 Kategória:
Filozófia 
Létrehozó: WegaZ
Létrehozás ideje: 2005. július 12.
Utolsó hozzászólás: 2012. október 26. |
| |
Érdeklődés: 16570 letöltés
286 hozzászólás |
| |
|
|
Kinek mi a fő célja ebben az életben?WegaZ, 2005. július 12.  | |  | | | | 34. Ákimáki | 2005. augusztus 2. 17:36 |
| |  | |  | | | ez nagyon tetszik. kösz.
Az igazság nem közölhető. Az igazságot mindenkinek egyénileg kell megvalósítania.
Aki semmi másra nem vágyik, csak az igazságra, annak a gondolatai is csak az igazság körül forognak. Akinek pedig a gondolatai csak az igazság körül forognak, azelől már csak az igazság körül forgó gondolatai takarják el az igazságot.
Aki pedig még az igazság körül forgó gondolatairól is kész lemondani, az bizonnyal meglátja az igazságot, mert mindent kiküszöbölt, ami eddig az igazság és ő közte állt, vagyis ami eddig takarta előle az igazságot.
akinek a bhakti-jóga szimpatikusabb, az cserélje ki az igazságot szeretetre, akinek djána-jóga szimpatikusabb, az cserélje ki valóságra, akinek a rádzsa jóga, az cserélje ki tökéletességre, akinek a kereszténység, az cserélje ki Istenre, akinek az iszlám, az cserélje ki allahra... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Bocs, ha már ezerszer volt, de pont idevág:
Két kis magzat beszélget egy anya hasában:
-Te hiszel a születés utáni életben?
-Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is
azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
-Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?
-Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni,és majd a szájunkkal eszünk.
-Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp
nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.
-De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínûleg minden egy kicsit
másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.
-De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet
egyszerûen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben.
-Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát, és õ majd gondoskodik rólunk.
-A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted õ mégis hol van?
-Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetõen élünk. Nélküle
egyáltalán nem lennénk.
-Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló,
hogy nincs is.
-No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is
érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt
hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk. |
| | | | |
| | | | | | 32. gundul | 2005. augusztus 1. 22:53 |
| | | | | | | egyetértek sad
a halál 1 új jobb élet kezdette egy rossz álomból való ébredés
és mint nagy többségében az idő múltával elfelejtjük. |
| | | | |
| | | | | | 31. Sad | 2005. augusztus 1. 21:20 |
| | | | | | | Az igazság keresése valóban a bölccsé válás lezdetét jelntjeti, de ennek nem csak egy "változata" ismert.
Egyébként a tag azon volt kiakadva, hogy azt mondtam neki, hogy mivan, ha csak álom az egész...
Majd ő megcsíp és én felébredek. De mivan ha a csípés okozta fájdalom is az álom része??
Erre nagyon befaragott éshát sajnos kibújt a szög a zsákból. Szegénynek ez nagyon rosszul eshetett pedig nem gondolom komolyan, amit mondtam neki, tényleg "csak úgy jött"....
Erről még beszéléünk. |
| | | | |
| | | | | | 30. Sad | 2005. augusztus 1. 20:59 |
| | | | | | | Ákimáki.
Osztom a véleményt, de ettől függetlenül még nem kell hozzá komoly pofát vágni, megkövüét arccal élni, beleroskadni a Bibliába...
(nem rád értem, egy tagra aki a Margit-szigeten megállított...-sajnos leoltottam, de nem volt szándékomban)
Nekem valahogy nem áll össze a kép. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sad, szerintem csak annak van értelme. Gondolj bele, amíg nem tudod, hogy: "miért vagyok itt?"
addig nem tudod, hogy miért kellene bármit is tenned, vagy gondolnod, vagy érezned... vagyis minden tökéletesen értelmetlen... |
| | | | |
| | | | | | 28. gundul | 2005. július 30. 23:31 |
| | | | | | | RÁJÖTTEM vaZZEgG
Aza Célom hogy legyen 1 Célom.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez a keresztény téma engem mindig összezavar. Tulajdonképpen mi a baj velük? Nyilván nem az, hogy Istenben hisznek, végülis én is hiszek benne (találkoztam már vele, szal kénytelen vagyok :). Talán az a baj, hogy a vallásukat a tiltások, és nem a konkrét tudás határozza meg? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Eggyé vált lélekkel tégy az igazság szerint. Ne siettesd a váratlant - aki magamagát segítené, azt nem segíti az Igazság."
Heinrich Seuse keresztény misztikus (1295-1366) |
| | | | |
| | | | | | 25. gundul | 2005. július 29. 23:24 |
| | | | | | | van aki talán nem is kiváncsi az igazságra.
Talán nincs is "igazság", de egyébként is ki nem szarja le
A kereszténységről csak annyit hogy ha 1 életen át áltatod magad akkor talán nem is élsz igazán. |
| | | | |
| | | | | | 24. Sad | 2005. július 29. 22:10 |
| | | | | | | Van értelme az igazságot tudatosan keresni.?
(lásd: kereszténység) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Valamelyik filmben van az, hogy egy idős nő emlékszik vissza az életére. Elmondja, hogy fiatal korában volt egy reggel, amikor úgy ébredt fel, hogy tele volt várakozással, és úgy érezte, hogy számtalan út áll nyitva előtte a boldogulás felé. Idős fejjel visszagondolva pedig úgy érezte, hogy éppen ez a pillanat volt a legboldogabb pillanat az életében. A boldogság talán éppen a lehetőségek és kihívások izgalmában rejlik. Don Juan is valami olyasmit tanít, hogy a (megismerhető) ismeretlennel való találkozás erőt ad az embernek, a megismerhetetlennel való találkozás viszont kétségbe ejti. |
| | | | |
| |
| 
 |
