| Szabadság, avagy a lélek mennyországa...Sad, 2004. december 22. | | | | | | | | | | amikor gyerek voltam csendben ülni szerettem a legjobban aztán festeni aztán repülni aztán szeretni most aludni amikor csendben ülök emlékszem arra, hogy milyen jó festeni, repülni, szeretni és aztán alszom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem a leginkább "homen" érzett rá a lényegre: "szabad vagy állandóan, de amíg e kérdést felteszed, nem egészen érzed át... "
Ezzel kapcsolatban jutott eszembe az h a bölcset az okostól többekközött az kölönbözteti meg hogy mig az előbbi csak fossa a szót, az utóbbi minden egyes szava felér két mondattal.
Nagyobb kompaktságot uraim! :-) |
| | | | |
| | | | 20. Vino | 2004. december 29. 12:50 |
| | | | | | egyszer már egy másik topicba is bemásoltam ezt az idézetet, nem is olyan rég, de most megint úgy érzem be kell irnom.
"6
Im itt a szenvedés belül, ám ott kívül a magyarázat. Sebed a világ - ég, hevül s te lelkedet érzed, a lázat. Rab vagy, amíg a szíved lázad - úgy szabadulsz, ha kényedül nem raksz magadnak olyan házat, melybe háziúr települ. ...
10
Az meglett ember, akinek szívében nincs se anyja, apja, ki tudja, hogy az életet halálra ráadásul kapja s mint talált tárgyat visszaadja bármikor - ezért ôrzi meg, ki nem istene és nem papja se magának, sem senkinek.
"
" Ne mondd: "A bűnöm az Úrtól származik", mert ő nem hoz létre semmit, amit gyűlöl. Sir 15.12 Ne mondd: "Bukásomat neki köszönhetem", mert gonosz emberre neki nincs szüksége. Sir 15.13 Az Úr gyűlöl mindent, ami rossz, s azok sem szeretik, akik őt tisztelik. Sir 15.14 Ő teremtette a kezdet kezdetén az embert, és saját döntése (= SZABAD AKARAT)hatalmába adta. Sir 15.15 Módodban áll, hogy megtartsd a parancsokat, hogy hűséges légy, megvan a hatalmad. Sir 15.16 Eléd öntötte a tüzet és a vizet, amire vágyol, az után nyújtsd a kezed. Sir 15.17 Az ember előtt ott az élet és a halál, megadatik neki, amit választ magának. Sir 15.18 Mert igen gazdag az Isten bölcsessége, erős a hatalma, s mindig lát mindent. Sir 15.19 Szeme azokon van, akik őt tisztelik, ismeri az ember minden egyes tettét. Sir 15.20 Senkinek sem adott parancsot a rosszra, sem pedig engedélyt arra, hogy vétkezzék( SZABADSÁG). "
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Na igen. Klassz annak aki tapasztalja az egó illuzorikus voltát! Sajnos nem ugyanaz tudni róla és tapasztalni. De ami késik nem múlik... :-)
Állandó és elpusztíthatatlan boldogságot!
CFP |
| | | | |
| | | | 18. Sad | 2004. december 28. 20:00 |
| | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | Bár most személyesen kellemetlenül érintene, ha ide becsapódna egy rakéta, de mégis, ha nem az én nézőpontomból vizsgálom, akkor a húscafatok és épületszilánkok szerterepülése mind az ok és okozatnak megfelelően történne, mindez pontosan olyan szag, íz, hang és látványvilággal ami ehhez tartozik. Ez tökéletes. Ha mindezt a tudat végtelen és szabad játékaként tapasztaljuk, akkor pedig nem csak tökéletes, de gyönyörű ünnepe is a lehetőségeknek. Ez a szabadság. Szabadság az én központú látásmódtól és az ezzel járó szenvedéstől. :-)
Állandó és elpusztíthatatlan boldogságot!
CFP |
| | | | |
| | | | 16. Sad | 2004. december 27. 16:14 |
| | | | | | Szabadság= tökéletes tisztaság
De mivel : "tökéletes": ilyen nincs Az univerzum is úgy "tökéletes", hogy nem tökéletes...
Ebből kifolyólag soha nem leszünk 100% szabadok... soha.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | "Egy szigorú és a logikában járatos ember válaszolhatja erre azt, hogy az egész gondolatmenet butaság. Annak, hogy "minden krétai hazudik", nem az a tagadása, hogy "minden krétai igazat mond", hanem az, hogy "nem minden krétai hazudik". Történetesen Epimenidész olyan krétai, aki hazudik, mivel vannak más krétaiak, akik nem hazudnak. Nincs ebben semmi ellentmondás."
(Mérő László: Az élő pénz (2004), 236. oldal)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Hazudik. Nem minden krétai hazudik, csak éppen ő éppen most. |
| | | | |
| | | | 13. Vino | 2004. december 24. 13:54 |
| | | | | | ezen csúsztok el
1. minden krétai hazudik
2. Ezt egy krétai monjda
3. igazat mond vagy hazudik? |
| | | | |
| | | | 12. Talamon | 2004. december 23. 23:18 |
| | | | | | a valódi szabadság a legnagyobb szolgaság - mikor belátod, hogy a "mindegy" a legnagyobb lemondás- lemondasz önmagadról - s immár mind egy - nincs kérdező, nincs válaszoló, nincs már lemondó se, nincs is semmi
megszabadulni annyi, mint ráállni a legjobb drogra: a pillanatra - ekkor nincs is már megszabadulás se, csak örök egység - bármit is teszel, ahogy ébredsz, ahogy lefekszel, ahogy sírsz, ahogy nevetsz, mindegyik rózsaillatú, bizsergetően intenzív és gyönyörtelien vibráló...
a szabadság a végtelen absztraktság - nincs nézőpont, csak térré válás
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Hamvasnál azt olvastam, hogy a szabadságtól is szabaddá kell válni és az aki azt hiszi, hogy van megszabadulás, az nem szabad. Én értem/érzem, mit mond... kommentálni nem tudom... |
| | | | |
|