amilyennek Isten akarja, mondván hogy nem tudhatom ő a szükséges rossz része a poláris másikoldal , vagy egy tudatlan barbár , de már kigyógyultam belőle. Beteges egy történet ?

2006. szeptember 20. 18:37

A ragasztoval a halucinaciom naggyabol annyibol alt, hogy kirepultem a vilagurbe, szoval teljesen kiszaltom a jelenbol es ebbol a vilagbol es talalkoztam a prenadez istennel.Mikor ez megtortent orokke kellett dontsek, hogy mit akarok?, elni tovabb ezen a foldon vagy vele tartok...sosem volt eleg batorsagom vele tartani...de mar megbantam, mijen keseru volt visszaterni a "valo" vilagba!

2006. szeptember 20. 18:34

Nem tudom, azt sem tudom mit akarok, talan legszivesebben meghalnek...meg csak 17 eves vagyok de az eletem romokban van, egy bezarkozott kocsog vagyok, emiatt nem is igazan megy a baratkozas meg az ijen dolgok...a lelkemet mar csak ti es egy csaj elteti.

Mikor jossz el ertem kaszas?

2006. szeptember 20. 18:05

Zoli,
re#3:"erdekes halucinacio, es mi okozta szoval mijen anyag?"

Óvóda vége - általános iskola eleje felé csak csokival módosítottam
a tudatom :)
Szóval semmi.

Tényleg zárkózottnak tartod magad?
Mert semmi nem ad semmit, max megmutatja mid van!
Szerintem a gOmba nem csak biológiai szempontból ÉL.

2006. szeptember 20. 15:00

Hat Danika, lehet hogy eddig nem emlitettem de Erdelyi vagyok, tehat nekem nem ojan egyszeru felpattani Pestre:P

2006. szeptember 20. 09:15

Zoli szerintem meg érdemes lenne felmenned Pestre elmenni pár partira és kapcsolatokat szerezned. Akkor megoldódna az anyagproblémád. Amúgy ha javasolhatom mindenképp olyannal trippelj, aki nem most kezdte és látsz/érzel benne belső tartalmat, mert úgy nagyobb a valószínűsége, hogy kapsz valamit az egésztől.

2006. szeptember 20. 07:24

Probalkoztam mara a legyolivel de nem jott be, talan mert nem folt szaraz vagy mert nem ettem meg eleget nem tudom.Egyeduli dologok amik bejottek azok 100%-osan nem ide talalnak de hat kiprobaltam es akkor bejott.Az elso a prenadez volt, ezzel az volt a baj hogy nagyon durvan oli az agysejteket, a masik meg, hogy nem nyujtott semmi igazan elgondolkoztato elmenyt ami "hasznos" lehetett volna szamomra. A masodik cucc amit probaltam az a simma gaz, mejek a gyujtokban is talalhatok.Ezzel is kb ugyanaz volt a hejzet mindt a ragasztoval.Tudom, hogy ezek mind ijen piti cuccok meg minden de azert szerintem erdemes kiprobalni 1x, de csak 1x!

2006. szeptember 20. 07:20

Annyira tetszenek az elmenyeitek, velem az a hejzet hogy varazsgombakhoz nem igazan tudok hozzaferni se kenderhez meg bar LSD-hez sem.Danika irtad hogy tartassz a gombaktol, nem tudom mijen fajtara gondoltal, nekem mar csak a legyolo galoca maradt elerheto, abbol bizony ertesuleseim szerint 5kg a halalos dozis, mondjuk a legyoli bufotenint tartalmaz es nem pszichocibint vagy mit:) de nekem ez is megfelel.En egy bezarkozott figura vagyok kinek onbizalma elegge foldig van rombolva...nekem sem artana egy ojan onbizalomb-boba amirol meseltetek:)

2006. szeptember 20. 02:16

danika: úgy irigyellek, írtad hogy olyan egyszerűen boldog vagy a pároddal , az enyém olyan bonyolult , annyi nehézség van benne , már olyan sokat küzdöttem , sok mindenről lemondtam , az a könnyebb, adni nehezebb .de sokszor már fáradt vagyok hozzá, és egy éve mindig veszekedünk . Pedig olyan büszkék voltunk rá hogy mi soha. Úgy érzem egyre jobban távolodunk . P edig tudom hogy ő az életem párja .
Egy apró spirituális élmény : 25. születésnapomon azt kívántam gondolatban hogy örökre, mindegyik életemben amelyikbe Isten is beleegyezik, erre ő a gyertyafújásnál azt mondta hogy csak egyesével , sorjában (a gyertyákra)
Totálisan hiszek a megérzéseinek, mindig hallgatok rá , intuitív tipus nem sokat gondolkodik. Elhiszem neki hogy az ahelyes amit ő mond.

