| Közöttük élsz de mégsem velükBuci, 2002. június 10. | | | | 38. doki | 2004. július 21. 11:37 |
| | | | | | re27: egy a huszas éveiben járó ismerősőmet (:) rábeszélték hogy egyen gombát. előtte csak látomásból (:) ismertem. amíg utazás előtt dumáltunk láttam, hogy a csávó tökre olyan mint én, és semmi lelkiismeretfudalásom nem volt, hogy gombát adtunk neki. meg aztán persze jól is jöttek ki a dolgok :)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Bocs, Téboy, lehet, hogy tényleg nem érdemben szóltam hozzá a felvetésedhez... A kérdésem az, hogy amit leírsz, azt értem, de mit vársz? Azt írod, itt főként a szép élményekről lehet hallani. Nos nem tudom mi a statisztika, de én úgy veszem észre, aki leírja a szép élményeit, az általában leírja a kevésbé szépeket is. Aztán azt írod, hogy egyesek élete nem úgy alakul, ahogy tervezte... Az élet nagy fordulatokat vehet drogok nélkül is, szóval én ezt nem látom akkora gondnak. Rendszeres drogfogyasztókká válnak... oké, de vannak, akik problémamentesen csinálják ezt... Fiatal, általában megtört lányok... természetesen bizonyosan vannak ilyenek... és elég baj, ha már fiatalon megtörtek. Az is igaz, hogy ha egy rossz állapotban lévő bedrogozott 14-16 éves lányt látnék, engem is zavarna... csak fontos lenne megérteni, hogy miért is. Csak azért mert annyi éves, amennyi? Nem tudom, valszeg...
"Látom azt, hogy amit a drogokról tudunk (nagy átlag), az baromi kevés."
Éppen ez a daath célja, hogy többet lehessen tudni...
"De azért néha ne csak a saját trippjeitekre gondoljatok, hanem gondoljatok bele abba is, hogy ez egy fiatal lány életében milyen változásokat hozhatnak!"
Na végül is erre reagáltam annó... szóval szerintem bele szoktunk gondolni... De igazából mit szeretnél? Hogy mit csináljunk? És van valami különösebb oka, hogy ennyire kihegyezted a dolgot a lányokra? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát, mantis, egyet kell hogy értsek...
Ha ebben a világban minden szép és jó, akkor miért ne nézzek meg egy másikat? |
| | | | |
| | | | 35. mantis | 2004. július 20. 22:20 |
| | | | | | Téboly, gondoltál már arra, hogy nagyságrendekkel többen vannak, akik nem azért esznek/szívnak ezt-azt mert boldogtalanok? Azt tapasztaltam ha éppen mélypontos időszakom volt, akkor a trip vagy a fű vagy akár az eki inkább visszavetett és rosszabbul lettem tőle. Elég nagy tévedésnek érzem ha valaki szeretet/boldogság pótléknak használja. |
| | | | |
| | | | 34. téboy | 2004. július 20. 21:32 |
| | | | | | Cellux volt az aki érdemben hozzá szólt az általam felvetett problémához. Valamit mondasz! Ha mindenki boldog lenne a saját kis szaros életével, akkor biztos nem lenne, akkora vonzó ereje, egy egy ilyen szernek. Bár az emberi kiváncsiság még így is nagyot nyom a lattban... Én elégedett vagyok az életemmel, és nem hiányzik az a boldogságözön, amit esetlegesen egy tripp alatt begyüjtenék. Nem érzem magaménak, és maradandónak. Amúgy én az a tipus vagyok aki "egy bögrével" boldog egész életében. Szal ha meg kapom a szükségleteimet, akkor felhőtlenül boldog tudok lenni. Sajnos NAGYON SOKAN nem kapják meg még az alapvető szükségleteiket sem. Például: szeretet...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ja ez az, hogy én sem merek "tevékenyen" részt venni... Pedig elég rendben lévő lánynak tűnik, de mégsem merem felvállalni. Szóval áthárítom... Pedig lehet, hogy nálam rosszabbal akad aztán össze... De az is lehet, hogy jobbal...
|
| | | | |
| | | | 32. mantis | 2004. július 20. 18:05 |
| | | | | | Ákimáki, porszívóztál már egy darab bélyeggel? :) Én még nem, de így látatlanban azért azt mondanám, hogy a porszívóval tisztább lesz az eredmény.
