 |
A kulcsNomad, 2004. május 3.  | |  | | | | 198. scp | 2007. november 2. 00:45 |
| |  | |  | | | | |  | |  |
| | | | | | 197. catmacs | 2007. augusztus 27. 21:08 |
| | | | | | | hát nem tudom hogy ez pont ide illik-e de talán "kulcs" valamihez. szóval, elég közismert, hogy a π (pí) egy olyan szám (3,14...), amelynek segítségével a kör kerületét és területét számíthatjuk ki. A π a kör kerületének és átmérőjének hányadosa (K/d). Tehát az egységnyi átmérőjű kör kerülete pontosan π. Nem árt megemlíteni, hogy az egységnyi sugarú kör területe is pontosan π. A π egy természeti állandó, amely a bennünket körülvevő világ egyik fontos jellemzője. Feltenni a kérdést, hogy miért annyi a π amennyi, fel lehet ugyan, de a válaszra valószínűleg hiába várnánk. A fennmaradt bizonyítékok szerint négyezer évvel ezelőtt az egyiptomiak a π = 4(8/9)2 = 3,1605, ugyanekkor a babiloniak a π = 3+1/8 = 3,125 értéket használták. Arkhimédész (i.e.287? 212) kifejlesztett egy módszert a π tetszőleges pontosságú kiszámítására, amely esetében a pontosság a befektetett számítási munkával arányos. z arab kultúra egyik híres matematikusa, Al-Kashi 1430 körül már megadta a π-t 17 jegy pontossággal. Arkhimédész módszerével 1596-ban Ludolph van Ceulen kiszámította a π értékét 20 számjegynyi, majd később 36 számjegynyi pontosság gal. Ezért régebben a π-t elterjedten Ludolph-féle számnak nevezték. 882-ben Lindemann kimutatta, hogy a π transzcendens (megismerhetetlen) szám, végtelen tizedes tört és semmilyen matematikai módszerrel nem állítható elő. A Sharp EL-531H típusú tudományos zsebszámológép például a π = 3,141 592 653 6 értékkel, a Windows 98 ME számológépe a π = 3,141 592 653 589 793 238 462 643 383 279 502 884 197 169 399 3 értékkel számol. A kanadai 882-ben Lindemann kimutatta, hogy a π transzcendens (megismerhetetlen) szám, végtelen tizedes tört és semmilyen matematikai módszerrel nem állítható elő. A Sharp EL-531H típusú tudományos zsebszámológép például a π = 3,141 592 653 6 értékkel, a Windows 98 ME számológépe a π = 3,141 592 653 589 793 238 462 643 383 279 502 884 197 169 399 3 értékkel számol. A kanadai HITACHI SR8000 számítógép kiszímította az értéket 1 241 177 300 000 tizedes jegy pontossággal. 1996-ban Bailey, Borwein és Plouffe egy olyan számítási algoritmust mutatott be, amelynek segítségével kiszámítható a π tetszőleges számjegye (16-os számrendszerben) az előző számjegyek ismerete nélkül. 1997-re Plouffe megoldotta ugyanezt tizes számrendszerben is.
A π eddig kiszámított egymás után következő számjegyei között előfordul néhány érdekes részlet: többször is a 01234567890 és a 09876543210; egyszer a 314159265358; egyszer a 271828182845, ami az e természeti állandó; egyszer az 111111111111; egyszer a 666666666666; egyszer a 777777777777; egyszer a 888888888888; egyszer a 999999999999.
azért elég érdekes |
| | | | |
| | | | | | 196. feki00 | 2007. január 14. 18:48 |
| | | | | | | Tulajdonképpen kulcs volt az univerzumhoz, illetve az alkozóihoz. Ha belegondolsz 1 tök nyílvánvaló dologban van elrejtve a kulcs...
...hmm ez nem az én topikom |
| | | | |
| | | | | | 195. mese | 2007. január 13. 23:56 |
| | | | | | | láttam, emlékszem rá amit mondasz de nem teljesen...
d emost miért is? mert kulcs? annyi kulcs vana z élethez, hoyg hiheteteln ettől asok téveszme és félreút, annyit megyünk kulcsokkal és kulcsokért, hogy hányunk a sok körbe körbétől...
a zár nincs mega ttól félek.... |
| | | | |
| | | | | | 194. feki00 | 2007. január 10. 18:58 |
| | | | | | | | Ki látta akapcsolat c filmet? vagy esetleg olvasta? Abba van hogy ha kiszámoljuk a pit nagyon-nagyon-nagyon pontosan és már a sok milliomodik tizedesnél járunk akkor a számok nem változnak tovább hanem csak 1esek és 0ák változnak és abban van 1 kód elrejtve. :O A film se rosz, elég agyalós. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | http://plus.maths.org/issue38/features/nishiyama/ |
| | | | |
| | | | | | 192. Hopax | 2006. december 5. 21:31 |
| | | | | | | *nem busz,hanem villamos
**"Nem -nehéz- csinálni ilyeneket,hogy Jézus stb... |
| | | | |
| | | | | | 191. Hopax | 2006. december 5. 21:29 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén:
Teljesen egyetértek abban hogy milyen fontos is a kulcs szempontjából a szubjektivítás.Végülis az egy olyan dolog,ami csak a tied.Az hogy szemlélődő vagy,elemzővé is tesz egyben.Az elemzés analízise saját innerciarendszerünkben pedig egyedivé teszi ezt az egészet.Lehet hogy nálam ez tudat alatt történik,olyan dolgokat szemlélek mint a 49,anélkül hogy tudnék róla.Ez a 49 számomra analóg azokkal a dolgokkal, amiket végülis keresek,especial talán ez a kulcs,és én fel is lelem mindíg,mikor csak meg akarja magát mutatni
Azt gondolom,a kulcs maga is egy élő dolog kell legyen,mármint bírnia kell szubjektummal,és ezt föl is kell tudnia fogni.Sokat gondolkoztam a mindenható mibenlétén,és arra jutottam,hogy ha valami ért és tud mindent,ami létezik,ami nem és ami még azokonis túl van,akkor egyé van vállva önmagával,tehát a mindenséggel,de ettől különb is a hozzá hasonlóknál,mert ő nem kifelé fordul(empirikus tanulás),hanem befelé.
Önmagába.
Megőrzi egyéni létét,ugyanakkor nem egy dolog többé,hanem
Egyébként ilyen egyévállás velem is történt,gombáról jöttem le lassacskán:az egyik pillanatról a másikra hihetetlenül elhatalmasodott rajtam a nemtörődömség,vagyis inkább a felelőtlenség,de én magam nem lettem emiatt kiszámíthatatlan,inkább csak elfogadtam hogy ez van.Mikor már vagy 10 perce ebben az állapotban voltam,hirtelen rájöttem,azért nem érdekel semmi,sem a dolgok következményei,sem az előzményei,mert már mindet ismerem.Nem tudom,csak ismerem.Ezért aztán nem is szóltam egy szót se,mikor cimborám kiöntötte a maradék gombát meg Z-t a földre,csak mosolyogtam,mert tudtam hogy ez lesz.Egyszerre mindent teljességgel átláttam,és rohadtul nem érdekelt az egész.Nem voltak szükségleteim,vizet is csak azért vettem néha magamhoz,hogy a számat kiöblítsem.Talán ez volt az a momentum ami visszarántott,mert utána már csak kb. fél óráig tartott az egész.Mindenesetre a végén súgott a gomba egy érdekes dolgot.
Idézem:"A falak mögött csak falak vannak,semmi más"
Azóta szeretném ha egyszer rajtamaradhatnék.
Talán pont 49 gomba kell hozzá :)
|
| | | | |
| | | | | | 189. mese | 2006. december 5. 18:16 |
| | | | | | | | csak én vagyok ilyen agresszív, hogy hármas bántja négyest? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | vagy:
füldugó reklám:
a kép első éles baloldali traktusában fület szemlélhetünk, amelyben mikroszálas hangelvezető mini füldugó van, amelyet reklámozni kívánunk,
hátrébb pedig egy olyan nagyonrégi villamoskocsi -amilyen a 41-es
- -höhö- olyan, ami egy utazás után halláskárosulást és férfiaknál heresérvet, nőknél mell-lógást okoz, és még a metrónál is keményebb-
áramszedője látható a távolban, de még élesen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | de ez csak nagyon megment perspektívában műx.
akkor már földön fekvő paramerev torreádor akit vagy néz a bika, vagy éppen mindjárt ráül a fejére. |
| | | | |
| | | | | | 186. Sevil | 2006. december 5. 15:49 |
| | | | | | | :) ez se rossz...
szerintem
3: - bika
4: - koncentráló torreádor
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 34
=
-búvárcsávó,
-derrick profilból,
-automata popsitörlőgép működési leírásából egy ikon,
-lilliputi nagyorró kelemen anna száját szagolja,
-snoopyt mindjárt szoptatni fogja az anyukája,
-négylevelű lóhere egyszerűsített jele
stb |
| | | | |
| | | | | | 184. Sevil | 2006. december 5. 09:48 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Ellusion:
Szerintem ez a te 49ezésed jól szemléltet pár dolgot. Pld. azt, hogy ha erre állítod be a "szüröidet", akkor mennyivel könnyebben észreveszed az információözönböl pont ezt, miközben mások meg mást. Annak tulajdoníthatsz "misztikus" jelleget, aminek akarsz, azt választhatod "személyes" szerencseszámodnak, amit akarsz, és akár érzelmileg is erösebben kötödhetsz egy általad választott tetszöleges szimbólumhoz, absztrakt fogalomhoz. Minden lehet "kulcs".
Nekem összesen 5 asszociáció ugrik be a "49"-re: foximaxi, aradivértanúk, rajklászló, sportcsapat, négyzetszám. Ezért is tetszik, hogy neked meg ennyivel többet "ad ki" ez a szám :)
A 'miner 49er' az 1849-es kaliforniai aranyláz bányászaira utal. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | érdekes... számomra a
:49
nickje egy nagyon kúl szmájlinak tűnik leginkább... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén:
Phu..nehéz volt,de végül rábukkantam egy angol verzióra.Bár én sohasem tanultam ezt a nyelvet, annyit ki tudtam szűrni, hogy bányászokról van szó, meg egy leányról,akik egy kanyonban vannak/voltak/lesznek(ez igy elég hülyén hangzik, úgyhogy lehet nem a jó szöveget néztem:).És ők 49+1-en vannak.Ez stimmel.Sajnos a méllyebb értelmét még nem sikrült kihámoznom,de talán nincs is.
Igazából az jutott eszembe a sorok közben, hogy végtére is az ember mennyire hiú és dölyfös.De legalábbis én biztosan.Mert mondjuk ha kiderült volna, hogy minden szál Foxi Maxi-hoz vezet,és rajta keresztül jutok el ezen paranormalitások megértéséhez,akkor az egészet hagytam volna a francba.
Gondolj csak bele:az ember aki Foxi Maxi dalában hisz...
Úgy tűnik, az amiben hiszünk,az mindenkép valami monumentális és fenséges dolog kell hogy legyen,mert hitünk ereje rögvest lejjebb csökken,ha szembesülünk mondjuk isten gyarlóságával vagy más efféle.
Mindenesetre köszönöm a felvilágosítást erről az összefüggésről.már az eszmefuttatásért megérte. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ellusion:
Emlékezz vissza, mit is dúdol mindig a Foxi Maxi...?
Keress rá az eredeti dalszövegre, 1. versszak, 3. sor. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha ő is benne van akkor én kiszállok :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ellusion:
Még Foxi Maxi is benne van a dologban! ;)
7777777 |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :49
tudom, ez nem tartozik a fórumtémához + picit hülyén hangzik de
szeretnék megkérdezni valamit: miért ez a neved?a nicked?
miért?
Nagyon fontos lenne, mert a 49 számomra a legmasszívabb visszatérő elem, életem minden területén szembefutok vele, és nem csak úgy!
Vonz ez a szám
Ha van valahol 49, a tekintetem odatéved, ha ha valamilyen okmányt kapok, a sorszáma 49,ha ránézek az időr, az valahány óra 49 stb.
neharagudj leplezetlen fanatizmusomért, lehet hogy az egész csak véletlen,és nem akarlak faggatni,de ha te valamiért választottad ezt a 49es neved,tudsz a 49ről valamit és nem titok,akkor légyszi segíts, mert az őrületbe kerget.
válaszod előre is köszi,bármi is legyen az
|
| | | | |
| | | | | | 176. mese | 2006. augusztus 4. 13:06 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 174. badtRIP | 2006. augusztus 3. 02:40 |
| | | | | | | | Oksi, ertem mar. felesleges a kigyot birizgalni, van jobb modszer is ;) |
| | | | |
| | | | | | 173. mese | 2006. augusztus 2. 23:20 |
| | | | | | | :49
pontosan. badnek ezt próbáltam elmagyarázni a ciklikussal ez időlegesen feltolja, de ez olyan mitn a Duna vízszintje, sok esőtől emelkedik osztán visszacsökken, de van egy átlag érték minden hónapra. |
| | | | |
| | | | | | 172. :49 | 2006. augusztus 2. 01:40 |
| | | | | | | felhúzni, sokféleképp fellehet, jóga, légzés, sport, de ez annál sztem összetettebb.
ha felhúzod a homlok csakráig vagy a koronáig, azok megnyílhatnak de csak egy kis időre.
a kígyó visszafekszik a fenekedbe, nem azért kúszott fel a fejedig mert már nem volt előtte akadály hanem mert felhajtották.
az egó meg nagy akadály.
a fenekedben meg jó meleg van |
| | | | |
| | | | | | 171. :49 | 2006. augusztus 2. 01:34 |
| | | | | | | meg a szexuális önmegtartóztatás.
abban is van egy csomó ócsó energia.
meg a figyelem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Sport... Vagy az annak titulált lélekgyalu. Jó. |
| | | | |
| | | | | | 169. mese | 2006. augusztus 1. 11:17 |
| | | | | | | Szia!
Igen a pontról sokat olvastam, a Tantiennek is mondják, noha ebben senki nem erősített meg én mégis azt gondolom a kritikus pont a feljutásnál a nakszirt csúcsa a 7. csigolya hátul, tehát középen, ez egy energiagócpnt ami ha nem laztul ki eléggé az energia nem tud feljutni, erre vannak gyakorlatok, vagyis azt ott tisztán kell tartani.
A szexuális energiák viszont a második csakrában vannak, amik tűnhetnek érzelminek, mert eleme a víz kellene egy részletes kísérlet arról mi hogyan és hova hat. Ugyanis a csakragyógyászat eléggé jól működő dolog, rezgésekkel olgozik, és hang illetve színterápiában alkalmazott rezgések megeősíthetők más módszerekkel.
de akkor ez még mindig csaka fő energiavonalon való fejlesztés, ott van Robert Bruce elmélete arról, hogy a csakrákat nem kell bizerbálni, csak amellékcsakrákat a testet kell egyben tartani és azok automatice feltöltik a fő csakrákat...
szerintem msn:) |
| | | | |
| | | | | | 168. badtRIP | 2006. augusztus 1. 01:23 |
| | | | | | | szia mese;)
sajnos, semmi biztos dolog nincs az mogott amirol irtam. csupan sajat tapasztalas, megfigyeles, tudakozodas, informacio gyujtes. ennyi. de remelem sikerul ezt a rejtejt elob-utobb megfejteni es megtalalni az osszefuggest. Azt gondolom tudod, hogy a testunk csak egy jol mukodo gepezet, amit a lelek iranyit. ezt nevezhetjuk tudatnak is, vagy egy olyan pontnak, ahol a figyelmed oszpontosul. Castaneda konyveiben Don Juan egy bizonyos gyujtopontrol beszel. Az alapjan ennek a termeszetes helyzete a lepcsakra magassagaban van. Ez eleg alacsonyat van, de ha egyszer a testedet akarod erezni, akkor termeszetes hogy kozeppen kell ennek az energetikai pontnak lenni. Azt, hogy ez a pont itt van, hazai latok is alatamasztottak, akik a vedikus rendszer alapjan dolgoznak. Es az igazsag az, hogy a delamerikai rendszer, az indiai, illetve az osi magyar megyegyezik. csupan a kulombozo eghajlat es kornyezeti viszonyok miatt ezekben a latszolag kulombozo kulturakban kulomboznek a megnevezesek. na es az indiait leszamitva a tobbit mar elpusztitottak, de szerintem a 'tudas nepenek' meg valamivel tobb az eselye mint szegeny indianoknak.
Indiaban a kender azert szent noveny, mert Parvati ezt adta Shivanak amikor ritkan volt otthon, es tobbet szeretett volna vele egyutt lenni. Ez a szent noveny egyertelmuen, alulrol tolja az energiat, de az mar a szemlytol fugg hogy mennyire birja felhuzni. ha semmit sem csinalsz vele akkor ezt nevezhetnem tisztan szexualis energianak is, legalabbis amig a legalso csakraban van. Ezert gondolom, hogy ez a kundalini lehet, a tobbi novenynel ez nem igy mukodik. persze ahhoz, hogy a felsobb csakraidba tobb energia jusson, nem feltetlenul kell a kundalinivel cseszekedni. es szerintem a gombanal nem is errol van szo. mindenesetre, nagyon erdekelnenek ezek az alternativ modszerek az energia feljuttatasara, ugyhogy ha van kedved irj msn: kukci@email.cz
az ordogmagnal viszont azt gyanitom, az eneriga helye nem valtozik, csak az intenzitasa novekszik meg annyira, hogy iranyithatatlanna valik, es atjut mashova is.
na es itt van meg az alkohol, ami egyertelmuen lefele nyomja a gyujtopontot, felporog az elme, es megindul az ember nyelve:) ha megtobbet iszol, akkor meg lejjebb megy es mar nem gondolkozol. no ezzel a szerrel viszont nincs sok tapasztalatom, ugyhogy inkabb nem pofazok tobbet:))
http://www.globenet.hu/teozofia/Olvas/78_Etertest.html http://www.saibaba.hu |
| | | | |
| | | | | | 167. mese | 2006. július 30. 21:32 |
| | | | | | | bad: nagyon érdekes amit írsz, hoinna tudod hogy pontosan melyik csakrákra hatnaka szerek? van erről szakirodalom? Nagyon érdekelne ez sokkal mélnyebben ennél.
a spirális csavarodás valóban megvan többszörösen kettős DNS lánc. Az energiáid felvitelét meg tudod tanulni szívesen megtanítom neked, természetsen én szerek nélkül szoktam, hogy közben mennyire tudod ezt fókuszálnia rról fogalmam sincs, de mindenképp beszéljünk erről engem az előbbi része érdekelne, miért és melyik szer miért biztos, hogy azokra acskarákra hat ami, hogyan indul ki? Hogyan működik. Baromira érdekelne. Az energia feljuttatása amúgy egy fogalmi tévedés természetesen feljut, csak nem mindegy milyen menyniségben, intezitással, ez ciklikus folyamat. Nem hiszem, hogy ezt levélbe meg lehet beszélni, télleg esetleg msn.
