 |
A kockázatok és mellékhatások tekinteteVegha, 2002. december 17.  | |  | | | | 164. Nomad | 2003. július 14. 12:08 |
| |  | |  | | | Szerintem a veszély akkor is az ember, nem az anyag, a nem megfelelő kisérletezési körülmények jelentik a problémát. Ha az ember felkészült, akkor a tudatállapot megváltozásától nem fog beparázni, tehát a gyorsaság sem feltétlenül veszély.
Cellux: igazad van, bár én ezt nem jövőbelátásnak nevezném.
bt: szerintem egyértelműen civilizációs betegség. Míg a modern embernek arra kell(het), hogy tisztába kerüljön önmagának az emberi oldalával, addig a természeti népeknek már eleve megvan ez, és az isteni oldalukkal kerülhetnek kapcsolatba. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | ["Gyors megoldás" alatt csak annyit akartam érteni, hogy gyorsan meg lehet oldani a tudatállapot módosítást. Ezentúl majd gyors átállást írok.]
(4.?) Még olyan idealisztikus dologra is gondoltam, hogy a veszélyfaktor az a próbatétel-faktor, vagy ilyesmi...
Sok érdekeset írtatok, de választ csak ennyit tudok kihámozni belőle (ami persze nem baj, és nem is akarom el- vagy visszaterelni a beszélgetés folyamát):
Azért kell, hogy veszélyes legyen a gyors átállás, mert gyors, és nem lehet akklimatizálódni a "villámfénynél való olvasáshoz". Ez elég logikusan hangzik.
Ha ez az alapállapot (azaz ezzel születünk), csak bedzsuvásodott, akkor...
1. Miért kell a dzsuva?
2. Mindig jött-e a dzsuva, vagy ez "civilizációs betegség2? |
| | | | |
| | | | | | 162. cellux | 2003. július 14. 11:21 |
| | | | | | | A jövőt együttesen döntjük el: mindenkinek van elképzelése arról, hogyan működik a világ, hogy milyen lehetőségei vannak az emberi fajnak. Tudatosan vagy tudat alatt mindenki beállítja valamerre a személyes iránytűjét, aztán ezeknek az elképzeléseknek az eredője mutatja meg a jövő irányát.
A számunkra kívánatos jövő bekövetkezési valószínűségét két módon lehet növelni: egyrészt térítéssel, a mémek terítésével, mások meggyőzésével (mennyiségi oldal), másrészt saját hitünk elmélyítésével, a látomásunk intenzitásának növelésével (minőségi oldal). A kettő persze összefügg, egymást támogatják.
A valóban életképes jövő-alternatívák (jövő-mémek) soha nem csak és kizárólag egyéniek, egyszerre jelennek meg a világ minden sarkában, és ma az Internetnek köszönhetően nagyon gyorsan el is tudnak terjedni. Az egyének mindössze részesülnek az ideából, megtestesítőjévé válnak az eszmének azzal, hogy befogadják azt az életükbe és a gondolkodásukba.
Szóval, ha virulens és életképes mém áldozata vagy, akkor annak terjeszkedését a halálod sem tudja megállítani. :-)
|
| | | | |
| | | | | | 161. mantis | 2003. július 14. 11:19 |
| | | | | | | Nomad, szerintem azt mondani rá, hogy 'veszélytelen' nagyon veszélyes dolog.
Egyáltalán nem veszélytelen, olvashatsz róla ezer könyvet, tanulmányozhatod évekig, gondolkozhatsz róla, akkor is kiszámíthatatlan és fogalmad nincs, hogy mi fog történni (ez a csodálatos benne).
A tisztaságról meg csak annyit, hogy túl sok értelme nincsen szennyezni, hacsak nem véletlenül. (Hagyjuk a sztrichninnel kacsolatos urban legend-eket.)
"Mivel a legtöbb ember egy társadalmi szerepben él, és nem a saját természetes énjét éli meg, ezért tele van konflikusokkal, de nincs igazán felelősségérzése."
