 |
pszichologia - merre menjenAndr, 2006. február 14.  | |  | | | | 351. Bard | 2009. május 12. 15:57 |
| |  | |  | | | Ezzel az aspergerrel én is foglalkoztam régebben, de én főleg ezt az oldalt olvasgattam, meg az innen vezető linkeket: http://www.wrongplanet.net/
Itt nagyjából az esett le, és a címlapon mindjárt meg is fogalmazzák, hogy ez egy olyan hátrányos képesség, amivel különböző emberek különbözőképpen tudnak együttélni, vannak akik teljesen megtanulnak "normálisnak" kinézni, mások teljesen elkülönülnek, de a közös bennük, hogy a szociális interakcióra képtelenek, vagy legalábbis erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megtanulják ezt a dolgot.
Ezért is a wrong planet az oldal neve, mert aki a szociális kapcsolatait nem tudja ösztönösen alakítani, mint a többi ember, az úgy érezheti, magát mint egy idegen, hiszen semmi extrát nem csinál, mégis állandóan kívülállóként létezik, hiszen nem vesz részt a szociális rítusokban, nem ugyanazt reagálja ugyanazokra az arckifejezésekre, nem érti azokat a jeleket, amit a többi ember szinte öntudatlanul ad le, és amivel szervezik az együttlétüket. Valami iylesmi.
Kóros beilleszkedési zavar, ha van ilyen... Minden egyes érintett annyira érzékeli ezt betegségként, amennyire mindenáron be akar illeszkedni.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Bocsánat, kicsit elragadtattam magam.
Jó, ha megfigyeljük ezeket magunkon és teszünk ellene, csak ne essünk abba a hibába, hogy emiatt fogyatékosokként kezeljük magunkat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nekem az a bajom az ilyen szindrómákkal, hogy elkezdek olvasgatni utánuk és simán magamra ismerek bennük, mert ha nem is minden, de sokminden passzol, elkezdek ráforogni, aztán a végén még a többi is passzolni fog :)
igazából ha magamat nézem, akkor egy kicsit ilyen szindrómás vagyok, egy kicsit olyan, egy kicsit ilyen fóbiás és egy kicsit olyan, szerintem nincs rá egy meghatározott név, de igazából nagyon nem is kell talán. a lényeg, h felismerd ezeket a dolgokat és átprogramozd vagy megtanulj velük élni |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Érdekes a téma ami kibontakozott. El kell fogadin Álommanó véleményét, mert ha ő így érzi akkor neki ez a valósága, értelmetlen és valahol tapintatlan másoknak megmondani a frankót ilyen témában.
Mostanában többször gondoltam arra, hogy a félelem tényleg csak egy betegség. Valahol így sokkal kezelhetőbbé válik az egész. Nem kell félnem, mert a félelem nem egy természetes alapállapot. Néha nem árt, de amúgy ha jelen van szinte valamennyi egyéb parának a forrásává lehet. A félelem a kulcs és a félelem uralható, amúgy meg miért ne járhatna máshogy az agyunk? És miért ne járhatna bizonyos emberekkell hasonlóan? Nem para. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem Starchild. Ez nem az egyszerű befelé fordulásról szól. Egyrészt az Aspergereseknek hiányoznak, vagy gyengébbek azok a szociális képességei, amik segítenek boldogulni a társadalomba, másrészt teljesen más rugóra jár az agyuk, mint a "normális" embereké. Ez nem egyszerű szociális fóbia, vagy elmélyülésre való hajlam. Az előbbiek nem magyaráznak egy csomó jellemző tünetet(lentebb azért elég sokat lehetségeset felsoroltam, de nyilván a teljesség igénye nélkül).
De tegyük fel, hogy az Asperger-szindróma mint olyan, hülyeség, mert nem szindróma, hanem csak egy emberi agytípust jelöl(amúgy ez nem is áll annyira távol a valóságtól). Ha ez a problémád, akkor a vitánk jellege mindössze terminológiai?
Az a jó ebben az állapotban, hogy gyerekkorban kifejezőbb a különbség a normális gyerekek, és az aspergeresek közt, de felnőttként azért legtöbben tudatosan fejlesztéssel valamennyire behozhatják a lemaradásukat(pl. a nonverbális jelek tudatos figyelése, a szociális formulák tudatos alkalmazása, furcsa szokások mellőzése közönség előtt). És itt el is jutottunk ahhoz, hogy felnőttkorban az Asperger-szindróma "gyógyítása" tulajdonképpen nem több, mint tanulás. Nem tudok gyógyszerről, amit rutinból úgy írnának fel a pszichiáterek az Aspergerre, mint a depresszióra az anti-depresszánst. Egyszerűen van pár ember, akiknek hasonlóak a problémáik, és ennek adtak egy nevet. Nem látom, hogy miért probléma ez számodra - hacsak arról nincs szó, hogy bevillant a gyógyszerfelíró pszichiáter rémképe, aki ahelyett, hogy segítene megoldani a páciensnek az életével kapcsolatos problémáit, kimondja a diagnózist("depresszió, ez azért van, mert felbomlott a kémiai egyensúl az agyadban") és felír neki egy lóadagnyi derűtablettát.
Az Asperger-szindróma esetében viszont hasznos, hogy neve van ennek az állapotnak, mert ez sokat segít azoknak az embereknek megismerni a saját korlátait, és meghatározni a fejlesztésre szoruló területeket, akiket ez érint.