Az energia feljutásánake gyébként négy módja négy állatot utánoz. és sok esetben nem is a fő csatornán megy fel az energia hanem a szusumna két mellék csatornáján. és még valami ezeket gyakorlatban kéne kipróbálni. szóval erről érdemes lenne beszélni nagyon:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szia Magic. olvasgatom itt egy ideje a forumot, hogy hova is irjak, de ugy tunik itt ugyanarrol van szo. marmint az energia atiranyitasarol. ugyanezt szeretnem elerni en is, ehhez keresek valami segitseget.
szoval vannak ugye a csakraink. most csak a 7 fo csakrahoz probalom kotni a dolgot. a kulombozo pszichedelikumok az energiatestunkben megvaltoztatjak az energia aramlast ami maga a tudatmodosulas. mig normalis allapotban a sajat es a kulvilag rezgesei hatarozzak meg a csakrakban az energia aramlasat, a pszichedelikum elfogyasztasa utan, az anyag letrehozza a csontveloben a sajat rezgeset. a gomba peldaul vegigfut a gerincoszlopon fel az agyig, ezert az agy nem az idegszalaktol kapja a rezgo imulzusokat, vagyis nem a testunk erzeseit kapjuk hanem a gomba altal keltett sokkal intezivebb rezgest.
a hasis eseteben viszont, a kundalini energia az elso csakrabol indul felfele, ezert inkabb fizikai sikon erezni a hatast. az elso csakra feltoltese az erzekek intenzitasaban nyilvanul meg. ezert erzed jobban az izeket, megerosodik a latas es a hallas intenzitasa. a masodik csakraban felerosodo energia az erzelmek felerositese, ezert rohognek a fuves gyerekek :)) ha feljebb haladunk akkor az elmenkben jelenlevo belso parbeszed, a figyelem erosodik. ettol johetnek a parak, de peldaul ha bemesz egy helyre ahol 10 ember masrol beszelget kepes lehetsz mindenkire egyszerre figyelni. a belso parbeszed felerosodese, a ket ellentetes enunk tarsalgasa amitol koroznek a gondolataink. de ugye ha ezt a belso parbeszedet leallitjuk, akkor eszrevehejtjuk, hogy jelen van egy harmadik szemely, aki csak hallgat. O SHIVA, akihez az indiai aszketak imadkoznak. meditacioval a kundalini energia feljon egesz a negyedik csakraig, igy az asztralis testunkbe aramlik, amitol ugye ebren almodhatunk. Ezutan jonne a spiritualis sik, de itt jon a problema, mert nem tudom, hogyan kene az 5. es a 6.-ik csakraba iranyitani az energiat. a gomba ezt elvegzi helyettunk, felfut a gerincoszlopon es a bekapcsolja a 6.ik csakrat, vagyis a harmadik szemunket. de ez csak ideiglenes es arra lennek kivancsi hogyan lehet ezt elerni magunktol. itt nem arra gondolok, hogy hogyan tudok maskepp ilyen energiahoz jutni, hanem tegyuk fel hogy az energiam megvan, csak egyszeruen nem tudom, hogyan juttassam ide fel. ugy tunik fizikai sikon tudom csak iranyitani. vagy csak egyszeruen meg tob energia kene es akkor magatol is feljebb megy?
ugy tudom a csakrakban ez az energia spiralisan csavarodik. legalabbis ilyen abrazolast is talaltam. ez megmagyarazna, hogy a trippek elejen, az athangolodaskor a halucinaciok miert a ter spiralis csavarodasaval kezdodnek. mert ugye az agyunk ilyen hullamzast ertelmez fizikai formaknak, es ez szerintem ennek az intezitasnak a felerositese miatt van.
kivancsi lennek a velemenyetekre ezzel kapcsolatban, vagy hogy mi tortenik szalvia, hajnalka, maszlag, kaktusz vagy barmilyen mas anyag hatasara ezzel az energia aramlassal. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hello!!!
egy kulcs van ez az energia átirányitása csak ez a baj vele hogy át kell irányitani máshonnan és hát félek baszki félek de tudom hogy kell szükségem van rá és tudom közeleg szép lassan de biztosan közeleg és valahogy az egyik felem nagyon várja a mássik meg kurvára retteg de ha bele gondolok amikor elkezdtem akkor sokkal több volt a félelem és sokkal keveseb a vonzódás ennek örülök tudom sokkan hülyének nézztek majd de azér azt is tudom sokkan vagyunk és ők tudják miről beszélek.
tehát a KULCS: az enregia átriányitása |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | minden lény javára :)
A rend, szinkronicitás, szellemi küldetés tudatosítása komplexumnak ajánlottam a tripet, ez a hindu filozófiában Matángi névre hallgat, a teremtés tíz női arca közül az egyik. Az anyag elfogyasztása előtti rövid meditáció ötletét Stanislav Groftól vettem, az LSD psychoterápia című könyvéből, ezt olvasva támadt az a természetességével meglepő vágy bennem, hogy ideje pszichedelikus trippelnem, eddig csak pszicholitikus tripekben volt részem, egyszerre mindig kevesebbet fogyasztottam, mint 500 mikrogram. Miután elhatároztam, hogy most kipróbálom ezt a másféle utazást, véletlenül épp házhoz állt 5 gram szárított pszilocybe, így hát gomba lett LSD helyett. Véletlenül a Grof-könyvet is rögtön azután ajánlotta fel Cellux, hogy rájöttem, ezt nekem el kéne olvasnom. A könyv, illetve az ember zseniális, egyszerű, kristálytiszta rend, világos, levegős és tömény struktúra, erős, könnyen érthető mondatok. Óriási élmény olvasni azt a rendszert, amit 3000 trip végigszittelése kapcsán alakított ki, nemtomhány sajáttrippel. Első meglepetés, de utólag evidens, hogy asszongya, a pszichedelikus élmény sokkal biztonságosabb, mint a pszicholitikus, a kisebb dózisnál könnyebben előfordulhat, hogy az ember hülyeségei bírkóznak az élménnyel, és nem eresztik, míg pszichedelikus tartományben az ember hülyeségei hamar köddé válnak az elsöprő igazságáradatban, ami a világ rendje szerint a hülyeséggel immár nem borított elménkre zúdul a gomba segítségével. A Grof-ajánlat szerint bekötött szemű és fülhallgatós zenehallgatós szettinggel segítettem a zúdulat indulását, ami meglepetésemre nem zúdulatként manifesztálódott, hanem csendes mélyvízként: kétésfél órán keresztül hevertem érzések szimbólumai és élethelyzetem archetipikus szereplői, jelenetei között, a kép sötét volt, időnként szivárványok. A rengeteg élmény elárasztott, egyszer úgy éreztem, erre már nincs is kapacitásom, akkor kicsit bealudtam, illetve egyszer láttam, ahogy becsukódó szemmé válok, meghalok, örülve, hogy végre nem kell néznem, átélnem, hanem semmi van. A trip után olvastam, hogy Gordon Wassonnak, a bankár gombafelfedezőnek is volt olyan élménye első utazásakor, hogy ő a szemlélője a képeknek, részvétel nincs. A szemes élmény egy szalviás testen kívüli élményemre hasonlított, amikor hirtelen az egész testem beleolvadt a szemembe, és így látásként lehetett a különböző síkok között közlekedni. Persze, most a gombázás előtt eszembe jutott ez a szalvia-élmény, mert gondoltam, hogy a becsukott szemű, mozdulatlan testű szetting alkalmat ad testen kívülizésre. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Talán a tájming egyetlen hibás pontja, amit már nem tudtam jobban kisakkozni az előkészületek során, az éppen menstruáló szervezetem adta a lassú, sötét folyékonyságot, földközeli súlyosságot. Mintha korábbi ráébredéseim struktúrái izmosodtak volna egy-egy szivárvány feltűnése között, a metaprogramozás folyamatait erősítette volna készséggé a gomba. Nehéz meló volt, jöttem rá: jócskán beleizzadtam, mire vége lett a lányos felvezető zenének választott Astrixnak és az 1200 mikrogram trip-himnuszainak. A maják gombái közben jó volt önreflektálni: eszembe juttatták, épp mit is csinálok, és miért, és mit akartam előzetesen a triptől, így most elküldtem asztráltestemet mandalarajzoló-nézőbe. Mandalarajzolás és a kristály űrhajóra szállítása után egyesítettük erőinket és fizikai testünkkel felsétáltunk a Sashegyre, megünnepelni a visszavonhatatlan tavaszt, ami egész egyszerűen a nyár volt, vészakh napját, amikor állítólag az átjárók kitárulnak, és ezen az egy napon testesült meg, világosodott meg, távozott a paranirvánába a smucig buddha, egy ünnepbe sűrítve a keresztény karácsonyt, húsvétot és pünkösdöt. Gombával kirándulni GYÖNYÖRŰ! A csúcs előtt megjelent az aurámban pár ember, egy szemvillanásnyi gondolkodás után beengedtem őket: élvezzétek a szépséget ti is! Bólintottak és nyugodtan mosolyogtak.
Hazafelé vacsorabevásárlás esett meg velünk, a boltban követett minket egy óriási rózsaszín plussnyúl sárga kiskacsával a lábai között, erre azonban csak később döbbentem rá, amikor felismertem a Félelem és reszketés hangulatát, kacagtam. Az evéskor pár gyönyörű falat kielégít, jé, ha így haladok, majd nem kell más lényeket megennem. Sok egyéb módszer is megmutatkozott, jé, így kell állítani a hatos csakrámat, és akkor lehet időjárásvarázsolni, de persze gyakorolni kell, hogy izmos legyen a készség, meg ilyen pszichedelikus bolondságok.
Posztgomba szeretkezzetek! (már ha egyébként is szívesen teszitek) Igaz: megvan az emberben az az érzés, hogy ennek stabil az értelme, mást csinálni fölös-leges. Időtlenül gyönyörködjetek: hogyan csillan meg az aranyfény kedvesetek feneke ívén és így tovább.
|
| | | | |
| | | | | | 161. helio* | 2006. január 6. 23:00 |
| | | | | | | én vagyok a kulcs,
csak nem megyek be mert a zárat keresem... |
| | | | |
| | | | | | 160. helio* | 2005. december 12. 09:09 |
| | | | | | |
Nincs kulcs,
az ajtó fotocellás, csak senki sem megy arra.
Mind a kulcsot keresik valahol...
|
| | | | |
| | | | | | 158. tar_ | 2005. november 30. 14:20 |
| | | | | | | ideirom jobbat nem tudok, új topicot nem akarok, mert olvastam a sátánzimus topicba vino próbálkozásairól, viszont aztse akarom hogy kevés hozzászólás legyen...
nah ami ma eszembejutott és szöget ütött a fejembe, az, hogy hogy lehet rajta maradni a tripen, pl lsdnél, miért van ez? és miért csak "néha" fordul elő
magamba elkezdtem görgetni a szálakat, hogy ha eljut az ember az lsdnél (még nem próbáltam) egy olyan tudatállapotba, ahol úgymond hatalommal rendelkezik, közvetlenebb lesz "magához" tudatalattioz vagy hivd aminek akarod és könnyebben teremt,
jól érzi magát és nagyon szeretné hogy ez mindig igy legyen, majd megvalósul...
várom a gondolataitokat |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bezony, hogy lógok... de ami nem múlik, az nem múlik...
hasta luego
:-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | u´gyis lo´x egy akrilbulival:) viszem majd a paszteleket is
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha hazajössz Tala, majd betépünk, mert így nem értem mit mondasz :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | át fox esni, bomba, s megcsokolom a talpad:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Betépve (meg néha LSD-vel) megértem mit mond Nomad. Még érzem is. Olyasmit is, amit én még sosem éreztem... erőltetett lightolás pl. Nem betépve alig értem őt... Egy ideje nem merül fel nálam a "miért" meg a "mert" drogozásügyileg, de ha mégis, akkor ez a "miért" és a "mert". |
| | | | |
| | | | | | 152. Nomad | 2004. július 7. 12:03 |
| | | | | | | A pókháló szerű izéket máshol is éreztem már, és valami olyasmi lehet, mint egy szürő kioldása. Egy dualitásnak mindkét részét egyszerre érzékeljük, ezáltal feloldódik a dualitás, és tisztulunk. Utána párszor volt olyan élményem, mintha a szemem vonalában ketté lennék választva, és az alsó rész egy egyszerű ember, a felső pedig valamihet hozzácsatlakozik, de a tudatom az alsóban van, ezért nem tudom igazán mi történik.
Utána már csak egy LSD-t ettem Simon Posford koncerten. Krusty the Clown avagy Ropi a bohóc. Éjjel inkább nyitott szemű vizuálok, reggel csukottszeműek, de nagyon szépek. Egyszerűen mesés volt. Telihold, hajnalban Hallucinogén. Különösen sok volt a Gomba alakú vizuál, és a szemek Posford alatt, a zenéje pedig narancssárga volt. Koncert után folyamatos szívás, tekerés, úgyhogy a mohóságomnak is meglett az eredménye, egy biztonsági "őr" elvette a füvet, ami egyébként nem is az enyém volt, szóval hogy egyrészt díler-e vagyok, másrészt azonnal hívja a rendőrséget. Mondtam neki, hogy nem kéne azt azért, de elvette a zét, hogy beleönti a tóba, gondolom azóta is önti.
Mindenesetre tanulságos volt, rájönni, hogy nem olyan a karmám, hogy engem sosem kaphatnak el. Ráadásul rájönni arra, hogy nem egy goa partin, LSD-vel kell megvilágosodni, ott csak azért voltunk, hogy élvezzün Posford mennyei muzsikáját. Gyakorlatilag dec 13. után rögtön abba is hagyhattam volna a pszichedelizálást, de nem tettem, hanem helyette körben jártam. Most a különböző anyagok hatásait kell cserkésznem, hogy észrevegyem, hogy ezeket hogyan tudom magamtól is érezni. Ha drogokkal együtt be tudom látni, hogy nem kellenek, akkor más csak drogok nélkül is ugyanezt kell érezni. Minden ami történik velünk az erő ajándéka, de nem mindenki tudja megfelelően értékelni. |
| | | | |
| | | | | | 151. Nomad | 2004. július 7. 11:45 |
| | | | | | | Volt még három trippem, az egyiken 1 Gombát ettem, valahogy nekem soha nem hatott Gomba olyan erősen, az 5 kibogozott, de egyébként az én Gomba evésemtől szinte terjesen függetlenek azok az élmények, amikor minden egy. Ez egy táborban volt, jó hidegben tűz körül vártuk, hogy emberek kijöjjenek az izzasztókunyhóból. Egyrészt nyagyszerű volt érezni a kunyhó-beli emberek kollektív tudatát, másrészt amikor kijöttek, látni a szemüket, hogy újjászülettek. Soha nem láttam még annyi embert egy helyen, akik tudták is, hogy mint jelent embernek lenni.
Volt egy 2/3 space pussy a születésnapomon, az első LSD egyéves évfordulóján. Akkor a Normafától akartunk eljutni egy barátomék házában, ami légvonalban lehetett vagy 6 km talán, mi mentünk ebben a világban vagy 25-öt. Éjszaka volt az erdőben és semmi világítás, mi pedig csak mentünk. Talán ez volt a legérdekesebb utam eddig. A vizuálok középen DMT jellegűek, folyamatosan érezni flashbackeket, és Gomba is ott van mindenütt. De nem a drogok hatása volt az érdekes, hanem az utak, az úttípusok.
Eleinte ismerős utak, ahol már jártam, aztán elfogyott a fény. Volt, hogy a sötét rengetegben mentünk, semmi ösvény, de legalább lefelé. Aztán elértünk egy aszfaltutat, és azon mentünk egy ideig, míg nem döntöttük el egy leágazásnál, hogy tekerünk.
Előttünk egy fán majomember alakok, aztán felkelünk, és megyünk tovább arra, amerről jöttünk. Ahol lefordultunk az egy útkereszteződés volt, egy tisztás. Az út elkezdett kicsit emelkedni, de nagyjából egyenesen mentünk, fák között, úgy, hogy az eget sem lehetett látni. A fák között folyamatosan érezhető egy pókháló, vagy gombafonál szerű izé, amit mindannyian érzünk, de nem lehet látni, és inkább az erdő tudatszövedékének tűnt akkor. Szóval az út egyre csak emelkedik, és egyszer csak meglátjuk azt az útkereszteződést, amelyikből elindultunk, csakhogy most pont ellenkező irányban jövünk ki belőle, mint ahogy elindultunk rajta! Totális dejavu, állomszerű érzés, tudom, hogyha ezt most komolyan veszem, akkor hihetetlen parákna nézhetek elébe, úgyhogy nem érdekelt. Mindegy, eldöntjük, hogy elindulunk ugyanazon az úton, amelyik visszacsatolt önmagára. Ekkor az út teljesen más lett. A fák ritkábbak, az út lejt, szignifikánsan teljesen másik, pedig csak megfordultunk az úton és ugyanott mentünk vissza, mint előbb. Mármár mindenki reménykedik, hogy egyszercsak leérünk a szent hegyről, de már megint ugyanott vagyunk ugyanabban az útkereszteződésben! Mindkétszer egyenesen mentünk, az út szignifikánsan különbözött, folyamatosan lehetett érezni a fonalakat, és semmi leágazás nem volt. Egyszerűen kisétáltunk a világból.
Utána eldöntöttük, hogy lemegyünk az aszfaltútról, és a tekerés helyszíne leágazás folytatásán megyünk, mert a tekeréshez felfelé mentünk a hegyre, az aszfalt út körben ment a palástján, és egy út vezetett lefelé. Itt is voltak az erdőben olyan utak, lépcsők, amit mások raktak, és ezért nehéz volt követni, de a végén csak visszaérünk az elágazáshoz, a tekerés fájához, és az aszfaltúthoz. Ez is kétszer történt meg, aztán már csak egyszerűen mentünk, bár kicsit kényelmetlen volt, mert azt hitem, hogy sosem lesz vége, és örökké ott fogunk bolyongani. Volt útközben egy kisvasút erdei állomása is, amit szintén kétszer hagytunk el, míg végre kibukkantunk egy kilátónál.
Az Erzsébet kilátó mellet benne voltunk egy felhőben, aztán ahogy lejjebb mentünk láthattuk az eső születésének fázisait. Este 8 körül indultunk, és reggel 9 után érkeztünk, de közben jókis ízelítő volt minde egyes bejárható úttípusról. Ez a trip arról győzőtt meg, hogy a racionalitás teljességgel alkalmatlan a világ teljes leírására. A testem tudta, hogy enyenesen megyek, az elmém pedig, hogy körben járok. |
| | | | |
| | | | | | 150. Nomad | 2004. július 7. 11:11 |
| | | | | | | A DMT nem hasonlít semmilyen más anyagra amit eddig próbáltam. A külvilág eléggé elhanyagolható szempont, csak az számít, hogy lehessen feküdni, mert az állás hihetetlenül összetett folyamat, ami nem biztos, hogy sikerül. Set és setting? hát nem tudom. Szerintem ahhoz, hogy valaki tudja élvezni az élményt kizárólag elengedés kell, minden egyéb úgyis eltűnik, feloszlik, elpárolog, aztán, ha annyira akarja az ember úgyis megszilárdul.
Az illata annyira fontos dolog, hogy azzal külön is foglalkozni kell. Ha elfogadjuk, hogy a DMT az agyban is megtalálható, különleges élményekkor termelődik, és ismerjük az illatát, akár érezhetjük azt lélegzés közben is. Ha pedig "ismerjük" a hatását, és minden lélegzéskor érezzük is, akkor gyakorlatilag lehet folyamatosan DMT hatása alatt állni koncentrációval. Hogy ez mért jó? A DMT letisztítja a gondolkodást, és rádöbbent arra, hogy minden cselekedettel, vággyal, gondolattal, beleavatkozunk a világba, de az egónk kicsinyes törekvései vezetnek, nem pedig az egész. DMT-vel (is) tudatosítani lehet azokat az elmemozgásokat, amik a világ változását okozzák, és vissza lehet fordítani őket. Gyakorlatilag egy másik hullámmal, azzal, amellyel látjuk, hogy minden amit valaha csináltunk hat ránk, kioltható a vágy hulláma, és így mindkét irány tudatosodott, mi pedig középen vagyunk a fényben.
A legfontosabb dolog az volt, hogy az utóbbi időben is eléggé a szenvedélyeim vezettek, és sokat szerencétlenkedtem olyan dolgok miatt, mint önelfogadás, stb. Ez teljesen eltűnhet DMT után, hiszen belátható, hogy mind a mások, mind a saját véleményunk magunkról kizárólag egy bizonyos nézőpont kérdése. A legtöbbször a nézőpont a fölöttes énben van, amelyil elbírálja az én-t, jól vagy rosszul, bár ez is felesleges dualitás. Rá lehet azonban jönni, hogy az ember nem egy pontszerű dolog a világfraktálban, hanem minimum egy vonalszerű, hiszen van egy olyan része, amely azt mondja, én ilyen vagyok, van egy olyan része pedig, amely az ént figyeli. Csakhogy figyelni bárhonnan lehet, bármilyen szögből, és bármilyen véleményünk lehet saját magunkról, ez annyit számít csak, hogy milyen könnyen tudunk a világban középúton haladni. |
| | | | |
| | | | | | 149. Nomad | 2004. július 7. 11:04 |
| | | | | | | Az utóbb időben elég sok tanulságos trippem volt, úgyhogy leírom amirek emléxem, vagy fontosnak tartok.
Volt először is két 5MeO-DMT szívás, a mennyiséget pontosan igen nehéz lenne megítélni, mert bár ki volt mérve, a kristályos DMT elolvad, aztán fehér gőz lesz belőle, de a pipa hideg üvegfelületein lecsapódhat, és azt a következő ember szívhatja el. Végeredményben nem is fontos a menniség. Az első találkozás a DMT-vel még egy héttel korábban történt, amikor is egy házibuliban megszagolhattam a DMT illatát. Egyértelműen ismerős, misztikusan titokzatos illat, szerintem talán az egyik legfontosabb összetevője a DMT élménynek, legalábbis utána. Maga az élmény semmihez sem fogható, mennyei feloldódás a világban. Már a házibulin LSD-vel figyelni, hogy valaki DMT-vel kilő a túlvilágra, és aranyló izzásban elűnik, egyszerűen felejthetetlen. Akkor azt gondoltam, hogy megfejtettem a DMT titkát, hiszen a hatása az lehet, hogy visszaviszi az egót az élete kezdetéhez, és az életét visszafelé leélheti vele az ember. A karmájának azt a részét, amelyet megértett, és feldolgozott pedig leégeti magáról, ez az aranyló izzás, a belülről izzó tűz. Ilyen hozzáállással láttam neki a DMT-vel való első konkrét szíváshoz.
Előszörre nem volt akkora ütés, de határozottan lehetett érezni. Teljesen nyilvánvalóan nem olyan volt mint vártam. Egy ágyon feküdtem, ami nagyon kényelmes volt, de szinte azonnal megszüntem olyan én lenni, amilyet már megszoktam. Minden amire gondoltam ott volt, akár a világból, akár belőlem, de amire nem gondoltam, nem figyeltem, a "tudatalatti" folyamatok, és egyebek egyszerűen elpárologtak, és aranyló fénnyé váltak. Olyan volt, mintha egy bársonyos fénygubóban lennék, ami anélkül, hogy ÉN megszilárdítanám, teljesen képlékeny, gáz örvénylés, és azáltal "szilárdul" meg, hogy ÉN valahogy viszonyulok hozzá, és valamilyenné teszem, ami legalábbis szerintem olyan. A második alkalommal sokkal nagyobb flash volt, viszont megittam vagy három sört előtte, ami kellemetlen része volt az élménynek. A világ, én stb ugyanúgy gázzá vált, de volt egy figyelő most is, egy darabka emberi rész megmaradt belőlem, amelyik azt érezte, hogy hú de részeg vagyok, körülőttem őrvénylik az erő, de én nem tudom átadni magam neki, mert egy forrongó alkoholpötty vagyok, és ez a középpont. Azért nem volt olyan rossz dolog, csak tanulság, hogy ilyent máskor nem kéne előtte (arra gondoltam, hogy LSD-vel sem számít, mert egyből kijózanodik az ember, de DMT-nél megmarad).
