 |
A kulcsNomad, 2004. május 3.  | |  | | | | 18. Bard | 2004. május 4. 12:05 |
| |  | |  | | | Hát akkor tényleg durva lehetett ez a hétvége... Én csak annyit fogtam az egész partiból, hogy találkoztam egy zsonglőr barátommal, akitől megkaptam életem első ekijét, és rádobtam egy space pussy-ra. Aztán vége. :-))))))))
|
| |  | |  |
| | | | | | 17. doki | 2004. május 4. 12:00 |
| | | | | | | "Nem mondod, hogy LSD, gomba, meditáció nélkül nem lehet megtalálni az utat... (nekem ez jött le abból, amiket írtatok)
A belső nem függ külső szerektől, dolgoktól és tettektől, csak a "kattanás"-tól, ha átéltél egyetlet másodpercet, amikor kattantál, akkor másképpen fogod látni a világot... persze erre lehet eszközöket is igyénbe venni, de nem lehet feltétele az út megértésének"
én azt mondom, az út sem más mint, egy szórakoztató játék amivel elfoglalod magad amíg megszabadulsz. abban segít, hogy ne szenvedésnek fogd fel az ebben a világban eltöltött időt.
ahogy Csögyam Trungpa irta, mindannyian reménytelenségre vagyunk kárhoztatva. be vagyunk zárva egy börtönbe amiből nem tudunk kijutni, akármit is teszünk. ha ezt elfogadjuk, akkor elkezdhetjük dekorálni a börtön falait, élvezni a kosztot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szavak
11:11
Minden csak A Tudatban van. Tudatos álmotokban felfogjátok gondolataim, melyeket egy kézpár irányít a végtelen gyönyör káoszából.
A Matrix változik, sorra nyílnak a kapuk, gyúlnak a fények. Egyre teremnek a Kulcsok, melyeket levadásszák a Szabadságra vágyó Energiafénylények.
A megszabadulás nem romantikus édesvízi egóetető evilági könnyed szórakozás, nincs haszna, egyre félelmetesebb, s a tét egyre komolyabb. A megőrülés határáig félelmetes - azon túl leírhatatlan. De szerencsére a leírhatatlan is leírhatatlan.
El kéne gondolkodni azon, hogy vajon egyáltalán el kell-e gondolkodni azon, hogy el kell-e gondolkodni azon, hogy el kell-e gondolkodni azon, hogy vajon most már el kellene-e gondolkodni azon, hogy el kell-e gondolkodni Azon.
5 gramm szárított gomba természetbeni elfogyasztása teljes bizalomnyilvánítás Gaia felé, a kis minta belesimul A Mintába, a harmónia beáll.
A Gomba megmutatta, hogy ez az egész Lét csak egy Álom A Tudatban, minden dolog s nem dolog ugyanannyira üres, mint amennyire teljes.
Most már csak mandalákat látok s csak mantrát hallok. Nincs szükségem magamra, ezért többé nem vagyok, vagy ha igen, hát nem véletlenül:)
A Gomba megmutatta, hogy csak a jelen van, és ez végtelenül könnyed, fénylő, s tökéletes. Soha többé nem vagyok egyedül és soha többé nem leszek sötétben.
A Gomba megmutatta, hogy önszántamból jöttem e világra, s önszántamból hagyom el. Nincsenek céljaim, az Erő vezet, önmagam s mások ítélkezésének elhagyása végképp átlendített.
Micsoda perverz cselekedet is nem bízni A Mostban, micsoda kaján humor ebben a végtelen Tudatban fenntartani egy énképzetet, egy személyiség, s egy világképzetet! Ettől valós a világ, mert valósnak hiszik. Amint az ember elengedi a gyeplőt, nem lenne semmi.
Anno az LSD-vel megtanultam elengedni a gyeplőt, a Gombával pedig rácsatlakoztam az egész Létre.
A parti elején már hatott az LSD, amit még be se vettünk, s bevétel után vagy 10 perccel már egyenest odavitt, ahol mindig is voltam: A buddhista tisztaföldre, melyet már soha többé nem hagyok el.
Mindig is voltak ezek az élményeim, csupán tudatom nem volt kitisztíva eléggé, hogy felfogjam. 5 gramm gomba eléggé kitisztította.
Kb fél-háromnegyed óra alatt Szellemem tudatára ébredt mindannak, mi most vagyok. Erőm ezzel akkor ki is merült, csak a napkeltével tért vissza Látásom.
Tudom, hogy nem tudom, hogymi van, hisz most már nincs szükségem arra se, hogy bármi is legyen. |
| | | | |
| | | | | | 15. Nomad | 2004. május 4. 09:40 |
| | | | | | | "Az jutott eszembe, hogy ha ennyire belehúztok, akkor a végén mi felfedezni való marad?"
