 |
Daath bölcsességgenerátorBiga Cubensis, 2003. december 17.  | |  | | | | 101. Nomad | 2004. augusztus 16. 11:30 |
| |  | |  | | | Kiindulhatunk abból, hogy van egy testünk, van benne egy agy, ami gondolkozik, meg bél, ami emészt, meg még egy csomó trükkös szerkezet, és az én, meg a gondolatok csak az agy működésének következményei. Csakhogy ezek szerint van az elmények egy normális működése, amivel szolgálhatja a testet, és minden ezek kívüli felesleges, beteges, vagy hibás gondolkodás eredménye. A pszichedelikus szerek például megzavarják az agy természetes normális működését, és hallucinálni kezdesz. Ez eddig nagyon szép, és nagyon logikus, ráadásul látszólag a "tapasztalat" is ezt támasztja alá.
Én azonban másból indulak ki, méghozzá, hogy van egy ÉN, amelyik "boldog" akar lenni, vajon hogyan találja ezt meg. Mivel én az énből indultam ki, bár tapasztalom, hogy van testem, de tapasztaltam már ennek ellenkezőjét is, tehát ezek nem hallucinációk, hanem tapasztalatok. Ráadásul párszor találkoztam a boldogsággal is, és ezeknek SEMMI köze nem volt a testhez, ezek elmeállapotok voltak. Nietzschének kellet volna egy kis (jó neki inkább sok) Gomba, tanult volna tőle valamit. Mivel a tapasztalataim jóval túlnyúlnak a testileg megmagyarázható dolgokon, ráadásul, az "ez csak egy hallucináció" nem magyarázat, hanem a probléma szőnyeg alá söprése, ezért az ilyen fejtegetést komolytalannak tartom. |
| |  | |  |
| | | | | | 99. Nomad | 2004. augusztus 16. 09:58 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Enyhén fricska a buddhizmusnak.
Hogy van test és lélek...nem tudom, talán jó lenne hinni benne, hisz akkor nem csak ez a néhány évtized adatik meg. Ha meg olyanformán reinkarnálódunk, hogy igazából nincs is lelkünk, csak a karmánk determinál erre a tökéletlen létre, akkor pedig törekedjünk a kialvásra, a Nirvánára.
Az élet akkor is játék, ha sokszor szarabb, mint legvadabb álmainkban a gonosz manifesztációja. Legalábbis jó lenne így élni, ilyen sztoikus nyugalommal. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szemelvény Nietzsche Im-ígyen szóla Zarathustra c. művéből:
A test megvetőiről.
A test megvetőihez van mondókám. Nem akarom, hogy ezentúl mást tanuljanak és tanítsanak, hanem csak hogy vegyenek búcsút tulajdon testüktől - és im-ígyen némuljanak el.
"Test vagyok és lélek" - így beszél a gyermek. S miért ne beszéljen az ember gyermek módjára?
Ámde, a ki felserkent, a tudó így szól: test vagyok egészen, s kívüle semmisem; és a lélek csak szó meg-megjelölni egy valamit a testen.
A test nagy értelem, sokféleség egynemű értelemmel, háború és béke együttesen, egy akol és egy pásztor.
Én vérem! Tested szerszáma a te kis értelmed is, a melyet "elmé"-nek hívsz, kis szerszáma és játékszere nagy értelmednek.
Azt mondod: "én" - és büszke vagy erre a szóra. De nagyobb az, a miben nem akarsz hinni - a te tested és annak nagy értelme: az nem mondja: "én", de cselekszik mint "én".
A mit az érzék érez, a mit az elme megismer, annak sohasincs vége önmagában. Ám az érzék és elme szeretnének rábeszélni, hogy ők minden dolog végső céljai: annyira hívságosak.
Szerszám és játékszer az érzék és elme: s még mögöttük vagyon a "magad". A "magad" az érzékeik szemével keres, ő is a szellem fülével hallgat.
