 Kategória:
Társadalom 
Létrehozó: GYIK
Létrehozás ideje: 2002. február 27.
Utolsó hozzászólás: 2019. február 26. |
| |
Érdeklődés: 103838 letöltés
2920 hozzászólás |
| |
|
|
legalizeGYIK, 2002. február 27.  | |  | | | | 556. Bard | 2004. február 16. 11:23 |
| |  | |  | | | | Én azt hiszem, hogy függetlenül attól, hogy legális-e valami, vagy nem, társadalmi veszélyessége abban rejlik, hogy a társadalom hogy áll hozzá. Ha nem megfelelően akkor veszélyek forrása lesz. Ha megfelelően, akkor valami jó fog kisülni a dologból. És ez egyéni szinten is igaz. Az, hogy a fű káros-e, vagy nem, azon múlik, hogy a megfelelő helyen kezeljük-e az életünkben. A társadalom még nem tudja, hogy mit kezdjen a dologgal. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "#551 azt irja, hogy az új cikkekböl hiányolható, hogy kiragadják a kannabiszt és nem viszonyítják más anyagokhoz.
Álljon itt egy idézet ennek cáfolására a MN cikkböl: [...]"
Ha egy "össztársadalmi egészségkárosító hatásokról" írt bekezdésben nincs megemlítve az alkohol, viszont meg van említve a kannabisz, az szerintem jogosan érezhetö kiragadásnak és nem-viszonyításnak.
A viszonyításhiány alatt azt a kétféle típusú hibát értem, ahogy a cikkek nem említik meg a szerek közti arányokat, így nem tudhatjuk meg, hogy ezek a jelenségek mennyire relevánsak _pont_ a kannabisz esetében; sok esetben ezek nagyságrenddel kisebbek, mint más szerek esetében.
1. Az ÖSSZES pszichoaktív szerröl beszélve:
(MN): "a drogabúzus miatti kezelések, a kiesett munkaórák, a bűnözés, a fertőzések és sérülések okozta kár [...]", "a függőség, a hozzászokás és a kóros pszichés elváltozások kialakulása, a tanulásra és az emberi viselkedésre gyakorolt káros hatások érvényesülése, valamint a krónikus toxicitás [...]"
...ezek tények, de milyen arányban és nagyságrendben fordulnak elö a kannabisznál más szerekhez képest?
2. A CSAK kannabiszról tett állítások esetében:
(MN): "több halálos kimenetelű, a marihuánafogyasztás szív- és érrendszert túlterhelő hatásával összefüggő mérgezési eset[...]", "a THC hatására a percenkénti pulzusszám másfélszeresére nőhet",
"A marihuána befolyásolhatja az orvosi előírásra szedett gyógyszerek hatékonyságát is.";
(TV): " a kannabinoidok valóban csökkentik az agyhullámok amplitúdóját", " A kannabisz fogyasztásakor fellépő euforizáló hatás", "a kannabinoidok dopamint szabadítanak fel a kielégültségérzet központjában", "a kannabiszt fogyasztó anyák magzataiban gátolt az agykéreg sejthálózatainak fejlődése", " a kannabinoidokkal krónikusan kezelt egyedekben [...] közel 100 gén működésének tartós megváltozását [...] lehetett kimutatni".
...ezek is tények, de milyen arányban és nagyságrendben fordulnak elö más szereknél IS?
Az említett publikációkat az enteogen(kukac)daath.hu címre kérjük mélben elküldeni, ahonnan majd felkerülnek a Daath könyvtárába. |
| | | | |
| | | | | | 553. U_I | 2004. február 16. 08:43 |
| | | | | | | #551 azt irja, hogy az új cikkekböl hiányolható, hogy kiragadják a kannabiszt és nem viszonyítják más anyagokhoz.
Álljon itt egy idézet ennek cáfolására a MN cikkböl:
"A kábítószerek fogyasztásának káros társadalmi hatása függ attól, hogy milyenek a szer közvetlen és közvetett biológiai és mérgező tulajdonságai, mennyire tartósan illetve intenzíven használják, mennyire hozzáférhető és elterjedt állítja a gyógyszervegyész, aki szerint egyéni egészségkárosító hatásukat és a vonatkozó epidemiológiai adatokat együtt figyelembe véve nem olyan könnyű a különbségtétel a kenderszármazékok és a dohány, az egzotikus kokain, valamint a legveszélyesebb kábítószernek tekintett heroin fogyasztásának össztársadalmi egészségkárosító hatása között."