Hát a tudatmódosító anyagokról semmi.
"ezt úgy érted, hogy simán be tudod tolni, és el tudod engedni azt az energiát, amit a trip ad?"
A trip már nem igazán tud hozzátenni az energiához. LSD vagy pilótakex tökmindegy.
"egyszer csak Talamon mutatta, hogy nézzek fel, és jé, elrepült felettünk egy UFO"
:) kinek a set-je alatt történt ez?"
Ő mutatta meg, de egyértelmű, hogy az én kérdésem volt. Mindíg is kiváncsi voltam rá, hogy vannak-e, és ha vannak milyenek, de Gomba megmutatta, hogy minden más élőlény is csak Gomba, tehát mégsem idegen.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mantis, nem hinném, hogy megunhatóak ezek a "felfedezések", pláne, mert az csak a kezdet, hogy megért valamit az ember.
Jó olvasni Nomad gondolatait, felidézi bennem öt-hat évvel ezelőtti találkozásaim Gombával. Az az érdekes, hogy akkor elég mély "kattanást" éltem át, viszont csak most, évek múltán, mikor már nem keresem, érzem, hogy igazán belém ivódott az élmény.
És igen, doki, ettől "jó kis buli" lesz a lét. :) |
| | | | |
| | | | | | 13. mantis | 2004. május 3. 22:46 |
| | | | | | | Ja, és az hogy május elséjén csináltátok az külön vicces.
európai egyesült állátok! :) |
| | | | |
| | | | | | 12. mantis | 2004. május 3. 22:43 |
| | | | | | | Szép kis overdose.
Az jutott eszembe, hogy ha ennyire belehúztok, akkor a végén mi felfedezni való marad? Tudom hogy végtelen meg bla-bla, de ha pl egy fraktálba folyamatosan nagyítasz bele és soha nincsen vége, az unalmas lesz egy idő után.
A férfi-nő határainak elmosódását egyszer én is átéltem. Egy fiú barátommal korongoztunk és egy idő után azt vettem észre hogy milyen szép nő. Csak a femenim oldalát láttam és akartam is neki mondani, hogy milyen szép, de aztán mégsem mondtam mert megijedtem attól, hogy meg fog ijedni tőlem....
De lehet hogy már ezt sokszor leírtam?
Nomad, ez a "nincsen hatással rám az LSD" kicsit a Neurománcra emlékeztet, ahol a csávóba beszerelnek egy szerkezetet, ami azonnal kiszűr mindenfajta kábítószert a véréből és ezért nincsen semmi hatásuk. Én ennek nem őrülnék annyira szerintem, elég nagy kitolás lenne.
Azért irigyelem az élményeiteket, mozgalmas lehetett... :) |
| | | | |
| | | | | | 11. update | 2004. május 3. 21:19 |
| | | | | | | "..."de gondolkodással nem tudjuk befolyásolni a mélyebb szinteket. ez olyan, mintha a peremen gördülő fogaskerék akarná más irányba
kényszeríteni a központi nagyot"
ha sehogyan nem tudja, akkor az sem számít, hogy mit gondolsz.
ha szenvedsz, akkor is elég a karma, ha nem szenvedsz akkor is elég a karma. innentől fogva az egész megvilágosodás keresése, meg úton haladás csak valami amivel elfoglaljuk magunk amivel amíg megszabadulunk. se gyorsítani se lassítani nem tudjuk..."
Nem mondod, hogy LSD, gomba, meditáció nélkül nem lehet megtalálni az utat... (nekem ez jött le abból, amiket írtatok)
A belső nem függ külső szerektől, dolgoktól és tettektől, csak a "kattanás"-tól, ha átéltél egyetlet másodpercet, amikor kattantál, akkor másképpen fogod látni a világot... persze erre lehet eszközöket is igyénbe venni, de nem lehet feltétele az út megértésének |
| | | | |
| | | | | | 10. ainoa | 2004. május 3. 20:52 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 9. ainoa | 2004. május 3. 20:49 |
| | | | | | | Szerintem az utolsó mondattal jól lezártad a szöveget.
Én néha az ilyen nagy gondolatsorok közben észreveszem, hogy elkezdek elfolyni és rájövök, hogy vhol túlgondolkoztam és az egész hibás vonalon teljesen feleslegesen megy. Én nem arra vagyok kitalálva hogy gondolkozzak. Érezni szoktam a dolgokat. Tök jó amikor összeállnak benned a dolgok és nem érzed igényét annak, hogy megfogalmazd, hogy gondolkozz rajta. |
| | | | |
| | | | | | 8. doki | 2004. május 3. 19:20 |
| | | | | | | "LSD-t sem kell enni, mert most már semmi hatása nincs rám"
ezt úgy érted, hogy simán be tudod tolni, és el tudod engedni azt az energiát, amit a trip ad?
