| Koncentráció, meditáció, kontemplációdeeptrip, 2004. augusztus 27.
| | | | 23. Ákimáki | 2004. szeptember 15. 08:17 |
| | | | | | Nem véletlenül úgy ábrázolják a szenteket, hogy egy fénykör veszi körbe őket. Ha csak a feje körül van, arra azt mondjuk: "glória" de az egész teste körül is lehet. Ennek meg van a maga magyarázata, de szerintem inkább nézz meg egy emberi ábrázolást, amelyet a csakrák ábrázolása végett készítettek. Amikor elkezd működésbe lépni az intuíció központod (fentről a második csakra) , akkortól már minden ember körül láthatod az auráját. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szem becsukás helyett inkább a háta mögé kellett volna menned... |
| | | | |
| | | | 20. Talamon | 2004. szeptember 13. 20:22 |
| | | | | | nagyon is idevág az a #10 ;)
hát hogy lehetne elképzelni az elképzelhetetlent? a szem nem látja önmagát a kard se vágja saját nyakát |
| | | | |
| | | | 18. Ákimáki | 2004. szeptember 13. 17:23 |
| | | | | | "te vagy az egyetlen akinek hozzászólása eddig a 0-val volt egyenértékű"
Legalább a hozzászólásomban felfedezted az ürességet : )
Miért meditálok? Mert a meditáció egy eszköz, a szamádhi felé vezető úton. Sokféle spirituális út van, mindegyiknek a szamádhi a célja, vagy inkább a végső eszköze a valóság meglátásához.
Amikor meditálok, függőleges a gerincem, a hátam egyenes, a fejem enyhén előre döntöm, nyelvem hátra pöndörítem, figyelmem egy pontra koncentrálom. |
| | | | |
| | | | 17. cellux | 2004. szeptember 13. 10:38 |
| | | | | | a buddhizmusban a meditáció két fő válfaja ismeretes: a samatha és a vipassana (tibetiül sine és lahtong).
a samatha feleltethető meg annak, amit mi koncentrációnak hívunk: a figyelmet egy adott dologra, pl. a légzésre kell ráállítani, és ha elterelődik, visszaterelni. ezt addig kell gyakorolni, amíg a tudat erőfeszítés nélkül ragad a tárgyára.
a másik pólus, a vipassana "hátrafelé" megy, tehát nem egy pontba koncentrálja a tudatot (bele a nullába), hanem hátrafelé kiterjeszti a térbe: itt az a feladat, hogy az ember teljesen elengedjen mindent és eggyéváljon a térrel. ezt addig kell gyakorolni, amíg el nem tűnik a határ a kint és a bent között.
aztán a végén a kettőt összekapcsolják: a vipassana tér-meditációja teremti meg a nyugodt, neurózisoktól mentes hátteret, ami előtt a samatha összpontosító képessége az akadályokat mesteri módon kibogozva végighalad a következtetések láncolatán és így végül felfogja az énnélküliséget, majd az ürességet (minden dolog önlétezésének hiányát).
ez a hinajána ösvény beteljesülése.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Tetrahíd érdekes amiket így irogatsz. Nagyon fennkölt és nemes, viszont senki se mondta, hogy a koncentrációnak bármi köze is lenne a meditációhoz (ezért se szinonímák). Sőt...talán pont az ellentétje? Lényeg, hogy a koncentrációt érdemes a meditáció ELŐTT gyakorolni, úgy jobban tudod kezelni elmédet! |
| | | | |
|