Az általam leszűrt tanítás az volt DMT-től, hogy a világnak nevezett dolog csak egy energiaáramlás, amiben mi fogalmakkal és ragaszkodással ÖNKÉNYES halmozokat alakítunk ki, és EZEK viszonyait vizsgáljuk, miközben elfelejtjük, hogy ezeket a halmazokat mi teremtettük, beleértve SAJÁT MAGUNKAT IS. Én is csak egy halmaz vagyok, amelyik csak látszólag független és különálló.
A vizuálok DMT-vel egyáltalán nem hasonlítanak pl az LSD-s vizuálokra. Sokkal egyszerűbbek, szimbolikusabbak, és mély jelentést hordoznak. A színeik is sokkal inkább pasztellszínek, mint az LSD-s jellegzetes rikító színek és fraktálok. Láttam pl egy olyan, és Talamon is mondta, hogy látott ilyent, hogy egy stilizált száj mozog, és előtte folyton változó téglalapok vannak, különböző utakkal? gondolatokkal? fene tudja, de olyasmi, mint a mátrixban a architectnél a sok monitor. Láttam embereket is akik felém nyújtották a kezüket, mint Gombánál, de teljesen más volt, és legtöbbször asszem én voltam az, vagy egy másik énem.
Viszont a DMT után előkerült pár rendkívül fontos élmény a gyerekkoromból. Már akkor is voltak szintlépések, és tiszta pillanatok, csak ezt elfelejtettem, sőt, nemcsak arra tudtam visszaemlékezni, hogy voltak olyan élmények gyerekkoromban, amikor mindent tisztán láttam, de emlékeztem, hogy akkor tudtam, hogy ezt el fogom felejteni, de mégis bennem lesz az élmény, és egyszer előkerül. Az például rémlik gyerekkorból, hogy tudtam kitől kapok DMT-t, de akkor ezt semmilyen módon nem tudtam értelmezni, és kicsit félelmetes volt (nemtom hány éves lehettem, tán négy).
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát, nekem nincs figyelőm, vagy ha van, hát elbújt;)
mindenki figyelő, kérdés, hogy mit figyel
Esetleg a saját maga alkotta rendszerbe(szűrőn) bejutott inputokat, s azokkal összeragad, beletapad, s fonja a maját, szövi a jövőt, értelmezi a múltat, ágyazza meg magának a leendő vágyait(amik aztán vagy bejönnek, s akkor esetleg mégjobban hozzájuktapad), vagy csak egyszerűen a vágy kioltásának hiányában úgy érzi, belső feszültség van, görcsöl, hogy vááh váágyom. De nem tud mit kezdeni vele.
Igen, addig vagyunk emberek, míg vágyaink vannak.
Azért lettünk emberek, mert van vágyunk s addig leszünk emberek, míg van vágyunk.
Rettenetesen üresnek hangzik, hogy áh nincs vágy. Van vágy.
De nem az vagyok, csak ez a világ átfúj rajtam, átfúj rajtam egy kis vágyat. Jó dolog, hajjaj milyen jó;) De ez csak játék.
Beleragadós játék. Ha beleragadsz, bebukod, de azért bukod be, hogy tanulj, nem azért, hogy bukva bukj a bukás bukásának bukásán.
Pofonegyszerű minden vágyat pusztán energiává alakítani, de sajna ezt se apu, se anyu, se nagyi nem mutatta meg.
Hatalmas bukás.
Ám helyette kellemesen mélyre rengeteg piszkos benyomást betonoztak le kis tudatkánkba..félelem, ragaszkodás, düh, vágy, bizonytalanság, aggódás, féltékenység,stb...
Ebből áll a karma. Mindent CSAK saját magunkak köszönhetünk. Mindegy, hogy ki Buddha, Krisztus, Krsna, ki nem. Elég a Tudat, hogy Minden Egy, tehát mi is az vagyunk, ideje megszabadulni a karmikus szeméttől.
Kellemes a szemét..most még..ám 20 év alatt megsavanyít, kiéget, elkeserít.
Gurura, megváltóra várni röhej. Krisztus, Maitréja köztünk van, s a Gyémánttőr adott, melly kíméletlenül vérét ontja tobzódó egónknak. |
| | | | |
| | | | | | 147. Nomad | 2004. június 11. 08:25 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | [Tényleg jó volt a Vanilla Sky.... Nahát, az eredetiben is Penelope Cruz játszotta Sofiát... Te láttad is Nomad az eredetit?]
Mátrix mátrixovics :-) Én igenis létezem! :-)
gombadiltoma, aki arcpoétika |
| | | | |
| | | | | | 145. Nomad | 2004. június 10. 16:05 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén: igaz, bocs! :-) Végülis érdekel, csak nem most....
BT: nem kell lebecsülni a Mátrixot! :-) Úgy alkotja meg ezt az én álomvilágomat, hogy te is valódinak tűnsz benne! Tehát amit én itt olvasok, az igazából nem te vagy, hanem csak az elmém által generált valóság. Tehát még az sem biztos, hogy létezel igazából, vagy ha létezel is, teljesen más életet élsz. Például eleve gyanús, hogy az ismerőseim közül sokan cuccoznak :-) Egy biztos csak, hogy valószínű épp ezzel a haverommal trippeltem, mert ő is ugyanígy magyarázza ezeket az időket.
paranoia rulez |
| | | | |
| | | | | | 143. homen | 2004. június 10. 16:03 |
| | | | | | | | ...amikor a tudat kutat ás... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biga:
Mondjuk csak arra akartam kilyukadni, hogy amit te leírtál a #136-ban, arról - a pszichonautákon kívül - meditálók és tudatfilozófusok is hasonlóan vélekedhetnek (csak más szavakat használva írják le).
Másrészt, ha nem érdekel/érted, akkor nem muszáj kommentálni... :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | [Erről a Vanília égbolt c. film jut eszembe... elég jó volt, bár szívesen megnézném a nem hollywoodi változatát (úgy rémlik hivatkoztak egy spanyol című filmre a végén). Látta valaki? Vélemény?]
Érdekes teória. Namost, ha ti kómában vagy, akkor én is? Mert, hogy én nem látlak titeket kórházi ágyon feküdni. Ettől a ti szempontotokból persze még igaz lehet, hogy ez csak egy képzelt valóság, aminek természetes része, hogy én azt mondom, szerintem nem vagytok kómában, de mi van velem? És ezzel analóg módon, szerintem max. csak egyikőtök feküdhet kómában. Vagy rosszul műkődik a logikám? Vagy én fekszem kómában szombat óta? :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Gén: de nem akartalak téged sem, meg a tudatkutatókat megbántani, vagy nem értem ezeket az eszmefuttatásokat, vagy nem érdekel, vagy mindkettő |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén: Nem tudom, szerintem ez csak játék a szavakkal. Ez a tudatkutatás olyan, mint a teológia. Az égvilágon semmi értelme.
Cell: én józanul sokkal többet parázok, mint betépve. Többek között ezért is tépek be. Meg azért, mert akkor végre tapasztalok valamit, illetve egyre inkább úgy vélem, hogy csak hiszem, hogy tapasztalok valamit.
Ivy-val beszéltük nemrég (a Naive Ivy-val), hogy valamikor, több éve bentrekedhettünk egy bad trip-ben. Azóta tulajdonképpen vagy meghaltunk, vagy kómában fekszünk egy ágyon, az elménk az addig felhalmozott infóból kreálja a világot. Ez megmagyarázná azt, hogy egy ideje minden olyan ismétlődő, unalmas, kiszámítható. A tripjeim is ugyanazokat az elemeket tartalmazzák.
De vajon mikor volt ez a nap?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biga:
A tudatkutatásban három szintet szoktak megkülönböztetni:
1) Elsődleges (elemi) tudat
- a szubjektívan megélt jelenségek egésze, a pszichológiai valóság "itt és most"
2) Reflektív tudat
- egy elemi tudattartalom kiválasztása a részletesebb, tudatos gondolkodás tárgyává; szükséges az introspekcióhoz
3) Öntudat
- a reflexió tárgya az önreprezentáció; a testkép, személyiségfogalom, önéletrajzi emlékek, jövőtervek egysége
Amit mondasz, az az elemi tudat megtapasztalása lehet, tehát amikor nincs öntudat (=ego-loss?) sem reflektálás (=tárgy nélküli meditatív tudatállapot). |
| | | | |
| | | | | | 137. cellux | 2004. június 10. 14:09 |
| | | | | | | ha valaminek lehet energiaszintje, akkor az nem a végső valóság, hanem az életfa egyik ágán ülő teremtmény. szerintem.
a végső alapban nincsenek ilyen különbségek. minden bennefoglaltatik. pont ezért van ott vége a paráknak. amíg fennmarad az a képzet, hogy "energiaszint", addig az a para is ott van (látens vagy megnyilvánult formában), hogy ez az energiaszint lemehet, az energia elfogyhat és akkor "meghal" mondjuk az a "valaki" (itt kerül napvilágra, hogy még mindig az egóról van szó)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én a figyelőt mindig a Tudatnak tekintem, lényegünk legmélyét, hiszen nincsen semmi személyiség jegye, nem ítél és nem gondolkozik: csak figyel és létezik. |
| | | | |
| | | | | | 135. cellux | 2004. június 10. 11:11 |
| | | | | | | Biga: nekem ez a Figyelő, amiről beszélsz, még mindig csak egy pararéteg (személyiség-összetevő), legfeljebb mélyebben van, mint a külső, világi "én".
Amiről én beszélek, az egy olyan "dolog", ami - teóriám szerint :-) - minden létezőben közös. És erre az ember minden kétséget kizáró tapasztalati bizonyítékot szerez, amikor odakerül (tehát hogy ott a Lét alapjába merült bele, nem valami egyéni dologba - ezért mondom, hogy az univerzummal való egység).
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem attól függ ennek az elengedős dolognak az eredménye, hogy kiben milyen energiájú a Figyelő, vagy nevezzem inkább Tudatnak. Ha elég nagy, simán elengedheti úgy az egóját, hogy a külső szemlélő semmit sem vág a dologból, az illető mégis teljesen korrekt egoless tripet él meg.
Nekem már az elején olyan tripjeim voltak, hogy a nevemet se tudtam, és a Figyelőm azzal volt elfoglalva, hogy hány darabra estem szét, és mindenkivel tudjon beszélgetni. :-)
Ha nincs Figyelő vagy gyenge, akkor van a bad/heavy trip.
Mármint az én teóriám szerint. |
| | | | |
| | | | | | 133. cellux | 2004. június 10. 10:58 |
| | | | | | | Most átgondoltam és pontosítanék: volt azért olyan tripem azóta, amin jobban elengedtem magam, és voltak olyanok, amiken kevésbé.
Mondjuk ha az ember pararendszerét egy középponti mag köré szerveződő réteges struktúrának képzelem el, akkor a legbelső parák azok, amik a leginkább meghatározzák a személyiséget és a vágyakat/reakciókat, míg a legkülsők azok, amelyek legkevésbé.
A legkülső parákat minden trip leoldja, a belsőket pedig attól függően, hogy mennyire "mélyreható" az utazás. Az első tripemen nekem minden parám elolvadt és megtapasztaltam egy olyan áldott állapotot, amit mondjuk tökéletességnek neveznék (paranélküliség). Az azóta eltelt tripeken pedig soha nem mentem ennek a közelébe, az alapvető parastruktúrákat nem igazán sikerült újra kiengedni (vagy ha igen, csak pillanatokra, és egyből el is indult a visszaépülésük).
Mintha a trip első szakasza lenne a lebontási fázis (amikor a parák szintről-szintre elolvadnak), a trip csúcspontja, középpontja (a peak) az, amikor az ember középpontja megnyilatkozik (univerzummal való egység), és a lejövési fázis az, amikor a parák szépen sorban visszaépülnek (esetleg másképpen, más elrendezésben, mint azelőtt).
A teóriám szerint egy trip alapvetően kétféle módon játszódhat le: az ember vagy átmegy ezen a nullponton (átfordul a világ - halál és újjászületés), vagy nem. Ha nem, abból lesz a fogcsikorgatva kijövés, ha igen, abból lesz a többé-kevésbé rendezetten kijövés.
Egy partin például sokszor jól érezhető, hogy az időben zajló partinak van egy "közepe", amikor a zene csak egy ilyen körben forgó örvény, ami egy pont körül lassan forog. Na ezeket a pontokat szerintem direkt azért rakja be a DJ a zenébe (tudatosan vagy ösztönösen), hogy ott át lehessen fordulni. Lehetőségteremtés (ami nagyon fontos egyébként szerintem egy partin, hogy legalább a lehetőség meglegyen, a kapu kinyíljon, aztán használja, aki tudja).
Az átalmenős tripek aztán tovább bonthatók aszerint, hogy az alany mennyi ideig tartózkodik a középpontjában. A legtöbben szerintem egyetlen szemvillanás alatt átmennek, úgy, hogy észre se veszik, mi történt. Ha viszont sikerül valahogy annál az átalmenős résznél eléggé tudatunknál lenni, hogy bele tudjunk zoomolni annak a pontnak a környezetébe (mint egy 1/x függvény, ahogy közelít az y-tengelyhez), akkor ott összekapcsolódhat az idő a végtelenséggel, és a pillanat törtrésze alatt olyan dolgokat tapasztalhatsz meg, amiről a különféle "megvilágosodottak" könyveket írtak tele.
Tulajdonképpen a tripnek ez a "közepe" szerintem kb. annyi információt hordoz, mint az élet maradék része (tehát a születéstől a trip-középpontig + a trip-középponttól a halálig tartó rész) összesen. Valamiképpen egymás tükörképei, abban a nullpont körüli részben benne van az egész világ, ideák formájában. Ott nyílik meg a merőleges kijárat.
Na, ezt keresem én azóta is. Egyszer már átnéztem azon a lyukon és ott - hát - elég "érdekes" "dolgokat" "láttam".
|
| | | | |
| | | | | | 132. cellux | 2004. június 10. 10:35 |
| | | | | | | "Miért is nem bírnád elviselni a tippet a mennyi-hol-hogyanról? Részemről inkább csak viccolás volt, de olybá tűnik, a válasz komolyabb..."
Nekem egyáltalán nem tűnik egyszerű dolognak elengedni az egómat, amikor trippelek. Eddig életemben egyszer sikerült (legelőször) és akkor sem azért, mert akartam, hanem csak úgy, "véletlenül" így alakult. Azóta kizárólag azért utazom, hogy egyszer megint sikerülhessen ez az elengedés, mert tudom, hogy akkor megint bejutok oda, ahová azóta is vágyakozom (és amiről szerintem a trip igazából szól). És azóta sohasem sikerült, akárhogyan is próbálkozom (a legviccesebb az volt, amikor az volt a módszer, hogy ne legyen módszer - röhejes, mennyire nem bírok kiszabadulni a módszerkeresés útvesztőjéből).
Ha olyan settinggel utazom, amire ráparázok, annak nem az az eredménye, hogy el tudom engedni magam, hanem még sokkal erősebben kapaszkodom magamba, és emiatt fogcsikorgatva jövök ki a tripből és hetekig úgy érzem magam utána, mint egy megkötözött fogoly.
Én most már csak úgy utaznék, ha számíthatnék arra, hogy valamiképpen ki fogom tudni oldani a kapaszkodásaimat. És itt jutott eszembe az eki, mint lehetőség (amit valószínűleg ki is fogok próbálni majd valamikor).
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A candyflip nagyon szép, fehér érzés.
Bennem csak a csillogó fehérség maradt meg, na és persze a Hidden Step Ozricéktól.
Akkor jöttem rá, hogy elértem az eszközökkel kiváltható boldogság egyik magas fokát, és pontosan ezért nem is próbáltam soha többé.
Biga, aki nem hiszi, hogy lenne kulcs
(mer ajtó sincs) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja.. lehet, hogy azt kéne csinálni, hogy triphez mindig legyen a zsebünkben egy eki... lehet, hogy már a tudat, hogy van "orvosság" a parára, és ott van a zsebünkben, kellő placebóhatással fog bírni, és be sem kell venni... |
| | | | |
| | | | | | 129. Bard | 2004. június 9. 15:32 |
| | | | | | | | Ekiről lazán el tudom képzelni, hogy megállítja a bad tripet. Hiszen kiveszi az emberből a bad trip "esszenciáját" a félelmet. Mondjuk ettől még nem áll meg a trip csak más hangulatban folyik tovább. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem meg úgy volt, hogy alig bírtam tartani a frontot, hogy ne essen szét minden :-) Persze persephoné arról győzködött, hogy dehát ezért ettem gombát, mire én meg mondtam, hogy nem, én nem ezért...
Miért is nem bírnád elviselni a tippet a mennyi-hol-hogyanról? Részemről inkább csak viccolás volt, de olybá tűnik, a válasz komolyabb...
Amúgy, ha ilyen pozitívak a várakozásaid a candy-vel, miért nem próbálod ki?
|
| | | | |
| | | | | | 127. cellux | 2004. június 9. 15:00 |
| | | | | | | "Adjak tippet, hogy mennyit, hol és hogyan, hogy a kontroll egyszerűen kifolyjon a kezedből? :-)"
én ezt nem tudnám elviselni.
|
| | | | |
| | | | | | 126. cellux | 2004. június 9. 14:45 |
| | | | | | | nekem úgy volt, hogy megjelent ez a "nem tudok áttörni" dolog, aztán minden tripen próbálkoztam újra és újra, és így ahelyett, hogy átlendültem volna (rájöttem volna, hogyan kell elengedni), egyre jobban beragadtam. mondjuk, most hogy így végiggondolom, voltak azért kivételek (pl. a goagil buli negyed papírral, vagy Pilisborosjenő)
candyflip azért érdekel, mert ha az LSD (vagy a gomba) pont akkor kezdené produkálni ezt a paráztatós első fázist, amikor az eki már megágyazott neki, akkor lehet, hogy teljesen ki tudnám kerülni a ráparázást, nem akadnának belém a dolgok annyira, hogy össze akarjam tartani magam.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "magamra ismerek ebben a tripproblémádban, nekem is volt/van ugyanilyen"
Nahát, hogyan ugyanilyen? Úgy értem miben hasonló?
Tripprobléma... hmm... már nem érzek benne semmi problematikusat... egyszerűen egy érdekes tapasztalat lett belőle, amiről persze nagyon szívesen beszélek... tulajdonképpen -- bár lehet, hogy a látszat ellenem beszél -- rágódás nem volt rajta... legalábbis az a típusú rágódás, ahogy én rágódni szoktam dolgokon...
"csak sajna megtanultam tökéletesen kontrollálni (a tripjeimet), úgyhogy a gomba rajtam már csak akkor segíthet, ha ezt a kontrollt el tudom engedni (ami kb. lehetetlennek tűnik, olyan mélyre beférkőzött már)."
Adjak tippet, hogy mennyit, hol és hogyan, hogy a kontroll egyszerűen kifolyjon a kezedből? :-) ...érdekes, hogy mennyire másképp állunk ehhez a dologhoz, bár ez nem újdonság...
"(talán a candyflip?)"
Próbáltad már? És miért gondolod, hogy pont az?
Különben, persephoné ötlete volt, hogy badtripre kapjunk be E-t... (annak mi lenne a neve? "candyroom? mushiflip?) Így utólag meggondolva, nagyon kíváncsi lettem volna mit csinál... Bár nekem ugye az E "mumus", de lehet, hogy akkor nem tiltakoztam volna... |
| | | | |
| | | | | | 124. cellux | 2004. június 9. 13:42 |
| | | | | | | bt: magamra ismerek ebben a tripproblémádban, nekem is volt/van ugyanilyen, csak sajna megtanultam tökéletesen kontrollálni (a tripjeimet), úgyhogy a gomba rajtam már csak akkor segíthet, ha ezt a kontrollt el tudom engedni (ami kb. lehetetlennek tűnik, olyan mélyre beférkőzött már). minél többet trippelek, annál erősebbre húzom az egómhoz való ragaszkodást. perpill. nem tudom nagyon elképzelni, hogy lenne bármilyen módszer, amivel el tudnám engedni. (talán a candyflip?)
így aztán marad a standard karma-gyalu, aztán majd meglátjuk, mi lesz.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Szerintem ez tipikus összekeverése olyan dolgoknak, mint saját magad határai, és önmagad, ragaszkodó és feltétlen szeretet. A fürdővízben csak üresség van. A gyereket utána találod meg, miután kiöntötted magad."
Meglehet...
"Annak BÁRMI az útja."
Esetemben a BÁRMIM :-)
"Pont ez a magasabb dimenziók elméletem, tehát hogy drogokkal nem hosszú éveket elszöszmötölünk a fizikai világban, hanem elképesztő energiákkal kilőjük a tudatunkat saját magunkon belül, aztán lesz ami lesz. Az az út lerövidítése, hogy a trip közbeni szenvedés a tisztulás, és ez egyrészt intenzívebb, másrészt amíg "hat" az anyag nincs mese, ég a karma."
Lehet, lehet... de én szívesen szöszmötölök is... nem sietek sehova.
"Gomba. Azért nem működik az egyesülés eleinte, mert az ember azt gondolja, hogy vannak "hibái", és azokat takargatja, maga elől is, meg mások elől, akik belelátnak."
Egyszer Ajtóablak olyasmit mondott, hogy ő már gond nélkül le tudja venni az álarcait, csak kérdés ki kíváncsi az arcára... Mostanság már én is érzem, hogy le tudom venni őket... A következő lépés az lesz, ha majd nem foglalkozom vele annyira, hogy ki kíváncsi az arcomra...
"Ezeket lehetne átprogramozni igen-szettekre. Hidd, tudd, értsd, akard, lásd, gondold stb. amit a legjobbnak érzel, és az elkezd műxeni."
