 |
Daath bölcsességgenerátorBiga Cubensis, 2003. december 17.  | |  | | | | |  | |  | | | | Igazság eltitkolás vagy módosítás. Van különbség? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | A hasonlatos dologban meg akkor sem értek (még?) egyet, mert igaz, hogy te töltöd meg az addigi benyomásaidat, de ettől függetlenül kialakol egy kapcsolat, mert te egy külső behatásra (olvasás, gondolatformálás) összekapcsolod a saját képeiddel a dolgot, igaz ezek a képek teljesen más dolgokat is jelenthetnek, a kombinációk száma végtelen. Szóval értelmetlennek akkor se nevezném, hisz mindent amit meg tudunk nevezni, annak már értelme VAN. Egy kőnek is van értelme, ez az értelem az emberben egy kő benyomását kelti és társulnak hozzá a dolgok: el lehet dobni, nehéz, kemény, sok van belőle stb. A semmiből képzel újat. Értelmetlen? Ha a semmiből nézed akkor értelmetlen, ha a létezőből akkor értelmes. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Aztaqrva ez most ütős volt tetra! Épp zöldfelhős tudatállapotomban olvastam írásodat és komolyan mondom, hogy elsőre megértettem! :D Ez jó. Tényleg paradox és nehéz belegondolni, de most legalább adtál egy támpontot amin el tudok indulni a megértés felé. Ez a rész nagyon tetszett és teljesen átérzem, mert jelen van az én és szerintem a legtöbb ember életében:
"azt nehéz érzékelni, hogy pl. tegnap a vihar azért tört-e vajh ki mert teszem azt végetért egy komolyabb tisztulási folyamat a lelkemben, lecsendesedett és kiürült pár dolog, és ezt kellett megpecsételnie a világnak amolyan vihar-hitelesítéssel. namost ezt tényleg bizonyára csak én magyarázom be, még akkor is ha tudom hogy ez faszság, mégis nagyon jól esik, a hétköznapjaimnak ad egyfajta varázslattal teliséget, nem-fizikálisan-vagyok-készen-egy-lehajló-faágtól-is-amit
-esőcsepp-terhel."
Meggyújtod a dzsokkot és kisüt a nap. Ja bocs. :)) Két féle képp lehet ezt is értelmezni, mint ahogy a hasonlat szót is. Szóval racionálisan nézve ez pusztán csak véletlen, mert ha nem az lenne akkor az meg lehetetlen lenne! Miattad egy egész vihar? Ne viccelj már ember! Érted. A másik nézőpont az, amikor a vihart egy univerzális jelként foghatod fel, tehát TE töltöd meg tartalommal, ahogy te is mondtad a hasonlatnál. A lelked szempontjából egyrészt mindegy, hogy igaz-e és miattad van vihar, vagy nem, hisz te felfigyeltél erre, megtöltötted és örülsz neki! Ha meg már örülsz akkor mindegy, hogy min, csak örülj. Viszont képzeld el, hogy a szomszédod pont ugyanekkor mosta le az autóját (tod mint a filmekben) és elkezd szakadni az eső. Na akkor van aztán a káromkodás! Egy másik házban egy fiatalember ül, aki épp készült volna gyalogosan elmenni egy partiba, de így meggondolta magát, bár itt nem biztos, hogy jelként fogja fel az esőt, csak gátló tényezőként.
Mostanában van egy flesses gondolatom. Azon alapul, hogy ha belegondol az ember, akkor míg ő mondjuk egy forumba irogat, addig Amerikában most készülnek fölédbredni az emberek, míg Ausztráliában már a koalák is durmolnak. Amikor te egy borzalmasan szadis vizsgát írsz, addig lehet, hogy egy más helyen több száz ember hal meg, háború van, késelés, kínzás, minden negatív amit eltudsz képzelni a másik oldalon viszont sok pár szerelmeskedik ezidőtájt, sok gyerek születik stb. Szóval iszonyat súlyos, ha ezt így megfilmesítenék egymás mellé vágott jelenetekkel. Meg mehetne egy negatív meg egy pozitív környezet is egyszerre megosztva a képet stb. Szerintem súlytós lenne.
A gomba valahogy megmutatott egy elképzelési formát. Nem olyan mint amikor eddig próbáltam elképzelni valamit, hanem egy teljesen sötét (igazából térüres vákum like da space) és végtelen térben jelenik meg középen a mozgo forgó 3D-s tárgy. És ezt nem látom, de valahogy mégis látom, de nem a szokványos képfelidézés. Ez olyan kis halvány, pici, csendes kép. Na és miután sokáig nézegettem egyszer a gombasütieimet elszívtunk egy cigit és előjött ez a vizualizáció féleség. Szóval a Földet láttam és köralaku fehér foltok jelentek meg, mint a gombafonalak. Volt egy Afrikánál meg a többi kontinensen és a végeredmény az, hogy összenőtt és behálózta az egész földet. Így terjedhettek el a növények és így az állatok is, mint pl. az ember. Eleinte a kis foltok külön közösségek voltak. Ősembertársulás, aztán család talán, aztán törzs, nép, nemzet stb. Míg végül ma már a nagyvárosokban annyira ellentétes kultúrák lennének, hogy törvényszerű az, hogy az emberek asszimilálódnak a rendszerbe és valamilyen szinten egynemű elegyet alkotnak, feladva sok-sok kezdeti rituális szokásaikat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ne kezd már megint Tetra! :)) Figyelj a költészetben a tájlírák pl. arról szólnak, hogy egy tájat szétbontanak és elemeznek, megszemélyesítenek és hasonlatokat dobnak rá. Én egyszerűen nem értem, hogy miért kell mindent mindig visszavezetni a minden egy dologra, amikor szemmel láthatólag nem olyan állapotban vagyunk (én legalábbis), ahol azt érzékelném, hogy minden egy. Szép dolog mindent egyként tekinteni, de szerintem sok ember van aki a részletek aprólékosságában találja meg az örömét, annak ellenére, hogy beleveszne a részletekbe. Az ember ilyen elemző lény, miért kéne ezt eldobnunk?
Szóval én azért nem mondanám, hogy a hasonlatok értelmetlenek, hisz gondoljunk csak mennyivel könnyebben megérthet valaki valamit, ha egy frankó korrekt hasonlatot bedobunk a téma mellé! Az is értelmetlen? Namostmilesz. :) |
| | | | |
| | | | | | 306. Vino | 2005. május 18. 15:06 |
| | | | | | | | Nincsenek? MIért ne lennének? Például az hogy valójában nincsenek hasonlatok olyan kijelentés, mintha azt mondanád, valójában nincsen valójában. De ez nem paradoxon, hanem ehh nem mondom qi nehogy megsértődj itt nekem!:) |
| | | | |
|
