 |
Peyote kaktuszDeathriser, 2002. február 26.  | |  | | | | 130. snakee | 2005. május 10. 21:32 |
| |  | |  | | | Na meg volt a fehérvári kaktusz kiállítás a hétvégén:)
Volt Peyote szép számmal én csak az első napon voltam másnap jöttek a dél amerikai kaktuszok..
NA mind1 odamentem az egyik peyote-ot áruló muksóhoz és mondam melyiket kérem..
-Erre ugye tudod h ez az a kápszeres kakzusz amit az indiánok lepréseltek és a levétől haluztak..na de ettől a kicsitől ugyse lessz semmi bajod ahoz leglább 5-6 kell...bezzega drogosok..vmikor még 20at is elvisznek:)
tiszta flash volt amikor ezt a faszi így elmondta magától,gyorsan fizetem aztán a röhögő görcstől amit alig tudtam magamba tartani spuriztam is el onnan:) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Kaktuszkiálltás és vásár lesz Egerben jún. 2-3-4-én. |
| | | | |
| | | | | | 128. end111 | 2005. február 15. 13:37 |
| | | | | | | Az arról szól, hogy van-e az adott molekulának egy olyan csoportja, ami adott körülmények között savas, illetve bázikus tulajdonságú (azaz hajlamos vizes közegben protont leadni, illetve felvenni). A sók pedig savak és bázisok reakciójával létrejött termékek.--
na jó a meszkalin(3,4,5-trimetoxi-fenil-etil-AMIN) amin és az aminok bázisos tulajdonságuak,(gyenge bázis)
a meszkalin savval ezért sót képez.(ha jóltom leggyakrabban tisza állapotban kaktuszból meskalin-szulfát formájában kerül forgalomba) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó oké mondtam nem voltam jóó kémiából.
Egy a lényeg a mescalin jó és késsz:DDD |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem tudom, de úgy érzem, van itten egy adag keveredés. Úgyhogy mesélek még egy kicsit a vizes bázisúságról meg a bázisokról annak akit esetleg érdekel. Szóval a vizes bázisúban a bázis szó nem ugyanazt jelenti, mint amikor savakról és bázisokról beszélünk. Vizes bázisú az ugyanaz, mintha azt mondanám, hogy vizes alapú, vagy vizes közegű, merthogy vannak pl. úgymond szerves bázisú dolgok is, de ezt inkább festékeknél mondják. Szóval ha egy festék vizes közegben van (festékek esetében ez nem oldott, hanem diszpergált formát jelent, ezért hívják diszperziós festéknek), akkor vizes bázisú, ha meg szerves oldószerben, akkor szerves bázisú. A poláris anyagok vízben illetve más poláris oldószerekben oldódnak jól, az apoláris anyagok meg szerves oldószerekben, mivel ezek tipikusan apolárisak. No ezért mondom, hogyha MM azt értette a vizes bázisúság alatt, hogy a meszkalin egy vizes rendszerben van jelen, akkor igaza van. Azonban a meszkalin ezen állapotát nem folyékonynak nevezzük (arról csak akkor beszélhetünk, ha tiszta meszkalinról van szó), hanem ha pl. egyszerűen csak úgy úszkál ottan a vizes közegben és van nekije egy hidrátburka, akkor oldott állapotnak.
A sav-bázis-só dolog meg teljesen másról szól. Az arról szól, hogy van-e az adott molekulának egy olyan csoportja, ami adott körülmények között savas, illetve bázikus tulajdonságú (azaz hajlamos vizes közegben protont leadni, illetve felvenni). A sók pedig savak és bázisok reakciójával létrejött termékek. Szempontunkból az, hogy valami sav, vagy bázis, vagy só, alapból nem mond semmit. Ha azonban konkrét anyagról van szó (pl. a meszkalinról), akkor utána lehet nézni, hogy melyik formában alkalmazható legjobban az adott célra, és hogy melyik formában a legstabilabb. És hogy egy kivonási-tisztítási folyamat végén milyen formában kapjuk meg az adott anyagot, az attól függ, hogy milyen reakciókon megy át az anyag ennek során. |
| | | | |
| | | | | | 125. end111 | 2005. február 8. 08:25 |
| | | | | | | | gondolom te ezt érted az alatt, hogy vizes bázisú--hehe sav/bázis/só fogalma.amugy nem az érdekelt hogy a kaktuszban hogy van hanem tiszta állapotban... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | MM: az olvadáspont azt mondja meg, hogy egy adott anyag (pl. a meszkalin) tiszta formában (azaz más anyaggal nem keverve, más anyagban nem feloldva) milyen hőmérséklet alatt szilárd, illetve felett folyékony. Az, hogy a kaktuszban a meszkalin milyen formában van jelen, az egy másik kérdés, de arra is van válasz. Az élő anyagok szerkezete rendkívül összetett, és egy adott molekula (pl. a meszkalin) akár egyszerre többféle formában is jelen lehet bennük (oldva, más molekulához kötődve, szilárd formában kicsapódva és így tovább). Az, hogy az élő anyagok alapvetően nagyon sok vizet tartalmaznak, az igaz (gondolom te ezt érted az alatt, hogy vizes bázisú), és éppen ezért az is igaz, hogy a legtöbb kismolekulás szerves vegyület (ilyen a meszkalin is) túlnyomórészt vízben oldott formában van jelen bennük. De ezt nem lehet folyékony állapotnak nevezni. Hogy miért nem, ahhoz viszont most már nagyon el kéne barangolni a fizikai-kémia birodalmába, és szerintem talán ennyi pont elég. Meg remélem, hogy pont érthető. |
| | | | |
| | | | | | 123. end111 | 2005. február 7. 20:42 |
| | | | | | | amugy én igen azt kérdeztem mi a meska bázis olvadáspontja(a non salt az a bázis)-csak nem találtam...a melting meg olvadáspont
tehát szoba hőn ezekszerint a bázis éppen szilárd bár ahogy elnézem a nyári napon megolvad:-)
a sók mind szilárdak persze,még a nyári napon se esetleg naon forró sütőben... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hello!!!
Gén ő nem azt kérdezte hogy lehete szilárd állapotra változtatni.
hanem hogy milyen a mescalin és a mescalin az én tudomásom szerint a természetbe folyadékként fordul elő vagy ha ugy nézzük a kaktusz szzilárd de viz bázisu na mindegy lehet fasz vagyok nem voltam jóó kémiából soha. Végülis a mai ember az bármiböl tud folyékony és szilárd halmaz állapotot varázsolni.vagy nem?
de ha engemn kérdeznek hog a mescalin milyen bázisu akkor tuti nem azt mondom hogy szillárd mondjad ha hülye vagyok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja de, az olvadáspont itt a relevánsabb.
Volt 2 nagyon profi drogkémikus szájt, többszáz szintézisleírással, a The Hive és a Rhodium, de pár hónapja elszálltak, na erre mindenki beparázott hogy lecsapott rájuk a DEA, pedig csak a webszolgáltatóval mondták fel a szerzödést, most már éppen újraépülöben vannak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén: amúgy nem olvadáspontot akartál írni? Bár valszeg egy fejezetben lesz tárgyalva az alap tankönyvekben.
|
| | | | |
|