Próbáltam kitalálni, hogy hol húzodik meg a határ az értelmetlen és az értelmes termékek között, de azt hiszem van aki egy bögrével beéri és boldog egész életében és van akinek a bifidusz eszenzisz meg a liposzómák vagy mi a csöcs sem elég.
Persze, akinek nálam több termékre van szüksége az élete során az mind konzumidióta, akinek meg kevesebbre az csöves. ;)
Bomba, erről a felelősségről már volt itt szó sokszor, szerintem ne áltassad magad azzal, hogy bármilyen befolyással lehetsz arra a lányra. Ha az a lány ki akarja próbálni ki is fogja, maximum a segítségeddel kicsit hamarabb, a segítséged nélkül meg egy kicsit később. Én ilyenekben nem szoktam tevékenyen segíteni, csak ha tudom hogy már nem "szűz". Ha nagyon akarja, akkor meg szinte mindegy is, hogy segítesz-e neki ebben vagy sem, valahogyan meg fogja oldani. |
| | | | |
| | | | 31. homen | 2004. július 20. 14:36 |
| | | | | | ..az élet a legsúlyosabb drog.... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | A "drog vs. élet" szembeállítás súlyosan buta. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Látok a tv-ben egy porszívó reklámot, esetleg megveszem a porszívót, mert könnyíthet az életemen. Fájdalom csillapítót is azért eszem, mert így jobb nekem. Kocsival is azért utazom, mert ez a legkényelmesebb. Az egész fogyasztói társadalom azt sugallja, hogy mindenből a legjobbra, legkönnyebbre, legszebbre stb. van szüksége a modern embernek.
Vajon miért nem felel meg mindezen kritériumoknak egy LSD papír? |
| | | | |
| | | | 28. cellux | 2004. július 20. 10:33 |
| | | | | | Ha a drogok által kínált valóság tényleg jobb lenne, mint az élet, akkor szerintem érdemesebb lenne drogozni. Ha viszont az élet a jobb, akkor csak az fog - az élet élése helyett - a drogokhoz menekülni, aki NEM LÁTJA, hogy az élet a jobb.
Ezért a drogokat nem úgy kellene "kezelni", hogy betiltjuk (vagy, hogy engedjük), hanem úgy, hogy megmutatjuk a drogosoknak (az embereknek), hogyan élhetnek olyan életet, ami többet ad, mint a drog. Ha ezt nem tudjuk megmutatni, akkor viszont - érzésem szerint - semmi alapunk nincs arra, hogy szankcionáljuk a döntésüket.
A mi társadalmunk azt csinálja, hogy amikor bebizonyosodik saját életképtelensége, akkor megpróbálja visszaszorítani azt a jelenséget (a drogozást), ami a problémát világosan érzékelhetővé teszi.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Téboy: hmmm... igen... illetve nem tudom. Irtó nehéz téma ez, és néha az ember testközelben is megéli a felelősség vagy a felelőtlenség dilemmáját. Múltkor mesélünk a barátnőmmel egy 20 év körüli lánynak kellemes gombaélményeinkről... aztán pár nap múlva telefonál a barátnőmnek, hogy akkor mikor is gombázunk. Hát én lapítok azóta is... nem is ismerem olyan jól a lányt, meg szóval, főleg a múltkori gomba-badtripem után már óvatosabb vagyok... vagy mégsem, hiszen butamód asszem csak a pozitív élményekről meséltem neki... Nem tudom persze, hogy önmagában azzal, hogy lapítok, felelősen viselkedem-e, vagy csak másra hárítom a felelősséget/felelőtlenséget, aki majd nem lapít.... Részben arra jutottam, hogy azért lapítok, mert nem ismerem őt eléggé. Most akkor ez így mi? Hiszen aki nekem először LSD-t adott, az sem ismert engem olyan jól, szóval meglehet, hogy hipokrita dolog részemről a lapítás... Magam részéről baromira örülnék, ha okos emberek kitalálnák végre, hogy hogyan meséljünk vagy (ne meséljünk) felelősségteljesen az ilyen élményekről és hogyan vezessünk (vagy ne vezessünk) be másokat ilyenekbe, mert asszem épp elegen dilemmázunk ezen... |
| | | | |
|