Kategória: Társadalom
Létrehozó: Andr
Létrehozás ideje: 2006. február 14.
Utolsó hozzászólás: 2020. július 30. |
| |
Érdeklődés: 34249 letöltés 807 hozzászólás |
| |
|
| pszichologia - merre menjenAndr, 2006. február 14. | | | | | | | | | | dáhogyis. há minek kéne mán nekik ezer centire nézni? csak a likat kell megtalálni kifelé... másrészt az egy dolog, hogy látókérgileg nem elég fejlettek, de a szemidegeiknek is bazi nagy sokk lehet ennyi fény egy nagy sötét, kicsit homállosan néha rózsaszínes kis puttonylakás után. másrészt ha látnak is, eléggé sok idő kell nekik, hogy kognitíve értékelni legyenek képesek, azaz komputálják is azt, hogy mit látnak. elég ha azt mondom, hogy a formaérzék a legtöbbeknél ki sem alakul... :DDD |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha joltudom, nem rövidlató hanem nem lát élesen egy újszülött. És, hogy utana nyugodt vagy inkabb a legerősebb trauma okozta sokk és fáradság-e ami nyugalomként jelenik meg az még vita tárgya... Egy King's Colleges magyar kutatas szerint egyebkent igen jól latnak az újszülöttek akar 1000cm-re is nem tisztan ugyan de a kisérlet a tetkintet követést vizsgalta és meglepően jol szerepeltek a babák...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | szóval ősiség: illatok, fények, első taktilis élmények: anya... utána nézés: apa. holist, te mint apuka, érthetően sokat tulajdonítasz a nézésnek... az férfikapcsolat... csak a női dolgokba beavatkozni kívánó férfiak állítják az ellenkezőjet... - most hajnali felkelés után jól visszavágtam.
meg hallottam, hogy olyan baba is van, aki nem szeret szopni :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | nekem olyan volt, hogy nem a látás volt a fő tényező. ezt szerintem elintézi a termiszakkör... hogy más legyen a lényeg. mint már írtam egyfajta "programozott" császármetszés útján kaptam meg az eddigi gyermekeimet, tehát ez az otthonszülés szöges -vagy milyen- ellen-tettje. és akkor kivették rámrakták - én nagyon kicsi voltam...- és hagyták ottan addig, amíg az összevarrási methodus véget nem ért. szép volt. jó volt. flesses volt, de annál sokkal flesessebb volt, amikor látom, hogy néz. ez később történt, mivel, a kórházban - ahol 24/22 órát mellettem lehetett,
-az első két napban én mozdulni sem tudtam, mert a császármetszés humánus a babának, ám nekem utána fájt... a második gyereknél a fájdalomcsillapító tripes cucc kiállása után ezt gondoltam: "ejhh tejóóóóóó éééééééééég eeeeeeeeeeeeeeeeeeeezt hhhhhhhhhhogy felejthettem el..."-
de biztos aranyos húszéves voltam és emiatt megszánt a saját karmám és jó emberek közé küldött...
nade szemkontakat a szoptatásnál sokkal később kezdett el létezni mondjuk nem tudom mikor pontosan, mert én a gyermekeim első hónapjait az egymással való lógással töltöttem.
mert ez a kedvenc elfoglaltságom: imádok szeretni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az újszülött első 40 perce egy nyugodt időszak ekkor figyelgeti az anyukáját ahogy leírták lentebb. Kurva fontos igen. Ja és erősen rövidlátó, de 30cm-re elég jól látnak, ami pont az a távolság amikor a karodba veszed. 8 hónapos korukra a látásélességük megközelíti a felnőttekét. |
| | | | |
| | | | 200. Hopax | 2006. december 3. 21:14 |
| | | | | | Akkor viszont valószínűleg az anya jelenlétét érzi sokkal intenzívebben.A szemkontaktus itt "fizikai kelléké" válik,de a babának ilyen -alap tudatállapotban- nem lényeges,az anyának viszont ez az egyetlen csatorna.Két betrippelt ember külön szobában is képes összefolyni.Meg másik bolygón is.tíz.-szer.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | sztem egy csecsemő észlel vizuálisan már akkor miután megszületett. észlelése persze még nem annyira különvált, szinesztéziában tapasztalja az őt körülvevő világot és magát. mire 8 éves korra jól "kifejlődik" a látása meg a szeme, addigra korlátozódik le észlelése pusztán(!) a jól materializálódott közös valóságra, és már nem észlel olyan szabadon, mint kisgyermekkorban, vagy mikor álmodunk, vagy tripelünk. persze lehet valakinek az a szabad észlelés, amiben van szabadsága arra, hogy ne lásson semmi mást, csak amit mindenki általában - szerintem ez beszűkülés.
helytelen azt gondolni, hogy a szemünk arra van hogy lássuk az anyagot, aztán csá. a szemkontaktus sem pusztán annyi, hogy az egyik látja a másik szemét, a másik meg annak az egyiknek a szemét, és ennyi. nem véletlen vannak az olyan jól ismert szövegek mint a szem a lélek tükre és társaik. egy jó szemkontaktusolással lehet elfelejteni pár pillanatra az énhatárokat, és összeolvadni a másikkal egy közös tudatba meg ilyesmik.
azt nem tudom, hogy amit holist ír az mennyire van úgy, de nem csodálkoznék ha végső soron nem lenne hülyeség.
|
| | | | |
| | | | 198. Hopax | 2006. december 3. 14:48 |
| | | | | | "Nem, a bonding egészen más. A születést követő 1-1,5 órás időszakban szerencsés esetben intenzív szemkontaktus anya és baba között, ami bonyolult hormonális eseménysorozatot indít el és az eredménye az erős, irracionalitásig menő kötődés... a szeretet."
Születést követően a baba pár napig még szinte alig,majd hónapokig csak baromi homályosan lát.A szem egészen nyolc éves korig folyamatosan fejlődik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | superego: a bondingos tenyérreflex értelmezésed szerintem evolúciós aspektusból teljesen helytálló. ámbárhabár a szemkontakt a humán létezésforma (értsd: tudat-?-) miatt bizonyára elengedhetetlen. az első másfél órában viszont még bizonyára nem ez, hanem sokkal ősibb kommunikációs csatornák nyílnak meg: szag, tapintás, hang. a kép másodlagos, az első napok nagy tapasztalása. szemkontaktra csak később képes a baba, amikor viszont már utánozni is kezd. -nekem a magam részéről ez a tapasztalatom legalábbis... |
| | | | |
| | | | | | | | | | nyilván nem mindegy a személy szempontjából, de mégegyszer hangsúlyozom, hogy csak úgy értettem ezt az általánosítást, mint a függőség legelemibb értelmezését.
másrészt, ha eljut odáig az alany, hogy a szenvedélybetegségét, mint a csecsemőkor meghosszabítását értelmezi, akkor már csak egy lépésre van attól, hogy megkeresse a viselkedésmintáiban azt, hogy ő most azért akarja-e meghosszabítani ezt a teljesen kiszolgáltatott létet, mert nem szolgálták ki rendesen, vagy mert nagyon is kiszolgálták és ezt megszokta.
ha idáig eljut, akkor rá tud keresni a következő lépcsőfokra magában, hogy hogyan tudja önmagát, a "felnőtt énjét" megtenni a saját "csecsemő énje" szolgájává egy anyag, kényszeres cselekvésmechanizmus, vagy egy másik személy helyett. |
| | | | |
| |
|
|