Hát jó, majd meglássuk...
"Ha a "kiönteni magad" negatívan hangzik, akkor vedd úgy, hogy úgysem tudnád "túl" kiönteni magad, mivel te vagy az öntő is :)"
Ez jó :-) Ezzel nagyon tudok mit kezdeni... Köszi, Gén. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bt:
"nem egészen hiszek abban"
"nem igazán értem"
"nem egészen úgy gondolom"
"nem akarok"
"nem hiszem el"
"nem látom működni"
"nem lehet"
"nem tudom"
Ezeket lehetne átprogramozni igen-szettekre. Hidd, tudd, értsd, akard, lásd, gondold stb. amit a legjobbnak érzel, és az elkezd műxeni.
Ha a "kiönteni magad" negatívan hangzik, akkor vedd úgy, hogy úgysem tudnád "túl" kiönteni magad, mivel te vagy az öntő is :)
Nomad:
"a trip közbeni szenvedés a tisztulás"
Ha annak veszed, akkor igen. De a szenvedés sem szükséges; ahogy mondod: BÁRMI lehet a megvilágosodás útja. |
| | | | |
| | | | | | 121. Nomad | 2004. június 8. 12:29 |
| | | | | | | "Szóval az van, hogy én nem akarok lemondani önmagamról, mert bár van, amivel nem vagyok elégedett magammal kapcsolatban, valahogy úgy érzem, úgy a "gyereket" is kiönteném a fürdővízzel, amit meg nem akarok, mert szeretem azt a "gyereket" (megint megengedem persze, hogy hülyeséget beszélek, és hogy így nem lehet... stb.) "
Szerintem ez tipikus összekeverése olyan dolgoknak, mint saját magad határai, és önmagad, ragaszkodó és feltétlen szeretet. A fürdővízben csak üresség van. A gyereket utána találod meg, miután kiöntötted magad.
"Nem egészen hiszek abban, hogyha meg akarok világosodni, akkor annak ez az útja..."
Annak BÁRMI az útja.
"..úgy érzem, nem lehet "megúszni" az út "hosszát", nem lehet "lerövidíteni" a téridőből való intenzív kizuhanással "
Pont ez a magasabb dimenziók elméletem, tehát hogy drogokkal nem hosszú éveket elszöszmötölünk a fizikai világban, hanem elképesztő energiákkal kilőjük a tudatunkat saját magunkon belül, aztán lesz ami lesz. Az az út lerövidítése, hogy a trip közbeni szenvedés a tisztulás, és ez egyrészt intenzívebb, másrészt amíg "hat" az anyag nincs mese, ég a karma.
"szeretném, ha inkább lenne egy zippzár a lelkemen, amit ha kinyitnék, egyszerűen bele lehetne látni (úgy értem belelátnék én is, meg azok is, akiknek valamit szeretnék átadni), és nem kéne verbálni..."
Gomba. Azért nem működik az egyesülés eleinte, mert az ember azt gondolja, hogy vannak "hibái", és azokat takargatja, maga elől is, meg mások elől, akik belelátnak.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tényleg nem vagyok sem elkeseredve, sem befordulva, sem elfordulva... Bűntudat sincs, csak némileg zavarban vagyok, hogy ennyire "lekötöttelek" titeket -- szó szerint :-)... Mindenesetre jó tudni, hogy szerencsédnek veszed, hogy ott lehettél, mert nekem azért működött az a szociális parám, hogy ott untatlak bennetek...
Tapasztalatnak komoly volt, az biztos. Így utólag nem igazán értem, hogy mitől paráztam... nem tudom ez másnál is így van-e utólag, hogy már nem érti... szóval az van, hogy most úgy érzem, ha megint ott lennék, egyszerűen leülnék és élvezném ezt a ritka élményt... ez persze csak egy érzés... így utólag könnyű. Asszem volt egy olyan "fizikai" jellegű rosszullétszerű benne, amiről nehezen tudom elképzelni, hogy jobban bírnám... Bár ez a fizikai jellegűség is olyan megfoghatatlan, nem emlékszem, hogy konkrétan bármi fájt volna fizikailag...
Ami régi vitánkat illeti, az azért még mindig fennáll, bár talán már nem egészen úgy gondolom, ahogy korábban... szóval ha most elgondolkodom azon, hogy mit szeretnék a legközelebbi tripen, hát leginkább azt a kellemes, lightosabb állapotot szeretném... vagy nagyon intenzívet, de akkor valahogy mégsem ilyet... olyat, amit valahogy mégis "elbírok", nem tudom... (Megengedem persze, hogy hülyeséget beszélek...) De az is igaz, hogy nem bánom, hogy ilyen is volt, semmiképpen sem akarnám meg nem történtté tenni... Szóval az van, hogy én nem akarok lemondani önmagamról, mert bár van, amivel nem vagyok elégedett magammal kapcsolatban, valahogy úgy érzem, úgy a "gyereket" is kiönteném a fürdővízzel, amit meg nem akarok, mert szeretem azt a "gyereket" (megint megengedem persze, hogy hülyeséget beszélek, és hogy így nem lehet... stb.) Nem egészen hiszek abban, hogyha meg akarok világosodni, akkor annak ez az útja... Úgy értem, jó lenne, ha ilyen "egyszerű" meg "gyors" lenne, de nem hiszem el, hogy így lehet, hogy így kéne... valahogy nem látom működni ezt a dolgot... úgy értem, meglehet, hogy sokat lehet fejlődni így is, de ha én megvilágosodásban gondolkodom, akkor úgy érzem, nem lehet "megúszni" az út "hosszát", nem lehet "lerövidíteni" a téridőből való intenzív kizuhanással... áh, nem tudom... ezek csak ilyen szavak, meg érzések... sokszor szeretném, ha inkább lenne egy zippzár a lelkemen, amit ha kinyitnék, egyszerűen bele lehetne látni (úgy értem belelátnék én is, meg azok is, akiknek valamit szeretnék átadni), és nem kéne verbálni...
bt, aki kiegyezik az 1:1-ben is :-) |
| | | | |
| | | | | | 119. Nomad | 2004. június 8. 10:36 |
| | | | | | | bt:
Gomba kontra(?) Gomba 1:1
Most végre megtapasztalhattad, hogy milyen a majdnem kiszakadás. Régen vitatkoztunk azon, hogy milyen az "igazi" trip, és hogy ez még nem mindenkinek volt. Ha nem is EZ az igaz(hanem az öszes egyszerre), de mindenesetre egy olyan fajta, amit te még ezek szerint nem tapasztaltál. Ettől sem elkeseredni, sem befordulni, sem elfordulni, sem bűntudatkodni nem kell, egyszerűen tapasztalat, mint minden más pillanat, bár szerintem sokkal tanulságosabb. Sok trippemen előfordult, hogy saját magam elemezgetése során elértem a határhoz, de a dualitás falát nem tudtam áttörni, illetve át tudtam, de a másik oldal ugyanolyan, mint az, ahonnan jöttem. A falat kell kiszedni az elméből, nem körülötte forgolódni. Szerintem igen örömteli, hogy még szinte egy éve sem kezdtél utazni, és máris egy ilyen mély élményed volt. Nekem, mikor ilyen utazáson voltam, pl. az egyedül három explorer, volt benne egy csomó élmény amit nem értettem, és amire nem emlékeztem, de az azt követő pár hónapban lassacskán előjöttek az akkori tanítások, trippen is és a mindennapi életben is vegyesen. A végén(?) sikerült(ni fog(t)) azzá válni(t), aki(ami) akkor volt(am), mikor a háborgás néha szünetelt, és békét találtam, és lecsiszolni azokat a részeket, amik a háborgást okozták.
Az "önmagunkról" való lemondás szerves része a megvilágosodáshoz vezető folyamatnak, mert meg kell tanulni, hogy ne ragaszkodjunk semmilyen önmagunkhoz, hiszen ez csak egy tükörrendszer rögzítése. Az első leckék mindíg keservesek, de egyre könnyebb lesz minden lépés. Szóval én tartom szerencsémnek, és megtiszteltetésnek, hogy ott lehettem.
További jó utat.
Bence |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén:
Ja, szerintem is jól jellképezte egyhely-kényszerem a belső "leragadást"... Különben én eredetileg el akartam jutni az autómig (sőt asszem többször is), hogy beleülök, mert azt reméltem az nyugisabb-otthonosabb lesz... A dolog valahogy azon bukott meg, hogy a többiek nyilván szerettek volna bemenni a koncertre, meg próbáltak rábeszélni, hogy én is menjek inkább be, én meg féltem oda bemenni, ők meg nyilván egyedül hagyni sem akartak abban az állapotomban, meg én sem akartam egyedül maradni persze... "szociális háló"
Hogy mi a jó a tudatalattimnak: hát lehet, hogy a neki pont ez volt a jó, de én "személy szerint" eléggé szenvedtem...
...emlékszem, hogy te olyan "itt-a-gyereknek-bűvésztrükk" módjára, azt mondtad, na hopp, akkor most leveszed a hátizsákod... Szó se róla elég regresszált voltam... :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bt:
Érdekes volt látni, ahogy besűrűsödtél a téridő egy pontjába (ami egy kapualj volt) :), és hogy a hely- és testhelyzetválasztással mennyire erősen stabilizáltad azt a tudatállapotodat.
Szerintem a disszonancia abban volt, hogy nem tudatosult benned, hogy tk. nem is akarsz változtatni a helyzeten, és ezért hajtogattad, hogy ez így nem jó, de nem tudod mit akarsz, de ugyanakkor mégsem csinálod azt, amit mások csinálnak vagy ajánlanak neked. Vagyis naná egész idő alatt azt csináltad, ami tudatalatt neked a legjobb volt... Ha odajött volna egy ufó, aki nem érti a verbáljaidat és nincs elképzelése a helyzetbeli társas szerepekről, akkor az tökéletesen elégedettnek látott volna téged a szituációban :) De a verbálók a szavaknak hisznek, és lekorlátozzák saját ráhatási lehetőségeiket a korábbi társas helyzetek által meghatározott szerepeik miatt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (folyt.)
Azt hiszem az egyik tanulság talán az, hogy bár "megmaradtam", "visszajöttem", valahol mégis "vesztettem", mert nem tudtam leküzdeni a félelmet, a szenvedést, vagy nem tudtam elengedni a kapaszkodást. Igaz, ez utóbbi inkább reflexió. Szóval a többiek közül volt, aki azt mondta, ezt kéne tennem, el kéne engednem a ragaszkodást, a kapaszkodást. Nos, nem tudom... Egyébként az is lehet, hogy végül is mégsem kéne vesztesnek nyilvánítanom magam, mert ha úgy vesszük, a saját hajamnál fogva végül is ki tudtam húzni magam a kátyúból azzal, hogy valahogy fel bírtam hívni a legjobb barátaimat, akik eljöttek értem, és az ő érkezésük szinte varázsütésszerűen elhozta a megnyugvást, bár a tripnek még bőven nem volt vége, de legalább a korábbi szenvedő-félő-nyavalygó-kapaszkodó badtrippezőből egyfajta vigyorgó idiótává redukálódtam, és nagyrészt azt ismételgettem, hogy mennyire szeretem a barátnőmet... majd kb. egy-másfél óra múlva elaludtam...
Akinek miattam nem a tervei szerint alakult az estéje, attól ezúton is bocsánatot kérek (tudom, van ilyen, de mégis), és köszönöm, hogy velem voltak és segíteni próbáltak... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mohó voltam, túl sok gombát ettem... Eredmény:
gomba-badtrip kontra bombadiltoma: 1:0.
Érdekes viszont, hogy utóhatása nincs. Úgy értem, azóta jól vagyok, nincs depi, nincs para. Tanulság? Hát nem tudom...
Tulajdonképpen sajnálom, hogy nem tudtam élvezni, mert az biztos, hogy sokkal intenzívebb tapasztalat volt, mint eddig bármely más trip... és az eddigiekkel összehasonlítva nagyobb az emlékezetkiesési arány is... ezt is sajnálom.
Lényegében az történt, hogy a hétköznapi valóság egy jó nagy hányadát elvesztettem. Kifolyt a kezeim közül szinte minden... Nagyjából kiestem az idő és a tér hétköznapi rendszeréből.
Úgy kezdődött, hogy óriási feszültség keletkezett bennem, nem tudtam üljek-álljak-menjek-maradjak-... Ezt ugyan már ismerem, de korábban hamar véget ért, és nem volt ennyire súlyos. Aztán olyan sok dimenzióban és hangcsatornán jött egyszerre a sok ember generálta benyomás-tömeg, hogy ki kellett menekülnöm a várva-várt koncert előtt, pont mikor elkezdték volna... és többet nem is mertem visszamenni... Az elején még viszonylag képben voltam, és mondtam a többieknek, hogy ez nagyon rossz, és nem akarom, és valaki szóljon rá a dologra, hogy legyen már vége... Bár közben meg nevettem, hogy a fenébe, nem úsztam meg... itt van, amit el akartam kerülni, hát most beütött... Próbáltam tejet inni, azt mondták azzal meg lehet szakítani a tripet. De nem nagyon bírtam inni. Egyszerre háromféle íze volt a tejnek, az egyik jó, a másik romlott, a harmadik nem tudom milyen.
A legintenzívebb és legkellemetlenebb szakaszban aztán többször úgy éreztem többen vagyok (legalább ketten). Bár, érdekes módon, ez a tétel önmagában nem volt nagyon rossz... Aztán meg sokszor tökéletesen hétköznapi tételeken gyűrtem az agyam, hogy léteznek-e, vagy sem. Pl. nem tudtam eldönteni, hogy létezik-e a szerelem, kapcsolat egy férfi és egy nő között, vagy csak én találtam ki... Aztán azon is, hogy van-e idő, van-e életkor... Akkor úgy tűnt, ezeket is csak én találtam ki, és valójában nem léteznek... Minden állandóan változott, ismerősök hangja halálra rémített... Az utca, bármikor ránéztem, nem volt ugyanolyan... Aztán olyanok voltak az arcok, mint a viaszálarcok, néha nehéz volt nem félnem tőlük... Meg sokszor csakúgy megjelentek emberek a semmiből, vagy kezek, amikhez nem tartozott ember, vagy csak egy bizonyos idő után vettem észre, hogy tartozik hozzá ember... ilyenkor gondolom felgyorsult az idő hozzám képest, és én nem tudtam követni. Máskor meg persze lelassult... Azt azért tudtam, hogy a többiek kik, tudtam a nevüket is, bár néha nem mertem kimondani, de volt olyan is, hogy összekevertem az embereket egymással... Meg néha nagyon nem bíztam bennük. Attól féltem egyszer csak egy cellában találom magam (gumiszobában, vagy előzetesben), és úgy éreztem nem fogom tudni elmondani, hogy mi van... Nem mertem becsukni a szemem, mert úgy éreztem, na akkor majd minden eltűnik, az a maradék is, amit még értek, érzek, amibe még tudok kapaszkodni. Bármit csináltam kívül vagy belül, fizikailag és pszichésen is rosszul voltam, pedig azt hiszem, néha pillanatokra úgy éreztem, igen, most jó, most megtaláltam a megnyugvást... aztán azonnal kiderült, hogy nem, semmivel sem jobb semmi, sőt, megint pont a legrosszabbat "csinálom"... Összességében úgy éreztem nagyon vékony pengeélen táncolok a "megmaradok" és a "személyes világvége" határmezsgyéjén. Gondolom mások ezt hívják ego lossnak, ami ellen van, aki nem küzd, vagy aki szerint nem kéne küzdeni... Hát én küzdöttem, bár akkor sokszor éreztem úgy, hogy alig tudok küzdeni, és hogy most nem úsztam meg, kész, vesztettem... Félelem a félelemtől... nemrég valaki így summázta badtripjei eszenciáját... Hát azt hiszem, valami hasonlót éreztem én is... Arra is emlékszem, hogy szenvedéseim közepette sokszor nevettem, mert azt hiszem felfogtam a helyzet és saját magam/viselkedésem/állapotom abszurditását...
(folyt. köv.) |
| | | | |
| | | | | | 114. cellux | 2004. június 7. 10:25 |
| | | | | | | ja, a falánkság... mindig csodálkoztam, mit keres ez a hét fő bűn között...
|
| | | | |
| | | | | | 113. homen | 2004. június 4. 14:18 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 112. homen | 2004. június 4. 14:06 |
| | | | | | | | elég lenne csupán megkóstolni az ízét |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "Visszatérés"? Egy hónap nemgombázás mióta számít elmenésnek? :) |
| | | | |
| | | | | | 110. update | 2004. június 4. 13:22 |
| | | | | | | "Ha viszont elfogadjuk, hogy a világ azért van itt, hogy kiteljesedjen, mi pedig, hogy ezt megtapasztaljuk"
"nem is az eredmény, a megfogalmazott idea a lényeg, hanem a kimondás folyamata"
Ez a kettő zárja a teljesség körét!
CSAK CSINÁLD! Más út nincs! Tedd, mert tenned kell! Haladj úgy, hogy nem mozdulsz! Elfogadással kerülj középre! Mondd azért, hogy kimondd!
Nincsen hülyeség! Nincsen tökéletlen forma! |
| | | | |
| | | | | | 109. Nomad | 2004. június 4. 11:52 |
| | | | | | | Az, hogy a visszatérésemet az anyagokhoz hogy értékeli valaki, igazság szerint cseppet sem érdekel. Viszont mivel van változás, gondolom fontos, hogy leírjam. Minnél több hülyeségemet írom le ide, annál kevesebbet kell másoknak hasonló hülyeségekkel foglalkozni.
"viszont ez az összes mondatodat meg gondolatodat is megfosztja az állandóságtól"
Hát ez a minimum, ezt el is várom, hogy ne egy bizonyos mém hívének tarthassatok.
Minden amit leírok, most gondolom. Két perc múlva lehet, hogy rájövök, hogy baromság, ha fontosnak tartom akkor éppen, hogy azt is leírjam, akkor mindenképp megteszem. Ez csak legózás a szavakkal. |
| | | | |
| | | | | | 108. cellux | 2004. június 4. 10:56 |
| | | | | | | érdekes magyarázat ez, Nomad, hogy "ja, az a múltkori lényem, most már más vagyok"... még belekötni se lehet... viszont ez az összes mondatodat meg gondolatodat is megfosztja az állandóságtól, hiszen ezt csak úgy most mondod, lehet, hogy holnap már mást fogsz mondani... ami persze megint csak természetes... de akkor minek mondani... hogy elolvassam és akkor én is kattogjak egy kicsit... átmegyek egy másik vágányra... érdekes ez, hogy a szavak meg a gondolatok mennyire más értelemben fontosak, mint ahogy hisszük... sokan konzerválni igyekeznek őket... azt hiszik, a kimondott dolog abszolút... pedig talán nem is az eredmény, a megfogalmazott idea a lényeg, hanem a kimondás folyamata... a közlés, információáramlás... párhuzamokat vélek felfedezni az enciklopédisták kényszeres törekvései és az egó-képzetekhez való ragaszkodás között...
szóval csak írunk, írunk, élünk, élünk és ami kiömlik belőlünk az befolyásolja a környezetet így vagy úgy... ennyi.
és mégis: fontos, hogy amit kimondunk, az metszően éles és pontos legyen. kimondjuk, megalkotjuk és utána elengedjük, mintha sose lett volna.
a tökéletes ürességből az akadályok nélküli közvetítő révén megszületik a tökéletes forma. az akadályok nélküliség miatt a forma magától feloszlik (minden pillanatban meghal és újjászületik).
ugyanakkor, ha a közvetítőben akadályok vannak, akkor a tökéletes ürességből szennyezett forma születik, ami szennyezettségénél fogva részigazság (helyes + jó/rossz komponensek), és a jó/rossz komponensek szülik aztán a szenvedést (karmát). plusz ilyenkor ragaszkodás kél a teremtményhez (bálványimádás).
|
| | | | |
| | | | | | 107. Nomad | 2004. június 4. 09:29 |
| | | | | | | Múlt szombaton volt egy újabb találkozásom Gombával. Igen, tudom, hogy azt mondtam többször nem kell, de olyan változások álltak be az életemben, hogy annak a szakasznak vége volt, mikor ezt gondoltam, és az az énem nem is evett többet, hiszen neki nem kellett. Mindenesetre most egy olyan vagyok, aki szerint a sav és a Gomba tanulságosak, úgyhogy nem elképzelhetetlen, hogy még egyek.
Szóval négyen maradtunk a tripre, ketten két papírt, ettek, én egy papírt, és volt még két Gomba. Az LSD-zők közül ketten kértünk egy-egy apró darab Gomba szárat, csak az illendőség kedvéért. Sokkal erősebb trippem volt Gombától, attól a kis darabkától, mint amikor ötöt ettem. Valószínüleg mások Gombatripjébe Gomba nélkül is be lehetne csatlakozni, előbb-utóbb ki kell próbálni:)
Nekem egy racionális síkon való "probléma megoldás (feloldás)" volt a feladatom, egyszerűen nem tudtam elszakadni az ötödik dimenziótól, de a többiek összeolvadtak, és egy lényt alkottunk. A különbség csak az volt, hogy ők "elveszítették" az őségüket, én viszont nem veszítettem meg az énségemet, ezért "ők" minden gondolatomat hallották, és teljesen belátták a dualitással való harcomat, én viszont magamban kattogtam, és próbáltam kiszabadulni. Hosszas kűzdelem árán végre sikerült lenyugodni, és akkor végre rájöttem, hogy nem csak bármikor meghalhatok, hanem bármikor újjá is születhetek, tehát nem kell "kapcsoltaban" maradni "magammal" szabad vagyok. Mikor végre megoldottam a problémát, úgy éreztem, mintha hosszú idő után végre kinyújtózhattam volna, végre közelebb kerültem az "igazi" énemhez, és világosan érezhetően kitisztult a belső párbeszédem hangja.