Dimension:
Gyanús, gyanús:) Én is gyanakszom, hogy ha nem is vagyok az aspie állatorvosi ló, de van bennem valami ilyesmi. Mindenesetre én most úgy érzem, hogy ez a felismerés abban segített a legjobban, hogy jobb képet kapjak arról, hogy hogyan látnak engem mások, és hogy pontosan mik is azok a dolgaim, amik miatt mindenki annyra furának tart...
...aztán persze akár az is kiderülhet, hogy Starchildnak van igaza, és marhaság az egész, de annyi minden stimmel. Eddig fel se merült bennem, hogy az nem egészen normális, hogy félek a telefonálástól(pláne ha idegen emberrel kell beszélni), a rituáléim megszegésétől, az új helyzetektől... Igazából az se tűnt fel eddig, hogy ez félelem, csak azt tudtam az ilyen dolgokról, hogy nagyon nagyon nem akarom őket, de még rájuk gondolni se. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | az univerzum üressége túl hideg, bújjunk újabb köntösbe |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem feltalálták a spanyol viaszt. A legtöbb befelé forduló ember ilyen, de szerintem ez természetes. Feltaláltak egy újabb betegséget, amit gyógyítani "kell".
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azthiszem én is Aspenger gyanus vagyok. Bár nem passzol száz százalékosan, mert a kézügyességem elég jó,és azért eltalálom általában a beszélgetési távolságot is, de
utálom a változást, elég nehezen imerkedek (igen kevés haverom van), ez a mozgáskényszer is megvan, És könnyen elfelejtek dolgokat (névnap, születésnap, de még azt is hogy mit kell venni a boltba)
Az IQ-m 140-es (nem hivatalos mérés szerint)
Szeretem az egyedüllétet, zavar a fény illetve a hangos bezéd/zene(bár ez lehet hogy más miatt van) utálom a tömeget. Szeretek változatosan beszélni (szakkifejzések, miegymás), bár néha nehezen fejezem ki magam mások elpőtt. és nem szeretek az emerek szemébe nézni. (egyedül az interneten keresem a társaságot, de még ott is ritkán,egy héten egyszer, ha fenézek MSN-re)
Meg néha dolgokat tényleg szó szerint értek (perze néha elpoénkodom).
A mániáimról/bogaraimról meg inkább nem beszélek.
Viszont az a gond veem hogy társul mellé még egy adag mániákus depressió is (amit viszont tudok kontrollálni) . |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hallottatok az Asperger-szindrómáról? Olyasmi mint az autizmus, csak nem jár értelmi fogyatékossággal(sőt!).
http://asperger.freeblog.hu/
"Társas kapcsolati képességekben jellegzetes hiány mutatkozik náluk, problémát okoznak nekik a hirtelen változások, jobban érzik magukat, ha "békén hagyják" őket. Gyakran vannak mániákus szokásaik, és sajátos érdeklődési területük. Jó adag problémát jelent nekik a testbeszéd (és általában a nemverbális jelzések) olvasása, és nagyon gyakran nem találják el az optimális fizikai távolságot pl. beszélgetés során. Gyakran szokatlanul érzékenyek a hangokra, ízekre, szagokra, látványra1. Kedvelhetik a puha ruházatot, ragaszkodhatnak bizonyos ételekhez, és zavarhatják őket olyan hangok, vagy fények, amiket más észre sem vesz."
"A definíció szerint az AS normál, vagy magasabb IQ-val jár együtt, és (bár ez nem feltétel) többen kivételes képességeket mutatnak bizonyos területeken. Mivel szellemileg és testileg teljesen rendben vannak, de rendkívül naivak, az AS-tulajdonosok gyakran különcnek, vagy furcsának látszanak és könnyen válnak piszkálás (otromba tréfa), becsapás, erőszak, vagy megfélemlítés áldozatává."
Van a linkelt oldalon egy nagyon rövid, iránymutató teszt(sajnos eléggé a gyerekekre koncentrálva, mintha ezt ki lehetne nőni...), hát nekem eléggé pozitív lett:) Szóval arra lennék kíváncsi, hogy van még itt olyan ember, aki gyanúsnak érzi, hogy érintett lehet?
Ilyen dolgok a gyanúsak, minthogy nehezen megy a közösségekbe való beilleszkedés, mindenki furcsának talál(még ha kedvel is), nem igazány megy(sekélyesnek tűnik) a bulizás, meg hasonló, átlagember számára magától értetődő szórakozási formák, normális ember számára egyszerű dolgok bonyolultak(pl. levélcímzés, csekk kitöltése, telefonálás), félelem, szorongás idegen közegben, idegen emberektől(főleg ha tömegben vannak, hátha még mind akar is tőled valamit, mert te vagy a pénztáros...), nehéz feloldódás idegen emberek közt(ez mondjuk magában a szociális fóbia), a beszéd nehezebb értése, ha az máshoz szól, vagy zaj van, furcsa szokások(megvan például, hogy egy adott boltba menet melyik úton kell menni, visszafele meg egy másikon :D), ismétlődő, kényszeres mozgások, és bár hivatalos anyagban nem találtam meg, de az elműlt pár napban szerzett fórumos élményeim alapján a szinesztéziát is idesorolnám, mint rizikófaktort :D(a napoknak, számoknak, betűknek színük, illatuk, érzetük van).
Nos?:) |
| | | | |
| | | | | | 342. Orion | 2008. november 26. 14:03 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 340. helio* | 2008. október 31. 01:35 |
| | | | | | | | | | | |
|
