 |
Versfaragásbarka, 2004. szeptember 8.  | |  | | | | 181. Örmény | 2006. február 12. 19:41 |
| |  | |  | | | | |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Nekem is tetszenek! Főleg ez utóbbi...:) |
| | | | |
| | | | | | 179. Örmény | 2006. február 12. 18:34 |
| | | | | | | Ez komoly? mert akkor még majd írok.
Maskara
Kutyák pofáján lecsorgó véres élvezet,
Csattanómaszlag csattogást hallgat a képzelet!
Fönt a fekete mennybolt mögött Isten egy nagyot kiáltott:
Húsz forint a feltámadás, s százért teremtek új világot!
Megalvad lassan az éjszaka, a jeges fenyőfák körül,
s feketególyák vicsorgó csapata afrikába röpül,
Betérek egy Menny-boltba, s filézett megváltást veszek,
Az Élet súgott egy jó ötletet: Farsangon skizofrén leszek! |
| | | | |
| | | | | | 178. anjou. | 2006. február 12. 18:12 |
| | | | | | | | Nem vagyok egy nagy műértő, de nekem tetszenek. Én szívesen olvasnék még ilyen verseket tőled. :) |
| | | | |
| | | | | | 177. Örmény | 2006. február 12. 13:23 |
| | | | | | | | no, most én kérek őszinte kritikát, előre is köszi, ja és ilyesmikből van még kb 80db, ha teccik, írok még... |
| | | | |
| | | | | | 176. Örmény | 2006. február 12. 13:21 |
| | | | | | | Képzelj!
Képzelj egy erdőt gennyedző fákkal!
Vérző indákkal, félhomállyal!
Képzeld az eget fekete nappal,
Vörös felhőkkel, s hó helyett savval!
Képzeld az embert késsel fejében,
karddal kezében, karóval szívében!
Képzeld az állatot pokol tüzében,
a föld alatt mélyen, hogy mind ott éljen!
Képzeld a felhőt, s fölé a tengert!
Képzelj szerelmest, ki szeretni nem mert!
Képzelj fekete tükröt eléd, s mögéd,
és képzeld el, hogy ez még nem elég!
Képzeld a végtelent! Elfér kezedben!
Képzeld, higany lüktet szívedben!
Képzelj lángoló lombot a fákra!
És képzeld magad e képzelt világba! |
| | | | |
| | | | | | 175. Örmény | 2006. február 12. 13:17 |
| | | | | | | Altató
Az illatos bagólevél
pipám szájába halni tér.
Füstben izzik nappalom,
s füst ringatja csillagom...
Dobókocka sorsomat
gurítsd el messze kedvesem!
Föl-föl síró gyomromat
bor csitítsa selymesen!
Felémkacsint a végtelen,
megbotránkozik képemen,
Fülembe kúszik, és hagyom:
Altasson altatódalom!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | thx, meg az őszinte kritikát is:), valóban szomi dolog... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nézd.. az őszinte kritikám az, hogy ez egy aranyos-szomorú vers valakitől aki valószínüleg csalódott.. De lehet, hogy ez nem igaz. Ha átérezném amit te az írása közben, teljesen más lenne.. Ezért nehéz egy embernek a más művéről nyilatkozni..
De ha tényleg valami szomorú dolog ihlettem akkor: Fel a fejjel!
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nem vmi nagy vers, de csak az enyém:), nagyon sokat jelentene nekem ha írnátok őszinte kritikát rá... Előre is kössz:), pá |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Almafáként kéne élnem,
mert nélküled nem élet az élet,
Sok virágot teremhetnék, még
nélküled is boldog lennék.
:-( |
| | | | |
|