Az ötödik dimenzióban való mozgás módja a beszéd, a lépések a szavak. Van egy különleges szó, amit fontosabbnak tartunk a többinél, az ÉN. Pedig az csak egy kör alakú húr az ötödik dimenzióban. Ha az ember felismeri, hogy ebből bármikor kiemelkedhet, és "ő" dönti el (azaz a tudata a visszatéréskor mibe kapaszkodik bele), hogy visszatérése után milyen alakú lesz, milyen rezgések fognak tükröződni ebben a körben, mennyire lesz tiszta, akkor már többet nem lehet "problémája" hiszen az ő is csak egy tükör, amiből a dolog problémának látszik, de a tükör nem állandó.
A hosszú harc, és kattogás aból fakadt, hogy bár tudom, hogy nem kell megítélni magam, mégis ezzel próbálkoztam. Hiába, tisztulás. A különbség a jó, rossz és helyes között, az, hogy a jót és a rosszat az ítélet hozza létre. Mivel szerintem minden tettünkkel, gondolatunkkal, álmunkkal a világ megértésére, és harmóniára törexünk, mégha az irányok olykor ezzel ellentétesnek is tűnnek, saját magunk megítélése ahhoz fog vezetni, hogy egy falat teszünk az elménkbem és azt mondjuk, hogy a dolgok ezen az oldalon jók, a másik oldalon rosszak, és megpróbálunk minnél messzebb kerülni a faltól. Csakhogy ha így teszünk nem biztos, hogy abba az irányba fogunk menni, amerre a legrövidebb, és a legkevesebb a buktató, hisz hála tökéletlenségünknek a jóról és rosszról alkotott elépzeléseinkben is lehetnek hibák, tehát nem biztos, hogy jó helyre raktuk le a falat (biztos hogy csak rossz:) helyre lehet). Ha viszont elfogadjuk, hogy a világ azért van itt, hogy kiteljesedjen, mi pedig, hogy ezt megtapasztaljuk, akkor nem kell semmit szándékozni, csak figyelni. A lélek háromdimenziós terében a tudat végre eljuthat középre (és azért jut oda, mert ez a természete), ha ott felnéz, megtalálja istent:) |
| | | | |
| | | | | | 106. homen | 2004. június 3. 22:37 |
| | | | | | | | http://psy.underground.hu/homen/csokra.zip :) |
| | | | |
| | | | | | 105. update | 2004. május 30. 18:30 |
| | | | | | | | Megtaláltam közben a linket! :) |
| | | | |
| | | | | | 104. update | 2004. május 30. 18:20 |
| | | | | | | "kontextusban /persze az a szép, hogy ez már baromi rég óta folyik :)/
pl. a SHAPE nek az a cikke amit belinkelt mantis valamelyik topicba szerintem sokkal többet forgatott előre, mint 10000 kötet amit olyan "nyelven" írtak, hogy egyszerűen nem veszik az emberek a fáradságot, hogy megértsék."
Belinkelné megint valaki? Érdekelne!!! :)
KÖSZI!!! :)
|
| | | | |
| | | | | | 103. update | 2004. május 30. 18:16 |
| | | | | | | Akkor lennél csak igazán kíváncsi! Mert a formák különbözőségében gyönyörködnél! Érdekelne minden forma! :) Tetszene minden forma! Mindengyikben az Egyet ismernéd fel, és kíváncsi lennél a következő formájára! :) Hihetetlen dolog!!! :)
Annyira fantasztikus, amikor körbenézel és mindent látsz!!!
A fát és a magját..... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én nem lennék kíváncsi, ha ezt tudnám tapasztalni : ))) |
| | | | |
| | | | | | 101. update | 2004. május 29. 13:41 |
| | | | | | | "Én például hiszem, hogy minden létező, és nem létező maga Isten energiája. Így már nincs is mi ellen védekezni."
Alakul a dolog! :) Kiváncsi lenék, hogy ezt képes vagy tapasztalni is? Érzed, hogy minden Egy? Ha bárhol is vagy, nézz a lábad elé, a földre! Nézzd azt a rengetek kicsiny dolgot, ami ott van! Vedd észre... előtted egy pici kő hever! Figyeld... figyeld feszülten! Érzed, ahogy mozog? Látod tökéletes formáját? Látod a fényt és árnyékot rajta? Látod a színét? Emeld fel a földről... érezd a súlyát! Na milyen érzés a kezedben tartani? Ugye kellemes? Koncentrálj a kőre a tenyereden! Figyeld tökéletességét! Mélyedj a kőbe! Majd ha érzed, hogy teljesen kitöltött a kő, ha érzed, hogy képes vagy kinyílni, lassan emeld fel a fejedet... és nézzd a világot magad körül! Nézz körbe, halld a hangokat, lélegezz! Érezd azt a még több milliárdnyi tökéletes követ, fát és füvet! Nyílj ki! Érezni fogod! Mosoly ül majd az arcodon! Nem szívtál, nem szedtél be semmit! Csak te vagy, tisztán te, aki csak érez! TEDD ÍGY!!!
Csak egy követ kell észre venned a porban és kinyílik a minden!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A "tévképzetek" kifejezés tényleg nem volt túl szerencsés. Én például hiszem, hogy minden létező, és nem létező maga Isten energiája. Így már nincs is mi ellen védekezni.
Celluxhoz: Nekem a második megdöbbenésemet az okozta, amikor rájöttem, hogy Jézus például ugyanazokat tanította, mint az indiai guruk, és sokan mások. Egy kis rendet találtam a káoszban. |
| | | | |
| | | | | | 99. doki | 2004. május 28. 12:10 |
| | | | | | | ez a jelen-hagyomány dolog nekem mindig fordítva történik.
először a jelenben fedezek fel valamit, vagy csinálok valamit, és általában csak utána jut hozzám, hogy ezt így hívják vagy úgy hívják ebben a hagyományban vagy abban a hagyományban.
a XXI. századi menedzser fiatalnak nem kell megismernie a buddhista tanítást, hogy ki tudjon nyílni, és fel tudja fedezni emberségét. elég, ha megfogalmazza valaki (vagy inkább nagyon sokan) ezen a nyelven ebben a kultúrális kontextusban, a mondanivalót. vagy inkább minden nyelven, minden kultúrális kontextusban /persze az a szép, hogy ez már baromi rég óta folyik :)/
pl. a SHAPE nek az a cikke amit belinkelt mantis valamelyik topicba szerintem sokkal többet forgatott előre, mint 10000 kötet amit olyan "nyelven" írtak, hogy egyszerűen nem veszik az emberek a fáradságot, hogy megértsék.
ha már mindenképpen közölni akarunk valamit, akkor azt úgy kell mondani hogy megértsék.
tulajdonképpen mindenkinek kéne írni egy könyvet a hozzá hasonló világban élők számára :)))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ákimáki miért próbálsz védekezni és milyen "tévképzetek" ellen? Nekem amit a tiszta tapasztalat mond, azt elhiszem. Aztán, hogy valami kívülről bevitt anyag vagy egyéb váltotta ki, ezek már csak okkereső kényszerünknek egoféltésünknek a megnyilvánulásai, amik elég gyakran feleslegesek. Isten kezében vagyunk, amit meg akar mutatni, megmutatja, így vagy úgy. Én bízom benne, ettől kezdve pedig hagyom, hogy oda vigyen ahol éppen lennem kell az univerzumban. |
| | | | |
| | | | | | 97. Nomad | 2004. május 28. 10:44 |
| | | | | | | "de hiába volt meg a tapasztalat, ez még nem jogosít fel arra, hogy a kémiai extázisról mint általánosan alkalmazható lehetőségről beszéljünk."
Igen, igazad van, de én mégis ilyenekről beszélek, mert ez vagyok.
Úgyis az idő fogja kialakítani a dolgokat, nem a hülyeségem. |
| | | | |
| | | | | | 96. cellux | 2004. május 28. 09:57 |
| | | | | | | a pszichedelikus anyagoknak meg az MDMA-nak az az értelme talán, hogy tapasztalati ténnyé teszik (tehetik) azt a sok mindent, amit a tudat feltérképezésével foglalkozó emberek évezredek alatt összeszedtek és így támaszt, reményt adhatnak a mi nemzedékünk azon tagjainak, akiket a világ által jelenleg nyújtott reményforrások nem elégítenek ki, mert valami alapvetőbbre, mélyebbre, átfogóbbra, teljesebbre vágynak.
egy XXI. századi ember LSD-t vesz be és megtapasztalja a tudatnak azokat a világait/mélységeit, amelyekről a XXI. századi embernek általában nincs tapasztalata. e tapasztalatok keresésre inspirálják és kutatásai során egyszer csak beleütközik tízezer kötet buddhista tanításba, amelyek mind ugyanerről a valóságról szólnak, amit megtapasztalt. na ez eléggé meggyőző tud lenni...
milyen már, amikor párhuzamokat találsz a társadalom által elítélt, megtagadott, démoninak kikiáltott pszichedelikus drog révén megtapasztalt látomásaid és az egyik legnagyobb spirituális hagyomány tanításai között... sőt, ki is tudod egészíteni, meg is tudod a magad számára magyarázni, amit a buddhista szerzőktől olvasol, a saját tapasztalataid alapján!
minél több ember megy át ezen a tapasztaláson, annál erősebb lesz az összeköttetés a hagyomány és a jelen között. hidat verünk a hagyományhoz, hogy újjáéleszthessük azt a jelenben. tulajdonképpen a drog ahhoz kell, hogy mi, begyepesedett, elsötétedett XXI. századi emberek megtanuljuk a hagyományt értékelni. és aki egyszer ráérzett arra, hogy az LSD és a többi pszichedelikum révén a világunk az időfelettivel lépett kapcsolatba, abban megingathatatlanul a helyükre kerülnek a dolgok: tisztán fogjuk látni, hogy a megvakult világ egy olyan páratlan lehetőséget aláz le, ítél el és üldöz tűzzel-vassal, amely a saját megváltását, megmenekülését tenné lehetővé.
ha ebben a korban, ami már semmiben sem hisz, mi képesek vagyunk hinni abban, hogy ezek a buddhista csávók nem voltak hülyék, akkor nyitottá válunk a hagyomány bölcsességére, az belénk áradhat és megnemesítheti, kiteljesítheti az életünket. ezzel a kapcsolattal, ezzel a stabilitással esélyt kapunk arra, hogy győzelmet arassunk a káosz felett, ami egyre inkább kezd elharapózni a világunkban.
a problémát én abban látom, hogy megfelelő háttérintézmények (sámánok) híján nem lehet garantálni azt, hogy ha valaki LSD-t vesz be, akkor megtapasztalja ezeket a magasabb tudatállapotokat és ezáltal meggyőződik ezek létezéséről. mi, akik itt összejöttünk, a szerencsénknek vagy a karmánknak köszönhetjük ezt, de hiába volt meg a tapasztalat, ez még nem jogosít fel arra, hogy a kémiai extázisról mint általánosan alkalmazható lehetőségről beszéljünk.
az angoloknál van most egy érdekes trend: a trance partikra kijárnak olyan emberek, akik táncterápiával foglalkoznak, és megtanítják a beLSD-zett partiarcokat "rendesen" táncolni, azaz azt a módszert, hogy miként tudják a káoszenergiát a saját testükön a leghatékonyabban átvezetni, úgy, hogy ez kinyissa a testüket (és ezáltal a tudatukat).
ezek a táncterapeuták drogok nélkül jutottak ezekre a felfedezésekre, és gondolom tisztán látják, hogy a tudattágító szerek miként segíthetnek az ilyen jellegű terápiában. olyan, mint a pszichoterápia, csak táncon keresztül.
new age meets acid trance
valami ilyesmire gondolok, ami talán működhet.
|
| | | | |
| | | | | | 95. cellux | 2004. május 28. 09:22 |
| | | | | | | saját tapasztalatom alapján azt mondhatom, hogy simán lehet vezetni azt a tízmilliárd voltot betrippezve is... :-)
de most komolyan. valami olyasmivel függ össze a dolog, hogy az ember mennyire tud/hajlandó megnyílni a komolyabb energiák előtt. ha megnyílunk, akkor mennyei örömöt okozva átáradnak rajtunk és nem akadnak bele semmibe. ha viszont van valami, amibe beleakadhatnak, akkor nagyon súlyos kilengéseket csinálnak az elmében, és ilyenkor ugyanez az energia démoni brutalitással csap le ránk.
az Isten szeretete vs. az Isten haragja. ugyanaz a dolog, csak a befogadó/átélő állapotától/minőségétől függ, hogy miként tapasztalja.
mindez persze akkor áll, amikor az emberben kinyílnak azok a csakrák vagy mik. amíg azok nincsenek nyitva, addig jótékony lepel borul az összes ilyen másvilági energiára, meg mindenre. akiben viszont nyitva vannak, az már attól is képes beparázni (vagy lelkesedni), hogy becsukódott a villamos ajtaja, vagy hogy 1+1=2 (mert a csakrák nyitott állapotában a világ jelentéssel telítődik).
a paranoia meg a szkizofrénia széthullott megvilágosodás...
|
| | | | |
| | | | | | 94. Nomad | 2004. május 28. 09:21 |
| | | | | | | Az a baj, hogy egy csomó ember úgy gondolkozik az istennel való egyesülésről, mintha az egyszerre lenne tabu, varázslat, és valami olyan dolog, amiről bár lehet beszélni, de ő biztos úgysem fogja megtapasztalni. A drogok NEM arra valók, hogy "közelebb vigyenek" istenhez, hanem kogy kikapcsoljanak TÉGED. Ha TE ki vagy kapcsolva vajon mi marad?
Az anyag csak egyszerű tisztitószer. Szerintem hasznos, hogy az ember egy pillantást vethet a hegycsúcsra. Nyilván erősebb, tisztább, és "nemesebb" dolog lenne anélkül menni az úton, hogy ilyen mankókat használtam volna, de nem lehet mindenki szent, különben nem lenne semmi értelme szentnek lenni.
Egyébként szertintem a drogok már csak azért is fontosak az emberiség spirituális fejlődése szempontjából, mert egy közös nyelvnek tekinthetők a tudatállapotváltozások feltérképezésében. Aki fogyasztott már LSD-t az tudja milyen a "savas érzés", aki exet, tudja milyen a "pörgés". Az alapvelő hatásjellegek szerintem minden embernél ugyanazok, ezért alkalmasak, hogy ezek a tudatállapot megváltoztatásának ösvényei legyenek (sok más technikával együtt). Természertesen ezen ösvények feltérképezése után nem lesz értelme ilyen anyagokat fogyasztani, hiszen a fogyasztásuk ugyanitt fogja tartani a tudatot, a lényeg pedig a szabadságunk felismerése lenne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az szinte biztos hogy van mit látni és lélegezni, a kérdés hogy mivel teszi mindezt? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | miért ne vehetne levegőt? lehet, hogy van mit lélegezni..s miért akadna fel a szeme? lehet, hogy van mit látni..persze nem kizárt - de nemis bezárt;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | igazából fura, de azáltal, hogy van isten, valójában nincs isten
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Érdekes!
A 6 vagy 7 +dimenzióról nekem is először a csakráknak való megfeleltetés jutott az eszembe. Mostmár inkább nem foglalkozom ezzel, mert "megfoghatatlan" számomra a dolog.
A szaporodás - fejlődés témához meg azt szeretném hozzátenni amit a bibliában olvastam. Valamilyen emberkék odamentek Jézushoz, és megkérdezték tőle, hogy kié lesz az az asszony a haláluk után, akinek meghal a férje, és mivel még nem volt magzatja, elveszi a testvére. Erre megfedte őket a tudatlanságuk miatt Jézus, és azt mondta, hogy akkor a bizonyos újjászületéskor olyanok lesznek, mint a mennyeknek angyalai. Ez az "angyali" mivolt szerintem igen jól megfeleltethető a fizikai test nélkül létező asztrál testnek, ugyanis az asztráltestnek ha jól tudom nincsenek "férfi-női" jellemzői.
A kémiai anyagok által kiváltott Istennel való egyesüléssel kapcsolatban pedig kétkedő vagyok, mert még senkiről sem hallotam, aki egy ilyennek leírt trip közben órákig nem vett levegőt, kiakadtak a szemei, és gyakorlatilag minden életfunkciója leállt, mindeközben ráadásul mindennel tisztában volt, ami körülötte "történik". Azt még nem árt itt megjegyezni, hogy aki egy ilyen egyesülés élményt átél amiről itt írtam, az évekig készíti fel a testét, és nem egy "varázsital" segítségével jut először ebbe az állapotba, hanem a tanítója által, aki a tanítvány számára olyan lehet, mint maga a megtestesült Isten. Továbbá a megfelő felkészítés nélkül nem érhető el ez az állapot, ha arra a hasonlatra gondolok, miszerint az egyszerű ember számára olyan ez, mintha egy 50 wattos izzóba tőbb milliárd voltnyi feszültséget vezetnénk. Inkább nem nézném meg a végeredményt.
Egyébként szerintem leginkább így fogható meg, hogy mi történik egy trip alatt, fölösleges energiákkal erőszakoljuk meg magunkat. Amúgy én is kísérletezem a dologgal, de úgy próbálok meg védekezni a tévképzetek ellen, hogy egy ilyen élménynek nem tanúsítok túl nagy jelentőséget. Talán így is van ez jól, hiszen ha Istent látja az 50 wattos "búrám" : ) 1000 voltnál, akkor mikor jutok el a milliárdszor milliárdnyi voltos forráshoz??? |
| | | | |
| | | | | | 89. LaZa | 2004. május 27. 17:54 |
| | | | | | | Re85.
nem akarok kekeckedni (de hülye egy szó :)), de szerintem fejlődés mindenképpen van, csak sok egyed nélkül észrevehetetlen, mert nagyon kevés a változás. valószínűleg egy világban ahol egyedül lennél sok-sok idő után elkorcsosulnának a hangszálaid, tekintve hogy nem használod őket, mert nincs szükség kommunikációra, különben meg minek, hisz csak az E-t pazarolja. ha ezek után tudnál szaporodni, sikeresebb lennél a 'hangszálasoknál' :), ez azt jelenti, hogy elterjedsz. ez így már evolúció.
amugy ez a helyzet nem túl valószínű, de ha mégis, és ráadásul tévedek, akkor már nem vagy élőlényként definiálva.
de igazából tökmindegy, csak szavak.. |
| | | | |
| | | | | | 88. Nomad | 2004. május 27. 08:56 |
| | | | | | | Az emberek ártalában az időtengelyre kifeszítve szokták az életútjukat tekinteni, de szerintem sokkal célravezetőbb, ha a tudat hétdimenziós térben való trajektóriáját tekintjük életünknek. Ennek "hossza" már nem olyan könnyen viszonyítható egymáshoz, de sokkal alkalmasabb a módosult tudatállapotok leírására. Így már belátható, hogy egy LSD trip alatt a mindennapi tudatállapotból néhány óra alatt eljutni istenhez csak látszólag egy felszínes, rövid, és megragadhatatlan élmény. Mivel a mozgás iránya igen nagy szöget zár be az időtengellyel, a szokásos mintavételezéssel és viszonyítási rendszerben szinte értelmezhetetlen lesz az élmény. Ezért mondtam régen, hogy a trip felgyorsítja az időt, valójában csak sokkal több mozgás van besűrítve sokkal kisebb időre. Sok trip után az ember egyszercsak beláthatja, hogy az életét már nem tudja lineáris folyamatként elképzelni, sokkal inkább mozaik, kaleidoszkóp, bizonyos tudatállapotokról beláthatóak az életút bizonyos szakaszai, de ez nem folytonosság.
Tegnap kocsmában rájöttem, hogy mi az alkoholtrip. Az ember többnyire vagy megszokásból, vagy félelemből de az érzelmi amplitúdóját szabályozza. Saját magunk megítélése miatt állandóan azzal kell foglalkozni, hogy amit csinálunk jó, vagy rossz. Csakhogy ez egy csomó energia elpazarlása, és igen fárasztó. Amikor a saját falainkba ütközünk, az fájdalommal jár, és ettől szeretné megkímélni magát, aki alkoholt fogyaszt. Az alkohol kitolja az amplitúdót, és nem nekünk kell foglalkozni a határainkkal, méghozzá azért nem, mert ha mégis az így kitolt falakba ütközünk, sebaj: inni kell még, akkor tovább tolódnak a falak, és még kissebb valószínüséggel fogunk beléjük ütközni. Ez az a biztonságérzet, ami miatt alkoholista lesz valaki szerintem. Mostanában kezdenek visszajönni azok az emlékek, amikez a sok nem-emlékszem-hogy-mentem-haza-részegen című estéimen tapasztaltam. Mintha elvesztem volna egy tengeren, ahol semmit sem tehetek, amíg az alkohol ki nem ürül valahogy a szervezetemből, és szinte semmi kapcsolatot nem tudok teremteni a világgal. A falak olyan távol voltam már, hogy nem volt értelme falakról beszélni.
Mikor az ember LSD-t vesz be, a falaink közti egyensúlyozást, sokkal rövidebb idő alatt sokkal intenzívebb élmények megélése közben kéne megvalósítani, nem csoda hát, ha nem sikerül. De a fájdalom a ragaszkodásból ered, abból, hogy valaki megpróbál ellenállni a változásnak, ami a saját eddigi határain kívülre helyezné a tudatot. Önmagunk megítélése nélkül bármilyen trip veszélytelen, könnyű, és értékes.