Egyre hallgat a "maga" és keres: összehasonlít, legyőz, hódit, rombol. Uralkodik és az "én"-eden is uralkodik. Gondolataid és érzelmeid mögött, én vérem, áll egy hatalmas uralkodó, egy ismeretlen bölcs - kinek neve "magad". Testedben lakik, maga a tested.
Több értelem van testedben, mint legjobb igazságodban. S vajjon ki tudja, mire kell testednek legjobb igazságod?
A "magad" nevet "én"-eden és büszke ugrándozásain. "Mit nekem a gondolat ez ugrásai és röptei? - mondja magának. Kerülő utak az én célomhoz. Én vagyok az "én" póráza és eszméinek sugalmazója.
A "magad" így szól az "én"-edhez: "itt érezz fájdalmat". S akkor szenved és gondolkozik azon, hogy miképen szüntethetné meg szenvedését - és épen e végre kell, hogy gondolkozzék.
A "magad" így szól az "én"-edhez: "itt érezz örömöt!" S akkor örül és gondolkozik azon, hogy még sokat örüljön - és épen evégre kell, hogy gondolkozzék.
Egy szavam van a test megvetőihez. Hogy ők megvetnek, ebben áll a tiszteletük. Ugyan mi az, a mi tiszteletet és megvetést és értéket és akaratot teremt?
A teremtő "magatok" teremté magának a tiszteletet és megvetést, teremte magának örömöt és jajt. A teremtő test teremté magának a szellemet, akarata egyik karjáúl.
Testnek megvetői! Még boldogságtokban és megvetéstekben is a "magatok" valóságát szolgáljátok. Mondom néktek: a "magatok" akar meghalni és az fordul el az élettől.
Nem bírja már azt, a mit legjobban szeret: magán túl teremteni. Ezt szereti legjobban, ez minden égő vágya.
De immár későnek látja erre az időt: - ezért a "magatok" valósága le akar tünni, óh testnek megvetői!
Le akar tünni, s ezért levétek a testnek megvetői. Mivelhogy nem bírtok már magatokon túl teremteni.
S ime! ezért vagytok az élet és a föld haragosai. Tudattalan írígység vagyon megvetéstek sanda pillantásában.
A ti utatok nem az én utam, óh testnek megvetői! Nem vagytok nékem hidak az emberfölötti ember felé!
Im-ígyen szóla Zarathustra.
|
| | | | |
| | | | | | 95. Anyesz | 2004. augusztus 15. 01:29 |
| | | | | | | Ez szerintem idevág:
"Lelkünk elhagyja
testünk inkubátorát,
ha már Lét-érett."
Fodor Ákos |
| | | | |
| | | | | | 94. Ákimáki | 2004. augusztus 15. 01:05 |
| | | | | | | Minden Egy, az idő meg nem-létező...
De én most inkább megyek, és nem létezek : DDD |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tapasztalat keletkezik. Kezdet nélküli idők óta.
Egyébként szerintem az egység - elválasztás szemléltetésére jó példa az óceán. Ha a hullámokat nézzük, akkor mindegyik más és megkülönböztethetőek egymástól. Ugyanakkor az óceán mélysége ugyanaz. Ezek egy éremnek a két oldala.
Tehát mi is vagyunk, hiszen én írok, te olvasod. De ugyanakkor a tér amiben a dolgok megjelennek, a határtalan tiszta fény ami a tudatunk (és amit én pl épp nem tapasztalok) na az közös. |
| | | | |
| | | | | | 92. Anyesz | 2004. augusztus 14. 23:43 |
| | | | | | | | De mi keletkezik? Ó, Talamon, nem tudok rájönni, homályosíts már fel! |
| | | | |
| | | | | | 91. Talamon | 2004. augusztus 14. 23:02 |
| | | | | | | | még? most! is keletkezik... |
| | | | |
|
