| Szabadság, avagy a lélek mennyországa...Sad, 2004. december 22. | | | | | | | | | | Folyt.:
Szóval, bármikor átérezheted a teljes szabadságot. Ami azért nem mindig olyan felhőtlenül boldog érzés, mert párosul hozzá egy irgalmatlan felelősség is. Nagyon szeretem ezt az idézetet:
"A szabadság az szabadság nem egyenlőség, méltányosság, igazságosság, boldogság vagy nyugodt lelkiismeret.
Sir Isiah Berlin"
És persze, megtapasztalható. De nagyon nagy tudatosság és tartás kell ahhoz, hogy az ember folyamatosan megélje, úgy, hogy nem veszti el az emberi méltóságát. Nagyon könnyű elmenni abba az irényba, hogy, na akkor tényleg midnent, és gátlástalanul mindet tegyünk meg. És könnyű visszaesni a korlátozások szabta biztonságba és nyugalomba. (Szerintem még mindig jobb, ha valaki ebbe süpped vissza, mintha belekattan abba, hogy olyasmit próbál elviselni, a mit enm bír el.) Ha meg valaki ezekbe a csapdákpa nem esik bele, vagy beleesik, de addig próbálkozik, amíg sikerül, és tényleg sikerül, akkor jó neki. Ez egy szép út. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én igazából azt akartam ezzel mondani, hogy mindig teljesen szabadj vagy. Megtehetsz bármit, gondolhatzs bármi,t érezhetsz bármit. (Persze, amire megvannak a fizikiai adottságaid... persze ezen is el lehetne vitatkozni, hogy ezek mennyire a szabadságot korlátozó tényezők, de ezt most talán hagyjuk. :)) De, ha olyat teszel gondolsz, érzel, ami valami olyasmivel ellentétes, amiben hiszel, ami mellett döntöttél, amit fontosnak tartasz, akkor ezon csúnyán meg fogsz hasonlani. Értelemszerűen az esetek nagy többségében nem fogsz ilyet tenni. Ha elég komolyan veszed az egészet, akkor már csak amiatt sem fogsz az elveiddel, döntéseiddel, a neked fontos dolgokkal ellentétesen cselekedni, vagy akár még gondolkozni sem, mert ezek fontosak neked, és nem akarod arcon köpni saját magad. :) (Ha esetleg ezzekkel ellentétesen érzel, amit azért nehéz kontrolálni, akkor azon csúnyákat fogsz parázni)
Mindez nem változtat semmit azon, hogy megtehednéd mindezeket!
DE, sokan olyan erősnek élik meg ezeket a saját maguk álltal felállított korlátokat, hogy eszükbe sem jut, még a lehetősége sem, hogy ne ezek szerint éljenek. Ezzel persze sokmindent kizárnak lehetőségeik skálájáról. És ez egyáltalán nem baj. Pl, én örülök neki, hogy az emberek jelentős része nem tekinti a gyilkosságot egy érvényes módzsernek a vitás ügyek rendezésére. Meg másra se. Ezzel ők megfosztják magukat a gyilkolásra való szabadságuktól. Nagyon helyesen! :)
És igazából, ez majdnem mindennel így van. Azt mondod pl.: hogy te ateista leszel, mert nem hiszel az egészben, meg egyébként se tetszenek azok a korlátozások, amiket egyik másik egyház, vagy a saját hited kiróna rád! Jó, szíved joga. De, ezel megfosztottad magad attól, hogy hihess! És, ha lesz valami transzecendens élményed, akkor azt valószínűleg elég enhéz lesz lekezelni.
Kb ilyenek. (Az E/2 csak a mareggeli hangulatomból fakad, teljesen általános E/2 írhattam volna azt is, hogy valaki(ha esetleg zavarna)) :) |
| | | | |
| | | | 7. Sad | 2004. december 23. 12:13 |
| | | | | | azazello,
Nem értek veled egyet!
Ha meghoztam az első döntésemet... Valószinüleg, az anyaméhben még nem tudtam döntéseket hozni, ezért a szabadságot csak ott érezhettem át?? nemértelek... Arra nem gondoltál még, hogy a sok döntés, mellyel irányt szabsz magadnak, esetleg pont a szabadság felé terel majd téged?? Értelek, mit akarsz kifejezni, de mivan ha a döntéseimmel korlátozom a cselekedeteimet?? Ezzel vajon korlátozom a szabadságomat? Talan lehet h nem... :) Jajj... Lehet, h most ez neméppen .... na mindegy :D |
| | | | |
| | | | 6. Sad | 2004. december 23. 12:06 |
| | | | | | Homen,
Igazad van,
De a kérdést nem azért teszem fel, mert nem érzem át... Ha negatív oldalamról közelítek, akkor legfeljebb azért, mert mert nem vagyok tisztában "ezzel"... Nem úgy kell érteni, h most jöttem ki a börtönből... + hogy most álltam le a herkáról.... És ki a szabad? Na, ezt szeretném tudni... miértis?? Mert ha esetleg nem szabad ez a részem, akkor majd azzá teszem..vhogy.. :D
|
| | | | |
| | | | 5. Vino | 2004. december 23. 11:30 |
| | | | | | Isten megteremt egy követ, amit nem tud felemelni. A Kő szabad. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem szabad vagy egészen addig, amíg az első döntésedet meg nem hozod. Aztán ezzel a döntéssel irányt szabsz, és ezzel korlátozod a saját szabadságodat. És minden továbbival is. Persze, megvan a szabadságod, hogy a döntéseiddel ellentétesen cselekedj, de ha döntesz, és elindulsz, akkor ezzel a cselekedeteddel már korlátoztad a saját szabadságodat, hoszen kötelezted magad, hogy valamiot így vagy úgy teszel. :) |
| | | | |
| | | | 3. homen | 2004. december 23. 01:10 |
| | | | | | szabad vagy állandóan, de amíg e kérdést felteszed, nem egészen érzed át... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem a kérdés az, hogy mitől szabad? Szabad a függőségektől? Szabad a merev elképzelésektől? :-)
CFP |
| | | | |
| | | | 1. Sad | 2004. december 22. 13:06 |
| | | | | | :D
Szabad vagyok vajon?
Teszem fel a kérdést nap mint nap magamnak, de még mindig nem tudom. Én teszi fel, vagy a nem-én? Itt már van egy fontos elágazás? Ki a szabad? A tudat, a lélek, talán az ego? vagy mind3? Valószínünek tartom, hogy egy szerencsétlen börtöntöltelék szabadabb, mint mondjuk egy- két ember, aki a könyvekből tanulta az életet. Talán a szabadság mindenkinek más, de lényegében ugyanarra gondolunk: Mikor megszűnik minden akadály, minden olyan egyszerűen bonyolult, és minden olyan könnyed... Vagy nem?
Jó a feltétel, miszerint, ha drogfogyasztó vagy (közben) szabad vagy?? Szerintetek? :D |
| | | | |
|