Ez mekkora baromság volt.
Önmagunk megítélése nélkül az út az út, de se nem könnyű, se nem értékes, se nem veszélytelen. (Se nem nehéz, veszélyes és értéktelen) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ilyen a halál is
de a halál szó butaság. nincs halál - minden halál - minden hal áll?;)
de már bele kéne törődni, hogy rég megtörtén(t)ik folyton az(is)
önmagunk halála - a répa születése ;)
megyek tolni bruhaha
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szemlélődéssel is lehet fejlődni. Akkor fejlődünk leginkább amikor csak utólag jövünk rá, hogy megtörtént. |
| | | | |
| | | | | | 85. Nomad | 2004. május 26. 08:28 |
| | | | | | | | Igen, de az evolúcióban benne van a szaporodás is, és a "fejlődés". Mi van, ha valaki "átkerül" egy olyan világba, ahol egyedül van, tehát nincs szaporodás, és abban a világban csak szemlélődik? Nincs "fejlődés", de még mindíg egy élőlény. |
| | | | |
| | | | | | 84. LaZa | 2004. május 25. 18:17 |
| | | | | | | | (élőlény=olyan szervezet, mely evolúciót 'végez') |
| | | | |
| | | | | | 83. Nomad | 2004. május 25. 16:09 |
| | | | | | | | A fény alatt a valamilyen hullámhosszú elektromágneses sugárzást értek, tehát, hő és fény egyremegy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mi a helyzet a mélytengeri élőlényekkel? |
| | | | |
| | | | | | 81. Nomad | 2004. május 24. 09:10 |
| | | | | | | Lehet, hogy a 7 + halál dimenziók bele vannak építve az emberi alapmintában, ami nem lenne túl meglepő, hiszen pont erre találtam ki, és ezek a dimenziók megfeleltethetők a csakráknak. Szóval az egyik dimenzióban való gyüjtőpontelmozdulás képessége, és a csakra nyitottsága teljesen ekvivalens fogalmak. A kvantitatív gondolkodás, és megkülőnbőztetés képessége felel meg a korona csakrának, ami 5g Gombától teljesen kinyílik, és az "ember" ekkor érezheti, hogy egy az univerzummal. Ilyenkor tapasztalható a "mindent tudok" érzés, hiszen alapvetően az érzelmek irányítanak, és viszik el a gyüjtőpontot (ez veti fel a kérdést, ez a miért), a racionalitás működik, tehát ahová elvitte az ember a gyüjtőpontot, azt értelmezni tudja (ez a hogyan), és mivel a minden egyben van, az összes ok-okozati összefükkést egyszerre lehet átlátni. Csakhogy mivel Gombától tolódott el a gyüjtőpont ez nem stabil helyzet, és az ember elfelejti az itt tapasztaltakat. Az ötödik, a torokcsakra a racionalitás megfelelője. A többi még nincs meg, és ráadásul tény, hogy egy kicsit erőltetett.
Mit szóltok ahhoz a definícióhoz, hogy az élőlény az, a dolog, amely ÉRZÉKELI a fényt (sugárzást?). A kő azonnnal elkezd változni a sugárzás megváltozásának hatására, míg az élőlénynek van egy szabadsági foka, tud várni és alkalmazkodik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :)
de azért Eliadét is érdemes. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezt itt találtam és ezzel ez a kör bezárul :))
Csak olyasmit olvasok szívesen, amit nem értek. S mivel nem értem, számtalan értelmezést el tudok képzelni.
Salvador Dalí
|
| | | | |
| | | | | | 77. Bard | 2004. május 19. 11:41 |
| | | | | | | | Persze, a könyvet nagyon élveztem, csak nem mondanám rá, hogy "kulcs". De kérdés, hogy mennyit fogtam fel belőle... Különösen amiket a reklámszakmáról írt, mint a főhős véleményét, azok voltak olyanok, hogy egyszerre nevettem és világosodtam meg... :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Rendben vicces sztori,de azért a vicc általában elég komoly igazságokat hordozhat,a társadalomkritika pedig tényleg ránk is igaz lehet,hiszen a sztyeppéken kezdődött a mi bulink is.Az irónia mögött hordozott jelentése az agyaggépuskának elég megnyugtató tud lenni és jól rímel a közhelyes életre,bár lehet nekem rosszul jöttek át a dolgok esetleg az is lehet,hogy azért tulajdonítok neki ekkora jelentőséget,mert egy kellemes szombat éjszakát követő még kellemesebb vasárnap reggelen olvastam el.-energiát adott jól- |
| | | | |
| | | | | | 75. mantis | 2004. május 18. 19:03 |
| | | | | | | Én Viktor Pelevintől az Agyaggéppuskát olvastam azt hiszem, talán még közületek ajánlotta valaki. A kokain vodkával élesen megmaradt bennem. :)
Nem igazán állt össze a fejemben koherens történetté, de tetszettek a szürrealista motívumok meg az furcsa helyzetek. Meg amikor kiderül, hogy mi is az agyaggéppuska azon is jókat röhögtem.
Ja, most olvastam vissza, hogy Csapajev elvtárs is pont ezt a könyvet emlegette.
Az ébredésről nekem most így hirtelen az a rész jutott az eszembe, amikor valami túlvilági végtelen síkon vannak, ahol valami szerencsétlen emberek tüzek körül gyülekeznek, és "főhős" meg a halott tábornok (?, ebben nem vagyok biztos) nézik őket és osztják egymásnak az eszet.
Ha valakit érdekel a Széchényi könyvtárban biztosan ki lehet kölcsönözni, ha nem csal a memóriam akkor visszavittem.... :) |
| | | | |
| | | | | | 74. Bard | 2004. május 18. 16:12 |
| | | | | | | Én is kölcsön kaptam. Nem tudom hol lehet megvenni, de van egy csomó könyve magyarul a fazonnak. Nézd meg a libri.hu-t, meg az antikvarium.hu-t. Mondjuk nekem nem jött be annyira. Inkább ilyen humor könyv volt. Meg orosz társadalomkritika, ami mondjuk pár dologban hajaz a magyarra is, de azért annyira nem. Ja meg a főhős nyomta a galócát meg az LSD-t. Meg volt egy szőnyeg teleszórva kokainnal. Szóval ilyen vicces könyv volt na. :-)
|
| | | | |
| | | | | | 73. Sevil | 2004. május 18. 15:42 |
| | | | | | | | Nem rendreutasításképpen mondtam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem vettem észre azt a topikot-sorry!
|
| | | | |
| | | | | | 71. Sevil | 2004. május 18. 14:47 |
| | | | | | | | Viktor Pelevintől én a Rovarok életét olvastam és már gondolkodtam is, hogy beírom a pszichedelikus könyvekhez. Télleg jó a csávó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bard!
Valami rémlik,miről szól?Le tudom tölteni valahonnan vagy megrendelni ilyesmi...tudnál segíteni,a másik nagyon tetszett és ez is jó volna. |
| | | | |
| | | | | | 69. Bard | 2004. május 18. 10:56 |
| | | | | | | | Viktor Pelevin. Én csak a Generation P-t olvastam tőle. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Üdv Mindenkinek!
Pár hete kerültem kapcsolatba az oldallal,azóta naponta látogatom.Nagyon tetszik és végtelenül megnyugtató,hogy nem vagyok egyedül az "őrületemmel".Mindössze csak egy aprócska ajánlat:egy könyvről lenne szó-Agyaggéppuska a címe és tökéletesen leírja az ébredés misztériumát.Nem tudom ,olvasta valaki?-Jó volna megvitatni egy-két pontját,ami nekem nem egyértelmű.(A szerzőjét sajnos elfelejtettem,de valami kortárs orosz.)Ja nekem ez volt a kulcs mindenkinek ajánlom.
|
| | | | |
| | | | | | 67. Nomad | 2004. május 17. 09:12 |
| | | | | | | Most hétvégén tovább gondoltam, és úgy tűnik a harmadik gondolkozási irány valóban a dualitás, az ebből eredő számolás, mérték, mennyiség, kicsi, nagy, közeli, távoli, stb. Ha valaki Gombát eszik, annak Gomba berántja a gyüjtőpontját az egybe, ezért ezt a gondolkozás dimenziót teljesen belátja, aki elég Gombát evett. Mivel Gomba te vagy, ezért azáltal, hogy ettél önmagadból, a külső belsővé válik. Ha valaki nem evett eleget, könnyen érezheti úgy, hogy nem tudja megállapítani a távolságokat, a színek, fények erejét, a méreteket. Ebből látszik, hogy a gyüjtőpontja könnyedén elmozdítható, de mivel nem tudatos, ezért az illetőnek kaotikus hallucinációként tűnhet.
Az emberek körei hasonlíthatóak tudományos kisérletekhez, mivel a kisérleteknek is lényege az ismétlés. Csak ez utóbbiakat sokkal több tudatossággal csinálják, ezért a világ jellegére következtetnek belőlük. Nagy hullámokat vetett az életemben a depresszió, a kezdeti hullámok akár több évig is elhúzódtak, persze azon belül is hullámzás. Aztán az akkori számomra érthetetlen okokból ezek elmúltak, meg megint visszajöttek. Az utóbbi majd fél évben már sokkal hirtelenebb jöttek, és nagyon rövid ideig tartottak ezek az időszakok, de végre rájöttem mik ezek. Ilyenkor ezős az érzelmi hatás, de a világhoz egy cseppet sem tud alakalmazkodni az ember. A depressziót a rombadőlt vágyak okozzák, és hogy az ember nem akar elvonatkoztatni az érzelmi tengelytől. A racionalitás tengelyen mozgatva be lehetne állítani, hogy belecsatlakozzon a világba az én, de inkább duzzog, mert nem olyan a világ, amilyennek szeretné. Az utóbbi pár hétben már hétfőre, aztán csak délelőttre korlátozódott a depresszió hulláma, de most azt is megértettem, hogy mivel egyhetes egységekre osztottam az időt, és hétvégére mindíg vártam valamit, magamnak okoztam minden hullámot. Hiába, tudatos ismétléssel derül ki a világról, hogy rekurzió. Milyen kicsi ez a hétfő. |
| | | | |
| | | | | | 66. doki | 2004. május 16. 19:31 |
| | | | | | | a pentagramma azért csak szimbolikus, mert térben nem tudsz elhelyezni 5 pontot, hogy mind egyforma távolsgra legyenek egymástól, csak 4-et (tetraéder).
ezek olyan testekre utalnak amik egyszerűen nem realizálódnak 3 dimenzióban, magasabbb dimenziókban viszont olyan egyszerűek, mint síkon a háromszög. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | lévén a pont nem dimenzió? :)))
amúgy a kereszt is 4 (a rózsakereszt 5) ez alapján.
a piramis is egy pentagramma ("Spirit" a felső csúcs, ahonnan a többi elem ered).
a kabbalista életfán 11 szféra van, ebből egy (Daath, Abbyss :))))) a szféra, ami nem is az.
meg az 1001 szirmú lótusz.
meg sorolhantnánk.
|
| | | | |
| | | | | | 64. update | 2004. május 16. 11:58 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 63. doki | 2004. május 16. 10:21 |
| | | | | | | a pentagramma persze egy 4, a dávid csillag egy 5 dimenziós szabályos testet szimbolizál.
|
| | | | |
| | | | | | 62. doki | 2004. május 15. 19:23 |
| | | | | | | én is dimenziókról való elmélkedéssel játszom mostanában.
/én is láttam a spektrumon a húrelméletes összeállítást :))/
szerintem kéne hagyni a matematikai /koordinátás, vektoros/ dimenziófogalmat, ez a hiedelem fed el legtöbbet, ahogy "magasabb" világokról elmélkedünk.
szerintem is mind a /ad hoc/ 11 dimenzióban van kiterjedésünk, sőt ez nem is lehetne másként /találkoztatok már a fizikai 3 dimenzióban 2 dimenziós dologgal? :))/
namost, hogy pontosan milyen alakot öltünk arról persze fogalalmam sincs. mostanában úgy gondolom, hogy az időben pl nem pontszerűen létezünk, ugyanúgy van kiterjedésünk, mint a térben. egyszerűen a pontos idő fogalma nem létezik, mert egyszerre észlelünk egy intervallumot, ami azután valahol az értelmező rendszernek úgy esik le, hogy ez a most. de ez egy olyan szűrő, ami tetszőlegesen módosítható általunk, ha megtanuljuk, hogy hogyan kell.
a monotónia /zene, mozdulatsorok, akármi amire figyelünk/ varázsa szerintem éppen az, hogy valaminek az ismétlődésére úgy reagálunk, hogy a szűrőt vagy az intervallum szélességét ahhoz igazítjuk automatikusan.
minden fajta szimmetria varázslatos. az időben egyfajta szimmetria a monotónia. a térben a szimmetria a megszokott szimmetria. volt egy olyan trippem, amiben azt láttam meg magam körül a téli erdőben. csak nem egy tengely volt, hanem minden szimmetrikus volt mindenre. akármerre néztem ugyanaz vett körül. kicsit paráztam is, csak akkor még nem voltam képben :))
mostanában láttam egy weblapot mai kifejtette, hogy a pentagramma és a dávidcsillag tulajdonképpen 5 illetve 6 dimenziós szabályos testeket /szimplexeket/ szimbolizálnak, és minden vallás meg van szórva egy csomó 4-5-6 dimenziós test stilizált képével.
valószinűleg ezeket a testeket látták is azok akik eredetileg bevezették ezeket a szimbólumokat.
ergo ezekre a dimenziókra akár a látásunk is kiterjedhet /valamilyen értelemben/
asszem majd késöbb ezt az egészet kiforrottabban tudom kifejteni.
ja, a Luke Brown képek nagyon ott vannak :)) |
| | | | |
| | | | | | 61. Nomad | 2004. május 15. 17:24 |
| | | | | | | "hánykolódik a tudatunk háborgásában." Itt elmét akartam írni, csak nem voltam elég figyelmes.
Egyébként úgy érzem, hogy a gondolkozásnak nevezhető gyüjtőpontelmozdulásnak van mégegy dimenziója. Talán ez a dualitásban való gondolkodás képessége. Ez így már kiad egy három dimenziós teret, amiben a szavakat használva mémeket lehet építeni. Szerintem úgy viszonyul a három térdimenzióhoz az idő, ahogy a három gondolkozásirányhoz a halál. Ez volt az üveggolyó, a gondolatmodell, amit első találkozásunkkor Gombától kaptam ajándékba. |
| | | | |
| | | | | | 60. Nomad | 2004. május 15. 17:14 |
| | | | | | | Mi van, ha a négydimenziós téridőről azért tudunk fogalmat alkotni, mert a gondolkozás egy következő dimenzióban van? Onnan rálátva modellt alkothatunk a téridőről, de a téridőben cselekedetekkel létrehozott konstrukciók, pl gépek nem képesek ezeket a dimenziókat "mérni" hiszen ezen négy dimenzió részei, csak metszetek. Hiába vizsgáljuk az agyat mindenféle szerkezetekkel, legfeljebb azt találhatjuk, hogy a gondolkodásunk tükrözodik abban a készülékben, amit a "természet", Gomba fejlesztett ki idők során, hogy a lelkünk cselekedetekkel beleavatkozhasson a világba. A gondolkozás eleve minimum két dimenziós, megkülönböztethető a racionális és érzelmi "gondolkozás", bár a gondolkozás szó inkább csak az előbbit jelöli. A tipikus férfi inkább a racionalitásban való modellalkotást ismeri, a tipikus nő pedig az érzésekben mozog, ez két merőleges dimenzió, de mind a két gondolkozás csak gyüjtőpontelmozdulás. A gyüjtőpont a tudat. Mikor az elme ego trippeket gyárt, tehát vagy a múlton mereng, vagy a jövot próbálja meg megalkotni akkor mindkét nem általában csak az egyik dimenzióban való mozgását tudatosítja. A vágyak eleinte kellemesnek tűnnek, hiszen ezt az állapotot akarjuk elérni velük. Csakhogy mivel egyetlen dimenzióra koncentráltunk a megalkotásuknál, nem lesznek elég jó modelljei a világnak, elobb utóbb a világban történik valami, ami ennek a tudat konstrukciónak kihúzza a lába alól a talajt, egy üres tégla volt a légvárunkban, és az építmény összedőlt. A tudat konstrukciónk, ami mentén a gyüjtopont elmozdult, szilánkjaira szakadva hullámzik a tudatunkban, mind érzelmi, mind értelmi megterhelést okozva, hiszen a gyüjtopont apró csónakként hánykolódik a tudatunk háborgásában.
Szenvedés.
Minnél előbb tudatosítjuk azonban, hogy ezt a szenvedést mi okoztuk, egyrész azzal, hogy érzelmileg akartunk megelégedést találni, másrészt, hogy amikor racionálisan "megterveztük" a világot, tudattalanul érzelmi impulzusokat követtünk, önmagunkba nézhetünk, és feltárulnak a szenvedés hullámai, amit tudatosítva ezek elcsendesíthetőek.
A halál, az önazonosság elvesztése, az ego elvesztése egy újabb dinemzió csupán, a hetedik. A húrelmélet tizeneggyet tart szükségesenk, elobb-utóbb azok is meglesznek. Például matematika. Mi az? Nem lehet, hogy mivel a téridőben lejegyezhető racionális szabályok alapján megalkotott képleteket látva érezhetjük azok igazságát, a matematika csak egy újabb dimenzó, amelynek képletek a metszetei abban a világban, ahol el tudjuk magyazázni egymásnak, hogy mik ezek a képletek? Az ebben a dimenzióban való gyüjtopontelmozdtás után tudnak matematikusok modelleket alkotni, és képleteket visszahozni?
A buddhista logika is érthetővé válik ha elképzeljük, hogy két racionálisan ellentétes állítás együttes igazságát úgy láthatjuk be, hogy a gyüjtőpontot, a tudatot az igazság "érzésébe" mozgatjuk, annak ellenére, hogy merőleges gondolatok. Ha megértjük, hogy bármily racionális állítás igazságát az érzelmi síkon való "igazság" helyzetbe állás jelenti, és a racionalitás, és az érzelem teljesen különválasztható, azaz független, nem tekeredünk bele annyira a világba. Ugyanilyen feleseleges beletekeredés az önmagunk megítélése, ezzel csak a múltbéli hullámok visszhangzanak. |
| | | | |
| | | | | | 59. update | 2004. május 14. 22:18 |
| | | | | | | Pontosan... és ez időnként nehéz :)
Pl beszélgettem egy kollegámmal... 1000-rel magyaráztunk egymásnak, hogy lét, nem lét... mindenség... stb... és vagy 10 perc után kiderült, hogy szinte ugyanazt gondoljuk, csak teljesen másképp adjuk elő... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem ahogy minden egy, úgy az is igaz, hogy
"saját magunktól megszabadulni"=saját magunkat megtalálni/megalkotni, igazi énünket kinöveszteni/hagyni kinőni, igazi vágyainkra rátalálni és megvalósítani.
Az egyik inkább keleties megfogalmazása ugyanannak, a másik inkább nyugatias. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Szóval lényegében nem a különböző emberekkel, élőlényekkel, Istennel való egységünk érzetét kell keresni, hanem saját magunktól megszabadulni."
Szerintem ez a kettő nem zárja ki egymást, sőt egymás következményei, de tényleg fontos, hogy hogy az utóbbira koncentráljunk, mivel úgy érhetjük csak el az egységet.
Persze lehet, hogy te is így gondoltd, csak én értettem félre. :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gombával már én is megtapasztaltam azokat a dolgokat, amiket te olyan szépen megfogalmazol. Csak ez a szavakba öntés sajnos nem az erősségem.
Nekem egy bad tripel kezdődött a legnagyobb élményem, kissé mohók voltunk, és megettük egy lány adagját is aki meggondolta magát (thailand nevezetű Psylocybe gomba volt, az eset Hollandiában történt, csaknem egy éve)
Órákon át az őrület határán álltam, és azthittem ennek soha nem lesz vége. Aztán egyszzer csak, nem is tudom pontosan minek köszönhetően, de egy éles csavar következett be. Átfordult az egész világ, és láttam minden dolgok tökéletességét, és egyszerre minden kérdésemre választ kaptam, de persze nem szavakba öntve, hanem egyszerűen csak éreztem. Talán a legjobb szó erre a tisztán látás. Egyszerűen mindent értettem, és boldoggá tett a világ tökéletessége. Szerintem pontosan tudod, hogy mire gondolok. :-)
Gomba vs LSD sajnos nem tudok nyilatkozni, tapasztalat hiányában, de a közeljövőben tervezek egy lsd trippet... |
| | | | |
| | | | | | 55. Nomad | 2004. május 11. 13:44 |
| | | | | | | Jó, ez a transzcendens átlényegülés izé elég nehezen megfogalmazható dolog, de a saját tapasztalataim alapján a következőképpen mondanám.
Mivel a belső párbeszéddel tartjuk fenn a világnézetünket, ez az alapja az elkülönültségérzésnek is, és hogy a dolgokat ki kell mondani, vagy leírni az "átadáshoz", nem elég gondolkozni, nem olvasunk a másik gondolataiban. Már korai LSD-s élmények hatására is tisztán érezhető volt kollekív tudatok, egységes elmék kialakulása(mármint időben van a többes szám). Ezeket az elmékel a résztvevő LSD-s utazók alkották, és vagy egyszerűen átéreztük a pillanat nagyszerűségét, vagy gondolkodott "az", úgy, hogy ment körbe, körbe a gondolat szövege, és a belső párbeszéddel minden "résztvevő" csak egy részletét gondolta, de mivel egymás után gondoltuk, egy folyamatos gondolattá vált, amit "az" gondolt. Abban a pillanatban, ahogy valaki elkezdett "saját" magáról gondolkozni, már ki is lépett a kollektív egészből.
