 |
********smallsaman, 2004. január 16.  | |  | | | | 17. Nomad | 2004. január 19. 16:24 |
| |  | |  | | | kisgyerek, nagyon off vagy "Én meg még le****tam magam".
Ha persze le********tad volna magad, az mingyár más lenne.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Én meg még le****tam magam hogy:
hülye vagy, a Daath-on nem idézgetnek Pityinger Lacika dalokból!! |
| | | | |
| | | | | | 14. Nomad | 2004. január 19. 14:01 |
| | | | | | | | Wywern, ez egy idézet volt egy népszerű előadó népszerű dalából. Hogy ÉN miben hiszek? Abban, hogy végre átláttam saját magamat, így már nem kell hinnem vagy nem hinnem, tudnom, vagy nem tudnom, vagy akármi, vagy nem akármi. |
| | | | |
| | | | | | 13. cica | 2004. január 19. 13:29 |
| | | | | | | | Nem érzem azt, hogy rá kéne bíznom bárkire vagy bármire az életem. Ha rábízom akkor is folyik, ha nem bízom rá, akkor is folyik. Mi a különbség? Részese vagyok az Egynek, tart valami, vagy ha nem tart, akkor zuhanok, de soha nem fogok leesni és ott maradni, mert nincs lenn, csak végtelen repülés. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Saman: szerintem teljesen jó a kérdés! Az ember élete során támpontokat keres. Amikre támaszkodhat, rábízhatja magát... ebben a fura társadalomban a lakás, az autó - tehát a pénz maga és a pénzben kifejezhető értékek.
Egy másik ember másféle támaszt tud adni. Egy barát-barátnő megint másmilyet. Egy guru vagy pap megint másmilyet... stb stb.
A felsorolás az illékony (instabil) támaszoktól (pl. pénz, anyagi javak) egyre stabilabb támaszokon át (barát, barátnő, feleség) eljuthat a teljes stabilitásig, tehát a teljesen stabil támaszig. Tehát a dolgok kettőssége fölött uralkodó egység felismeréséig (Isten-Jehova-Krsna-stb).
Ez nagyon keveseknek sikerül igazán... én kicsit bajban vagyok, mert eddigi életemet az anyagi javak által teremtett biztonságra építettem (persze hogy nem ment, össze is szedtem jópár lelki nyavalyát emiatt), így a teljes (valós) stabilitásra vetett egyetlen pillantásom is traumát okozott. A világképem most teljes átépítésre szorul azt hiszem :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A vallás: hit Isten létezésében. Az ateizmus: hit Isten nemlétében. Mindkettő igaz, mert Isten egyszerre minden és semmi. ("Én vagyok alfa és omega, a kezdet és a vég...") Szerintem Isten maga az egység. Amikor mindent egyszerűsítünk, lebontunk addig amíg csak egy kettősség marad (jó-rossz, igen-nem, minden-semmi stb.) ... nos, ő ennek a kettősségnek az egysége. Az "Egész". |
| | | | |
| | | | | | 9. Nomad | 2004. január 19. 09:58 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Mi a hit?
Rábízni magad valami/valaki olyanra, amit a közvetlen megismerésen túl található. Amiről gondolhatsz, hihetsz bármit úgyis túl van rajta.
Kicsit megcsavarintom a kérdést:
Hisztek-e valamiben/valakiben annyira, hogy rábízzátok az egész életetek?
|
| | | | |
| | | | | | 7. ainoa | 2004. január 18. 15:58 |
| | | | | | | Nem mondom, hogy nem hiszek semmiben. Én a semmiben hiszek. Vagyis a káoszban és a végtelenben. Hiszek abban, hogy nem kell hinnem semmiben, és elhihetem a hihetetlent is. Én abban hiszek, hogy lehet az amit hiszek.
Hinni nem kötelező, de aki azt mondja, hogy semmiben nem hisz, az is látja ezt a világot és arra az egyszerű kérdésre, hogy elhiszed, hogy "a pohár az asztalon van?" ő is igent válaszolna, ha azt látná, hogy a pohár az asztalon van és nem is értené a kérdés lényegét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Á dehogy, azt csak úgy hiszed :) |
| | | | |
|