"egyszer csak Talamon mutatta, hogy nézzek fel, és jé, elrepült felettünk egy UFO"
:) kinek a set-je alatt történt ez?
nem tudja valaki, hogy ki volt az összefogott hosszú hajú fekete alapon valami sárga figurás pólót viselő srác aki a kozmozis előtt nyomta a zenét, a hlusscsov után? miket csinált az az ember zenével :)))
"de gondolkodással nem tudjuk befolyásolni a mélyebb szinteket. ez olyan, mintha a peremen gördülő fogaskerék akarná más irányba
kényszeríteni a központi nagyot"
ha sehogyan nem tudja, akkor az sem számít, hogy mit gondolsz.
ha szenvedsz, akkor is elég a karma, ha nem szenvedsz akkor is elég a karma. innentől fogva az egész megvilágosodás keresése, meg úton haladás csak valami amivel elfoglaljuk magunk amivel amíg megszabadulunk. se gyorsítani se lassítani nem tudjuk.
szerintem hátráltatni tudja a kisebb fogaskerék ideig óráig a nagyobbat. de persze lehet hogy a hátráltatásban is a nagyobbik fogaskerék ugyanúgy forog tovább, csak a kisebbnek törnek ki a fogai. persze ezek szerint mindannyiunknak badtrippelni kéne, ha tisztulni akarunk. megeszel pár trippet, az összenyomja a két kereket, azután visszatartasz minden folyamatot, az időtlen pokol végén semmi maradsz.
ugyanakkor, ha felismerted, hogy a nagyobbik kerék úgyis a saját módján pörög, akkor persze úgy alakíthatod a kisebb kerék fogait, hogy teljesen a nagyobbhoz passzoljanak, és ne máshoz. gondolom ez a vajra yana. akkor a hinayana meg a mahayana teljesen felesleges, sőt kissé önkínzó ...
és persze nincs vajra hell sem ...
jó kis buli ez a lét, csak annak kell felfogni :))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ha nem tudod a választ, öt botütés
ha tudod a választ, öt botütés
akár enne gombát/LSD-t, akár nem enne gombát/LSD-t, hibát követne el
motivációink vannak, ez kétségtelen
ha a motivációinkat hagyjuk megnyilvánulni, akkor az élettel való kölcsönhatások révén fejlődhetünk.
ha az élet idővel leradírozza rólunk a gombázást és helyette mondjuk a meditációt erősíti fel, akkor gombázás helyett meditálni fogunk
(vagy fordítva, az életen múlik)
de gondolkodással nem tudjuk befolyásolni a mélyebb szinteket. ez olyan, mintha a peremen gördülő fogaskerék akarná más irányba kényszeríteni a központi nagyot. a fejlődésnek megvan a maga útja, hagyjuk, hadd járjon rajta a lény (vagy a Gomba :-)
mindig azt csináljuk, ami éppen adódik. őszinteség: ez minden, amire törekedhetünk.
a korlátaink, a félelmeink, a "felettes én" hangja ugyanúgy része a mostnak, a valóságunknak, nem baj, ha ezek is részt vesznek a világunkban (hiszen minden részt vesz benne, ami megjelenik, akár kívül, akár belül, a mostban)
aki azt mondja, hogy "akkor meg is ölhetnék bárkit?", az nem érti a lényeget... ha nem akarná összezavarni magát, fel se merülne benne ez a kérdés. a kérdés csak azért merül fel, mert az elme ezáltal talál kibúvót (és amíg keres, talál is), nem akar megnyugodni a mostban, túlságosan hozzászokott az ideges zizegéshez
egyszerűen nem bízunk meg a világban (Istenben) és szorosan fogjuk magunkat minden pillanatban, hogy nehogy letérjünk az elménkkel felépített jó útról. azt hisszük, hogy jók és erényesek vagyunk, pedig minden pillanatban erőszakot teszünk a világunkon: hozzáidomítjuk a jóról alkotott éppen aktuális elképzeléseinkhez és magunkat, mint jó embert képzeljük bele az egész közepébe.
ha nem hiszünk abban, hogy az élet magától is megy, akkor persze, hogy soha nem is adunk ennek esélyt, így nem is tudunk meggyőződni róla, hogy ez így van. örökre megmaradunk a jóra való törekvés, a világtól való elszigetelődés börtönében, amit az egyedül lehetséges valóságnak és létezési módnak hiszünk.
|
| | | | |
|