Ennél egy sokkal megasabb szint volt Gomba. Ekkor MINDEN létező földi élőlénnyel egynek éreztem magam, de itt is fontos volt, hogy meg sem próbáljak elkülönülni, mivel Gombánál ez már másokra is kihat, és bennük okoz zavart (azaz a többi utazóra). Aztán később volt az ufós tanítás, és onnantól kezdve a világ minden élőlényével egy voltam.
Ennél is magasabb szint, ha valaki kilép a lénységéből, és egyszerűen egy tudat, mert akkor egy Istennel, hiszen a tudat minden lényben ugyanaz, legyenek azok emberek, istenek démonok, állatok: Isten, az örök egy.
A különbség csak a szamszárában való forma, megjelenés.
Szóval lényegében nem a különböző emberekkel, élőlényekkel, Istennel való egységünk érzetét kell keresni, hanem saját magunktól megszabadulni. Ebben segíthetnek a pszichedelikumok, bár abban már nem, hogy megszabaduljunk, az én szereket használok az önmegszabadításra egótól.
Az én csak egy szó a többi rengeteg közt.
Örökkön háborog a tenger
örökkön zúgnak a lombok
örökkön háborog az ember
örökkön kicsik a dolgok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Az egész csak arra jó, hogy az ember felismerje az Élet természetét, azaz, hogy ő is része a mérhetetlen múltból előburjánzó lények tengerének, de nem egy magányos elme, hanem egy rendszer része, amiben minnél jobban elengedi a saját vágyait, irányait, annál jobban átlátja a nagyobb egész áramlatait, és hozzásegítheti a nagyobb egészt önmaga felismeréséhez."
Ezt nagyon jól leírtad, én is pont így gondolom. :-)
De hogy a gomba te vagy magad... igen ez is igaz, de nemcsak a gomba vagy te magad, hanem minden más is, hiszen minden egy és ez alól nincs kivétel. Ha a Gomba minden, akkor ezzel megint csak egy különálló egység képződne. A Gomba Gomba, Te pedig Te vagy, de valójában mindannyian a nagy egész vagyunk.
|
| | | | |
| | | | | | 53. Nomad | 2004. május 11. 11:17 |
| | | | | | | A Gomba nem szövetséges, hanem te magad vagy. A használni tudom, segítségnek jó lesz, stb. dolgok csak arra jók, hogy az ember egyszer eljusson oda, hogy egyen belőle. A sok bolondgomba megevése a racionális elme feladását, és a Gomba iránti bizalmat fejezi ki. Az egész csak arra jó, hogy az ember felismerje az Élet természetét, azaz, hogy ő is része a mérhetetlen múltból előburjánzó lények tengerének, de nem egy magányos elme, hanem egy rendszer része, amiben minnél jobban elengedi a saját vágyait, irányait, annál jobban átlátja a nagyobb egész áramlatait, és hozzásegítheti a nagyobb egészt önmaga felismeréséhez.
Közeleg az ébredés, a Tan kereke csak forog, forog, a lótuszvirág kibomlik.
OM AH HUM VAJRA GURU PADMA SIDDHI HUM. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ahhoz hogy megtudd ki válhat a szövetségeseddé, és ki lehet a segítőd, meg kell ismerned őket. Minél alaposabban.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amikor először ettél Gombából Te sem tudtad hová fog elvezetni. |
| | | | |
| | | | | | 50. Nomad | 2004. május 11. 10:16 |
| | | | | | | | Ja, csak nem árt tudni, hogy melyik világ, hol a kapuja, és hogyan kell a kulcsot használni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Minden szer kulcs egy másik világ kapujához. |
| | | | |
| | | | | | 48. cica | 2004. május 10. 11:49 |
| | | | | | | Tegnap elhaladtam két kedves lány mellett, akik valami különlegeset készítettek. mikor megkérdeztem, hogy mi az, már tudtam, hogy ebből lesz valami. Az arab isteni nektár áldásos hatásaként az éjszakámból reggelre ami maradt, az ami a minden: a zselé
idő= a zselé rezgéses hullámzása=spirál formájú változás
az LSD pillanatonként megállítja a tudat számára a rezgést
a gomba kezdeti szakasza térben vizualizálja a rezgést
ego=tágulat és szűkülés a térben
Az a baj, hogy én is csak éjszaka értettem félálomban. : ) álmomban pedig én voltam a rezgő hullám fénytest.
Adjátok át magatokat a testetek hullámzásának, így látássá váltok!
|
| | | | |
| | | | | | 47. cellux | 2004. május 10. 09:50 |
| | | | | | | a neo megértette azt a magot, nullpontot magában, ami ki tudja fordítani a világot (a nem-nullát) önmagából, és ezért hagyta, hogy a kovácsok elfoglalják a null-ponton kívüli részt.
mikor a kovácsok kiteljesedtek (elfoglalták a megszámlálhatóan végtelent), akkor jött a meglepi, hogy nincs még vége a történetnek: pont ez a mozzanat kellett, ez volt a csali ahhoz, hogy a nullából aktiválódhasson az a nemtudommi, ami aztán így ki tudta fordítani (a nullponton át) a megszámlálhatóan végtelent a kontinuum végtelenbe.
mint az az arisztotelészi (?) izé: adjatok egy fixpontot és kifordítom a világot önmagából
előbb megvárni, amíg a gonosz végigcsinálja a neki rendeltetett utat, aztán ha minden szar összegyűlt, akkor azon a ponton át, amin a gonosznak nincs hatalma, átfordítani (megváltani) az egészet egyben.
|
| | | | |
| | | | | | 46. cellux | 2004. május 10. 09:45 |
| | | | | | | ööö szerintem több volt az annál.
ha csak kaptártudatba való beolvadás, ön-felelősségről (egóról) való lemondás vót, akkor mi dzsalta szét a kovácsok arcát a végén?
pont az vót, hogy rájött, hogy nem kell ő, mert helyette megcsinálja Az Aki. és hogy ő AzAki is, de csak akkor, ha ő nem. tudod, jézuskrisztus a kereszten.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | azért a neo vs. kovácsok jó gondolat volt, tényleg. megszüntetni a különbséget (áldozat árán) és viszonyítási alapját elvesztve megsemmisíteni a sok egyformát. belátni, hogy a harc mindaddig tart, amíg van ÉN, és van ŐK. beleolvadni az ŐKbe, elveszíteni az egyén felelősségét önmagával szemben, szabadnak lenni az egyforma tudatlanságban. nem "légy olyan mint ők", hanem "legyél ők". mindenki mindenkiért. kaptártudat.
a film többi része csak máz és pántlika.
de mégsem hiszem, hogy ez a mindent nyitó kulcs.
mindenki hatalmas kulccsomókkal mászkál, meg dizájnkulcstartókkal. pedig az ajtó NYITVA van, de ezt nem tudni, így amatőr módon a zár ráfordul, amikor azt hinnénk, hogy nyílik...
az igazi, működő (ál)kulcsot Babik elvtárs készíti.
:)) |
| | | | |
| | | | | | 44. cellux | 2004. május 7. 17:29 |
| | | | | | | Hát, amíg vissza lehet zuhanni, addig vissza is fogsz szerintem... ezek a körök csak lassan veszítenek az erejükből, viszont ha egyszer tényleg túljut az ember rajtuk (elégszer ismételt és megtanulta, amit kellett), akkor többé nem is jönnek vissza, vagy ha mégis, az ember a kulcs birtokában könnyen kibújik belőlük.
Ami korábban az élet minden területét felborító vihar volt, az most mellékes kis kardozás. De mindig lesznek egyre újabb körök, és egyre nagyobb, izmosabb kihívások, egészen az utolsóig (Neo vs. Agent Smith).
personal apocalypse
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát igen, a jégbánya kincsesbánya is lehet, ha valaki megtanulja értékelni a jégkristályokat és a sok visszatükröződő felületet :-)
Úgy tűnik, legalább fél év, mire váltani kell, addig felfuttatjuk kicsit a vámos dolgokat, hogy megéljek belőle és mondjuk mellette zenélgetni is tudjak, és most belevetettem magam a PHP rejtelmeibe is :-)
Persze nem áltatom magam, hogy mindent megoldottam és elfordítottam a kulcsot, de talán megleltem (vagy rég itt volt a zsebemben?). A mélyrétegeimben benne él a kör, a lány, a szerelem, és tudom, hogy nagyon-nagyon hamar vissza lehet zuhanni. |
| | | | |
| | | | | | 42. cellux | 2004. május 7. 12:13 |
| | | | | | | "Érdekes időszak ez sokunknak. A világ rádöbbent, hogy ráébredtünk arra, hogy nem e világból valók vagyunk, és ez reakciót vált ki a világból. A tudat nehezen szorítja ki a világ konstrukcióit, de a végkimenetel nem kétséges, a tudat végtelen és előbb-utóbb mindent elsöpör. Ezért is jött létre a világ."
Ezt nem tudom, melyik mélyrétegedből szedted, de nagyon érzem.
Talán találtál valamit a jégbányában? :-)
Vagy az újabb kör végével megint lehasított belőled egy jó darabot a Tudat?
(Állásod van már?)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha el tudod felejteni az elvárásodat, hogy jöjjön valaki és kikattintson, akkor talán jön valaki és ad egy löketet.
Ne áltassa magát senki azzal, hogy megvilágosodott. Nem arról van szó, hogy akkor majd fehér fény fog körülötte látszani és ráfagyott mosollyal éli az életét, hanem egyszerűen nem is beszél róla. A tudatosság szintjét lehet emelni, de a megvilágosodás nem folyamat. Ugyanis minden pillanat alkalmas rá, ez is., ahogy olvasol
De gyakran egy jó kis panaszkodás, magányosság-érzés és a várakozást követő teljes lemondás után növekszik a Tudat, persze csak ha tudjuk, hogy ez történik :-)
Jó úton jársz, abból az egyszerű tényből következően, hogy nincsenek rossz utak, csak ha az ember mindig visszafordulna, ne csodálkozzon, hogy kacskaringós az út.
Érdekes időszak ez sokunknak. A világ rádöbbent, hogy ráébredtünk arra, hogy nem e világból valók vagyunk, és ez reakciót vált ki a világból. A tudat nehezen szorítja ki a világ konstrukcióit, de a végkimenetel nem kétséges, a tudat végtelen és előbb-utóbb mindent elsöpör. Ezért is jött létre a világ.
|
| | | | |
| | | | | | 40. cica | 2004. május 7. 11:01 |
| | | | | | | | Ha a megvilágosodás egy folyamat, akkor megvilágosodtam. Érzem, hogy mi volt, amikor anyám voltam, kisgyerek voltam (az olyan, hogy nem is voltam), amikor hirtelen bevillan valaki, aki teljesen más mindenféle vonatkozásban (szó szerint) és mégis én vagyok. Érzem azt is teljesen egyértelműen, hogy bármi lehet. világosan látom az űrt aközött, ami lehetne bármelyik pillanatban és ami van. Óriási a szakadék és ha arra gondolok, hogy nekem ezt át kell hidalni, érzem, hogy lehetetlen. Ami így is van, mert nem az én fogja áthidalni. Csak annyi kéne, hogy jönne valaki és kikattintson. |
| | | | |
| | | | | | 39. update | 2004. május 6. 22:43 |
| | | | | | | | Cica, honnan tudod, hogy te nem világosodtál még meg? |
| | | | |
| | | | | | 38. update | 2004. május 6. 21:36 |
| | | | | | | :) Igen, csak egy lökést tudnak adni... :)
Szerintem ez a fórum rengeteget segít az ilyen dolgokon... :)
Biga, te nem tervezel következő könyvet??? :)))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tele van az ország erőhellyel ilyenkor tavasszal :-) |
| | | | |
| | | | | | 36. cica | 2004. május 6. 14:04 |
| | | | | | | | Tudom, hogy magamban kell keresni és ott lehet csak találni, de ezt csinálom már több mint 10 éve. Rendkívül empatikus vagyok, bármire rá tudok hangolódni, ami körülvesz, ezért kellene a más környezet. A beszéd csak gondolkodásra vezet, az erő a megvilágosodáshoz. Erőhely, az kell. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egyébként szívből ajánlom az A.J. Christian könyvet, és ővele lehet is találkozni. Nekem általában egy hétig tartott a tőle kapott "magasabb rezgés", de aztán rájöttem, hogy tartósan csak magamnak tudom megteremteni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cica: csak magadban találhatod meg ezt a nyugalmat, a mesterek sokszor csak csalódást okoznak (persze ez nem az ő hibájuk). És őket az sem érdekli, hogy csalódást okoznak. Amikor az ember elolvasott minden lehetséges könyvet, végigjárt minden más által javasolt utat, és találkozott az összes mesterrel, akkor jön rá, hogy magában, ott a feketeségben, a homályban, ott van a fény, amit keresett. Persze egy mesternek akár a jelenlétre is jó hatással lehet rád, ha fel tudod használni az energiát. De válaszokat ő sem fog adni, csak lökést adhat a saját válaszodhoz.
Az már jó jel, ha az ember azt mondja, a pszichedelikumok mindent megadtak, de elszakadni nehéz tőlük. |
| | | | |
| | | | | | 33. cica | 2004. május 6. 12:35 |
| | | | | | | ainoa,
Kérdezted ezt a hit témát még vagy egy hete valamelyik topicban: Miért mondják azt, akik hívők, hogy hisznek Istenben, miért nem azt mondják, hogy tudják. Én azért mondom, mert érzem őt, úgy általában a legtöbb tudatállapotomban, de vannak olyan tudatállapotok, amikor nem. Az, hogy valamit tudsz, annak olyan hangzása van, hogy mindenki rögtön valami racionális síkon bizonyított tényre gondol. A hit nekem azt jelenti, hogy egyszer úgy döntöttem, hogy hiszek és attól kezdve teljes a bizalom. Aztán ha egyszer kiderül, hogy van a világnak egy alaptermészete, ami akármilyen vagy a legegyszerűbb kifejezéssel élve rossz (mert vannak olyan tudatállapotok, amikor valaki ezt érzi) és ennyi, akkor beszoptam. ez van. |
| | | | |
| | | | | | 32. cica | 2004. május 6. 12:23 |
| | | | | | | Narc,
Hogy csinálod, hogy találkozol megvilágosodott emberekkel (Sri Chimnoy) itt Magyarországon. Nekem is jól jönne, mert egyébként kénytelen leszek elmenni innen. Jó lenne valahogy anélkül, hogy bármilyen kolostorba bevonulnék. Meg akarok szabadulni a szamszárától mert nagyon ideje lenne. A pszichedelikumok már megmutattak mindent, amit meg kellet mutatniuk ápr. 2-ig. A többi már csak mohóságból fakadt.
Nem tud valaki valakit vagy valamit.,ha máshol nem keleten, ahova vagy akihez érdemes elmenni?
|
| | | | |
| | | | | | 31. update | 2004. május 5. 20:27 |
| | | | | | | | 27: Nálam ez bevált... amióta "elengedtem" magamat, minden megváltozott :) |
| | | | |
| | | | | | 30. update | 2004. május 5. 20:05 |
| | | | | | | Ez a cucc=megvilágosodás nekem nem igazán kóser...
De azért egyszer majd én is kipróbálom a gombát, ha így cucc nélkül nem világosodom tovább... ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egy biztos: gyakorlat kell, tapasztalni, élni kell, mert egyébként a filozófia lárpurlár marad. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh: "Meg kell enni annyit, ami után az embernek nincsen kedve magyarázni. Csak hallgatni és tudni."
:) Be is halna a fórum, ha nem lehetne elverbálni, hogy ki mekkora mennyiségű cucctól hány százalékban világosodott meg, és hogy mi is VALÓJÁBAN az Igazság, Valóság, Tudat, Isten, Buddha, Kozmosz, Univerzum, Semmi, Egy, Kettő, Sok, Minden, Végtelen, Lét, Világ, Lélek, Külső, Belső, Elme, Tudás, Szellem, Energia, Ego, Én, Most, Nirvána, Út, Jó, Rossz, Pokol, Szamszára, Élet, Karma, Halál, Lényeg, Megvilágosodás és társaik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | 25: a lét három szintje: Gondolat, Ige és Tett - gondolkozz úgy, ahogy létezni akarsz, beszélj úgy, ahogy létezni akarsz, és tegyél úgy, ahogy létezni akarsz :-) |
| | | | |
| | | | | | 26. doki | 2004. május 5. 10:12 |
| | | | | | | re 20:
"De ez a tanulság szerintem csak egy játék"
Sniphers te nem szeretsz játszani?
vadon-város?
mi a különbség? az egyik szebb, a másikban több az ember.
mind a kettő buli :)))
|
| | | | |
| | | | | | 25. cellux | 2004. május 5. 10:04 |
| | | | | | | A kimondás az álmodás másik oldala.
Ha lehozom, megfogalmazom, azzal létbe is segítem.
Az Ige ereje. A formátlan káoszból kiemelkedő világ.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Attól tartok, a szexuális élet nem áll összefüggésben a valóságtól való eltávolodással :-)
Tényleg csak létezni kell. Mostanában egyre inkább úgy érzem, a mindennapi tapasztalatok, az élet főutakon kívüli ösvényei, a nemrég kisarjadt zöld mezők színe, a zápor után gőzölgő erdő látványa, a napi lüktetés sokkal boldogabb és végtelenebb állapotot nyújt, mint bármely trip vagy beszívott állapot. És amint az ember Létezővé válik, az élethelyzetének gondjait is elfújja a tudat. Ha a búgócsiga egyre gyorsabban pörög, egyre kisebbeket lendül ki a végletekbe... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Na ja :) Sajnos én is a hiányosok táborát gyarapítom... :-( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azért... elég kézenfekvőnek tűnhet az a kérdés, hogy aki ilyeneken filozófál, tehát aki ennyire elvont, megfoghatatlan eszmei képződményeket elemezget, nem tenné-e esetleg jobban, ha inkább kerekítene egy romantikus estét a barátjával/barátnőjével, és megadnák egymásnak azt a szeretet, amire szüksége van egy felnőtt embernek ahhoz, hogy ne távolodjanak el ennyirre a gondolatai attól az élettől, amiben úgy egyébiránt élni van szerencséje.
Lehet, hogy inkább egy társkereső topik hiányzik erről a fórumról, és nem még egy filozofálós. A valóságtól való elrugaszkodás jelen fórumon tapasztalható mértéke szexuális életünk meglehetősen ijesztő diagnózisát sejteti.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ám lehet... ez is, az is... meg amaz is. De hadd tanulságolódjon, akinek tanulságolódni vagyon kedve. Az elme majomkodik, ugrál egyik fáról a másikra... ő ilyen. Ez a természete. Nagyon jó őt lecsendesíteni, de az is tud jó lenni, ha játsza az ő kis majomjátékát. Legfőképpen, hadd legyen meg neki is a kecskekáposztája... szóval én mostanság arra jutottam, hogy az egóm is van, őt is hagyom élni, meg az elmém is, őt is, meg az érzelmeim is, őket is, meg a lelkem is, őt is... meg a mittudomén én mim is, őt is... mondjuk az még jó lenne, ha rozsdás tagjaimat is megmozgatnám időnként, és akkor a testemmel sem bánnék ebül... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A Gombában nincsen elkülönülés és dualitás?
A Gomba nem más, mint a kettősség evolúciós találmánya. Attól különleges a gomba a korábbi telepesekhez képest, hogy a génállomány kettéválik a spórák keletkezésekor, és potenciálisan végtelen lehetséges újrakombinálódásból bizonyos párok megvalósulnak, bizonyos párok nem.
Ez az oldás és kötés legexplicitebb biológiai megjelenése: az ivaros szaporodás. És hát persze, hogy a szex is erről szól.
A valamilyenség feloldódása és újjáépülése, megújulása, újjászületése.
Az egység az oldottságban van, de nem az oldottságban van a tanulság, hanem az oldás és kötés, a halál és újjászületés teljességében.
De ez a tanulság szerintem csak egy játék. Amit leír az ember, amit megfogalmaz egy ember, mint "tanulságot", az nem más, mint az elme gyermeki lelkesedése, miközben _nem veszi észre, hogy *rajta* nevet a világ ebben a tanulságban._
Ha elgondolkozol azon, hogy el kell-e gondolkozni Azon, szerintem a Talamon nagyon szépen leírta: felmerül a kérdés, hogy el kell-e egyáltalán ezen gondolkozni. Pontosan _ez_ az a gyermeteg nárcisztikus onanizálás, ami az Egységben csak egy cifra örvény, amit egy pillanat alatt tovasodor a Folyam. Egyszerűen csak nem hajlandó csendben maradni az az elme, akit ebben a témában _igazán_ nem kérdezett senki. Ha elhagyom a várost, és teszek egy kirándulást a vadonban, akkor elég mókás, hogy a visszatértemkor éppen a város akarja felépíteni az eltávolodás és visszatérés "tanulságát". Az a város, aki soha nem távolodhat el önmagától.
Ha 5 g után az ember még mindig a tanulságon töpreng, akkor meg kell enni nyolcat.