Ezt a megállapitást igen fontosnak tartom (és nemcsak azért mert én irtam -;). Érdemes rajta elgondolkodni, ugyanis eddig a szak- és napisajtóban a kábitószereknek és a drogoknak az egy fogyasztóra, mint humánkisérleti alanyra gyakorolt akut/krónikus hatását vizsgálták szinte kizárólag. A kérdést durvén úgy is felvethetjük: mi "fáj jobban" a társadalomnak: egy heroinista halála alkalmi túladagolás miatt, vagy marihuánafogyasztók ezreinek súlyos pszichés problémái. Ez bizony nem könnyü kérdés! |
| | | | |
| | | | | | 552. U_I | 2004. február 16. 08:19 |
| | | | | | | Szives tájéékoztatásul: az érdeklödök számára emailben el tudom küldeni az alábbi cikkeim PDF változatát. Némelyik kicsit régi, de tartalmilag még ma is OK (már amennyire újabb tudományos eredmények és adatok nem irták fölül):
Ádám és Éva: a kémiai dzsungel tiltott gyümölcsei. Élet és Tudomány XLVIII. évf. 3. szám. 1993. jan. 15., 74-75.
Az LSD ötven éve. Új Magyarország 1993. április 24., 14.
Természetes és szintetikus kábítószerek kémiája. Magyar Kémikusok Lapja 49, 49-57, 1994 (5,6 MB)
Marihuána. Új Magyarország 1994. szeptember 24., 13-14, 1994 (411 KB)
A marihuána-probléma: Kultúrtörténeti és pszichofarmakológiai áttekintés. Psychiatria Hungarica 10, 413-425, 1995 (765 KB)
Olvasói levél a khatról. Élet és Tudomány LI. évf. 7. szám. 1996. febr. 16., 216.
The Chemistry of Mind-Altering Drugs: History, Pharmacology, and Cultural Context (D.M. Perrine) ACH-Models in Chemistry 135, 224-227, 1998 (könyvismertetés).
Az amfetamin-típusú drogok kultúrtörténete, kémiája, farmakológiája és toxikológiája. Psychiatria Hungarica 15, 641-687, 2000 (4,1 MB)
Üdv,
UI
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sajnos Freund is túllép a saját kutatási területén és idegsejtszintröl pszichológiai spekulációkat tesz, mint ahogy Ujváry a farmakológiai szintröl társadalmiakat. Mindkét cikkböl hiányolható, hogy kiragadják a kannabiszt és nem viszonyítják más anyagokhoz.
"Kísérleteinkben igazoltuk, hogy a kannabinoidok valóban csökkentik az agyhullámok amplitúdóját, a szinkronitás fokát. Így sikerült magyarázatot találni arra a kérdésre, hogy mi módon rontja le a kannabiszfogyasztás - az alkalmi droghasználat időlegesen, a rendszeres pedig tartósan - a tanulási képességeket."
Ez egy óriási csúsztatás, agyhullám-amplitudóból hosszútávú maradandó kognitív hatásokat extrapolálni!
"A kannabisz fogyasztásakor fellépő euforizáló hatás egyik komponense az, hogy a tónusosan jelen lévő, a normális működés szempontjából kívánatos mértékű fokuszáltságot (amit nevezhetünk akár egy egészséges "szorongásszintnek" is) feloldja. Ennek utóhatásaként azonban a kitérített inga ellenkező irányba lendül ki, azaz egy erősen felfokozott, abnormális koncentráltságérzés, szorongás lép fel."
Kitérített inga nincs az agyban, ez egy metafora, nem egy hatásmechanizmus tudományos magyarázata.
"Ezt aztán a páciens újabb füves cigaretta elszívásával próbálja feloldani, és máris kialakult a pszichikai és fizikai függőség."
És máris? Pszichikai _és_ fizikai? Melyik hogyan alakul ki?
Ezt az "és máris" dolgot erösen megcáfolja az alkalmi kannabiszfogyasztók nagytöbbségi aránya.
"Ez utóbbira ma már számos állatkísérletes bizonyíték is van. Többek között patkányoknál kialakul az önadagolás;"
Az sok mindennél kialakul, de milyen mértékben? A krónikus szerhasználatok nagyságrendje embereknél néhány százalék.
"és a kannabinoidokkal krónikusan kezelt egyedekben - DNS-csip-technológiával - közel 100 gén működésének (átíródásának) tartós megváltozását, kóros működését lehetett kimutatni."
Rengeteg minden más is átírja a géneket, a megváltozás pedig magában nem kóros; ez egy összehasonlításhiány és egy csúsztatás.
A '"Füves" úton a kemény drogok felé' c. bekezdésben leírtak szerint (kannabinoid - dopaminfelszabadítás - kielégültségérzet központ) az alkoholt is tarthatnánk a kemény drogokhoz vezetö útnak.
