 |
Buddha, Jézus, Mohamed és barátaiksoon., 2005. december 13.  | |  | | | | |  | |  | | | Mint jeleztem téma volt még régebben ebben a topikban mik is ezek a szattva-radzsasz-tamasz, meg mit jelentenek. Aztán erre írtam rá hogy anyag, energia, tudat, de nemtudtam melyik származik melyikből, vagy hogyan, és mondtam, majd utánanézek. Aztán ez megtörtént.
Másrészt ma volt beszámolásom ind filozófiából, és mivel ez a téma tetszett, de volt amit nemvágtam, elhatározásom lett e téma irányába terelni a beszélgetést; s hogy ezt tudjam-vágjam, még le is írtam ide a fórumra, mert akkor mégiscsak összeszedtem már egyszer.
Az érzés meg a gondolat régebben szerintem nagyon össze volt forrva, ma már szerintem kevésbé, de persze egyéntől is függ. Mivel a gúnák egymásba átalakulnak és létrehozzák egymást, rövid időn belül követhetik egymást, egyszerre érezheti őket az ember; de mégis más jellegűek. Van olyan is, hogy egy gondolat nem szavakból álló, hanem kép, vagy bármi, (akár értelmezhetetlen is lehet,) egy érzelem vagy egy érzet gondolata is lehet, és utána ez kiváltja az érzelmet, vagy akár érzetet is. Mivel ez a gúnákra jellemző. A gúnákat értelmezve, alkalmazva el lehet jutni a szuggesszióhoz, vagy egy agykontrollos programozáshoz; csak a gúnákról szóló tudás a Krisztus előtti időkből származik, utóbbiak meg mostanság témák ebben a formában.
Ha valamit jelezni szeretnék ezzel az csupán az, hogy érdekes, érdemes, figyelemreméltó.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | esetedben teljesen különválik a gondolat az érzéstől?
ezt az egyet tudtam szintézisként leszűrni.
(a gunák és a szent ágostoni időfilozófiával, valamint kvantumfizikai tapasztalattal rendelkező tudathálóban manipuláló máguscsemeték sorsa ez magyar indológusok filozófia öncsömörgyönyörét olvasgatva?)
vagy mit szerettél volna jelezni e hozzászólással?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re: 340-343
A 3 ősminőseg meg a szánkja-filozófia témához
Tamasz, radzsasz, szattva
Tamasz: sötétség. súlyos és befed, természete a csüggedés, dolga a megfékezés. Tehetetlenség, az anyagi síkon nem csupán a tömeg képviseli, hanem a merev rendszerek változtatatlansága is. Lelki oldalát közömbösség, tudatlanság, változással szembeni ellenállás jellemzi.
Radzsasz: por, légtér, a középső világ a föld és ég között, szenvedély is asszociációs körébe tartozik. Oszlopként tart, de ingatag; mibenléte a viszály, funkciója a mozgatás. Energia jellege közismert, ám ezt lelki síkon - tán tévesen - a szenvedéllyel szokták azonosítani.
Szattva: létezés, lényeg, jóság, helyénvalóság, lény, értelem, kiválóság, szubsztancia. Könnyű, ragyogó, lényege a vonzódás, célja a megvilágítás (ragyogás, megjelenítés). Információjelentésére a definíciójában kétszer is szereplő megvilágítás utal elsősorban. A szattvára nekünk sincs igazán megfelelő szavunk, a koherenciát és a struktúrát is magában hordozó információról van szó.
Nagyon tömören ez van Ruzsa Ferenc: A klasszikus szánkhja filozófiája című könyvében, meg még egy csomó jó dolog erről a témáról, érdemes.
Ez egy nagyszerű analógia, nagyon sok dologra jó, írja a könyv is, hogy jól rá lehet érezni a használatára, meg pl. pontos megfelelői a mi tehetetlenség, energia, és ~információ szavainkra.
Szerintem az anyag és energia majdnemhogy magától értetődik, de lehet mondani tehetetlenségnek is az anyagot, az nekem nem tetszik annyira. Az meg, hogy intelligencia, megvilágít, megjelenít dolgokat, ez különben is, de a kvantumfizikában a tudat(megfigyelő) szerepét még hozzávéve főleg elég szerintem ahhoz, hogy a szattvát tudatnak hívjuk, vagy hívjam.
anyag, energia, tudat,
test,lélek, szellem,
érzet,érzelem,gondolat
tér, idő, ???élet???
stb
Szent Ágoston jutott arra még, hogy az idő a lélek kiterjedése, és ha jól megnézzük az érzelmek megélésére jellemzőbb inkább az időbeliség; a gondolatok, ideák azok számomra inkább időn kívül eső természetűek. Mondjuk érzelem és gondolat szerintem régen nem volt ennyire tisztán különválva, mint most. Aztán a gunákra jellemző hogy "párosodnak, támogatják, megszülik, felülmúlják egymást"; belelépek egy szögbe kivált egy érzetet(fájdalom), aztán gondolatot (beleléptem a szögbe), majd érzelmet (bosszúság). Persze ez mehet oda-vissza, stb.
Szerintem ezekre a gúnákra ráérezve, tudva milyen jellegűek, meg alkalmazva őket analógiás láncban a misztikában, és a mágiában lehetett és lehet kezdeni dolgokat.
|
| | | | |
| | | | | | 402. senky | 2006. május 24. 16:11 |
| | | | | | | | a 394-et nem értem de nem baj. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jaa...
hetedikes közeli rokonom most
írt szládsót a témában...
érdekes részaspektus. |
| | | | |
| | | | | | 400. anjou. | 2006. május 23. 20:48 |
| | | | | | | | Vhogy jobban tetszik ez a "nyers" megfogalmazás tőled, mint ez az elszállós dolgok, pláne hogy az első két hozzászólásoddal 395-396al még egyet is értek. De ez a "cél szentesíti az eszközt" elv,ez azért nem mindenben állja meg a helyét, bár ebben a helyzetben igen. |
| | | | |
|