A társadalmi szerepedet kell összeegyeztetni a természetes éneddel, nem kell lemondani egyikről sem. |
| | | | |
| | | | | | 160. Nomad | 2003. július 14. 10:59 |
| | | | | | | bt: A kérdés baromi jó, szerintem azért, mert illegálisak. A külső veszélyforrás a nem megfelelő tisztaság, és az információhiány. Ha ezek nem állnak fenn, akkor az anyag veszélytelen, a veszélyforrás az ember. Természetesen itt nem beszélek a nem biztonságos közlekedésről, vagy a "tudok repülni"-röl hanem a belső problémákról. Mivel a legtöbb ember egy társadalmi szerepben él, és nem a saját természetes énjét éli meg, ezért tele van konflikusokkal, de nincs igazán felelősségérzése. Ha az emberre ez egyszer csak rászakad, azaz rájön, hogy eddig mit csinált magával, és ez tarthatatlan, akkor egyes emberek nem tudnak ezzel megbirkózni. Mivel egész életükben szerepet játszottak, eljátszották, hogy nincs is bajuk, ezzel kénytelenek szembenézni a hatás alatt. Mért ne lenne ez az alap tudatállapot? De hát ez az alap tudatállapot.
Cellux: Szerintem ez nem a jövőbelátás, hiszen mi van, hogyha megláttál egy lehetőséget a jövőben, ezt te realizálni akarod, elkezded arra vinni az eseményeket, de közben egy balesetben meghalsz. Ezért nem a te igazságod fog érvényre jutni, hanem más emberek más elképzelései. Emiatt inkább nem jövőbelátásnak nevezném, hanem a jelen pillanatról meglátod, hogy micsoda VALÓJÁBAN, a végtelen lehetőségek kapuja, ahonnan bármerre mehetsz, te döntheted el, merre. |
| | | | |
| | | | | | 159. cellux | 2003. július 14. 09:10 |
| | | | | | | Ja, egyébként az a kifejezés, hogy gyors "megoldás", az félrevezető, mert a trip nem megoldás.
Igazából a trip nem arra lett kitalálva, hogy az emberek megszabaduljanak, az trip nélkül is végbemegy, csak lassabban.
A trip valójában, eredeti funkcióját tekintve időgép.
Mi meg a szabadság iránti vágytól hajtva jól félreértelmeztük: azt hittük, a trip arra való, hogy felszabaduljunk, holott ez csak mellékhatás: a merev személyiségstruktúrák feloldódása az időutazás szükséges előfeltétele.
Kicsik vagyunk még ehhez.
|
| | | | |
| | | | | | 158. mantis | 2003. július 14. 09:01 |
| | | | | | | Bombadiltoma:
Nekem egy kicsit profánabb a válaszom:
Szerintem pontosan azért veszélyes a "gyors megoldás", mert gyors.
20 perc alatt egy olyan tudatállapotba kerülsz, amiért mások évtizedeket meditálnak, jógáznak stb.
Esélyed sincs arra, hogy akklimatizálódjál a megváltozott helyzethez.
Egy nagyon hülye hasonlat jutott az eszembe: besétálni a Balaton déli partján a vízbe veszélytelen, mert 500 méteren keresztül bokáig ér a víz, de egy szikláról fejest ugrani egy egy bányatóba már veszélyes, mert nincs időd arra, hogy egyáltalán tudatosodjon benned egy közeledő veszélyforrás (rozsdás Lada a víz felszíne alatt).
Ha szerencséd van nincsen rozsdás Lada, ha nincs szerencséd meg pont ráugrasz.... |
| | | | |
| | | | | | 157. cellux | 2003. július 14. 08:57 |
| | | | | | | Miért nem lehet ez az alap tudatállapot?
Veghával együtt azt gondolom, valójában ez az alap tudatállapot, csak sok rajta a dzsuva.
A dzsuva meg olyasmi szerepet játszik, mint a kertben a trágya.
Abból nőnek a virágok. Meg a gombák.
Másik gondolat:
az evolúció körökben zajlik (ásvány - növény - állat - emberv1 - emberv2 - emberv3 - emberv4 - emberv5 - emberv6 - emberv7 - isten? vagy valami hasonló), minden egyes körben egy újabb tulajdonság adódik hozzá az eddigiekhez, viszont minden level elején gőzünk nincs még arról (vagy a természetnek gőze nincs még arról), hogy ez az új tulajdonság most még akkor mi is igazából. ki kell találnunk magunkat, és ezáltal hozzuk létre, szilárdítjuk bele a valóságba az új tulajdonságot.
az aktuális tulajdonság talán az értelem volna, ezzel kísérletezünk jópárezer éve, és sokat szívunk, sok tévutat bejárunk addig, amíg megtanuljuk használni. ebből fakadóan úgy tűnhet, hogy jobb lenne inkább kidobni az értelmet (ha már ennyi bajt okozott), vissza a természethez, meg ilyenek, de szerencsére ez nem működik.
ha majd egyszer sikerül végre összerakni (ha nem pusztítjuk el magunkat addig), akkor viszont nagyon jó lesz.
móricka
|
| | | | |
| | | | | | 156. cellux | 2003. július 14. 08:51 |
| | | | | | | további gondolatok:
Egy lehetséges veszély: a tudat kinyílásának bizonyos szintjei felett hatalmat szerzünk arra, hogy megváltoztassuk a világunkat (azaz a világképünket, amiről kiderül, hogy egy és ugyanaz).