"A rendszeresen füvezők hasonló módon avatkoznak be saját endokannabinoid rendszerükbe, és így jelentősen emelik a rizikóját a kemény drogok iránti addikció kialakulásának"
Mihez képest jelentösen? A nem-fühöz képest persze, de egyébként? A gyakorlat nem igazolja a kapudrog-elméletet.
"Egy füves cigarettával sokkal egyszerűbb, még emelkedett küszöb esetén is, öröm- vagy kielégültségérzetet elérni. Minden bizonnyal ez magyarázza, hogy a marihuánafogyasztók között gyakori a céltalanság és alulmotiváltság, illetve a hedonizmus, a kielégülés folyamatos, esetenként gátlástalan keresése."
A kérdés, hogy szignifikánsabb gyakoribb-e mint a nemfogyasztóknál, illetve mint más anyagok esetében?
"Egy olaszországi laboratóriumban igazolták, hogy kannabisszal kezelt vemhes patkány újszülötteinek agyában az idegsejtek közötti kapcsolatok megerősödése (ami a memória és tanulás alapja) kevésbé tartós, mint a normális újszülöttekben."
Az említett cikk nem kannabisszal, hanem CB1 receptor agonistával kezelt vemhes patkányokról szól.
Az adagolást (0.5mg/ttkg) viszonyítani kellene a tipikus emberi fogyasztáshoz, pld. "x jointnak megfelelö kannabisz per nap", hogy kapjunk valamilyen képet a mennyiségröl. Utána pedig összehasonlításul pld. ugyanannyi "x cigarettának megfelelö nikotin per nap" adagolással kezelt vemhes patkányok utódainak eredményeihez.
Általánosságban meg persze, hogy kellö adag pszichoaktív anyag hatására valahol valami megváltozik egy embrió agyának fejlödésekor és kihat a kognitív funkcióira.
Ezekröl az összehasonlíthatatlan mennyiségü adagolásokról az a majomkísérlet jut eszembe, ahol a gázálarcos majmot kvázi belefojtották a kannabiszfüstbe, és az oxigénhiány okozta agykárosodást a kannabisz káros hatásának tudták be.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem, nekem tetszik a kérdésfelvetés. A társadalmi idealizmus és a társadalmi materializmus szembeállítása... Én viszont veled szemben az idealista nézőpontot szeretném most felvetni:
Egyáltalán miért épp a kender ügyét tekintjük a tudatmódosításra való szabadság zászlóvivőjének? Én azt hiszem, hogy azért, mert társadalmilag ezt tartjuk a legeladhatóbbnak. Úgy érezzük, hogy a tudati módosulás a kender esetében nem olyan nagy mértékű, hogy a létszemléleti konzervatizmus nagyon megijedjen tőle. Úgy gondoljuk, hogy úgysem az igazságosság számít, hanem a tömegakaratban lévő demokratikus erő, és úgy gondoljuk, hogy úgyis mindenki csak az önös érdekei szerint fog kiállni vagy nem kiállni az ügy mellett, és tudjuk, hogy a kendert nagyon sokan fogyasztják.
Én azt mondom, hogy amiről nem igazán esett szó, az az idealista megközelítés, ami szerint igenis bízhatunk az ember igazságérzetében, igenis bízhatunk abban, hogy az emberek hajlandóak tenni azért, hogy a társadalom emberhez méltó legyen, nem csak önös érdekek vezérlik őket, és a társadalom szembe merhet nézni önmagával.
Mert ha hiszünk a társadalom önjobbító szándékában, akkor egyáltalán nem a kender a legkézenfekvőbb front-drog a legalizáció kérdésében. Függőséget okozhat; jó, persze ebből a szempontból nem hasonlítható össze a dohánnyal vagy az alkohollal, de számottevő addiktív potenciállal bír, ami a depresszióra való hajlamosítással, és a motivációs zavarokkal egy téma, és a jónéhány napi-rendszerességgel fogyasztó is ezt a képet erősíti; nagyrészt a füstjét szívják, ami beteggé teheti az embert, az általános használata rekreációs használat, és az élvezethez való jog nem kifejezetten nevezhető a prohibíció-ellenesség adu ász lapjának.
