 |
********smallsaman, 2004. január 16.  | |  | | | | 53. update | 2004. május 13. 21:45 |
| |  | |  | | | a kedvencem azt gondolni, hogy nem gondolok semmire... :)
next héten megyek meditációt "tanulni" egy budhista közösséghez... :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Sőt, szabadságunk van rá azt gondolni hogy szabadságunk van. Minden kis alkatrész jól végzi a feladatát és azt gondolja ami elő van írva neki, és úgy "fejlődik", ahogy az meghatároztatott. |
| | | | |
| | | | | | 51. cellux | 2004. május 12. 10:00 |
| | | | | | | az tökmindegy.
ha valami nem működik, az előbb-utóbb úgyis kiderül.
szabadságunkban áll azt gondolni, érezni, vizionálni, amit csak akarunk.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "olyan jó látni, napról-napra megélni, ahogy ébredezünk."
vagy csak elhiteti velünk a Mátrix, ez is a program része
ébredezünk és sosem ébredünk fel
|
| | | | |
| | | | | | 49. cellux | 2004. május 12. 09:05 |
| | | | | | | update, nagyon jókat írsz. a mondataidból nagyon jól átjön az a mélység, ami mögöttük van.
AHOGY mondod... mintha a szavak bizonyos kombinációi kinyitnák a tudatot... és nem is az a fontos, hogy konkrétan mit mondasz (a jelentéstartalom), sokkal inkább az, hogy az az ujj tényleg a Holdra mutasson...
olyan jó látni, napról-napra megélni, ahogy ébredezünk.
|
| | | | |
| | | | | | 48. update | 2004. május 11. 19:56 |
| | | | | | | A teljességet nem írhatjuk le és nem érthetjük meg...
Talán mikor megszűnünk képek lenni, mikor tapasztalatunk és érzékelésünk kiteljesedett... feltárul előttünk önmagunk...
Csak kapirgálunk, mint egy eszelős... pedig....... .
|
| | | | |
| | | | | | 47. update | 2004. május 11. 19:49 |
| | | | | | | Butaság és okosság...
Kicsit félre értettük egymást, de nem baj...
Amit írsz, az érdekes... de... a szeretet, itt inkább a teremtő Egy milyenségére utal, ami oly módon szeretet, hogy létezik és magától az alkotástól jó...
Elég nehéz leírni, hogyan gondolom, mert inkább érzem, mint értem... kicsit olyan, mintha tudnám, hogy így van, de nem tudom, hogy miért... és nem tudom logikával, filozófiával megfelelően levezetni és elmagyarázni... de ezt nem is lehet, csak tapasztalni, átélni, érezni...
És ez a nyelv dolog is nagyon gáz... alig fejezhető ki vele bármi is...
Hmmm... talán ez összesűrítve
Az Egy önnön végtelenségét, mindenségét ismeri meg általunk... a végtelen formát...
Képek vagyunk, formák, miknek célja a megtapasztalás, elfogadás, hogy egyek vagyunk önmagunkkal, az Eggyel...
Ami ezen kívül van, a rendszer, az Egy, azt lehetetlen körülírni, mivel Minden benne van...
Egy a Mindenség energiája... benne van a tér és idő, mint "legenerált" illúziók... és benne a végtelen forma ismerhetetlen színessége...
Ez lehet a jéghegy csúcsán az első hópihe... és a Végtelen jön ez után...
Így gondolom... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szeretet?
Ugyanmár! :)
Légy lapos és unalmas, közömbös és érdektelen. Senkit nem fogsz zavarni vagy érdekelni, és téged sem zavar majd semmi.
Kövesd a szeretetet, hozd létre a harmóniát és az egyensúlyt mindenben. Igy értékes építője és megjobbítója leszel kicsiny világunknak, létét pedig meghosszabbítod. Zavarni fog viszont a káosz. Félni fogsz mindattól ami ismeretlen és rendszerbe nem illeszthető.
Légy a gyűlölet követe. A harag és pusztítás megtestesítője. Fedd fel a világ szemérmét és alapjait, mutasd meg csúnyaságait, tipord minden értékét és illúzióját, szétfeszítve e világnak kereteit. Pusztítod viszont magadat is, mindaddíg amíg te is része vagy mindennek.
Mikor tartasz jó felé? Végezd a dolgod, bármi legyen is az tedd tökéletesen! |
| | | | |
| | | | | | 45. update | 2004. május 10. 20:42 |
| | | | | | | :) igen!!!
Vannak, aki ezután megkérdezik: akkor honnan tudjam, jó felé tartok-e... ez a legbutább kérdés... ezeket nem lehet helyesen tudni, ezeket a dolgokat nem lehet összgezni, nem hiszem hogy itt az illúzióknak ezen a rezgésén képesek lennénk megérteni... oooooooooo soha nem juthatunk el, mégcsak a küszöbig sem...
ki azt hiszi valaha is értheti ezeket álmokat dédelget és csak egoját simogatja... nem hiheted, hogy képes vagy megérteni... itt és most nem... ezen a szinten nem...
úgy érzem a legtöbb, amit itt tehesz, az az elfogadása a mindennes a dualitás teljességének... nem a jót kell meglátni a rosszban, vannak, akik sajnos ezt hiszik... a jó jó, a rossz rossz az illúzióban, csak az kell érezni, hogy minden EGY... ha elfogadod, és érzed... a szeretet felé haladsz majd... tudni fogod, hogy jó irányba tartasz, de ehhez teljesen el kell magadat engedni...
ahová tartasz nem általad eddig megismert rendszerben van... amit keresel az az Egészet, az Egyet jelenti... hogyan tudnád megérteni a Mindenséget, a Végtelent... Tudni minden... Minden formát, és lehetőséget...
most csak légy nyitott és fogadj el... jót, rosszat... ne keress jót a rosszban, csak fogadd el, és te így szeretetben fogsz élni... jó képeket, illúziókat akarsz majd teremteni...
ha nem mozdulsz, a szeretet felé mozdulsz és jót teszel...
az elfogadásban rejlő gyönyörűség megöli a közönytől való félelmedet... tenni akarsz majd, szeretettel... ismerve, elfogadva a dualitást |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Csillagokat látok!
...
A kérdés hülyeség.
Hiszünk vagy tagadunk, vagy nem hiszünk. Illúziók fellegét varázsoljuk magunk köré, csak hogy hogy önnön egónkat dédelgessük. Kapaszkodókat keresünk és támaszokat. Vezettetni akarjuk magunkat mert nem kívánatos a felelősség.
Azt hisszük amit hinni szeretnénk és azt látjuk amit látni szeretnénk. |
| | | | |
| | | | | | 43. cellux | 2004. május 10. 09:59 |
| | | | | | | Ó, egy vallás, ha TÉNYLEG megérti az ember, csodálatos dolog.
Akármeddig lehet mélyülni benne (bár egy szint után lehet, hogy kiközösítenek :-)
Azt hiszem, egy templom koncentráltabb kifejezése ugyanannak a lényegnek, mint mondjuk egy villamos.
(Az lenne a jó világ, ha a villamosokat is ugyanazzal az áhítattal építenék az emberek, mint a templomokat.)
|
| | | | |
|
