 |
Kinek mi a fő célja ebben az életben?WegaZ, 2005. július 12.  | |  | | | | |  | |  | | | Jézus gyakran mutatkozott vámszedőkkel, bűnözőkkel, prostituáltakkal is. Nem voltak különbségek az emberek között, sőt aki eltávolodott a csordától, azt egy picit még jobban is szerette.
Az egyetlen bűn az volt számára, ha valaki nem volt tudatos. Nincs jó, és nincs rossz, csak tudatosság, és tudattalanság.
"A világ közepén álltam, és testben jelentettem ki magam
nekik. Mindnyájukat részegen találtam, nem leltem köztük senki szomjúhozót, és
fájt a lelkem az emberek fiai miatt, hogy vakok szívükben, és nem látnak.
Hiszen üresen jöttek a világra, és arra törekednek, hogy ismét üresen menjenek
ki a világból. Ám most részegek. Amikor borukat eltávoztatják, akkor fogják értelmüket megváltoztatni."
Nem vette magára a bűnöket, ez hülyeség. Ez egy mélyebb megértés kapuja, de a szavak elkoptak az évezredek alatt. és egy tanítvány se lett mester, ki követte Jézust. Sajnálatos. Helyette kaptunk egy egyházat pedofil papokkal.
És vannak kozmikus flessek is a Tamás evangéliumban:
"Az [Atya] királysága [ha]sonlít egy asszonyhoz, aki midőn egy
hosszú úton megy, liszttel teli korsót visz. A korsó füle letörött, a liszt
kiömlött mögötte az útra. Nem vette észre, nem tudott a csapásról. Amikor
elérte a házát, letette a korsót a földre, üresen találta azt."
|
| |  | |  |
| | | | | | 153. helio* | 2009. február 6. 23:50 |
| | | | | | | Az emberek saját magukat feszítik keresztre.
Azt hiszem Osho mondott valami ilyesmit:
"Az egész világegyetem itt van a szememben." |
| | | | |
| | | | | | 152. Zéno | 2009. február 6. 23:17 |
| | | | | | | Köszi.
Az is nagy marhaság, hogy magára vette az emberiség bűneit... Erről nem írt valamit Osho? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
A keresztre feszítés ebben a magyarázatban azért történt, mert az emberek nem tudták elviselni Jézust, azt hogy a képükbe mondja az igazságot, nem tudták megérteni ki ő, és minden szavát félreértették.
Az atya királyságát, hogy az emberek mindig elérhetetlen távlatokba helyezik a mennyek országát, holott az "kívüled, s benned van". A böjt, az adakozás és az ima haszontalanságát (ha önös érdekek vezérlik).
Alapjaiban forgatta fel az egész addigi rendszert. Olyan osztást adott, hogy egyszerűen el kellett tüntetni. Még a saját tanítványai sem értették meg teljesen.
Osho értelmezése szerint, a kereszthalál Jézus utolsó tanítása volt, amikor már mindent el tudott fogadni, s nem azonosította magát többé semmivel.
|
| | | | |
| | | | | | 150. Zéno | 2009. február 6. 12:00 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 149. rTyler | 2009. február 6. 10:57 |
| | | | | | | | vagy esetleg egy e-book link? :) |
| | | | |
| | | | | | 148. Zéno | 2009. február 6. 10:35 |
| | | | | | | | Összefoglalnád Osho mit mondott a kereszthalálról? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jézus témában Osho Mustármag című könyve totálisan szétkínál. Miután elolvastam csak ültem magam elé nézve: - Most akkor mi van?
A Tamás evangéliumról szól, és Jézus azon tanításairól, amik nem nagyon terjedtek el az egyháznak köszönhetően.
