 |
Versfaragásbarka, 2004. szeptember 8.  | |  | | | | |  | |  | | | nothing is nothing.
or is nothing more?
or is it just a méme
of susan blackmore?
(gondolta és aztán inkább a kórust hallgatta.
elalvás előtti re:mesén vihogva:)
mi érdibb neked:
én, vagy a tudatlétra?
- kérdezte sopán géza
a zsáneres űrhajótolvajnőt,
egy napon,
de nem mikor ezt mondom,
hanem egy olyanon, amikor fény
tükrökkel derült
egy sajátmagába szorulós lény
álcamagötti arcélére
aki éppen egy szönyegen ült.
nos a békák dóremifáznak,
miattad elmegy a rakéta
hagyjál már békén, te géza.
-szólt a válasz, majd még így:-
idejemúlt fricskák halásznak
még mindig
iszonyú sok a harmatba sírt
emlékkönyv
nemtudom mi az okom
és utálom
ha nem vagy lélekrokon.
aztán egy sárkány repült
vagy talán.
...
nothing becomes a valid
experience, when rapid
highlights in the storyline
preserve reality: as it is, now, whenever.
do i want to keep up to nothing?
is it a fragile understanding
of divinity? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | szerelemkarantén
nincs ellene karatém.
csak
más cella
@
másvilág
@asztrálmező.
de inkább most is máshol
seholsincs távol
rétegek közt suhan
a zsinór.
net-e-függő kvatyerka,
szinte.
elzárva, titokban.
a reptéri bazárban
-legalább lehet parfümcsatázni és botoxos krémbe beleborulni.-
várni kell a továbbrepülésre.
mindegy.
szerelemkaratntén
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | olyan volt, mintha nem.
;
lett
volna.
ha hiszem @ múltban vagyok
boldog
mégis jelen.
tüskés rózsatöve
jövő boldog
múltja.
;
olyan volt, mégis, de most
@. |
| | | | |
| | | | | | 406. the end | 2008. április 23. 15:36 |
| | | | | | | Dal utazáshoz
A vándor egy nap sétálni indult,
Az erdőbe, ahol nagy vihar dúlt.
A fák csábították, beljebb és beljebb,
Látta a fenyőket és több nem is kellett.
A fenyők integettek, hullámoztak szépen,
A felhők szinte folytak, tekeregtek az égen.
Ebből tudta meg, hogy kezdődik a béke,
És 10 órán keresztül nem is lesz vége.
A felelőtlen vándor, az útról lelépett,
S 2 méterre tőle, a rengetegbe tévedt.
Kezével, s a képpel, mint festékkel játszott,
A szín és a forma táncolni látszott.
Mosolygó boldogsság énekét hallotta,
Ki éppen akkor a miséjét tartotta.
Kezet fogott vele, lassan tovább indult,
Mire a dallam, egyre csak halványult.
Céltalan mászkált, mert mindene meg volt,
Nem volt fáradt, és nem volt lehangolt.
Csendben élvezte az élet szépségét,
Aztán sötétedéskor lassan hazatért.
Szerintem nem aludt, mert álmos nem volt,
Csak hanyatt feküdt, s gondolatban bandukolt.
De Ha reggel végre elalszik, és délután felébred,
Új napja utat ad egy egészebb életnek... |
| | | | |
| | | | | | 405. the end | 2008. április 23. 15:31 |
| | | | | | | ez a vers eredetileg angol (úgy hatásosabb), de sztem tele van hibákkal,
úgyhogy szabad fordítással átírtam magyarra...
_____________________________
hold your hands, mother
i wanna give you some blotter.
To see and to listen
the world
I never knows anything,
But I don't tell that you ever
What I see and smell,
It isn't real or better
Then what you touch and hear.
But the sounds and the pictures
are real
Some people can lie
But we hear
Just your mind take false senses
And the world is just an imagined thing;
So come with me, so follow me,
To a hard trip in this imagined world
And what you heard and saw
You can't remember now
And you don't know where are you
You can't speak just do.
___________________________________
anya kérlek, tartsd a kezed,
szeretnék adni egy bélyeged,
hogy hallhasd és lásd
a világot.
az alkonyatban táncolnál a fákkal
és tudnád, hogy csak a képzelet,
hogy a világ nem valóság,
mert az egészet csak képzeled.
de a képek és hangok valósak,
néha hazudnak az emberek,
amit hallasz, csak tiszta hangok,
rájössz, csak az elméd hazudik neked.
szóval gyere velem,
kövess engem,
egy nehéz sétára az elképzelt világban,
csak érzékelj, mert az korlátlan,
nem fogsz emlékezni,
nem fogod tudni hol vagy,
nem fogsz tudni többet beszélni, csak
cselekedni. |
| | | | |
| | | | | | 404. Tom003 | 2008. április 12. 13:05 |
| | | | | | | Egy húsvéti vers... picit átdolgozva: :)
ZÖLDerdőben jártam,
BRINGÁsokat láttam,
De elSPURIZtak GOMBÁt szedni
te jösz e velem LABDÁZNI?
ide a CSOKI tojást!
sajátos költemény :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mennyünk el a legforgalmasabb városokba
hogy ott találjuk meg a legnyugtatóbb pontot
egy száz emeletes tetjét, vagy egy világítótornyot
Egy omladozó épület peremét
ahol surlódik gyöngéd halál és a lét
Nézzetek le a párkányon állva
Szívjatok még egy slukkot, arra várva,
hogy mit kell most tennetek
leugrani vagy szívni még egyet.