Kicsit olyan ez, mintha a tudat a szer hatása alatt elvesztené a földies jellegét, tehetetlenségét, és képes olyan alapvető változásokat végrehajtani saját struktúrájában, ami nagyon durva következményekkel járhat a világunkra. -> zártosztály
A tudat folyékonyságát szemléltetendő íme egy lehetséges gondolatkísérlet: képzeld azt, hogy minden, ami eszedbe jut, azonnal valósággá válik. Ha valamitől megijedsz, az lesz a valóság. Ha valamiért elkezdesz lelkesedni, az lesz a 100%-os valóság. A kérdés az, hogy ilyen feltételek mellett hová kerülnél, a paradicsomba, avagy a pokolba?
Ha a paradicsomba, akkor trippezz nyugodtan.
Ha a pokolba, akkor érdemes megfontolni a dolgot (bár van, akit érdekel a pokol is, sőt, arra is rá lehet jönni, hogy ezek a világok ahogy jönnek, úgy el is tudnak menni, de ez már másik történet).
|
| | | | |
| | | | | | 155. Vegha | 2003. július 14. 08:45 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 154. cellux | 2003. július 14. 08:41 |
| | | | | | | Szerintem valahogy úgy van ez, hogy ami most van, az a jelen, amikor meg betrippezel, akkor a jövőt látod (láthatod). Tehát bepillantást nyerhetsz abba, hogy mi lehetséges még, sőt, esetleg e bepillantás által tevékenyen részt is vállalhatsz a jövő megteremtésében (azzal, hogy hinni kezdesz a jövő egyik változatában).
Kicsit előreszaladunk, visszahozunk a jövőből egy kis információt, aztán azt szétszórjuk a jelenben, hogy afelé a jövő felé kormányozódjon a jármű, ne egy másik felé.
Ha tudsz az Omega-pontról, akkor te is erősíted azt a mágneses vonzóerőt, ami a jelent az Omega-pont felé húzza.
(Nem tudom, ez válasz-e a kérdésedre.)
|
| | | | |
| | | | | | 153. Vegha | 2003. július 14. 08:39 |
| | | | | | | Na végre valakinek ez is eszébe jutott!
Az én véleményem a harmadik lehetőségedhez közelít, illetve amit abból fejtegettél. Szerintem az ember nagyon is olyan tudatállapottal teremtődött, mint amilyen eléréshez ma már bonyolultabbnál veszélyesebb szerekre/eszközökre/technikákra van szüksége. Ha felnyitsz egy modern keleti filozófiát ismertető könyvet, abban pont ezt találod, hogy "Miért ***NINCS*** szükségünk erre a pocsokabb/rövidlátóbb/önzőbb/ elszigeteltebb/stb. tudatállapotra?"
Úgy gondolom ez a technikai/gazdasági/tudományos fejlődés annyira beleidegződött az élvonalba, hogy rossz vágányon halad mostanság az emberiség fejlődése. A tudatmódosítás pedig (mint az ősi gyökerekhez való visszatérés általam ismert egyetlen formája) a hatása mellett is már-már "tudat-megerőszakolásnak" tűnik a kevésbé szakavatott személyek számára, meg egyébként is: mintha már kényszerű feladattá válna a mostanihoz képest.
Visszatérve a kiinduló kérdéshez, szerintem a "mesterséges" tudatmódosítás csak egy sansz, egy egyszeri lehetőség, hogy megtapasztald, milyen világban kéne élned, milyet kéne teremtened. Nincs rá mód - vagy csak nagyon lassú és hosszú - hogy ezt hosszútávon is fenn tudd tartani, éppen ezért kell a világosabbnál is tisztább életvitelre törekedni, amely mentes az agysorvasztó tevékenységtől, ez pedig reflex szerűen nem mocskolja tovább a lelket. Persze ha most húznánk egy korrekt vonalat, akkor sem valószínű, hogy mindenki ebben az inkarnációjában le tudná "porolni" magát és sajnos sokan pont ennek tudatában dobják el maguktól a változtatás lehetőségét. Ilyen hozzáállással nem lehet élni.
|
| | | | |
|