Évekig volt egy sztereotípiám a történetről, köszönhetően a cukormázas filmeknek, és az egész keresztrefeszítős históriának. De ez a könyv mindent összedöntött, és egy új aspektusból segít látni . Csak ajánlani tudom. |
| | | | |
| | | | | | 146. Zéno | 2009. február 6. 01:04 |
| | | | | | | "-------De én úgy gondolom, hogy az önzetlen segítségen, az együttérzésen, és a hálán túl, azzal segítek a legtöbbet a világnak, ha én itt és most megérkezem"------
Végre hallok ilyet is. Többnyire olyat látok magam körül, hogy azok, akik segíteni akarnak másnak, k..vára tudják, hogy mi a másik baja. Háromszöget akarnak négyzetbe vagy körbe paszírozni, mert nekik csak az van. Szóval, én azt díjazom, ha a segítőnek teljes a készlete, és a körbe kört rak, a négyzetbe négyzetet, hogy az teljes lehessen. Mert felismeri a helyzetet. Ehhez valóban először a saját megvalósításunkra van szükség. (de ehhez viszont a mások gondjainak folyamatos megoldására vagy legalábbis azokkal való foglalkozásra van szükség. Azért a hatékonyság egy külön téma is lehetne. meg hogy milyen az esély a jóhiszemű ártásra...)
"----- nem pedig akkor, ha elkezdem mások baját gyógyítani, ha folyton mások szenvedésével foglalkozom."-----
nekem nem gond mások bajával foglalkozni. olyan, mint egy matekfeladat, nem kell szubjektív érzelmeket tapasztani hozzá. nyilván csomót kell tanulni és elemezni hozzá, hogy jó és igaz eredmény jöjjön ki, de ha az embert nem kötik le aggodalmai, hogy hogyan mentse az irháját (azaz megélhetés és egyéb gondok) akkor hatalmas kapacitások szabadulnak fel, amivel egyébként sem tehet mást, mint hogy megfigyel és megold (különben stagnálni fog). a többi jön automatikusan (merthogy a tudat közben produkál dolgokat, mivel további erők és képességek szabadulnak fel, de ezekre nem érdemes hajtani. megöli a lényeget). Másnak nem is nagyon van értelme, ha alaposan végiggondoljuk.
A hatékonyság kulcsa az önzetlenség, vagyis, amikor semmi érdeked nem fűződik a tetthez, mivel az érdek megzavarja a fókuszálást vagy koncentrációt, tehát a tisztánlátást is, mivel a háttérben pörög a sumák kalkuláció, amivel osztott és befolyásolt lesz a tudat.
Amúgy szerintem sok nyugati ember már a segítés fogalmának helyes értelmezésénél elbukik, és összekeveri valami siránkozással teli kétségbeesett kapkodással, amikor az ember fejvesztve kutat emlékei között valami használható dolog után, vagy dogmáival akarja agymosni az illetőt segítség nevében (amikor lehet hogy épp a pokolra küldi vele...). (nagyrészt keresztény kultúrkör lenyomata és hibája - talán épp annak félreértelmezéséből származik, hogy Jézus mit élt át a kereszthalál során. mármint hogy szenvedett-e. pedig maga is mondta az asszonyoknak, hogy ne őt, hanem magukat sirassák. neki nem sok baja történhet. de hát magukból indultak ki... ők biztos szenvedtek volna a kereszten. ezek a nők tipikus példái a szubjektivitásnak. olyat sajnáltak, akit nem kellett volna, mert nem szenvedett, és gyakorlatilag ez a hibás szánalom tette a nyugati civilizációt a valóságot illetőleg olyan langyossá, amilyen. ha a kereszthalált úgy értelmezik a teológusok, ahogy azt Jézus tette, talán kicsit más irányba fejlődtünk volna, kicsit tisztábban gondolkodnánk...) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha már belemelegedtünk, van egy ajándékom nektek :-)
Mostmég Rinpócse
Élt egyszer egy ember, akit Mostmég Rinpócsének hívtak, s azt beszélték róla, hogy elérte a nirvánát. Számtalan követője akadt, ahogy ilyenkor lenni szokott, s nem múlott el nap, hogy ne zavarták volna meg magányát.
- Avass be Rinpócse! - kérték - Had szegődjek a szolgálatodba.
- Miféle badarságokat beszéltek! - csodálkozott ilyenkor, s hogy a keresőket kiábrándítsa, kitalálta, hogy aki megfelel neki két kérdésre azt tanítani fogja. A kérdésekre persze lehetetlen volt jól válaszolni. Egyszer azt kérdezte:
- Meséld el nekem, hol voltál 500 évvel ezelőtt!
Máskor meg ezt:
- Meséld el nekem, hol leszel 500 év múlva!