Sétáljatok végig velem, a házak tetején
ugráljunk le, s föl a magasba könnyedén
és ha végül nincs már több slukk hátra
ugorjatok,legyetek szabadok,kelljetek szárnyra...
/Romulus 2007 június 8/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Sziasztok! Pénteken ugye Költészet napja, ezért a pécsiek és ahhoz közelieknek ajánlanám az itteni "Literális ingyenkonyhát". Info: http://www.0411.hu , délután 3-tól szabadtéri felolvasások ismert és kevésbé ismert, pécsi és kevésbé pécsi iróktól, este folytatás az Ifjúsági Házban. Ja, és most kiderül, van-e környékbeli Daathos... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sonek: Ezeket még csak most olvastam. A hatos tök jó.
Hetes is.
Nyolcas is. :) |
| | | | |
| | | | | | 400. sonek | 2008. március 12. 23:22 |
| | | | | | | vénuszvirágaink kibontakoznak
1.
sokat élt és tudott a bölcs Heródes király
Mózes és az evangélisták
pápák és tízezer vagy talán több nemzetségek
elhitték nekik bölcs szavaik.
2.
vannak akik csak napnyugtáig élnek
mások évszakokat alszanak végig
és többek csak virágzanak
ideigóráig hogy fattyaikat
ikráikat
borjaikat és fiaikat
lányaikat
megfogantassák
3.
izmusaink végtelen száma
Jézusnak szavait
megcáfolták
4.
mi is kiderítjük lehetőségeinket
feltérkepezzük
és magunkévá tesszük
megrágjuk a megrághatatlant
megemésztjük a MEGEMÉSZHETETLENT
mert mi emberek
elrágjuk az idő vasfogát
a szentháromság börtönrácsait
5.
én is csak egy szaporodni akaró tarisznyarák vagyok
6.
szegény gélyi jános bárcsak látta volna a vénuszvirágokat
mikor egy sötét és hallucinált estén
a hirtelen virágzásnak indult
dunakorzó sárga szörnyetegei kettes számmal homlokukon
tovatűnt vágyalmokat kergetnek
7.
miért hallgatsz dzsesszt
miért nem vársz csak gyökereid megszilárdítására
hogy ásványi agyagokat és kokaint szívhass magadba
hogy győztesen kerülj ki a háborúból
melyet már a sínai hegy lángba borult aljnövényzete óta folytatsz magaddal
8.
az evolúció óta tudod
vert hadunk csonthalmain nem lesz győzedelmi ének
nem kiált rá senki az ostobára
9.
nagyvad
vagy
ragadozó testét ugyanúgy megeszi a féreg
férget eszik most valaki a dzsungelben és őtmeg vírus támadja
10.
jegyezd meg halandó
mindig vonzó színeket nyomtat magára
és sosem heccel veled
ő is fél az éhhaláltól
vigyázz magadra ne félj bátor lenni
ha eljön az idő
amikor a légy falja fel a húsevő növényt
|
| | | | |
| | | | | | 399. sonek | 2008. március 11. 18:07 |
| | | | | | | Drogok.
Gyertyafényben tetszik most a tévében a show.
Kezemet égeti a csikk.
Még egy slukk és vége.
Nincs több.
Vége már. |
| | | | |
| | | | | | 398. skizzi | 2008. március 11. 17:36 |
| | | | | | | /Elvásó erek, lomhadó izomzat
híguló szövetek, a sejtek döglődnek
Csontralappadt bőr, lelankadt nemiszerv
Összenéző vállak, szemek vértengerben
Teherrévált máj, a tüdő tönkrement
Nehézség a járás,
Nyűg a gondolkodás
Összefolyó mindennapok
Féligismert nevekkel féligismert arcok
...Valamikor egyszer.. de az már réges-rég volt/
Nem féltem elindulni
(de!)
Az érzkezéstől rettegek
Tudom, hogy
Nem vár engem senki
Elfogyott mindenem,
Egyedül maradtam
fehérfal-önmagammal
Nincs olyan, hogy választás,
el kell temetkeznem
be kell temetkeznem-
(A semmit nem tehetem-
Addig kaparom míg)
egy csattanással
idebent
semmivé leszek
/Egyre mélyebben
bűntudat és vádak
ahogy a test elsorvad
szűkülnek a vágyak
ahogyan az elme
iszamossá olvad
szétmállik az értelem
Megállni már nem lehet-
Továbbhajt a félelem/
("Amit elkezdtél, fejezd be, fiam!"
Amit elkezdem...
Igen, Apa, igazad van.
Ha már elkezdtem...) |
| | | | |
|