Ezt teljesen komolyan mondom. Meg kell enni annyit, ami után az embernek nincsen kedve magyarázni. Csak hallgatni és tudni. Úgy tudni, ahogy az elme soha nem tudhat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Érik az elhatározás bennem, egy (egy?!) találkozás Gombával, egy májusvégi szombat délutánon, nagyon érik :))))
Nem tudok mit hozzáfűzni de azt hiszem olvasgatás meg magyarázgatás helyett mindezt átélni kell... olyan mint a szex :) |
| | | | |
| | | | | | 18. Bard | 2004. május 4. 12:05 |
| | | | | | | Hát akkor tényleg durva lehetett ez a hétvége... Én csak annyit fogtam az egész partiból, hogy találkoztam egy zsonglőr barátommal, akitől megkaptam életem első ekijét, és rádobtam egy space pussy-ra. Aztán vége. :-))))))))
|
| | | | |
| | | | | | 17. doki | 2004. május 4. 12:00 |
| | | | | | | "Nem mondod, hogy LSD, gomba, meditáció nélkül nem lehet megtalálni az utat... (nekem ez jött le abból, amiket írtatok)
A belső nem függ külső szerektől, dolgoktól és tettektől, csak a "kattanás"-tól, ha átéltél egyetlet másodpercet, amikor kattantál, akkor másképpen fogod látni a világot... persze erre lehet eszközöket is igyénbe venni, de nem lehet feltétele az út megértésének"
én azt mondom, az út sem más mint, egy szórakoztató játék amivel elfoglalod magad amíg megszabadulsz. abban segít, hogy ne szenvedésnek fogd fel az ebben a világban eltöltött időt.
ahogy Csögyam Trungpa irta, mindannyian reménytelenségre vagyunk kárhoztatva. be vagyunk zárva egy börtönbe amiből nem tudunk kijutni, akármit is teszünk. ha ezt elfogadjuk, akkor elkezdhetjük dekorálni a börtön falait, élvezni a kosztot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szavak
11:11
Minden csak A Tudatban van. Tudatos álmotokban felfogjátok gondolataim, melyeket egy kézpár irányít a végtelen gyönyör káoszából.
A Matrix változik, sorra nyílnak a kapuk, gyúlnak a fények. Egyre teremnek a Kulcsok, melyeket levadásszák a Szabadságra vágyó Energiafénylények.
A megszabadulás nem romantikus édesvízi egóetető evilági könnyed szórakozás, nincs haszna, egyre félelmetesebb, s a tét egyre komolyabb. A megőrülés határáig félelmetes - azon túl leírhatatlan. De szerencsére a leírhatatlan is leírhatatlan.
El kéne gondolkodni azon, hogy vajon egyáltalán el kell-e gondolkodni azon, hogy el kell-e gondolkodni azon, hogy el kell-e gondolkodni azon, hogy vajon most már el kellene-e gondolkodni azon, hogy el kell-e gondolkodni Azon.
5 gramm szárított gomba természetbeni elfogyasztása teljes bizalomnyilvánítás Gaia felé, a kis minta belesimul A Mintába, a harmónia beáll.
A Gomba megmutatta, hogy ez az egész Lét csak egy Álom A Tudatban, minden dolog s nem dolog ugyanannyira üres, mint amennyire teljes.
Most már csak mandalákat látok s csak mantrát hallok. Nincs szükségem magamra, ezért többé nem vagyok, vagy ha igen, hát nem véletlenül:)
A Gomba megmutatta, hogy csak a jelen van, és ez végtelenül könnyed, fénylő, s tökéletes. Soha többé nem vagyok egyedül és soha többé nem leszek sötétben.
A Gomba megmutatta, hogy önszántamból jöttem e világra, s önszántamból hagyom el. Nincsenek céljaim, az Erő vezet, önmagam s mások ítélkezésének elhagyása végképp átlendített.
Micsoda perverz cselekedet is nem bízni A Mostban, micsoda kaján humor ebben a végtelen Tudatban fenntartani egy énképzetet, egy személyiség, s egy világképzetet! Ettől valós a világ, mert valósnak hiszik. Amint az ember elengedi a gyeplőt, nem lenne semmi.
Anno az LSD-vel megtanultam elengedni a gyeplőt, a Gombával pedig rácsatlakoztam az egész Létre.
A parti elején már hatott az LSD, amit még be se vettünk, s bevétel után vagy 10 perccel már egyenest odavitt, ahol mindig is voltam: A buddhista tisztaföldre, melyet már soha többé nem hagyok el.
Mindig is voltak ezek az élményeim, csupán tudatom nem volt kitisztíva eléggé, hogy felfogjam. 5 gramm gomba eléggé kitisztította.
Kb fél-háromnegyed óra alatt Szellemem tudatára ébredt mindannak, mi most vagyok. Erőm ezzel akkor ki is merült, csak a napkeltével tért vissza Látásom.
Tudom, hogy nem tudom, hogymi van, hisz most már nincs szükségem arra se, hogy bármi is legyen. |
| | | | |
| | | | | | 15. Nomad | 2004. május 4. 09:40 |
| | | | | | | "Az jutott eszembe, hogy ha ennyire belehúztok, akkor a végén mi felfedezni való marad?"
Hát a tudatmódosító anyagokról semmi.
"ezt úgy érted, hogy simán be tudod tolni, és el tudod engedni azt az energiát, amit a trip ad?"
A trip már nem igazán tud hozzátenni az energiához. LSD vagy pilótakex tökmindegy.
"egyszer csak Talamon mutatta, hogy nézzek fel, és jé, elrepült felettünk egy UFO"
:) kinek a set-je alatt történt ez?"
Ő mutatta meg, de egyértelmű, hogy az én kérdésem volt. Mindíg is kiváncsi voltam rá, hogy vannak-e, és ha vannak milyenek, de Gomba megmutatta, hogy minden más élőlény is csak Gomba, tehát mégsem idegen.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mantis, nem hinném, hogy megunhatóak ezek a "felfedezések", pláne, mert az csak a kezdet, hogy megért valamit az ember.
Jó olvasni Nomad gondolatait, felidézi bennem öt-hat évvel ezelőtti találkozásaim Gombával. Az az érdekes, hogy akkor elég mély "kattanást" éltem át, viszont csak most, évek múltán, mikor már nem keresem, érzem, hogy igazán belém ivódott az élmény.
És igen, doki, ettől "jó kis buli" lesz a lét. :) |
| | | | |
| | | | | | 13. mantis | 2004. május 3. 22:46 |
| | | | | | | Ja, és az hogy május elséjén csináltátok az külön vicces.
európai egyesült állátok! :) |
| | | | |
| | | | | | 12. mantis | 2004. május 3. 22:43 |
| | | | | | | Szép kis overdose.
Az jutott eszembe, hogy ha ennyire belehúztok, akkor a végén mi felfedezni való marad? Tudom hogy végtelen meg bla-bla, de ha pl egy fraktálba folyamatosan nagyítasz bele és soha nincsen vége, az unalmas lesz egy idő után.
A férfi-nő határainak elmosódását egyszer én is átéltem. Egy fiú barátommal korongoztunk és egy idő után azt vettem észre hogy milyen szép nő. Csak a femenim oldalát láttam és akartam is neki mondani, hogy milyen szép, de aztán mégsem mondtam mert megijedtem attól, hogy meg fog ijedni tőlem....
De lehet hogy már ezt sokszor leírtam?
Nomad, ez a "nincsen hatással rám az LSD" kicsit a Neurománcra emlékeztet, ahol a csávóba beszerelnek egy szerkezetet, ami azonnal kiszűr mindenfajta kábítószert a véréből és ezért nincsen semmi hatásuk. Én ennek nem őrülnék annyira szerintem, elég nagy kitolás lenne.
Azért irigyelem az élményeiteket, mozgalmas lehetett... :) |
| | | | |
| | | | | | 11. update | 2004. május 3. 21:19 |
| | | | | | | "..."de gondolkodással nem tudjuk befolyásolni a mélyebb szinteket. ez olyan, mintha a peremen gördülő fogaskerék akarná más irányba
kényszeríteni a központi nagyot"
ha sehogyan nem tudja, akkor az sem számít, hogy mit gondolsz.
ha szenvedsz, akkor is elég a karma, ha nem szenvedsz akkor is elég a karma. innentől fogva az egész megvilágosodás keresése, meg úton haladás csak valami amivel elfoglaljuk magunk amivel amíg megszabadulunk. se gyorsítani se lassítani nem tudjuk..."
Nem mondod, hogy LSD, gomba, meditáció nélkül nem lehet megtalálni az utat... (nekem ez jött le abból, amiket írtatok)
A belső nem függ külső szerektől, dolgoktól és tettektől, csak a "kattanás"-tól, ha átéltél egyetlet másodpercet, amikor kattantál, akkor másképpen fogod látni a világot... persze erre lehet eszközöket is igyénbe venni, de nem lehet feltétele az út megértésének |
| | | | |
| | | | | | 10. ainoa | 2004. május 3. 20:52 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 9. ainoa | 2004. május 3. 20:49 |
| | | | | | | Szerintem az utolsó mondattal jól lezártad a szöveget.
Én néha az ilyen nagy gondolatsorok közben észreveszem, hogy elkezdek elfolyni és rájövök, hogy vhol túlgondolkoztam és az egész hibás vonalon teljesen feleslegesen megy. Én nem arra vagyok kitalálva hogy gondolkozzak. Érezni szoktam a dolgokat. Tök jó amikor összeállnak benned a dolgok és nem érzed igényét annak, hogy megfogalmazd, hogy gondolkozz rajta. |
| | | | |
| | | | | | 8. doki | 2004. május 3. 19:20 |
| | | | | | | "LSD-t sem kell enni, mert most már semmi hatása nincs rám"
ezt úgy érted, hogy simán be tudod tolni, és el tudod engedni azt az energiát, amit a trip ad?
"egyszer csak Talamon mutatta, hogy nézzek fel, és jé, elrepült felettünk egy UFO"
:) kinek a set-je alatt történt ez?
nem tudja valaki, hogy ki volt az összefogott hosszú hajú fekete alapon valami sárga figurás pólót viselő srác aki a kozmozis előtt nyomta a zenét, a hlusscsov után? miket csinált az az ember zenével :)))
"de gondolkodással nem tudjuk befolyásolni a mélyebb szinteket. ez olyan, mintha a peremen gördülő fogaskerék akarná más irányba
kényszeríteni a központi nagyot"
ha sehogyan nem tudja, akkor az sem számít, hogy mit gondolsz.
ha szenvedsz, akkor is elég a karma, ha nem szenvedsz akkor is elég a karma. innentől fogva az egész megvilágosodás keresése, meg úton haladás csak valami amivel elfoglaljuk magunk amivel amíg megszabadulunk. se gyorsítani se lassítani nem tudjuk.
szerintem hátráltatni tudja a kisebb fogaskerék ideig óráig a nagyobbat. de persze lehet hogy a hátráltatásban is a nagyobbik fogaskerék ugyanúgy forog tovább, csak a kisebbnek törnek ki a fogai. persze ezek szerint mindannyiunknak badtrippelni kéne, ha tisztulni akarunk. megeszel pár trippet, az összenyomja a két kereket, azután visszatartasz minden folyamatot, az időtlen pokol végén semmi maradsz.
ugyanakkor, ha felismerted, hogy a nagyobbik kerék úgyis a saját módján pörög, akkor persze úgy alakíthatod a kisebb kerék fogait, hogy teljesen a nagyobbhoz passzoljanak, és ne máshoz. gondolom ez a vajra yana. akkor a hinayana meg a mahayana teljesen felesleges, sőt kissé önkínzó ...
és persze nincs vajra hell sem ...
jó kis buli ez a lét, csak annak kell felfogni :))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ha nem tudod a választ, öt botütés
ha tudod a választ, öt botütés
akár enne gombát/LSD-t, akár nem enne gombát/LSD-t, hibát követne el
motivációink vannak, ez kétségtelen
ha a motivációinkat hagyjuk megnyilvánulni, akkor az élettel való kölcsönhatások révén fejlődhetünk.
ha az élet idővel leradírozza rólunk a gombázást és helyette mondjuk a meditációt erősíti fel, akkor gombázás helyett meditálni fogunk
(vagy fordítva, az életen múlik)
de gondolkodással nem tudjuk befolyásolni a mélyebb szinteket. ez olyan, mintha a peremen gördülő fogaskerék akarná más irányba kényszeríteni a központi nagyot. a fejlődésnek megvan a maga útja, hagyjuk, hadd járjon rajta a lény (vagy a Gomba :-)
mindig azt csináljuk, ami éppen adódik. őszinteség: ez minden, amire törekedhetünk.
a korlátaink, a félelmeink, a "felettes én" hangja ugyanúgy része a mostnak, a valóságunknak, nem baj, ha ezek is részt vesznek a világunkban (hiszen minden részt vesz benne, ami megjelenik, akár kívül, akár belül, a mostban)
aki azt mondja, hogy "akkor meg is ölhetnék bárkit?", az nem érti a lényeget... ha nem akarná összezavarni magát, fel se merülne benne ez a kérdés. a kérdés csak azért merül fel, mert az elme ezáltal talál kibúvót (és amíg keres, talál is), nem akar megnyugodni a mostban, túlságosan hozzászokott az ideges zizegéshez
egyszerűen nem bízunk meg a világban (Istenben) és szorosan fogjuk magunkat minden pillanatban, hogy nehogy letérjünk az elménkkel felépített jó útról. azt hisszük, hogy jók és erényesek vagyunk, pedig minden pillanatban erőszakot teszünk a világunkon: hozzáidomítjuk a jóról alkotott éppen aktuális elképzeléseinkhez és magunkat, mint jó embert képzeljük bele az egész közepébe.
ha nem hiszünk abban, hogy az élet magától is megy, akkor persze, hogy soha nem is adunk ennek esélyt, így nem is tudunk meggyőződni róla, hogy ez így van. örökre megmaradunk a jóra való törekvés, a világtól való elszigetelődés börtönében, amit az egyedül lehetséges valóságnak és létezési módnak hiszünk.
|
| | | | |
| | | | | | 5. Nomad | 2004. május 3. 12:00 |
| | | | | | | Mióta megettem Gombát, mind nyitott szemmel, mind csukott szemmel, ha koncentrálok, látom a természetet, tehát apró rovarokat, növényeket, amint hajladoznak a szélben, mindenféle létező és kitalált élőlényeket, és egyáltalán nem zavarnak, ha pl felmásznak rám a rovarok stb.
A katlanban éjszaka még volt egy érdekes tanítása Gombának, ment folyamatosan a zene, egyszer csak Talamon mutatta, hogy nézzek fel, és jé, elrepült felettünk egy UFO. egy kör alakú hatalmas tárgy ami némán belesiklott a felhőkbe. Erre természetesen lehetne azt mondani, hogy egy napon 5 Gomba és 3 papír után bárki láthat UFO-t, aki nézi, de ebben nem az volt a pláne, hogy tényleg ott volt e(márcsak azért is tökmindegy, mert ez az egész egy állom volt), hanem hogy az is Gomba, hiszen élet.
Isten a tudatosság, amely örök, az élet pedig GOMBA.
Pont az a lényege a Gombának, hogy lehet mindenféle bölcsnek hangzó baromságokat mondani, hogy "minden egy" stb., de ha Gombát egszed, magadat eszed. Ha magadat eszet, át is élheted az egységet.
Szóval végeredményben a pszicsedelikus szereknek fogyasztásának csak annyi értelme van, hogy az ember megtapasztalja a szabadságot, és az egységet, egyébként semmi szükség rájuk. Mivel a Gombában nincsenek nemek, de mi mégis feloszlunk férfira és nőre, ezért az egyetlen értelmet tevékenység az életben a szeretkezés. |
| | | | |
| | | | | | 3. Nomad | 2004. május 3. 11:49 |
| | | | | | | Kb. délután háromra már vége is volt, de a tanulság örök. Most más semmi szükségem a továbbiakban Gombára (mármint, hogy pszilocibin tartalmú gombákat egyek), mert már megettem magamat, tudom mit akar tanítani, elég Gombára gondolni. Azért éreztem idegennek eleinte Gombát, mert nincsenek benne nemek, és olyan elveszett voltam anélkül, hogy férfi lennék, de igazából Gomba vagyok, mint minden más élőlény.
Szóval ha valaki elhatározza, hogy megismeri Gombát, akkor a következőket érdemes szem előtt tartani:
- fontos, hogy a társaságban, akikkel eszed, jó legyen a kapcsolatod, mert a Gombával MINDENKÉPP egy lesz a társaság, és valaki elkülönülése a társaság többi tagjának fáj.
-öt gramm elég, kevesebbet meg minek? elég egyszer találkozni Gombával, miután bemutatkozott, már felesleges többet enni.
-semmiképpen nem kell tőle félni, mert barátságos, és te vagy. Legalábbis azon részed, amelyik még nem felejtette el, hogy az élet szent, és EGY.
Az LSD is elég egyszerű dolog, savba mártod az elmédet, és lemarja róla azokat a gondolatrendszereket, amik szemüvegén látod a világot, így rájöhetsz, hogy valójában TÖLÉLETESEN szabad vagy, ami ebben megakadályozhat az csakis a saját hülyeséged lehet. Mindenki meg valahova az életében, és az elvárásai, vágyai, emlékei fogják kialakítani, hogy hová tart. LSD-vel olyan, mintha találkoznál Istennel, vagy egy nagy guruval, vagy egy halálközeli élményed lenne, vagy akármi más, ami után az emberek megváltoztatják az életüket. Ha LSD-t eszel azonnal kiderül, hogy minden tőled függ, a világ olyan, amilyennek látod. Mivel most más kellőképpen fegyelmezett a gondolkodásom, LSD-t sem kell enni, mert most már semmi hatása nincs rám.
A gomba kb 3 körül múlt el, utána evés-ivás stb. és megettem 3 space pussy bélyeget. Csakhogy mint már párszor előzőleg, már azelőtt elkezdett hatni, mielőtt megettem volna, de ez a hatás semmi egetrengető, csak egy egyszerű blur hatás, tehát hogy ahol nem látok tisztán, vagy túl sötét van, oda én rakok ki részleteket, és azt látom. Miután viszont semmi savas érzetem nem volt, csak néztem a partyt, hogy hogyan táncol Gomba, És láttam az emberek lába alatt, hogy Gomba nővekszik, sarjad. Mivel mostanában nem szoktam magamat megítélni, egyrészt sokkal könnyebb lett az életem, másrészt nincs acidtrip, mert az életem, a gondolataim, az énem folyamatosan változik, és ehhez nincs mit hozzárakni LSD-vel. |
| | | | |
| | | | | | 1. Nomad | 2004. május 3. 11:28 |
| | | | | | | Hosszas keresés után május elsején végre megtaláltuk a kulcsot. Négyen mentünk fel a dombra a Cosmosis party előtt, hogy megeszünk fejenként öt gramm szárított Gombát. Végre megértettem mindent, és remélem minnél érthetőbben át tudom adni mindenkinek aki elolvassa.
Először is a Gomba EGY. Aki eszik nem valahány darabot eszik belőle, kalapot és szárat, hanem eszik Gombából. Aki termeszt nem Gombnákat termeszt sütiken, hanem növeli Gombát, mint mindenki más aki termesz. Az otthon termesztett Gomba ugyan az mindenkinél, aki termesz, és a természetben is. Csak egy Gomba van, mert Gomba egész. Nincs férfi és nő, csak Gomba, aki betölti az univerzumot. Gomba az Élet. Gomba úgy terjed, hogy közben egy marad, nincs elkülönülés, dualitás.
Nem tudom mikor ettük meg Gombát, olyan délelőtt tíz lehetett, mindenesetre nekem előszöt semmi hatása nem volt, bár a többiek már az evés közben is mondták, hogy bejön, dúrva stb. Én csak néztem őket, amint kiabálnak, sétálnak, futkároznak nevetnek, sírnak, énekelnek, földön hemperegnek, stb, de nem éreztem semmi különöset, olyan természetes volt az egész, de egyáltalán nem voltam összezavarodva. Nyitott szemmel hihetetlenül pezsgett körülöttünk az élet, rajzottak a rovarok, énekeltek a madarak, burjánzottak a növények, a többiek értetlenkedtek (miattam), csukott szemmel viszont egy lüktető rózsaszín lényt láttam, tudtam, hogy ő Gomba, és láttam, hogy arcok, kezek alakulnak ki a felszínéből, és ajándékot akar adni. Először nem láttam mit, de aztán rájöttem, hogy csak egyet adhat, Gombát, úgyhogy elvettem tőle, és megettem. Rájöttem, hogy saját magamat eszem, mert én vagyok Gomba. De nem csak én vagyok Gomba, hanem mindenki más is Gomba. Amikor valaki eszik Gombából, akkor összekapcsolódik mindenki mással is, aki a Földön akkor Gombát eszik(esetleg nem csak a Földön). Különösen érezni az összekapcsolódást olyanokkal akikkel együtt etted meg a Gombát. Azért mondják az indiánok Gombára, hogy Isten húsa, mert Gomba Te vagy. Ha megeszed magadat, felébredhetsz, és láthatod, hogy minden élőlény Gomba. Gomba terjed a világban. Gomba az élet. Minden élet Egy, a többi bolygón is. Mindenütt csak Gomba van. A Földön az embereknek rá kell végre döbbenniük, hogy nem lehet elkülönülni, ítélkezni, ártani, mert aki másnak árt az magának is árt. Sőt, erre csak most döbbentem rá, hogy aki magának árt, az másoknak is árt, az önpusztítás NEM magánügy. Ha már valaki evett Gombából, és megértette Gombát, merértette, hogy Gomba Ő, nem lehet több "problémája" az életben, mert megérti, hogy ő is csak egy darabka az egészből, minnél inkább el akar különülni, annál boldogtalanabb lesz, hiszen elfelejti, hogy a világ többi része is Ő, és azt hiszi, hogy kűzdeni kell a többi résszel, hogy neki jó legyen. Fel kell fedezni, hogy a Földön MINDEN Élet Egy, és nem egymás ellenségei, és vetélytársai, hanem kiegészítői egymásnak. |
| | | | |
|