Helyes válasz persze nem akadt, Mostmég Rinpócse pedig a térdét csapkodta nevettében, s legalább jól szórakozott, míg az utat járta. De a keresők nem tágítottak. Tudták, hogy a mester csak próbára teszi őket.
Így vándoroltak nap mint nap, s mivel senki sem tudta merre megy a mester egyáltalán, sokan elmaradoztak, s mind kietlenebb vidékekre értek, úgy lettek egyre kevesebben.
Végül már csak egy kereső követte a mestert. Szó sem esett, csendben vándoroltak, s csak a táj változott körülöttük, hol hegyek szegélyezték a láthatárt, hol üres puszták, hol pedig az örökké hullámzó óceán. Egy napon aztán, ahogy mennek, Mostmég Rinpócse hátra fordult.
- Hát te meg hova jössz? - kérdezte.
A kereső előrelépett s meghajolt a mester előtt.
- Rinpócse, azt hiszem, tudom a választ a kérdéseidre - mondta.
- Na, akkor hol voltál 500 évvel ezelőtt, és hol leszel 500 év múlva? - mosolygott a mester.
- Úgy hiszem Rinpócse, pontosan Itt.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kevesen értik a szútrát, igen, és még kevesebben ismerik.
Ezek a szavak egy olyan ember szájából hangoztak el, aki már megérkezett.
Olyan, mintha valaki egy hegytetőn beszélne, de alant a völgyben, már nem egészen érthető amit mond, csak akkor válik igazi tapasztalássá, ha már te is fenn állsz a tetőn.
De így is segíthet elindulni a saját ösvényeden. Segít, picit megfeszegeti a szemedet, kicsit elgondolkodtat. Ezek a szavak mindig az egyénnek szólnak, nem lehet kiállni a főtérre és kiáltozni, hogy az üresség forma :-)
Lehet én is ezt tettem most, de ez jött abban a pillanatban.
Egyik legfontosabb felismerésem az volt, hogy a világban mindenKi szenved, teljesen mindegy milyen pozícióban, vagy helyen van (vannak Ki vételek).
De én úgy gondolom, hogy az önzetlen segítségen, az együttérzésen, és a hálán túl, azzal segítek a legtöbbet a világnak, ha én itt és most megérkezem, nem pedig akkor, ha elkezdem mások baját gyógyítani, ha folyton mások szenvedésével foglalkozom. A sajátom éppen elég nagy falat. Ahol segíteni tudok, ott segítek, de a lista első helyén önmagam befejezése áll.
Ebben a szerencsés helyzetben vagyok éppen.
Om
|
| | | | |
| | | | | | 143. Zéno | 2009. február 5. 21:51 |
| | | | | | | Csak az Üresség megvalósítása után nincs szenvedés. Konvencionális szinten ezt letagadni elég nagy hiba. Kérdezd meg az anyát, akinek a gyerekét lemészárolják, vagy a pánikbeteget, vagy a vérben haldokló palesztin szeretteit, akit az izraeliek ráadásnak még lehugyoznak és leköpnek, vagy az afrikai mészárlások áldozatait, vagy embereket innen: http://chinaview.wordpress.com/ - kérdezd meg őket, hogy van-e szenvedés. Vagy magadat, biztosan találsz pl-t a saját életedben is. Vagy nézd meg ezt a fórumot. Nekem nagyon úgy tűnik hogy midenki tanácstalan és szenved vmilyen formában. Csak a Buddhák számára nincs szenvedés, és azoknak, akik megértették az Ürességet. A konvencionális világban azoknak, akik nem ismerik a dolgok végső természetét, a szenvedés nagyon is valódi. A Pradnyápáramita szutra igazi jelentését kevesen értik. Erre hivatkozva segítés nélkül elsétálni a világ horrorjai mellett elég önző dolog, ugyanakkor megfosztod magad a helyes megismerés motivációjától, azaz a tudástól.
Ugyanakkor ha Te már érted az Ürességet, és nem szenvedsz, miért nem akarod másokkal is megértetni, hogy hasonlóképp ne szívjanak tovább. Ha érted az Ürességet - mivel tisztánlátással rendelkezel - tökéletes módszereket is fogsz találni specifikusan az egyes esetekhez. |
| | | | |
|
