| Terence McKennaSiphersh, 2004. október 6. | | | | | | | | | | Az elején azt hiszem voltak ilyen önigazolási köreim, hogy ezért meg azért trippelek. Mostanság csak azért, mert jó. Elvárásom asszem kb. annyi van, hogy utazzak, meg hogy ha lehet, ne legyen testi vagy egyéb para, meg talán még annyi, mint életem bármely más pillanatával szemben.
rekreációs.trip@bombadiltoma.hu |
| | | | |
| | | | | | | | | | A meditáció és a tripp különbsége:
-Ami könnyen jön, könnyen is megy. -Ha ismered az utat, ismered a végét. Ha nem járod végig az utat, nem találhatsz újra oda.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Igen, most már értem, mit mondasz, Áki.
Terence McKennánál maradva: ő nem a meditációs segédeszközt látta ebben a két drogban, és szerintem az, aki jónéhányszor evett nagy dózisban pszilocibin gombát, az nehezen hiheti azt, hogy valamiféle személyes megvilágosodás, vagy felsőbbrendűvé válás kapuját nyitogatja. Azért mondom ezt, mert az igazán nagy dózisú trip eléggé megszeppentően feldolgozhatatlan tud lenni.
Ha valaki a nagydózisú gomba-tripek után is azt gondolja, hogy tökéletessé válhat, és hogy mindazt, ami a tripben a valóságból megmutatkozik beolvaszthatja saját létébe valami kozmikus egyelvűségben, akkor valóban könnyen frusztrálttá válhat, igen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Pont ez jött be az idézeteknél felül : )))
"Isten egy tudatállapot"
/ismeretlen/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | Azzal kapcsolatban jutottak eszembe ezek a gondolatok, amit a meditáciorol irtatok. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy elkezdik a gyakorlatokat, és amikor fényeket látnak, és hangokat hallanak, akkor azt gondolják magukról: "Én már sokat fejlődtem" és megelégszenek. Vajon aki új világokkal találkozik úgy, hogy ezért semmit sem tett, nem öntheti-e el elméjét az az érzés: "Én már nagyon sokat láttam, nagyon sokat tudok" Gondoljatok csak bele. Ugyan még semmit sem tett, hogy megérthesse ezt az infirmációhalmazt ami rázúdult, de már el is akadt a fejlődése. A meditáció elengedhetetlen az intellektus legyőzéséhez, a tudathordozók fejlődéséhez, aki dmt-zik, de nem tesz semmit az intellektus legyőzéséért, annak tudása csupán intellektuális marad. Semmi haszna belőle, csak belelátott egy olyan világba, amit sohasem érthet. Van ennél nyomasztóbb?
Szerintem ez ahhoz hasonló, mintha az ősember kezébe adnánk egy mobiltelefont, az emberünk látja hogy világít, meg pittyeg, és hihetetlen jelentőséget tulajdonít neki, mivel még senki sem látott ehhez foghatót.
A megvilágosodás mindenben ott van, mivel ez létünk értelme. Lehet, valaki ügyet sem vet erre, de ameddig el nem éri ezt, addig állandóan szenvedni fog. Ezt az utat mindenkinek végig kell járnia, attól függetlenül, hogy hisz benne vagy sem, vagy egyáltalán nem is foglalkozik ezzel. Ja és nincs tervem. Nem is szeretem a megvilágosodás szót. Ez olyan misztikusan cseng, én pedig inkább tudományos vagyok. Egyszerün ismerni akarom a Valóságot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ákimáki, hogy jön a gombához meg a DMT-hez Isten meg a megvilágosodás?
És, a másik, amit meg szeretnék kérdezni, te szeretnél megvilágosulni? Ez egy terv? Mikorra tervezed? |
| | | | |
| | | | | | | | | | a gyümölcsös mondatokkal egyetértek, de mindenkinek másféle gyümölcs ízlik |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ákimáki: egy megvilágosodott lélek el tudja dönteni, h el akarja e felejteni, h megvilágosodott. A bölcsesség megmutatja a naívság szépségét. |
| | | | |
|