2006. szeptember 20. 01:13

Na én is firkantok ide valamit. Én viszonylag korán kezdtem el tépni és valahol itt kezdődhettek a dolgok. Eleinte volt a nagy flesselések, mókázások és kacagások időszaka, de aztán ez kezdett elmúlni és jött a helyére a merengős, gondolkodós, átlátós oldala a kendernek. Valószínüleg bennem volt már régebb óta is, de szeretek mindent megfigyelni és praktikusságom szempontjából minden helyzetből kisajtolni valami hasznosat. Ami nem hasznos azzal ritkán foglalkozom, egyszerűen nem látom értelmét. A kender ezeket a vonásaimat jobban előhozta.
Ezután jó pár évre rá jött először az LSD. Halu volt, fless volt, súlytás volt csak épp semmi se volt amivel tudtam volna valamit kezdeni. Én spirituális élménynek azt hívom, ha olyan dolgokra ébredek rá magammal és/vagy a környezetemmel kapcsolatban, amikkel tudok mit kezdeni olyan szinten, hogy jobb és több lesz tőle az életem, a hétköznapjaim. Egy szóval: hasznos.
Lement pár bélyeg, de az áttörést 3gramm gomba hozta. Ott megkaptam a leckét, halálfélelmem volt, erős fizikai fájdalmaim voltak és amikor sikerült kilépnem a nyavajgós, valamibe belekezdős aztán meggondolós, mindent hamar feladós és szarnak tituálós egómból akkor megéltem életemben először, hogy rétegekből állok és a legbelső magom tulajdonképp a fény, az egyéniségem tudata. Végülis sikerült megküzdenem és, ha fájdalmasan is, de befogadtam az élményt.
Többször is éreztem azt, hogy ez nem nekem való út, nekem ez fáj, nekem ez rossz, de hát nekem a reggeli felkelés is fáj meg rossz szóval valószínűleg az élettel való kapcsolatom nem túl makulátlan. Biológiai szinten ezt a túl gyors és pazarló emésztésem, csakrális szinten a hasi csakrám eléggé zárt, pszichológiai szinten nehezen fogadok be dolgokat és testi szinten meg a köldökzsinór helye, ami az alapvető életenergiaforrás a kezdeteknél.
Aztán egy haverommal papíroztam megint és tőle nagyon sokat tanultam. Na ezt ne úgy képzeljétek el, hogy ő behofizva leállt tanítani. Elég volt 1-2 mondat és átjött, hogy teljesen máshogy látja és éli azt a világot, amit én. Leggyakrabban használt mondata: majd kialakul. Szóval ő így nyomja. Én meg láttam, hogy így is lehet és azóta sokkal szabadabnak érzem magam.
Aztán megtanultam azt, hogy pl. afterban amikor kezd bekapcsolni az agyam, akkor rá kell figyelni egy pontra, ahol lenyugszik a figyelmed és akkor visszajön a trip és kiteljesedik az állapot, pedig már rég azt hittem, hogy vége. Ehhez csak az kellett, hogy észrevegyem, hogy tulajdonképp faszságokra figyelek.
Aztán elkezdtem gyakorolni, hogy minnél többször legyek tisztában azzal, amit figyelek. Ez is hasznos dolog.
Most jelenleg ott tartok, hogy egyik kedvenc hétköznapi tevékenységem kiragadni az embereket a gondolataikból, hogy egy pillanatra közösen a pillanatban éljünk. Ez nem tudom, hogy hasznos-e, viszont iszonyatosan jó érzés.
Amit megfigyeltem, hogy érdemes tripen néha becsukni a szemet, mert nagyon könnyen le lehet menni a csakráidhoz és amikor ráfigyeltem a görcsre akkor egy kettősspirál elkezdte kibogozni magától. Csak figyleni kellett rá a többi jön magától.
Majd ha a dolgok úgy hozzák akkor még bevállalok egy bekötött szemes, füles LSD tripet és utána felkészülve egy gombára. Kalap úrtól azóta is jobban tartok, nem véletlenül.
Végülis ennyi dióhéjban, igazából úgy érzem megtaláltam a páromat, aki mellett mindentől függetlenül egyszerűen, végtelenül egyszerűen boldog tudok lenni és ha ez nem egy kincs, akkor nem tudom mi. :)