És hogy mihez képest mondom ezt a kenderről? Például a pszilocibin gombához képest.
http://www.pot-tv.net/archive/shows/pottvshowse-2480.html
Itt van egy .ram videó stream, 45 perc. Én elhiszem ennek a kanadai jogásznak, hogy Kanadában helyénvaló lehet ez az idealizmus. Ő azt mondja: "We will use the mushroom as a battering ram to break open the door and then pot can flow through after it!" |
| | | | |
| | | | | | 549. czr | 2004. február 15. 06:52 |
| | | | | | | velemenyem szerint melto helye lenne a konyvtarban.
az objektiv(ebb) adatszolgaltatas az egyik modja a tarsadalom velemenyenek,a kerdeshez viszonyult habitusanak megvaltoztatasahoz,illetve helyrebillentesehez.
azonban egy valamirol nem esett szo,meg emlites szintjen sem.
mindent monetaris erdekek mozgatnak-plane manapsag-.
ergo ne hiddjuk,hogy a legalizacio-akarmilyen volumenben is-azert fog napirendre kerulni,mert tarsadalmunk a tenyleges humanizacio osvenyere lepett.
mindenkinek tudnia kell,hogy ha majd szabadon fustolheti spanglijat az csakis azert van mert valahol,valakinek-lehet egy allam is-a vaszontarisznyaja tombosodik.
...az oriasi elkalandozasert sorry(talan van valami hasznalhato is a sok zagyvasag kozt amit irtam) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | foxey: Az újdonság a cikkben nekem az volt, hogy a sok spanglizás okozta alulmotiváltságot és a fizikai (nem pszichikai) függőség kialakulásának kockázatát fiziológiai szinten magyarázta meg. Én eddig nem hallottam fizikai függőségről a marijuana esetén...
Szerintem sok érdekes infó van benne, javaslom hogy tegyük föl.
Ha rászánom magam, készítek hozzá egy kislexikont...
|
| | | | |
| | | | | | 547. foxey | 2004. február 14. 17:14 |
| | | | | | | Hát gyerekek mértékkel:)
Bár nem hiszem,hogy ez olyan nagy áttörés lenne.Mindenki tisztában van avval,hogy dekoncentráltá amotiválttá és lustává tesz a Marihuana rendszeres használata.És persze a függőséget is tapasztalták már sokan.
De azért csak rakjuk fel a Könyvtárba szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az ilyeneket föl lehetne szerkeszteni a DAATH könyvtárába, hm? Szerintem nem lenne ellene kifogásuk. Ti mit gondoltok? Vagy fölösleges? Aki keresi, úgyis megtalálja? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A MN-cikk szakmai kiegészíteseként (és alátámasztásaként) ajánlom figyelmetekbe a februári Természet Világa egy cikkét:
Freund Tamás
A "füves" út veszélyei
Tények és tévhitek a marihuána hatásáról
http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil/szamok/tv2004/tv0402/freund.html
Az írás korrekt, középerősen szakmai nyelvezetű (nem árt agy biológiai lexikon...) értekezés a a THC hatásmechanizmusáról és fiziológiai hatásairól,gazdag képanyaggal és részletes bibliográfiával. Számomra okozott néhány homlokracsapást, mert bizony akadtak részek, melyek az elmúl félévi mértéktelen fogyasztásomnak köszönhetően kialakult lelkiállaptomat ábrázolták.Pl:
"Az addikció – mint neuropszichiátriai betegség – idegsejthálózati mechanizmusairól is egyre többet tudunk. Néhány speciális, összekapcsolt agyterület (az accumbens és amygdala magvak, lásd 4. ábra) hálózatát jutalmazási, vagy kielégültségérzési központként ismerjük. Emberben ennek ingerlése intenzív örömérzetet okoz, de ugyanezt a hatást érhetjük el, ha ebben a központban dopamin szabadul fel. Bizonyított tény, hogy a kannabinoidok dopamint szabadítanak fel a kielégültségérzet központjában, ami a szorongás oldása mellett a másik alapvető komponense az euforizáló hatásnak [12]. Súlyos probléma azonban, hogy rendszeres fogyasztás esetén ennek az idegsejthálózatnak megemelkedik az ingerelhetőségi küszöbe, azaz rendkívül nehéz lesz természetes úton – például célok elérésével, kitartó munkával szerzett sikerekkel – aktiválni ezt a központot. Egy füves cigarettával sokkal egyszerűbb, még emelkedett küszöb esetén is, öröm- vagy kielégültségérzetet elérni. Minden bizonnyal ez magyarázza, hogy a marihuánafogyasztók között gyakori a céltalanság és alulmotiváltság, illetve a hedonizmus, a kielégülés folyamatos, esetenként gátlástalan keresése"
Természetesen továbbra is szeretem és tisztelem a cannabist,de egy ideig pihentetem a tüdőmet és az endokannabinol-rendszeremet.
A lényeg (azon kívül, hogy tapadjon a bélyeg 8): azt mindenkinak tudnia kell, hogy a spanglinak nagy a hatalma, és a nagy hatalma részben abban rejlik, hogy azt hisszük,nincs nagy hatalma...a női virágzatok észrevétlenül körbehálóznak...
hyöeí úhl:aeropithon
|
| | | | |
| |
| 
 |
