 |
Terence McKennaSiphersh, 2004. október 6.  | |  | | | | |  | |  | | | | Nem tudja valaki, hogy megjelent-e magyarul T. McKenna valamelyik könyve? Ha igen, melyik? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Nekem egyébként Szamvan inkább az éleslátásos gondolatmenet tűnik kicsit fishynek (fischi hehe), mert ha a pszilocibin javítja a látásélességet, az azt jelenti, hogy a neurokémiai potenciál megvan az emberben erre a látásélességre. Az, hogy mi ma nem látunk olyan élesen, mint az elődeink, az várható az ilyen irányú evolúciós nyomás nagymértékű csökkenése miatt. Amikor ez fontos volt, akkor ugyan miért láttak volna az emberek alapból rosszabban, mint aminek a lehetősége ilyen egyszerűen előcsalható módon benne van az emberben?
De nem válaszoltam az eredeti kérdésedre, hogy mi a véleményünk az elméletről. Én alapjában véve egyetértek veled, bár ha akarjuk, nevezhetjük tudományos elméletnek. McKenna trójai falónak nevezte, amit be lehetne csempészni a tudományos köztudatba, hogy ott aztán kibújjanak belőle az öntranszformáló gépmanók.
A "teremtéstörténet" aspektusa szerintem nagyon fontos. Mert arról van szó, hogy az a bizonyos aranykor, ami utáni nosztalgia olyan következetesen meg-megjelenik a különböző ősi és ókori mítoszokban, nem csak egy vágyálom volna, hanem valóság. Hogy tényleg volt egy ilyen édeni ősidő, amikor a főemlősi egoizmustól és hímdomináns erőszaktól időlegesen megszabadulva harmonikus egységben éltünk a saját potenciálunkkal és a saját múltunkkal, a természettel. Ez talán a legvalássosabb jelegű része a McKenna szövegének, az archaic revival mítosza, az előremenekülés a múltba, ahol megvalósítjuk a sámánok évezredes álmát. Olyan, mint a keresztény üdvtörténet. A történelem megmerítkezés a pokol bugyraiban, hogy aztán elnyerjük a teljességet, aminek az ígéretéért elhagytuk a paradicsomot. Pontosabban ahogy a Bibliában, úgy McKennánál is kikergettek minket a paradicsomból, de úgymond nem véletlenül.
És persze, annak, hogy az emberréválásban ilyen központi szerepe lehetett egy hallucinogénnek, hogy ez volna a missing link, vagy a missing factor, az nyilván a drogok megítélésében is nagyon jelentős lehet. A hallucinogének fogyasztása már csak azért sem tekinthető természetellenesnek, mert az emberréválás folyamatának szerves része. És alapjában véve szerintem igaza van a McKennának abban, hogy az elmélet tudományos validitása eléggé alacsony mércén mérettetik meg, mert ugyanis nincs igazán alternatívája. Nincsen igazán megalapozott elmélet arra, hogy miért váltunk emberré ilyen hirtelen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szamvan:
McKenna a Roland Fischer látáskutatásaira utal, erröl Science-cikk pld.: http://www.mimbres.com/holp/holpath/cartog.htm
Evolúciósan meg (elméletileg) több stimuláns -> több szex -> több utód.
A nyelv nem valószínü hogy kialakult volna a mostani agy/koponyaméret elérése elött, ami csak 130-100 ezer évvel ezelöttre tehetö.
A pleisztocén korban azért nem volt buli az élet: néhány tucat fös emberhordák, legtöbbjük kisebb-nagyobb gyerek, max. élettartam kb. 20 év. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mondjuk jobban látnak, és így több gyereket meg tudnak védeni a macskáktól, és több gyereknek való kaját össze tudnak vadászni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem feltétlen van igazad, Szamvan, mert a körülmények gyakran gyorsabban változnak, mint a genom. Az étrendbeli változással gyorsabban tud alkalmazkodni az ember, mint a genetikai változással.
A látásélességgel kapcsolatos kísérleteket Roland Fischer végezte el a hatvanas évek végén.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Meghallgattam egy beszédét és szerintem az, hogy a szexuális stimuláció amit a gomba okoz az evolúciósan előnyös lenne, az egyszerüen irreális. A természetes szelekció évmilliók alatt kialakította , hogy olyankor "izguljon fel" az emberi faj egy adott példánya amikor az a legoptimálisabb és ha ezt a rendszert megzavarjuk az semmikép sem tesz senkit túlélöbbé, bár azt sem gondolom, hogy ez jelentős hátrány lenne. A pszilocibin látásjavításáról meg még nem hallottam, de majd utánanézek, hogy igaz-e.
bye/szamvan |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szamvan:
Ugyanezt kérdezem én is, mivel éppen egy evolúciós pszichológiai esszét írok a tudatmódosítás esetleges adaptív elönyeiröl.
A Google 351 oldalt talált "mckenna terence stoned ape theory evolution mushrooms" címszavakkal, legtöbbjükön ugyanaz a Wikipediás szöveg található, amely McKennától idéz, kritika gyk. sehol; kérdések és részletek az interjúkban találhatók, a legjobban összeszedve itt: http://users.lycaeum.org/~sputnik/McKenna/Evolution/theory.html
A "Stoned Ape" elmélet szerint a legutóbbi jégkorszak kezdetekor néhány fákon élö föemlöscsoport az észak-afrikai dzsungelböl a füves (hehe) vidékekre húzódott. Mindenevö étrendjükbe került a pszilocibingomba, mely a legelészö patás állatok ürülékében nött. A pszilocibin egyrészt kiélesítette a körvonalak látását (ami elöny a vadászat tekintetében), másrészt stimulálta a szexualitást (ami elöny a szaporodás tekintetében). Harmadrészt érzékszervi összemosódást, szinesztéziát okoz, amely kialakíthatta a beszélt nyelvet, mivel képeket hoz elö hangok segítségével mások elméjében.
McKenna szerint ez a 75000 - 15000 évvel ezelötti korszak tehát egy "földi paradicsom" volt, ahol átlagban holdciklusonként egyszer rituális keretek között, gomba által eltörölt egóval, közösen összekapcsolt tudattal táncoltak-énekeltek-szexeltek az emberek. A jólétnek az újabb éghajlatváltozás vetett véget kb.10000 éve, aminek következményeként megritkult a gomba. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mi a véleményetek a varázsgombás evolúcióelméletéről?
Sztem nagyon érdekes, bár inkább egy szép teremtéstörténetnek látom, mint tudományosan megalapozott elméletnek, de amíg nem cáfolták meg addig mindenképp benne marad a pakliban :P
bye/szamvan |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A monoteista antropomorf Istenről az a véleménye, hogy fogalma sincs, miről van szó, nem igazán tud hozzászólni. "Egy nagy kérdőjel". De nagyonis van egy központi jelentőségú végső elv, végső cél a filozófiájában, ami folyton jelen van a színfalak mögött, és valamiféle magyarázatot próbál szolgálni arra a kérdésre, hogy mi folyik itt. De ennek a felfogásában nem az elvet tartja elsődlegesnek, hanem a tapasztalást. A pszichedelikus élményben megmutatkozik az idő végében lévő teljesség teremtő vonzása. Ez hozza létre a csillagokat, az életet, az embert, és végül önmagát. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mond.
Internalizálja (en-theo-gen) és pszichedelikumokkal eteti ("Food Of The Gods"). |
| | | | |
|