2006. szeptember 19. 18:11

kb. 1 hónapja volt az első sav trippem, és annyira intenzív volt, hogy csak ezen a héten kezdtek az élmények beépülni a mindennapi életembe. Eddig kicsit furcsán éreztem magam (nemtaláltam a helyem, stb.), de most olyan érzésem van, mintha a trip célzásokat tett volna a jövőmre, és ezeket észreveszem, ez hihetetlenül kellemes érzéssel tölt el. Ez egy olyan önbizalom bomba.

elma

2006. szeptember 19. 15:47

"Engem leginkabb az onmegismeres lehetosege izgat".
Szerintem (legalábbis nálam ígyvan), a halucinogének (ide értem most a zözit is) csak az utat mutatják meg affelé, hogy megismerd önmagad.
Vannak olyan kérdések amire magadtól nemtudsz válaszolni, de a szerekkel sem kapsz konkrét választ, csak rávezetnek a megoldásra.
Persze lehet, hogy ez mindenkinél máshogy van, nemtudom..
Egy minden esti meditáció segíthet hozzáférni az igazsághoz.

A gombás kérdésedre: van erre külön topic (gyakorlat/gomba termesztés).

elma

2006. szeptember 19. 12:12

Mellekesen mindenkitol elnezest kerek hogy nem ekezetekkel irok.Ez azert van mert egy ideig nem volt magyar karakter a gepeken ahol netezgettem es mostmarra nagyon megszoktam az angol karaktert:P
Remelem ez nem jelent senkinek sem gondot.

2006. szeptember 19. 12:09

:)..talan sello voltal az elozo eletedben:P..lol, de marha vagyok...erdekes halucinacio, es mi okozta szoval mijen anyag?
Engem leginkabb az onmegismeres lehetosege izgat, neha elgondolkozok hogy ki is vagyok en es mit keresek ezena vilagon?

2006. szeptember 18. 23:23

hello Zoli,
nekem csak néhány képem volt régebb egy süllyedő tengeralattjáróról,
meg úszini is nehézkesebben tanultam meg.
A tengeralattjárót mutató foltszerű képeket olykor (néha elalvás előtt)
már az a vizuális térhatással párosuló jelenlét-érzet követte,
hogy lebegek a kristálytiszta vízen átsütő napfényben.
Nem mint fuldokló áldozat, hanem mintha mindíg is a vízben éltem volna, mintha mindíg is a napsugáron ülnék.. .
és lassan minden légies lett, a színes szelet elnyomta a fény

persze bár olyan tisztán emlékeznék rá, mint ahogy az a leírtakból elképzelhető,
de azért egyes részek meglehetősen intenzíven megmaradtak

2006. szeptember 17. 21:50

Hello, ezt a tema kort annak remenyeben nyitom meg, hogy itt paran leirnatok spiritualis elmenyeiteket, par hozzaszolast a forumon amikrol olvastam leginkabb a misztikus benyomas volt, az agyban tett kalandozasok leirasai, es ami meg tetszett azok a leirasok amejek arrol szamolnak be, hogy az elozo elt beli "en"-ukkel kapcsolatbann halucinaltak.Nagyon erdekel a tema csak hat nem tudok semmi ojan anyagot ami konnyen beszerelheto es spiritualis elmenyeket nyujt, igazan szeretnem a belso enemet megismerni, el sem tudom mondani mennyire erdekel a dolog

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH óvatosságra int a Facebook-csoportoldalon saját névvel megosztott, mások számára is látható információiddal kapcsolatban!